Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-03 / 241. szám, vasárnap

1954. október 3. IIISI0 NÉPHADSEREGÜNK - A BÉKE ŐRE tcsoseges nap A Csehszlovák Hadsereg napját örökké a duklai harcok évfordulójával együtt fogjuk ünnepelni. Nt»m feledkezhetünk meg ezen a napon Dukla és a Nagy Honvédő Háború többi harctereinek katonáiról, akik életük árán is teljesítették az eskü szavait és elhozták országunkba a szabadságot. Ezért a Csehszlovák Hadsereg Napja idei ünnepségeinek fokmérője az a tény, hogy milyen sokat merítettünk eddig a Szovjet Hadsereg tapasztalataiból. Túlzás nélkül mondhatjuk és ezt bizonyítják az őszi ellenőrző szemlék értékelésének eredményei is, hogy katonáink fokozták tudásukat a lövészet terén és növekedett Egységeink harci és mozgósítási felkészültsége. Ezt bizonyítja az is, hogy számos rajt, egységet és katonát a példás katona jelvénnyel tüntettek ki. Míg a párt X. kongresszusán a miniszter elvtárs bejelentette, hogy 1953-ban hadseregünkben 15.405 példás katona volt, addig ebben az esztendőben csupán a második körzetben több mint 5.000 katona lesz kitüntetve ezzel az érdemrenddel. A példás katonák nevelése az elmúlt év folyamán a legtöbb egységnél a katonák nevelésével és kiképzésével szorosan összefüggött. Egy év munkája értékes ismeretekkel gyarapította tudásukat és ezek az ismeretek nagy segítséget nyújthatnak számunkra további munkánk során. A legjobb parancsnokok tapasztalatai mutatják, ho°v a példás katonák nevelésének legjobban bevált eszközei maguk az érdemrendek viselői, akik átadják tapasztalataikat a fiatalabb elvtársaknak. Nem követelhetjük azonban a példás katonáktól, hogy csak osszák tapasztalataikat, mint ahogyan nem lehet állandóan üríteni a korsót, ha közben nem töltik meg. A jó parancsnok elsősorban arról gondoskodik, hogy állandóan gyarapítsa a kitüntetettek tudását, hogy azután ezek továbbadhassák ismereteiket. Bestvini hadnagy, szakaszparancsnoknak altisztjeivel szerzett gyakorlata például Kolesar szakaszvezető rajában kedvező feltételeket teremtett további példás katonák nevelésére. Mielőtt Bestvini hadnagy a harci felkészültség bonyolultabb tételeinek betanításához hozzákezdett volna, bemutatta altisztjeinek az egész tételt. A raj kiképzése során Ivolesar tizedes példás gépfegyverkezelő, igyekezett katonái gyakorlatait tökéletesíteni. Az ilyen rajparancsnok a gyakorlatok során részben tekintélyre tesz szert, másrészt a katonák mindenben utánozni igyekeznek őt. A feladatok teljesítése a rajnál minden katona számára becsületbeli ügyet jelent. Az idei kiképzési évben az összes fokozatú parancsnokok többsége megtanulta a rendszeres értékelés alkalmazását a példás katonák nevelésénél. Nem egy rajnál vagy szakasznál vált ez a módszer a hibák és hiányosságok gyors leleplezésének és ezek könnyebb, hatásosabb megjavításának eszközévé. Vystrk őrmester, a híradó-raj parancsnoka számára a napi értékelés lehetővé tette minden egyes katona sikereinek és hibáinak megtárgyalását és így gyorsan megszervezték a kiválóknak nem mondható elvtársak számára a segítséget. Az értékelések alapján a lemaradó katonák számára a morzejelek befp v-•.!>;>£.:.-<-v y • " .-A.'.?--; :•: gyakorlásához alkalmas rádiógrammokat állítottak össze, ahol a kato nák gyakran megismételték a roszszul értelmezett jeleket. Ezzel fokozták a raj kiképzésének és nevelésének színvonalát. A katonák kezdeményezése nagy segítséget nyújt a „példás katona" jelvényének elnyeréséhez. Többszáz katona ötlete és leleményessége j gyakran egész ezredek színvonala emeléséhez járul hozzá. Ezen elvtársak munkájának sikere abban rejlik, hogy tökéletesen elsajátították a harci technikát. Horáček őrvezető, Huba tizedes rajában a lövészeti gyakorlatokon megszigorította és pontosabbá tette a célzások ellenőrzését és ezzel u könnyügépfegyver kiváló lövészévé vált. Célzás közben megtanulta a gépfegyvert vízszíntes helyzetben tartani, ami a pontos és helyes lövésnek egyik fő feltétele. Segítséget nyújtott bajtársainak az éleslövészetnél jobb eredmények elérésében. A rajok, katonák és parancsnokok egész sorát nevezhetnénk meg, akik becsülettel teljesítették a kiképzési év. feladatait. Kívánatos lenne, ha ezeknek a tapasztalatait a következő kiképzési évben minden katona elsajátítaná, mert csak így lehetséges a példás katonák nevelésében az eddigieknél nagyobb sikerekre számítani. Nem elegendő azonban büszkén dicsekedni a sikerekkel, hanem bíráló szemszögből kell vizsgálni az egész évi munkát. El kell választani a szemet a pelyvától és a harci és politikai előkészületek kiértékelése alapján megteremteni a következő kiképzési év további szép eredményeinek feltételeit. A legjobb parancsnoknak a példás katonák nevelése terén az utóbbi években szerzett tapasztalatai a kitüntetések kiosztásának szabályzataiban vannak összefoglalva. Ha ezeket a tapasztalatokat tökéletesen ki akarják használni, be kell tartani a szabályzat bevezető részében foglaltakat: — a parancsnokok kötelesek az újoncokat belépésük uian azonnal részletesen és konkréten megismertetni azokkal a feltételekkel, amelyek a példás katona jelvény eléréséhez szükségesek, A szabályzat ismerete tehát alapfeltétele a jelvény elnyerésének. Ha figyelemel kísérjük az egyes parancsnokok sikertelen munkájának okait, megállapíthatjuk, hogy gyakran nem fordítanak kellő figyelmet a harci és politikai felkészültségre. Megtörténhetik, hogy az év végén a raj vagy az egyén kilenc tantárgyból kiváló eredményt ér el, de a tizedik tantárgyból elégtelen, Ezek a sikertelenségek a szabályzat nemismeréséből és benemtartásából származnak. így például egy páncélkocsialakulat parancsnokai egész éven át hiába irányították a katonákat a legmagasabb feladatok elérésére, ha nem ismerték a szabályzatot és így nem ismertették meg a katonákkal ennek pontjait. Nem volt az formalizmus, ha ennek az alakulatnak a parancsnokai felszólították a pártás a CsISz-szervezeteket feladatuk teljesítésére? És arra, hogy mindnyájan kapcsolódjanak be a mozgalomba. Az ilyen alakulatoknál a párt- és a CsISz-szervezetek agitációs munkája, amennyiben nem felelt meg a szabályzat szellemének, természetesen nem lehetett hatásos. Ebből származik, hogy a szabályzat hiányos ismerete nem teszi lehetővé a kommunisták számára, hogy a példás katonák első soraiba kerüljenek. Habár elsősorban a katona kezdeményezése döntőfontosságú a „példás katona"-jelvény elismerésénél, szükség van a parancsnok kezdeményezésére is, amely nélkül a jelvény elnyerése iránti munka eredménytelen. A Csehszlovák Hadsereg Napja után még sok feladat vár teljesítésre. A feladatokat azonban úgy kell megoldani, hogy minden katona bevonulása napjától kezdve érezze, hogy legfőbb feladata példás katonává válni és hogy így teljesíti legjobban a honvédelem állampolgári kötelességét. Számot adtunk munkánkról A nyári gyakorlatokon eredmé. nyes munkát végeztünk. Ez nem öndicséret, ezt állapította meg rólunk a vizsgáztató bizottság. Egységünk idejében lett értesítve, hogy mikor kezdődnek vizsgáink, úgyhogy, teljes mértékben fel tudtunk készülni ezekre úgy harcászati, mint politikai téren. A tavaszi vizsgákon elért sikerek után nem akartunk szégyent vallani, sőt felül akartuk múlni az akkor elért eredményeket. Vizsgánk lövészettel kezdődött. Parancsnokunk előtte szakoktatást tartott, melyben nyugodtságrS és elővigyázatosságra intett bennünket. Bátran vonultunk a lőpadokhoz, hiseen nem először lőttünk. Mivel egységünk arról híres, hogy nagyobbrészt kitűnő lövőkből áll, nem akartunk hírnevünkön rontani. Nyugodtan adtuk le lövéseuv ket. Švéc és Chocholous elvtársak minden lövéssel a céltábla közepét találták el. Azok is, akik a tavaszi vizsgák alkalmával gyönge eredményeket értek el, most kitűntek. Az éleslövészet után harcászati gyakorlatokra került sor. A parancsok példás teljesítéséért ezen a téren is dicséretben részesültünk. Pölhös Miklós, közkatona. Teljesítettük adott szavunkat Az altiszti iskolában elérkezett az évzáró vizsgák ideje. A reggeli sorakozóra ünneplő ruhában jelentünk meg. Valamennyiünk arcáról öröm sugárzott. Becsületesen felkészültünk a vizsgára. Az év folyamán csak jó átlagosztályzatot tudtunk elérni, de most, az iskola befejezésekor többet kívántunk. Egy alkalommal CsISz gyűlésen kötelezettséget vállaltunk, hogy szakaszunk átlagos jó osztályzatát kitűnőre javítjuk. Vállalásunkat sem a negyedévi, sem pedig a félévi vizsgáikon nem teljesíthettük. Négy elvtára ugyanis elégtelen osztályzattal rontotta az átlagot. Ezek az elvtársak mindig arra hivatkoztak, hogy nincs gyakorlatuk a tanulásban, Ilyen magyarázattal az ügyet részükről elintézettnek tekintették, Idővel azonban rájöttünk, hogy hanyagságuk végett nem érnek el jobb eredményeket és mi sem teljesíthetjük adott szavunkat. Ezt legjobban a következő eset bizonyítja: Szakaszunk parancsnoka egy előadás alkalmával a padok között sétált. Mi jegyzeteket készítettünk az előadásról. Szakaszparanesnokunk figyelmes lett arra, hogy az említett négy bajtársunk nem figyel az előadásra. MikQr parancsnokunk megnézte, mivel foglalatoskodnak, kiderült, hogy leveleket írtak. Parancsnokunk megbüntette őket. Mi, katonák is el. ítéltük azt, hogy a tanulásnak szánt idött levélírásra, szabadidejüket pedig henyélésre fordítják. Megérdemelték volna ezért, hogy szakaszunk minden egyes tagja mellőzze őket a jövőben, de ez nem történt meg. Az évzáró vizsgák előtt álltunk és kötelezettségvállalásunk volt, hogy az egész szakasz kitűnőre vizsgázik. Ezért Gajdos, Benyi és Helemcsin bajtársakkal vállaltuk, hogy szabadidőnket a négy bajtárs tanítására fordítjuk. Két hét volt még hátra a záróvizsga napjáig. Négy bajtársunk nagyon szégyelte, hogy a múltban elhanyagolta a tanulást s szívvel és lélekkel nekiláttak a j vizsgákra való előkészüléshez. Lelkiismeretes tanulásuk eredményes volt: hozzájárultak ahhoz, hogy szakaszunk példásan vizsgázott. Majerszky Márton, közkatona. Több mint 30.000 koronát gyűjtöttünk az árvízkárosultak megsegítésére Néhány hónappal ezelőtt a Duna nagy károkat okozott. Annakidején néphadseregünk katonái a mentési munkálatokon hősiesen védték a nép vagyonát. Éjjelt nappallá téve dolgoztak a gátak megerősítésén, Míg ők az áradó Duna mellett végezték hazafias kötelességüket, addig mi lenn az ostrava.karvini bányákban fokoztuk munkateljesítményünket. Keresetünkből aztán gyűjtés formájában mi is kinyilvánítottuk azt, ho.gy segíteni akarjuk az árvízkárosultakat. Századunknál összesen 30.470 koronát gyűjtöttünk össze. Patócky Pál 1500 koronát, Sirovátka és Zadák elvtársak pedig 1000—1000 koronát adományoztak erre a célra. De nemcsak a katonai bányászok érdeme, hogy néphadseregünkben a gyűjtés folyamán szép eredményeket értünk el. Egységeinknél nagyon sok katona, ha kisebb összeggel is, hasonlóan kifejezte népünk iránti szeretetét. Katonáink zsebpénzükből szívesen adták a tíz, vagy ötven koronát. Szívesen adták azért,' mert együttéreznek az árvízsujtotta lakossággal és segíteni akarják őket. Halasi Arpád, közkatona. Segítjük parancsnokunk munkáját A nyári kiképzés folyamán sokat tanultunk. Dicsekedhetnénk az elért eredményekkel, de inkább az előforduló hiányosságokon töprengünk. Bosszant bennünket, hogy az akadályfutásban egységünk lemaradt. Vannak ugyan nálunk is példás egyének, mint Hoffman elvtárs, kí a meghatározott idő előtt 17 másodperccel végezte el a gyakorlatot, Viszont bírálóan emlékezhetünk meg többek közt Strosa elvtársról, aki 25 másodperc késéssel szaladt a célba, sőt még a gyakorlatot is helytelenül végezte. A hiányosságok felett nem húnyhattunk szemet. Az egész esetet gyűlésen tárgyaltuk meg. Részletesen foglalkoztunk a hibákkal. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a hiányosság rt akadályfutási gyakorlatok lebecsüléséből ered. Pedig ha a közeinarcnál használt mozgásokat nem sajátítanánk el a figurák mellett, hogyan védenénk magunkat az életünkre törő ellenségtől, ha netalán szükség lenne rá. Nem dobhatunk jól élesgránáttal sem, ha a gyakorlatoknál nem tanuljuk meg a dobás módszerét. Tudjuk, hogy a CsISz-tagok éá agitátorok kötelessége segíteni parancsnokunkat felelősségteljes munkájában. Ez*rt a taggyűlésen elhatároztuk, hogy nagyobb figyelmet fordítunk azokra az elvtársakra. akiknek eredményei nem kielégítőek. Pandy József közkatona. Sorainkban keressük a hibát Körülbelül öt hete éleslövészeten voltunk. Puskával és géppuskával lőttünk. Rossz eredményeket értünk el. Szakaszunk tagjainak nagy része nem volt felkészülve a feladatatra, pedig különösen az altisztek, kik legszorosabb kapcsolatban élnek a katonákkal, sokat fáradoztak, hogy átadják iskolában szerzett tapasztalataikat. Az egyes fegyelmezetlen elvtársaknál azonban nem találtak megértésre. Olyan megjegyzéseket hallottunk az altisztekre, hogy: „Ezek akarnak minket tanítani, hisz együtt öltöztünk be katonának," Akiknek a gyakorlatokon ilyen véleményük volt, akik nem figyelték rendesen a magyarázatokat, azok hoztak szégyent szakaszunkra az éleslövészeten. Az altisztek autoritásának lebecsülése megbosszulta magát. * * * Nemrégiben ismét éleslövészeten voltunk. Szakaszunk érte el a legszebb eredményt. Látni, hogy okultunk a múltban elkövetett hibákon, Különösen szakaszunk parancsnoka végzett a képesítésben eredményes munkát, Neki köszönhetjük, hogy megszűnt a bizalmatlanság fegyvereink iránt. Egyesek ugyanis azt állították, hogy a fegyverek rosszul hordanak. Szakaszunk parancsnoka ekkor kiválasztotta azokat az elvtársakat, akik legjobb eredményeket értek el eddig a lövészetben-és az éleslövészet előtt kipróbálták a kifogásolt fegyvereket. Kitudódott, hogy fegyvereink nagyon jók, csak jól kell kezelni őket. Az éleslövészeten elért eredmények bizonyítják, hogy fegyvereinket jobban tudjuk kezelni. Ma már nemcsak egyesek, hanem & szakasz valamennyi tagja fegyvere mesterévé vált. Ham Vince, köikatona.