Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-11 / 273. szám, csütörtök

1954. november 11. UJSZO í PÁRTÉLET A helyszínen nyújtsunk segítséget a falusi pártszervezetnek A mezőgazdasági termelés fokozása elsőrendű feladat. E nagy ós nehéz célkitűzés sikeres elérésének egyik feltétele, hogy lényegesen javítsuk a falusi pártszervezetek munkáját. Ez megkívánja, hogy egész pártunk, de különösen a járási pártbizottságok a falusi pártszervezetekre irányítsák figyelmüket. A járási pártbizottságoknak ,csak akkor sikerül jobban irányítaniuk a falusi pártszervezeteket, ha munkájukban az egész pártaktívára támaszkodnak, ha kiküszöbölik tevékenységükből a bürokratizmus tüneteit és közvetlenül a helyszínen élénk szervező munkát fejtenek ki. így igyekezzünk dolgozni mi is a krnovoi járásban. Tapasztalataim, amelyeket mint Pitárné község falusi pártszervezetének megsegítésére kiküldött párttag szereztem, teljes mértékben igazolják, hogy helyes úton 'árunk. Ami általában a mezőgazdasági munkát illeti, Pitárné község a múlt év végéig az utolsók között kullogott. A polgárok között személyes viszálykodások dúltak. Az egységes földművesszóvetkezet igen rossz állapotban volt és nagy gazdasági veszteséggel zárult. A munkaegységek értéke nagyon alacsony volt. Mindez természetesen nagy hatással volt a szövetkezeti tagok munkaerkölcsére. Már úgy volt, hogy a szövetkezet felbomlik. A helyi nemzeti bizottság alig működött. A plánumot fél év alatt csak egyszer hívták össze. Hasonló volt a helyzet a többi szövetkezet munkájában is. Mindezeknek a fogyatékosságoknak az volt az oka, hogy a helyi pártszervezet nem töltötte be szerepét. Ötven párttag közül csak tíz járt a gyűlésekre. A pártbizottság munkájára jellemző volt a káros személyi kultusz, amely főleg abban nyilvánult meg, hogy fontos kérdéseket egyes személyek érdekeinek megfelelően döntötték el. A pártszervezet nem oldotta msg a községben felmerülő égető problémákat. A taggyűléseken elmaradt a határozathozatal, az EFSi-ben, a HNB-ben és a tömegszervezetekben a kommunisták nem kaptak megbízatásokat. Ha néha hoztak is határozatot a taggyűléseken, ez csak papíron maradt. Egyes bizottsági tagoknak nem is állt érdekükben a fogyatékosságokat kiküszöbölni. Mielőtt Pitárné községbe utaztam volna, magához hivatott a járási pártbizottság vezető titkára és megismertette velem a faluban iévő problémákat; Tanácsokat adott, hogyan oldjam meg az egyes 1 itás kérdéseket. Amikor rendszeresen látogatni kezdtem a falusi szei vezetet, csakhamar rájöttem, hogyha a pártszervezet munkájában javulást akarok elérni, alaposaDban meg kell ismernem a hiányosságok okait. A pártszervezet bizottságára támaszkodtam, azonban csakhamar beláttam, hogy ez a pártbizottság nem lehet segítségemre, mert összetétele miatt iem šŕdeke megismertetni velem a község igazi helyzetét, igyekszik eltitkolni és elhallgatni a különféle fogyatékosságokat. A bizőttsági gyűléseken többször megállapították, hogy egyes feladatokat jól hajtottak végre, de a valóság, amint arról később méggyőződtem, egészen más volt. Pl. tavaly nyáron a pártbizottság megállapította, hogy az EFSz tagjai a szénát mindenütt lekaszálták. Később azonban kiderült, hogy a széna 4 százalékát .nem kascálták le és az megrohadt. Hasonlóan takargattál-; az EFS- munkájában és az állattenyésztésben mutatkozó fogyatékosságokat is. Ei.-^k a tapasztalatok gondolko zób" ejtettek Mit tegyek ebben a helyzetben? Elhatároztam, hogy közelebbről megismerkedem a párttagokkal és Pitárné község több

1 polgárával. Ellátogattam lakásaikba, elbeszélgettem velük gondjaikról, bajaikról. Sok értékes adatot tudtam meg tőlük a községben uralkodó állapotokról. Különösen sok bírálat érte a pártbizottság tagjait. A helyzetet aratás idején ismertem meg mélyebben, amikor saját szememmel győződtem meg a pártfunkcionáriusok és a párttagok helytelen eljárásáról. Aratáskor, amikor arról volt szó, hogy minden erőnket a termés sikeres betakarítására kell összpontosítanunk, egyes pártfunkcionáriusok és párttagok csak háztáji gazdaságukkal törődtek. A lakossággal folytatott eszemcseréim, a községben eltöltött egyhetes tartózkodásom alatt sok olyan párttagot és pártonkívülit ismertem meg. akik a községben mutatkozó fogyatékosságok orvoslásánál később segítségemre voltak. Most már teljes részletességgel ismertem a dolgok igazi állását. — De hogyan változtassak a helyzeten? — tettem fel magamnak a kérdést. Kézenfekvő volt, hogy a pártszervezet bizottsága és a helyi nemzeti bizottság eddigi összetétele mellett gondolni sem lehetett a községben mutatkozó komoly hibák kiküszöbölésére. Hiszen éppen az említett szervekben működő funkcionáriusok közül sokan maguk követték el a hibákat. A fő feladat tehát az volt, hogy a pártszervezet, valamint a nemzeti bizottság élére valóban becsületes emberek kerüljenek, olyanok, akik a párttagok és a polgárok bizalmát élvezik és akiknek elég bátorságuk és kedvük van nekifogni a fennálló súlyos bajok orvoslásához. Elsősorban a pártbizottságot próbáltam meggyőzni az átszervezés feltétlen szükségességéről. Ez nem sikérült. A bizottsági tagok nagy része erősen meg volt fertőzve szociáldemokrata opportunizmussal és hallani sem akart a dologról. Nem maradt más hátra, mint a taggyűléshez fordulni. így is történt. A falusi pártszervezet tavaly aratáskor taggyűlést hívott össze, amelyen napirendre tűzte annak értékelését, hogyan gondoskodott a pártbizottság az aratásról, hogyan aktivizálta a polgárokat, milyen gondot fordít az EFSz megszilárdítására. Erről a tárgysorozati pontról Kvapil elvtárs, a pártbizottság elnöke tartott beszámolót, amellyel azonban a taggyűlés egyáltalán nem volt megelégedve. Ugy állította be a dolgokat, ahogyan az neki megfelelt, kerülte a valóban égető kérdéseket, a fogyatékosságokat. A párttagokkal folytatott eszmecseréim során már előbb megmagyaráztam az elvtársaknak, hogy pártunk alapszabályzata biztosítja számukra azt a jogot és kötelességet, hogy felszólaljanak és bírálják a pártra nézve káros" fogyatékosságokat és rendellenességeket. Ez élénkké tette a taggyűlés lefolyását és éles szóváltásokra került sor. A beszámolót követő vitában a pártszervezet tagjai kemény bírálatot gyakoroltak. Különösen azokat a pártfunkcionáriusokat és párttagokat bírálták, akik aratás idején előnyben részesítették a saját háztáji gazdaságuk körüli munkát, a közös aratás megszervezésével szemben. A bírálók javasolták a bizottság összetételének megváltoztatását, mivelhogy ' a bizottság munkája egyáltalán nem volt kielégítő. És mindjárt inditványozták is az új bizottsági tagokat, akikben megbíztak. így történt, hogy ezen a taggyűlésen a falusi pártszervezet új bizottságot választott, amely azonnal megválasztása után megkezdte a község életének aktív irányítását és hozzálátott a legsúlyosabb fogyatékosságok felszámolásához. Elsősorban a két legfontosabb problémát kellett megoldania: egyfelől bevégezni az aratási munkákat, másfelől a felbomlástól megmenteni és tovább szilárdítani az EFSz-t. A sžovetkezet akkoriban igen válságos helyzetben volt. Személyes viszálykodások miatt a múlt év tavaszán kizártak belőle hét — javarészt jól dolgozó — parasztot. Egyes vezetőségi tagoknak maguknak se volt érdekük, hogy a szövetkezet jól működjék. Hogyan oldotta meg a falusi pártszervezet az EFSz megszilárdításának kérdését? Először is a pártbizottság tagjai a nemzeti bizottsági tagokkal együtt meglátogatták a parasztokat, és meggyőzték őket, hogy maradjanak, illetve lépjenek a szövetkezetbe. Azután összehívták az EFSz taggyűlését s ezen kizártak a szövetkezetből hét tagot, akik rendszeresen bomlasztani igyekeztek a szövetkezetet. Az EFSz-ben végül is 12 család maradt. Ezek képezték a szövetkezet alapját. A falusi pártbizottság ettől kezdve minden figyelmét arra fordította, hogy az EFSz jól gazdálkodjon, mert csak így lehetett a község minden parasztjának bebizonyítani a közös gazdálkodás előnyét az egyéni gazdálkodással szemben és megteremteni az előfeltételét annak, hogy később a többi becsületes kis- és középparaszt is visszatérjen, vagy belépjen az EFSz-be. A pitárnéi pártszervezet bizottsága most minden héten rendszeresen foglalkozik az EFSz problémáival. A szövetkezet vezetőségének kommunista tagjai beszámolnak a pártbizottságnak, hogyan folyik a munka a szövetkezetnek ezen vagy azon Szakaszán, a bizottság megvitatja a helyzetet és határozatokat

N hoz, amelyekben konkrét feladatokkal- bízza meg az EFSz vezetőségében és a HNB_ben dolgozó kommunistákat,' valamint a többi párttagot. Például a szövetkezeti tagok munkaerkölcsének megvizsgálásánál a pártbizottság megállapította, hogy egyes párttagok és pártonkívüliek megsértik a munkafegyelmet. Ezért a pártbizottság az illető párttagokat meghívta a bizottság ülésére," vagy pedig megbízott néhány bizottsági tagot, hogy beszéljenek velük és magyarázzák meg nekik, milyen kárt okoznak magatartásukkal. A pártonkívüliekkel az EFSz vezetőségében dolgozó kommunisták folytattak ilyen eszmecseréket. Mindezen intézkedések következtében a szövetkezetben megjavult a munkaerkölcs. Hasonló konkrét és tárgyilagos módon oldotta meg' a pártbizottság a szövetkezetben felmerült többi komoly problémát is. A mostani pártbizottságra jellemző, hogy tárgyalásainál tiszteletben tartja a kollektív vezetés elvét. Ma már nem fordul elő olyasmi, ami , azelőtt napirenden volt, hogy egyes személyek döntenek fontos ügyekben. Minden elvi jelentőségű dologban mindig az egész bizottság, mint kollektíva határoz. Kollektív módon és már jóval megtartásuk előtt készítik elő a taggyűléseket. A pártszervezetben beállt változásoknak kedvező visszahatása volt az egész falu életében. Az újonnan megválasztott nemzeti bizottság rendkívül fontos támasz a szövetkezet megszilárdításában. A szövetkezet magasan túlszárnyalta a tejbeadás tervét és minden hónapban 2C00 liter tejet adnak be terven felül. A húsbeadást is teljesítik, sőt az év végéig túl is szárnyalják. Tavaly a munkaegységekre 4 korona előleget fizettek, ma már 8 koronát fizetnek egy munkaegységért. Az elért sikerek persze egyáltalán nem jogosítják fel Pitárné község falusi pártszervezetét arra, hogy az eddig elért eredményekkel teljesen meg legyenek elégedve. Még sok fogyatékosság van, amelyeket türelmes, meggyőző munkával el-kell távolítani, F. R. Pavlík, a Pártélet 3, számából. Rémuralom Iránban A Reuter hírügynökség közli, hogy egy iráni katonai bíróság újabb 12 katonatisztet ítélt halálra, „hazaárulás" vádjával. Öt, előzőleg halálra ítélt tisztet hétfőn reggel kivégeztek. Iránban hetek óta féktelen rémuralom szedi áldozatait. A Zahedi tábornok vezetése alatt £lló ultrareakciós iráni kormány a hazafiak tömeges letartóztatásával és kivégzésével akarja megszilárdítani helyzetét. A teheráni hadbíróság naponként csoportosan hozza a hazafiak ellen a halálos ítéleteket és október 19-e óta sorozatosan löveti főbe azokat a becsületes katonatiszteket és polgári személyeket, akik a nép oldalán állva, ellenezték a kormány imperialistaügynök politikáját. Amint az Iráni Nők Demokratikus Szövetségének megrázó levelében olvassuk: „Az országban vér folyik. Többezer ember sínylődik börtönben. Köztük sok nő. Az anyák, aszszonyok állandó félelem közepette élnek, nem tudják, milyen sors érte bebörtönzött férjüket, fiaikat." Még a nyugati sajtó sem tudja eltitkolni az iráni fehérterror megdöbbentő tényeit. A La Tribúne des .Nations például beszámol az elsőnek kivégzett tíz iráni katonatiszt halálos ítéletének körülményeiről. Rámutat, hogy a kormány kegyelmet ajánlott fel az elítélteknek azzal a feltétellel, ha bevallják „árulásukat" és nyilvánosan esküt tesznek arra, hogy híven szolgálják a sahot. Az iráni hatóságok abban a meggyőződésben, hogy javaslatukat elfogadják, számos külföldi tudósítót hivtak meg a kivégzés színhelyére, ahol — úgy gondolták — az elítéltek v leteszik majd a kivánt esküt. Csakhogy valójában a külföldi tudósítók egész más látványnak lehettek szemtanúi: a tíz büszke és bátor ember a sah iránti gyűlölet és a nép iránti szeretet szavaival ment a halálba. Jelenleg a letartóztatott katonatisztek száma már meghaladja az ezer főt. Az iráni hadseregben öszszesen 7.000 katonatiszt teljesített szolgálatot s igy minden hetedik tiszt börtönben van. Az Ettelaat és a Keihan című lap közlése szerint az elsőfokú hadbíróság legutóbb halálra ítélte a tisztek hatodik és hetedik csoportját is. A hazafiakat „kémkedés és hazaárulás/ címén végeztetik ki. Nyílt titok azonban, hogy a teheráni amerikai képviselők követelték a kormánytól az olajegyezménnyel szembeszegülő körök iefejezését. A Reuter tudósítója megállapította: „A jelenlegi tisztogatás az amerikaiak állhatatos követelésének eredményeként jött létre". Page, a nemzetközi olajkonzorcium mellett működő amerikai küldöttség vezetője már augusztus közepén ultimátumot intézett Zahedi miniszterelnökhöz, követelve tőle, hogy vessen véget hamarosan az olajkérdés körüli huzavonának. Henderson, az Egyesült Államok teheráni nagykövete ezután általános tisztogatásra adott utasítást „kormányellenes öszszeesküvés" ürügyével. Az amerikaiak a hazafiak eltávolításával egyrészt ki akarják irtani az iráni nép érdekeit semmibevevő legújabb olajegyezmény állhatatos ellenzőit, másrészt teljesen befolyásuk alá szeretnék keríteni az iráni hadsereget. Az Egyesült Államok egyik teheráni megbízottja ugyanakkor azt is kifecsegte a Handemiha című iráni lapnak adott nyilatkozatában, hogy „az iráni hadsereg megtisztítása után, a talaj elő van készítve egy igazi középkeleti védelmi rendszer kiépítésére'- Ebbe az új agresszív katonai tömbbe Törökország és Pakisztán mellett elsősorban Iránt és Irakot kívánják mielőbb bevonni. A rendőri önkény célja az is, hogy az antümperialista harc élén járó Iráni Néppártot megrendítse, letartóztatva a Néppárt többezer tagját. Az Ettelaat Hafteghi című lap ismertette a kormány törvényjavaslatát, amelyet a képviselőház elé terjeszt és amelynek értelmében kötéláltali halálbüntetéssel sújtanak minden kommunista, vagy az Iráni Néppárthoz (Tudeh Párt) tartozó egyént. Az Iráni Néppárt felhívást bocsátott ki, amelyben felszólította a világ közvéleményét: segítsen a halálra ítélt több mint 600 hazafi életének megmentéséért vívott harcban. Csak a nemzetközi szolidaritás mentheti meg az iráni nép legjobbjait az üldözéstől és elpusztulástól. (A Magyar Nemzet cimű lapból.) Egyiptomi hetilap az iráni helyzetről Az „Al-Tahrir" Című hetüap foglalkozik az iráni helyzettel és azt írja, az iráni hazafiak elleni vádak onnan erednek, hogy ellenállást fejtenek ki abban az irányban, hogy az országot bekapcsolják a nyugati katonai blokkba. A reakciósok tömegesen végzik ki az iráni tiszteket „a kommunista veszély" jelszavával, de nem beszélnek arról a veszélyről, amely Iránt a nyugati országok részéről fenyegeti. A Francia Kommunista Párt nyilatkozata az algíri helyzetről A Francia Kommunista Párt nyilatkozatot tett közzé, melyben hangsúlyozza, hogy a francia munkásosztály nem maradhat közömbös az algíri igen éles helyzettel szemben. Néhány kerületben ostromállapotot hirdettek ki, a falvakban és a városokban átíésülési operációkat hajtanak végre, az algíri polgárok százait börtönzik be, feloszlatják a nemzeti szervezeteket és betiltják a demokrata újságokat. A kommunista párt megállapítja, hogy a mostani algíri események annak eredményei, hogy a francia kormány megtagadta az algíri nép többségének törvényes követeléseit. „A francia dolgozók, demokraták és hazafiak hangsúlyozottan az egész Észak-Afrikában és Algírban alkalmazott durva gyarmati politika ellen vannak, mivel ez a politika szorosan összefügg a német militarizmus megújításának politikájával — jelentik ki a nyilatkozatban. Ennek a politikának célja, hogy megkönnyítse a német imperializmus behatolását az algiri földre, a francia-német ipari üzemeknek Észak-Afrikában és a Szaharában történő felépítése tervének javaslata alapján. Ezért ez a politika különösen káros és élénk ellentétben áll Franciaország és a béke védőinek érdekeivel.A Francia Kommunista Párt felhívásában követeli, hogy azonnal vessenek véget az algíri terrorcselekményeknek, hívják vissza onnan a katonaságot és rendőrséget. Követeli, hogy ismerjék el az algiri nép szabadságára vonatkozó követeléseinek jogosságát, Továbbá követeli, hogy tárgyaljanak ezekről a követelésekről az algiri közélet vezető tényezőivel, az összes pártok és a nemzeti mozgalom vezéreivel, a demokrata, szakszervezeti és kultúrális szervezetekkel. Fegyveres összeütközések Algírban Algírban tovább folyik a harc a francia csapatok és a hazafiak között. Az arab hazafiak a hegyekbe vonultak, ahonnn meaglepetésszerü támadásokat intéznek a franciák ellen. Vasárnapra virradó éjjel a felkelők a többi közt Arris, Uldzsal és Khanga-si-Radzsi térségben, átvágták a telefonvonalakat. Kelet-Algírban, újabb és újabb fegyveres összeütközésre került sor. A felkelők a csapatmozdulatok megakadályozására, vagy késleltetésére a hegyvidéken több helyütt újabb sziklatorlaszokat emeltek és elvágták a vízvezetéket.