Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-09 / 271. szám, kedd

4 UJSZO 1954. november 9. Ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulósán külön hajigíülyozta, milyen fontos szerepe van a munka termelékenysége növelésének országunknak a kommunizmus felé vivő átmenetében. Az ipari munka termelékenysége 1954-ben a múlt évhez viszonyítva mintegy 7 százalékkal, 1950-hez viszonyítva pedig 33 százalékkal növekszik. Meg kell azonban állapítani, hogy a munka termelékenysége növekedésének ez az üteme nem kielégítő. Az ipar néhány ágazatában. az építőiparban és a mezőgazdaságban még nem használják ki kellőképpen a gazdag technikai felszerelést, nem vezetik be elég széles, körben a tudomány és a technika legújabb eredményeit, nem megfelelően küszöbölik ki a munka és a termelés szervezésében mutatkozó fogyatékosságokat, lassan vezetik be az élenjáró tapasztalatokat. Az ipar munkájában az egyik legnagyobb fogyatékosság, hogy az üzemek nem egyenletesen termelnek. Sok üzem és gyár nem termel ütemesen és termelése a hónap folyamán egyenlőtlen. A hónap első felében az üzemek sokkal alacsonyabb színvonalon dolgoznak. mint a hó második felében. Ez kedvezőtlenül befolyásolja az ipari munka termelékenységének növekedését. A párt és a kormány az ipar területén döntő fontosságú feladatának tartja, hogy biztosítja az ipari üzemek egyenlet esebb munkáját és azt, hogy minden üzem, gyár, bánya, vasút teljesítse termelési programját. Sok még nálunk a nem termelékeny kiadás, az igazgatási apparátus céljait szolgáló túl nagy költség, nem kevés olyan eset van, hogy nem jó gazda módjára, hanyagul kezelik a nép javait, nem tudják helyesen felhasználni a szocialista termelésben rejlő tartalékokat. Eltökélten kell harcolnunk a munkában észlelhető fogyatékosV. I. Lenin, a szovjet állam alapítója, több izben rámutatott, hogy a szovjet rend erejének és szilárdságának alapja a munkásosztály szövetsége a dolgozó parasztsággal. Lenin a munkásosztály és a parasztság megbonthatatlan szövetségében látta a proletariátus diktatúrájának legfőbb elvét, valamennyi erőnk kimeríthetetlen fo-rását, a kommunistaépítés feladatainak sikeres megoldását. A pártnak és a kormánynak az ipar és a mezőgazdaság további építését, a nép jólétének fokozását szolgáló intézkedései elősegítik, hogy a munkásosztály és a parasztság szövetsége tovább szilárduljon, a szovjet állam gazdasági és politikai ereje fokozódjék. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom legnagyobb vívmánya a sok nemzetiségű szovjet állam megteremtése és megszilárdítása. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom Oroszország nagyszámú népeit felszabadította a nemzeti elnyomás alól, megteremtette a nagy hazánkban élő valamennyi nép gazdasági, politikai és kulturális felemelkedésének 'feltételeit A párt és a szovjet állam következetesen megvalósítja a leninisztálini nemzetiségi politikát. Ennek következtében országunk vaA Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével az emberiség történelmében először jött létre olyan állam, amelynek belés külpolitikája teljesen a "éntömegek érdekeit, a béke és a népek biztonságának ügyét szolgálja. É politijca alapelvei, amelyeket a nagy Lenin fogalmazott meg. annak elismerésén alapulnak, hogy lehetséges a szocialista és a kapitalista rendszer békés együttélése, ha megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre, a készség a vállalt kötelezettségek teljesítésére, ha betartják ságok ellen, bátran fel kell tárni őket és megszüntetésükre kell törekedni, hozzáértéssel kell leküzdeni minden nehézséget. Erőnk éppen abban rejlik, hogy nem félünk feltárni és bírálni. fogyatékosságainkat. Fogyatékosságaink becsületes elismerése és idejekorán való megszüntetése még jobban elősegíti szovjet rendünk megszilárdítását. A szocialista gazdasági élet további fejlesztésének feladatai megköveteli;? a munkafegyelem szilárdítását, a munka és a fogyasztás méreteinek legszigorúbb ellenőrzését, a munka szerinti elosztás elvének rendületlen alkalmazását és a dolgozók anyagi érdekeltségének fokozását a munka termelékenységének növelésében a közös gazdaság fejlődésében. Emellett különösen fontos a szocialista társadalom számára a munkaerőtartalékom helyes elosztása, hogy a munkaerőtartalékok, főként a termelésben, azaz a gyárakban, üzemekben, kolhozoKban, gép- és traktorállomásokon és a szovhozokban összpontosuljanak. Most, amikor a szovjet nép a népi fogyasztás színvonala rendületlen emelésének feladatát oldja meg, döntő fontosságú, hogy növeljük a munka részarányát az anyagi termelés területén és csökkentsük a munkaerőtartalékokat a nemtermelő területen. Ezért követjük azt a vonalat, hogy csökkentjük az állami apparátust és egyszerűsítjük struktúráját. A párt és a kormány az államigazgatás lenini elveit követve arra törekszik, hogy államgépezetünk minél gazdaságosabb és hozzáférhetőbb legyen a lakosság számára. harcol a hivataloskodó szellem, az aktatologatás és a buroké rácia intézményeinkben észlelhető egyéb megnyilvánulásai ellen azért, hogy a gépezet minden láncszeme szorosabban kapcsolódjék össze a széles dolgozó tömegekkel. lamennyi nemzete gazdaságilag é> kulturálisan fellendült, egységes, testvéri családban tömörül. Különösen világosan bizonyították ezt a Szovjetunió népei azzal, hogy az idén ünnepelték Ukrajna és Oroszország újraegyesülése történelmi jelentőségű háromszázadik évfordulóját. Nagy ünnepe ez nemcsak az ukrán és az orosz népnek, hanem a Szovjetunió összes népeinek. amelyek a proletár-internacionalizmus zászlaja alatt megbonthatatlan barátságban tömörültek. Belső helyzetünk erősebb, mint valaha. Az egész szovjet nép szilárd elhatározástól áthatva dolgozik szocialista hazájának további virígzása érdekében. A nép összefogása a párt és a kormány körül, megdönthetetlen erkölcsi-politikai egysége a biztosíték arra, hogy a Szovjetunió sikeresen halad előre a kommunista társadalom építésének útján. A hazánkban óriási lendülettel folyó gazdasági és kulturális épités, a kommunista párt és a szovjet kormány következetes intézkedései a szovjet dolgozók anyagi jólétének szakadatlan emelésére, szemléltetően bizonyítják a Szovjetunió békeszerető politikáját. az egyenjogúság elvét és a más államok belügyeibe való benem- ' avatkozás elvét. A nemzetközi kapcsolatok gya- I korlata az elmúlt harminchét év j alatt meggyőzően megmutatta, hogv a különböző társadalmi rendszerű államok között teljesen lehetséges a gazdasági, politikai és kulturális együttműködés az országok kölcsönös érdekeivel összhangban. Meg van a teljes lehetőség ilyen együttműködésre továbbra is az egyetemes béke megszilárdítása érdekében. Amennyire ez a Szovjetuniótól függ nem kétséges. hogy a Szovjetunió továbbra is az államok közötti kapcsolatokra vonatkozó ezen alapelvek elismerése alapján építi kapcsolatait más országokkal. A béke ügye csak nyerne, ha a Szovjetuniónak ezek az erőfeszítései hasonló erőfeszítésekkel találkoznának a többi országnál. A békéért és a nemzetközi biztonságért folytatott harc volt és marad a szovjet kormány külpolitikájának alapja. Mély meggyőződésünk, hogy ez a politika nemcsak a Szovjetunió és demokratikus táborhoz tartozó országok népeinek érdekeivel egyezik, hanem az összes többi, nagy és kis állam népeinek érdekeivel is. Helytelen lenne azonban a Szovjetunió béketörekvését a gyengeség jeleként értelmezni. A szovjet állam nem egyszer bebizonyította, még hozzá igen meggyőzően, hogy ki tud állni a maga érdekeiért és biztonságáért. A szovjet emberek szükség esetén fegyverrel a kézben is helyt tudnak állni a harcban, bármilyen agresszor ellen. Nem szükséges idézni a közismert tényeket, amelyekre kétségtelenül nemcsak barátaink emlékeznek jól, hanem azok is, akik nem barátaink. Ezzel összefüggésben legalább is furcsának tűnnek az Amerikai Egyesült Államok egyes politikusainak kísérletei, hogy az úgynevezett „erő helyzetéből" beszéljenek a Szovjetunióval. Ez a beszédmodor sohasem vezetett eredményre a Szovjetunióval szemben. Még kevésbé helyénvaló ma, amikor még a Szovjetunió ellenségeinek beismerése szerint is még jobban növekedtek a Szovjetunió erői és amikor a békéért való harcban a Szovjetunióval vállvetve lép fel Ázsia legnagyobb állama, a Kinai Népköztársaság, az összes népi demokratikus országok, amelyek szilárdan a szocializmus építésének útjára léptek es a Szovjetunió nyomdokain a béke és a haladás élcsapatában haladnak. A közép- és keleteurópai országok népei már 10 esztendeje haladnak ezen az úton. Ezalatt az évtized alatt teljesen megváltozott az országok arculata. Az új rendszer győzelme óriási és azelőtt sohasem látott lehetőségeket nyitott meg az európai népi demokráciák előtt a gazdasági és kulturális fejlődés terén. Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, Románia, Albánia dolgozói a szocializmus építésének útjára lépve hatalmas sikereket vívtak ki építömunkájuk minden területén. Gyökeresen megváltozott ezeknek az országoknak külpolitikai helyzete, megnőtt szerepük a nemzetközi porondon. A közép és keleteurópai országok sok évtizeden át az imperialista hatalmak intrikáinak és provokációinak tárgyai voltak és nem ritkán eszközként használták fel őket az imperialista hatalmak agresszív politikájában. Ennek örökre vége. Az európai népi demokráciák kivívták igazi függetlenségüket, aktívan harcolnak a népek közti békéért. Németország élenjáró erői az idén októberben ünnepelték meg a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának ötödik évfordulóját. A Német Demokratikus Köztársaság valóban demokratikus és békeszerető állam. Ezt az évfordulót nemcsak Németországban, hanem messze Németország határain túl is megünnepelték: Ez érthető is, mert a Német Demokratikus Köztársaság megalakulása, gazdasági és politikai sikerei döntő fontosságú tényezőként jelentkeznek a német népnek egységes, független demokratikus, békeszerető állama építéséért folyó harcában, az egyik legfontosabb tényezőként Európa és az egész világ békéjéért és biztonságáért folyó harcban. Nemrégiben ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját a Kínai Népköztársaság. A szabad és független Kínai Népköztársaság megalakulása igen nagy esemény nemcsak Kína történelmében, hanem az egész emberiség történelmében. Olyan történelmi tény ez, amelynek jelentőségét nehéz túlbecsülni. A szovjet népben őszinte örömet keltenek a 600 milliós testvéri kínai nép történelmi sikerei, a népi demokratikus rend megteremtésében és megszilárdításában elért eredményei. A népi Kína nagy vívmányait az országos népi gyűlés által elfogadott alkotmány szögezi le. Ez az alkotmány kimondotta a szocializmus Kínában való építésének elvét. örökre vége a kínai nép ama régebbi helyzetének, midőn a külföldi imperialisták a korrupt kínai reakciósokkal szövetkezve zsarnokoskodtak a nagy néppel, a nemzetközi kérdések eldöntésében semmiféle önálló szerephez nem engedték jutni. A Kínai Népköztársaság a nemzetközi reakció, mindenekelőtt az Egyesült Államok agresszív körei ellenállása ellenére, szilárdan elfoglalta helyét a nemzetközi porondon, mint igazi nagyhatalom, a béke hatalmas tényezője. Az összes népi demokratikus országokat a megbonthatatlan barátság és a testvéri együttműködés szálai fűzik egymáshoz. A Szovjetunió szocialista építőmunkája a leggazdagabb tapasztalat forrása mindazon népek számára, amelyek most a Nagy Októberi Szocialista Forradalom által megnyitott útra léptek. A demokrácia és a szocializmus hatalmas tábora, amelynek zászlai alatt 900 millió ember tömörült, e tábornak a békéért folyó rendíthetetlen harca lelkes együttérzésre és aktív támogatásra talál a tőkés országok egyre szélesebb társadalmi köreiben. Ebben közvetlenül kifejezésre jut korszakunk legnagyobb történelmi változása: a-^lépek egyre inkább a maguk kezébe veszik a béke ügyét. A béke Szovjetunió vezette erőinek következetes és céltudatos harca az utóbbi időben bizonyos pozitív eredményeket ért el. Kialudt a koreai veszélyes háborús tűzfészek. A genfi tanácskozás sikeres kimenetelének eredményeképpen megszűntek a hadműveletek Indokinában. Ez lehetőséget nyitott arra, hogy az indokínai kérdést véglegesen rendezzék Indokína népei jogos nemzeti érdekeinek figyelembevételével. A genfi tanácskozás sikere A nemzetközi feszültség enyhítésében eddig elért sikereket a világ népei nagy megelégedéssel fogadták. Ezek a sikerek még jobban fokozták a világ népeinek erejükbe vetett bizalmát és azt a meggyőződését, hogy meg tudják akadályozni az újabb háborút, meg tudják védeni a békét. A szovjet népet az a meggyőződés tölti el, hogy a nemzetközi feszUltség további enyhítésének lehetőségei korántsem merültek ki, hogy ebben az irányban csak az első lépések történtek meg. Ugyanakkor világosan tudatában vagyunk annak, hogy ezen az úton komoly akadályok állnak előttünk. Ezeket az akadályokat egyes államok agresszív körei támasztják. Ezek a körök újabb, meg újabb fondorlatokhoz folyamodnak, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség további enyhülését, tovább szervezik a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen irányuló katonai csoportosulásokat. Ilyen csoportosulásokat alakítanak Európában, Ázsiában és a világ más részeiben. E csoportok