Uj Szó, 1954. december (7. évfolyam, 291-316.szám)

1954-12-28 / 313. szám, kedd

1954. december 19. j

snso , . * A népek űüult erővel harcolnak Nyigat-Németország felfi * Á francga nép azt kívánja, hogy képviselői utasítsák vissza a párizsi A francia parlament szavazásának szovjet sajtóvisszhangja G. Rasszadin, a moszkvai ,.Pravda párizsi tudósítója írja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó törvényjavaslat 1. cikkelyének elutasításával a francia parlament a német militarizmus, a „nyugateurópai unió" és Németországnak ez unióba való beVonása ellen szavazott. Mendes-France azonnal nyomást gyakorolt a parlamentre és felvetette a bizalmi kérdést a javaslat többi cikkelyével és a módosító javaslatokkal kapcsolatban. Rasszadin ehhez megjegyzi: A reakció összes erőit mozgósították, hogy rábírják azokat a képviselőket, akik Nyugat-Németország felfegyverzése ellen szavaztak, hogy kapituláljanak és szavazzák meg a párizsi egyezmények ratifikálását. Mind a képviselők, mind az újságírók, akik hallották a francia kormányfő nyilatkozatait, megállapították, hogy Washington ha törik, ha szakad, meg akarja menteni a párizsi egyezményeket a kudarctól hangos és csábító ígéretekkel és nyilatkozatokkal. G. Ratiani a „Pravdá"-ban közzétett „A harcot folytatják" című cikkében írja: „A párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó tárvényjavaslát 1. cikkelyének elutasítása rácáfolt a párizsi egyezmények híveinek ama tézisére, hogy ezen egyezmények nem ellenkeznek a francia nép érdekeivel. A ratifikációról szóló törvényjavaslat 1. cikkelyére vonatkozó szavazás azt bizonyítja, hogy a német militarizmus felújítására irányuló terv nem talált támogatásra a francia népnél. Franciaországban ma nagyon jól tudják, hogy az amerikai monopolisták nem vihetnék keresztül a nyugatnémet militaristák nyílt felfegyverzését, ha Franciaország határozottan és szilárdan „nemet" mondana. A francia nép ugyancsak nagyon jól tudja, hogy az Európa szívében létesítendő agresszív tűzfészek elleni harcában nem áll egyedül. Európa békeszerető népei vele vannak és segítik harcában. Ez úton hű szövetségesekre és barátokra talál, akik jól ismerik Franciaország jogos érdekeit. Ratiani röviden jellemzi Franciaország jelenlegi helyzetét és hangsúlyozza, hogy Franciaországban most olyan helyzet alakult ki, hogy a párizsi egyezményeket Franciaországra csak kívülről, az USA agresszív köreinek nyomására lehet a francia nép akarata ellenére rákényszeríteni. Az „Izvesztyija" írja: „Semmi kétség sem fér ahhoz, hogy a burzsoá képviselők egyrészének véleményét befolyásolta az egész népnek a párizsi egyezményekkel szembeni ellenállási mozgalma, amely e napokban Franciaországban elterjedt. Ezek a képviselők nem hagyhatják figyelmen kívül választóik hangulatát." A lap arról a nagy nyomásról ír, melyet a francia nemzetgyűlés képviselőire Washington és London gyakorol. Az amerikai és angol lapok nyíltan közlik, hogy a washingtoni és a londoni hivatalos körök követelik, hogy Mendes-France minden áron vjgye keresztül a párizsi egyezmények ratifikálását a francia nemzetgyűlésben. A cikk rámutat arra, hogy ha a parlament énged a zsarolásnak, ez annyit jelent, mint Franciaország érdekei, a francia nép egyöntetű akarata ellen cselekedni. A francia nép azt kívánja, hogy képviselői utasítsák vissza a párizsi egyezmények ratifikálását és hogy szálljanak szembe a német militarizmus felújításának öngyilkos politikájával. A francia nép ugyanúgy, mint az összes európai népek, jól tudja, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának visszautasítása lehetővé tenné Franciaországnak, hogy az európai béke és biztonság megszilárdításánál tisztes szerepet játsszon. A párizsi egyezmények visszautasítása reális lehetőségeket létesítene az európai államokkal való együttműködésre, a valóságos európai biztonság biztosítására s a még nyílt európai kérdések, elsősorban a német kérdés megoldására. A „Krasznaja Zvezda" G. Dagyjanec tollából közöl cikket „Miről tanúskodik a francia parlamentben lezajlott szavazás" címmel. A francia nemzetgyűlésben lefolyt szavazás azt bizonyítja, — mondja a cikk — hogy a francia képviselők többsége az ész szavára hallgatott és nem hagyta magát tévútra vezetni a hazug argumentumokkal, melyeket a német Wehrmacht csődbejutott ügyvédei vonultattak fel. Nincs semmi csodálkozni való azon, hogy e szavazás az agreszszív körökben zavart keltett. A francia kormány most mindent megtesz annak elérésére, hogy meghamisítsa a nemzetgyűlés akaratát és arra kényszerítse, hogy határozatát megváltoztassa. Ezért Mendes-France a párizsi egyezmények második és harmadik cikkelyéről való szavazást összekapcsolta a bizalmi kérdés felvetésével. A hétfői, december 27-i szavazás a párizsi egyezmények sorsáról dönt, amelyek ellen a francia nép határozott állást foglalt. A nemzetgyűlésnek be kell bizonyítania, akarjá-e népének akaratát teljesíteni, vagypedig azt az utat választja, amely ellenkezik Franciaország nemzeti érdekeivel. A francia hazafiak folytatják a iNiyugat-Mémetország remilitarizálása elleni harcot A francia nép nagy megnyugvással fogadta azt a hírt, hogy a franc;« nemzetgyűlés a szavazatok többségével elutasította a párizsi egyezmények ratifikálására vonatkozó törvényjavtslat első cikkelyét. A francia dolgozók igen sok üzemben abból az elhatározásból kiindulva, hogy minden erővel védekeznek Nyugat-Németország felfegyverzése ellen, december 24-én rövid időtartamú sztrájkokat kezdtek. Mint a l' Humanité című újság jelenti, Lille városában a „Fives-Lille" üzem 3.500 munkása abbahagyta a munkát, ezenkívül a Gard megyében levő szénbánya dolgozói, a tarbesi „Alsthom" üzem dolgozói (Magas Pireneusok) és sok más üzem dolgozói is. A francia Békevédök Bizottsága felhívással -fordult a francia néphez, amelyben kiemeli, hogy a párizsi egyezmények visszautasítása lehetővé tenné Franciaország számára a más országokkal kötött más egyezmények megtartását és azt, hogy Európában fontos feladatot teljesítsen. A Békevédők Bizottsága kijelentette, hogy mostantól kezdve a békéért és a népek biztonságáért folytatott harcok sikere a franciák erőfeszítéseitől függenek. „Annak a közvéleménynek, amely nem szűrik meg a legkülönbözőbb formákban kifejezésre juttatni ellenséges álláspontját Nyugat-Németország felfegyverzésével szemben, annak joga van követelni, hogy a nemzetgyűlés december 24-i szavazását megerősítse", — mondja a felhívás. A demokratikus sajtó december 2S-én közölte a francia össz-szakszervezeti szövetség vezetőségének nyilatkozatát, amelyben többek között ezeket mondják: — A francia általános szakszervezet vezetősége jókívánságait fejezi ki azoknak a dolgozóknak és szervezeteknek, amelyek aktívan részt vettek a londoni és párizsi egyezmények elleni népi nemzeti kampányban. Semmiféle hazugságnak és semmifélé farizeuskodó nyilatkozatnak — amelyeknek célja az volt, hogy eltitkolják azt a komoly veszélyt, amely a világot és Franciaországot Németország felfegyverzésével fenyegeti — nem sikerült elaltatni a dolgozók éberségét. Ez a népi tiltakozó mozgalom már meghozta első eredményét. A kormány megkétszerezi erőfeszítéseit és manővereit, melyeknek célja mindenképpen elérni a londoni és párizsi egyezmények ratifikálását. Ha vereséget szenvedett is, megkísérli kényszeríteni a nemzetgyűlést, hogy eltérjen előző magatartásától. Éppen ezért vetette fel a bizalom kérdését. A francia általános szakszerevezet vezetősége felhívta az összes dolgozókat és az összes szakszervezeteket, hegy fokozzák a Nyugat-Németország felfegyverzésének terve elleni harcot, küldjenek küldöttségeket a képviselőkhöz, szervezzenek gyűléseket, öszszejöveteleket és rövid sztrájkokat. „A német militaristák felfegyverzését meg lehet akadályozni", — mondják a felhívásban. „Azt a > veszélyt, amelyet a londoni és párizsi egyezmények a világ számára jelentenek, — el lehet hárítani." A 1' Humanité című újság közli, hogy Szajna-megye főtanácsában Németország felfegyverzésének pártolói vereséget szenvedtek. A tanács december 25-i ülésén egy csoport tanácstag ajánlotta, hogy azonnal határozzanak a javaslatról, hogy a nemzetgyűlés „a jelenlegi körülmények között" ne ratifikálja a német hadsereg megújításáról szóló egyezményt. Szajna megye pfefektusa procedurális mesterkedésekkel igyekezett meggátolni ennek a javaslatnak a tárgyalását. A prefektus javaslatát azonban 52 szavazattal egy ellenében elvetették. A Német Demokratikus Köztársaság lakossága örömmel üdvözölte a francia nemzetgyűlés képviselőinek döntését A Német Demokratikus Köztársaság lakossága nagy megnyugvással fogsdta a hírt, hogy a francia nemzetgyűlés képviselői visszautasították a párizsi egyezmények törvényjavaslatának első cikkelyét, amely NyugatNémetország felfegyverzésére vonatkozik. Mint az ADN hírügynökség jelenti, mikor megjött a francia nemzetgyűlés szavazásának eredményéről szóló hír, a drezdai városi tanács dolgozóinak kollektívája gyűlést hívott össze, amelyen egyhangúlag elfogadták a francia nemzetgyűlési képviselőkhöz küldendő távirat szövegét. „Magatartástokkal kifejezésre juttattátok a francia nép és az összes békeszerető népek akaratát, akikhez a Német Demokratikus Köztársaság polgárai is tartoznak" — mondja á távirat. A drezdai vasutak alkalmazottai a bonni szövetségi parlament képviselőinek táviratot küldtek, melyben felhívják őket, hogy a beke megvédése érdekében tagadják meg a párizsi egyezmények ratifikálását. „Legyenek tudatában annak — írják a táviratban — „hogy a párizsi egyezmények ratifikálása esetén a Nyugat és a Kelet közötti megegyezés lehetősége nemcsak megnehezülne, hanem teljesen lehetetlenné válna". A. Herz profeszszor, a lipcsei egyetem tanára és a Béke Világtanács tagja a francia nemzetgyűlés határozatával kapcsolatban kijelentette: „Mély megnyugvással és nagy örömmel fogadtam a hírt, hogy a francia nemzetgyűlés képviselői visz"--'n

,'t?.sitntták a. párizsi egyezmények törvényjavaslatának első cikkelyét, amely Nyugat-Németország felfegyverzésére vonatkozik." A „B—Z am Abend" című, Berlin demokrátikus szektorában megjelenő esti újság a francia nemzetgyűlésben lefolyt szavazás eredményével foglalkozva kijelenti, hogy „a francia nép békeszerető erői négy hónap alatt már másodízben ejtettek érzékeny sebet a német militarizmus felújítására irányuló terveken." A francia nemzetgyűlés eredményéről szóló híreket a nyugatnémet esti lapok első oldalon hozták ilyen címek alatt: „A francia parlament megtagadta a németek felfegyverzését!" (Nachtdepesche), „Mendes-France . váratlan vereséget szenvedett" (Der Kurier), „Párizs szavazott, a többség a német katonák ellen van" (Der' Abend). A szovjet sajtóügynökség nyilatkozata a párizsi egyezményekről Mivelhogy a francia nemzetgyűlés december 24-én elvetette azt a javaslatot, amely megengedi a francia köztársasági elnöknek a Nyugat-Németország felfegyverzésére és a nyugat-európai katonai unió létesítésére vonatkozó párizsi egyezmények ratifikálását, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia fokozott nyomást gyakorol Franciaországra. Eisenhower elnök és Nagy-Britannia kormánya nyilatkozatot adtak ki, hogy arra fognak törekedni, hogy a francia nemzetgyűlés határozatát revízió alá vegye. Emellett azzal fenyegetődznek' hogy a német Wehrmachtot feltámasztják Franciaországra való tekintet nélkül. A szovjet kormánykörök ezeket a kijelentéseket és. fenyegetéseket úgy tekintik, mint a francia parlamentre és kormányra kívülről gyakorolt durva nyomást azzal a céllal, hogy Franciaországban elérjék a párizsi egyezmények ratifikálását. A szovjet kormánykörök a párizsi egyezmények ratifikálása kérdésének megvitatását a francia parlamentben és a december 24-i szavazást úgy tekintik, mint annak bizonyítékát, hogy a francia nép tudatában van annak, milyen komoly következményeket jelent Franeiaor-. szág nemzeti biztonságára nézve a militarizmusnak a párizsi egyezményekkel feltételezett feltámasztása Nyugat-Németországban. Minden ellenkező állítás ellenére Franciaországban mindinkább megértik, hogy a párizsi egyezmények ratifikációja meghiúsítja a német kérdés megvltatásá-nak lehetőségét. Franciaország biztonságát nem lehet Európa biztonságától különválasztani. A történelmi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Franciaország és a Szovjetunió közötti baráti kapcsolatok és együttműködés fejlődése és erősödése mérhetetlenül elősegítené az összeurópai biztonság megszilárdítását és az új háború megakadályozását. Paulus tábornagy a párizsi egyezményekről Az ADN berlini sajtóügynökség közzétette a „Deutschlandsender" rádióállomás egy dolgozójának interjúját Paulus nyugalmazott tábornaggyal a párizsi szerződésekre vonatkozólag. Arra a kérdésre: „Hogyan értékeli a párizsi egyezményeket katonai és hadipolitikai szempontból?" Paulus többek között ezt mondta: „A párizsi egyezmények legnagyobb veszélye abból ered, hogy már azok megkötésével az agresszióra irányuló törekvés nyilvánul meg, mert hogyha a nyugati hatalmaknak nem volnának agresszív terveik, elfogadnák az összeurópai kollektív biztonsági szerződés tervét, és ezzel megszűnne a béke veszélyeztetése, ami Németország széttagoltságából ered. Ugy vélem, hogy mi, németek és különösen mi, volt katonatisztek, akik az első és második világháború és más háborúk okait" '-tanulmányoztuk, nagyon is nyugtalanok lehetünk azok miatt a veszélyes lehetőségek miatt, amik a párizsi egyezményekben rejlenek. Mi, németek annak ellenére, hogy nézeteinkben és érdekeinkben különbségek mutatkoznak, mondhatni egyformán meg vagyunk győződve arról, hogy egész Németországra fontos Németország békés egyesítése és a teljes szuverenitás felújítása, mert így nem kénytelen német a német ellen harcolni. Valamit mondanom kell még arról, mi vár az északatlanti blokk agreszszoraira. Az utolsó háborúkban az agresszornak a támadás váratlansága következtében kezdetben többnyire sikerei voltak, amelyek azonban a háború eredményét nem befolyásolták. Ennek legszemléltetőbb példája volt a második világháború. Ma már a nemzetek, hála tapasztalataiknak, mindjárt kezdettől fogva éppen eléggé óv®osak. Ebből a szempontból ma lehetetlen kellőképen nem értékelni az 1954. december 2-i moszkvai deklaráció jelentőségét. Az agresszornak: az északatlanti koalíciónak nem lesznek most a rajtaütésből' eredő kezdeti sikerei. A francia közvélemény felháborodottan tiltakozik a nemzetgyűlésre gyakorolt nyomás ellen A francia közvélemény fel van háborodva az USA és Nagy-Britannia részérő] egyre fokozódó nyomás miatt, amellyel megkísérli befolyásolni a francia nemzetgyűlés szavazásának eredményét. Még a jobboldali burzsoá újságok sem titkolják nyugtalanságukat Franciaország „atlanti barátainak" ezen eljárása miatt. A „Le Monde" című újság szerkesztőségi cikkében foglalkozik a brit külügyminisztérium eljárásával. „Olyan kedves ember, mint Eden" — ironizál a Le Monde című újság — „megkísérelte, hogy most egy olyan nevelő hangján beszéljen, aki nyilvánosan rendre utasítja a rendetlenkedő diákot." Az újság megjegyzi, hogy egy ilyen demars „megvilágítja azokat az egoista célokat és leginkább NagyBritanniának azt az állandó kívánságát, hogy a „szabad világot" az USAval együtt vezessék. A Le Monde című újság a brit demars másik okának azt tartja, hogy Nagy-Britannia egész történelme folyamán az európai kontinensen „az erők egyensúlyának politikáját" alkalmazta, ami Franciaország ellen irányul. Az újság tovább folytatja: „Nagy-Britannia még sokkal nagyobb erővel folytatja ezt a politikát most a Szovjetunió' ellen még akkor is, amikor épp úgy, mint tegnap, nincs tekintettel a tűzre, amelyet okozhat; mivel a németekben nacionalizmust és rhilitarizmust akar kifejleszteni , amit sokan a németek közül, mint •(játjuk, már nem kívánnak. A „Paris Presse Intransigeant" írja: „Az angoloknak igen kevés joguk van arra, hogy nekünk leckét adjanak. Jellemző, hogy ők az elsők, akik „a tragikus revízióval" fenyegetődznek. A France Soir című újság kifejti, hogy a brit-amerikai nyomásra Washington és London közötti előzetes tanácskozás után került sor. Erősödik a belga dolgozók harca a remiiitarizáció ellen Belgiumban napról napra erősödik a dolgozók harca a párizsi egyezmények ellen, melyekről január végén döntenek a belga parlamentben. Mint a „Le Drapeau Rouge" című újság írja, az égész országban fokozódik a párizsi egyezmények elleni mozgalom. A belga ^azafiak, akik politikai meggyőződésre való tekintet nélkül harcolnak Nyugat-Németország felfegyverzésének terve ellen, tiltakozó határozatokat írnak alá a párizsi egyezmények ellen. A „Jeune Garde Socialiste" című belga ifjúsági szervezet nemréger rendezett gyűlésén ugyancsak kifejezésre juttatták a párizsi egyezménye! elleni tiltakozásukat és határozatot fogadtak el, amelyben elítélik Nyugat-Németország felfegyverzését. Mendes-France karácsonyi ajándéka