Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-09 / 271. szám, kedd

1954. november 5. U JSZO í Ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján (Folytatás a 4. oldalról.) Megelégedéssel állapithatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak ezt az új javaslatát a világközvéle­mény legszélesebb körei kedve­zően fogadták. Ugyanakkor azonban nem sza­bad figyelmen kívül hagyni, hogy nem elegendő, ha most a szovjet kormány legutóbbi javaslatának fontosságát emlegetik. Eltökéltebb és aktívabb harcra van szükség azok ellen a kísérletek ellen, ame­lyek újból zsákutcába próbálják juttatni e kérdések megoldását, mesterségesen akadályokat gördí­tenek a megegyezés útjába, meg­próbálják figyelmen kívül hagyni azt, ami közelebb viszi egymáshoz az országokat az említett fontos kérdéseket érintő tárgyalásokon. A londoni és párizsi határozatok következtében Nyugat-Németország militarista állammá'válik Nem lehet komolyan foglalkoz­ni á leszerelési kérdésekkel és ugyanakkor szglesre nyitni az aj­tót Nyugat-Németország revan­sista erői előtt, helyreállítani a német militarizmust. Európa né­peinek emlékezetében még élén­ken él a hitleristák vires uralmá­nak képe. A közelmúlt eseményeinek meg világításában a nyugat-németor­szági militarizmus újjáteremtése híveinek mesterkedései csak ha­ragra gerjeszthetik a széles társa­dalmi köröket. Ezzel kapcsolatban nem lehet elhallgatni a nyugati hatalmak londoni és párizsi kü­löntanácskozásain a német , kér­désben hozott határozatokat. Annak ellenére, hogy a Szovjet­unióval együtt kötelezettséget vál­laltak a német mi^tarizmus fel­támasztásának megakadályozására, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányai, a népek békeakaratát semmibe véve, külön egyezségre léptek a nyugatnémet militaristákkal és revansistákkal, a nyugatnémet Wehrmacht hely­reállításáról. A Nyugat-Németor­szág felfegyverzésére vonatkozó párizsi egyezmények az első idők­ben félmilliós nyugatnémet had­sereg megalakítását írják elő. A bonni kormány azonban már ma sem titkolja, hogy terveket sző sokkal nagyobb létszámú hadtes­tek, hadosztályok megszervezésé­re, mint ahogyan a párizsi egyez­mények előírják. Nyugat-Németország felfegy­verzése érdekében máris átállít­ják a nyugatnémet ipart, köztük a ruhrvidéki hadiipart, amely a hitleri Németország háborús fegyvertára volt. Nem véletlen, hogy Nyugat-Né­metországot elárasztották a mili­tarista és fasiszta szellemet árasz­tó művek, amelyek nyíltan új há­borút hirdetnek a Németországgal szomszédos európai államok ellen. Nyugat-Németországban egyre na­gyobb befolyáshoz jutnak azok az emberek, a>:ik a minap a hitleri agressziót szervezték Franciaor­szág, Lengyelország, Csehszlovákia, a Szovjetunió és más békeszerető államok ellen. így a londoni és párizsi határo­zatok következtében Nyugat-Né­metország militarista állammá vá­lik. Nem szabad figyelmen kívúl hagyni azt sem, hogy a párizsi egyezmények értelmében a nyu­gatnémet hadsereg lehetőséget nyer, hogy fegyverzete között atomfegyver is legyen. Ezek az egyezmények nyíltan kimondják azt is, hogy Nyugat-Németország­ban széleskörű munkálatok indul­nak meg az atomkutatás terén. Ugy látszik, a nyugat-eurőpa^ ka­pitalista országok kormányai meg­feledkeznek arról, hogy Nyugat­Németország felfegyverzése a leg­nagyobb veszélyt rejti magában Európa népeire és az egész embe­riségre nézve, mert Nyugat-Né­metország militarista szellemű kormánykörei más fegyvernemek­kei együtt bizonyos idő múlva atomfegyverrel is rendelkeznek majd, amelyet kétségtelenül re­vansvágyó, agresszív céljaik érde­kében próbálnak majd felhasznál­ni. Egyes rövidlátó nyugat-európai politikusok azt a hamis tételt hir­detik, hogy a londoni és párizsi egyezmények ratifikálása után megjavulnak a német kérdéssel kapcsolatos négyhatalmi megegye­zés kilátásai. Csak naiv emberek hihetnek az ilyen állításokban. Valójában a párizsi és londoni egyezmények ratifikálása és meg­valósítása újabb akadályokat gör­dít a német kérdéssel kapcsolatos megegyezés útjába, elmélyíti Né­metország jelenlegi megosztottsá­gát és a német nemzetet hosszú időre a kettészakítottság helyze­tében hagyja. Az európai béke érdekei, va­lamint macának a német nép­nek az érdekei ís azt követe­lik. hogv békeszerető és demok­ratikus alapokon haladéktalanul állítsák helyre Németország egy­ségét és teremtsék meg Euró­pában a kollektív biztonsági rendszert. Ezek az érdekek megkövetelik azt is, ne zárt katonai csoportosu­lásokat szervezzenek a felfegyver­zett Nyugat-Németország részvéte­lével, hanem kollektív ü;ztons;,gi rendszert teremtsenek meg Euró­pában. Ilyen biztonsági rendszer, amely az összes európai államok közös erőfeszítései alapján jönne létre, megfelelne a népek életbe­vágó érdekeinek. A szovjet dolgozóknak az a szi­lárd meggyőződésük, hogy vala­mely nemzetközi probléma szem­pontjából csak olyan megoldás állhatja ki az élet próbáját, amely józanul számol a világban végbe­ment történelmi változásokkal. Ne­künk az a véleményünk, hogy ezt az elvet, amely a társadalmi rend­szerére való tekintet nélkül elfo­gadható és előnyös minden ország számára, kell alapul venni a meg­oldatlan nemzetközi kérdések, köz­tük az európai és ázsiai kérdések 1 rendezésében. Nincs olyan erő a világon amely megállíthatná haladásunkat! Elvtársak! Minél hosszabb idő választ el bennünket a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomtól, annál tel­jesebben és sokoldalúbban bonta­kozik ki az egész emberiség tör­ténelmi sorsát befolyásoló óriási átalakító hatása. A szovjet, állam dicső 37 eszten­dős törtéhete megcáfolhatatlan erővel bizohyitotta be, milyen mér­hetetlenül magasabbrendű a szo­cializmus a kapitalizmusnál. A szovjet állam története igazi dia­dal- volt Marx-Engels-Lenin-Sztá­lin minden győzedelmeskedő taní­tásának. Utunk a helyes út és nincs olvan erő a világon, amely meg­állíthatná rendületlen haladá­sunkat A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom vágta úton velünk együtt halad a testvéri kínai nép, Európa és Ázsia népi demokratikus országainak sok­milliós néptömege A békéért, a demokráciáért és a szocializ­musért folyó harcunk közöi ügyével rokonszenvez az egész haladó emberiség. * A szovjet nép joggal büszke a nagy történelmi küldetésére és el­tökélte, hogy leküzd minden aka­dályt. amely útjában áll, új és új sikerekre törekszik a kommuniz­mus építésében. Éljen a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelmes zász­laja! Éljen a nagy szovjet nép, a z egész haladó emberiség harcos él­csapata! Éljen a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely biztosan vezeti or­szágunkat a kommunizmus felé! Éljen a népek közti béke! Ünnepi gyűlés Berlinben az Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából November 7-én Berlinben a Ne­met Állami Opera épületében ün­nepi gyűlést tartottak a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 37, évfordulója tiszteletére. Az ülésen résztvettek a Német Demokratikus Köztársaság Nép: Kamarájának képviselői, az NDK kormányának tagjai,a demokratikus pártok kép­viselői, a tömegszervezetek, a leg­jobb dolgozók és a kulturális és tu­dományos élet tényezői. A részvevők fergeteges tapssal üdvözölték Wilhelm Piecket, az NDK elnökét, J. Díeckmannt, a Népi Kamara elnökét, valamint G­M. Puskint, a Szovjetunió megha­talmazott és rendkívüli nagyköve­tét. A vezetőség nagy taps közepette foglalta el helyét. A vezetőségben voltak: O. Grotewohl, -az NDK mi­niszterelnöke, W. Ulbricht rninisz­terelnökhelyettes, Németország Szocialista Egységpártja központi bizottságának első titkára, L. Bolti, O. Nuschke, A. Rauch, H. Loch miniszterelnök helyettesek, H. Ma­tern, W. Stoph, Németország Szo­cialista Egységpártja központi bi­zottsága politikai irodájának tag­jaj. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 37. évfordulójának jelen­tőségéről O- Nuschke, az NDK mi­niszterelnökhelyettese mondott be­szédet. A világ népei mindenütt megünnepelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját KÍNA Szombaton, november 6-án Pe­kingben ünnepi ülést tartottak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójának tisztele­tére. Az ülésen részt vettek a pe­kingi munkások, tudósok, kultu­rális dolgozók, a különféle tömeg­szervezetek képviselői, a diplomá­ciai testület tagjai, kínai és kül­földi újságírók. Mintegy 1600-an jelentek meg. A gyűlésen részt vettek Csu Tech, a Kínai Népköztársaság mi­niszterelnökhelyettese, Csen Jun, az Államtanács elnökének helyet­tese, a Kínai-Szovjet Baráti Tár­saság elnökhelyettesei: Sun Csin Lin, U Ju-csan, Kuo Mo-zso, Szen Csun-zsu, Li Csin-sen, Csan Csun­zsu, a Kínai-Szovjet Baráti Tár­saság központi vezetőségének fő­titkára, Pyn Csen, a Kínai-Szov­jet Baráti Társaság pekingi szek­ciójának elnöke és a kínai szovjet nagykövet. F. Jugyin, a Szovjetunió Kínai Népköztársaságbeli nagykövete be­szédében üdvözletét tolmácsolta a Nagy Októberi Forradalom 37. év­fordulója alkalmából és hangsú­lyozta a törhetetlen barátságot a szovjet és a kínai nép között. Az ünnepség további során a Moszkvai Állami Opera művészei előadták a „Hattyú tava"- című ba­lettot. LENGYELORSZÁG November 7-én már a kora reg­geli óráktól kezdve a lengyel pol­gárok százai, a különféle hivata­lok és szervek képviselői özönlöt­tek a varsói szovjet nagykövetség­re, hogy tolmácsolják a baráti szovjet népnek jókívánságaikat a kommunizmus építésének új si­kereivel kapcsolatban. A lengyel Egyesült Munkáspárt központi bi­zottsága nevében a párt központi bizottsága politikai irodájának tag­ja, W. Dworakowski fejezte ki jó­kívánságait, az Államtanács nevé­ben W. Parczikowski és S. Ignar alelnökök, a kormány nevében Z. Nowák első miniszterelnökhelyet­tes és S. Lapot miniszterelnökhe­lyettes. Az üzemekből, a lengyel főváros építkezéseiről, a varsói vajdaságból, az ifjúság és a pioní­rok köréből is igen sokan jöttek üdvözölni a szovjet népet. Ugyan­csak látogatást tettek a szovjet nagykövetségen a népi demokra­tikus államok követségeinek ve­zetői. A Nagy Október ünnepségeinek alkalmából a dolgozók különleges érdeklődést tanúsítottak a krakkói és poronini Lenin-Múzeum iránt. MAGYARORSZÁG November 6-án, a Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulójának tisz­teletére a Magyar Dolgozók Pártja központi bizottsága, a Magyar Nép­köztársaság minisztertanácsa s a Hazafias Népfront Országos Taná­csa közös gyűlést tartottak. Az ün­nepi beszédet Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja központi bizottsága politbürójának tagja tartotta. Az ünnepi ülés után hangversenyt rendeztek, melyen a magyar főváros legjobb művészei vettek részt. ROMÁNIA Romániában a Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulójának tisz­teletére rendezett gyűlésen, melyen a román főváros közéletének kép­viselői és a dolgozók vettek részt, megjelent G. Gheorghiu Dej, a Ro­mán Népköztársaság minisztertaná­csának elnöke, dr. Petr Groza. a nagy nemzetgyűlés elnökségének elnöke, J. Chisinévschi, Ch. Stoica és A. Moghioros, a miniszterelnök első helyettesei, a párt és a kor­mány vezető dolgozói, valamint L. G. Melnyikov, a Szovjetunió romá­niai nagykövete, Van Ju, a Kínai Népköztársaság romániai nagykö­vete és a diplomáciai testület többi tagjai. A Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulójával kapcsolatosan G. Apostol, a Román Munkáspárt központi bizottsága ' első titkára mondott beszédet. Az ünnepi gyű­lés részvevői nagy lelkesedéssel fo­gadták el a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának központi bizottsá­gához és a Szovjetunió kormányá­hoz küldendő távirat szövegét. ALBÁNIA A Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulója alkalmából egész Albá­niában ünnepi gyűléseket és össze­jöveteleket rfendeztek. Az albán új­ságok bő cikkekben foglalkoznak a nevezetes évfordulóval, amelyekben a szovjet emberek életével és a kommunizmus építésében elért si­kerekkel foglalkoznak. ULAN BÁTOR (Mongol Népköztársaság) A Mongol Népköztársaság fővárosá­ban, Ulan-Batorban, nov. 7-én a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére a mongol dolgozók ünnepi felvonulást rendez­tek. Öélelőtt 11 órakor Suche Bátor és Csojbalsan mauzóleumának emelvé­nyére érkeztek a párt vezető dolgozói és a Mongol Népköztársaság kormá­nyának tagjai: Damba, Dugursurun, Zsambaldorzsi, Sambu, Cedenbal, Si­rondyb, Lhamsurun, Cedyb és mások. A manifesztáción résztvettek Pisarev, a Szovjetunió, Che In, a Kínai Nép­köztársaság, és Hon Don Cser, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagy­követei. ' x A Nagy Október 37. évfordulójának ünnepi beszédét Damba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizott­ságának első titkára tartotta. Rajna-Pfalz tartományi kormánya is elutasította Adenauer Saar-egyezményéí Hessen tartománygyűlése határozat­ban kötelezte a tartományi kormányt, hogy a szövetségi tanácsban helyet toglaló képviselői szavazzanak a Saar­ígyezmény ratifikálása ellen. Rajna-Pfalz tartományi kormánya is kijelentette, hogy elutasítja a Pá­rizsban kötött Saar-egyezményt. BULGÁRIA Szófiában a Nagy Októberi Forra­dalom 37. évfordulójának alkalmából rendezett ünnepségeken résztvettek a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár kormány vezető dolgozói, köztük V. Cservenkov miniszterelnök, G. Dam­janov, a nagy nemzetgyűlés prezídiu­mának elnöke, T. Zsibkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának titkára, valamint J. K. Prícho­dov, a bulgáriai szovjet nagykövet és a népi demokratikus államok diplo­máciai testületének tagjai. AMSTERDAM (Hollandia) A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulója alkalmából no­vember 7-én Amsterdamban ünnepi gyűlést tartottak. Gerben Wagenaar, a holland nemzetgyűlés képviselője és Hollandia Kommunista Pártja Központ; Bizottságának elnöke beszámolót tar­tott. A beszámoló címe: „Együtt a Szovjetunióval, Németország felfegy­verzése ellen, az európai kollektív biz­tonság rendszere mellett!" BELGIUM Szombaton, november 6-án a Belga Kommunista Párt Brüsszelben ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Forra­dalom 37. évfordulójának tiszteletére. A gyűlésen résztvettek a párt vezető dolgozói, munkások, alkalmazottak, az inteligencia képviselői, valamint a Szovjetunió és a népi demokráciák diplomáciai testületének tagjai. Az ünnepi beszéd után bemutatás­ra került a Volga-Don című szovjet film. Ugyancsak ünnepi gyűléseket tar­tottak a Nagy Októberi Forradalom 37. évfordulójának tiszteletére más belga városokban is. MONTE VIDEO (Uruguay) Montevideóban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfor­dulója alkalmából Uruguay Kom­munista Pártja - nagy népgyűlést rendezett. A gyűlés a békeharc és a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok jelszavainak jegyében folyt le. Tíz olyan szónok beszélt, akik az utóbbi években a Szovjet­unióban jártak látogatóban: Rosa­rio Pietrarca, az ércfeldolgozó, me­chanikai és hasonló ágú ipari vál­lalatok alkalmazottai egyesült szak­szakszervezeti szövetségének fő-, titkára, Jósé Luis Massera egye­temi tanár, a Nemzeti Béketanács főtitkára, Osvaldo Lusardo neves orvos, Enrico Pastorino, nemzet-, gyűlési képiselő, az uruguayi dol­gozók Általános Szakszervezeti Szövetségének főtitkára, és Rodney ^.rismendi. nemzetgyűlési képviselő és az Uruguay Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának titkára. Rodney Arismendi beszédében hangsúlyozta az Októberi Forra­dalom világtörténelmi jelentőségét. Rámutatott a Szovjetuniónak az el­múlt években elért kiváló sikerei­re és következetes békeszerető kül­politikájára. A gyűlés az uruguayi nép Szov­jetunió iránt érzett barátságának és mély tiszteletének manifesztá­ciója volt. .. \ \

Next

/
Oldalképek
Tartalom