Uj Szó, 1954. november (7. évfolyam, 265-290.szám)

1954-11-23 / 283. szám, kedd

1954. november 23. UJSZ0 3 J& yálasztások bebizonyítják: dolgozó népünk szilárd, megbonthatatlan egységien áll a szocializmusért és a békéért.vívott harcban! Viliam Široký miniszterelnök választási beszéde a Prága-michiei Sokol-Házban A michlei Sokol-Házban november 19-én, pénteken Prága XIV. ke­rülete három választási körzetének polgárai választási gyűlést tartot­tak a Nemzeti Front nemzetgyűlési jelöltjei jelenlétével. A megjelent polgárok szívélyesen üdvözölték körükben Viliam Široký elvtárs mi­niszterelnököt, dr. Miroslav Kinger nemzetgyűlési képviselőt, a Csehszlovák Szocialista Pánt főtitkárát és Márie Ružičkovát, Prága főváros Közlekedési Vállalata ko csivezetőjét. A gyűlésen részt vevő több mint 2000 dolgozó meghallgatta V. Širo­ký elvtárs miniszterelnöknek, a Nemzeti Front jelöltjének beszédét. Široký elvtárs beszédében a következőket mondotta: Polgárok, drága elvtársak! Engedjék meg, hogy őszinte kö­szönetemet fejezzem ki azért a bizalomért, amelyben azzal részesí­tettek, hogy választási körzetük je­löltjéül javasoltak a Nemzetgyű­lésbe. Mélyen megbecsülöm ezt a bizalmat, nemcsak mint köztársa­ságunk miniszterelnöke, hanem mint a szlovák nép fia is. Az irán­tam megnyilvánult bizalom többek között arról a mélységes változás­ról is tanúskodik, amelyen átment a cseh és szlovák nemzet kölcsö­nös kapcsolata a szocializmus épí­tésének útján, bizonyítja nemze­teink megrendíthetetlen testvéri egységét és szövetségét és arról is tanúskodik, hogy mindkét nemzet a boldog, megelégedett és gazdag, közös csehszlovák haza kiépítésére példásan törekszik. Az utolsó nemzetgyűlési válasz­tások óta hat év telt el. Ebben az időszakban a munkásosztály, a dol­gozó parasztsággal és értelmiség­gel szövetségben 1948. dicső febru­árjában a burzsoázia, a belső reak­ció és a külföldi imperializmus fenyegetései felett aratott győzel­mével megkezdte a szocialista tár- I Kiépítettük a szocializmus hatal­mas anyagi támaszpontját. A ter­mészeti kincseket, energiaforráso­kat, bányákat és kohókat, üzeme­ket és vállalatokat államosítottuk s azok társadalmi tulajdonná vál­tak. Köztársaságunk dolgozó népe törvényes tulajdonosává vált mindazon gazdagságnak, melyet év­századokon átj nehéz robottal, két keze és esze munkájával alkotott, amelyet mint gondos gazda fel­virágoztatott és lényegesen gya­rapított. Az ipar műszaki alapjai kibővítésére csupán az ötéves terv folyamán 40 milliárd csehszlovák koronát fordítottunk. E pénzesz­közökkel számos nagyobb és ki­sebb üzemet építettünk vagy hely­reállítottunk. Csekély kivétellel a szocialista szektor uralja a keres­kedelmet és a közlekedést. A me­zőgazdaságban a szocialista szektor részaránya, vagyis az állami gazda­ságok és egységes földművesszö­vetkezetek, a köztársaság egész szántóföld területének már kerek 450/o-át teszi ki. Még nem olyan régen a kapita­lista közgazdaság feltételei között a dolgozók két keze munkájából és arcának verítékéből a gyárosok, bankárok, spekulánsok és más kü­lönféle élősdiek gazdagodtak. Száz­milliós értékek ömlöttek a kül­földi kapitalisták és monopolisták feneketlen zsebeibe, míg a dolgo­zók óriási része nyomorban élt, bi­zonytalanságban és munkanélküli­ségben tengődött. Hála annak," hogy a termelőeszközök ma tár­sadalmi tulajdont képeznek, a nép maga élvezi munkája gyümölcsét. A szocialista szektor a nemzeti jö­vedelem kialakításában 92%-ban veszi ki részét. Míg a kapitalizmus alatt a nemzeti jövedelem jelentős részét a kapitalisták maguk szá­mára sajátították ki nyereség for­májában, ma az egész nemzeti jö­vedelem a dolgozó népé, amely e jövedelem fő részét saját személyes szükségleteinek kielégítésére és a fennmaradó részt társadalmi szük­séglet kielégítésére használja fel — szociális, kulturális célokra és a további gazdasági és kulturális pítésre Társadalminknak szo­Í3i'sta alapokon való sikeres át­építése fő feltételévé vált alapvető célunk elérésének — a dolgozók sadalom építésének diadalmas út­ját. A nemzetgyűlési választások vá­lasztási kampányának folyamán minden választónak lehetősége nyí­lik, hogy nyilatkozzék a népgaz­daság szocialista alapokon való fej­lesztésére irányuló törekvéseink eredményeiről, kulturális épitésünk eredményeiről. Lehetősége nyílik hozzászólni ahhoz, hogyan valósít­juk meg a szocializmus építésének alapvető célját — a munkásosz­tály és az egész dolgozó nép anyagi és kulturális színvonalának szün­telen emelését. A Nemzeti Front jelöltjei azzal a büszke tudattal lépnek választóik elé, hogy egész politikai, gazdasági és kulturális életünk azon eszmék győzelmes előretörésének jegyében folyik, amelyekért népünk síkra szállt a nemzeti felszabadító harcban. Éle­tünk demokratikus és szocialista forradalmaink fő céljainak sikeres lerögzítése és megszilárdítása je­gyében folyik. A jelöltek azzal a büszke tudattal lépnek választóik elé, hogy köztársaságunk a békevi­lágtábor szilárd és megbízható bás­tyája lett, hogy tartósan és feltar­tóztathatatlanul halad előre a szo­cializmus felé. életszínvonala tartós emelésének. Ez a fő, de távolról sem az egyet­len feltétel. A csehszlovákiai kapitalista rendszer — jóllehet Csehszlovákia már akkor a világ legfejlettebb gazdaságú országai közé tartozott — magas életszínvonalat csupán a kapitalisták és földbirtokosok cse­kély rétegének, valamint korláto­zott számú hajcsáraiknak és se­gítőtársaiknak biztosíthatott. Ezt az életszínvonalat azonban csak a nemzet többségének borzalmas ki­zsákmányolása árán, a dolgozók tömegei alacsony életszínvonalának és szüntelen nyomorának árán, a munkanélküliek állandó százezres hadseregének árán biztosíthatta. Köztársaságunk felszabadulása után a szocializmus építésének kezdetén egészen más feladat előtt állottunk. Összehasonlíthatatlanul nehezebb és bonyolultabb feladat előtt, mint amilyet a kapitalisták megoldot­tak: nem a lakosság szűk rétege, hanem széles tömegei anyagi és kulturális színvonalának emelése előtt. Mindörökre fel kellett szá­molnunk a munkanélküliség ve­szélyét a városokon és megszüntet­ni a falusi szegények és napszá­mosok százezres tömegének nyo­morát, amelyek a csehszlovákiai ka­pitalista uralomnak mindenkor jel­legzetességei voltak. Hogy e fel­adatot sikerrel teljesíthessük, ahhoz távolról sem lehetett elegendő a gazdálkodásnak az a színvonala,' amelyet a kapitalisták hagytak ránk. Ehhez feltétlenül szükséges volt elérni a termelés lényeges emelkedését és a nehézipar fej­lesztésével kiépíteni az egész nép­gazdaság szüntelen emelkedését. Amit a kapitalista rendszer nem oldott meg és nem is oldhatott meg, azt meg tudta oldani orszá­gunk munkásosztálya, szoros szö­vetségben a kis- és középparasz­tokkal és a dolgozó értelmiséggel. Ezért feladatul tűztük ki a ter­melés lényeges fokozásét a nép­gazdaság valamennyi ágazatában és a nehéziparban, elsősorban pe­dig a gépiparban, az egész népgaz­daság szüntelen fejlődése megbíz­ható alapjainak kiépítését, ami feltétlenül szükséges a lakosság anyagi és kuturális színvonalának emelkedéséhez. ítélje meg az egész világ, milyen eredményeket értünk el ebben a törekvésünkben. Fejlett nehéziparunk népünk gazdagsága és büszkesége, s nagyon kedvező fel­tételeket nyújt számunkra az egész népgazdaság fejlesztésére. Jelentő­sen fokoztuk a termelést a köz­szükségleti cikkeket gyártó ipar­ban is. Az első ötéves terv éveiben az ipari termelés több mint kétsze­resére való emelésének alapján el­értük a dolgozó nép életszínvona­lának jelentős emelkedését. Nem tudunk azonban az ipari termelés növekedésével arányosan fokozni a mezőgazdasági terme­lést, amely részeredményei ellené­re is lényegesen elmaradt az ipari termelés mögött. Más súlyos hi­bák és fogyatékosságok is előfor­dultak, melyeknek következtében az iparban elért sikerek nem tud­tak még kifejezőbben megnyilvá­nulni a lakosság általános anyagi és kulturális színvonalának emel­kedésében. Szocializmusépítésünk fontos határköve lett a pénzreform és az 1953. szeptemberi kormánynyilat­kozat. A párt és a Nemzeti Front kormánya feladatul tűzbe ki, hogy az ötéves tervek az ipari terme­lésben elért eredményeire kell tá­maszkodni a népgazdaság vala­mennyi ágazata arányos fejlődésé­nek érdekében, meg kell szüntetni elsősorban a mezőgazdasági terme­lés elmaradását, és meg kell javí­tani a fogyasztási cikkek minősé­gét, bővíteni választékát és így biztosítani a dolgozók életszínvo­nalának gyorsabb és tartós emel­kedését. Bizonyára valamennyien meg­erősítik, tisztelt barátaim és elv­társaim, hogy ettől az időtől kezd­ve valamennyi dolgozónk átható javulást észlel az élelmiszerekkel és ipari cikkekkel való ellátásban. Számos hiányosságot, melyekre még nem régen jogosan panasz­kodtak, kiküszöböltünk vagy ki­küszöbölünk. Az üzletekben egy­re nagyobb mennyiségű gazdag választékú, jóminőségű készítmény kerül eladásra s amint tudják, vá­sárlókban nincs hiány. Hogy is volna, amikor a tavalyi év óta már háromszor hajtottunk végre árle­szállítást és a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi árait összesen 150/0-kai csökkentettük. Ha ehhez még figyelembe besszük a bér­emeléseket, akkor látjuk, hogy ugyanezen idő alatt a reálbérek több mint 20%-kal emelkedtek. Legalább ennyivel emelkedett a mezőgazdasági lakosság, a szövet­kezeti tagok, a kis- és középpa­rasztok reáljövedelme is. A szovjet nép nagy példájától vezettetve, sikereitől lelkesítve, ön­zetlen segítségének támogatásával népünk a béketábor többi orszá­gainak népeivel együttműködésben olyan sikereket ért el, hogy jog­gal mondhatja: munkánk és áldo­zataink nem voltak hiá'ba valók. Kapitalista államokból érkezett számos látogató, munkások, pa­rasztok, értelmiségeik, alkiiknek al­kalmuk volt megismerni a köz­társaság gazdasági és szociális vi­szonyait a burzsoá rendszerben, bámulattal adóznak annak az óriá­si haladásnak, amelyet hazánkban rövid idő alatt elértünk. Hisz nem­csak az élelmiszerek és ipari cik­kek fogyasztása emelkedett, még pedig hallatlan mértékben, hanem a dolgozó nép legszélesebb töme­geinek magas színvonalú kulturá­lis, egészségügyi és szociális intéz­mények, fürdők, üdülőközpontok és sportterek állanak rendelkezé­sére. Nálunk a népi demokrati­kus feltételek között olyan a szo­ciális gondoskodás, ami messze fe­lülmúlja mindazt, amit a kapita­lista államok ismernek. Szüntele­nül tökéletesedik és elmélyül az anyákról és gyermekekről való gondoskodás. Dolgozóink számos más vívmánya is jogos csodála­tot kelt barátaink körében Való­ban örülünk, hogy a nyugati ál­lamokban levő barátaink tőlünk is hitet merítenek a szocializmus ügyének legyőzhetetlenségében, megerősödnek a kapitalista és im­perialista elnyomás ellen folyta­tott harcukban. A Szovjetunió pompás példáján kívül joggal lát­ják a mi sikereinkben is a szocia­lista rendszer kapitalista rendszer feletti túlsúlyának további bizo­nyítékát. A nemzetgyűlési választások ur­nái elé természetesen nemcsak si­kerekkel, hanem súlyos fogyaté­kosságokkal is lépünk. Népi de­mokratikus rendszerünk ereje ab­ban áll, hogy nem félünk nyíltan beszélni e hibákról, mert szilárd meggyőződésünk, hogy népünk munkaaktivítására támaszkodva, e hiányosságokat is kiküszöböljük. A X. kongresszus irányelvei — a mi választási programunk A szocializmus jellegének meg fele] a dolgozók legszélesebb tö­megei életszínvonalának szüntelen emelkedése, az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kul­turális szükségleteinek maximáli kielégítése. Pártunk és a Nemzet Front kormánya fő feladatának tartja és politikája legfőbb törvé nyének, hogy a jövőben is bizto sítsa a munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség és az egész nép anyagi és kulturális színvonalának tartós emelkedését E célhoz vezető utat világosan megmutatják a Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresz­szusának irányelvei. A X. kong­resszus irányeilvei — ez a mi vá­lasztási programunk. Felhívjuk az összes dolgozókat alkotó, ter­mékeny munkára ez irányelvek teljesítésében. Mindnyájunk előtt világos, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának a mezőgaz­dasági termelés legközelebbi 2—3 évben való lényeges fokozásáról szóló irányelveinek teljesítése mily fontos az egész lakosság életszín­vonalának emelésére, mégpedig — hangsúlyozom — beleszámítva a mezőgazdasági lakosságot is. Lahe tővé teszi az élelmiszerfogyasztás további és jelentős emelését, ami főként a munkások és a városok többi lakosai számára fontos. Egy­ben a mezőgazdasági termelés fo­kozásának, a magas hektárhoza­moksnak és az állatok hasznosságá­nak alapján jelentősen emelkedik a mezőgazdasági lakosság jövedel me. Jövedelméért több terméket vásárolhat majd, mind személyes szükségletére, mind pedig a me­zőgazdasági termelés fejlesztésére. Abból indulunk ki, hogy ná­lunk Csehszlovákiában nagyon kedvező előfeltételek vannak a mezőgazdasági termelés gyors nö­velésének eléréséhez. Nehézipa­runk képes rövid idő alatt nagy­mennyiségű minden fajtájú gépe sített eszközt termelni, hogy a pa­rasztok munkája könnyebbé vál­jék, hogy a szántóföldek területét kiterjeszthessék és minden földet megművelhessenek. Ha a vegyi­ipar is rendesein fogja teljesíteni feladatait, a műtrágya szállítása te­rén, akkor megvannak a fő anya­gi- és műszaki előfeltételek a me­zőgazdasági termelés feladatainak teljesítésére. Ezek az előfeltételek azonban magukban véve nem ele­gendők. A mezőgazdasági termelés feladatainak teljesítéséhez szüksé­ges, hogy a mezőgazdasági terme­lés fokozásának terve az egész nép szívügyévé váljék. Az ipari mun­kásoknak és a műszaki értelmi­ségnek legsajátabb feladatul kell tartanioik nemcsak a mezőgazda­sági megrendelések pontos, jómi­nőségű és idejében való teljesíté­sét. hanem azt is, hogy a mező­gazdasági dolgozóknak, akár egy­séges földművesszövetkezetekben dolgoznak, akár egyénileg gazdál­kodnak, óriási politikai és szer­vezési segítséget nyújtsanak. To­vábbá elkerülhetetlenül szükséges, hogy a munkásosztály soraiból ön­tudatos munkásokat küldjön a traktorállomásokra, az egységes földművesszövetkezetekbe, hogy főként politikai, szervezési és mű­szaki tapasztalataikkal lényeges segítséget nyújtsanak a parasztok­nak, a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdaság termelékenysége fokozására irányuló feladatok tel­jesítésében. Ilyen konkrét rendszeres segít­ségben is meg kell nyilvánulnia a gyakorlatban a munkásosztály szövetségének a dolgozó paraszt­sággal. És emellett nemcsak arról van szó, hogy a szövetséget meg­szilárdítsuk a szövetségi parasz­tokkal. A mezőgazdasági földek többségét nálunk kis- és közép­parasztok művelik. Elvárjuk, hogy ők is saját érdekükben és a társa­dalomhoz való viszonyukból kiin­dulva, jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés emelésé­hez. Igaz, — és ezit szüntelenül ma­gyarázzuk és bizonyítjuk a parasz­toknak — hogy az egységes föld­művesszövetkezetek sokkal na­gyobb lehetőséget adnak a terme­lés fokozására, sokkal nagyobb le­hetőséget nyújtanaik a gépesítés bevezetésére és ezzel a paraszt munkájának megkönnyítésére, ál­talában kulturális és műszaki szín­vonalának emelésére. A szövetke­zeti gazdálkodás kiépítése közgaz­dasági szükségszerűség és a szo­cializmus végső győz símének fel­tétele hazánkban. Az egységes földművesszövetkezetek kiépítése és ennek alapján a mezőgazdasági termelés lényeges fokozása azon­ban az egész parasztság legsajá­tabb érdeke is az egész parasztság jólétének fokozása szempontjából. Az is igaz. és fáradhatatlanul igyekszünk erről kis- és közép­parasztjainkat meggyőzni, hogy a jól gazdálkodó EFSz-ek — és első­sorban tőlük függ, hogy az EFSz jól dolgozzék, magasabb hektárho-. zamokat és az állatok magasabb­fokú hasznosságát érik el. Ezáltal nemcsak a városok jobb ellátásá­hoz járulnak hozzá, hanem fokoz­zák saját jövedelmüket is, bizto­sítják jobb, gazdagabb életüket. Ez azonban semmiképpen sem jelenti azt, hogy a kis- és középparasztok egyéni gazdálkodási módszer mel­lett nem érthetnének el jelentősen magasabbfokú termelést. El is vár­juk tőlük, hogy minden erejükből erre törekednek saját érdekükben és hazájuk érdekében is. Az a kö­rülmény. hogy a kis- és közép­parasztok egy része mindeddig nem győződött meg a szocialista nagytermelés előnyeiről és egye­lőre kitart még az egyéni gazdál­kodás mellett, semmiképpen sem jelenti azt, ho^y a munkásosztály­politikád szövetségét a parasztság­nak ezzel a részévei gyengíteni kellene. Ellenkezőleg Az egyéni­leg gazdálkodó kis- és középpa­rasztokat szövetségesünknek és ba­rátunknak kell tartani, termelési törekvéseinek minden téren fi­gyelmet kell szentelni és támogat­ni kell igyekezetét az állami gép­és traktorállomások segítségével, műtrágya, építkezési anyag kiuta­lásával, hitelnyújtással stb. Ezt megkívánja mind a mezőgazdasági termelés emelésének érdeke, mind pedig, a munkások és parasztok szövetsége megszilárdításának ér­deke. mert a paraszt a szocializ­mus felé haladó népi demokrati­kus állam szilárdságának és ere­jének alappillérje. Úgy vélem, szükséges, hogy ezt jól tudatosít­suk mindnyájan, akik vagy köz­vetlenül vagy közvetve foglalko­zunk a mezőgazdaság és a mező­gazdasági termelés kérdéseivel; el­sősorban vonatkozik ez azonban a mezőgazdasági igazgatóságok és a be°yi" ítési anparátus dolgozóira. Számos egységes földművesszo-. Kiépítettük a szocializmus hatalmas anyagi támaszpontját

Next

/
Oldalképek
Tartalom