Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-30 / 315. szám, csütörtök

1954. december 30. m %m 3 A döntő szót a francia hazafiak, a francia nép mondja ki! A moszkvai „Pravda" a francia nemzetgyűlésben lezajlott vitáról December 29-én a moszkvai „Pravda" cikket közölt párizsi tudósítójától, G. Rasszadintó'., a francia parlamentben lezajlott vitáról. A tudósító azt írja, hogy a párizsi .egyezmények ratifikálására vonatkozó parlamenti vita a Franciaországra gyakorolt nagy amerikai-ango' nyomás jegyében zajlik le. Ehhez a külső nyomáshoz némely francia képviselő legkülönfélébb mesterkedése társul, amellyel Franciaországot a német militarizmus felújításának veszélyes útjára igyekeznek terelni. Szem előtt kell tartani — állapítja •meg Rasszadin — hogy a nagy angolamerikai nyomás ellenére a második és harmadik törvénycikkel kapcsolatban a kormánynak a francia nemzetgyűlés képviselőinek csak 46 százaléka szavazott bizalmat. Ez a szavazás nem fejezi ki a francia nép hangulatát, amelynek abszolút többsége visszautasítja a német militarizmus felújítására irányuló politikát. A szerző azt írja, hogy MendesFrance a bizalmi szavazás után arra törekedve, hogy a nemzetgyűléstől a Nyugat-Németország felfegyverzésere irányuló törvényjavaslat elutasítón cikkelyére vonatkozólag új szavazást erőszakoljon ki, szünetet kért. Rögtön azután különféle mesterkedésekhez folyamodva a parlament elé terjesztette az első cikkely „új" javaslatát, amely tulajdonképpen az előző első cikkely értelmét ismétli, amit már a parlament szótöbbséggel elvetett. Az első cikkely ezen javaslatában csak az az új, hogy a nemzetgyűlésnek javasolják két albizottság létesítését „az egyezmények teljesítése feletti ellenőrzés gyakorlására". Teljesen világos, hogy. semmiféle nemzetgyűlési albizottságnak nincs lehetősége a párizsi egyezmények teljesítését „ellenőrizni". Hiszen a párizsi egyezmények lényege abban rejlik, hogy nem tételeznek fel semmiféle hatásos ellenőrzést Nyugat-Németország felfegyverzése felett. A nyugatnémet revansisták rehabilitásának és felfegyverzésének „ellenőrzésére" szolgáló nemzetgyűlési albizottságok létesítésére irányuló javaslat csak azt mutatja, hogy a Wehrmacht franciaországi hívei egyre szemtelenebb mód szereket alkalmaznak a közvélemény becsapására. E „pótindítványnak" egyedüli helyes célja az, hogy lehetővé tegye a párizsi egyezmények előtl kapituláló néhány képviselőnek, hogy azt mondhassák: most „új" törvénycikk tárgyában fogunk szavazni, jóllehet a valóságban az első törvénycikk egy vonással sem tér el a régitől. A francia hazafiakat felbőszítik az új Wehrmacht ügyvédjeinek mesterkedése! A hazafiak tisztában vannak azzal, hogy a Wehrmacht hívei 'ha törik, ha szakad, rá akarják erőszakolni a francia parlamentre a végzetes párizsi egyezményt. Franciaország fontos választás előtt áll. A döntő szót azonban a francia hazafiak, a francia nép mondja ki! A párizsi egyezmények híveinek mesterkedései a francia nemzetgyűlésben Á francia sajtó és rádió a francia nemzetgyűlésben lezajlott vitáról A Mendes-France kormánya által felvetett bizalmi kérdésben megejtett december 27-i éjjeli szavazás 'éredményeit a párizsi sajtó kommentálja és rámutat arra, hogy milyen nehéz körülményeit között érte él a kormány a kedvező eredményt. Sőt még azok a jobboldali lapok is, . amelyek a párizsi egyezmények ratifikálása mellett törnek lándzsát, nagyon távol vannak attól, hogy ujjongjanak e győzelem felett. A „Figaro" című lap bevallja, hogy szó sem lehet arról, hogy „a parlament lelkesen támogatja a párizsi egyezményeket". Az „Echo" című lap szerint a párizsi egyezmények nemzetgyűlési vitája rávilágított arra a nagyszabású zavarra és fejetlenségre, amely Nyugat-Németország felfegyverzésének kérdésében Franciaországban uralkodik. A ratifikálásra vonatkozó törvényjavaslat első cikkelyének visszautasítása december 24-én ' a nemzetgyűlésben — írja a „Combat" című lap — a francia nép felháborodásáról tanúskodik, mert a francia nép ösztönszerűen érzi a német militarizmus feltámasztásából eredő veszedelmet, mert ez a militarizmus a nyugati tábort háborúba döntheti. A párizsi rádió kommentárjában így nyilatkozott: „A vita hosszadalmassága és homályossága a francia közvélemény ingadozásáról tesz tanúságot, amely közvélemény mély ellenszenvet tanúsít Nyugat-Németország újrafelfeg.yverzésével szemben. A haladó sajtó kommentárjaiban rámutat Mendes-Francenak NyugatNémetország felfegyverzésére irányuló „kétségbeesett kísérleteire." A „L'Humanité" írja: „A vita megmutatta, hogy nincs egy képviselő sem, aki ne lenne tudatában annak a mérhetetlen veszedelemnek, amelj* a Wehrmacht feltámasztásából ered. Nincs egy képviselő sem, aki szembenállva e veszedelemmel, ne lenne tudatában annak, hogy nincsen semmiféle kezesség és semmiféle ellenőrzés, azaz nincs semmi biztosíték a párizsi egyezmények ' szövegében, mint ahogy azt Mendes-France helytelenül állítja." A lap a továbbiakban így ír: „A párizsi egyezmények helyzete a december 24-én kapott első csapás következtében bizonytalan maradt. Még semmiről nem határoztak." A „Liberation" című lap kommentárjaiban hangsúlyozza, hogy a Mendes-France kormánynak „nagyon viszonylagos bizalmat szavaztak meg". Több francia burzsoá sajtószerv ellenben az amerikai és a brit propaganda frázisait ismétli és arra törekszik, hogy megfélemlítse a francia közvéleményt olyan argumentumokkal, hogy az USA és Nagy-Britannia Nyugat-Németországot felfegyverezhetik Franciaországra való tekintet nélkül abban az esetben, ha Franciaország ezzel a felfegyverzéssel nem fog egyetérteni. Folytatódik a Franciaországra gyakorolt amerikai-brit nyomás Az amerikai politikai tényezők és a sajtó „elégedettségüknek" adnak kifejezést, mert a francia nemzetgyűlés megszavazta Nyugat-Németország bevonását az északatlanti tömbbe. Közülük azonban sokan tudatában vannak annak, hogy a szavazás eredményei egyáltalán nem jelentik a francia nyilvánosság egyetértését Nyugat-Németország felfegyverzésével. Tisztában vannak azzal, hogy _ Mendes-France ezt az eredményt amerikai-brit nyomásra és parlamenti manőverezéssel érte el. Ezt az eszközt akkor vette igénybe, amikor a I párizsi egyezmények első cikkelyét visszautasították. Kíngsburry Smith a „New* York Journal American" című lapban lerántja a leplet eme parlamenti manőverezésekről és hivatkozva Mendes-France-hoz közelálló körökre, közli, hogy a francia miniszterelnök egyezményt kötött az MRP vezető tényezőivel. Abban az esetben, ha a párt jelentősszámú tagja a párizsi egyezmények ratifikálása mellett szavaz és a többiek tartózkodnak a szavazástól, Mendes-France Robert Schumannak, az MRP vezetőjének a külügyminiszteri tárcát adja. Több amerikai újság „örömének ad kifejezést", a december 27-i szavazás eredményéi felett, jelentőségét azonban nem értékeli túl. Schmidt, a „New York Times" washingtoni tudósítója jelenti, hogy néhány washingtoni hivatalos személyiség nézete szerint „a múlt heti szavazással kapott csapást... egyhamar nem felejtik el még akkor sem, ha Mendes-Francenak sikerül majd a nemzetgyűlésben elérni a párizsi egyezmények ratifikálását. A „Wall Street Journal" írja szerkesztőségi cikkében: „A francia nemzetgyűlés végezetül bármiképpen is szavazzon Németország felfegyverzéséről, a december 24-i visszautasítás megmutatta a francia nemzetgyűlés többségének Is az ország népe jelentős részének igazi álláspontját. Meg kell érteni, hogy az elutasító szavazás Franciaország elvitathatatlan álláspontjának kifejezője lesz, viszont a pozitív szavazás kétértelmű, ingatag és határozatlan és a jövőre nézve sok kérdést fog tartalmazni." Az amerikai propaganda nem ringatja magát illúziókban, ami a nemzetgyűlésben és egész Franciaországban uralkodó igazi hangulatot illeti és folytatja a francia képviselőkre gyakorolt nyomást. Nem riad vissza fenyegetésektől, zsarolástól és Franciaország nemzeti méltóságának megsértésétől sem. _ Az angol lapok december 28-1 kommentárjaikban a francia nemzetgyűlésnek a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó vitájával kapcsolatban nem titkolják nyugtalanságukat afelett, hogyha francia nép nem kívánja, hogy Nyugat-Németországot felfegyverezzék. Az angol sajtó megállapítja, hogy az ország belpolitikai helyzetét tükrözi a nemzetgyűlés képviselőinek álláspontja és egyben megállapítja azt is, hogy továbbra is a Franciaországra gyakorolt durva nyomás módszereit alkalmazzák. A „Daily Telegraph and Morning Post" című lap „Felelőtlen gyűlés" sértő célzatú címmel közölt cikkében újból megkísérli a francia képviselők fenyegetését az USA és Anglia „kétségeivel" aziránt, hogy „továbbra is teljesértékű partnernek tarthatják-e Franciaországot". A „Daily Telegraph and Morning Post", valamint a „Times" is elismerik, hogy az USA elnökének és a brit külügyminiszternek nyilatkozata azért hangzott el, hogy a francia nemzetgyűlésre és a francia közvéleményre hatást gyakoroljanak. A „Times" című lap diplomáciai kommentárja december 28-án ismét azzal az állítással hozakodik elő, hogy a nyugati hatalmak végső esetben felfegyverezhetik Németországot a fráncia beleegyezés nélkül is. 1 A „Daily Express" sem marad el ezek mögött a lapok mögött. Fenyegető hangon ír arról, hogy „Churchill és Eisenhower sürgősen tárgyalják meg az újév utáni összejövetel lehetőségének kérdését". Abban az esetben, ha Franciaország elutasítja a Németország felfegyverzésére vonatkozó egyezmény ratifikálását — írja a lap — Churchill és Eisenhower „Németország felfegyverzésének új tervéről .fognak tárgyalni". A francia nép tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése ellen A párizsi egyezmények ratifikálási vitájának napján, december 27-én, az ország összes megyéiből a dolgozók küldöttségei érkeztek a parlamentbe, hogy tolmácsolják a francia nemzetgyűlés tagjainak a nép akaratát. A „l'Humanité" című lap jelentése szerint a dolgozók gyűléseket tartanak az öszszes üzemekben, városnegyedekben és falvakon. E gyűléseken az új Wehrmacht felállítása ellen tiltakozó határozatokat hoznak. Tiltakozó gyűléseket tartanak a dolgozók a hitleri megszállás áldozatainak emlékműveinél is. December 27-én a dolgozók a vállalatok százaiban rövid időtartamú sztrájkokat rendeztek tiltakozásuk jeléül. A párizsi St. Cloud elővárosban levő „Dassot" repülőgépgyár 1100 munkása, mérnöke és technikusa, a párizsi Vitry előváros villamosművének 600 dolgozója a Szeine megyei St. Quene-villanytelep személyzete, a dunkerquei és a la pallicei kikötőmunkások, a Nord megyei bányászok és egyéb vállalatok dolgozói is tiltakozó sztrájkot tartottak. A francia .nemzetgyűlésnek a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat • első cikkelyének további sorsáról szóló bonyolult, procedurális vitája folyamán Mendes-France újabb manőverhez folyamodott, hogy elérje az első cikkely jóváhagyását a nemzetgyűlésben. A parlamenti előírások ellenére a inwfzetgyűlés ülésének félbészakítását 7<érte, hogy új — „egy cikkelyből álló" — törvényjavaslatot készíthessenek elő a párizsi egyezmények ratifikálásáról. Ez a törvényjavaslat kimondja: „Egyetlen cikkely: 1. a köztársaság elnökének engedélyezik a Párizsban 1954. október 23-án aláírt brüsszeli szerződés módosításairój és kiegészítéséről szóló . jegyzőkönyv ratifikálását, valamint a nyugateurópai unió országainak fegyveres erőiről, a fegyverkezés ellenőrzéséről és az ellenőrző szervről szóló hozzácsatolt jegyzőkönyvek ratifikálását. 2. Azon egyezmények teljesítésének ellenőrzésére, amelyekről ez a törvény szól, a nemzetgyűlésben, valamint a köztársasági tanácsban albizottságokat alakítanak. A kormány béke idején nem hagyhatja jóvá a fegyveres erők számának semmilyen emelését a két albizottság megelőző véleményezése nélkül. 3. Az első szakaszban feltüntetett jegyzőkönyvek ratifikációs okiratainak kicserélését a Párizsban 1954. október 23-án aláírt összes egyezményekre vonatkozólag — amelyek egységes egészet alkotnak — egyidejűleg kell megvalósítani. 4. Az említett jegyzőkönyvek egyegy példányát a törvényhez csatolják." Az új törvényjavaslat a valóságban minden változtatás nélkül megismétli az eredeti törvényjavaslat első cikkelyét. Ezt a cikkelyt, amint ismeretes, december 24-én elutasították. E cikkelyhez fűzött kiegészítéseknek az a célja, hogy csupán formálisan igazolják a cikkelyről való újabb szavazást. Mivel a parlamenti előírások 58. cikkelye alapján az elutasított cikkelyt másodszor csak a külügyi bizottság kérésére, vagy egyetértésével lehet megtárgyalni, Mendes-France helyi időszámítás szerint hajnali 3 £rakor ezt a törvényjavaslatot a külügyi bizottság elé terjesztette megtárgyalás céljából, amely azt csupán egy szavazattöbbséggel — 18 szavazattal 17 ellenében, négy bizottsági tag tartózkodása mellett — jóváhagyta. A nemzetgyűlés ezután megkezdte az újonnan előterjesztett törvényjavaslat vitáját. Émellett jellemző, hogy a törvényjavaslat megtárgyalására csupán egy és fél órányi időt szabtak meg. A vita gyakorlatilag azonban nem fejlődhetett ki, mivel mindjárt az egyetlen cikkely előterjesztése után Mendes-France újból felvetette a bizalmi kérdést, hogy a cikkelyt megmentse újabb katasztrófától és hogy keresztülvigye a cikkely jóváhagyását. E kérdést a december 29-i ülésen bocsátották szavazás alá s ezt megelőzőleg a bizalmi kérdésről szavaztak az eredeti törvényjavaslat valamennyi cikkelyével kapcsolatban, kivéve az első cikkelyt. Lapzártáig a szavazások eredményéről még nem érkezett értesítés. y A német nép fokozza a harcot a párizsi egyezmények ellen A demokratikus sajtó jelentései szerint december 28-ig több mint 110.000 polgár a Német Demokratikus Köztársaságból, a nyugatnémet dolgozók pedig 18.000 levelet és határozatot küldtek a bonni szövetségi gyűlésnek, amelyekben felhívják a képviselőket, .hogy Adenauer háborús tervei ellen foglaljanak állást. Essenben Nyugat-Németország felfegyverzése ellen az ifjúság tiltakozó fáklyásmenetet rendezett. Lamperheim városában a szakszervezeti ifjúság nagygyűlést rendezett, amelyen elhatározták, hogy bizottságot szerveznek az újrafelfegyverzés ellen. Ennek a bizottságnak tagjai lettek a kerület összes ifjúsági szervezeteinek vezetői. A nácizmus által elnyomottak műhlheimi szervezete gyűlésükről a rajnawestfáliai szociáldemokrata képviselőnek, Witthausriak levelet küldött, melyben felhívja őt, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása ellen foglaljon állást. A brüggeni „Természetbarátok" szervezetének szakszervezeti ifjúsága is egyhangú-, határozatot hozott, melyben követelik a párizsi egyezmények visszautasítását. Az utóbbi napokban Charlottenburg nyugatberlini negyed 170 lakosa levelet küldött a bonni szövetségi gyűlésnek, amelyben követelik, hogy utasítsa vissza a párizsi egyezmények ratifikálását. Nyugat-Németország újrafelfegy vérzésé ellen tiltakoznak a nyugatnémet hírneves tudósok is. így például a híres heidelbergi szociológus, A. Weber is Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és a katonai paktumok rendszerébe való bekapcsolása ellen foglalt állást. A svájci sajtó a francia nemzetgyűlési szavazásokról A svájci jobboldali sajtó tudósítói is elismerik, hogy a párizsi egyezmények vitája megmutatta, hogy ä franciák többsége Németország újrafelfegyverzése ellen van. A „Die Tat" című újság írja: „A bizalmatlanság Nyugat-Németország iránt olyan erős volt, hogy az egész vita a francia-német viszonyról, a Nyugat közös sorsáról és a nyugati országok baráti egységéről csupán frázisok voltak ..." A „National Zeitung" írja a párizsi egyezmények első cikkelye törvényjavaslatának visszautasításával kapcsolatban: „Ebben a határozatban kifejezésre jutott a német Wehrmachttal szembeni magatartás, amely a franciák többségét igen közelről érinti." Azután így ír az újság: „Lehetnek különböző nézetek különböző dolgokról. Nehezen tagadható le, hogyha több francia járásban azt fogják mondani a képviselőjükről, hogy a német Wehrmacht érdekében szavazott, ez egyben vád is lesz ellene." A „Gazetta de Lausanne" című újság azt írja, hogy minden logika nélkül van, hogy a francia nemzetgyűlés december. 24-én elutasította az első cikkelyt és december 28-án elfogadta a párizsi egyezmények második és harmadik cikkelyének javaslatát. „Logikai szempontból — írja az újság — az ember azt várná, hogy az utolsó szavazásnál ugyanúgy szavaznak, mint az első szavazásnál." Néhány lap kiemeli, hogy az, USA és Nagy-Britannia nagy nyomást gyakorolnak a francia parlamentre. „A brit külügyminiszter kommünikéi jét — írja a Baseler Nachrichten párizsi tudósítója — úgy kell értékelni, mint kísérletet a .legvégsőkig menő nyomásra, sőt végezetül mint zsarolást. Mendes-France tárgyalni megy ... (Mittelberg rajza a l'Humanitében.)