Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-29 / 289. szám, hétfő

'1954. november 24. UJSZ0 3 A Béke­ví iágtanács stockholmi ülésszakának záróokmányai A Béke-világtanács felhívása a világ népeihez A Béke-világtanács ülésszaka felhívással fordult a világ népei­hez. A felhívás így szól: Miközben a koreai és az indo­kínai háború megszüntetése és az >,európai védelmi közösség" terve­zetének elutasítása az egész vilá­got az államokat egymástól elvá­lasztó viszályok felszámolásának reményével töltötte el, a londoni és párizsi egyezmények azzal a szörnyű veszéllyel fenyegetik a né­peket, amit mindegyikük szempont­jából a Wehrmacht újjáteremtése jelent. Miközben olyan újabb ja­vaslatokat tettek, amelyek valóra­váltása biztosíthatja Németország egyesítését, a londoni és párizsi egyezmények megvalósítása súlyos csapást mérne a német nép de­mokratikus és nemzeti erőire, fel­lobbanthatná a német militarizmus igényeit és véglegesítené Németor­szág, valamint Európa szétszakított­ságát. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében a leszerelésnek és a tö­megpusztító fegyverek eltiltásának nyugtalanító kérdésében elért elő­rehaladás megerősíti a békéhez fű­zött reményt, de a londoni és pá­y rizsi egyezmények megvalósítása újabb fegyverkezési versenyt von­na m a gr után, aminek terhe hama­rosan mindenki számára elviselhe­tetlenné válna. Az említett egyezmények parla­menti ratifikálása nemcsak, hogy nem tartaná fenn a tárgyalások lehetőségét, hanem olyan helyzetet teremtene, amely ,áz európai és az egyetemes béke szempontjából újabb veszélyeket rejt magában­A népek ily módon drámai vá­lasztások előtt állnak: vagy a tár­gyalásokat választják, amelyek ész­szerű megegyezést eredményezhet­nek. vagy pedig egy önkényes cse­lekedetet — Nyugat-Németország újrafelfegyverzését és bevonását egy háborús tömbbe — ami tönk­reteheti a nemzetközi feszültség enyhülését. A népeknek ellenállást kell ki­fejteniük a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával szem­ben! A népeknek haladéktalanul négy­hatalmi tárgyalásokat kell követel­niök Németország szabad választá­sok útján való újraegyesítése és az osztrák államszerződés megkötése céljából­A népeknek követelniük kell a tárgyalások haladéktalan megindí­tását az összes európai államok között, — tekintet nélkül ez álla­mok rendszerére — hogy biztosít­sák biztonságukat és általános fel­virágzásukat az összes államokkal való együttműködés útján. Egyetlen kormány, egyetlen par-. lament sem jogosult a nép akarata ellenére rendelkezni a nép sorsa felett. A népek nem engedik meg helyrehozhatatlan dolog elköveté­sét. A népek nem engedik meg Né­metország újrafelfegyverzését és közös akciókkal szabaddá teszik az utat Európa biztonsága és a világ békéje felé. A Béke-világtanács. A békeszerető erőket képviselő világközgyűíés összehívásáról Ä Béke-világtanács ülésszaka felhívást bocsátott N ki „a béke­szerető erőket képviselő világköz­gyűlés összehívására". A felhívás így szól: Most, amikor a béke megszilár­dulásának oly nagy lehetőségei kí­nálkoznak, olyan újabb veszélyek keletkeznek, amelyek megsemmisít­hetik ezeket a lehetőségeket. Csak a népek hatalmas mozgal­ma akadályozhatja meg a világ ket­tészakadását egymással szemben á ­ló tömbökre, csak a népek hatal­mas mozgalma akadályozhatja meg azoknak a seregeknek újjáteremté­sét, melyek a múltban már oly sok könnyhullatást és keserűséget okoz­tak az embereknek, és mentheti meg az emberiséget a katonai ki­adások súlyos terhétől- Csak az ilyen hatalmas mozgalom biztosít­hatja az államok közötti együtt­működést boldogulásuk érdekében, függetlenségük fenntartása és a kö­zös biztonság érdekében­A Béke-világtanács ünnepélyes felhívással fordult az összes béke­szerető erőkhöz, minden olyan fér­fihez és nőhöz, aki nyugtalanság, bizalmatlanság és a népekkel szem­beni gyűlölet nélkül akar élni. A Béke-világtanács felszólítja őke r, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket, amíg még nem késő. A Béke-világtanács elhatározta az összes békeszerető erőket képviselő nagy világközgyűlés összehívását 1955 május második felére. A Béke-világtanács határozata a béke erőinek harcáról a leszerelésért és a tömegpusztító fegyverek betiltásáért A Béke-világtanács határozatot hozott a béke erőinek harcáról a leszerelésért és a tömegpusztító fegyverek betiltásáért. A határozat ezeket mondja: Négy évvel ezelőtt Stockholmban közzétették az atomfegyver teljes betiltását követelő felhívást. Az a kampány, amely a világ összes népei körében a felhívással kapcsolatban lezajlott, megakadá­lyozta, hogy atombombát használ­janak Koreában és Indokínában. A népek szívós harca arra is rákény­szerítette a kormányokat, hogy be­szüntessék a hadműveleteket Ko­reábag és Indokínában. f Ma azonban a fegyverkezési ver-, seny fokozása és az egyre hatáso­sabb tömegpusztító eszközök állan­dó fejlődése miatt újból háborús veszély fenyeget. A népek akarata újból biztosíthatja és kell is, hogy biztosítsa a veszély elhárítását. A Béke-világtanács megelégedés­sel állapítja meg. hogy az ENSz­ben haladás mutatkozik a leszere­lés kérdésének és az atomfegyver betiltása kérdésének megvitatásá­ban. A Béke-világtanács hangsú­lyozza, hogy ezt az eredményt a tárgyalások módszerével érték el, ami bizonyítja, hogy meg van a le­hetőség a kompromisszumok útján való megegyezésre. Ez a módszer tette lehetővé a közgyűlés számára, hogy egyhangú határozatot hozzon, amely megnyitja az utat más kér­dések megoldásához is. A nyugati hatalmaknak Nyugat­Németország felfegyverzését, vala­mint a londoni és párizsi egyez­mények keretében egy katonai tömbbe való bekapcsolását célzó törekvése azonban aláássa a lesze­relés megvalósítására irányuló erő­feszítéseket és csapást mér a már elért eredményekre is­A Béke-világtanács üdvözli az atomenergia békés felhasználásáról folyamatban lévő tárgyalásokat. Ugyanakkor kijelenti, hogy az em­beriség csak akkor lesz képes az atomenergiának teljes egészében békés célokra való felhasználására, ha eltiltják ennek az, J energiának háborús célokra való felhasználá­sát. A Béke-világtanácsnak az a meggyőződése, hogy teljes mérték­ben lehetséges a megegyezés ezen a téren. Hasonlóképpen lehetséges egy kielégítő mechanizmus létreho­zása is, a szigorú felügyelet és el­lenőrzés megvalósítására. A Béke-világtanács felhívja a nagyhatalmakat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket annak érdeké­ben, hogy haladéktalanul megegye­zésre jussanak e fontos kérdések­ben a most megvitatás alatt álló javaslatok alapján. Amíg ezt a célt el nem érjük, a Béke-világtanárs követeli, hogy a nagyhatalmak ha­ladéktalanul egyezzenek meg a kí­sérleti célokból végzett, a tudomány mai állása mellett könnyen és azon­nal leleplezhető atom- és hidrogén­bomba-robbantások eltiltásában. A Béke-világtanács állhatatosan követeli azt i». hogy minden kor­mány kivétel nélkül haladéktalanul vállaljon kötelezettséget, hogy soha semmiféle ürüggyel nem használ sem atom-, sem hidrogén-fegyvert. Mindamellett ezek az intézkedé­sek csak első. halaszthatatlan lé­pések lennének, amelyek végre­hajtása semmiképpen sem akadá­lyozhatja a fő kérdés megoldását: minden tömegpusztító eszköz — atom-, baktérium- és vegyifegy­ver — kiküszöbölését és a fegy­verzet általános csökkentését Ezek az intézkedések fontos lépést je­lentenének azon az úton, amely egy szélesebbkörű és fontosabb egyezmény megkötésére vezet, a fegyverzet általános csökkentésé­ről, a tömegpusztító fegyverek el­tiltásáról és egy olyan nemzetközi ellenőrzés bevezetéséről, amely fel­ügyelőcsoportok kiküldését írja elő minden országba. A Béke-világtanács állhatatosan köyeteli. hogy az általános és el­lenőrzött leszerelés következtében felszabaduló anyagi eszközöket a népek életszínvonalának, köztük a gazdaságilag elmaradt országok életszínvonalának emelésére for­dítsák. A Béke-világtanács felszólítja az egész világ népeit, hogy minde­nütt és mindenkor követeljék a fegyverzet általános csökkentését és a tömegpusztító fegyverek be­tiltását. Enélkül nem lehetséges békepolitika. A népek akarata biztosíthatja e célok elérését, ha a népek össze­fognak e szent küzdelemben és teljes határozottsággal tudomására hozzák a kormányoknak és az ENSz-nek megingathatatlan törek­vésüket a békére, a kölcsönös megértésre és az emberi szolida­ritásra A Béke-világtanács határozata a külföldről gyakorolt nyomás, valamint a tömbök és katonai koalíciók rendszere következtében a függő és félig függő országokban teremtett helyzetre vonatkozólag A Béke-világtanács ülésszaka határozatot hozott arról a hely­zetről, amely a külföldről gyako­rolt nyomás, valamint a katonai tömbök és a koalíciók rendszere következtében alakult ki a függő és félig függő országokban. A ha­tározat a következőket mondja: A béke-világmozgalom részvevői mindig azon a véleményen voltak, hogy az az erőszak, amelynek cél­ja. hogy népeket gyarmati füg­gőségben és elnyomás alatt tart­sanak. komolyan fenyegeti a bé­két. A békemozgalom részvevői mindig úgy vélekedtek, hogy a félgyarmati országok belügyeibe való külföldi beavatkozás, ezeknek az országoknak bekapcsolása ag­resszív szerződésekbe, külföldi stratégiai támaszpontok létesítése, ez országok területén, fokozza a nemzetközi feszültséget. A londoni és párizsi egyezmé­nyek nemcsak Európa és az egész világ népeinek biztonságát fenye­getik, hanem e határozatok végre­hajtása közvetlenül súlyos követ­kezményekkel járna a gyarmati és félgyarmati népek életére is, pedig e népek sorsa amúgy is ke­serű, néha egyenesen tragikus. A Béke-világtanács újból hang­súlyozza a világ közvéleménye előtt, milyen veszéllyel fenyegeti a béke ügyét a különféle függő -Jľ^s félig függő országokban kiala­kult helyzet. A Maláj-földön, Ké­niában, Észak-Afrikában folyó fegyveres konfliktusok nyílt há­borúvá válhatnak és a világ bé­kéjét fenyegethetik. Az indokínai háború idején a világot átfogó békemozgalom meg­hirdette az ilyen konfliktus békés úton való megszüntetésének szük­ségességét és lehetőségét. Az ese­mények bebizonyították, milyen helyesen jelöltük meg ezt az utat. Most a ^éke-világtanács á folya­matban lévő többi konfliktus mie­lőbbi békés rendezését követeli. A Közel- és Közép-Keleten a népek belügyeibe különféle formákbáti való beavatkozás fenyegeti a béke ügyét. E beavatkozás célja, hogy e térség népeire katonai szerző­déseket és tömböket kényszerít­senek rá: a török—pakisztáni szer­ződést, a közel-keleti egyezményt stb. A Béke-világtanács kijelenti, hogy minden államközi viszonynak, a nagy és kis államokénak egy­aránt, annak az öt alapelvnek be­tartásán kell nyugodnia, amely India, Kína és Burma közös dekla­rációjában jutott kifejezésre. Ez a z öt alapelv összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával. A^Béke-világtanács úgy véleked­őik, hogy a most folyamatban lé­vő fegyveres konfliktusok meg­szüntetése, minden nép független­ségének tiszteletbentartása és a né­pek nemzeti és demokratikus vá­gyainak rr 'gvalósítása a nemzetkö­zi feszültség enyhülésétiek lényeges tényezője. A Béké-világtanács felhívja a világ közvéleményét, követelje ez alapelvek elismerését és valóravál­tását, mert ezek az alapelvek igen nagy jelentőségűek az egyetemes biztonság biztosítása szempontjából. A külföldi nyomás, valamint a katonai tömb­és koalíciórendszer következtében Ázsia különféle országaiban kia>akult helyzetről A Béke-világtanács ülésszaka ha­tározatot hozott „A külföldi nyo­más, valamint a katonai tömb- és koalíciórendszer következtében Ázsia különféle országaiban kiala­kult helyzetről". A határozat így szól: A Béke-világtanács ülésszaka miután áttanulmányozta az ázsiai helyzetet, megelégedését fejezi ki ama nagyjelentőségű szerencsés események fölött, amelyek előse­gítették a koreai és indokínai há­ború megszüntetését, megterem­tették a béke feltételeit Ázsiában és megkönnyítették a nemzetközi feszültség enyhülését. A genfi értekezlet eredményei a békeszerető erők győzelmét jelen­tik. Indokínában megszűntek a hadműveletek és hosszú évek óta a világ e térségében most történt először, hogy nincs többé nagyobb háború. India és Kína miniszterelnökei­nek közös nyilatkozata konkrét formába öntötte a békés egymás mellett élésnek a következő öt el­ven alapuló eszményképét: 1. területi épség és szuvere­nitás kölcsönös tiszteletben tartása, 2. megnemtámadás, 3. be nem avatkozás más államok belső ügyeibe, 4. egyenjogúság ás kölcsönös előnyök, 5. békés egymás mellett élés. Ezek az elvek Ázsia és az egész világ népeiriek lelkes fogadtatására találtak és elfogadta őket Burma, a Vietnami Demokratikus Köztár­saság éii a Szovjetunió kormánya, valamint Indonézia kormányának vezetői. Ez az öt elv nemcsak, hogy megalapozta az ázsiai békét és kollektív biztonságot, hanem elfo­gadása megteremtené valamennyi ország békés egymás mellett élésé­nek és egymás közötti baráti kap­csolatainak alapját. Ezek az események megszilárdí­tották az egységet és szolidaritást Ázsiában, szertefoszlatták mind­azok reményeit, akik olyasminek kierőszakolásával próbálkoznak, hogy „az ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak ellen.-' A háború hivei azonban ismételt kísérleteket tesz­nek arra, hogy az'ázsiai uralmukra szőtt terveiket katonai egyezmé­nyek létrehozásával, háborús pro­vokációkkal az ázsiai nemzetek belső ügyeibe való egyre fokozot­tabb mértékben történő beavatko­zásokkal és a népek fölötti erősza­koskodásokkal megvalósítsák. E szándékok meghiúsítása és az ázsiai béke, valamint biztonság szavatolása érdekében a Béke-vi­lágtanács felhívja Ázsia és az egész világ népeit, hogy 1. terjesszék ki és szilárdítsák meg a béke övezetét Ázsiában és teremtsék meg a békés és kollektív biztonságot az öt elv alapján; 2. fejtsenek ki ellenállást min­den olyan kísérlettel szemben, amely délkelétázsiai agresszív tömb (SEATO) megteremtésére irányul és hiúsítsák meg e tervezet valóra­váltását éppúgy, mint az olyan más katonai tömbök tervezetének meg­valósítását is, amelyek mint pl. az amerikai — pakisztáni egyezmény, — ázsiaiakat ázsiaiak ellen inge­relnek és amelyek veszélyeztetik az egyetemes békét; 3. követeljék az idegen uralom és a beavatkozás megszüntetését Ázsia minden vidékén, köztük Ma­lájföldön, Nyugat-Irán (Holland, Új-Guinea) és Goa területén. Vívják ki az összes külföldi fegyveres erők kivonását e terü­1' tekről, minden idegen katonai ^támaszpont felszámolását | ázsiai földön és az atom-, valamint hid­rogémbombákkal folytatott ve­szedelmes kísérletek haladéktalan megszüntetését, amely kísérletek máris halálos következményekkel jártak a Csendes-óciánon, meg­mérgezték Ázsia levegőjét és Vizét; 4. követeljék a külföldi beavat­kozás megszüntetését Taivan (For­moza) kínai területen és szorgal­mazzák, hogy a Kínai Népköztár­saság elfoglalhassa helyét az Egye­sült Nemzetek Szervezetében; 5. követeljék, hogy az érdekeli országok sürgősen folytassák sem­leges ázsiai államok részvételével a koreai nép kívánságának meg­felelően a Korea békés egyesítése érdekében tartott értekezletet, kö­veteljék az indokínai fegyverszü­neti egyezmény feltételeinek szi­gorú betartását; 6. fejtsenek ki ellenállást Japán remilitarizálásával szemben, ami veszélyezteti az ázsiai és az egye­temes békét és biztonságot. Ázsia népei csak ilyen módon vívhatják ki a béke megszilárdítá­sát, a szabad fejlődést, a minden irányú előrehaladást és csak ilyen módon járulhatnak hozzá az egye­temes béke megteremtéséhez. A Béke-világtanács határozata a nemzetek belső életébe való külföldi beavatkozás által Latin-Amerikában teremtett helyzetről A Béke-világtanács ülésszaka ha­tározatot hozott a nemzetek belső életébe való külföldi beavatkozás által Latin-Amerikában teremtett helyzetről. A határozat a következő, ket mondja: Különféle szerződések és egyez­mények leple alatt, amelyeknek ál­lítólagos célja az amerikai száraz­föld kollektív biztonságának bizto­sítása, a latinamerikai országokban fokozódik egy áltam túlsúlya, amely beavatkozik ez országok életébe, ami ez országok biztonságának általános hiányára vezet. Azok a körülmények, amelyekben a latin-amerikai országok jelenleg vannak, akadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését.; E körűimé- \ nyek a következők: a biztonság hiánya, amely a há­borús készülődés politikájából ered, és egyes regionális szerződésekben és egyezményekben tükröződik visz­sza; e szerződések és egyezmények megnyirbálják a latin-amerikai or­szágok szuverenitását és szabadsá­gát és alkalmat adnak olyan kül­földi beavatkozásra, mint amely v nemrég Guatemala törvényes kor­mányának bukásához vezetett; kétoldalú katonai egyezmények és regionális szerződések aláírása, amelyek Ijjetetőzték a caracasi érte­• (Folytatás a 4. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom