Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-30 / 315. szám, csütörtök

1954. december 30. m %m 3 A döntő szót a francia hazafiak, a francia nép mondja ki! A moszkvai „Pravda" a francia nemzetgyűlésben lezajlott vitáról December 29-én a moszkvai „Prav­da" cikket közölt párizsi tudósítójá­tól, G. Rasszadintó'., a francia parla­mentben lezajlott vitáról. A tudósító azt írja, hogy a párizsi .egyezmények ratifikálására vonatkozó parlamenti vita a Franciaországra gyakorolt nagy amerikai-ango' nyomás jegyében zajlik le. Ehhez a külső nyomáshoz némely francia képviselő legkülönfélébb mesterkedése társul, amellyel Franciaországot a német mi­litarizmus felújításának veszélyes út­jára igyekeznek terelni. Szem előtt kell tartani — állapítja •meg Rasszadin — hogy a nagy angol­amerikai nyomás ellenére a második és harmadik törvénycikkel kapcsolat­ban a kormánynak a francia nemzet­gyűlés képviselőinek csak 46 százaléka szavazott bizalmat. Ez a szavazás nem fejezi ki a francia nép hangulatát, amelynek abszolút többsége vissza­utasítja a német militarizmus felújí­tására irányuló politikát. A szerző azt írja, hogy Mendes­France a bizalmi szavazás után arra törekedve, hogy a nemzetgyűléstől a Nyugat-Németország felfegyverzése­re irányuló törvényjavaslat elutasítón cikkelyére vonatkozólag új szavazást erőszakoljon ki, szünetet kért. Rögtön azután különféle mesterkedésekhez fo­lyamodva a parlament elé terjesztette az első cikkely „új" javaslatát, amely tulajdonképpen az előző első cikkely értelmét ismétli, amit már a parla­ment szótöbbséggel elvetett. Az első cikkely ezen javaslatában csak az az új, hogy a nemzetgyűlés­nek javasolják két albizottság létesí­tését „az egyezmények teljesítése fe­letti ellenőrzés gyakorlására". Telje­sen világos, hogy. semmiféle nemzet­gyűlési albizottságnak nincs lehető­sége a párizsi egyezmények teljesíté­sét „ellenőrizni". Hiszen a párizsi egyezmények lényege abban rejlik, hogy nem tételeznek fel semmiféle hatásos ellenőrzést Nyugat-Németor­szág felfegyverzése felett. A nyugat­német revansisták rehabilitásának és felfegyverzésének „ellenőrzésére" szol­gáló nemzetgyűlési albizottságok léte­sítésére irányuló javaslat csak azt mutatja, hogy a Wehrmacht francia­országi hívei egyre szemtelenebb mód ­szereket alkalmaznak a közvélemény becsapására. E „pótindítványnak" egyedüli helyes célja az, hogy lehe­tővé tegye a párizsi egyezmények előtl kapituláló néhány képviselőnek, hogy azt mondhassák: most „új" törvénycikk tárgyában fogunk szavazni, jóllehet a valóságban az első törvénycikk egy vonással sem tér el a régitől. A francia hazafiakat felbőszítik az új Wehrmacht ügyvédjeinek mester­kedése! A hazafiak tisztában vannak azzal, hogy a Wehrmacht hívei 'ha törik, ha szakad, rá akarják erősza­kolni a francia parlamentre a végze­tes párizsi egyezményt. Franciaország fontos választás előtt áll. A döntő szót azonban a francia hazafiak, a francia nép mondja ki! A párizsi egyezmények híveinek mesterkedései a francia nemzetgyűlésben Á francia sajtó és rádió a francia nemzetgyűlésben lezajlott vitáról A Mendes-France kormánya által felvetett bizalmi kérdésben megejtett december 27-i éjjeli szavazás 'éredmé­nyeit a párizsi sajtó kommentálja és rámutat arra, hogy milyen nehéz kö­rülményeit között érte él a kormány a kedvező eredményt. Sőt még azok a jobboldali lapok is, . amelyek a párizsi egyezmények ratifikálása mellett tör­nek lándzsát, nagyon távol vannak attól, hogy ujjongjanak e győzelem felett. A „Figaro" című lap bevallja, hogy szó sem lehet arról, hogy „a parlament lelkesen támogatja a párizsi egyez­ményeket". Az „Echo" című lap szerint a párizsi egyezmények nemzetgyűlési vitája rávilágított arra a nagyszabású zavarra és fejetlenségre, amely Nyu­gat-Németország felfegyverzésének kérdésében Franciaországban uralko­dik. A ratifikálásra vonatkozó törvényja­vaslat első cikkelyének visszautasítása december 24-én ' a nemzetgyűlésben — írja a „Combat" című lap — a francia nép felháborodásáról tanúsko­dik, mert a francia nép ösztönszerűen érzi a német militarizmus feltámasz­tásából eredő veszedelmet, mert ez a militarizmus a nyugati tábort háború­ba döntheti. A párizsi rádió kommentárjában így nyilatkozott: „A vita hosszadal­massága és homályossága a francia közvélemény ingadozásáról tesz tanú­ságot, amely közvélemény mély ellen­szenvet tanúsít Nyugat-Németország újrafelfeg.yverzésével szemben. A haladó sajtó kommentárjaiban rámutat Mendes-Francenak Nyugat­Németország felfegyverzésére irányuló „kétségbeesett kísérleteire." A „L'Humanité" írja: „A vita meg­mutatta, hogy nincs egy képviselő sem, aki ne lenne tudatában annak a mérhetetlen veszedelemnek, amelj* a Wehrmacht feltámasztásából ered. Nincs egy képviselő sem, aki szem­benállva e veszedelemmel, ne lenne tudatában annak, hogy nincsen sem­miféle kezesség és semmiféle ellen­őrzés, azaz nincs semmi biztosíték a párizsi egyezmények ' szövegében, mint ahogy azt Mendes-France hely­telenül állítja." A lap a továbbiakban így ír: „A pá­rizsi egyezmények helyzete a decem­ber 24-én kapott első csapás követ­keztében bizonytalan maradt. Még semmiről nem határoztak." A „Liberation" című lap kommen­tárjaiban hangsúlyozza, hogy a Men­des-France kormánynak „nagyon vi­szonylagos bizalmat szavaztak meg". Több francia burzsoá sajtószerv el­lenben az amerikai és a brit propa­ganda frázisait ismétli és arra törek­szik, hogy megfélemlítse a francia közvéleményt olyan argumentumok­kal, hogy az USA és Nagy-Britannia Nyugat-Németországot felfegyverez­hetik Franciaországra való tekintet nélkül abban az esetben, ha Francia­ország ezzel a felfegyverzéssel nem fog egyetérteni. Folytatódik a Franciaországra gyakorolt amerikai-brit nyomás Az amerikai politikai tényezők és a sajtó „elégedettségüknek" adnak kifejezést, mert a francia nemzet­gyűlés megszavazta Nyugat-Német­ország bevonását az északatlanti tömbbe. Közülük azonban sokan tu­datában vannak annak, hogy a szava­zás eredményei egyáltalán nem jelen­tik a francia nyilvánosság egyetérté­sét Nyugat-Németország felfegyver­zésével. Tisztában vannak azzal, hogy _ Mendes-France ezt az eredményt amerikai-brit nyomásra és parlamen­ti manőverezéssel érte el. Ezt az esz­közt akkor vette igénybe, amikor a I párizsi egyezmények első cikkelyét visszautasították. Kíngsburry Smith a „New* York Journal American" című lapban le­rántja a leplet eme parlamenti ma­nőverezésekről és hivatkozva Men­des-France-hoz közelálló körökre, köz­li, hogy a francia miniszterelnök egyezményt kötött az MRP vezető té­nyezőivel. Abban az esetben, ha a párt jelentősszámú tagja a párizsi egyezmények ratifikálása mellett sza­vaz és a többiek tartózkodnak a sza­vazástól, Mendes-France Robert Schu­mannak, az MRP vezetőjének a kül­ügyminiszteri tárcát adja. Több amerikai újság „örömének ad kifejezést", a december 27-i szavazás eredményéi felett, jelentőségét azon­ban nem értékeli túl. Schmidt, a „New York Times" washingtoni tudósítója jelenti, hogy néhány washingtoni hivatalos szemé­lyiség nézete szerint „a múlt heti szavazással kapott csapást... egyha­mar nem felejtik el még akkor sem, ha Mendes-Francenak sikerül majd a nemzetgyűlésben elérni a párizsi egyezmények ratifikálását. A „Wall Street Journal" írja szer­kesztőségi cikkében: „A francia nem­zetgyűlés végezetül bármiképpen is szavazzon Németország felfegyverzé­séről, a december 24-i visszautasítás megmutatta a francia nemzetgyűlés többségének Is az ország népe jelen­tős részének igazi álláspontját. Meg kell érteni, hogy az elutasító szavazás Franciaország elvitathatatlan állás­pontjának kifejezője lesz, viszont a pozitív szavazás kétértelmű, ingatag és határozatlan és a jövőre nézve sok kérdést fog tartalmazni." Az amerikai propaganda nem rin­gatja magát illúziókban, ami a nem­zetgyűlésben és egész Franciaország­ban uralkodó igazi hangulatot illeti és folytatja a francia képviselőkre gya­korolt nyomást. Nem riad vissza fe­nyegetésektől, zsarolástól és Francia­ország nemzeti méltóságának megsér­tésétől sem. _ Az angol lapok december 28-1 kom­mentárjaikban a francia nemzetgyű­lésnek a párizsi egyezmények ratifi­kálására vonatkozó vitájával kapcso­latban nem titkolják nyugtalanságu­kat afelett, hogyha francia nép nem kívánja, hogy Nyugat-Németországot felfegyverezzék. Az angol sajtó meg­állapítja, hogy az ország belpolitikai helyzetét tükrözi a nemzetgyűlés kép­viselőinek álláspontja és egyben meg­állapítja azt is, hogy továbbra is a Franciaországra gyakorolt durva nyo­más módszereit alkalmazzák. A „Daily Telegraph and Morning Post" című lap „Felelőtlen gyűlés" sértő célzatú címmel közölt cikkében újból megkísérli a francia képviselők fenyegetését az USA és Anglia „két­ségeivel" aziránt, hogy „továbbra is teljesértékű partnernek tarthatják-e Franciaországot". A „Daily Telegraph and Morning Post", valamint a „Ti­mes" is elismerik, hogy az USA el­nökének és a brit külügyminiszternek nyilatkozata azért hangzott el, hogy a francia nemzetgyűlésre és a fran­cia közvéleményre hatást gyakorolja­nak. A „Times" című lap diplomáciai kommentárja december 28-án ismét azzal az állítással hozakodik elő, hogy a nyugati hatalmak végső esetben felfegyverezhetik Németországot a fráncia beleegyezés nélkül is. 1 A „Daily Express" sem marad el ezek mögött a lapok mögött. Fenye­gető hangon ír arról, hogy „Churchill és Eisenhower sürgősen tárgyalják meg az újév utáni összejövetel le­hetőségének kérdését". Abban az eset­ben, ha Franciaország elutasítja a Németország felfegyverzésére vonat­kozó egyezmény ratifikálását — írja a lap — Churchill és Eisenhower „Németország felfegyverzésének új tervéről .fognak tárgyalni". A francia nép tiltakozik Nyugat-Németország felfegyverzése ellen A párizsi egyezmények ratifikálási vitájának napján, december 27-én, az ország összes megyéiből a dolgozók küldöttségei érkeztek a parlamentbe, hogy tolmácsolják a francia nemzet­gyűlés tagjainak a nép akaratát. A „l'Humanité" című lap jelentése szerint a dolgozók gyűléseket tartanak az ösz­szes üzemekben, városnegyedekben és falvakon. E gyűléseken az új Wehr­macht felállítása ellen tiltakozó hatá­rozatokat hoznak. Tiltakozó gyűléseket tartanak a dolgozók a hitleri megszál­lás áldozatainak emlékműveinél is. December 27-én a dolgozók a vállala­tok százaiban rövid időtartamú sztráj­kokat rendeztek tiltakozásuk jeléül. A párizsi St. Cloud elővárosban levő „Das­sot" repülőgépgyár 1100 munkása, mér­nöke és technikusa, a párizsi Vitry elő­város villamosművének 600 dolgozója a Szeine megyei St. Quene-villanytelep személyzete, a dunkerquei és a la pal­licei kikötőmunkások, a Nord megyei bányászok és egyéb vállalatok dolgozói is tiltakozó sztrájkot tartottak. A francia .nemzetgyűlésnek a pári­zsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat • első cikkelyének to­vábbi sorsáról szóló bonyolult, proce­durális vitája folyamán Mendes-Fran­ce újabb manőverhez folyamodott, hogy elérje az első cikkely jóváha­gyását a nemzetgyűlésben. A parla­menti előírások ellenére a inwfzet­gyűlés ülésének félbészakítását 7<érte, hogy új — „egy cikkelyből álló" — törvényjavaslatot készíthessenek elő a párizsi egyezmények ratifikálásáról. Ez a törvényjavaslat kimondja: „Egyetlen cikkely: 1. a köztársaság elnökének engedélyezik a Párizsban 1954. október 23-án aláírt brüsszeli szerződés módosításairój és kiegészí­téséről szóló . jegyzőkönyv ratifikálá­sát, valamint a nyugateurópai unió országainak fegyveres erőiről, a fegy­verkezés ellenőrzéséről és az ellen­őrző szervről szóló hozzácsatolt jegy­zőkönyvek ratifikálását. 2. Azon egyezmények teljesítésének ellenőrzésére, amelyekről ez a törvény szól, a nemzetgyűlésben, valamint a köztársasági tanácsban albizottságokat alakítanak. A kormány béke idején nem hagy­hatja jóvá a fegyveres erők számá­nak semmilyen emelését a két albi­zottság megelőző véleményezése nél­kül. 3. Az első szakaszban feltüntetett jegyzőkönyvek ratifikációs okiratainak kicserélését a Párizsban 1954. október 23-án aláírt összes egyezményekre vo­natkozólag — amelyek egységes egé­szet alkotnak — egyidejűleg kell megvalósítani. 4. Az említett jegyzőkönyvek egy­egy példányát a törvényhez csatolják." Az új törvényjavaslat a valóságban minden változtatás nélkül megismét­li az eredeti törvényjavaslat első cik­kelyét. Ezt a cikkelyt, amint ismere­tes, december 24-én elutasították. E cikkelyhez fűzött kiegészítéseknek az a célja, hogy csupán formálisan igazol­ják a cikkelyről való újabb szavazást. Mivel a parlamenti előírások 58. cikkelye alapján az elutasított cikkelyt másodszor csak a külügyi bizottság kérésére, vagy egyetértésével lehet megtárgyalni, Mendes-France helyi időszámítás szerint hajnali 3 £rakor ezt a törvényjavaslatot a külügyi bi­zottság elé terjesztette megtárgyalás céljából, amely azt csupán egy szava­zattöbbséggel — 18 szavazattal 17 el­lenében, négy bizottsági tag tartózko­dása mellett — jóváhagyta. A nemzetgyűlés ezután megkezdte az újonnan előterjesztett törvényja­vaslat vitáját. Émellett jellemző, hogy a törvényjavaslat megtárgyalására csupán egy és fél órányi időt szabtak meg. A vita gyakorlatilag azonban nem fejlődhetett ki, mivel mindjárt az egyetlen cikkely előterjesztése után Mendes-France újból felvetette a bi­zalmi kérdést, hogy a cikkelyt meg­mentse újabb katasztrófától és hogy keresztülvigye a cikkely jóváhagyását. E kérdést a december 29-i ülésen bo­csátották szavazás alá s ezt megelő­zőleg a bizalmi kérdésről szavaztak az eredeti törvényjavaslat valamennyi cikkelyével kapcsolatban, kivéve az első cikkelyt. Lapzártáig a szavazások eredményéről még nem érkezett ér­tesítés. y A német nép fokozza a harcot a párizsi egyezmények ellen A demokratikus sajtó jelentései szerint december 28-ig több mint 110.000 polgár a Német Demokratikus Köztársaságból, a nyugatnémet dolgo­zók pedig 18.000 levelet és határoza­tot küldtek a bonni szövetségi gyű­lésnek, amelyekben felhívják a képvi­selőket, .hogy Adenauer háborús ter­vei ellen foglaljanak állást. Essenben Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen az ifjúság tiltakozó fáklyásmenetet rendezett. Lamper­heim városában a szakszervezeti ifjú­ság nagygyűlést rendezett, amelyen elhatározták, hogy bizottságot szer­veznek az újrafelfegyverzés ellen. En­nek a bizottságnak tagjai lettek a kerület összes ifjúsági szervezeteinek vezetői. A nácizmus által elnyomottak műhl­heimi szervezete gyűlésükről a rajna­westfáliai szociáldemokrata képviselő­nek, Witthausriak levelet küldött, melyben felhívja őt, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása ellen foglal­jon állást. A brüggeni „Természetba­rátok" szervezetének szakszervezeti ifjúsága is egyhangú-, határozatot ho­zott, melyben követelik a párizsi egyezmények visszautasítását. Az utóbbi napokban Charlottenburg nyugatberlini negyed 170 lakosa leve­let küldött a bonni szövetségi gyűlés­nek, amelyben követelik, hogy utasítsa vissza a párizsi egyezmények ratifi­kálását. Nyugat-Németország újrafelfegy vér­zésé ellen tiltakoznak a nyugatné­met hírneves tudósok is. így például a híres heidelbergi szociológus, A. Weber is Nyugat-Németország újra­felfegyverzése és a katonai paktumok rendszerébe való bekapcsolása ellen foglalt állást. A svájci sajtó a francia nemzetgyűlési szavazásokról A svájci jobboldali sajtó tudósítói is elismerik, hogy a párizsi egyezmények vitája megmutatta, hogy ä franciák többsége Németország újrafelfegyver­zése ellen van. A „Die Tat" című újság írja: „A bi­zalmatlanság Nyugat-Németország iránt olyan erős volt, hogy az egész vita a francia-német viszonyról, a Nyugat kö­zös sorsáról és a nyugati országok ba­ráti egységéről csupán frázisok vol­tak ..." A „National Zeitung" írja a párizsi egyezmények első cikkelye törvényja­vaslatának visszautasításával kapcsolat­ban: „Ebben a határozatban kifejezésre jutott a német Wehrmachttal szembeni magatartás, amely a franciák többsé­gét igen közelről érinti." Azután így ír az újság: „Lehetnek különböző nézetek különböző dolgokról. Nehezen tagadható le, hogyha több francia járásban azt fogják mondani a képviselőjükről, hogy a német Wehr­macht érdekében szavazott, ez egyben vád is lesz ellene." A „Gazetta de Lausanne" című új­ság azt írja, hogy minden logika nél­kül van, hogy a francia nemzetgyűlés december. 24-én elutasította az első cikkelyt és december 28-án elfogadta a párizsi egyezmények második és har­madik cikkelyének javaslatát. „Logikai szempontból — írja az új­ság — az ember azt várná, hogy az utolsó szavazásnál ugyanúgy szavaznak, mint az első szavazásnál." Néhány lap kiemeli, hogy az, USA és Nagy-Britannia nagy nyomást gyako­rolnak a francia parlamentre. „A brit külügyminiszter kommüniké­i jét — írja a Baseler Nachrichten pá­rizsi tudósítója — úgy kell értékelni, mint kísérletet a .legvégsőkig menő nyomásra, sőt végezetül mint zsaro­lást. Mendes-France tárgyalni megy ... (Mittelberg rajza a l'Humanitében.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom