Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)
1954-10-13 / 249. szám, szerda
1&54. október 13. UISZO Kommüniké a szovjet-kínai tárgyalásról A kínai kormány meghívására a Kínai Népköztársaság kikiáltása ötödik évfordulójának ünnepségein részt vevő szovjet kormányküldöttség szeptember 29-től október 12-ig tartózkodott Kínában. A küldöttség tagjai voltak: N. Sz. Hruscsev, a SzKP Központi Bizottságának első titkára és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének tagja, N. A, Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, A. I. Míkojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, N. M. Svernyik, a Szakszervezetek össz-szövetségi Központi Tanácsának elnöke, G. F. Alekszandrov, a Szovjetunió kulturális ügyeinek minisztere, D. T. Sepilov, a moszkvai „Pravda" főszerkesztője, J. A. Furceva, a moszkvai városi pártbizottság titkára, J, Sz. Naszriddinova, az Üzbég SzSzK építőanyagipari mv nisztere, V. P. Sztyepanov, a SzKP KB osztályvezetője és P. F. Jugyin, a Szovjetunió nagykövete a Kinai Népköztársaságban. A szovjet küldöttség kínai tartózkodása idején Csou En-lajjal, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökével és külügyminiszterével, Csen-Junnal, Pen Tehhuajjal, Ten Hsziao-pinnel, Ten Csi-huval és Li Fu-csunnal, az Államtanács elnökhelyetteseivel a szovjet-kínai kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről tárgyalt. A tárgyaláson Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke, CsuTeh, a Kínai Népköztársaság elnökhelyettese és Liu Sao-csi, Kína Kommunista Pártja KB titkára, az országos kínai népi gyűlés állandó bizottságának elnöke is részt vett. A tárgyalás az őszinte barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Közzétették a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányainak közös nyilatkozatát a szovjetkínai kapcsolatokról és a nemzetközi helyzetről, a Japánnal való kapcsolatokról; közös kommünikéjét Port Arthur tengeri haditámaszpontról, a szovjet-kínai vegyes részvénytársaságokról, a tudományos-műszaki együttműködésre és a Lancsou-Urumcsi—Alma-Ata-i vasútvonal építésére vonatkozó egyezményről. Ezenkívül egyezményeket írtak alá, amelyek alapján a Szovjetunió kormánya több mint 520 millió rubel hosszúlejáratú hitelt folyósít a Kínai Népköztársaság kormányának. Jegyzőkönyvet írtak alá továbbá a szovjet kormány segítségéről, melyet 15 további iparvállalat építésében nyújt a Kínai Népköztársaság kormányának, valamint a már régebben aláírt egyezmény alapján 141 vállalat számára készülő termelőberendezésszállítmányok arányainak növeléséről. Emellett a Szovjetunióból szállítandó további termelőberendezés-szállítmányok általános értéke több mint 400 millió rubelt tesz ki. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának ós a Kínai Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy nézeteik teljesen megegyeznek mind a két ország általánosan fejlődő együttműködése terén, mind a nemzetközi helyzet kérdéseiben. A kínai nép történelmi jelentőségű győzelme és a Kínai Népköztársaság megalakulása óta eltelt öt év alatt a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság az 1950. február 14-én kötött barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel teljes összhangban teremtette meg a szoros együttműködésen felépülő kapcsolatait. Ennek a szerződésnek alapja a kínai és szovjet nép őszinte törekvése, hogy kölcsönösen segítsenek egymáson, hozzájáruljanak mindkét ország gazdasági és kulturális haladásához, testvéri barátságuk további szilárdulásához és kibővüléséhez, s ezzel elősegítsék a távolkeleti és világbéke s biztonság megszilárdulását, az Egyesült Nemzetek célkitűzéseinek és alapelveinek megfelelően. A tapasztalat igazolta a Szovjetunió és a Kinai Népköztársaság együttműködésének nagy életadó erejét, amely a távolkeleti béke és biztonság biztos oltalma és a világbéke megőrzésének fontos tényezője. A Szovjetunió Äormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya kijelenti, hogy a Szovjetunió és a Kína között kialakult baráti kapcsolatok a két állam további szoros együttműködésének alapját képezik az egyenjogúság, a kölcsönös előnybehelyezés, állami szuverenitásuk és területi sérthetetlenségük kölcsönös tiszteletbentartása alapelveinek értelmében. A két kormány egyaránt törekszik arra, hogy továbbra is részt vegyen az összes olyan nemzetközi akciókban, amelyeknek célja a béke megszilárdítása, és költsönös tanácskozást folytat bármikor, ha a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közös érdekeit érintő kérdések merülnek fel, hogy összhangba hozzák a két állam biztonságának biztosítására, a távolkeleti és a világbéke megőrzésére irányuló akcióikat. A genfi értekezlet, amely az indokínai hadicselekmények megszüntetését eredményezte és lehetőséget adott az indokínai helyzet megoldására e területen élő nemzetek összes törvényes nemzeti érdekeivel összhangban, igazolta, milyen nagy jelentősége van a béke ügye szempontjából annak, hogy az időszerű nemzetközi kérdések megtárgyalásában minden egyes nagyhatalom részt vegyen, mivelhogy az ENSz alapokmánya a nagyhatalmakat teszi főleg felelősé a világbéke megőrzéséért- A genfi értekezlet azt is igazolta, hogy teljesen alaptalan a Kínai Népköztársaságot ENSz-beli törvényes helyének elfoglalásában akadályozó USA kormányköreinek politikája. Ez a politika, éppúgy, mint az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársasággal szemben elkövetett közvetlen agresszív akciói, valamint az a tény, hogy az Egyesült Államok továbbra is megszállás 'alatt tartják a Kínai Népköztársaság területének egy részét — Taivan szigetet, és hogy továbbra is katonai és anyagi támogatást nyújtanak a kínai néppel szemben ellenséges magatartást tanúsító Csang Kaj-sek-klikknek, összeegyeztethetetlen a távolkeleti béke megőrzésének és a nemzetközi feszültség enyhítésének feladataival. Mindkét kormány abnormálisnak tartja azt az állapotot, hogy Korea annak ellenére, hogy a koreai nép természetes törekvést fejt ki egységes, békeszerető és demokratikus koreai államban való nemzeti egyesülésére, kettészakított állapotban marad. Mindkét kormány elismeri, hogy az egyik fontos kérdés, amelynek megoldása nagy jelentőséggel bírna a távolkeleti béke megszilárdítása szempontjából, Korea egyesítése, és ezért szükségesnek tartja, hogy a közeljövőben értekezletet hívjanak össze a koreai kérdés tárgyalására az érdekelt államok széleskörű részvételével. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság határozottan elítéli agresszív katonai tömb építését Délkelet-Ázsiában, mivel e tömb alapját kezdeményezőinek elsősorban az ázsiai országok biztonsága és nemzeti függetlensége, valamint az ázsiai és csendesóceáni béke érdekei ellen irányuló imperialista céljai képezik. Mindkét kormány szükségesnek tartja kijelenteni, hogy a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság továbbra is építeni fogja kapcsolatait az ázsiai és csendesóceáni országokkal, éppúgy, mint a többi államokkal is, szuverenitásuk és területi sérthetetlenségük kölcsönös tiszteletbentartása, a kölcsönös meg nem támadás, az egymás belügyeibe való kölcsönös be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnybehelyezés, a békés egymás mellett élés alapelveinek szigorú betartása alapján, ami nagy lehetőségeket nyújt az eredményes nemzetközi együttműködés fejlesztésére. / Mindkét kormány mély meggyőződése, hogy ez a politika minden nemzet, köztük az ázsiai nemzetek létérdekeinek is megfelel. Az ázsiai nemzetek biztonságát és jólétét egyedül az államok közös békevédelmi törekvése tudja biztosítani. Ami a szovjet kormányt és a Kínai Népköztársaság kormányát illeti, mirlden erőfeszítést megtesznek, hogy hozzájáruljanak a megoldatlan nemzetközi problémák, köztük az ázsiai problémák megoldásához is. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányának és a Kínai Népköztársaság kormányának közös nyilatkozata a Japánnal való kapcsolatokról 1 A második y^ágháború befeje- I alatt Japán nem nyerte vissza I volkeleti országok nemzeteinek ' _ _ i. " _ _ L ] - —— n • • _ „ J.1 . I A- ,XkUv,. i/-i ÍÁ n rmin 1 1 r r\ *-» rt c rt.l 1 +.Vinivi V» #-v<ľ-- T O m n 1 zése után a potsdami egyezmény rendelkezése értelmében Japánnak el kellett volna nyernie teljes nemzeti függetlenségét, meg kellett volna teremtenie demokratikus intézményeit, fejlesztenie kellett volna önálló, békés gazdaságát és önálló kultúráját. Az Amerikai Egyesült Államok, mint a Japánt megszálló fő hatalom, amelyre a A potsdami határozatok teljesítéséért való legfőbb felelősség hárul, durván megszegte ezeket a határozatokat s lábbal tiporta a japán nép érdekeit. San Franciscóban „békeszerződést" és a nagyhatalmak már említett egyezményeinek ellentmondó egyéb egyezményeket kényszerített Japánra: függetlenségét és továbbra iá félig megszállt ország. Területén sok amerikai haditámaszpont fekszik, amelyeket a béke megőrzésével, a világbéke és Japán független fejlődésének biztosításával semmi közösséget nem mutató célok érdekében építettek. A japán ipar és pénzügy az amerikai haditámaszpontoktó) függ. Japán kezét megkötötték külkereskedelme terén is, ami ártalmasan befolyásolja gazdaságát, főleg békés iparágait. Mindez kell, hogy sértse a japán nép nemzeti érzését, kialakítsa a japánok bizalmatlanságának légkörét és megbénítsa a japán nép sokoldalú képességeit. Japán jelenlegi helyzete jogos aggodalľA' haboru óta eltelt kilenc év makra,^ad .okot az ázsiai és a táazzal kapcsolatban, hogy Japánt felhasználhatják olyan agresszív tervek megvalósítására, amelyek éppoly távol állnak tőlük, mint a japán nép érdekeitől, valamint a távolkeleti béke megőrzésének feladataitól. A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság nemzetei melegen rokonszenveznek Japánnal és a japán néppel, amely e „szerződés" és a külföldi érdekektől diktált egyezmények következtében súlyos helyzetbe került. Hiszik, hogy a japán népnek elég ereje lesz ahhoz, hogy a külföldi függőség alól való felszabadulás és a haza megújhodása útjára, a többi államokkal, elsősorban a szomszédaival való széleskörű normális túrkapcsolatok felvételének útjára lépjen, A Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányai a Japánnal szemben folytatott politikájukban a nemzetek társadalmi rendszerükre való tekintet nélküli békés egymás mellett élésének alapelvéből indulnak ki, mivefl meggyőződésük, hogy ez minden nemzet létérdekeinek megfelel. Állást foglalnak a Japánnal kölcsönösen kedvező feltótelek mellett való fejlesztése és a szoros kultúrkap* csolatok felvétele mellett. Készségüket fejezik ki aziránť is, hogy lépéseket tesznek a Japánnal való kapcsolataik rendezésére. s kijelentik, hogy Japán a politikai és gazdasági kapcsolatok felvételére irányuló törekvésében a Szovjetunió és fi Kínai Népköztársaság teljes támogatására talál éppúgy, mint a békés és független fejlődése feltételeinek biztosítására irányuló összes lépéseiben messzemenő gazdasági kapcsolatok I is. Szovjet-kínai kommüniké a szovjet katonai egységek kivonásáról a közösen használt Port Arthur kínai tengeri haditámaszpontról és e haditámaszpontnak a Kínai Népköztársaság közigazgatása alá helyezéséró'l Tekintettel a koreai háború megszüntetésével és az indokínai béke visszaállításával kapcsolatban a távolkeleti nemzetközi helyzetben beállott változásra, és tekintettel a Kínai Népköztársaság védelmi képességének megszilárdulására, a Szovjetunió kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya a két állam között felvett és egyre szilárduló baráti és együttműködési kapcsolatok alapján megegyezett abban, hogy a szovjet katonai egységeket kivonják Port Arthur közösen használt, tenger: haditámaszpontról és e terület berendezéseit kárpótlás nélkül átadják a Kinai Népköztársaság kormányának. Mindkét fél megegyezőit abban, hogy a szovjet katonai egységek kivonásával és Part Arthur tengeri hadi támaszpont területe intézményeinek a Kínai Népköztársaság kormányának való átadásával kapcsolatos intézkedések végrehajtásával az 1950. február 14-én kötött egyezmény értelmében alakult port arthuri szovjet-kínai katonai vegyesbizottságot bízzák meg. A szovjet csapatok kivonása és Port Arthur tengeri haditámaszpont területe intézményeinek átadása a Kínai Népköztársaság kormányának, 1955. május 31-ig fejeződik be. Szovjet-kínai kommüniké a Kínai Népköztársaság vegyes társaságaiban való szovjet rész átadásáról A szovjet kormány és a kínai kormány között kötött egyezmény értelmében az 1950—1951. években négy szovjet-kínai vegyestársaság alakult az egyenlőség alapján: Színes- és nemesfémfej tési társaság a Kínai Népköztársaság Szinkian tartományában. Naftafejtő és feldolgozó társaság a Kínai Népkö -társaság Szinkian tartományában. Távolkeleti hajóépítő és javító társaság és Polgári légi útvonalak létesítésére és működésére alakult társaság. Ez abban az időben volt. midőn a fiatal Kínai Népköztársaság népgazdasága helyreállításának feladata előtt állott A szovjet-kínai társaságok létesítése lehetővé tette. hogy e társaságok vállalatai rövid időn belül megkezdhessék a munkát, lényegesen kibővíthessék a gyárak termelési kapacitását és a haladó szovjet tapasztalatok bevezetésével a gazdasági építésben emelhessék az általános műszaki színvonalat. A vegyes társaságok ilymódon teljesítették pozitív feladatukat és hozzájárulásukkal jelentősen elősegítették a kínai gaz Most, midőn a Kínai Népköztársaság helyreállította gazdaságát és sikeresen teljesíti első ötéves tervét, midőn a kínai gazdasági szervezetek megszerezték a kellő tapasztalatokat és maguk irányíthatják e vegyes vállalatok tevékenységét, a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kormányai arra a megállapodásra jutottak, hogy 1955. január 1-vel a szovjet-kínai vegyestársaságok szovjet részét egészen átadják a Kínai Népköztársaságnak. A szovjet rész értékét sok év elteltével azzal fogják fedezni, hogy a Kínai Népköztársaság majd szokott kiviteli árut szállít a Szovjetuniónak. A jelenleg a vegyes szovjet-kínai társaságok tulajdonát képező vállalatok ilymódon a Kínai Népköztársaság állami vállalataivá válnak. Mindkét kormány nézete megegyezett abban, hogy határozatuk összhangban áll a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság közötti baráti kapcsolatokkal és hozzájárul az egyenlőség, a kölcsönös segélynyújtás és egymás érdekeinek kölcsönös tiszteletbentartása alapján folytatott gazdasági daság helyreállítását és fejleszté- i együttműködésük további szilárdulásét ' sáho zSzovjet-kínai kommüniké a tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó egyezmény aláírásáról .A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya Moszkvában és Pekingben tárgyalt a szovjet-kínai tudományos-műszaki együttműködésről. A baráti és szívélyes légkörben folytatott tárgyalás október 12-én Pekingben a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között kötött tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezmény aláírásával végződött. A Szovjetunió kormányának megbízásából A. I. Mikojan elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a Kínai Népköztársaság kormányának megbízásából pedig Li Fu-csun elvtárs, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának elnökhelyettese írta alá az egyezményt. Az egyezmény alapján a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya és a Kínai Népköztársaság kormánya megegyeztek a két ország közötti tudományos-műszaki együttműködés felvételéről a népgazdaság összes ágaiban folytatott tapaszgazdasági együttműködés és kul- talatcsere útján. Mindkét fél kölcsönösen rendelkezésre bocsátja a technikai dokumentációt, kicseréli megfelelő ismereteit és szakembereket küld ki műszaki segítségnyújtásra és azért, hogy megismerkedjenek a két országnak tudományos-műszaki téren elért sikereivel. Mindkét fél ellenszolgáltatás nélkül bocsátja egymás rendelkezésére a technikai dokumentációt és csupán az okmányok másolatainak elkészítésével kapcsolatos tényleges kiadásokat fogják fedezni. Szovjet-kínai bizottság alakult hét szovjet és hét kínai tagból, hogy intézkedéseket dolgozzon ki az együttműködés megvalósítására és megfelelő ajánlatokat tegyen a két kormánynak. A bizottság évente legalább kétszer, váltakozva Moszkvában és Pekingben összejön. Az egyezményt öt évre írták alá. Ha a határidő letelte előtt egy évvel egyik fél sem jelenti be, hogy kívánja a szerződés érvénytelenítését, a szerződés további öt évre érvényben marad. {Folytatás a 4. oldalon.) i