Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-17 / 278. szám, szerda

1954. november 14. UJS

Z0 17 Büszkén vallják magukénak Mester István, Pócs József, Esek János' meg a füri traktorosbrigád többi tagja, úgy beszélne* brigádvezetöjükről, Simonek Jánosról, mint jó tanulók a kedvelt mesterről, mint bajtársak a legjobb bajtársról. ->-Jól ismerem őt — mondja Michalik Lajos. — Már mint gyermekek együtt jártunk napszámba az uraság birtokára. Korán megtanulta,, mi a munka, nagyon jól tudja értékelni a munka gyümölcsét, de még jobban a jól dolgozó embert.* — Nagyon szeretjük Jani bácsit — szólalt meg egy másik munkatársa. Mindig megtalálja a módját, hogyan segítsen nekünk, ha szükség van rá. — Erre nem gondoltunk, hogy valaki kűzülünk is Uehet képviselő. Az biztos, hogy őrá minei> választója szívesen fog szaazni, — vágott az előbbi szavába most egy harmadik. Ismeri őt az egész környék. A füri traktorosbrigád munkája nyomán jó termés volt ebben az évben és mindent megtesznek, hogy jövőre is jó legyen. Simonek János mezőgazdasági :íiunkásszülők gyermeke. Csúzon zületett 1916-ban és ott nevelkedett. Amikor a csúzi EFSz az első ev kezdeti nehézségeivel küzdött, Simonek elvtárs az állami birtokról sietett segítségére. Magával hozta társait is, akik az állami gazdaság legjobb munkacsoportja hírében állottak. Mint az EFSz tagja, hamarosan traktorosvezetői tanfolyamot végzett és rövid idő alatt a legjobb traktorosok egyike lett. Ezért az EFSz vezetősége traktoros brigádvezetői tanfolyamra küldte. Itt ugyancsak kiváló eredménnyel végzett. Az érsekújvári gép- és traktorállorhás vezetősége előbb a perbetei, majd a* füri traktorosbrigád vezetésével bízta meg. Jó munkájáért brigádját a múlt évben kitüntették. A szocialista munkaversenyben a járásban az első helyet, szlovákiai méretben pedig a harmadik helyet érte el. Simonek János élvtárs eddigi munkája biztosíték arra, hogy a nemzetgyűlésben jól fogja képviselni választóit, az érsekújvári, zselízi és a párkányi választási kerület dolgozó népét. Száraz József A választások tiszteletére november 25-ig teljesítik az évi tervet A rimaszombati Rimatex népi szövetkezet dolgozói üzemi választás; nagygyűlésükön foglalkoztak a közelgő nemzetgyűlési és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokkal. A dolgozók nagy lelkesedéssel vették tudomásul, hogy választási kerületükben nemzetgyűlési képviselőnek Ďuriš Irén van jelölve. Az üzem dolgozói jól ismerik képviselőjelöltjüket még abból az időből, amikor éveken keresztül mint szövőnő dolgozott üzemükben. Szorgalmas munkájával, kötelességtudásával és kiváló munkateljesítményeivel mindenkor követésre méltó példát «mutatott munkatársainak. De nemcsak mint kötelességtudó, kiváló dolgozót ismerik őt az iizem dolgozói. Tudják róla, hogy mindig, mindenütt a dolgozók érdekeiért küzdött. Biztosra veszik, hogy olyan' jelöltre adják le szavazatukat, aki méltó lesz bizalmukra. Ennek a—bizalomnak* adtak kifejezést a szövetkezet dolgozói a választások tiszteletére' tett lelkes kötelezettségvállalásukkal, amely I szerint az egész évi tervet novem| ber 25-ig teljesítik. Új győzelmek felé a košííei Meoptában Milyen agitációs munkát fejt ki a nemzetgyűlési ' választások ejőtt Prága 4-ik kerületében az egész világon jól ismert finommechanikai és optikai üzem? Mikor e sorokat írom, az üzemen belül dolgozó tömegszervezetek, a pártszervezet irányítása mellett, nagyban készülnek arra az összüzemi gyűlésre, melynek célja a csehszlovák-szovjet' barátság hónapjának ünnepélyes megnyitása és a nemzetgyűlésbe választandó jelölt bemutatkozása. A gyűlés műsorát tanulmányozva, úgy látom, hogy az üzemi tanács megnyitója után Perci elvtárs, pártunk Prága 4-ik körzeti bizottságának titkára mond politikai beszámolót a választások és a barátság hónapjának jelentőségérőlUtána a kerület képviselőjelöltje mutatkozik be, ami ebben az üzemben már csak azért is rendkívül érdekes, mert a választási kerület képviselőjelöltje - Antonín Otradovec, a vállalat munkásigazgatója, akit mindenki személyesen jól ismer, szeret, mert a dachaui fasiszta koncentrációs táborbari -töltött^ éveket leszámítva, 1936. óta dolgozik az üzemben és itt dolgozta fel magát kizsákmányolt bérmunkásból a kapitalista köztársaságban — ttocialista nagyüzem vezetőjéig. Különben a pán körzeti bürójának is tagja- Az általános vélemény róla az üzemben és azon kívül, kommunisták és pártonkívüliek között az, hogy bölcs és igazságos ember,-a népből való. Olyan, amilyennek elképzelik a népi demokrácia törvényhozóját. A ' gyűlés következő hivatalos pontja még a legutóbbi évnegyed legjobb dolgozóinak és a kerület üzemeihez intézendő versenyfelhívásnak kihirdetése. A versenyfelhívás a legjobb tervteljesítésre irányul,, ez év végéig szpl. Miután % gyűlésnek ünnepélyes jellege lesz, pár száz részvevővel számolnak és felkérték részvételre a Nemzeti Színház két híres szólistáját is: Vymazalová és az államcijas židek operaénekeseket. A gyűlést a prágai tanítónők 60 tagú énekkarának fellépte rekeszti be. Félreértések elkerülése végett mindjárt hozzáteszem, hogy csak a gyűlést rekesztik be. mert utána az egybegyűltek a szép, tágas tornateremben együttmaradnak és megkezdődik az üzeni saját zenekarának hangjaira a tánc. Még nem is olyan régen, sokan nem értették, meg, hogy jó, eredményes munka után táncolhatnak, vígadhatnak, szórakozhatnak a dolgozók. Különösen a fiaialok, akik bizonyos lankadtság után — a kommunisták segítségével — csak most rendezik újra Soraikat. Már pedig ebben az üzemben jó munkával nem olyan egyszerű dolog kitűnni, merf ahogy az elvtársakkal ismerkedem, vannak itt szép számban olyanok, akik országos viszonylatban kaptak magas kitüntetéseket' és elismerést. Aki olyan célt tűz maga elé, hogy a košíŕei Meopta-üzem legjobb dolgozója büszke címét viselje, ha csak egy időre is, annak nem kisebb emberekkel kell felvennie a küzdelmet, mint Al. Procházka, mikroszkópellenőr, aki 29 éve dolgozik itt és annak idején ő állította össze az üzemben az első mikroszkópot., — Lad. Kanka, kiváló mester, Jos. Kotek, munkaérdemes csiszoló, Ant. Kutina, a földmérőkészülékek Összeállításának legkiválóbb hazai szakembere, K. Laun, munkaérdemrendes, egyidejűleg több automatán dolgozik, Ján Čuchina, munkaérdemrendes esztergályos, Boh. Pechman, munkaérdemrendes mester, vagy Vlasta Pelcová, betanított mikroszkópösszeállító munkásnő. aki előbb önállóan dolgozó mechanikussá, most pedig műhelytervézővé képezte ki magát. Mondom, ilyen üzemben nehéz kitűnni, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet kitűnni. Ellenkezőleg, azt jelenti, hogy még a jelenlegi legjobbakat is el lehet eredményekben hagyni, ha megállnak mostani fejlődési fokukon és nem mennek előre. Ez már a szocialista termelés sajátossága. Van azonban a szocializmus felé haladó rendszerünknek egy másik sajá^ossága is; hogyha nem akarunk megállni, már pedig mi nem akarunk megrekedni, akkor igénybe kell venni az agitáció hatásos fegyverét. A kommunisták a Meoptában jól forgatják az agitáció fegyverét, mert az üzemnek egyrészt saját agitációs központja van, másrészt kerületük egyik agitációs központja felett vállaltak védnökséget és a mezőgazdaság fejlesztésében meglehetősen elmaradt pribrami járás két EFSz-e felett is eredményes patroi;ázs-tevékenységet folytatnak. Bár a brigádmunka számszerű adataival sem kell szégyenkezniük, 4000 órát dolgoztak a tochovicei és trebskoi egységes földművesszövetkezetekben, fő tevékenységük a politikai segítség, ami közvetlenül a falusi pártszervezetekkel és a szövetkezettel való szoros együttműködésben nyilvánul meg. Kéthetenként járnak a Meopta emberei „szövetkezeteikbe" s a szövetkezeti tagok is rendszeresen látogatják a Meopta dolgozóit. Az csak természetes, hogy az előbb említett gyűlésen a két szövetkezet héttagú küldöttséggel képviselteti, magát Az üzemi agitációs központ é a jól kiválasztott és ügyesen beosztott agitátorok az üzemben is jól működnek. Az agitációs központban másodnaponként érdekes program van, az agitátorok pedi, érvek birtokában sorra terjesztik munkahelyükön pártunk igazságát, politikánk lényegét, amit végeredményben minden dolgozó naponta saját magán érez legjobban. A hatásos és rendszeres agitáció az üzem jó munkájában, "tehát gazdasági eredményekben mutatkozik meg. Gyártmányaik 50"/o-a külföldre megy és ha akad is még itt-ott selejt,, a

z ellenőrzés olyan szigorú, hogv az üzem kapuin túlnem jut már el. Most arra vettek irányt, hogy az üzem kapuin belül se legyen a jövőben selejt. Arra is vigyáznak, hogy tervfeladataikat egyenletesen teljesítsék, kiküszöböljék a hóyégi rohamozási és adóssáí nélkül mehessenek az új esztendőbe. Az agitátorok rendszeres tízperces összejövetelekre, vagy a szükség szerint rendkívüli alkalmakkal egybe hívják a hozzájuk tartozó dolgozókat. Az agitátorok számára rendezett legutolsó instruktázst pl. a már említett munkaérdemrendes Kotek elvtárs tartotta, aki a Központi Választási Bizottság tagja. Az üzem alap szervezetének pártbizottsága a na pókban foglalkozott a pártba való felvételének lehetőségével. Az üzem egyre jobban fejlődik, épül és a feladatok nehézsége, igényessége, egyre jobban felszínre hozza a dolgozókban szunnyadó kezdeményezést, tehetséget. így került a dolgozók közül a vállalat élére Otradovec elvtárs, így lesz most, mert reméljük, hogy megválasztják, — nemzetgyűlési képviselő és így fejlődnek mások is, akik szeretik népüket, dolgozó társaikat és akik tanulnak, rendszeresen tanulnak, mert megálln nálunk teljességgel lehetetlen. Jó Sándor EGY VÁROS KÉT KÉPE A burzsoá köztársaság biztonságának egyik kimagasló védelmezője volt Edmund Žák rendőrigazgató. 1938-at. megelőző években a kassai körzetben teljesített szolgálatot. A mpgasrangú tisztviselő tökéletesen ismerte a város és a körzet szociális viszonyait. Nem lehet azzal vádolni, hogy ellensége lett volna a polgári társadalomnak. Ellenkezőleg. Mint jó tisztviselőhöz illik, mindent megtett, ami a polgári társadalom érdekeit szolgálta. Edmund Žák 1936 január 19-én sajtóankéto

4; tartott, ahol az újságírókon keresztül szólott a nyilvánossághoz. Az elmondottakat az akkor; „Kassai Újság" írta meg. Megállapította, hogy a városban nő a koldusok serege, nagy a prostitúció, sok a züllésnek indult gyermek, nagy nyomorban van a diákság. Az említett társadalmi betegségnek okát nem a társadalmi rendszer szerkezetében látta, hanem olyan hibáknak, melyek magából a népből erednek. F.rre vall mindjárt az első megállapítása, melyet szószerint idézünk: y , ... ..A sze^énv^orsú szülők nem fordítanak mertfelelő gondot gyermekeikre, Ezért tömegeden koldulnak olyan célokra, mely a semmittevéshez és a csavargáshoz vezet." Tudniillik, az éhbérért dolgozó, vagy teljesen munkanélküli szülők nem élnek azzal a lehetőséggel, mint a jósorban lévő polgárok. Sem nevelőnőt, sem egyéb, felügyelésre hivatott személyt nem alkalmaznak gyermekeik mellett. ,,A baraktáborban és a pincékben lakó szülők elhanyagolják gyermekeik oktatását." Ugyanabban az újságban, a január 18-i számban: „Rosszak á lakásviszonyok" cím alatt így ír: ..Kassán a lakások 5,40/o-a pincelakás.'' A lap megállapítja, hogy ilyen százalékarány még hozzávetőleg sincs más országokban. A pincelakásoik nem szouterain-nek értendők, mert azok 3,8%-át teszik ki az összlakásoknak. Továbbá igen sok egyés kétszobás lakásban több család l^kik együtt. Félreértések kikerülése vésett a lan megjegyz

1, hogy ezeknek a lakásoknak lakói a munkásság köréből és a szegényebb néposztályból kerülnek ki. Hogy a vázclt életkörülmények között hogyan lehetett a gyermekeket gondosan és jól nevelni, arra sem a^ rendőrigazgató, sem a Kassai Újság nem adott közelebbi magyarázatot. Az iskolába járó gyermekek között nagy a nyomorúság. Erre vonatkozólag a következőképp nyilatkozik a rendőrigazgató: „A szegénysorsú diákságról gondoskodik a rendőrség Négy év alatt bezárólag 1935. december 31-ig 150 ezer tányér levest osztottunk ki, melynek költségeit közadakozásból fedeztük." A jótékonykodók a négy év alatt erre a célra 120 ezer, tehát évi 30 ezer koronát adakoztak. Naponta 250—280 elemi, polgári és középiskolába járó gyerek részesült „a tányérleve sekben." A jótékonykodás mellé erkölcsi oktatással is szolgáltak: „A serdülő ifjúság megérti, hogy az állam és a társadalom nem gondoskodhat róluk." Igaz, hogy azóta az állam bebizonyította, hogy minden tagjáról, így a serdülő ifjúságról is nagyon jól'tud gondoskodni. A jól tájékozott rendőrigazgató elmondja, „hogy a koldusok száma nagyon megnövekedett." Hogy a lakosságot ne terheljék túlságosan, a hatóság bevezette az 5 és 10 filléres koldustantuszokat, melyeket a városházán kaphat az adakozó. Ennek a reformnak „előnye abban állott, hogy a rendőrség el lenőrizhette, kik veszik igénybe az adakozást. ;,Bár a törvény tiltja nálunk a koldulást, mégis kénytelenek vagyunk szemethunyni afelett, hogv o hétnek égv napján, pénteken kéregetni járjanak." összesen 18 év telt el azóta hogy ez a. nyilatkozat elhangzót* és a Kassai Újság hasábjaira ke rült Nem egészen 10 éve még an nak, hogy a szovjet hadsereg hazánkat felszabadította és összesen hat éve a győzelmes februárnak, amikor a dolgozó végkép ura lett hazájának. Nézzük meg, hogy ugyanabban a városban Kassán, hogy változtak meg a társadalmi viszonyok. Hogy élnek ma az iskolásgyerekek. Kassán húsz napközi otthon működik. Az otthonok 2970 gyermeket élelmeznek. Ezenkívül nyolc csecsemőotthon, melyekben, három hónaptól három éves korig gondozzák a gyermekeket. 15 óvodában a gyermekek szakszerű felügyelet alatt vannak és naoi négyszeri bőséges és fejlődésüknek megfelelő élelmezést kapnak. Felkerestük a Tajovsky utcai nyolcosztályos iskola napközi otthonát. Rogge'. 7 órától, este 6 óráig 70 gyermek veszd igénybe a napközi otthont. A vezető óvónőn, Fényes Eszteren kívül két nevelőnő, Fáy Ifén és Gaskó Eta gondoskodik á „avermekekről. A megfelelő számú konyhaszemélyzet biztosítja a minden tekintetben kielégítő élelmezést. 'A 70 gyermeken kívül ebédet kap az iskolások nagy része Az otthonba csak a dolgozó anyák gyermekeit veszik fel. Ebédet mirjden diák kaphat. Megnézzük a héti étlapot. Reg^eľre tejeskávét, vagy kakaót, ékét kiflit, tízóraira vajas- vagy mézeskenyeret és sajtos körözötté*, kapnak. Ebédre levest, húst és megfelelő mennyiségű idényfőzeléket. Uzsonna: Kávé, kakaó, vagy tejbegriz, gyakran rántotta, rakott kenyér, tea, vagy kávé. Ezért az ellátáséri, a szülők kereseti viszonyaik szerint havonta 80—120 koronát fizetnek. Természetes, hogy a szülők által fizetett összegből ilyen élelmezést nem lehetne nyújtani. A különbözetet, ami akárhányszor kétharmad részé

4, teszi a költségeknek, az állam fizeti. A napközi otthonok egész éven át működnek. A dolgozó anyák nyugodtan mehetnek munkába. Nem kell sem a szomszédokra, sem a véletlenre bízni a gyermeket. Hasonló a kép a Bárcai úti iskolában, ahol több mint 250 gyermeket gondoznak. A napközi otthonok működése nemcsak az élelmezésben merül ki. Nagyon fontos szerep jut a gyermekekkel való foglalkozásnak és szellemi életük szakszerű irányításának. Itt érvényesül az új típusú szocialista gyermeknevelés. Makarenko elevenedik meg előttünk, mikor látjuk, hogy hat-tizennégy év közötti gyermekek milyen önállóan mozognak, véleményük van. Minden otthonnak' megvan a maguk választotta vezetősége. A nagyobb gyermekek védnökséget vállalnak a kisebbek felett. A nádipálcás és kukoricára térdepléses nevelés helyett a kollektíva dönti el, hogy á~fegyelmezetlen gyermek- hogyan' tegye jóvá az elkövetett hibát. Fényes Eszter elmondja, hogy a gyermekek bizonyos régi fogalmakat meséknek tekintenek és érthetetlennek tartanak. Hogy voltak idők, mikor a gyermekek éhesek voltak az iskolában, vagy a vasúti várótermekben órákon keresztül vártak a vonatra. A gyermekek logikusan .gondolkodnak és kérdezik, miért kellett éhezniök, mikor a napközi otthonban kaphattak volna enni. Hála a fejlődésünknek az éhező, mezítlábas gyermek előttük már ismeretlen fogalom. Az otthon falai a gyermekek által készített, nagy kézügyességre valló rajzokkal, kézimunkákkal ésapró díszítésekkel vannak tele. A politechnikai nevelés a szerszámokkal való bánáshoz és a termelő munka szeretetéhez szoktatja a gyermekeket. A kassai felügyelőség egyik dolgozója 22 éven át volt falusi tanítónő Szlovákia több falujában. Olyan helyen is, ahol a falu mellett ezerholdas nagybirtok terült .el, így nyilatkozik: „Látom, hogy mit nyújt államunk a jövő Ígéretének, a gyermeknek. Bezzeg nem ísv volt ez régen. Volt t»nf+v*n»>(»ím akárhányszor elájulak az éhségtől." J Stein Jenö.