Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-11 / 273. szám, csütörtök

2 UJSZ0 1954. november 11. Teljesítették az évi tervet A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYT MAGYARÁZZľK Választói igazolvány A Marianske Lázné-i csehszlovák autókarbantartó-üzem dolgozói, melyben október l-ig bevezették az üzemen belüli önelszámolási, ked­den, november 9-én 11 nappal ha­marabb teljesítette az 1954. évi árutermelés tervét, mint ahogyan azt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszte­letére tett kötelezettségvállalásban megígérték­A szovjet gépek megkönnyítik dolgozóink munkáját A vsetlni Priemstav n. v.-nak ok­tóberben a Veselí nad Moravou-i új gép- és traktorállomás volt a legjobb építkezése. Az építőipari dolgozók a N;, g y Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója tiszteletére indított versenyben egyötödével szárnyalták túl tervezett feladataikat. A jó mun­katervezésen kívül nagyban hozzájá­rult a sikerhez a ET 350 jelzésű szov­jet kotrógép, amelynek segítségével az alapok építésénél az ásási munká­latok nagy részét elvégezték. vatalos körök a jószomszédi kapcso­latok érdekében megtesznek minden intézkedést, hogy osztrák területről » kártevők és terroristák ne tudjanak behatolni Csehszlovákiába és hogy ha ilyen kísérlet mégis előfordulna, ak­kor megtesznek mindent, hogy a tet­teseket feltartóztassák és megbünte­tésüket lehetővé tegyék. De ehelyett, amint az osztrák sajtó közli, az oszt­rák szervfk segítségben részesítették őket és az amerikai övezetbe szállí­tották, hogy kikerüljék az igazság­szolgáltatást. Mindez azt bizonyítja, hogy az osztrák hivatalos körök nem tartják tiszteletben a Csehszlovákiával való jószomszédi viszonyt, segédkeznek a Csehszlovákia ellert irányuló terroris­ta akciók előkészítésében és igye­keznek a tettesek nyomát eltüntetni. Az osztrák sajtó tudatosan és kész­akarva forgatta ki a tényeket és az ellenséges ügynökök sikertelen diver­záns akcióját a csehszlovák polgá­roknak Ausztriába való menekülése­ként igyekezett feltüntetni. Az esettel kapcsolatban a külügy­minisztérium e napokban a prágai osztrák nagykövetséghez jegyzéket intézett, amelyben a leghatározottab­ban tiltakozik az osztrák hivatalos körök ilyen . eljárása, ellen és kéri annak a két gonosztevőnek kiadását, akik csehszlovák területen a Cseh­szlovák Köztársaság ellen bűncselek­,ményt követtek el. Előfordul, hogy valaki a válasz­tói névjegyzékek összeállítása után elköltözik más városba, más vá­rosrészbe, úgyhogy már nem tarto­zik többé abba a választókörzetbe, ahol eredetileg beírták. Ilyen eset­ben az, aki elköltözik, szóban vagy írásban ezt bejelenti a nemzeti bi­zottság tanácsának. A választónak a bejelentés után a nemzeti bizott­ság tanácsától . választói igazol­ványt kell kapnia. Ennek a válasz­tói igazolványnak alapján az illetőt az előbbi lakhelyének választói névjegyzékéből kitörlik és beírják az új lakhelye szerint illetékes névjegyzékbe. A választói igazol­vány az elköltözőt az új lakhely választói névjegyzékébe való be­jegyzésre jogosítja fel. Vannak oly esetek is, hegy az egyén nem változtat ugyan lak­helyet, mégis a választások napján nem tartózkodhatik választókörze­tében. Például valaki mozdonyve­zető és a választások napján éppen szolgálatban lesz. Ezt a körülményt az illető köteles bejelenteni a nem­zeti bizottság tanácsának, mely ki­ad számára egy választói igazol­ványt. Ezt a választói igazolványt azután a mozdonyvezető felmutat­ja a körzeti választási bizottságnak. A körzeti választási bizottság a választói igazolványt elveszi és be­írja a mozdonyvezető nevét a vá­lasztói névjegyzékbe. Ebben az esetben sem elégséges tehát maga a választói igazolvány, hanem a vá­lasztót mindenképpen be kell írni a választók névjegyzékébe. Olyan A Szovjetunió bratislavai főkonzul­ja az összes szlovákiai szervezetek­nek, a munkások kollektíváinak és a gyárak, üzemek és intézetek többi dolgozóinak, valamint azoknak az egyéneknek is, akik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évforduló­i :V • " egyének, akik a választások napján szolgálatilag más helyen vannak és választói igazolvánnyal rendel­keznek, az. egész köztávsaságban bárhol választhatnak. Hasonlóképpen van ez a fegyve­res alakulatok azon tagjaival is, akik a választások-napján szolgála­tilag távol vannak. A különbség csaíc az, hogy ilyenkor a választói igazolványt nem a nemzeti bizott­ság tanácsa adja ki, hanem a fegy­veres alakulat parancsnoka. Látjuk, hogy nálunk mennyire gondoskodnak azokról a választók­ról, akik lakhelyet változtattak, vagy akik szolgálati okok miatt nem választhatnak eredeti válasz­tókörzetükben. Bizony másként van ez a kapitalista országokban.• Például Kaliforniában a narancs­szedés idején a munkások ezrei nem választhatnak, azért, mert a törvény kimondja, hogy legalább 3 évi egyhelybenlakás kell ahhoz, hogy valaki választhasson. így van ez nemcsak Kaliforniában, hanem egész Amerikában és a többi ka­pitalista államokban is általában. Hasonló korlátozások miatt nem választhattak az ú. n. Szlovák Ál­lamban főleg a mezőgazdasági idénymunkások, akik Németország­ba mentek munka után. Így volt ez Horthyék Magyarországán is, hol szintén nagyszámú idénymun­kást kizártak a választásokból, mivel a törvény előírta, hogy csak az választhat, aki be tudja bizo­nyítani,. hogy 6 évig megszakítás nélkül egy helyben lakott. ja alkalmából üdvözleteket és jókí­vánságokat küldtek a főkonzulátus­nak, szívélyes, .köszönetet mond az összes üdvözletekért és jóteívánato­kért. ..»•' . ; : r> A Szovjetunió bratislavai főkonzulja Szlovákiában 12 gép- és traktorállomás teljesítette az őszi munkák tervét November 9-én Szlovákiában már 12 gép- és traktorállomás teljesí­tette az őszi munkák tervét. Ezek: a hnústyai, a garamszentkereszti, kálnai, eperjesi, pribovcei, rózsa­hegyi, šzebeni, gálszécsi, ólublói, tornaijai, tapolcsányi és a zselízi gép- és traktorállomások. Közülük egyesek egész évi tervüket is tel­jesítették. Ellenséges ügynökök megkísérelték a csehszlovák-osztrák határ átlépését Egyes osztrák újságok, az „Arbei­terzejtung" és a „Neue Wiener Tages­zeitung" közölték azt a hírt, hogy ok­tóber 19-én két férfi Csehszlovákiá­ból való menekülése közben átlépte a csehszlovák-osztrák határt. Egyik kö­ztilük a csehszlovák határsávban meg­sebesült, úgyhogy "a másiknak kellett őt Regensburgba vinni, ahonnan a sebesültet mentőautón a hollabrunni kórházba szállították. Az „Arbeiter­zeitung" című szociáldemokrata lap közleményében hangsúlyozta, hogy az orvosok azonnal meg akarták operálni a sebesültet, de annak figyelmezteté­sére, hogy a szovjet megszálló hiva­talok feltartóztathatnák, mentőautó­val Bécs amerikai övezetébe szállí­tották. A sajtó azt is közli, hogy a másik férfi nyomtalanul eltűnt. Ennyi az osztrák sajtó jelentése. Mi a valóság? A csehszlovák határ­őrség őrjárata, amely ezen a napon az említett területen teljesített szolgá­latot, azon a helyen, ahol a két féjr­fi közül az egyik megsebesült, külön­féle fegyvereket és tárgyakat talált, például egy amerikai gyártmányú 276.220. számú 12 mm-es kaliberű élesretöltött géppisztolyt két töltény­tárral, egy belga gyártmányú 9 mm-es kaliberű élesretöltött pisztolyt, több mint 200 töltényt, 3 amerikai kézi­gránátot, , egy német gyártmányú messzelátót, egy külföldi gyártmányú miniatűr 'villanylámpát, két amerikai hasítófogót, „Continental Electric" i jelzésű gumikesztyűket és egyebeket. Az eldobott batyuban a személyi szük­ségleti cikkek között osztrák gyárt­mányú borotvakrém, amerikai fog­krém, „Echtperlon" jelzésű fogkefe „Nugget Tretter" cipőkrém, egy osztrák ötsillinges és egy a müncheni Kna­ge és Peitz cégnél vásárolt világos nadrág volt. A vérnyomok az osztrák határhoz vezettek. Ezek a tények azt bizonyítják, hogy a két személy nem a csehszlovák ol­dalról jött, hanem az osztrák oldal­ról, ahova aztán eredménytelen kísér­letük után visszatértek. Továbbá azt bizonyítják, hogy mindkét egyén túl­nyomó részben amerikai, német és osztrák eredetű felszereléssel és kül­földi fegyverekkel volt ellátva, ami megerősíti azt, hogy olyan akcióról volt szó, amelyet osztrák területe­ken készítettek elő és szerveztek meg anélkül, hogy az osztrák hivata­lok valamit is tettek volna annak ér­dekében, hogy a Csehszlovák Köztár­saság ellen irányuló akciót megaka­dályozzák. Nem az első eset, hogy osztrák területről ellenséges ügynö­kök próbálkoztak behatolni hazánk területére, hogy polgáraink élete és a Csehszlovák Köztársaság biztonsága ellen irányuló kártevő és terrorista tevékenységet fejtsenek ki. Könnyen kitalálhatjuk, kinek az érdeke, hogy a választások Hitt zavarja hazánkban a nyugalmat é a rendét. Elvárhatnók, hogy az osztrák hi­Köszönetnyilvánítás a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából küldött üdvözletekért PRÁGAI LEVÉL Írja: JÓ SÁNDOR KIRAKATBAN KÁLYHA Bármilyen szép ez a mi fővá­rosunk és bármennyire ontja az újat, a feljegyzésre méltót, mégis általános emberi tulajdonság, hogy a szépet is megszokjuk, magától értetődőnek találjuk. Nagy hiba ez, különösen újságíróembernél, akinél nem szabad, hogy megfigye­lőképessége, minden iránt való ér­deklődése tompuljon. Csak olyan lényegtelennek látszó kérdésekkel szeretnék mai levelemben foglal­kozni, mint a prágai üzletek kira­katai. Az itt élő ember jön-megy, jár­kel és észre sem veszi, hogy az üz­letek kirakatai is mennyire kifeje­zésre juttatják az általános élet­színvonal emelkedését. Szépek, tiszták. ízlésesek. választékosak, gazdagon megrakottak ezek a kira­katok és szemmel látható az a vál­tozás, ami mindjobban a minőségi áru serpenyője felé billenti a nem­régen még ingadozó mérleg súlyát. Valóban szemmel látható ez a vál­tozás, — de alig vesszük észre, természetesnek találjuk. Boldog voltam, amikor szlová­kiai barátom prágai látogatása so­rán egyenesen felkért, nézzünk szét­a főbb útvonalakon, sétíljunk egy kicsit a városban és nézzük meg a kirakatokat. Persze, elöljáróban meg kell mondani, hogy a pénz fontos kel­lék a mi társadalmunkban is. De aki jó munkája révén szép fizetést húz, amelyik családban többen dol­goznak, ott nem elérhetetlen vágy a legszebb bútor, kárpitozott klub­fotel. Szőnyegekben szintén káp­rázatos a választék és iparművé­szeink, államdíjas tervezőink leg­szebb mintadarabjai ott láthatók rendszerint a Národní tŕídán lévő „Družstevní práce" cég nagy üveg­táblái mögött. Itt láttuk Cyril Bou­da éllamdíjas illusztrációit is. Itt és az utca másik oldalán, az írók könyvesboltjának helyiségeiben különleges üveg, kerámika, faáru­cikkeknek, ipar- és népművészek által tervezett és háziiparilag nagy gonddal, sok munkával kidolgozott példányai között találnak helyet a kézzel és géppel készített női gyap­júkülönlegességek a legfinomabb színekben és nyilván a legutóbbi divat szerint. Ezen az útvonalon, a Národní tŕídán, valahogy az egyéni ízlés uralkodik, csodás öt­vözött iparművészeti rpunkákat, karcsú fémszobrokat, cizellált vés­nöki műtárgyakat, arany-, ezüst­művesek remekeit, a legdrágább szalonok ruhamodelljeit állítják ki az érdeklődőknek szabad megte­kintésre. Itt van a legnagyobb ál­lami régiség- és műkereskedés az utcáról is áttekinthető hatalmas csarnokaival. Antik bútorok, tük­rök, csillárok, porcelán, kristály és ólomüvegek, elefántcsontszob­rok és bábuk, régi pénzek, éksze­rek mellett a legnagyobb cseh fes­tőművészek műveiből is vásárol­hat, akinek megvan hozzá a módja Most két Aleš-rajz ékesíti a kira­katokat, nemrég Kuba nemzeti művész olajfestményét kínálták el­fogadható áron megvételre. Míg a Národní tŕídán a művé­szek, iparművészek, ügyeskezű kéz­műiparosok legszebb alkotásait ál­lítják ki, addig a Vencel-térről és a Príkopy-ról elmondhatjuk, hogy ott viszont azoknak az üzletházak­nak fényes kirakatai gyönyörköd­tetnek, ahol a csehszlovák és ba­ráti államok iparának legszebb, gyártási sorozatban készült cik­keit mutatják be. Nincs olyan prágai sétáié, vagy vidéki látogató, aki meg ne állna a Korona automat-buffet kiraka­tai előtt, ahol ügyes cukrászok a legötletesebb természeti, vagy tár­sadalmi képek csodáit varázsolják a néző elé, marcipánból, miegyéb­ből. A múltkoriban egy japánkert­ben gyönyörködhettünk, most, — mert az időszerűség is számít, — az iskolaév elején Anatole Francé után szabadon „A pinguinek szige­te" c. utópisztikus államregényé­ből az oktatással foglalkozó részt mintázta meg a furfangos cukrász­mester. Közel a Koronához van a Darex; ahol valóban a legkénye­sebb ízlést is kielégítő minden árucikket megvásárolhatunk. A ki­rakatban elhelyezett csalogató szép­ségeknek nagy szerepük van ab­ban, hogy vásárolunk is. A textil, konfekció, üveg, porcelán, papír, könyv, gramofon- és rádiókeres­kedések legnagyobb körültekintés­sel összeállított kirakatainak egész sora mellett több az olyan kira­kat, ahol a háziasszony nehéz mun­káját megkönnyítő háztartásbeli cikkeket kínálnak megvételre. Ott vannak e kirakatokban a takarék­és egyéb tűzhelyek, kályhák, ame­lyeknek ilyenkor őszutón, igen nagy a keletjük. Ahogy így járjbk a várost és bámuljuk munkásaink szebbnél szebb alkotásait, gyakran büszke­ség és öröm tölt el. A mutatós árun ott függ a gyári jelzés: Szlo­vákia valamelyik üzemének jel­zése. Az iparosított Szlovákia kül­di névjegyét mind gyakrabban a nagy ipari hagyományokkal reh­delkező Prágába. A szlovákiai áru átesett a tűz­próbán £s egyre népszerűbb, ke­resettebb a fővárosban. Levelemet a megelégedettség je­gyében most akár be is fejezhet­ném. Csakhogy az újságíró mun­kájához nem elégséges, ha csak az életet figyeli és ha csak ír. Olvas­nia is kell, mégpedig minél többet. És éppen akkor, amikor már leg­szívesebben pontot tettem volna levelem végére, a Svet práce c. prágai hetilapban a következő cikkre akadtam: „A családi tűzhely melege. „Kérem szépen, nem melegedhet­ne Ferike egy kicsit maguknál? Házi feladatát kell elkészítenie, de meggémberedett kezével semmire sem megy. Egyenes vonalakat is kellett rajzolnia, de úgy vacog a hidegtől, hogy mindig olyasvalami jön ki belőle, ami egy földrengés utáni szeizmográf feljegyzéshez ha­sonlít." \ „Dehogy is nem. Minden további nélkül. Csak jöjjön. Tóni úgyis ba­rát után vágyakozik. De bocsánatot kérek, tegnapelőtt vittek maguk­hoz egy szép kályhát a szobájukbu. Bizonyára nincs szenük, ugye? „Tele van szénnel a pincém, csakhogy kályha helyett úgylát­szik valami Wertheim-kassza kí­sérleti fázisban lévő típusát adták eV „Szívesen megnézném magamÁs, hogy néz ki az új kályha." „Hát tessék, jöjjön." A kályhához léptek és úgy álltak mellette, mint a gyászoló hátra­maradottak. A füleki „Kovosmalt" nemzeti vállalat „Petr" elnevezésű kályhá ját olyan alaposan bezomán­cozták, hogy az ajtaját egyáltalán nem lehetett kinyitni. Elgondolkod­tak, mitévők legyenek. A szom­széd óvatosan hátrált, aztán fel­tűrte kabátja ujját és elkezdte a kályhát rángatni: Az eredmény: semmi, ha kalapáccsal próbálkoz­nánk? „Inkább ne, tönkremenne az igen könnyen lehulló zománc." A bizottság szomorkodva állapí­totta meg, hogy az öntöttvasajtónak hermetikusan kellene elzárniuk u kályhát, hogy a levegő ne hatolhas­son be és a szén ne égjen lánggal. A fegyelmezetlen ajtó azonban makrancoskodott és a rossz munka következtében a levegőt juszt is beszívta. Az emberek ezt a kályhatípust szívesen vásárolják. A felépíté­se szép, az ára megfelelő. Csupán egyetlen feltételnek kellene még eleget tennie: hogy t. i. fűtésre is lehessen a kályhát használni. Ne gondoljuk, hogy valamilyen kivé­teles esetről van szó. A prágai ház­tartási cikkeket árusító vállalat műszaki osztálya több reklamációt lart nyilván. Az Elektra villamossági szak­üzlet mindennemű készítményére ad kezességi nyilatkozatot. Miért nem vállalható kezesség kályhára is? No és mit csinál az ellenőrzés a füleki Kovosmaltban? Igazán nem kispolgári csökevény, ha az emberek azt akarják, hogy a kály­ha meleget adjon..." Nem szívesen olvastam a cikkben foglaltakat. Ha az előbb még daga­dozott a keblem a büszkeségtől, most inkább egy kis szorongást éreztem a szívem körül. Lehetetlen, hogy a szlovákiai ipar minőségi gyártmányainak jó hírnevét lerom­bolják a füleki Kovosmalt selejtjei. A bizalom, amit a szlovákiai dolgo­zók eddigi munkájukkal kiérdemel­tek, nagy érték, amire ügyelni kell és ami méltán _ örömmel tölthet el mindnyájunkat.' Fogadjuk meg, füleki elvtársak, hogy még a választásokig, de leg­később az új tervév megkezdéséig minden intézkedést megteszünk a selejt kiküszöbölésére, magasabb fokra emeljük az ellenőrzést, gaz­daságosabbá tesszük ezáltal a ter­melést, hogy a Kovosmalt gyári jel­zése valóban a fejlett szlovákiai ipar büszke névjegye lehessen Prágában és mindenütt, ahová a nagy forra­dalmi múlttal rendelkező füleki gyár áruja eljut. Ugye megfogad­juk, füleki elvtársak? Ám ha azt gondolná valaki, hogy ezt a levelemet csak a füleki olva­sóinkhoz intézem, nagyon tévedne. Van másutt is még seperni való a porták előtt. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom