Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-03 / 293. szám, péntek

4 IIISZ0 1954. december 3. Az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet „erőitől." A második világháború tapasztalatai megmutatták, hogy az agresszorok nem képesek erőszakkal megalázni azokat az országoikat és nemzeteket, amelyek határozott harcot folytatnak a békeért, a demokráciáért és a függetlenségért: végül maguk az erőpolitikát, hirdető agresszorok morzsolódlak fel. Anglia és Franciaország, valamint a többi nyugat-európai országok uralkodó körei alárendelik magukat az Amerikai ^JEgyesült Államok által folytatott agresszió és háború politikájának, segítenek Németország újrafelfegyverzésében és a valóságban ismételten abba a .régi. hibába esnek, amelyet a második világháború előtt követtek el. A másnak ásott verembe végül maguk esnek bele, maguk kóstolnak bele majd saját tévedéseik keserű gyümölcseibe. Csan Ven-tien rámutatott arra, hogy az USA agresszív köreinek jelenlegi háborús tervei újból Nyugat-Németország és Japán felfegyverzésére fektetik a legnagyobb súlyt és így folytatta: A kínai nép fellép Japánnak az amerikai agresszív körök által való felfegyverzése ellen, Japánban folytatott agresszív és háborús politikájuk ellen — szembeállítva az ázsiai. békéért és saját országának biztonságáért folytatott harcát — valamint NyugatNémetországnak ugyanazon amerikai agresszív körök által való felfegyverzése ellen ás Európában folytatott agresszív és háborús politikájuk ellen és támogatja az európai békeharcot. A békéért folytatott harc Ázsiában és Európában ma egységes, oszthatatlan és közös. Csan Ven-tien hangsúlyozta, hogy éppen a béke megőrzése érdekében nem lehet végeredményben megbékélni a háborús gyújtogatókkal, nemi lehe-t lekicsinyelni a háború kirobbantásár;», irányuló céljaikat Ellenkező esetben az agresszqrok buzdítását jelen• tenné ez és hozzájárulna céljaik sikeréhez. — Nálunk Kínában gyakran mondják: „Szükségünk van a békére, de nem félünk az agresszió elleni háborútól". Mi az összes országokkal együtt akarunk működni, amelyek a békés együttélésre törekszenek. Fáradhatatlanul harcolunk a világbékéért. De határozottan nem szabad szemet hunynunk az agresszív erők intrikáival szemben. — Ezen a konferencián megtárgyalt kérdéseknek — jelentette ki a Kínai Népköztársaság képviselője — határtalan jelentőségük van az európai biztonság szempontjából, de a világbéke szempontjából is. Amikor az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a többi nyugat-európai országok visszautasították ezen a konferencián való részvételüket, azzal újból megerősítették e konferencia nagy jelentőségét és időszerűségét a béke megőrzése és a háború elhárítása szempontjából. A Kínai Népköztársaság kormánya nevében kijelentem, hogy a Kínai Népköztársaság teljes mérfékben egyetért azon nyilatkozatokkal, amelyeket e konferencián Molotov elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője, Cyrankiewicz elvtárs, a lengyel küldöttség vezetője, Sinoky elvtárs, a csehszlovák küldöttség vezetőie, Grot.ewohl. elvtárs, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője és a többi küldöttek tettek. A Kínai Népköztársaság teljes mértékben támogatja mindazokat a határozatokat és intézkedéseket, amelyek az európai biztonság és béke megőrzését célozzák, s amelyeket ezgri a konferencián elfogadnak. Meg vagyunk győződve arról,, hogy ez a konferencia sikerrel teljesíti az eléje tűzött történelmi feladatokat és hozzájárul a Világbékét védelmező erők további -fftegszilárdításához. Utána Hegedűs András^ a Ma' gyar Népköztársaság minisztertanácsit n 3 k • első elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság küldöttsénemzetei életérdekeinek, amelyeknek kormányai elfogadták a konferencia összehívására irányuló javaslatot és kiküldték képviselőiket; megfelel azon nemzetek életérdekeinek is, amelyeknek kormányai lényegében egyetértettek az európai kollektív biztonság gondolatával, valamint azon nemzetek érdekeinek is, amelyeknek kormányai visszautasították a javaslatot, vagy nyíltan a nyugat-németországi militarizmus megújításának, az agreszió előkészítésének útjára tértek. A. Jugov kijelentette, hogy a Szovjetunió fennállásának első napjaitól- kezdve védi a békét és a nemzetek közötti kölcsönös megértést és következetesen érvényesíti a vitás nemzetközi kérdéseknek békés úton való megoldását célzó politikáját. Megemlítette, hogy a szovjet kormány a második világháború után nem egyszer terjesztett be különféle formákban konkrét javaslatokat az ^.európai kollektív biztonság rendszerének megteremtésére, az egységes, békeszerető és demokratikus német állam mégteremtésére. És ezen a konferencián a szovjet küldöttség vezetője, Molotov elvtárs világosan kifejtette 1 a szovjet kormánynak a béke kérdésében elfoglalt álláspontját. A nyugati hatalmak politikájáról beszélve. A. Jugov kijelentette, hogy az az út, amelyen az egyes nyugati hatalmak haladnak az Amerikai Egyesült Államokkal az élen, a párizsi egj'ezmények útja, a zárt , katonai csoportosulások megteremtésének útja Nyugat-Németország felfegyverzésével, az az út, amely a Németországgal szomszédos országok veszélyeztetéséhez, az új háború közvetlen veszélyének megteremtéséhez vezet. A bolgár küldöttség vezetője, megemlítette, hogy nem egészen három évtized alatt a német militaristák kétszer törtek a Balkánra és hogy a bolgár nép és a többi balkáni nemzetek nem lehetnek közömbösek ma sem, amikor az USA, Anglia és Franciaország urai újból fegyvert adnak a német revansisták kezébe. A. Jugov megállapította, hogy Bulgária kormánya és a bolgár nép minden erejüket a békepolitika győzelméért és az európai nemzetek közötti együttműködésért folytatott harcra fordítják és kijelentette, hogy a bolgár kormány határozottan támogatja a szovjfet kormánynak „az európai kollektív biztonságról szóló összeurópai szerződés" megkötésére irányuló javaslatát. — Küldöttségünk — mondotta A. Jugov — osztja a szovjet küldöttségnek és a többi küldöttségeknek álláspontját, amelyek konferenciánkon nyilatkoztak arról a komoly veszélyről, amely az európai bé-y két veszélyezteti, ha aláírják a párizsi egyezményeket. — Küldöttségünk kijelenti, hogy támogatni fogja a béke megőrzésére és a nemzetek közötti békés együttműködésre, a kollektív biztonság rendszerének megteremtésére irányuló összes intézkedéseket. Küldöttségünk — mondotta A, Jugov — teljes mértékben osztja azt az álláspontot, hogy ma, amikor az agresszív nyugati körök, főleg az Amerikai Egyesült Államok vezető államférfiai állandóan az Európa szétosztásához vezető úton, a katonai csoportosulások megteremtésének és Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének útján haladnak és mindezeket az intézkedéseket a Szovjetunió nemzetei és más európai nemzetek ellen irányítják, a szabadságszerető nemzetek teljesen jogosultak megtárgyalni és megtenni az összes szükséges közös intézkedéseket, köztük a szükséges katonai intézkedéseket is szabadságuk és területi épségük védelmére. Ezért a párizsi egyezmények ratifikálása következtében kialakuló helyezetért és ennek a helyzetnek következményeiért minden felelősség a nyugati országok agresszív uralkodó köreire és elsősorban az Amerikai Egyesült Államok , uralkodó köreire hárul. Befejezésül A. Jugov kijelentette, hogy a bolgár kormány még több igyekezetet fejt ki arra, hogy a hatalmas békefront összes erői a nagy Szovjetunióval az élen tömörüljenek az európai béke megszilárdítása érdekében. A. Jugdv beszéde után az ülés befejeződött. A következő ülést december 2-ra tűzték ki. Ä karlsruhei alkotmányellenes per Németország Kommunista Pártja ellen Az ADN sajtóügynökség jelentése szerint a ,.szövetségi alkotmánybíróság" november 30-án ta-rtotta ötödik ülését Karlsruheben. A bíróság ismételten elutasította a védelem azon kérelmét, hogy Németország Kommunista Pártja képviselőinek lehetővé tegyék a peranyag összes okmányainak megismerését. Kröger tanár, Németország Kommunista Pártja peímegbízottja arra kérte a bíróságot, hogy a Németország Kommunista Pártja központi bizottsága tagjai letartóztatására vonatkozó rendeletét semmisítse meg és hogy a pert halaszsza el a központi vezetőségi tagok törvénytelen bírósági üldözéséről szóló bírósági ítélet kihirdetéséig, amint azt Németország Kommunista Pártja kéri. A védők kívánságának ellenére, hogy a bíróság szót adjon W. Fischnek, Németország Kommunista Pártja elnökségi tagjának — hogy a bonni kormány által a perben előterjesztett vádra válaszolhasson — a bíróság nem engedte Walter Fischt szóhoz jutni. Dr- Kaul, a