Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-04 / 294. szám, szombat

WS. december mm Folytatás a 2. oldalról.) ány nyugati állam parlament­jeiben a legközelebbi időben kerül sor a párizsi egyezmények ratifi­kálásának megtárgyalására. Némely állam hivatalos körei egyre foko­zottabb nyomást gyakarolnak a par­lamentre és a közvéleményre, hogy kikényszerítsék ezen egyezményeik ratifikálását. Ezért a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köz­társaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztár­saság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság kormányai köteles­ségüknek tartják az összes európai államokat, főleg a párizsi egyez­ményekben részvevő államokat ar­ra figyelmeztetni, hogy ezen egyez­mények ratifikálása a, béke meg­őrzése ellen és az új európai há­ború előkészítésére irányuló csele­kedet lesz. Ez 'a ratifikálás még bonyolultabbá teszi az európai hely­zetet és aláássa a nyílt európai problémák, elsősorban a német probléma megoldásának lehetősé­gét. Ezen egyezmények ratifikálása fokozza a háborús veszélyt és ve­szélyezteti a békeszerető európai államok, főleg a Németországgal szomszédos államok nemzeteinek biztonságát. Ez a veszély abból következik, hogy a párizsi egyezményekben részvevő államok egyre fokozzák a békés európai államok ellen Irá­nyuló katonai és gazdasági intéz­kedéseiket. Már olyan messzire ju­tottak, hogy katonai tömbbe lép­tek a német militarizmussal és sa­ját maguk kezdik remilitarizálni Nyugat-Németországot. Veszélyezte­tik ama államok további békés fennállását, amelyek nem vesznek részt katonai - csoportosulásaikban. A párizsi egyezményekben részvevő államok fegyveres erői most ma­gukba foglalják majd a nyugatné­met. hadsereget, melynek élén hit­leri tábornokok állanak. Ilyen kö­rülmények között az „erőpolitika" megvalósítása közvetlenül a felújí­tott német militarizmusra fog tá­maszkodni, ami jelentősen közelebb hozza az új háború veszélyét Eu­rópában. A kialakult helyzet napirendre tűzi az e konferencián részvevő ál­lamok erőfeszítései egyesítésének feladatát biztonságuk biztosítása ér­dekében. A békeszerető államok kénytelenek haladéktalanul intéz­kedéseket tenni, hogy az említett nyugati katonai tömb agresszív erőivel szembeállítsák a békesze­rető államok egyesített hatalmát biztonságuk biztosítása érdekében. E konferencián részvevő államok kijelentik, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása esetében elhatá­rozták, hogy közös intézkedéseket tesznek a fegyveres erők és pa­rancsnokságuk megszervezése te­rén, hogy megvédjék nemzeteik bé­kés munkáját, biztosítsák határaik és területük érinthetetlenségét és biztosítsák védelmüket az esetleges agresszióval szemben. Mindezek az intézkedések össz­hangban állanak az államok vitat­hatatlan önvédelmi jogával, az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával és az előzőleg kö­tött szerződésekkel, egyezmények­kel, amelyek a német militarizmus felújítása ellen és az újabb európai agresszió elhárítására irányulnak. E konferencián részvevő államok elhatározták, hogy abban az eset­ben, ha a párizsi egyezményeket ratifikálnák, újból megtárgyalják a helyzetet, hogy megfelelő intézke­déseket tegyenek biztonságuk biz-' tosítására és az európai béke meg­őrzésének érdekében. E konferencián részvevő államok elhatározták, hogy továbbra is ki­tartanak amellett, hogy Európában kollektív biztonsági rendszer ala­kuljon ki, mert meggyőződésük, hogy csak az európai államok kö­zös törekvése teremtheti meg az európai szilárd és tartós béke alap­ját. E cél érdekében továbbra is készek más államokkal együttmű­ködni, amelyek ezen az úton akar­nak haladni. Az európai országoknak az eu­rópai béke és biztonság biztosítá­sáról tárgyaló moszkvai konfe Viliam Sirokynak, a csehszlovák küldöttség vezetőiének záróbeszéde a moszkvai értekezleten Viliam áiroky miniszterelnök, az európai béke és biztonság bizto­sításáról tárgyaló moszkvai érte­kezleten részvevő csehszlovák kül­döttség vezetője a december 2-i ülés végén beszédet tartott, amely­ben többek között a következőket mondotta: Tisztelt elvtársak, barátaim! Az európai béke és biztonság biztosításáról tárgyaló európai or­szágok konferenciája befejezi mun­káját. Valamennyi résztvevő kül­döttség kifejtette álláspontját. Megtárgyaltuk és jóváhagytuk a közös zárónyilatkozatot. Egyetlen kérdés sem maradt nyitva vagy megvilágítatlanul. Közös állásfog­lalásunkat világosan és határozot­tan fejtettük ki, úgyhogy ehhez nincs mit hozzátenni. Az egész értekezlet az összes résztvevő országok teljes egységé­nek, érdekeik és céljaik teljes megegyezésének szellemében, a legmagasabb fokú kölcsönös meg­értés szellemében folyt le. így maga az értekezlet lefolyása is békeszerető államaink és erőik egységének és tömörültségének nagy manifesztációja volt. Ez az értekezlet az európai nem­zetek történelmében kétségtelenül fontos történelmi eseményként fog pzerepelni. Az értekezlet teljes ko­molysággal és sürgősséggel hívja fel az összes európai országok, fő­leg a párizsi egyezményekben rész­vevők figyelmét arra, hogy ezen egyezmények ratifikálása bonyo­lultabbá tenné az egész európai helyzetet, aláásná a megoldatlan európai problémák, elsősorban a német probléma megoldását, a bé­ke megőrzése ellen és az új euró­pai háború előkészítésére irányuló cselekedet volna. Teljes sürgető erővel hangzik a konferencián részvevő békeszerető államok felhívása az összes európai államokhoz, hogy közösen tárgyal­ják meg az európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésére tett javaslatokat és együttesen igyekezzenek a szilárd és tartós béke alapjainak megvetésére Eu­rópában. A konferencián részvevő béke­szerető államok azonban teljes súllyal kijelentik szilárd elszánt­ságukat, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálásának esetében ha­ladéktalan közös intézkedéseket tesznek fegyveres erőik és parancs­nokságságaik megszervezése terén. Továbbá más intézkedéseket is tesznek védelmi képességük meg­szilárdítására, hogy megvédjék nemzeteik békés munkáját, hizto­sítsák határaik érinthetetlenségét és biztosítsál?: védelmüket az eset­leges agresszióval szemben. Értekezletünk fontos hozzájáru­lást jelent Európa és az egész világ békéjének ügyéhez, fontos hozzá­járulást jelent a konferencia részt­vevői biztonságának biztosításához. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói a moszkvai konferencia követeléseiért A Német Demokratikus Köztár­saság dolgozói ezekben a napokban nagy figyelemmel kísérik az euró­pai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai konferencia eredményeit. A német dolgozók igen sok gyűlésen foglalkoztak a konferencia eredményeivel és üd­vözlik az európai országok vezetői­nek a német kérdés megoldásával és az európai béke biztosításával foglalkozó javaslatait. A magdeburgi polgárok gyűlésü­kön — amelyet a helyi békebizott­ság rendezett a moszkvai konfe­Áz összes budapesti újságok részletesen foglalkoznak az euró­pai béke és biztonság kérdésével foglalkozó konferenciával. A „Sza­bad Nép" V M. Molotov beszé­dét ezzel a címmel közli: „A Szov­jetunió javaslatának célja — a kollektív biztonság és béke bizto­sítása Európában.'í Az újság ugyancsak közölte J. Cyra-nkie­wicz beszédét. A konferenciával az újság a következő című szer­kesztőségi cikkében foglalkozik „Békefelhívás és figyelmeztetési, A cikkben ezeket írják: Bár a Szovjetuniónak a konfe­renciára vonatkozó felhívását Eu­rópa félének országai fogadták csak él, a béke és a szocializmus útján járó országok tábora, még sem lehetett a konferenciát elha­lasztani, :minden<ek!eilőtt azért, mert azoknak a kérdéseiknek a meg­oldását. amelyeik ennek a konfe­renciának programján szerepeltek, nem lehetett elhalasztani. Lehetséges — írja tovább az új­ság, — hogy nyugaton nem értet­ték meg helyesen a Szovjetunió és a béketábor készségét. Szükséges, hogy a nyugat megértse, ez a készség nemi ered gyengeségből és nem jelent semmilyen értelem-, ben engedékenységet a végtelensé­gig. A béketábor országai a meg­egyezés iránti törekvésükben már me&szenienteík és a jövőben is minden lehetőt megtesznek e cél érdekében. Léteznek azonban ter­vek és tények, amelyekkel sem­miféle körülmények között nem érthetnek egyet. Ezek közé tar­tozik a német militarizmus meg-; újítása is. A Szovjet,unió és a bé­ketábor hívei minden lehetőt megtesznek arra, hogy ezt megaka­dályozzák. A francia sajtó az európai biztonság biztosításával foglalkozó moszkvai konferenciáról A francia demokratikus sajtó nagy figyelmet fordít az európai béke biz­tosításával foglalkozó konferenciának. A L'-Humanité című lap írja, hogy azok az országok, amelyek a konfe­rencián részt vesznek, kénytelenek védelmi intézkedéseket tenni annak a veszélynek elhárítására, amelynek megújítására a nyugati uralkodó kö­rök törekszenek. Világosan látható, hová vezetnek a londoni és párizsi egyezmények: Európa szétszakításá­hoz és a lázas fegyverkezés erősö­déséhez. Ezeknek a romboló egyez­ményeknek ratifikálása azt jelentené, hogy lehetetlenné válik a megegyezés és a nemzetközi helyzet békés úton való megoldása. „A moszkvai konferencia fokozza népünk erejét és lehetővé teszi szá­mára, hogy még hatalmasabb akció keretében harcoljon a katonai egyez­mények ratifikálása ellen — folytat-: ja az újság. A „Liberation" című lap véleménye szerint a moszkvai konferencia ffa gyelmeztetés Franciaország számára; „Franciaországnak tudnia kell, milyen tragikus eredményekkel járnának a párizsi egyezmények, hogy ha azo-: kat ratifikálnák — írja az újság, '-=3 „a keleti országok azonnal néhány vé-: delmi intézkedést tennének katonai potenciájuk fokozása érdekében..." Csak az, aki teljesen elvesztette ä politikai tájékozódó képességét és ép eszét, jelentheti ki, hogy két egy­mással szemben álló felfegyverzett blokk Európában tevékeny tényező volna a Nyugat- és Kelet közötti békés kapcsolatok szempontjából." rencia részvevőinek a következő üdvözlő levelet küldték: „Tudjuk nagyon jól, milyen veszélyt jelente, nek számunkra a párizsi egyezmé­nyek, amelyek újra lábra akarják állítani a német militarizmust", mondják a levélben. Ezért mun-» kánknak célja ezek ellen a katonai paktumok ellen tömegmozgalmat életrehívni és célunk megmutatni az embereknek a béke útját; Né­metország demokratikus alapon való egyesítését a kollektív bizton­ságról szóló egyezmény alapján^ Engedjék meg, hogy a konferen­cia valamennyi résztvevőjének ne­vében ' teljes szívemből köszönetet mondjak a Szovjetunió kormányá­nak a konferencia kezdeményezé­seért és megrendezéséért, s azért a példátlan gondoskodásért, amely­ben valamennyi küldöttséget része­sített. Köszönetemet fejezem ki továb­bá az értekezlet főtitkárságának és az összes áldozatkész dolgozók­nak, akiknek érdeme a konferen­cia sima és sikeres lefolyása. És őszinte köszönetemet fejezem ki Moszkva valamennyi lakosának és az egész szovjet népnek a me­leg fogadtatásért és a lelkes tá­mogatásért, amelyben egész tár­gyalásunkat részesítette. Konferenciánk eredményei Vál­janak Európa és az egész világ százmillióinak hatalmas fegyveré­vé az új háború szerzői támadásai­nak szétzúzásában, váljanak a bé­ke és a nemzetek bizitonságáért folytatott harc fegyverévé. Az európai országoknak az eu­rópai béke és biztonság kérdésével n foglalkozó értekezlete élénk vissz- F hangot kelt a bolgár sajtóban. A 15 bolgár lapok közölték V. M. Mo- 11 lotov beszédét és jelentéseket kö- ^ zöltsek az értekezlet és a sajtó- ^ értekezletek munkájáról , „ r A „Robotmcseszko gyelo" című j napilap „A békéért és Európa biz­tonságáért folytatott harc rendkí- ^ vül fontos hozzájárulása'-' Mroű E vezércikkében a következőket ir- c ja: „Az értekezlet jelentőségét fo- í kozza az a tény, hogy abban az 1 időben tartják meg, mikor az USA, i Anglia, Franciaország és más ál- i lamok a párizsi egyezmények mi- ; eló'bbi ratifikálásán fáradoznak, < hogy igy szabad kezet nyújtsanak ' a német militaristáknak. Ha a londoni és párizsi egyez- ' menyeket ratifikálják — folytatja a lap —, a békeszerető európai né­pek nem szorítkozhatnak csupán azokra az intézkedésekre, amelye­ket országuk megvédése érdeké­ben tettek. A német militarizmus újjáélesztésének veszélyével szem­ben nem maradhatnak közömbö­sek Európa békeszerető nemzetei, és minden erejüket ennek meg­akadályozására kéül fordítaniuk. * * » Albániában is nagy érdeklődés­sel kisérik £z európai országok moszkvai értekezletét és óriási je­lentőséget tulajdonítjinak az érte­kezletnek az európai nemzetek és az egész világ tartós békéjének biztosítása szempontjából. A lapok közölték V. M. Moio­tovnak, a Szovjetunió külügymi­niszterének az értekezlet első ülé­sén elhangzott beszédét. A „Zeri i Populate