Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-03 / 293. szám, péntek

1954. december 3. msm 3 Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet Demokratikus Köztársaságot és a keleteurópai országokat. Ez Hitler politikájának, „az euíópai új rend" politikájának megismétlése, amely — mint ismeretes —. Németországra katasztrófával végződött. Ez a poli­tika éppen úgy, mint a nácipolitika, összeomlásra van ítélve. A nyugat­német hitlerista tábornokoknak és a többi revansistának soha sern sikerül rákényszeríteniök uralmu­kat Németország keleti részére. A Német Demokratikus Köztár- I saság kormánya nem hunyhat sze­met afelett, hogy — ha a párizsi egyezmények életbe lépnek — a Német Demokratikus Köztársaság nyugati határain 520 ezer főnyi nyugatnémet hadsereg bukkan fel felszerelve a technika legújabb vív­mányai szerint, a külföldi és nyu­gatnémet körök szolgálatában, amely körök nem titkolják agresz­szív szándékaikat a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen. Minden körülmények között megvédjük sikereinket A német nép nemzeti érdekei, az európai béke megvédésének érdeke és a Német Demokratikus Köztár­saság lakosságának érdeke megkö­veteli, hogy a Német Demokratikus Köztársaság minden előkészületet megtegyen, annak érdekében, hogy ne engedjen semmi biztonsága ellen irányuló támadást. A Német Demokratikus Köztársa­ság kormánya szükségesnek tartja ezen a konferencián kijelenteni: Ha Nyugat-Németországban fel­újítják a militarizmust és mégala-V kítják a rendes hadsereget, akkor a Német Demokratikus Köztársaság kénytelen lesz erre válaszképpen nemzeti fegyveres erőket alakítani, melyek képesek lesznek megvédeni a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak békés életlehetőségeit. A Német Demokratikus Köztár­saság küldöttsége egyétért a Szov­jetunió, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság kor­mányainak véleményével, melyet itt Molotov külügyminiszter, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, Cyrankiewicz, a Lengyel Népköztársaság minisz­tertanácsának elnöke és siroky, a Csehszlovák Köztársaság miniszter­elnöke tolmácsolt, hogy tudniillik azok az államok, amelyek itt kép­viselve vannak, kénytelenek lesz­nek a párizsi egyezmények ratifiká­lása esetén együttes védelmi intéz­kedéseket tenni népeik békés mun­kájának, állami területük sérthe­tetlenségének, az európai béke biz­tosításának megvédésére bármilyen agresszió elhárítására. Ugyancsak egyetértünk Sirokynak, a Csehszlo­vák Köztársaság _ miniszterelnöké­nek javaslatával, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság — melyeket leginkább fenyeget a veszély — megbeszéljék az együttes ellenintéz­kedéseket. Ilyen intézkedések megfelelnek a német nép érdekeinek. Ezért a Né­met Demokratikus Köztársaság kül­döttsége hajlandó ezen a konferen­cián megtárgyalni a békeszerető ál­lamok közös intézkedéseinek kér­dését. Meg vagyok győződve róla, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának álláspontja Nyu­gat-Németország felfegyverzésével és az agresszív északatianti tömb­be való bekapcsolásával kapcsolat­ban megnyeri a jelen konferen­cián résztvevő államok támogatá­sát. A Német Demokratikus Köztár­saság dolgozói — akik saját ere­jükből és tehetségükből, új, bol­dog élet teremtésére irányuló erős akarattal nagy sikerekét értek el —^meg fogják tudni védeni ezeket a sikereket, minden körülmények között. A Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg van győződve arról, hogy a Német Demokratikus Köztársaság haza­fias erői számítanak Nyugat-Né­metország munkásosztályának és békeszerető erőinek aktív segítsé­gére, A nyugatnémet ifjúság kép­viselőinek kijelentései, hogy soha­sem fognak' harcolni a Német De­mokratikus Köztársaság, a népi de­mokratikus államok és a Szovjet­unió ellen, bizonyítják, hogy akad­nak olyan erők, amelyek nem ma­radnak passzívak és nem engedik meg a német militarizrfíus új ter­jeszkedését. Az új helyzet Németországban ma az, hogy a munkásosztály, „ a dolgozó parasztság és főként ^áz ifjúság egyre - inkább harcol Nyu­gat-Németország újrafelf egy vérzé­sé ellen. A békének, az egységnek és a demokráciának a Német. Demokra­tikus Köztársasá'g és a demokrati­kus Németország nemzeti frontja által megvalósított politikáját ak­tívan támogatják Nyugat-Németor­szág dolgozóinak széles tömegei. A népi kamara és a Német De­mokratikus Köztársaság kormánya valamint a német nép többsége üd­vözli a szovjet kormánynak az összes európai államok kollektív biztonsági rendszere biztosításának létesítésére vonatkozó- javaslatát. A kollektív biztonsági rendszer elősegítené Németország békés egyesítését A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya szilárdan meg van győződve arról, hogy a kollektív biztonsági rendszer Németország béljés egyesítését elősegítené. Az összes európai államok kollektív biztonsági rendszere tárgytalanná tenné a nyugatnémet körök ösz­szes érveit, amely körök azt ál­lítják, hogy a militarizmus fel­éle,sztésej ;Nyugat-Németországban szükséges Nyugat-Németország vé­delmére. A kollektív védelmi rend­szer meggátolná a nyugatnémet Wehrmacht felállítását és ezáltal elhárítaná a legfőbb adadályt a Németország békés egyesítéséhez vezető útón. Ilyen rendszer megfelelne a né­met nép létérdekének. Az összes európai államok kollektív védel­mi rendszere megszüntetné az Európát fenyegető kettészakadást és megteremtené a békés kapcso­latok és a kölcsönös gazdasági együttműködés lehetőségét. Az összes európai államok kollektív biztonságának rendszere csökken­tené a nemzetközi feszültséget és elősegítené olyan nemzetközi prob­lémák megoldásit, mint amilyen az általános nemzetközi leszerelés, az atomfegyver és más tömegpusz­tító eszközök betiltása. A Német Demokratikus Köztár­saság politikájának, amely a német nemzet létkérdései békés elintézé­sére irányul, együtt jár az NDK arra irányuló törekvése, ' hogy fenntartsa a jó szomszédi viszonyt az , összes népekkel, akik ezt kíván­ják. A Német Demokratikus Köztár­saság kormánya abból indul ki, hogy jelenleg létezik olyan reális lehetőség, amely lehetővé teszi' a különböző berendezésű államok­nak együttműködését az egyenjo­gúság és egymás tiszteletbentar­tása alapján. A Német Demokratikus Köztár­saság baráti kapcsolatokat tart fenn azokkal az államokkal, amelyek itt képviselve vannak és igyekszik ezeket a kapcsolatokat elmélyítem ni. Főként a Szovjetunióval való barátság felel meg az egész né­met nép élet- és nemzeti érdekei­nek. A Német Demokratikus Köztár­saság politikája megszilárdította az. egész német népben azt a meg­győződést, hogy Németország bé­kés fejlődése elválaszthatatlan a Szovjetunióvá! való szoros barátaág­tól. Ezért a német-szovjet barátság elnökünknek, Wilhelm Piecknek szavai szerint egyre inkább élet érdeke a német népnek. A Német Demokratikus Köz­társaság szorosan össze van kötv! a demokratikus é^ békeszerető ál­lamok nagy táborával, 'amely ma SCO millió embert tesz ki és amely nek ereje napról, napra nő. Mindezeket az államokat egy közös cél egyesíti: Mind nagyobb mértékben kielégíteni a dolgozók kulturális és anyagi szükségleteit a népgazdaság mindenoldalú fej­lesztésével és megszilárdítani á bé­két az egész világon. Ezért az ő politikájuk teljes ösz­hangban van az összes békeszerető emberek érdekeiv?k A Német Demokratikus Köztár­saság küldöttsége nevében kifeje­zem azt a szilárd meggyőződésemet hogy a konferencia határozatai se­gítenek a német népnek megva­lósítani áz ország egyesítését^ bé­kés és demokratikus úton, segíte­nek a békés jövő biztosításában. A Német Demokratikus Köztár­saság küldöttsége- kijelenti, hogy az ezen a konferencián résztvevő összes államokkal együtt hozzájá­rul az európai béke és biztonság igazságos ügye győzelméhez. Äkonferencia 1954. december 1 -I harmadik ölése Az európai országoknak az euró­pai biztonság és béke biztosítását tárgyaló konferenciája harmadik ülésén, amely szerdán, december 1-én -moszkvai időszámítás szerint 14 órakor kezdődött, Otto Grote­wohl, a Német Demokratikus Köz­társaság miniszterelnöke, az NDK küldöttségének vezetője elnökölt. Az ülésen elsőnek Manus Muftiu, as Albán Népköztársaság miniszter­tanácsának alelnöke, az albán kül­döttség vezetője mondott beszédet. Muftiu beszédében a Szovjetunió kormányának az európai kollektív biztonság rendszere megteremtését célzó európai konferencia összehí­vására irányuló javaslatát fontos ijemzetközi eseményként üdvözölte, amely az európai biztonság és béke érdekeit fogja szolgálni. Megállapította, hogy az amerikai Egyesült Államok imperialista kö­reinek közvetlen nyomására egyes európai államok Londonban és Pá­rizsban külön egyezményt kötöttek Nyugat-Németországra vonatkozó­an. Ezen egyezményeknek nincs semmi közük az európai biztonság és béke megőrzésének érdekeihez és a békeszerető államoknak az eddig nyílt nemzetközi problémák megol­dására, elsősorban a német problé­ma megoldására irányuló törekvésé­hez. I A londoni és párizsi egyezmények — mondotta az albán küldöttség ve­zetője — veszélyeztetik a békét és az európai nemzetek életét. A kato­nai agresszív csoportosulások meg­teremtését célzó politikának kifeje­zői, a háború és agresszió politiká­jának kifejezői. A párizsi egyezmé­nyek ratifikálása megnehezítené a német kérdésnek békés megoldását, az egységes, demokratikus, béke­szerető német állam megteremtésé­nek alápján és — ahogyan Muftiu megállapította — Európa szívében az agresszió új tűzfészkét teremtené meg. Ezen egyezményekben részt­vevő országokra nagy felelősség há­rulna és a békeszerető államok kénytelenek lennének újabb lépé­seket tenni biztonságuk megóvásá­ra e veszéllyel szemben. Küldöttségünk — mondotta Ma­nus Muftiu — az Albán Népköztár-' saság kornjánya nevében kifejezés­re juttatja teljes • egyetértését a nemzetközi helyzetnek eddigi érté­kelésével, úgy ahogyan azt V. M. Molotov elvtárs, á Szovjetunió kül­döttségének vezetője, beszédében ismertette és kifejezi szolidaritá­sát javaslataival, melyek az európai biztonság és béke megszilárdítására és megőrzésére, országaink bizton Í ságának megőrzésére vonatkoznak. Az alban küldöttség ugyancsak K; teljes mértékben csatlakozik Cyran- df kiewicz elvtársnak, a Lengyel Nép­köztársaság minisztertanácsa elnö- hi kének, Siroky elvtársnak, a Cseh- ré szlovák Köztársaság miniszterelnö- ir kének és Grotewohl elvtársnak, a re Német Demokratikus Köztársaság s; minisztertanácsa elnökének az euró- h pai béke és országaink biztonsága n biztosításáról tett nyilatkozatához, b A párizsi egyezmények ratifiká- si lása esetén az Albán Népköztársa- e ság kormánya hajlandó e konteren- s: cián résztvevő országokkal együtt konkrét kollektív intézkedéseket 11 tenni katonai vonatkozásban is, nemzeteink békés építőmunkájának 1 védelmére, országaink határai sért- a hetetleriségének biztosítására bármi­lyen agresszióval szemben. r A konferencia résztvevői ezután ^ meghallgatták Chivu Stoicanak, a s Román Népköztársaság miniszterta­nácsa első elnökhelyettesének, a ro - 1 mán küldöttség vezetőjének nyilat- 1 kozatát. j A hosszú történelmi időszak ta- j pasztalatai — mondotta Chivu Stoi- j ca — meggyőzték a román népet j arról, hogy míg Európában létezni • fog a német militarizmus, addig Európában nem lesz nyugalom és j biztonság sem a román nép, sem a ( többi európai nemzetek számára, , amelyek újból és újból ki voltak téve a német imperializmus táma­dásainak. Hangsúlyozta,, hogy a ro­mán nép, tanulva saját történelmi ' tapasztalataiból, kifejezésre juttatja azt az akaratát, hogy a legnagyobb határozottsággal akar harcolni a né­met militarizmus megújítása ellen és Nyugat-Németországnak a kato­nai agresszív tömbbe való bekap­csolása ellen. A párizsi egyezmények aláírásá­nak következtében és az amerikai Egyesült Államok, Anglia és Fran­ciaország kormányainak a német militaristákkal együtt megvalósított intézkedései következtében, melye­ket ezen egyezmények lehető leg­gyorsabb ratifikálása érdekében tet­tek,, az európai országok előtt két lehetőség nyílt meg. Az egyik lehe­tőség — jelentette ki Chivu Stoica — a párizsi egyezmények ratifiká­lásának lehetősége, ami a nemzet­közi feszültség elkerülhetetlen ki­éleződését és új háború veszélyét jelenti. Ez a lehetőség lényegében felszámolja az egységes, békeszere­tő, demokratikus Németország meg­teremtésének feltételeit. A Szovjet­uniónak az európai kollektív biz­tonság rendszere megteremtését cél­zó javaslata az európai nemzetek előtt új lehetőség útját nyitotta meg — a béke megőrzésének, a nemzetek nemzeti függetlensége vé­delmének, az v összes vitás, eddig megoldatlan kérdések békés megol­dásának lehetőségét. A Szovjetunió által javasolt kollektív biztonsági rendszer kiküszöbölné a német mili­tarizmus megújításának lehetőségét és így fontos lépést jelentene a Né­metország egységének megújításá­hoz vezető úton. Chivu Stoica ki­jelentette, hogy a román kormány teljes mértékben támogatja a Szov­jetuniónak az összeurópai szerződés megkötésére irányuló javaslatát, amelyben részt vehetnének az ösz­szes európai államok, tekintet nél­kül társadalmi és állami rendsze­rükre, figyelembe véve az összes i kis és nagy országok törvényes ér­dekeit. A román kormány — mondotta a i román küldöttség vezetője — teljes i mértékben egyetért a szovjet kor-' : mánnyal abban, hogy az adott idő­- szakban, amikor az Amerikai Egye­. sült Államok, Anglia és Francia­: ország vezető körei a német revan­• sista militaristákkal együtt meg­kezdték a katonai agresszív csopor­tosulás megteremtését a Wehrmacht - megújítása alapján, az európai bé­. keszerető államok nem korlátozód­- hatnak a biztonságuk védelmét szól­ít gáló azon intézkedésekre, amelyeket - eddig tettek. A jelenlegi helyzetben nemcsak rendkívüli éberségre van - szükség, hanem arra is, hogy a béke í és biztonság védelmére közösen va­- lósítsuk meg a hatásos és célszerű i intézkedésekét. Szükséges, hogy a a békeszerető államok tömörítsék és jelentősen megszilárdítsák erőiket, :. hogy a párizsi egyezmények ratifi­kálása esetére megszilárdítsák vé­ielmi képességüket. A román kormány egyetért azzal, hogy azt követelje a konferencián résztvevő államoktól, hogy közös intézkedéseket tegyenek a fegyve­res erők szervezésének és irányítá­sának szakaszán, valamint, azzal, hogy további intézkedéseket tegye­nek nemzeteink békés munkájának biztosítása,, országaink határainak sérthetetlensége és azok védelme érdekében az esetleges agresszióval szemben. A román küldöttség kijelenti, hogy a Román Népköztársaság haj­landó a konferencián résztvevő többi országokkal együtt megtenni a szükséges intézkedéseket. A Kínai Népköztársaság kormá­nya nevében annak megfigyelője, Gsan Ven-tien, a Kínai Népköztár­saság szovjetunióbeli^ rendkívüli meghatalmazott nagykövete, a kül­ügyminiszter helyettese tett nyilat­kozatot. Elmondotta, iiogy a Kínai Nép­köztársaság kormánya a szovjet kormánynak az európai kollektív biztonság rendszere megteremtését tárgyaló összeurópai konferencia összehívását fontos és időszerű lé­pésnek tekinti az európai és a vi­lágbéke megőrzése érdekében és teljes mértékben helyesli és támo­gatja ezt a javaslatot. A Kínai Nép. köztársaság megfigyelője megállapí­totta, hogy azért, hogy a mostani konferencia nem lehetett az összes európai államok konferenciája, csak az Amerikai Egyesült Államok, va­lamint uszályhordozói: Anglia és Franciaország kormányai felelősek, mivel ezek a kormányok a jelenlegi időszakban nem arra törekszenek, hogy az érdekelt felek közötti egyezmények és tárgyalások alap­ján megvalósuljon az európai kol­lektív biztonság rendszere és a tar­tós béke Európában, hanem arra v hogy a lehető leggyorsabb ütemben ratifikálják a párizsi egyezménye­ket, felfegyverezzék Nyugat-Német­országot, megerősítsék a többi euró­pai államok ellen irányuló katonai csoportosulást, hogy hosszú időre megtartsák Németország és Európa szétosztását, hogy új háborút ké­szítsenek .elő.> Csan Ven-tien kijelentette, hogy a kínai kormány és a kínai nép határozott állást foglal a párizsi egyezmények ellen. Mindenki előtt világos — mon­dotta —, hogyha a párizsi egyez­ményeket ratifikálnák, ha az ag­resszív körök meg tudnák valósí­tani céljaikat, ezzel kemény csa­pást mérnének a német egység­nek össznémet szabad választások alapján való megújítására irányú­ló igyekezetre. Az államok közöt­ti tárgyalások lehetősége, melyík­kél meg lehetne oldani a német kérdést és más európai kérdése­ket, komoly akadályokba ütköz­nék, ami újból kiélezné a feszült- ­• séget az európai országok közötti kapcsolatokban, fokozzná a lázas 1 fegyverkezést és jelentős mérték­ben növelné a katonai kiadások terhét, amelyek az európai orszá­gok népeit nyomják. Az amerikai agresszív körök igyekeznek az ' egész világot hatalmukba keríteni az úgynevezett „erőpolitika'' segít­ségével. Agresszív és háborús ter­, veik nemcsak Európát veszélyez­tetik, hanem Ázsiát és a földgömb többi részét is. A Kínai Népköztársaság megfi­' gyelője megállapította, hogy az Amerikai Egyesült Államok ag­resszív köreinek és angol, vala­mint francia követőiknek azon kísérletei, hogy az „erőpolitikaí' segítségével rákényszerítsék akara­tukat más országokra, hogy a Szovjetuniót és a népi demokra-, I- tikus országokat támadással fenye­. getik és hogy el akarják írni ag­resszív céljaikat, pusztulásra van­. nak ítélve. A Szovjetunió és a t népi demokratikus országok —; ! mondotta a Kínai Népköztársaság i képviselője — következetesen > megvalósítják a békepolitikát, mi-: . vei szükségük van a békére az í építéshez, mivel szükségük van rá i az összes országok nemzeteinek, de 3 ami a legtávolabbról sem jelenti , azt, hogy ezek az országok félnek - az imperialistáknak úgynevezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom