Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-09 / 271. szám, kedd

1954. november 9. UiSZO ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján November 6-án a Szovjetunió Nagy Színházában a moszkvai szovjet, a párt- és társadalmi szervezetekkel, valamint a Szovjet Hadsereggel együtt ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülésre összegyűltek a moszkvai üzemek, építkezések élenjá­ró munkásai, tudósok, Írók, a párt­6s társadalmi szervezetek és a Szovjet Hadsereg képviselői, a miniszterek, a Szovjetunió és az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának tagjai. Jelen voltak a Szovjetunióban tar­tózkodó külföldi küldöttségek, a dip­lomáciai testület tagjai. Az ünnepi ülés részvevői hosszas tapssal köszöntötték az elnökségben megjelenő N. A. Bulganyint, N. Sz. Hruscsevet, L. M. Kaganovicsot, G. M. Malenkovot, A. I. Mikojant, V. M. Mo­lotovot, M. G. Pervuhint, N. M. Sver­nyiket, M. Z. Szaburovot, K. J. Voro­silovot, P. N. Poszpjelovot, M. A. Szuszlovot és N. N. Satalint. Az ünnepi ülést M. A. Jasznov, a moszkvai városi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd felhangzott a Szovjetunió him­nusza. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulója alkalmából az ünnepi beszédet M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsénak el­nökhelyettese mondotta. M. Z. Szaburov elvtárs beszéde Elvtársak! A Szovjetunió népei és a világ dol­gozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját ünneplik ma. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom új korszakot nyitott a világ­történelemben. Ebben a korszakban az emberiség szabad, békés, boldog életbe lép. 37 esztendővel ezelőtt országunk munkásosztálya a dolgozó parasztság­gal szövetkezve, V. I. Leninnek, az emberiség lángelméjének vezetésével véghezvitte a szocialista forradalmat. A forradalom győzelme megdöntötte a nagybirtokosok és tőkések hatalmát és megteremtette a világ első szovjet szocialista államát. Népünk sorsának igazi gazdájává, az új szabad élet ön­tudatos alkotójává lett. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom nagy ereje és legyőzhetetlensé­ge abban van, hogy megnyitotta a dol­gozó tömegek előtt annak lehetősé­gét, hogy teljes egészükben megmu­tathassák képességeiket, igazi alkotó történelemformáló szerepüket. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom és a szocializmusnak- orszá­gunkban történt felépítése megmutat­ta, hogy a nagy néptömegeké a döntő szerep a régi világ felett kivívott győzelemben, a szocialista társadalom megteremtésében. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalomnak hatalmas történelmi jelentő­sége van nemcsak országunk népei, hanem az egész világ népei szempont­jából is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ minden elnyomott népének megmutatta az imperialista rabságból való szabadulás útját, be­lé plántálta minden ország dolgozói­nak tudatába az erejükbe és ügyük győzelmébe vetett hitet. Minden ország népeinek emlékeze­tében örökké él az a tudat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emelte fel a béke zászlaját és mutatta meg az első világháborúból kivezető utat. A szovjet nép első tette a hata­lom megszerzése után az volt, hogy elfogadta a Lenin javasolta történelmi jelentőségű békedekrétumot. A szovjet ipar határidő előtt teljesíti Ötéves tervét Hazánk népei — a kommunista párt és a szovjet kormány körül tömörül­ve—a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját az ország gazdasági és kulturális életének újabb fellendülése jegyében köszöntik. A szovjet nép sikerei örömmel töltik el a népi demokratikus országok dolgo­zóit is, erősítik az egész világ népei­nek szolidaritását, harcos egységét a békéit és a demokráciáért folyó küzdelemben. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 36. évfordulója óta eltelt esz­tendőben a szovjet nép újabb eredmé­nyeket ért el a kommunizmus építé­sének minden ágában. Ezek a sikerek bizonyítják, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány politikája, amely a társadalmi fejlődés törvényeinek mélyreható megismerésén alapul, a szovjet társa'dalom termelőerőinek to­vábbi hatalmas fejlesztésére,' a dol­gozók anyagi és kulturális jólétének emelésére irányul. A szovjet nép hősi munkája bizto­sítja szocialista iparunk állandó fej­lődését. Az ötödik ötéves terv az ipari termelésben öt év alatt körülbelül 70 százalékos emelkedést irányzott elő. Az ötéves terv feladatának teljesí­tése bizonyítja, hogy az ipari termelés már négy év alatt (1951-től 1954-ig) az 1950-évihez viszonyítva 63 száza­lékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az ipari ter­melésre vonatkozólag az ötéves tervet határidő előtt fogjuk teljesíteni. Ha­sonlóképpen határidő előtt fogjuk tel­jesíteni az ötéves tervet a vasúti te­herforgalom terén is. 1954 eddig eltelt 10 hónapja alatt iparunk túlteljesítette az állami ter­vet. Az ipari termelés 1954 említett időszaka alatt a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva több mint 12 százalékkal növekedett. A nagy Lenin, amikor kidolgozta a kommúnista társadalom felépítésének módozataira vonatkozó alaptételeket, rámutatott arra, hogy a nehézipar a szocialista gazdaság alapja, hogy ne­hézipar nélkül nem lehet új, teljesen korszerű technikával felszerelni a népgazdaság valamennyi ágát és nem lehet biztosítani hazánk függetlensé­gét, önállóságát. Ezért pártunk és a szovjet kormány intézkedéseket tesz, hogy a szén-, a villamosenergia-, az üzemanyagtermelés, a gépgyártás gyors ütemben fejlődjék. Míg 1954­ben az ország egész ipari termelése 2,8-szeresen múlja felül az 1940. évi színvonalat, addig a nehézipar ugyan­ez alatt az idő alatt 3,4-szeresére nö­vekszik. A népgazdaság valamennyi ágazata fejlődésének nagyfontosságú feltétele az ország további villamosítása. 1954­ben háromszor annyi villamosenergiát termelünk, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv négy eszten­deje alatt hatalmas villamoserőtelepe­ket helyeztünk üzembe: a verhnye­s7vriszkit, a cimljanszkajalt, az uszty­kamenogorszklt, a gíimuslt, a matkozs­nyenszkit, a mingecsaurit és részben a kámait. Teljes erővel folyik a világ legna­gyobb vízierötelepeinek, a kujbisevi­nek és sztálingrádinak építése a Vol­gán. Épülnek a vízierőtelepek az An­gárán, az Obon és más helyütt. A párt és a kormány a nehézipar és a közlekedés fejlesztésében elért sikerekre támaszkodva, a népi fogyasz­tási cikkek termelése fellendítésének széleskörű programját dolgozta ki, hogy már a legközelebbi években bő­ségesen kielégíthessük a dolgozó tö­megek növekvő szükségleteit. Ebben az évben már leraktuk e program gyakorlati teljesítésének alapját. 1954­ben több mint 5,5 milliárd méter gya­potszövetet termelünk, 6 százalékkal többet, mint 1953-ban és 43 százalék­kal többet, mint 1950-ben; 242 millió méter gyapjúszövetet, 17 százalékkal többet, mint 1953-ban és 56 százalék­kal többet, mint 1950-ben; 520 millió méter selyemszövetet, 30 százalékkal többet, mint 1953-ban és négyszerany­nyit, mint 1950-ben. Jelentékenyen megnövekszik az idén más népi fo­gyasztási cikkek termelése is. A párt és a kormány feladatául tű­zi ki még több ipari áru és élelmiszer termelését, még hozzá kiváló minő­ségben. A fő láncszem: a szocialista mezőgazdaság minden ágának fejlesztése A mezőgazdasági dolgozók az idén I dicsőséges munkahőstettet hajtottak A népi fogyasztási cikkek termelése rohamos fellendítése történelmi fel­adatának megoldásában a fő láncszem az, hogy biztosítsuk a szocialista me­zegazdaság minden ágazatának minden módon való fejlesztését. Az SzKP Központi Bizottságának (1953) szeptemberi, (1954) február— márciusi és júniusi teljes ülései meg­jelölték azokat a szükséges és halaszt­hatatlan intézkedéseket, amelyek biz­tosítják a mezőgazdaság gyors fejlő­dését. Ezen intézkedések közül a leg­fontosabb valamennyi mezőgazdasági növény terméshozamának növelése, a föld és a gépek teljesebb és éssze­rűbb kihasználása, a nagy szűz- és ugarföldek termővététele, a gabona­termelés növelése, az állatállomány növelése és az állattenyésztés produk­tivitásának fokozása, a gép- és trak­torállomások szerepének fokozása a kolhoztermelés fellendítésében és a szovhoztermelés minden módon való fejlesztése. Hatalmas jelentősége van a kolhozok további szervezeti és gaz­dasági megszilárdításának. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása lehetővé teszi, hogy a legrövidebb időn belül megszüntessük a földművelés és az állattenyésztés több ágazatának elma­radását. A kommunista párt vezette szovjet nép rendkívüli lelkesedéssel harcol ezeknek az intézkedéseknek végrehaj­tásáért. Több mint 150.000 szakmun­kás, mérnök, agronómus és zootech­nikus utazott önként a szűz- és ugar­kezdett munkához a kolhozokban a gép- és traktorállomásokon és a szov­hozokban. A szovjet kormány évről évre fokozza a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatának műszaki ellá­tottságát, hatalmas mennyiségű leg­modernebb technikájú felszerelést irá­nyílt a kolhozokba, a gép-, és traktor­állomásokra és a szovhozokba. 1954 első kilenc hónapja alatt a mezőgaz­daság 134.000 traktort (15 lóerősekre átszámítva), 81 ezer teherautót, 26 ezer gabonakombájnt, több mint 19 ezer traktorvontatású és magánjáró kaszálógépet, kilencezer burgonyasze­dő-kombájnt, valamint nagymennyi­ségű egyéb gépet kapott. Országunk ebben az évben jelenté­keny sikereket ért el a mezőgazda­ság fejlesztésében. A vetésterületek 1954-ben 1950-hez viszonyítva 13 százalékkal növekedtek. Az idén az ország több körzetében (Ukrajna déli részén, a Volga-vdiékén) kedvezőtlen időjárási körülmények befolyásolták a mezőgazdasági növények termését. Ennek ellenére a terméshozam növe­lése s a szűz- és parlagföldek meg­művelése céljából a párt és a kormány által kidolgozott széleskörű program megvalósítása következtében a gabo­naneműek össztermése 1954-ben va­lamivel több, mint 1953-ban. A nyugatszibériai körzetekben a múlt évihez viszonyítva kétszer any­nyi gabonát takarítanak be; ezen be­llii az altáji területen majdnem négy­szer annyit, a Kazah Köztársasagban lunuo uiaiun v/,irw,-ii«. u cí-wt. . j.-, ­földek termővé tételénekkörzeteibe, és J körülbelül 35 százalékkal többet. végre. Jelentősen túlszárnyalták az új róldek megművelésére vonatkozó ál­lami tervet, amelyet az egész nép helyesléssel fogadott. A Kazahsztán, Szibéria, Ural, Volgamente és Észak­Kaukázus körzeteiben elterülő szűz­és ugarföldek megművelésére vonatko­zólag 1954—1955-re kitűzött tervet ez idén 120 százalékra teljesítették. Majdnem 17 millió hektár szűz- és ugarföldet szántottak fel. A szűz- és uparföldek bevetésének tervét 157 százalékra teljesítették. Számításba­véve a felgyülemlett tapasztalatokat és a reális lehetőségeket, a kommu­nista párt és a szovjet kormány ha­tározatot hozott a szűz- és ugarföldek megművelésével kapcsolatos munkák jelentős kiszélesítésére. Azt a nagy­fontosságú feladatot tűzte ki, hogy az újonnan müveit földeken a vetés­terület nagyságát már 1956-ban 28— 30 millió hektárra kell emelni. A ve­tésterületek ilyen növekedése körülbe­lül felér Franciaország és Olaszország egész vetésterületével együttvéve. Nagy állami fontosságú ügy az ál­lattenyésztés további fellendülése. Az elmúlt év alatt bizonyos növekedés mutatkozott a haszonállatok minden fajtájának állományában. Mint isme­retes, 1953 január elsején az ország­ban 24,3 millió tehén volt, 1954 ok­tóber 1-én viszont a tehénállomány 27,5 millió darab volt, vagyis több mint 3 millióval növekedett és majd­nem elérte a háború előtti színvona­lat. A múlt évben növekedett a kol­hozparasztok, munkások és alkalma­zottak egyéni tulajdonában lévő szarvasmarhák, sertések és juhok száma is. Az ország érdekei azonban azt követelik, hogy a párt és a szov­jet szervezetek jobban gondoskodja­nak az állattenyésztés fejlesztéséről. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy az elmúlt évben több körzet kolhozai­ban az állatállomány a nem kielégítő teleltetési körülmények következtében nem hogy nem növekedett, hanem né­mileg csökkent. A küszöbönálló téli időszakra meg kell teremteni a szük­séges takarmánykészleteket, el kell érni, hogy a növendékállomány teljes egészében megmaradjon, az állatte­nyésztés produktivitása növekedjék, hogy nagyobb legyen a hús-, a vaj-, a tej-, a gyapjútermelés és a lakos­ságnak szükséges egyéb termékek ter­melése. A szocialista mezőgazdaság nagy erejét és életerejét szembetűnően bi­bonyítja az idén megnyílt össz-szö­vetségi mezőgazdasági kiállítás. A ki­állítás az egész nép iskolája, bemutat­ja a Szovjetunió mezőgazdasági tudo­mányának eredményeit, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, a szovho­zok élenjáró tapasztalatát, « termelést úiítók tapasztalatát. Még nem kevés olyan elmaradó gazdaságunk van, amely rosszul, ésszerűtlenül használ­ja ki a földet, csekély terméseredmé­nyeket ér el, amelynek állattenyész­tése nem elég produktív. A kiállítás­nak azonban az a hatalmas jelentősé­ge, hogy az élenjáró gazdaságok ha­ladó munkamódszereit bemutatva elő­segíti e módszereknek az összes többi kolhozban, gép- és traktorállomáson | és szovhozban való bevezetését. Tovább növekedett a dolgozók anyagi jóléte Az ipar és a mezőgazdaság fejlesz­tésében elért sikerek következtében a dolgozók anyagi jóléte tovább növe­kedett. A kommunista párt és a szovjet kormány belpolitikai téren fő felada­tának a szovjet nép állandóan növek­vő anyagi- és kulturális szükségletei maximális kielégítését tartja. Az ötödik ötéves terv négy eszten­deje alatt a Szovjetunió népgazdasá­gában a munkások és alkalmazottak létszáma jelentékenyen megnöveke­dett és 1954 végére eléri a 47 milliót. Emellett a munkások és alkalmazot­tak reálbére 1940-hez viszonyítva kö­rülbelül 74 százalékkal nagyobb, a la­kosság kulturális, szociális és lakás­ügyi ellátását szolgáló állami kiadások növekedésének számbavételével pedig a munkások és alkalmazottak jövedel­me ez alatt az idő alatt majdnem kétszeresére nőtt. A szovjet kormány rendszeres intézkedéseket tesz a nép életszínvonalának emelésére, a többi között az állami kiskereskedelmi árak leszállítására. 1947-től 1954-ig hét ízben szállították le a kiskereskedelmi árakat. Ennek következtében 1954­ben a kiskereskedelmi árak az 1947. évinek mindössze háromhetedét te­szik. A kolhozpiaci árak ugyanezen idő­szak alatt majdnem egynegyedükre csökkentek. Ez a lakosság vásárlóere­jének jelentős növekedését eredmé­nyezte. Ezzel kapcsolatban szükséges volt intézkedéseket tenni az áruforgalom további fejlesztésére és a közszükség­leti cikkek termelésének bővítésére. A közszükségleti cikkek termelésének növelése következtében jelentősen megnövekedett a lakosságnak eladott áruk mennyisége. Ezeknek az áruknak a piaci készletei 1954-ben az 1953. évihez viszonyítva a következő arány­ban változtak meg: húsipari készítmé­nyek és cukor majdnem 1,9-szeresére, a haltermékek és vaj majdnem 1,6­szeresére, növényi olaj majdnem 2­szeresére, pamut-, gyapjú-, len- és selyem-textilanyagok 66 százalékkal, bútor 2,9-szeresére növekedett. A dolgozók anyagi jólétének emelé­se szempontjából óriási jelentőségű a dolgozók lakásviszonyainak megjaví­tása. Az ötéves terv a lakásépítésre for­dítandó beruházások terén körülbelUl kétszeres növekedést irányzott elő az előző ötéves tervvel szemben. A most folyó ötéves terv négy éve alatt e beruházások már 1,8-szeresükre nö­vekedtek. Négy év alatt a városokban és a munkáslakótelepeken az állami lakás­építkezés keretében összesen 76 mil­lió négyzetméter lakóteret felölelő új lakóházak építését fejezzük be. Ezen­kívül a városok és munkáslakőtelepek lakossága saját anyagi eszközeiből és állami kölcsönből több mint 30 millió négyzetméter lakóteret magában fog­laló új lakóházakat épít. Az eddig el­ért eredmények azonban nem elégítik ki a növekvő szükségleteket. A kom­munista párt, és a szovjet kormány kitartóan arra törekszik, hogy a dol­gozók lakásviszonyai tovább javulja­nak. A dolgozók életszínvonalának emel­'kedését bizonyítja a munkások és al­kalmazottak társadalombiztosítási alap­jának és a lakosság különböző réte­gei számára történő szociális juttatá­sok alapjának szakadatlan növekedése is. A kolhozok közös gazdaságának ál­talános megszilárdulása, a mezőgazda­sági termények beadási és felvásár­lási árának felemelése, az adók le­szállítása és az elmúlt évekből fenn­maradt adóhátralékok törlése követ­keztében az idén a parasztok reáljö­vedelme is növekedett. Nem kis sikereket értünk el a szov­jet dolgozók kulturális színvonalának emelése terén. Az iskolák, a techni­kumok és a főiskolák tanulóinak szá­ma évről évre növekszik. A főiskolák eiső évfolyamára az idén több mint 450.000 hallgatót vettünk fel, a leg­többet, amióta a főiskolák működnek országunkban. A párt és a kormány lankadatlanul gondoskodik a szovjet tudomány fej­lesztéséről, a szocialista kultúra, iro­dalom, művészet virágzásáról, né­pünk szellemi kincseinek gyarapításá­ról. Lenin arra tanított bennünket, hogy a kommunizmus a néptömegek öntu­datos átalakító tevékenységének ered­ményeként jön létre. A szocialista ön­tudat meggyorsítja a szovjet társa­dalom •tórehaladását. Ezért a kommu­nista part óriási jelentőséget tulajdo­nít az aktív harcnak a burzsoá ideo­lógia maradványai, a kapitalizmusnak a szovjet dolgozók tudatában még meglévő csökevényeik ellen. A dolgo­zók kommunista nevelésében óriási szerepet játszik szovjet irodalmunk, amelynek az a feladata, hogy elvigye a tömegekbe a kommunizmus eszméit, megmutassa a haladót, az élenjárót, ostorozza az elmaradottat, kifejezésre juttassa a nép érdekeit, hősiességét, önfeláldozását és alkotó erőfeszíté­seit. A Szovjet Irók Szövetségének kü­szöbönálló II. kongresszusa, amely társadalmunk életének fontos esemé­nye lesz, arra hivatott, hogy kijelölje az új feladatokat a szovjet irodalom még eredményesebb fejlődésének út­ján. Állhatatos harcot a határozatok végrehajtásáért Azoknak a feladatoknak a sikeres megoldása, amelyeket a párt és a kormány az ipai és a mezőgazdaság további fejlesztésével a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának ümelesével kapcsolatban tűzött ki, a mi munkánktól, az ügy helyes meg­szerzésétől függ, attól, hogy fel tud­junk használni minden rendelkezé­sünkre álló lehetőséget és belső tar­talékot. Jusson eszünkbe, hogy — bármilyen jól dolgozzák Is ki — egyetlen határozat sem vezethet a kitűzött feladat megvalósítására, ha nem folyik aktív, állhatatos harc a ha­tározat végrehajtásáért. A szovjet nép nagy megelégedéssel fogadta a pártnak és a kormánynak országunk gazdasági élete további fej­lesztését szolgáló intézkedéseit, új termelési lendülettel válaszolt azokra. A párt-, szovjet- és szakszervezeti szervezeteknek — a tömegek kez­deményezését irányítva és azok alkotó energiáját szervezve — szélesebben kell kibontakoztatniok az ipari és mezőgazdasági versenyt a termelési tervek teljesítéséért, a munka termelékenységének növelésé­ért és az önköltség csökkentéséért, a termék kiváló minőségéért. Kitar­tóan kell takarékoskodniuk. Közismert az a lenini tétel, hogy a munka termelékenysége végsősoron a legfőbb dolog az új társadalmi rend győzelme szempontjából. V. I. Lenin \

Next

/
Oldalképek
Tartalom