Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-09 / 271. szám, kedd

1954. november 9. UiSZO ünnepi ülés Moszkvában a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóján November 6-án a Szovjetunió Nagy Színházában a moszkvai szovjet, a párt- és társadalmi szervezetekkel, valamint a Szovjet Hadsereggel együtt ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülésre összegyűltek a moszkvai üzemek, építkezések élenjáró munkásai, tudósok, Írók, a párt6s társadalmi szervezetek és a Szovjet Hadsereg képviselői, a miniszterek, a Szovjetunió és az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának tagjai. Jelen voltak a Szovjetunióban tartózkodó külföldi küldöttségek, a diplomáciai testület tagjai. Az ünnepi ülés részvevői hosszas tapssal köszöntötték az elnökségben megjelenő N. A. Bulganyint, N. Sz. Hruscsevet, L. M. Kaganovicsot, G. M. Malenkovot, A. I. Mikojant, V. M. Molotovot, M. G. Pervuhint, N. M. Svernyiket, M. Z. Szaburovot, K. J. Vorosilovot, P. N. Poszpjelovot, M. A. Szuszlovot és N. N. Satalint. Az ünnepi ülést M. A. Jasznov, a moszkvai városi szovjet végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd felhangzott a Szovjetunió himnusza. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulója alkalmából az ünnepi beszédet M. Z. Szaburov, a Szovjetunió Minisztertanácsénak elnökhelyettese mondotta. M. Z. Szaburov elvtárs beszéde Elvtársak! A Szovjetunió népei és a világ dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját ünneplik ma. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott a világtörténelemben. Ebben a korszakban az emberiség szabad, békés, boldog életbe lép. 37 esztendővel ezelőtt országunk munkásosztálya a dolgozó parasztsággal szövetkezve, V. I. Leninnek, az emberiség lángelméjének vezetésével véghezvitte a szocialista forradalmat. A forradalom győzelme megdöntötte a nagybirtokosok és tőkések hatalmát és megteremtette a világ első szovjet szocialista államát. Népünk sorsának igazi gazdájává, az új szabad élet öntudatos alkotójává lett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagy ereje és legyőzhetetlensége abban van, hogy megnyitotta a dolgozó tömegek előtt annak lehetőségét, hogy teljes egészükben megmutathassák képességeiket, igazi alkotó történelemformáló szerepüket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a szocializmusnak- országunkban történt felépítése megmutatta, hogy a nagy néptömegeké a döntő szerep a régi világ felett kivívott győzelemben, a szocialista társadalom megteremtésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak hatalmas történelmi jelentősége van nemcsak országunk népei, hanem az egész világ népei szempontjából is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a világ minden elnyomott népének megmutatta az imperialista rabságból való szabadulás útját, belé plántálta minden ország dolgozóinak tudatába az erejükbe és ügyük győzelmébe vetett hitet. Minden ország népeinek emlékezetében örökké él az a tudat, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emelte fel a béke zászlaját és mutatta meg az első világháborúból kivezető utat. A szovjet nép első tette a hatalom megszerzése után az volt, hogy elfogadta a Lenin javasolta történelmi jelentőségű békedekrétumot. A szovjet ipar határidő előtt teljesíti Ötéves tervét Hazánk népei — a kommunista párt és a szovjet kormány körül tömörülve—a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 37. évfordulóját az ország gazdasági és kulturális életének újabb fellendülése jegyében köszöntik. A szovjet nép sikerei örömmel töltik el a népi demokratikus országok dolgozóit is, erősítik az egész világ népeinek szolidaritását, harcos egységét a békéit és a demokráciáért folyó küzdelemben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 36. évfordulója óta eltelt esztendőben a szovjet nép újabb eredményeket ért el a kommunizmus építésének minden ágában. Ezek a sikerek bizonyítják, hogy a kommunista párt és a szovjet kormány politikája, amely a társadalmi fejlődés törvényeinek mélyreható megismerésén alapul, a szovjet társa'dalom termelőerőinek további hatalmas fejlesztésére,' a dolgozók anyagi és kulturális jólétének emelésére irányul. A szovjet nép hősi munkája biztosítja szocialista iparunk állandó fejlődését. Az ötödik ötéves terv az ipari termelésben öt év alatt körülbelül 70 százalékos emelkedést irányzott elő. Az ötéves terv feladatának teljesítése bizonyítja, hogy az ipari termelés már négy év alatt (1951-től 1954-ig) az 1950-évihez viszonyítva 63 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy az ipari termelésre vonatkozólag az ötéves tervet határidő előtt fogjuk teljesíteni. Hasonlóképpen határidő előtt fogjuk teljesíteni az ötéves tervet a vasúti teherforgalom terén is. 1954 eddig eltelt 10 hónapja alatt iparunk túlteljesítette az állami tervet. Az ipari termelés 1954 említett időszaka alatt a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva több mint 12 százalékkal növekedett. A nagy Lenin, amikor kidolgozta a kommúnista társadalom felépítésének módozataira vonatkozó alaptételeket, rámutatott arra, hogy a nehézipar a szocialista gazdaság alapja, hogy nehézipar nélkül nem lehet új, teljesen korszerű technikával felszerelni a népgazdaság valamennyi ágát és nem lehet biztosítani hazánk függetlenségét, önállóságát. Ezért pártunk és a szovjet kormány intézkedéseket tesz, hogy a szén-, a villamosenergia-, az üzemanyagtermelés, a gépgyártás gyors ütemben fejlődjék. Míg 1954ben az ország egész ipari termelése 2,8-szeresen múlja felül az 1940. évi színvonalat, addig a nehézipar ugyanez alatt az idő alatt 3,4-szeresére növekszik. A népgazdaság valamennyi ágazata fejlődésének nagyfontosságú feltétele az ország további villamosítása. 1954ben háromszor annyi villamosenergiát termelünk, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv négy esztendeje alatt hatalmas villamoserőtelepeket helyeztünk üzembe: a verhnyes7vriszkit, a cimljanszkajalt, az usztykamenogorszklt, a gíimuslt, a matkozsnyenszkit, a mingecsaurit és részben a kámait. Teljes erővel folyik a világ legnagyobb vízierötelepeinek, a kujbisevinek és sztálingrádinak építése a Volgán. Épülnek a vízierőtelepek az Angárán, az Obon és más helyütt. A párt és a kormány a nehézipar és a közlekedés fejlesztésében elért sikerekre támaszkodva, a népi fogyasztási cikkek termelése fellendítésének széleskörű programját dolgozta ki, hogy már a legközelebbi években bőségesen kielégíthessük a dolgozó tömegek növekvő szükségleteit. Ebben az évben már leraktuk e program gyakorlati teljesítésének alapját. 1954ben több mint 5,5 milliárd méter gyapotszövetet termelünk, 6 százalékkal többet, mint 1953-ban és 43 százalékkal többet, mint 1950-ben; 242 millió méter gyapjúszövetet, 17 százalékkal többet, mint 1953-ban és 56 százalékkal többet, mint 1950-ben; 520 millió méter selyemszövetet, 30 százalékkal többet, mint 1953-ban és négyszeranynyit, mint 1950-ben. Jelentékenyen megnövekszik az idén más népi fogyasztási cikkek termelése is. A párt és a kormány feladatául tűzi ki még több ipari áru és élelmiszer termelését, még hozzá kiváló minőségben. A fő láncszem: a szocialista mezőgazdaság minden ágának fejlesztése A mezőgazdasági dolgozók az idén I dicsőséges munkahőstettet hajtottak A népi fogyasztási cikkek termelése rohamos fellendítése történelmi feladatának megoldásában a fő láncszem az, hogy biztosítsuk a szocialista mezegazdaság minden ágazatának minden módon való fejlesztését. Az SzKP Központi Bizottságának (1953) szeptemberi, (1954) február— márciusi és júniusi teljes ülései megjelölték azokat a szükséges és halaszthatatlan intézkedéseket, amelyek biztosítják a mezőgazdaság gyors fejlődését. Ezen intézkedések közül a legfontosabb valamennyi mezőgazdasági növény terméshozamának növelése, a föld és a gépek teljesebb és ésszerűbb kihasználása, a nagy szűz- és ugarföldek termővététele, a gabonatermelés növelése, az állatállomány növelése és az állattenyésztés produktivitásának fokozása, a gép- és traktorállomások szerepének fokozása a kolhoztermelés fellendítésében és a szovhoztermelés minden módon való fejlesztése. Hatalmas jelentősége van a kolhozok további szervezeti és gazdasági megszilárdításának. Ezeknek az intézkedéseknek végrehajtása lehetővé teszi, hogy a legrövidebb időn belül megszüntessük a földművelés és az állattenyésztés több ágazatának elmaradását. A kommunista párt vezette szovjet nép rendkívüli lelkesedéssel harcol ezeknek az intézkedéseknek végrehajtásáért. Több mint 150.000 szakmunkás, mérnök, agronómus és zootechnikus utazott önként a szűz- és ugarkezdett munkához a kolhozokban a gép- és traktorállomásokon és a szovhozokban. A szovjet kormány évről évre fokozza a mezőgazdasági termelés valamennyi ágazatának műszaki ellátottságát, hatalmas mennyiségű legmodernebb technikájú felszerelést irányílt a kolhozokba, a gép-, és traktorállomásokra és a szovhozokba. 1954 első kilenc hónapja alatt a mezőgazdaság 134.000 traktort (15 lóerősekre átszámítva), 81 ezer teherautót, 26 ezer gabonakombájnt, több mint 19 ezer traktorvontatású és magánjáró kaszálógépet, kilencezer burgonyaszedő-kombájnt, valamint nagymennyiségű egyéb gépet kapott. Országunk ebben az évben jelentékeny sikereket ért el a mezőgazdaság fejlesztésében. A vetésterületek 1954-ben 1950-hez viszonyítva 13 százalékkal növekedtek. Az idén az ország több körzetében (Ukrajna déli részén, a Volga-vdiékén) kedvezőtlen időjárási körülmények befolyásolták a mezőgazdasági növények termését. Ennek ellenére a terméshozam növelése s a szűz- és parlagföldek megművelése céljából a párt és a kormány által kidolgozott széleskörű program megvalósítása következtében a gabonaneműek össztermése 1954-ben valamivel több, mint 1953-ban. A nyugatszibériai körzetekben a múlt évihez viszonyítva kétszer anynyi gabonát takarítanak be; ezen bellii az altáji területen majdnem négyszer annyit, a Kazah Köztársasagban lunuo uiaiun v/,irw,-ii«. u cí-wt. . j.-, földek termővé tételénekkörzeteibe, és J körülbelül 35 százalékkal többet. végre. Jelentősen túlszárnyalták az új róldek megművelésére vonatkozó állami tervet, amelyet az egész nép helyesléssel fogadott. A Kazahsztán, Szibéria, Ural, Volgamente és ÉszakKaukázus körzeteiben elterülő szűzés ugarföldek megművelésére vonatkozólag 1954—1955-re kitűzött tervet ez idén 120 százalékra teljesítették. Majdnem 17 millió hektár szűz- és ugarföldet szántottak fel. A szűz- és uparföldek bevetésének tervét 157 százalékra teljesítették. Számításbavéve a felgyülemlett tapasztalatokat és a reális lehetőségeket, a kommunista párt és a szovjet kormány határozatot hozott a szűz- és ugarföldek megművelésével kapcsolatos munkák jelentős kiszélesítésére. Azt a nagyfontosságú feladatot tűzte ki, hogy az újonnan müveit földeken a vetésterület nagyságát már 1956-ban 28— 30 millió hektárra kell emelni. A vetésterületek ilyen növekedése körülbelül felér Franciaország és Olaszország egész vetésterületével együttvéve. Nagy állami fontosságú ügy az állattenyésztés további fellendülése. Az elmúlt év alatt bizonyos növekedés mutatkozott a haszonállatok minden fajtájának állományában. Mint ismeretes, 1953 január elsején az országban 24,3 millió tehén volt, 1954 október 1-én viszont a tehénállomány 27,5 millió darab volt, vagyis több mint 3 millióval növekedett és majdnem elérte a háború előtti színvonalat. A múlt évben növekedett a kolhozparasztok, munkások és alkalmazottak egyéni tulajdonában lévő szarvasmarhák, sertések és juhok száma is. Az ország érdekei azonban azt követelik, hogy a párt és a szovjet szervezetek jobban gondoskodjanak az állattenyésztés fejlesztéséről. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy az elmúlt évben több körzet kolhozaiban az állatállomány a nem kielégítő teleltetési körülmények következtében nem hogy nem növekedett, hanem némileg csökkent. A küszöbönálló téli időszakra meg kell teremteni a szükséges takarmánykészleteket, el kell érni, hogy a növendékállomány teljes egészében megmaradjon, az állattenyésztés produktivitása növekedjék, hogy nagyobb legyen a hús-, a vaj-, a tej-, a gyapjútermelés és a lakosságnak szükséges egyéb termékek termelése. A szocialista mezőgazdaság nagy erejét és életerejét szembetűnően bibonyítja az idén megnyílt össz-szövetségi mezőgazdasági kiállítás. A kiállítás az egész nép iskolája, bemutatja a Szovjetunió mezőgazdasági tudományának eredményeit, a kolhozok, a gép- és traktorállomások, a szovhozok élenjáró tapasztalatát, « termelést úiítók tapasztalatát. Még nem kevés olyan elmaradó gazdaságunk van, amely rosszul, ésszerűtlenül használja ki a földet, csekély terméseredményeket ér el, amelynek állattenyésztése nem elég produktív. A kiállításnak azonban az a hatalmas jelentősége, hogy az élenjáró gazdaságok haladó munkamódszereit bemutatva elősegíti e módszereknek az összes többi kolhozban, gép- és traktorállomáson | és szovhozban való bevezetését. Tovább növekedett a dolgozók anyagi jóléte Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében elért sikerek következtében a dolgozók anyagi jóléte tovább növekedett. A kommunista párt és a szovjet kormány belpolitikai téren fő feladatának a szovjet nép állandóan növekvő anyagi- és kulturális szükségletei maximális kielégítését tartja. Az ötödik ötéves terv négy esztendeje alatt a Szovjetunió népgazdaságában a munkások és alkalmazottak létszáma jelentékenyen megnövekedett és 1954 végére eléri a 47 milliót. Emellett a munkások és alkalmazottak reálbére 1940-hez viszonyítva körülbelül 74 százalékkal nagyobb, a lakosság kulturális, szociális és lakásügyi ellátását szolgáló állami kiadások növekedésének számbavételével pedig a munkások és alkalmazottak jövedelme ez alatt az idő alatt majdnem kétszeresére nőtt. A szovjet kormány rendszeres intézkedéseket tesz a nép életszínvonalának emelésére, a többi között az állami kiskereskedelmi árak leszállítására. 1947-től 1954-ig hét ízben szállították le a kiskereskedelmi árakat. Ennek következtében 1954ben a kiskereskedelmi árak az 1947. évinek mindössze háromhetedét teszik. A kolhozpiaci árak ugyanezen időszak alatt majdnem egynegyedükre csökkentek. Ez a lakosság vásárlóerejének jelentős növekedését eredményezte. Ezzel kapcsolatban szükséges volt intézkedéseket tenni az áruforgalom további fejlesztésére és a közszükségleti cikkek termelésének bővítésére. A közszükségleti cikkek termelésének növelése következtében jelentősen megnövekedett a lakosságnak eladott áruk mennyisége. Ezeknek az áruknak a piaci készletei 1954-ben az 1953. évihez viszonyítva a következő arányban változtak meg: húsipari készítmények és cukor majdnem 1,9-szeresére, a haltermékek és vaj majdnem 1,6szeresére, növényi olaj majdnem 2szeresére, pamut-, gyapjú-, len- és selyem-textilanyagok 66 százalékkal, bútor 2,9-szeresére növekedett. A dolgozók anyagi jólétének emelése szempontjából óriási jelentőségű a dolgozók lakásviszonyainak megjavítása. Az ötéves terv a lakásépítésre fordítandó beruházások terén körülbelUl kétszeres növekedést irányzott elő az előző ötéves tervvel szemben. A most folyó ötéves terv négy éve alatt e beruházások már 1,8-szeresükre növekedtek. Négy év alatt a városokban és a munkáslakótelepeken az állami lakásépítkezés keretében összesen 76 millió négyzetméter lakóteret felölelő új lakóházak építését fejezzük be. Ezenkívül a városok és munkáslakőtelepek lakossága saját anyagi eszközeiből és állami kölcsönből több mint 30 millió négyzetméter lakóteret magában foglaló új lakóházakat épít. Az eddig elért eredmények azonban nem elégítik ki a növekvő szükségleteket. A kommunista párt, és a szovjet kormány kitartóan arra törekszik, hogy a dolgozók lakásviszonyai tovább javuljanak. A dolgozók életszínvonalának emel'kedését bizonyítja a munkások és alkalmazottak társadalombiztosítási alapjának és a lakosság különböző rétegei számára történő szociális juttatások alapjának szakadatlan növekedése is. A kolhozok közös gazdaságának általános megszilárdulása, a mezőgazdasági termények beadási és felvásárlási árának felemelése, az adók leszállítása és az elmúlt évekből fennmaradt adóhátralékok törlése következtében az idén a parasztok reáljövedelme is növekedett. Nem kis sikereket értünk el a szovjet dolgozók kulturális színvonalának emelése terén. Az iskolák, a technikumok és a főiskolák tanulóinak száma évről évre növekszik. A főiskolák eiső évfolyamára az idén több mint 450.000 hallgatót vettünk fel, a legtöbbet, amióta a főiskolák működnek országunkban. A párt és a kormány lankadatlanul gondoskodik a szovjet tudomány fejlesztéséről, a szocialista kultúra, irodalom, művészet virágzásáról, népünk szellemi kincseinek gyarapításáról. Lenin arra tanított bennünket, hogy a kommunizmus a néptömegek öntudatos átalakító tevékenységének eredményeként jön létre. A szocialista öntudat meggyorsítja a szovjet társadalom •tórehaladását. Ezért a kommunista part óriási jelentőséget tulajdonít az aktív harcnak a burzsoá ideológia maradványai, a kapitalizmusnak a szovjet dolgozók tudatában még meglévő csökevényeik ellen. A dolgozók kommunista nevelésében óriási szerepet játszik szovjet irodalmunk, amelynek az a feladata, hogy elvigye a tömegekbe a kommunizmus eszméit, megmutassa a haladót, az élenjárót, ostorozza az elmaradottat, kifejezésre juttassa a nép érdekeit, hősiességét, önfeláldozását és alkotó erőfeszítéseit. A Szovjet Irók Szövetségének küszöbönálló II. kongresszusa, amely társadalmunk életének fontos eseménye lesz, arra hivatott, hogy kijelölje az új feladatokat a szovjet irodalom még eredményesebb fejlődésének útján. Állhatatos harcot a határozatok végrehajtásáért Azoknak a feladatoknak a sikeres megoldása, amelyeket a párt és a kormány az ipai és a mezőgazdaság további fejlesztésével a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának ümelesével kapcsolatban tűzött ki, a mi munkánktól, az ügy helyes megszerzésétől függ, attól, hogy fel tudjunk használni minden rendelkezésünkre álló lehetőséget és belső tartalékot. Jusson eszünkbe, hogy — bármilyen jól dolgozzák Is ki — egyetlen határozat sem vezethet a kitűzött feladat megvalósítására, ha nem folyik aktív, állhatatos harc a határozat végrehajtásáért. A szovjet nép nagy megelégedéssel fogadta a pártnak és a kormánynak országunk gazdasági élete további fejlesztését szolgáló intézkedéseit, új termelési lendülettel válaszolt azokra. A párt-, szovjet- és szakszervezeti szervezeteknek — a tömegek kezdeményezését irányítva és azok alkotó energiáját szervezve — szélesebben kell kibontakoztatniok az ipari és mezőgazdasági versenyt a termelési tervek teljesítéséért, a munka termelékenységének növeléséért és az önköltség csökkentéséért, a termék kiváló minőségéért. Kitartóan kell takarékoskodniuk. Közismert az a lenini tétel, hogy a munka termelékenysége végsősoron a legfőbb dolog az új társadalmi rend győzelme szempontjából. V. I. Lenin \