Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-17 / 253. szám, vasárnap

1954. október 17. UJSZ0 3 Wilhelm Fieck rádióbeszéde A Francia Békevédők Bizottságának nyílt levele Mendes-France-Iioz A Francia Békevédők Bizottságának állandó bizottsága nyílt levelet küldött a francia miniszterelnöknek. A levélben ez áll: „Hatalomrajutása után állandóan felhívásokkal fordult Ön a francia nyilvánossághoz, mivel a nyilvánosság békére vágyik és mélyen tudatosította az indokínai háború megszüntetésének szükségét, s támogatta az Ön tevékenységét a genfi értekezleten. A nyilvánosság örömmel fogadta a nemzetgyűlés határozatát az „európai védelmi közösség" szerződésének elutasításáról. Az Ön eljárása a londoni értekezleten azonban mély csalódást keltett a közvéleményben. Az „európai védelmi közösségről" szóló egyezményben a franciák többsége elsősorban Németország felfegyverzését ítélte el. Németországot, noha más formában, a londoni egyezmények értelmében felfegyverzik. Nagy-Britannia illúziót keltő garanciája és kötelezettségei mellett, melyek csak látszatra tűnnek reálisaknak, Ön egyetértett a német hadsereg és légierők feltámasztásával, a német vezérkar és a Ruhr-vidék fegyveripara felállításéval. A londoni egyezmények ugyanazzal a következménnyel járnak, mint az „európai védelmi közösség": Németország felfegyverzését. Adják vissza Paul New-Yorkban a napokban bizottság alakult, amely küzd azért, hogy adják vissza Paul Robesonnak, a híres néger művésznek és békeharcosnak útlevelét. A bizottság ismertette a világ nyilvánosságával Robeson levelét, amelyben kéréssel fordult az amerikai külügyminisztériumhoz, hogy adják viszsza útlevelét, amelyet megalkuvást nem tűrő, haladószellemű magatartása miatt vettek el tőle. Paul Robeson a levélben rámutat arra, hogy a minisztérium már négy év óta akadályokat gördít külföldi útja elé, s azt írja: „Jelentősen korlátozták annak lehetőségeit, hogy rendes szerződések alapján játszhassak az országban. Az operaház, a drámai színház, a nagy hangversenytermek, a rádió és a televízió kapui zárva állnak előttem. Egyike vagyok annak a sok amerikai művésznek, akiket feketelistára tettek ..." Robeson levele további részében megjegyzi, hogy meghívást kapott Angliába Shakespeare „Othello"-ja főszerepének játszására. További meghívást kapott egy angliai hangversenykőrútra. A meghívást R. VaughamVilliams, a legismertebb élő angol zeneszerző, továbbá Benjámin Britten, Németország és Európa kettészakítottságának elmélyülését eredményeznék, fokoznák a lázas fegyverkezést, melynek gazdasági következményéi ártalmasan hatnak a franciák életszínvonalára és fokozzák a háború veszélyét. Ön, éppúgy, mint elődei, Németország felfegyverzésének elkerülhetetlenségét hirdette a parlamentben. Ez az érv nem győzi meg a közvéleményt. A közvélemény tudja, hogy egyre világosabb távlatok nyíltak, melyek kedveznek az általános lefegyverzésről és a német kérdés békés megoldásáról folytatandó tárgyalásnak. Ön, a fejét mindenütt felütő nyugtalanság felszámolására törekedve kijelentette, hogy törekedni fog a londoni egyezmények teljesítésére és egyidejűleg tárgyalást kezd Kelettel. A közvélemény tudja, hogy az általános lefegyverzés Németország felfegyverzése útján nem érhető el. Azt is tudja, hogy a londoni egyezmények után Franciaország, amely Nyugat-Németország szövetségévé válna, kénytelen lenne támogatni a németek európai terveit és hogy cselekvési szabadsága korlátozva lenne. A közvéleménynek joga van követelni, hogy a kormány a londoni egyezmények ratifikálási vitája előtt tegyen meg minden szükséges intézkedést, Robeson útlevelét Alan Rawsthorne és sok más zeneszerző írta alá. A brit zeneszerzők Paul Robesonnak küldött levelükben többek között ezt írják: „Szívünk mélyéből támogatjuk ezt a meghívást és mint a hivatásos brit zeneművészet képviselői biztosítjuk önt. hogy országunk zenekedvelőinek ezrei minden bizonynyal nagyra fogják becsülni az ön látogatását." Robeson Izraelből, Franciaországból, Skandináviából és más országokból is meghívást kapott hangversenykörútra. Paul Robeson a külügyminisztériumnak küldött levele végén ezt írja: „A legnagyobb lelkesedéssel fogadom a meghívásokat, hogy külföldön énekeljek és játsszak, mivel számomra ez az egyedüli lehetőség hivatásom gyakorlására azzal, hogy a nagyközönség előtt szerepelek. Ha nem fogadhatom el ezeket a meghívásokat, itthon nem találok ehhez hasonló alkalmat az érvényesülésre. Ezért kérem, hogy gyorsan és pozitívan intézzék el kérvényemet." A Paul Robeson útlevelének visszaadását követelő ideiglenes bizottság felhívta az amerikai és külföldi nyilvánosságot, hogy támogassa Robeson kérvényét és támogatásával segítse Robesont teljes amerikai polgárjogainak visszaszerzésében. amint ezt a politikai pártok vezető tényezői követelik, hogy a négy hatalom egyezményt kössön a német kérdésről és a lefegyverzésről. Franciaország érdekei e két legfontosabb kérdésben azonosak a béke érdekeivel. Miniszterelnök úr, az az út, amelyre Londonban tért, nagy veszélybe sodorja országunkat. A közvélemény ellenzi Németország felfegyverzését. Kijelenti Önnek, őrültség lenne fegyvert adni a német militaristáknak. A közvélemény saját küldöttei és képviselői ellen irányul. Egyre határozottabban érezteti akaratát. Kivánja Franciaország biztonságát, függetlenségét, az európai országok biztonságát, a lefegyverzést és a világbékét. A Francia Békevédők Bizottságának, amelynek kezdeményezésére rendezték a tömegpusztító fegyverek eltiltását, a lefegyverzést és az indokínai békét követelő kampányt és amely kezdettől fogva határozottan szembeszállt Németország bárminemű formában való felfegyverzésével és amely követeli a német kérdés megoldását tárgyalás útján, meggyőződése, hogy a közvélemény meghallja és megérti felhívását. A VDK kormányának nyilatkozata Hanoi felszabadításáról A vietnami sajtóiroda jelenti, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya október 12én Hanoiban tartott ülésén Hanoinak, a köztársaság fővárosának nemrégiben történt fölszabadításával foglalkozott. A gyűlés részvevői Ho Csi Minh elnök elnökletével meghallgatták a hanoi-i katonai és közigazgatási bizottság elnökének jelentését a város átvételéről. A kormány kommünikét adott ki, amelyben beszámol arról, hogy a fővárosban biztosította a rendet és a biztonságot és hogy a lakosság élete rendes mederben folyikA nyilatkozat megjegyzi, hogy a város átvétele kedvező körülmények és az egész lakosság lelkesedésével folyt le. A lakosság lelkesen fogadta a vietnami néphadsereget. Hanoi felszabadítása alkalmából — mondja a nyilatkozat — a kormány széleskörű amnesztiát hirdetett ki. Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke október 15-én rádióbeszédet mondott a népi kamarába tartandó választások alkalmából. ,,Az október 17-i döntésnek felette nagy jelentősége van köztársaságunk minden egyes polgárának és az egész német nemzetnek élete és jövője szempontjából — mondotta Pieck. A fő kérdés, amely előtt minden egyes választó áll: a béke vagy a háború? Hazánk egységének vagy kettészakítottsága további elmélyülésének kérdése ez. A demokratikus Németország Nemzeti Arcvonalának választási programmja a békének és Németország demokratikus alapon való egyesülésének programmja. A Nemzeti Arcvonal közös listáján a különböző társadalmi rétegekhez tartozó és különböző világnézetet valló férfiak és nők szerepelnek, akiket az a közös akarat egyesít, hogy minden erővel küzdenek a békéért és Németország egységéért". Wilhelm Pieck ezután rámutatott a nyugati nagyhatalmak külPárizsbari október 15-én megkezdődött Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése. A teljes ülés napirendjén szerepel a német imperializA Komszomol Központi Bizottsága „A parlagföldek megműveléséért" elnevezésű érdemjelvényt létesített. Az érdemjelvényt azoknak a komszomolistáknak adományozzák, akik kitűnően megálltak helyüket a parlagföldek megművelésében. Elsőnek Vaszilij Minakov komszomolista brigádját tüntették ki, amely győzött az altájvidéki gépesítők szocialista munkaversenyében és 232 százalékra tejesitette a parlagföld megművelési tervét. *** Erős olasz rendőrosztagok Reggio del Emiliában megszállták a kommunista párt szervezetének és a szakszervezeti központnak székházát és kiűzték a székházat négy napig védelmező dolgozókat. Kilencven személyt letartóztattak. A rendőrség a tömegek nyomására azonban bizonyos idő múlva kénytelen volt őket szabadon bocsátani. A lakosság tiltakoI

zó tüntetéseket rendezett. A rendőrség számos egyént ütlegelt és megsebesített. ügyminisztereinek és Adenauernak nem régen tartott londoni tárgyalásaiból eredő veszélyre. Wilhelm Pieck elmondotta, hogyan adja el Adenauer Nyugat-Németország területét az amerikai imperialistáiknak. akik ma már ezt a területet katonai táborrá és háborús felvonulási tereppé változtatják. „A német nemzet joggal követel helyet egyeniogú nemzetként a békeszerető nemzetek családjában. Természetesen ennek elkerülhetetlen előfeltétele az, hogy Németország végre megkösse a békeszerződést. Ez megköveteli a négy nagyhatalom értekezletének öszszehívását. amelyre NémetorsEág mindkét részének mint egyenjogú részvevőnek képviselőit is meghívják. A Nemzeti Arcvonal választási programmja ezért követeli a Németországról szóló megszakított tárgyalások folytatását". Wilhelm Pieck végül kijelentette. hogy az október 17-i választások mutassák meg a békének, a megértésnek és a német nemzet egységének győzelmét. mus feltámasztása ellen folyó tfékeharc kérdése. Beszámolót tart Laurent Casanova, a Központi Bizottság politikai irodájának tagja. A newyorki filharmónia szimfonikus zenekara október 14-én a „Carnegie-Hall"-ban Dimitrij Mitropulosz vezényletével az USA-ban első ízben előadta D. Sosztakovics X. szimfóniáját. A hallgatóság lelkes tapssal fogadta a szimfóniát. A hangversenyen A. J. Visinszkij, a Szovjetunió állandó képviselője az ENSz-ben, is részt vett. A „Norvégia-Szovjetunió Társaság" október 16-án és 17-én Oslóban tartja rendes kongresszusát. A kongresszusra szovjet kultúrküldöttség érkezett, amelynek tagjai M. I. Artanonov professzor, az „Ermitazs" igazgatója, J. A. Dolmatovszkij költő és G. P. Sumilov, a VOKSz skandináv osztályának vezetője. *-** Japánban minden negyedik ember aláírta az atom- és hidrogénfegyverek betiltását követelő határozatot. Március óta 20 millió aláírást gyűjtöttek s ez a szám állandóan nő. Franciaország Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése KÜLFÖLDI HÍREK A napokban hozták nyilvánosságra a szovjet-kínai tárgyalásokon léti ott megállapodások szövegét. A megállapodások egyik pontja Port-Arthur kérdésében intézkedik. A közlemény leszögezi, hogy, legkésőbb 1955. május 31-ig PortArthurból kivonják a szovjet csapatokat és a portarthuri támaszpont térségében levő berendezéseket kárpótlás nélkül átadják a kínai kormánynak. Port-Arthur Dél-Mandzsúria egyik fontos kikötője. Nagy stratégiai jelentősége van. A körülbelül 33.000 lakosú város a Kvantungfélsziget déli csúcsán terül el, pontosan szemben Shantung-félszigettel. Ez a kikötő uralja az egész pechihli öblöt. A kikötő egész éven át jégmentes. Port-Arthurt az úgynev.ezett Csang-Csung vasút közvetlenül összeköti a Szovjetunió szibériai vasútvonalával, ami emeli a kikötő kereskedelmi jelentőségét. port-Arthur a mult század végén a hatalmak versengésének célpontja volt. A kikötőt Kínától Japán, majd a cári Oroszország szerezte meg, az 1905-ös orosz-japán háború Port-Arthur után pedig a portsmouthi béke Japán kézre juttatta. Port-Arthur 1945-ben szabadult fel a japán megszállás alól. Sorsáról az 1945-ös szovjet-kínai szerződés döntött, mely ezt a támaszpontot közös szovjet-kínai használatba adta. 1950. február 14-én újabb egyezmény jött létre Port-Arthur kérdésében: a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság megállapodott, hogy a japán békeszerződés megkötése után azonnal, de legkésőbb 1952. végéig kivonják a szovjet csapatokat az eddig közösen használt portarthuri támasí -'ont ól és az erődöt átadják a Kínai Népköztársaságnak 1952 szeptemberében azonban a Kínai Népköztársaság kormánya jegyzékkel fordult a szovjet kormányhoz, s ebben azt kérte, hogy a szovjet csapatokat ne vonják ki PortArthúrból. A kérést a japán probléma rendezetlensége indokolta. Japán elutasította a Kínai Népköztársasággal és a Szovjetunióval való békeszerződés megkötését, ehelyett külön szerződést kötött az Egyesült Államokkal. Az 1950-ben létrejött szerződés fő célja az volt, hogy meggátolja az agresszió megismétlődését Japán vagy bármely más állam részéről. A Szovjetunió kornánya figyelembevéve a helyzetet, a koreai háború tényét, egyetértését fejezte ki a kínai javaslattal és A Csingjing és Ulan Bátor között a Kínai Népköztársaságot kozvetleépítendö vasútvonal j nül fenyegető háborús veszélyre Jirnít MONGOL NEPKÖZTARSASAG V" k Í N A;

T"

N t P A Lancsou—Urumcsi—Alma-Ata között építendő vasútvonal. való tekintettel., nem vonta ki csapatait Port-Arthurból. A most létrejött megállapodás ekként szabályozza Port-Arthur helyzetét: „Figyelembe véve a távolkeleti nemzetközi helyzet megváltozását a koreai háború befejezésével és az indokínai béke helyreállításával kapcsolatban, valamint figyelembe véve a Kinai Népköztársaság védelmi képességének megerősödését, a Szovjetunió kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya a két állam kialakult és egyre erősödő barátságának és együttműködésének megfelelően megállapodott abban, hogy a szovjet kormány a szovjet csapategységeket kivonja Port-Arthur közösen használt haditengerészeti támaszpontról, és e térségben a berendezéseket kárpótlás nélkül átadja a Kínai Népköztársaság kormányának."