szervezésével elkerülhetetlenül együtt jár újabb, meg újabb amerikai támaszpontok létesítése más országok területén sok ezer kilométerre az Egyesült Áljamok határaitól. A béke megszilárdításának érdeke ma felveti az egyik legfontosabb és legégetőbb kérdést a fegyverzet csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának kérdését. E kérdések megoldása következtében lényegesen csökkennének a katonai kiadások, az adóterhek, amelyek egész súlyukkal a dolgozók vállaira nehezednek. E kérdések megoldása kétségtelenül az egész nemzetközi szembetűnően megmutatta a keleti népek nemzeti felszabadító mozgalmának lebírhatatlan erejét, bizonyította a béketábor növekvő erejét, azt, hogy a vitás nemzetközi kérdésekben folytatandó diplomáciai tárgyalások módszere eredményre vezethet. Az utóbbi időben jelentősen kibővültek és tovább bővülnek a Szovjetunió gazdasági és kulturális kapcsolatai más országokkal. Ez kétségtelenül elősegíti az egész nemzetközi helyzet normalizálódását. Az utóbbi időben megjavultak országunk kapcsolatai Jugoszláviával. Kiküszöbölődtek bizonyos akadályok, amelyek gátolták a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának normalizálását, lépések történtek a kereskedelmi kapcsolatok megújítására, valamint kulturális és egyéb kérdésekre vonatkozó kapcsolatok megszervezésére. A-jugoszláv kormány hajlandóságát nyilvánította az együttműködésre a Szovjetunióval való viszony megjavítása ügyében. Ami a szovjet kormányt illeti, a szovjet kormány úgy véli, hogy hasznos és a két ország népeinek érdekét szolgálja, ha felhasználunk minden lehetőséget a normális és baráti kapcsolatok kialakítására. A viszályok és ellenségeskedések, amelyeknek az elmúlt években voltunk tanúi országaink között, csak a Szovjetunió és Jugoszlávia ellenségei, a béke ellenségei számára előnyösek. Ezzel szemben a Szovjetunió és Jugoszlávia népeinek együttműködése és őszinte barátsága teljes mértékben megegyezik nemcsak országaink érdekeivel, hanem a világ békéjének érdekeivel is. A szovjet kormány a maga részéről továbbra is minden vonalon elő fogja segíteni a szovjet-jugoszláv viszony teljes normalizálódását, népeink Jugoszlávia testvérnépeivel való ősi barátságának megszilárdítását és reméli, hogy jugoszláv részről e téren teljes megértéssel találkozik. A szovjet kormánynak az az ismert álláspontja, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket az érdekelt országok közötti megegyezés alapján a béke további megszilárdítása és a népek szabad fejlődésének biztosítása érdekében lehet és kell megoldani, egyre nagyobb megértésre és támogatásra talál a különböző országok széles társadalmi köreiben. helyzet gyökeres megváltozására vezetneAz atomenergia felszabadítása és felhasználása az emberi megismerés nagyszerű vívmápya, amely óriási távlatokat nyit meg a társadalom termelőerőinek továbbfejlesztése terén. Ámde nem titok, hogy egyes országok befolyásos körei azt a célt tűzték maguk elé, hogy az atom-; energiát a háborús tervek szolgálatába állítják. A népek létérdekei azt követelik, hogy a legszigorúbban eltiltsák az atomenergiának pusztítás és tömegirtás céljaira való felhasználását, hogy ezt a hatalmas természeti erőt kizárólag az építés, az emberi haladás érdekében használják fel. Mint ismeretes, a szovjet tudomány már kiváló eredményeket ért el az atomenergiának békés célokra való felhasználásában: a Szovjetunióban már üzemben van az atomenergiával működő villamoserómű. A Szovjetunió nem csökkenti erőfeszítéseit az atomfegyver eltiltásáért folyó harcban. A szovjetuniónak ezzel az állásfoglalásával közvetlen kapcsolatban van a szovjet küldöttség által az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése elé terjesztett, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverfajták eltiltásáról, az államok fegyverzetéből való kivonásáról, a fegyverzet lényeges csökkentéséről, valamint az említett tilalmak felett őrködő nemzetközi ellenőrzés megteremtéséről szóló nemzetközi szerződés fő kikötéseit magában foglaló határozati javaslata. A Szovjetunió javaslata konkrét gyakorlati intézkedéseket tartalmaz e kérdések megoldására. (Folytatás az 5. oldalop.J A szovjet nép szilárd egységben dolgozik hazája további felvirágoztatásán A szovjet külpolitika alapja: a békéért és a nemzetközi biztonságáért folytatott harc A fegyverzet csökkentésének, az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának kérdése