kommunista párt megbízóttja a bonni kormány törvényellenes kívánságáról — Németország Kommunista Pártja betiltásáról— beszélt a bíróság előtt. Dr. Kaul hangsúlyozta, hogy ennek a pernek semmi köze sincs a bíráskodáshoz, mert ez a per csak a jelenlegi bonni koímány politikai tette, amellyel el akarja távolítani a párizsi egyezményeket gátló akadályokat és amellyel meg akarja akadályozni Németországnak békés Úton való egyesítését. — A bonni kormány javaslataNémetország Kommunista Pártját alkotmányellenesnek minősíteni és betiltani indokolatlan és nem állja meg a kritikát, — mondotta dr. Kaul. Ezért el kell utasítani. Dr. Kaul a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Németország Kommunista Pártja következetes harcot folytat a Németország mindkét része közötti megegyezés .eléréséért és Németország mielőbbi egyesítését, ahogy azt a lakosság túlnyomó többsége kívánja és ezen harcában kitart, erőt nem kímélve. Minden erejével harcolni fog az ellen, hogy a német militarizmust feltámaszszák. A bonni kormánynak a Németország Kommunista Pártja elleni per lefolytatására irányuló követelésével, hangsúlyozta Kaul, nemcsak a haladó német nép és nemzetközi nyilvánosság nem ért egyet, hanem a ,,szövetségi alkotmánybíróság" tagjainak egy része sem. Dr. Kaul megemlékezett a bonni kormány, képviselőjének a von Lex-, féle perben tett azon kijelentéséről, hogy a potsdami egyezmények nem kötelezők a bonni kormányra és hangsúlyozta, hogy ez a kijelentés Németország politikai és gazdasági egyesítése egyedüli jogalapja ellen irányul. A Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások központi választási bizottságának jelentése az 1954. XI. 28-i választások végleges eredményeiről A Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások központi választási bizottsága a kerületi választási bizottságoktól megkapta a jelentéseket a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások végleges eredményeiről és a szavazatok megszámlálásáról. Ezen jegyzőkönyvek alapján a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások eredménye a következő: A bejegyzett választók száma A szavazásban »észt vett választók Az érvénytelen szavazólapok száma Az érvényes szavazólapok száma A jelöltek ellen szavazott választók száma A jelöltekre szavazott választók száma 2,344.500 2,324.279 vagyis 89.14o/

n' 11.621 vagyis 0.500/

0 2,312.658 vagyis 99.50o/

0 63.111 vagyis 2.73% 2,249.547 vagyis 97.270/o A választások eredményének felülvizsgálása után a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások központi választási bizottsága a Szlovák Nemzeti Tanács 1954. VI. 4-én kelt Zb. SNR 7. számú törvényének 14. §-a d) pontja alapján a Szlovák Nemzeti Tanácsba beiktatta annak a 103 választókerületnek a megválasztott képviselőit, amelyekben a választásokat megtartották. Tekintettel a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjelöltjének e!kesett beiktatására, a (Bratislava) í számú választókerületben a választásokat a törvényes határidőben, !954. december 19-én valósítják meg. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCSBA VALÓ VÁLASZTÁSOK KÖZPONTI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGA. * gének vezetője emelkedik szólás7- ra. A magyar nép mindig igyekszik • ott lenni, ahol a békéért harcolnak • — mondotta Hegedűs András —, . s azért nagy reményekkel fogadta e konferencia összehívásáról szóló hírt, mivel meg van győződve arról, hogy konferenciánk hoz' zájárul a magyar népet fenyegető háborús veszély elhárításához, hogy hozzájárul a német kérdés békés megoldásához. A magyar nép ezeréves történelme a német fennhatóság ellen irányuló állandó harc története. Az utolsó négy évszázadban, egészen 1945-ig — Magyarország felszabadulásáig — úgyszólván állandóan német és osztrák iga alatt nyögött. Hegedűs András leírta a német megszállás és a háború súlyos következményeit és elmondotta, hogy a felszabadító szovjet hadsereg nyitotta meg a hatalmas áldozatokat hozó, megalázott, tönkretett magyar nép előtt az új élethez, a fejlődéshez és a nemzeti függetlenséghez vezető utat. Hegedűs András elmondotta, hogy az utolsó tíz év alatt Magyarország és a baráti országok, elsősorban Magyarország és a Szovjetunió közötti együttműködés — döntő tényező a magyar nép öszszes elért sikerében. Magyarország normalizálta a szomszédos Jugoszláviával való kapcsolatait, a fontos egyezmények egész sorát kötötte meg vele és tovább akar haladni ezen az úton. Magyarország igyekszik megújítani Ausztriával is a normális jószomszédi kapcsolatokat. A Magyar Népköztársaság egész külpolitikai tevékenysége — mondotta Hegedűs András — arra irányult és irányul, hogy a világ öszszes nemzeteivel és országaival békében és barátságban éljünk, a kölcsönös érdekek teljes tiszteletbentartásával. Külpolitikánk ezen alapvető célját, népünk biztonságát a *német és osztrák kérdés megoldatlansága és a német imperializmus megújítására irányuló igyekezet veszélyezteti. Hegedűs András hangsúlyozta, hogy a magyar nép számára különösen veszélyesek a német militarizmusnak Ausztria erőszakos hozzácsatolására irányuló gazdasági, politikai és katonai törekvései. Kijelentette, hogy a magyar nép egyre növekvő bizalommal és szimpátiával követte és követi a Német Demokratikus Köztársaság népének és kormányának a német militarizmus megújítása ellen folytatott határozott harcát, a Német Demokratikus Köztársaságnak a német nép békés egységesítését célzó igyekezetét. A magyar nép — mondotta Hegedűs András — örömmel állapítja meg, hogy a Szovjetuniónak az európai kollektív biztonság kérdésével kapcsolatos javaslatai nemcsak a Németország újrafelfegyverzéséből eredő veszély kiküszöbölését célozzák,, hanem egyúttal helyes utat mutatnak az egész német kérdés békés megoldására. A magyar kormány teljes mértékben egyetért azzal, hogy a német kéijdés békés megoldása és az európai kollektív biztonság rendszerének kiépítése, mint ahogy erre Molotov elvtárs is rámutatott nyilatkozatában, kölcsönösen elválaszthatatlanul egybe van kapcsolva. . A Magyar Népköztársaság küldöttsége teljes mértékben jóvá- 1 hagyja a mai helyzetnek olyan ér- • tékelését Európában, ahogyan azt Molotov elvtárs ismertette, egyetert azzal is, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása a háborús veszély további fokozását jelenti és Európában új helyzetet alakít ki. Ezért elkerülhetetlen, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén az e konferencián képviselt békeszerető államok országaik biztonságának védelme érdekében határozott célszerű lépéseket tegyenek és közös intézkedéseket határozzanak el fegyveres erőik megszervezésére és a közös irányítás megteremtésére. Megokoltnak és szükségesnek tartjuk, hogy azok az országok, amelyeknek határait közvetlenül veszélyezteti a német militarizmus megújítása, vagyis a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság az e konferencián résztvevő összes országok által megvalósított általános közös intézkedéseken kívül külön intézkedéseket is dolgozzanak ki és valósítsanak meg határaik védelmére,, olyanokat, amelyek megfelelnek helyzetüknek. A Magyar Népköztársaság kormánya a párizsi egyezmények ratifikálásában országának komoly veszélyét látja és ezért teljes mértékben el van határozva a Szovjetunióval és a többi békeszerető országokkal a legszorosabban együttműködve megtenni a szükséges intézkedéseket védelmi képességének megerősítése érdekében, beleszámítva a katonai jeliegű intézkedéseket is. A Magyar Népköztársaság kormánya kész megtenni mindent, hogy részt vehessen az új pusztító háború veszélyének kiküszöbölésében, hogy hozzájáruljon a biztonsági rendszer megteremtéséhez, amely biztosítaná az európai nemzetek számára a békét. A továbbiakban Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának alelnöke, a bolgár küldöttség vezetője tett nyilatkozatot. - Az európai nemzetek konferenciája — mondotta — nagyon fontos pillanatban lett összehíva, akkor, amikor a párizsi egyezmények új helyzetet teremtenek és ennek következtében még jelentősebbé válik a béke megszilárdításának és megőrzésének kérdése. A. Jugov megállapította, hogy a bolgár kormány és a bolgár nép nf>m egyszer és hagyon kategorikusan juttatta kifejezésre a nemzetek közötti békés együttműködésre és békére irányuló akaratát, tolmácsolta felszabadítója, a Szovjetunió iránti szeretetét és háláját, A továbbiakban A. Jugov így folytatta: — A szovjet kormánynák az európai kollektív jbiztonság szilárd rendszere megterenatését célzó javaslata megfelel az összes európai nemzetek, valamint azon , országok /an 9 0 • 8H a "