Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-30 / 315. szám, csütörtök

30 msm '1954. december 21". A kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottságának nyilatkozata A kínai népi politikai tanácskozó testület országos bizottsága, amely egyhangúlag Mao Ce-tungot válasz-' totta meg az országos bizottság tiszteletbeli elnökévé, megvitatta a jelenlegi helyzetet és egyhangúlag támogatta Csou En-laj beszámolóját. Az országos bizottság nyilatkozatot fogadott el, amely megállapítja, hogy a kínai nép nagy forradalmi egysége úgy fejlődik és szilárdul, mint ahogyan előrehalad Kína szocialista átalakulása. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a Kínai Népköztársaság békés környezetet, békés világot akar, de nem túrheti, hogy az Egyesült Államok kormánya nyíltan beavatkozzék Kína belügyeibe, nyiltan megcsonkítsa Kína területét, nyiltan csorbítsa Kína szuverenitását és nyiltan háborúval fenyegesse a kínaí népet. A kínai nép sohasem tűri el Tajvanon élő 8 millió honfitársának rabszolgasorba döntését. Ünnepélyesen figyelmezteti az Egyesült Államok agresszív köreit és csatlósaikat, hogy elmúlt az az idő, amikor Kínát meg lehetett csonkítani az imperialisták kénye-kedve szerint. „A kínai népnek le kell számolnia az áruló Csang Kajsekkel és össze kell zúznia a Egyesült Államok és Csang Kaj-sek között létrejött szerződést." A nyilatkozat rámutat az agresszív tömbnek a legutóbbi időben kötött szerződéseire, az egész világot veszélyeztető amerikai háborús tervekre, majd így folytatódik: „A legutóbb Moszkvában tartott európai kollektív biztonsági értekezlet ismét megmutatta az európai népeknek azt a szilárd akaratát, / hogy szembeszállnak a párizsi egyezményekkel, hogy gátat vetnek a háborús válságnak és megvédik Európa biztonságát. A kínai nép legmesszebbmenően támogatja az európai kollektív biztonsági értekezleten részvevő nyolc ország nyilatkozatát és határozottan ellenzi a párizsi egyezményeket. A francia nemzetgyűlés gecember 24-i határozata ismét megmutatta a francia népnek azt a szilárd óhaját, hogy szembeszáll a háborúval és követeli a békét. A kínai nép melegen üdvözli és támogatja ezt a határozatot." A nyilatkozat kiemeli, hogy Kína ma nem azonos a „mukdeni incidens" Kínájával, a világ ma nem azonos a „müncheni egyezmény" világával. A nemzetközi feszültség enyhítése, továbbá az Ázsia és a világ békéje érdekében az Egyesült Államok kormányának ki kell " vonnia valamennyi fegyveres erejét Tajvanról. A kínai népnek Tajvan felszabadításáért vívott harca harc szülőföldjének védelméért és a béke megőrzéséért. Hamburgban megkezdődött Németország Kommunista Pártjának kongresszusa A Szovjet írószövetség vezetőségének első teljes ülése December 28-án Hamburgban megkezdődött Németország Kommunista Pártjának kongresszusa, 850 küldött részvételével. Vendégként a kongreszszusra érkeztek Németország Szocialista Egységpártjának és több ország testvéri kommunista pártjainak küldöttei. A kongresszust Willi Mohn, a NKP elnöksége titkárságának tagja nyitotta meg. Megnyitó beszédében szívélyesen üdvözölte a kongresszus küldötteit, Hermann Matern és August Fröchlichet, Németország Szocialista Egységpártja KB-nak képviselőit, Rosa Thälmannt, Ernst Thalmannák, a német munkásmozgalom kiváló vezetőjének özvegyét, valamint a testvéri kommunista pártok képviselőit. Mohn bejelentette, ,hogy a bonni kormány demokrataellenes intézkedései következtében sok küldött nem jöhetett el a kongresszusra. Példának felhozta Max Reimann, az NKP elnökének, Walter Fisch és Josef Ledwohn, az NKP elnöksége tagjainak esetét, akik részint börtönben vannak, részint letartóztatás vár rájuk. ' Mohn hangsúlyozta, hogy a kongresszus olyan légkörben zajlik le, amikor az Adenauer-korniány a szégyenletes párizsi egyezmények ratifikálását akarja elérni, felújítani a Wehrmachtot Nyugat-Németországban és betiltani Németország Kommunista Pártjái, amely az Adenauer-politika elleni mozgalom élén áll. A német nép békét és Németország egyesítését óhajtja — hangsúlyozta Mohn. Erről tanúskodnak azok a határozatok, amelyeket egész Németország területén hoztak a szakszervezetek és amelyeket sok vállalat kollektívái jóváhagytak. Mohn rámutatott arra, hogy továbbra is meg kell erősítem Németország Kommunista Pártjának a tömegekkel való kapcsolatát. Beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy a párt feladata a demokratikus szabadság zászlaját magasra emelni, amely zászlót a burzsoázia a földretiport, és ezzel a zászlóval bátran haladni előre. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelynek tagjai Németország Kommunista Pártjának kimagasló' tényezői, Németország Szocialista Egységpártja és a testvéri, kommunista pártok képviselői. Az NKP elnökségének megbízásából Willi Mohn, az NKP elnöksége titkárságának tagja a kongresszusnak jelentést terjesztett elő a párt működéséről. KÜLFÖLDI HÍREK A New York Times közli Milovan Gyilasznak, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács volt elnökhelyettesének nyilatkozatát. (Gyilaszt tudvalevőleg 1953 januárjában felmentették párt- és állami funkcióitól). A lap közli, hogy Gyilasz nyilatkozatában „élesen szembehelyezkedett korábbi elvtársaival", bírálva a jugoszláviai politikai rendszert é\ kijelentette, hogy „új szociáldemokrata párt alakítása és kétpártrendszer bevezetése szükséges". * * • A román nagy nemzetgyűlés elnöksége a Munka Érdemrend első.osztályát adományozta Simion Bughici román külügyminiszternek 40. születésnapja alkalmából. • * . December 27-én megnyílt a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés ülésszaka. Az ülésszakon megvitatják az 1955. évi társadalmi terv tervezetét, az 1955. évi költségvetés tervezetét és több más kérdést. A hétfői ülésen az 1955. évi társadalmi terv tervezetéről Vukmanovlcs, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács alelnöke tartott beszámolót. ... ' Nehru

5 miniszterelnök december 26án Kalkuttából Indonéziába utazott, hogy részt vegyen Indonézia, India, Burma, Pakisztán és Ceylon Bogor-ban tartandó kormányfői értekezletén. Nehru kíséretében van K. Menőn és Szajed Mahmud külügyminiszterhelyettes. ... Köprülü török külügyminiszter néhány nappal ezelőtt Párizsban az „Information" című lap képviselőjének nyilatkozatot tett. Köprülü kijelentette: „kétségtelen, hogy az atomenergia terén tett felfedezések, ha azokat pusztító célokra használják fel, borzalmas következményekkel fognak járni. Ezért szükséges, hogy az atomfegyver alkalmazását eltiltsák és szigorúan ellenőrizzék. Törökország az általános leszerelés szempontjából óhajtja, hogy nemzetközi egyezmények jöjjenek létre az atomfegyverek alkalmazásának eltiltásáról." * * * A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya a napokban Ho Si Mitih elnökletével ülést tartott, amelyen az ország bel- és • külpolitikai helyzetéről Fam Van Dong kormányelnökhelyettes tartott beszámolót. Vo Nguen Giap tábornok, a vietnami néphadsereg főparancsnoka jelentést tett a fegyverszüneti egyezmény feltételeinek teljesítéséről. Ho Si Minh elnök hangsúlyozta, hogy gazdasági téren a fő feladat a háború okozta sebek begyógyítása, a népgazdaság helyreállítása és a Vietnami Demokratikus Köztársaság egész lakossága petének fokozatos megjavítása. A Szovjet írószövetség vezetősége december 28-án tartotta első teljes ülését. A szövetség vezetőségét a szovjet írók második össz-szövetségi kongresszusán választották meg. A teljes ülés szervezeti kérdésekről tárgyalt. Megválasztották a Szovjet írószövetség vezetőségének elnökségét és titkárságát. Az elnökség tagjai sorába a következőket .választották: I. Abasidze, 3. Antonov, M. Auezov, V. Azsajev, N. Bazsan, B. Brovka, N. Csukovszkij, I. Erenburg, A. Fagyejev, K. Fegyin, F. Gladkov, A. Goncsar, V. Jermilov, A. Kachchar, A. Karavajeva, V. Katajev, A. Konejcsuk, V. Lacisz, B. Lavrentyev, L. Leonov, G. Markov, S. Marsak, V. Panova, N. Pogogyin, B. Polevoj, D. Polikarpov, A. Prokofjev, B. Rjurikov, K. Szimonov, V. SzmirDecember 28-án fejeződött be Moszkvában a szovjet Vöröskereszt és a szovjet Vörös Félhold harmadik össz-szövetségi konferenciája. A gyűlésen mintegy 400 kiküldött vett részt az összes szövetségi köztársaságból, kerületekből és területekből. A gyűlésen részt vettek ezenkívül a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népidemokratikus Köztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Éolgár Népköztársaság és az Albán Népköztársaság Vöröskereszt szervezeteinek képviselői. A konferencia küldöttei négy napon keresztül foglalkoztak G. A. Mityelevnek, a Szovjetunió Vöröskereszt szer-ívezete és a szovjet Vörös Félhold szervezet végrehajtó bizottságának tevékenységéről szóló jelentéssel, valamint a revíziós bizottság jelentésével. Mint a Román Távirati Iroda jelenti, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának december 25-én tartott teljes ülése megvitatta és egyöntetűen jóváhagyta a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság Minisztertanácsának határozatát a jegyrendszer eltörléséről. A határozat rámutat, hogy a Román Munkáspárt Központi Bizottságának 1953 augusztusában tartott kibővített plénuma által kitűzött feladatok sikeres teljesítése alapján az országban megteremtődtek a jegyrendszerről a szabad kereskedelemre való áttérés feltételei. A Román Munkáspárt Központi Bizottsága és a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elhatározta, hogy 1954. december 26-tól kezdve áttérnek az élelmiszerek és iparcikkek egységes állami árakon való szabad nov, I. Szmul, L. Szobolev, A. Szurkov, M. Solohov, S. Scsipacsev, N. Tyihonov, M. Tursun-Zade, A. Tvardovszkij, P. Tyicsina, A, Venolova, S. Vurgun, N. | Zarjan. A Szovjet írószövetség vezetőségének titkárságába a következőket választották: V. Azsajev, N. Bazsan, A. Fagyejev, K. Fegyin, L. Leonov, B. Polevoj, D. Polikarpov, K. Szimonov, V. Szmirnov, A. Szurkov, V. Tyihonov. Az elnökségi ülésen, amelyen F. Gladkov elnökölt, részletesen megtárgyalták az írószövetség vezetősége elnöksége munkájának formáit és tartalmát, valamint a jövő hónapok mű-*ködési tervét. A titkárság december 28-i ülésén a Szovjet írószövetség vezetőségének első titkárává A. Szurkovot választott-e meg. Részlétesen foglalkoztak a társaság vidéki és városi szervezeteinek tevékenységével, a segítséggel, amelyet az egészségügyi szerveknek nyújt és annak az egészségügyi propagandának a tapasztalataival, amelyet a társaság a lakosság körében folytat. A gyűlés igen nagy figyelmet fordított a szovjet Vöröskereszt társaság és a szovjet Vörös Félhold végrehajtó bizottsága nemzetközi tevékenysége kérdésének. A gyűlésen beszédet mondtak a külföldi vendégek is, akiket a részvevők igen melegen üdvözöltek. A küldöttek elfogadták és megtárgyalták a szovjet Vöröskereszt és a szovjet Vörös Félhold Társaság szervezeti változásait és megválasztották az új végrehajtó bizottságot. Nagy lelkesedéssel fogadták el a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldendő üdvözlő levél szövegét. kereskedelmére.' Az állami árak általános színvonalát a kereskedelem szocialista szektorában kialakult forgalmi árak színvonalának megfelelően állapítják meg. Több árucikk árát tíz, húsz, sőt még több százalékkal csökkentették. A megállapított egységes állami árak és a jegyrendszéres kereskedelemben kialakult árak közötti különbséget az állam a munkásoknak, az alkalmazottaknak, a nyugdíjasoknak és családtagjaiknak juttatott pénzbeli kárpótlás formájában fedezi. A tanulók és az egyetemi hallgatók ösztöndíját megfelelőképpen felemelik. A határozat kiemeli, hogy a szabad kereskedelemre való áttérés nagy jelentőségű esemény a Román Népköztársaság gazdasági fejlődésében és a dolgozók anyagi, valamint kulturális színvonalának emelésében. Romániában megszüntették a jegyrendszert A szovjet Vöröskereszt és a szovjet Vörös Félhold harmadik össz-szövetségi gyűlése befejeződött A nyugatnémet verseny árnyéka mindinkább rávetődik a nyugateurópai országok gazdasági életének horizontiára. Megannyi tény bizonyítja, hogy a német monopoltőke lényegében csorbítatlan gazdasági potenciállal betört az összezsugorodott tőkés világpiacra. A „dekart^llizálás" báránybőre mögül ma már elővillannak a jól ismert ordasok karmai. Az egész világ tudja, hogy a német 1 imperializmus régi urai ismét a nyeregben ülnek. Krupp, Zangen, Flick, Pférdemenges, Abs és a többiek. Hitler pénzelői és a második világháború 50 millió áldozatának vámszedői nagy szakértelemmel irányítják a Krupp, a Mannesman, a Klöckner, Haniel és az I. G. Farben konszernek gazdasági terjeszkedését. Ma már a német verseny nem potenciális veszély' — mint néhány esztendővel ezelőtt — hanem félelmetes versenytársa a tőkés országoknak. Ez a tény mindennél világosabban megmutatkozott az e heti párizsi tárgyalásokon. Sokatmondó számok beszélnek a nyugatnémet töke szédületes terjeszkedéséről. 1943-tól 1953-ig a nyugatnémet export értéke hat és félszeresére szökött. 1947-ben NyugatNémetország még csak a huszonhatodik volt a tőkés világ exportőrjeinek sorában. S 1953-ban? Az Egyesült Államok és Anglia után már a harmadik legnagyobb exportőr. TeNyugatnémet export — kesztyű nélkül gyük még hozzá, hogy 1954 első felében a nyugatnémet export mennyisége további 25 százalékkal ugrott. Ezekután nem meglepő, hogy a nyugati sajtókommentárok leplezetlen nyugtalanságot és aggodalmat tükröznek. A Yorkshire Post, az Eden külügyminiszterhez közelálló angol konzervatív lap a nyugatnémet monopoliumok térhódításával kapcsolatban sokatmondóan jegyezte meg: „A német ipar már levetette a keztyűt, és nem habozik, hogy könyökét is használja." A kelet-nyugati kereskedelem •• hagyományos csatornáinak elzárása következtében a nyugatnémet exportroham teljes erővel zúdul Anglia, Franciaország, sőt újabban még az Egyesült Államok piacaira és befolyási területeire is. Nem véletlen, hogy a német export térhódításával párhuzamosan Franciaország, Olaszország, Belgium és Svédország vesztett a világpiacon való részesedéséből, és az angolok is csak nagy üggyel-bajjal tudták megtartani második helyüket az Egyesült Államok mögött. Hollandiától Törökországig, Braziliától Pakisztánig, mindenütt dúl a kereskedelmi háború a nyugatnémet és a nyugateurópai kivitel között. Az európai gazdasági együttműködés szervezetéhez tartozó 18 országban, beleértve egész Nyugat-Európát, valamint Görögországot és Törökországot, a német export már túlszárnyalta az angol kivitelt. Míg a múlt évben a Közép-Keletre irányuló angol export 13 százalékra csökkent, a nyugatnémet kivitel csaknem felével nőtt. A nyugatnémet monopoliumok Angliában háromszor, Belgiumban hatszor, Hollandiában ötször annyi árut helyeznek el, mint a második világháború előtt. A nyugatnémet sajtó ismét arról ír, hogy „az afrikai kérdés megoldásában* részt kell. kapnunk". A délafrikai importlistán Nyugat-Németország már maga mögött hagyta Franciaországot, Belgiumot, Japánt és Olaszországot is. Figyelemreméltó az a jelenség is, hogy nem csupán árukivitelről van szó. A nyugatnémet konszernek fontos koncessziókat kaparintanak kezükbe és állandóan fokozzák tőkeexportjukat. A Krupp konszern, a Heinkel és DKWgyárak Dél-Afrikában, a Siemens Törökországban és Pakisztánban, Mannesmann és Krupp Brazíliában, Daimler Mexikóban, a Demag és a Siemens Japánban, a Heinkel és Dornier érdekeltségek pedig Francia-Marokkóban létesítenek leányvállalatokat. Megveti lábát a német tőke Egyiptomban, Chilében, Indiában, Iránban és Ausztráliában is. A német és a nyugateurópai exportőrök a piacokért folytatott hajsza során a kereskedelmi háborúk szélsőséges módszereit használják, nyilt és burkolt exporttámogatást, sőt nem ritkán leplezetlen dömpinget. Zárójelben jegyezzük meg, hogy a legutóbbi nyugatnémet sztrájkmozgalom döbbenetes erővel tárta a világ elé, hogy a sokat emlegetett nyugatnémet versenyképesség mögött a német munkás mértéktelen kizsákmányolása húzódik meg. A. kulisszák mögül mind több részlet kerül a nyilvánosság elé arról a késhegyre menő harcról is, amelyet a nyugatnémet és a francia tőkéscsoportok vívnak egymással a Schuman-terv értelmében létesített szénés acélipari csúcströsztben. Ugyanazok, akik húsz esztendővel ezelőtt, „Bordeauxtól Odesszáig terjedő gazdasági tömbről" szőttek vérgőzös álmokat, most ismét — a nyugatnémet gyáriparosok közlönyének szavai szerint — azt vallják: „az európai gazdasági egység a német ipar egyik változatlan nagy célja". A nyugatnémet ágyúkirályok azért pártolják az effajta „egységet", mert a gazdasági erőviszonyok és nem utolsó sorban az amerikai támogatás, a német oldalra billentik a mérleget. A nyugatnémet ipar — a munkások fokozott kizsákmányolása révén — 15—20 százalékkal olcsóbban termel sok fontos cikket, mint partnerei. Ebben a küzdelemben — mint az egyik német lap találóan megfogalmazta — „a Schuman-terv sakktábláján a Saar-vidék a királynő, amelynek kiesése az erőviszonyokat döntően megváltoztatná". A 16 millió tonna szén és 2,5 millió tonna acéltermeléssel rendelkező Saar-vidék körül ezért élesedett ki ezekben a hetekben a színfalak mögött már régóta tomboló harc. Az e heti párizsi tanácskozásokon Adenauerék újabb engedményeket csikartak ki Mendes-France-tól: fokozzák a Saar-vidék és Nyugat-Németország közötti árucsereforgalmat s a nyugatnémet mohopoliumok részt kapijak a dél-franciaországi és észak-afrikai nyersanyagfeldolgozó iparban. Ezek a tények szemmelláthatóan pélejázzák, hogy a német monopoliumok revansvágya és hatalmi igénye közvetlenül fenyegeti a nyugateurópai országok nemzeti érdekeit. Ez a magyarázata annak, hogy ma már tekintélyes nyugat-európai üzleti körök is ellenzik azt a gazdasági „kis-Európát", amelynek irányítója • Washington, gondnokai pedig az újra nyeregben ülő náci nagyiparosok lennének.