Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-29 / 314. szám, szerda

1954. december 29. UISZO 3 Drámai vita a francia nemzetgyűlésben a párizsi egyezmények ratifikálása A francia nemzetgyűlés december 27-i ülése December 27-én helyi időszámítás szerint .15 órakor megkezdődött a francia nemzetgyűlés ülése. A Bourbonne-palota termében megjelentek az összes képviselők, a sajtó képviselői, a vendégek és a közönség páholyai zsúfolásig megteltek. Az ülés napirendjén a bizalmi kérdés megszavazása szerepelt, amelyet Mendes-France miniszterelnök vetett fel. E bizalmi kérdések felvetése egyenes következménye annak, hogy u nemzetgyűlés elutasította a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat 1. cikkelyét, amely a felfegyverzett Nyugat-Németországnak a „nyugat-európai unióba" való bekapcsolására vonatkozik. A képviselők többsége azzal, hogy elutasította ezt a cikkelyt, bebizonyította, hogy teljesen elutasító álláspontot foglal el a német militarizmus felújítására irányuló tervekkel szemben. ^Mendes-France, aki így súlyos vereséget szenvedett, kísérletet tett a párizsi egyezmények megmentésére azzal, hogy felvetette a bizalmi kérdést, ami tulajdonképpen — amint azt megállapítják — a képviselőkre gyakorolt nyomás egyik íormája. ^íendes-France felyetette a bizalmi kérdést a következő pontokkal kapcsolatban : az említett törvényjavaslat 2. cikkelyének (vagyis Nyugat-Németországnak az északatlanti unióba való bekapcsolásáról szóló cikkelynek) elfogadásával kapcsolatban; a 3. cikkelynek (a nyugat-németországi ..megs állási statutum" megszüntetéséről szóló cikkely) elfogadásával kapcsolatban; Palewski képviselő kiegészítő javaslatának elfogadásával kapcsolatban, amely szerint egyidejűleg ratifikálnák az összes párizsi egyezményeket, beleszámítva a Saar-vidékről szóló francia-német egyezményt is. Mendes-France továbbá felvetette a bizalmi kérdést Palewski második kiegészítő javaslatának elfogadásával kapcsolatban, amely szerint a ratifikált párizsi egyezmények csupán 1955. december 1-én, az általános leszerelésről és a német kérdés megoldásáról szóló négyhatalmi tárgyalások után lépnének életbe; továbbá Loustaunau-Lacau képviselő kiegészítő javaslatának elfogadásával kapcsolatban, amely szerint a párizsi egyezmények akkor lépnének életbe, ha az összes szerződő felek aláírják az új jegyzőkönyvet, amely meghatározza a párizsi egyezmények megvalósításának módját. Az ülésen elsőnek Vallon képviselő szólalt fel, aki felhívta a figyelmet Nyugat-Németország felfegyverzéséinek veszélyére. Hangsúlyozta, hogy számos képviselő különös félelmének ad kifejezést Nyugat-Németországnak az északatlanti tömbbe való bekapcsolása javaslata miatt. Vallon felhívta a képviselőket, szavazzanak a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat 2. és 5. cikkelyének elfogadása ellen és ne szavazzanak bizalmat a kormánynak. Garet „független republikánus" kijelentette, hogy az ő vezetése alatt álló parlamenti csoport a párizsi egyezményekkel kapcsolatos állásfoglalása kérdésében kettészakadt. Kijelentette, hogy a francia képviselőknek nem szabad elfelejteniük, hogy a németek három ízben . törtek be Franciaországba nem egészen egy évszázad alatt. Garet azonban kijelentette, hogy hívei aszerint fognak végleges álláspontot elfoglalni, mit mond Mendes -France a Kelettel való tárgyalások kérdéséről és Németország felfegyverzésének következményeiről. A következő felszólaló Moro-Giafferri (radikális párti) kijelentette, hogy nem lehet a párizsi egyezmények ratifikálására szavazni. Rámutatott, hogy ezen egyezmények megvalósítása óriási veszélyt jelentene Franciaországra. Felhívta a képviselőket, utasítsák vissza a párizsi egyezmények ratifikálását. Ezután Delbos radikális párti képviselő szólalt fel, aki a párizsi egyezmények ratifikálása mellett foglalt állást. . i D'Astier de la Vigérie élesen bírálta a párizsi egyezményeket és jellemezte azt a veszélyt, amelyet Franciaországra és az európai békére jelentenek. A vitában ezután még több képviselő vett részt. Bourges-Maunoury radikális párti képviselő felszólalásában kijelentette, hogy ez év ; nyarán kilépett a kormányból, hogy ne kelljen felelősséget vállalnia azért a politikáért, amely a párizsi egyezményekhez vezetett. A jelenlegi helyzetben azonban úgy véli, hogy ezen egyezmények ratifikálása szükséges. Bourges-Maunoury elismerte, hogy a nemzetgyűlésben senki sem kelt a párizsi egyezmények védelmére, azonban ki vállalná holnap a felelősséget a kormányért, ha az egyezményeket elutasítják? Mendes-France azon törekvésében, hogy befolyásolja azokat a képviselőket, akik a Szovjetunióval való tárgyalást szorgalmazzák, a nemzetközi konferenciára hivatkozott, amit állítólag májusra terveznek és amelynek előkészítéséhez már most hozzáfognak „diplomáciai uton". Válaszként Mendes-France beszédére Palewski és rögtön utána LoustaunauLacau kijelentette, hogy javaslataikat visszavonják. Ezzel tehát visszavontak az egész második bizalmi kérdést. A nemzetgyűlésnek nem maradt más hátra, mint Palewski javaslatának megtárgyalása, amelyet a kormány támogat és amelyben arról van szó, hogy a párizsi egyezmények és a Saar-vidéki francia-német egyezmény ratifikációs leveleinek kicserélése egyidejűleg valósuljon meg. A nemzetgyűlés Palewski módosító javaslatát egyszerű kézfelemeléssel elfogadta. Mendes-France.továbbá azt • kívánta, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó törvényjavaslat első cikkelyét második olvasásban tárgyalják meg. Amint ismeretes, ezt a fő cikkelyt, amelyik Nyugat-Németország felfegyverzését és az úgynevezett „nyugateurópai unióba való bevonását határozza el" a nemzetgyűlés a december 24-re virradó éjjel szótöbbséggel elvetette. Á külügyi bizottság elvetette a Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozó törvényjavaslat eSső cikkelyének újabb tárgyalását „Aki bizalmat szavaz, még nem jelenti azt, hogy bízik a kormányban' A német militarizmus felújítása tervének jóváhagyása mellett foglalt állást Rousseau (a republikánus független csoport és a szociális mozgalom képviselője) és de Benouville (szociális köztársaságpárti) képviselő is. A képviselők és a közönség általános derültsége mellett Beonouviile kijelentette, hogy bizalmat fog szavazni a kormánynak, jóllehet ez nem jelenti azt, hogy bízik a kormányban. Caillet képviselő nyugtalanságát fejezte ki azon angol-amerikai fenyegetések felett, hogy Nyugat-Németországot Franciaország beleegyezése nélkül fegyverzik fel. Emlékeztetett az angolamerikai katonai tényezők nyilatkozatára, akik beismerték, hogy Franciaország nélkül nem lehet nyugatnémet hadosztályokat felállítani. Caillet nem titkolta nyugtalanságát a bonni hivatalok területi igényei felett, ami' komolyan fokozhatja a háború veszélyét. Caillet hangsúlyozta, hogy MendesFrance politikája Genfben utat nyitott a széleskörű nemzetközi tárgyalásoknak, míg a londoni konferencia politikája, ahol megvetették a párizsi egyezmények alapjait, az ilyen tárgyalások előtt berekeszti az utat, fokozza a lázas fegyverkezést és versengést magában a nyugati táborban is. Nekem, mint francia embernek az a kötelességem, — mondotta végül — hogy NyugatNémetország felfegyverzése ellen szavazzak, tehát ne szavazzak bizalmit a kormánynak. Pierard kommunista képviselő élesen elítélte a francia parlamentre gyakorolt angoi-amerikai nyomást a párizsi egyezmények ratifikálásának kikényszerítése érdekében. A francia nép — hangsúlyozta — nem óhajtja a párizsi egyezményeket, mivel ezek a német militarizmus felújítását jelentik és a német militarizmus a komoly háborús veszély keletkezését jelenti. Ha a nemzetgyűlés ezen egyezmények ratifikálása ellen szavaz, akkor ezt Franciaország legfőbb érdekeivel összhangban teszi. Ez fontos hozzájárulást jelent a Kelettel való tárgyalásokhoz, ami minden ésszerűen gondolkozó ember számára a béke legfontosabb feltételét jelenti. Tekintettel arra, hogy Mutter;; és Ramarony képviselők Mendes-France előtt rámutattak arra, hogy nem logikus- az, hogy a törvényjavaslat 2. cikkelyétől követeli a szavazást (Nyugat-Németországnak az északatlanti tömbbe való besorolásáról), amikor az 1. cikkelyt már december 24-én elutasították és tekintettel arra, hogy felkérték Mendes-Francet, hogy adjon magyarázatot ezzel kapcsolatban, a miniszterelnök szünetet javasolt, hogy előkészíthesse válaszát e kérdésekre, Mendes-France elcsépelt állításai 45 percnyi szünet után MendesFrance a szónoki emelvényre lépett és kijelentette, hogy a parlamenti tárgyalási rend megengedi, hogy a törvényjavaslat 1 cikkelyét a nemzetgyűlés második olvasásban tárgyalja. Mendes-France azt állította, hogy jogilag lehetséges jóváhagyni a 2. és 3. törvényjavaslati cikkelyt az 1. cikkely jóváhagyása előtt. Mendes-France megemlékezett a Saar-vidék problémájáról és kijelentette, hogy a francia-német egyezményekben előnyök és hiányosságok vannak a kérdéssel kap[ csolatban. Űjből hivatkozott az angolamerikai biztosítékokra és azt állította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása után a Kelettel folytatott tárgyalások „kedvezőbb légkörben" folynának le. > Mendes-France a párizsi egyezmények ratifikálásának követelését azzal indokolta, hogy be kell tartani az északatlanti szerződést és Franciaország megfélemlítésének amerikai-brit, mesterkedéséhez folyamodott, azt bizonygatván, hogy az USA és Anglia állítólag Nyugat-Németországot felfegyverezhetik, Franciaországra való tekintet nélkül is. Végezetül felhívta a képviselőket, hogy „alapos megfontolás" után hagyják jóvá a párizsi egyezményeket és azt állította, hogy Franciaország az új európai szervezetben állítólag ellenőrizheti majd a nyugatnémet fegyverkezést. Az ülést ezután helyi időszámítás szerint 21 óra 30 percig félbeszakították. E sikertelenség miatt Mendes-France az első cikkely második olvasásánál fel akarja vetni a bizalmi kérdést, hogy a képviselőkre gyakorolt fokozott nyomással és a kormány lemondásának fenyegetésével a Franciaország nemzeti érdekeinek rpegfelelő előző határozat megváltoztatására kényszerítse a képviselőket. Parlamenti előírás szerint az ülést egy órára megszakították, hogy lehetővé tegyék a külügyi bizottságnak, hogy véleményét nyilvánítsa a törvényjavaslat első szakaszának kérdésében annak újólagos megtárgyalásával öszszefüggésben. A külügyi bizottság húsz ' szavazattal tizenkilenc ellenében és négy tag távollétében elvetette a Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozó törvényjavaslat első cikkelyének újabb tárgyalását. Mendes-France, tekintettel a külügyi bizottság ránézve nagyon kedvezőtlen határozatára, az ülés újbóli megkezdése után kijelentette, hogy felveti a bizalmi kérdést a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó egész törvényjavaslathoz, kivéve az első cikkelyt, mert ezt a cikkelyt a nemzetgyűlés és a külügyi bizottság már visszautasította. A bizalmi kérdésről az egész törvényjavaslattal kapcsolatban — kivéve az első cikkelyt — a nemzetgyűlés december 29-én, párizsi időszámítás szerinti 16 órakor ejti meg a szavazast. Ami a törvényjavaslat első cikkelyének további sorsát illeti, — amely a nemzetgyűlés oly határozott ellenállását váltotta ki, — ez a kérdés az esti ülésen olyan körülményes vitára adott alkalmat, hogy az még reggel 3 órakor is folytatódott. A francia nép követeli Nyugat-Németország felfegyverzésének azonnali megtagadását Az utóbbi napokban a francia lakosság több küldöttsége kereste fel a nemzetgyűlés képviselőit és követelték, hogy a képviselők a párizsi egyezmények ratifikálása és NyugatNémetország felfegyverzése ellen nyilatkozzanak. Mint a „l'Huihanité" című újság közli, a Szajna-megye szakszervezeti szövetségei az üzemekben és Párizs környékén 350.000 röplapot osztottak szét, amelyben a dolgozókat fokozott harcra hívják föl és arra, hogy a képviselők a német militarizmus újrafelfegyverzése ellen szavazzanak. A „Liberation" című újság azt írja, hogy Párizs 17. kerületének békevédői Joseph Denis nemzetgyűlési képviselőnek (népi republikánus csoport) erős szemrehányásokat tettek, hogy december 24-én a párizsi egyezmények törvényjavaslatának első cikkelye szavazásánál tartózkodott a szavazástól. Joseph Denis válaszában kijelentette, hogy öt tévedésből azok közé sorozták, akik tartózkodtak a szavazástól. Denis képviselő kijelentette: párizsi egyezmények ellen vagyok és december 27-én is ellenük fogok szavazni." A békevédök javaslatára december 28-án a téli kerékpár-versenypályán tiltakozó nagygyűlést rendeztek Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A francia hazafiaknak a német felfegyverzés elleni akciója a karácsonyi ünnepek alatt is folytatódott A francia hazafiak harca NyugatNémetország felfegyverzése ellen a nemzetgyűlés ötödik szavazása után tovább folytatódott. Folytatódtak a küldöttségek látogatásai a képviselőknél a karácsonyi ünnepek alatt is. így például szombaton és vasárnap az Illeet-Vilaine departementből huszonhárom küldöttség látogatta meg a különböző képviselőket. Laissac szocialista képviselőnőt lakásán nyolc küldöttség látogatta meg karácsonykor. A küldöttek kifejezésre juttatták nyugtalanságukat a párizsi egyezmények fölött és követelték azok elutasítását.; Igen sok küldött látogatta meg A. Florand szocialista képviselőt, akinek átadták a lakosság, tiltakozását Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. A küldöttségben részt vettek a mezőgazdasági munkások, a földművesek képviselői, a radikális, a kommunista, a szocialista és más pártok t&gjai. A svéd dolgozók tiltakoznak a német militarizmus felújítása ellen A francia nemzetgyűlés első szavazása a bizalmi kérdésről December 27-én helyi időszámítás szerint 21.45 órakor folytatták a. nemzetgyűlés esti ülését. Szünet után Gaston Palewski és Loustaunau-Lacau, a párizsi egyezmények ratifikációjáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak szerzői emelkedtek szólásra. Palewski hangsúlyozta, hogy Mendes-France beszédje nem győzte meg őt, ami azt az angol-amerikai fenyegetést illeti, hogy Nyugat-Németországot Franciaország beleegyezése nélkül is felfegyverzik. A szónok hangsúlyozta, hogy Franciaországnak megvan minden jogi teljhatalma, hogy ilyen határozatot meghiúsítson és figyelmeztette a képviselőket arra, hogy hasonló fenyegetések mindig elhangzanak akkor, ha a,francia nemzetgyűlést nehéz kérdés elé állítják. Palewski azt mondotta. . hogyha a párizsi egyezmények érvénybe lépnek, a négyhatalmi tárgyalás elé akadályok gördülnek. A legjobb eszköz, hogy a háborús veszély közfeledését meggátolják, mondotta beszédének befejező részében, a német kérdés elintézése négyhatalmi tárgyalások útján. Palewski és LoustaunauLacau beszédei után a képviselők a párizsi egyezmények ratifikálásáról szóló törvényjavaslat második és harmadik cikkelyével kapcsolatos bizalmi kérdés megszavazására tértek át. A második és harmadik törvénycikkely Nyugat-Németországnak az északatlanti tömbbe való bevonásával és az úgynevezett nyugat-németországi „megszállási rendszer megszüntetésével" foglalkozik. A France Presse ügynökség hivatalos adatai szerint e törvénycikkelyekkel kapcsolatban a kormánynák 289 szavazattal 251 ellenében bizalmat szavaztak. Röviddel éjfél után a bizalmi kérdés szavazása után, amelyet a párizsi egyezmények törvényjavaslatának második és harmadik cikkelyével öszszefüggésben vetettek fel, a nemzetgyűlés elnöke közölte, hogy a tárgyasorozat magában foglalja a második bizalmi kérdésről való szavazást, mely kérdést Palewski és Loustaunau-Lacau két módosító javaslatával kapcsolatban vetettek fel. A kormány által elutasított ezen módosító javaslatok közül kettő meghatározza, liogy a párizsi egyezmények érvényességét ratifikálásuk esetében el kell halasztani. Mendes-France francia miniszterelnök ekkor felhívta a kormánynak nem tetsző módosító javaslatok szerzőit, hogy azokat vonják vissza. MendesFrance a,zt állította, hogy az ö állaspontja a párizsi egyezmények azonnali ratifikálása és' megvalös'tása mellett ,,a nyugati <•• szágok fel'árkózá-• míj. megszilárdítására" való törekvésből ered. A „Morgen Tidningen" című újság a kikötői vasutak alkalmazottainak levelét közli, amelyben Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakoznak és követelik a négy nagyhatalom közötti tárgyalások megkezdését. Mint a levélben rámutatnak, a stockholmi kikötő vasúti személyzete határozatot hozott, amelyben kiemeli, hogy Nyugat-Németország remilitariEurópa számára és így veszélyt jelent a mi országunk számára is. Azt a követelést támogatjuk — írják a levélben, — hogy a párizsi egyezményeket utasítsák vissza és kezdjék meg a négy nagyhatalom közti tanácskozásokat a német kérdés megoldására. Tanácskozni kell a nemzetközi feszültség csökkentéséről és az európai kollektív biztonságról — jelentik ki a fölhívásban — s nem zálása az új háború veszélyét "jelenti | pedig katonai blokkokat alakítani." A bonni revansisták agresszív szándékai A moszkvai Pravda december 28-án Berlinből keltezett cikket közöl „a bonni revansisták agresszív szándékai" címmel. A cikkben ezeket írják: Most, amikor a francia nemzetgyűlésben a, párizsi egyezményekről tárgyalnak, a bonni militarista és revansista körök hallgatnak terveikről és inkább „békeszeretetükről" beszélnek. Azonban az agresszív terveket, főként a Franciaország elleni terveket, amelyeket a bonni uralkodó körök készítenek elő, nem tudja elkendőzni semmiféle hazug kijelentés. A moszkvai Pravda rámutat arra, hogy a „Blank-hivatal" (a valóságban a nyugat-németországi hadügyminisztérium) már most felveti a német „jog" kérdését Elzász-Lotaringiára vonatkozólag, már most követeli az „autonó| míát" Elzász számára és kibővíti Franciaországban kémhálózatát. A német demokratikus közvélemény leleplezi a bonni uralkodó körök agresszív politikáját és harcol a militarista párizsi egyezmények ellen. E napokban kiváltképp megerősítést nyert az a tény, hogy az európai népek, különösen a francia és német nép érdeke, a Nyugat-Németország felfegyverzése elleni harcban azonos. 1