című lap ve­zércikkében a (következőket írja: „Ma a legfontosabb feladatok egyi­ke az emberiséget fenyegető ka­tasztrófa elhárítása. Ez a feladat abból a tényből hárul ránk, hogy a jelenlegi európai események a békét veszélyeztető irányban fej­lődnek. mert egyes nyugati álla­mok, elsősorban az USA, Anglia és Franciaország Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzésén és ag­resszív tömbökbe való bekapcso­lásán fáradoznak. A lap hangsúlyozza, hogy az ér­tekezlet „hozzájárul az egész világ békeszerető erőinek további és még szorosabb egyesítéséhez." A „Baskimi-' című lap vezér­cikkében idézi V. M. Molotov sza­vait, amelyekben felhívja a békesze­rető európai államokat, hogy biz­tonságuk biztosítására közös intéz­kedéseket tegyenek. Ezzel kapcso­latban a következőket írja: „Az albán nép, amely átélte a háború borzalmait, teljes szivéből támogat­ja az ilyen irányú jaivaslatcüt, mert ez a javaslat élősegíti az alibáai nép, valamint m|ás nemietek függet­lenségének biztosítását és hozzájá­rul az egész világ békéjének meg­szilárdításálhoz. encián reszvevo aiiamoK Korma­íyai szilárdan meg vannak győ­lődve arról, hogy a béke és az ál- 1 alános biztonság megszilárdítására 1 rányuló politikájuk, éppúgy, mint 1 i konferencián kitűzött intézkedé- 1 >ek megfelelnek nemzeteik érdekei- ' lek éppúgy, mint a többi összes : békeszerető nemzetek érdekeinek is. i A Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Ro­mánia, Bulgária, Albánia és a Né­net Demokratikus Köztársaság nemzetei békés építőmunkát foly­tatnak. Törekvéseik a népgazdaság 3s a kultúra további fejlesztésére, a dolgozók életszínvonalának szün­telen emelésére és nagy szocialista vívmányaik szilárd védelmének biz­tosítására irányulnak. Nincs a vilá­gon olyan erő, amely visszafordít­hatná a történelem kerekét és meg­akadályozhatná a szocializmus épí­tését országainkban. Államaink népei tudatában van­nak annak, hogy a párizsi egyez­mények jelentősen fokozták az új háború veszélyét. Nemzeteink azon­ban nem engedik, hogy az ese­mények fejlődése felkészületlenül érje őket. Nemzeteink meg vannak győződ­ve erejűikről, kimeríthetetlen erőfor­rásaikról. A béke és a szocializmus erői még sohasem voltak oly ha­talmasak, oly szilárd egységbe tö­mörültek, mint ma. Bármilyen kí­sérleteket, amely nemzeteink meg­támadására, háború kirobbantására és népeink békés életének megdön­tésére irányulnak, megsemmisítően visszaverünk. És akkor más nem­zetek rokonszenvét és támogatását élvező nemzeteink mindent meg­tesznek, hogy megsemmisítsék az agresszió erőit, hogy győzedelmes­kedjék igaz ügyünk. Nemzeteink békében akarnak él­ni, baráti kapcsolatokat akarnak az összes többi nemzetekkel. Ép­pen ezért továbbra, is minden téren védelmezve a béke és az általános biztonság érdekeit, minden szüksé­gest megtesznek, hogy biztosítsák fejlődésük további békés útját és államaik megfelelő biztonságát. Ä népi demokratikus országok sajtója az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó konferenciáról A Román Népköztársaságiban agy figyelemmel kísérik az euró­raj nemzeteknek az európai bé­.e és biztonság biztosításával fog-, alkozó értekezletének munkáját: i. román lapok december 1-én fő lelyen közölték az értekezletről zóló híreket. December 2-án a ró­nán lapok hasábjain megjelent V.: A. Molotovnak, a szovjet küldött­ég vezetőjének és J. Cyrankie­vicznek, a Lengyel Népköztársa­ág küldöttsége vezetőjének beszé­le. A „Scinteda'' az értekezlettel 'oglalkozó vezércikkében a követ­kezőket írja: „Az európai nemze­nek és az egész világ békeszerető íépei bizalommal és reménykedés­sel fordulnak Moszkva felé, ahol ?zekben a napokban tartják meg az európai béke és biztonság biz­tosításával foglalkozó értekezletet. A. nemzetek tudatában vannak, tiogy ez az . értekezlet fontos kor­szakot jeleint az európai, valamint a világbéke és biztonság megszilár­dításáért folytatott harcban. A moszkvai értekezletet — írja a lap — a nemzetek örömmel üd­vözlik), mert hozzájárul a béke ügyéhez. Az értekezlet legfonto­sabb feladatait sikeresen fogják megoldani. V '* 1 A Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, és az Albán Népköztársaság kormányainak nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom