Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-29 / 289. szám, hétfő

'1954. november 24. UJSZ0 3 A Békeví iágtanács stockholmi ülésszakának záróokmányai A Béke-világtanács felhívása a világ népeihez A Béke-világtanács ülésszaka felhívással fordult a világ népeihez. A felhívás így szól: Miközben a koreai és az indokínai háború megszüntetése és az >,európai védelmi közösség" tervezetének elutasítása az egész világot az államokat egymástól elválasztó viszályok felszámolásának reményével töltötte el, a londoni és párizsi egyezmények azzal a szörnyű veszéllyel fenyegetik a népeket, amit mindegyikük szempontjából a Wehrmacht újjáteremtése jelent. Miközben olyan újabb javaslatokat tettek, amelyek valóraváltása biztosíthatja Németország egyesítését, a londoni és párizsi egyezmények megvalósítása súlyos csapást mérne a német nép demokratikus és nemzeti erőire, fellobbanthatná a német militarizmus igényeit és véglegesítené Németország, valamint Európa szétszakítottságát. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében a leszerelésnek és a tömegpusztító fegyverek eltiltásának nyugtalanító kérdésében elért előrehaladás megerősíti a békéhez fűzött reményt, de a londoni és páy rizsi egyezmények megvalósítása újabb fegyverkezési versenyt vonna m a gr után, aminek terhe hamarosan mindenki számára elviselhetetlenné válna. Az említett egyezmények parlamenti ratifikálása nemcsak, hogy nem tartaná fenn a tárgyalások lehetőségét, hanem olyan helyzetet teremtene, amely ,áz európai és az egyetemes béke szempontjából újabb veszélyeket rejt magábanA népek ily módon drámai választások előtt állnak: vagy a tárgyalásokat választják, amelyek észszerű megegyezést eredményezhetnek. vagy pedig egy önkényes cselekedetet — Nyugat-Németország újrafelfegyverzését és bevonását egy háborús tömbbe — ami tönkreteheti a nemzetközi feszültség enyhülését. A népeknek ellenállást kell kifejteniük a londoni és párizsi egyezmények ratifikálásával szemben! A népeknek haladéktalanul négyhatalmi tárgyalásokat kell követelniök Németország szabad választások útján való újraegyesítése és az osztrák államszerződés megkötése céljábólA népeknek követelniük kell a tárgyalások haladéktalan megindítását az összes európai államok között, — tekintet nélkül ez államok rendszerére — hogy biztosítsák biztonságukat és általános felvirágzásukat az összes államokkal való együttműködés útján. Egyetlen kormány, egyetlen par-. lament sem jogosult a nép akarata ellenére rendelkezni a nép sorsa felett. A népek nem engedik meg helyrehozhatatlan dolog elkövetését. A népek nem engedik meg Németország újrafelfegyverzését és közös akciókkal szabaddá teszik az utat Európa biztonsága és a világ békéje felé. A Béke-világtanács. A békeszerető erőket képviselő világközgyűíés összehívásáról Ä Béke-világtanács ülésszaka felhívást bocsátott N ki „a békeszerető erőket képviselő világközgyűlés összehívására". A felhívás így szól: Most, amikor a béke megszilárdulásának oly nagy lehetőségei kínálkoznak, olyan újabb veszélyek keletkeznek, amelyek megsemmisíthetik ezeket a lehetőségeket. Csak a népek hatalmas mozgalma akadályozhatja meg a világ kettészakadását egymással szemben á ló tömbökre, csak a népek hatalmas mozgalma akadályozhatja meg azoknak a seregeknek újjáteremtését, melyek a múltban már oly sok könnyhullatást és keserűséget okoztak az embereknek, és mentheti meg az emberiséget a katonai kiadások súlyos terhétől- Csak az ilyen hatalmas mozgalom biztosíthatja az államok közötti együttműködést boldogulásuk érdekében, függetlenségük fenntartása és a közös biztonság érdekébenA Béke-világtanács ünnepélyes felhívással fordult az összes békeszerető erőkhöz, minden olyan férfihez és nőhöz, aki nyugtalanság, bizalmatlanság és a népekkel szembeni gyűlölet nélkül akar élni. A Béke-világtanács felszólítja őke

r, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket, amíg még nem késő. A Béke-világtanács elhatározta az összes békeszerető erőket képviselő nagy világközgyűlés összehívását 1955 május második felére. A Béke-világtanács határozata a béke erőinek harcáról a leszerelésért és a tömegpusztító fegyverek betiltásáért A Béke-világtanács határozatot hozott a béke erőinek harcáról a leszerelésért és a tömegpusztító fegyverek betiltásáért. A határozat ezeket mondja: Négy évvel ezelőtt Stockholmban közzétették az atomfegyver teljes betiltását követelő felhívást. Az a kampány, amely a világ összes népei körében a felhívással kapcsolatban lezajlott, megakadályozta, hogy atombombát használjanak Koreában és Indokínában. A népek szívós harca arra is rákényszerítette a kormányokat, hogy beszüntessék a hadműveleteket Koreábag és Indokínában. f Ma azonban a fegyverkezési ver-, seny fokozása és az egyre hatásosabb tömegpusztító eszközök állandó fejlődése miatt újból háborús veszély fenyeget. A népek akarata újból biztosíthatja és kell is, hogy biztosítsa a veszély elhárítását. A Béke-világtanács megelégedéssel állapítja meg. hogy az ENSzben haladás mutatkozik a leszerelés kérdésének és az atomfegyver betiltása kérdésének megvitatásában. A Béke-világtanács hangsúlyozza, hogy ezt az eredményt a tárgyalások módszerével érték el, ami bizonyítja, hogy meg van a lehetőség a kompromisszumok útján való megegyezésre. Ez a módszer tette lehetővé a közgyűlés számára, hogy egyhangú határozatot hozzon, amely megnyitja az utat más kérdések megoldásához is. A nyugati hatalmaknak NyugatNémetország felfegyverzését, valamint a londoni és párizsi egyezmények keretében egy katonai tömbbe való bekapcsolását célzó törekvése azonban aláássa a leszerelés megvalósítására irányuló erőfeszítéseket és csapást mér a már elért eredményekre isA Béke-világtanács üdvözli az atomenergia békés felhasználásáról folyamatban lévő tárgyalásokat. Ugyanakkor kijelenti, hogy az emberiség csak akkor lesz képes az atomenergiának teljes egészében békés célokra való felhasználására, ha eltiltják ennek az,

J energiának háborús célokra való felhasználását. A Béke-világtanácsnak az a meggyőződése, hogy teljes mértékben lehetséges a megegyezés ezen a téren. Hasonlóképpen lehetséges egy kielégítő mechanizmus létrehozása is, a szigorú felügyelet és ellenőrzés megvalósítására. A Béke-világtanács felhívja a nagyhatalmakat, hogy kettőzzék meg erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy haladéktalanul megegyezésre jussanak e fontos kérdésekben a most megvitatás alatt álló javaslatok alapján. Amíg ezt a célt el nem érjük, a Béke-világtanárs követeli, hogy a nagyhatalmak haladéktalanul egyezzenek meg a kísérleti célokból végzett, a tudomány mai állása mellett könnyen és azonnal leleplezhető atom- és hidrogénbomba-robbantások eltiltásában. A Béke-világtanács állhatatosan követeli azt i». hogy minden kormány kivétel nélkül haladéktalanul vállaljon kötelezettséget, hogy soha semmiféle ürüggyel nem használ sem atom-, sem hidrogén-fegyvert. Mindamellett ezek az intézkedések csak első. halaszthatatlan lépések lennének, amelyek végrehajtása semmiképpen sem akadályozhatja a fő kérdés megoldását: minden tömegpusztító eszköz — atom-, baktérium- és vegyifegyver — kiküszöbölését és a fegyverzet általános csökkentését Ezek az intézkedések fontos lépést jelentenének azon az úton, amely egy szélesebbkörű és fontosabb egyezmény megkötésére vezet, a fegyverzet általános csökkentéséről, a tömegpusztító fegyverek eltiltásáról és egy olyan nemzetközi ellenőrzés bevezetéséről, amely felügyelőcsoportok kiküldését írja elő minden országba. A Béke-világtanács állhatatosan köyeteli. hogy az általános és ellenőrzött leszerelés következtében felszabaduló anyagi eszközöket a népek életszínvonalának, köztük a gazdaságilag elmaradt országok életszínvonalának emelésére fordítsák. A Béke-világtanács felszólítja az egész világ népeit, hogy mindenütt és mindenkor követeljék a fegyverzet általános csökkentését és a tömegpusztító fegyverek betiltását. Enélkül nem lehetséges békepolitika. A népek akarata biztosíthatja e célok elérését, ha a népek összefognak e szent küzdelemben és teljes határozottsággal tudomására hozzák a kormányoknak és az ENSz-nek megingathatatlan törekvésüket a békére, a kölcsönös megértésre és az emberi szolidaritásra A Béke-világtanács határozata a külföldről gyakorolt nyomás, valamint a tömbök és katonai koalíciók rendszere következtében a függő és félig függő országokban teremtett helyzetre vonatkozólag A Béke-világtanács ülésszaka határozatot hozott arról a helyzetről, amely a külföldről gyakorolt nyomás, valamint a katonai tömbök és a koalíciók rendszere következtében alakult ki a függő és félig függő országokban. A határozat a következőket mondja: A béke-világmozgalom részvevői mindig azon a véleményen voltak, hogy az az erőszak, amelynek célja. hogy népeket gyarmati függőségben és elnyomás alatt tartsanak. komolyan fenyegeti a békét. A békemozgalom részvevői mindig úgy vélekedtek, hogy a félgyarmati országok belügyeibe való külföldi beavatkozás, ezeknek az országoknak bekapcsolása agresszív szerződésekbe, külföldi stratégiai támaszpontok létesítése, ez országok területén, fokozza a nemzetközi feszültséget. A londoni és párizsi egyezmények nemcsak Európa és az egész világ népeinek biztonságát fenyegetik, hanem e határozatok végrehajtása közvetlenül súlyos következményekkel járna a gyarmati és félgyarmati népek életére is, pedig e népek sorsa amúgy is keserű, néha egyenesen tragikus. A Béke-világtanács újból hangsúlyozza a világ közvéleménye előtt, milyen veszéllyel fenyegeti a béke ügyét a különféle függő -Jľ^s félig függő országokban kialakult helyzet. A Maláj-földön, Kéniában, Észak-Afrikában folyó fegyveres konfliktusok nyílt háborúvá válhatnak és a világ békéjét fenyegethetik. Az indokínai háború idején a világot átfogó békemozgalom meghirdette az ilyen konfliktus békés úton való megszüntetésének szükségességét és lehetőségét. Az események bebizonyították, milyen helyesen jelöltük meg ezt az utat. Most a ^éke-világtanács á folyamatban lévő többi konfliktus mielőbbi békés rendezését követeli. A Közel- és Közép-Keleten a népek belügyeibe különféle formákbáti való beavatkozás fenyegeti a béke ügyét. E beavatkozás célja, hogy e térség népeire katonai szerződéseket és tömböket kényszerítsenek rá: a török—pakisztáni szerződést, a közel-keleti egyezményt stb. A Béke-világtanács kijelenti, hogy minden államközi viszonynak, a nagy és kis államokénak egyaránt, annak az öt alapelvnek betartásán kell nyugodnia, amely India, Kína és Burma közös deklarációjában jutott kifejezésre. Ez a z öt alapelv összhangban áll az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával. A^Béke-világtanács úgy vélekedőik, hogy a most folyamatban lévő fegyveres konfliktusok megszüntetése, minden nép függetlenségének tiszteletbentartása és a népek nemzeti és demokratikus vágyainak rr 'gvalósítása a nemzetközi feszültség enyhülésétiek lényeges tényezője. A Béké-világtanács felhívja a világ közvéleményét, követelje ez alapelvek elismerését és valóraváltását, mert ezek az alapelvek igen nagy jelentőségűek az egyetemes biztonság biztosítása szempontjából. A külföldi nyomás, valamint a katonai tömbés koalíciórendszer következtében Ázsia különféle országaiban kia>akult helyzetről A Béke-világtanács ülésszaka határozatot hozott „A külföldi nyomás, valamint a katonai tömb- és koalíciórendszer következtében Ázsia különféle országaiban kialakult helyzetről". A határozat így szól: A Béke-világtanács ülésszaka miután áttanulmányozta az ázsiai helyzetet, megelégedését fejezi ki ama nagyjelentőségű szerencsés események fölött, amelyek elősegítették a koreai és indokínai háború megszüntetését, megteremtették a béke feltételeit Ázsiában és megkönnyítették a nemzetközi feszültség enyhülését. A genfi értekezlet eredményei a békeszerető erők győzelmét jelentik. Indokínában megszűntek a hadműveletek és hosszú évek óta a világ e térségében most történt először, hogy nincs többé nagyobb háború. India és Kína miniszterelnökeinek közös nyilatkozata konkrét formába öntötte a békés egymás mellett élésnek a következő öt elven alapuló eszményképét: 1. területi épség és szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartása, 2. megnemtámadás, 3. be nem avatkozás más államok belső ügyeibe, 4. egyenjogúság ás kölcsönös előnyök, 5. békés egymás mellett élés. Ezek az elvek Ázsia és az egész világ népeiriek lelkes fogadtatására találtak és elfogadta őket Burma, a Vietnami Demokratikus Köztársaság éii a Szovjetunió kormánya, valamint Indonézia kormányának vezetői. Ez az öt elv nemcsak, hogy megalapozta az ázsiai békét és kollektív biztonságot, hanem elfogadása megteremtené valamennyi ország békés egymás mellett élésének és egymás közötti baráti kapcsolatainak alapját. Ezek az események megszilárdították az egységet és szolidaritást Ázsiában, szertefoszlatták mindazok reményeit, akik olyasminek kierőszakolásával próbálkoznak, hogy „az ázsiaiak harcoljanak az ázsiaiak ellen.-' A háború hivei azonban ismételt kísérleteket tesznek arra, hogy az'ázsiai uralmukra szőtt terveiket katonai egyezmények létrehozásával, háborús provokációkkal az ázsiai nemzetek belső ügyeibe való egyre fokozottabb mértékben történő beavatkozásokkal és a népek fölötti erőszakoskodásokkal megvalósítsák. E szándékok meghiúsítása és az ázsiai béke, valamint biztonság szavatolása érdekében a Béke-világtanács felhívja Ázsia és az egész világ népeit, hogy 1. terjesszék ki és szilárdítsák meg a béke övezetét Ázsiában és teremtsék meg a békés és kollektív biztonságot az öt elv alapján; 2. fejtsenek ki ellenállást minden olyan kísérlettel szemben, amely délkelétázsiai agresszív tömb (SEATO) megteremtésére irányul és hiúsítsák meg e tervezet valóraváltását éppúgy, mint az olyan más katonai tömbök tervezetének megvalósítását is, amelyek mint pl. az amerikai — pakisztáni egyezmény, — ázsiaiakat ázsiaiak ellen ingerelnek és amelyek veszélyeztetik az egyetemes békét; 3. követeljék az idegen uralom és a beavatkozás megszüntetését Ázsia minden vidékén, köztük Malájföldön, Nyugat-Irán (Holland, Új-Guinea) és Goa területén. Vívják ki az összes külföldi fegyveres erők kivonását e terü1' tekről, minden idegen katonai ^támaszpont felszámolását | ázsiai földön és az atom-, valamint hidrogémbombákkal folytatott veszedelmes kísérletek haladéktalan megszüntetését, amely kísérletek máris halálos következményekkel jártak a Csendes-óciánon, megmérgezték Ázsia levegőjét és Vizét; 4. követeljék a külföldi beavatkozás megszüntetését Taivan (Formoza) kínai területen és szorgalmazzák, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalhassa helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében; 5. követeljék, hogy az érdekeli országok sürgősen folytassák semleges ázsiai államok részvételével a koreai nép kívánságának megfelelően a Korea békés egyesítése érdekében tartott értekezletet, követeljék az indokínai fegyverszüneti egyezmény feltételeinek szigorú betartását; 6. fejtsenek ki ellenállást Japán remilitarizálásával szemben, ami veszélyezteti az ázsiai és az egyetemes békét és biztonságot. Ázsia népei csak ilyen módon vívhatják ki a béke megszilárdítását, a szabad fejlődést, a minden irányú előrehaladást és csak ilyen módon járulhatnak hozzá az egyetemes béke megteremtéséhez. A Béke-világtanács határozata a nemzetek belső életébe való külföldi beavatkozás által Latin-Amerikában teremtett helyzetről A Béke-világtanács ülésszaka határozatot hozott a nemzetek belső életébe való külföldi beavatkozás által Latin-Amerikában teremtett helyzetről. A határozat a következő, ket mondja: Különféle szerződések és egyezmények leple alatt, amelyeknek állítólagos célja az amerikai szárazföld kollektív biztonságának biztosítása, a latinamerikai országokban fokozódik egy áltam túlsúlya, amely beavatkozik ez országok életébe, ami ez országok biztonságának általános hiányára vezet. Azok a körülmények, amelyekben a latin-amerikai országok jelenleg vannak, akadályozzák a nemzetközi feszültség enyhülését.; E körűimé- \ nyek a következők: a biztonság hiánya, amely a háborús készülődés politikájából ered, és egyes regionális szerződésekben és egyezményekben tükröződik viszsza; e szerződések és egyezmények megnyirbálják a latin-amerikai országok szuverenitását és szabadságát és alkalmat adnak olyan külföldi beavatkozásra, mint amely v nemrég Guatemala törvényes kormányának bukásához vezetett; kétoldalú katonai egyezmények és regionális szerződések aláírása, amelyek Ijjetetőzték a caracasi érte• (Folytatás a 4. oldalon.)