Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-01 / 239. szám, péntek

1954'. október 3. UJSZ

O 3 A népi Kína a rohamos gazdasági fejlődés útján Mindössze öt esztendeje, hogy Kínában a (nemzeti felszabadító háború után, 1949. október 1-én megalakult a Kínai Népköztársaság. Az óriási birodalom több mint ötezer éves történelmének legfontosabb határköve ez a nap. A dolgozó nép államának megala" kulásával vette kezdetét az a csodálatos gazdasági és kulturális fejlődés a föld legnépesebb országán ban, amelyhez foghatót csak egyet ismer az emberiség történelme: a szocializmus építését a SzovjetunióbanNem volt egyetlen nap sem az elmúlt öt esztendő folyamán, hogy a távoli Kelet-Ázsiából ne érkeztek volna örvendetes hírek a Kínai nép hatalmas sikereiről. Ezek a győzelmi jelentések eljutottak a föld minden sarkába, örömet és büszkeséget váltottak ki a szociaiázmus építői, a haladás minden barátja körében, de ugyanakkor irigységet és gyűlöletet ébresztettek a kizsákmányolók táborában. A földkerekség legnagyobb népének nemzeti és szociális fölszabadulása világtörténelmi esemény, amely döntően kihat a világpolitika és világtörténelem további alakulására. Ezt a fejlődést mindenkinek — akár tetszik neki, akár nem — tudomásul kell vennie. A hatszázmilliós szabad kínai nép megjelenése a világtörténelem porondján minden tekintetben óriási jelentőségű tény. Az alábbiakban felvázoljuk ennek a fejlődésnek gazdasági eredményeit és távlatait. Kína félgyarmati múltja Az országnak a XX. század eflején közel négyszázmillió lakosa túlnyomórészt földműveléssel és kisiparral foglalkozik. Csak a kikötővárosokban, majd a két nagy folyó, a Jangce és a Hoangho mentén a belföldön is, ahova hajóval el lehet jutni, keletkezik iúJnyomóan idegen tőke kezén levő. elsősorban fogyasztási cikkeket előállító gyáripar. Itt van egyúttal a modern kínai ipari proletariátus bölcsője is. A dolgozó nép forradalmi megmozdulásai a hazai feudális és az idegen tőkés elnyomás ellen fordulnak. 1911ben polgári forradalom tör KÍ, Kína köztársasággá válik, de az új burzsoázia éppoly korrupt és éppúgy elárulja hazája függetlenségét, mint azelőtt a feudális mandarinok rendszere, 1925-ben új, nemzeti felszabadulásért küzdő polgári forradalom tör ki, amely egyaránt irányul a feudális maradványok és az idegen imperializmus ellen. Ebben a hatalmas arányú megmozdulásban már vezetőszerepe van az ipari proletariátusnak s élcsapatának, az 1921-ben megalakult Kínai Kommunista Pártnak. A forradalmat Csangkajsek klikkje 1927-ben elárulja s a pcflgárháború dúlta ország a két legmohóbb imperialista hatalomnak, Japánnak és az Amerikai Egyesült Államoknak prédájává válik. Míg Amerika továbbra is kitart a „nyílt kapuk politikája" mellett, addig a kapitalista világban kitört világkrízis idején a japán fasizmus elérkezettnek látja az időt, hogy mind nagyobb területeket — Mandzsúriát — ragadjon el Kínától és az egész ország meghódítására törjön. Ez a kínai piacért folyó imperialista vetélkedés robbantja ki aztán 1941-ben a csendesóceáni japán-amerikai háborút. A kínai nép legjobbjai az egyre erősödő Kínai Kommunista Párt vezetésével 1925. és 1945. között szakadatlanul harcolnak a belső és külső kizsákmányolók és hódítók ellen. Hasonlóan, mint a német fasizmusra, a japánra is a Szovjet Hadsereg mér döntő csapást s lehetővé teszi, hogy az idegen betolakodói kiűzése után a népi felszabadító hadsereg azok hazai csatlósait, a japán, majd utána az amerikai imperializmust kiszolgáló csangkajsekista árulók ellen forduljon. Újabb négy évig, 1946 — 1949-íg taiíott ez a már mindnyájunk emlékezetében élő diadalmas . felárai, - amelynek eredményekép éppen öt évvel ezelőtt,^ 1949. október hó 1-én megalakulhatott az új, és belső elnyomás alól felszabadult népköztársaság. A földreform Kínában a nemzeti felszabadító harcok győzelméig a földnek közel nyolcvan százaléka a lakosiság alig tíz százalékát kitevő nagybirtokosok s kulákok kezén volt. Ennek következtében a többszáz még egy ilyen arányú földreformot. A kínai parasztok százmilliói váltak az általuk eddig is megművelt földek tulajdonosaivá. Azóta a feudális elnyomás minden formája alól felszabadult parasztságnak már közel a fele egymást kölcsönösen segítő csoportokba és termelőszövetkezetekbe társult, ami által sikerült jelentős mértékben emelni a mezőgazdasági termelést, így szüntette meg Kínában a nép gátak építését s a víznek uzsora nélküli rendelkezésre bocsátását Kína sokezer éves történetében először a népi kormány vezetése alatt kezdték meg nagyvonalúan megoldani- Amint az újsághírekből tudjuk, gyakran százezrek dolgoznak kézierővel egy-egy új völgyzárógát, hatalmas öntöző rendszer felépítésén, de egyre növekszik az üy munkálatoknál alkalmazott gépek száma is. A ^íépi .országhatárok tartományhatárok -*—•—i- vasútvonalok Nagy Csatorna autóutak és fontos . karavánu tok > millió főnyi szegényparasztság túlnyomó része szinte elképzelhetetlen nyomorban tengődött. Az a kevés föld, ami a parasztság kezén volt rendkívül elaprózódott s lehetetlenné tette bármilyen haladó gazdálkodási mód bevezetését. A nagybirtokosok és a kulákok hallatlan uzsorafeltételek mellett adták bérbe földjeiket a falusi szegénységnek s munka nélkül éltek. A föld bére az olyan területeken, ahol a földbirtokos „a vízhasználat jogáti' j.

s bérbeadta, — ami a rizsföldeknél szükségszerű követelmény — a termés kilencven százalékát is elérte. „A föld azé, aki megműveli!

5' — ez volt az 1947—1954. években országszerte lefolyt földreform jelszava; A történelem nem ismer Kína iparának térképe. kormánya rövid néhány esztendő alatt az addig jóformán minden évben fellépő, sokszor milliónyi áldozatot követelő éhínségeket. A nagy belsőázsiai hegységekben szeszélyesein lezúduló csapadék Kína két óriási folyamát az elmúlt évezredekben az ország ostorává tette. A gyakori árvizek ellen a csak saját érdekét hajhászó feudális és kapitalista rendszerek nem tudtak hatásosan védekezni, így az árvizek mérhetetlen károkat okoztak emberéletben s anyagiakban egyaránt. Másrészt a nagy kínai alföldeken gyakori szárazság a rizsföldek mesterséges öntözését teszi szükségessé. Mindkét feladatot, az árvizek elleni védekezést és az öntözött területek megfelelő kiterjesztését, vagyis kormány elmuilit öt esztendeje alatt több mint hat millió hektár új öntözött területet létesítettek, ami kétszer nagyobb, mint egész Belgium. Még élénk emlékezetünkben van az a hősies harc, amit az idei, árvizekben vüágszerte annyira bővelkedő nyáror: folytatott Közép-Kína népe a Jangce harmincméteres vízállása ellenKína az iparosodás útján A felszabadulásig az óriási ország ipari szükségleteit nagyrészt a kisipar termelte. De a feudáliskapitalista világban a sok tízmillió kézműves feje felett állandóan ott lebegett az egyre jobban szaporodó I bel- és külföldi gyáripari készít-1 mények kíméletlen versenye, ami a kínai kisiparosok millióit tette földönfutóvá.. Az a töredék, amely munkát kapott a hazai gyárakban, borzalmas feltételek mellett dolgozott. A legelterjedtebb iparágban, a textiliparban például egy munkás napi tizenkét órai munkával egy hónap alatt tizenöt kilogramm rizs árát tudta mindössze megkeresni. Az új népi kormány lényegesen megjavította mind a nagyrészt állami kézen levő, mind pedig a megmaradt tőkés vállalatoknál dolgozó munkások helyzetét Az ipari dolgozók reálbére az -elmúlt öt esztendő alatt megkétszereződött, mindenfelé modern egészségvédelmi intézmények létesültek. Az új kínai nehézipar kiépítése a Szovjetunió hathatós segítségével igen gyorsan folyik. A Szovjetunió nemcsak hiteleket, nyersanyagot, gépeket bocsátott rendelkezésre, de számos kiváló szakembert küidött Kínába, Kína új iparának felépítésére- A tavaly kezdődő első ötéves terv folyamain 141 hatalmas új iparvállalat épült a Szovjetunió közvetlen segítségével, köztük vas- és szinesfémkohóki szénbányák, gép-, autó- és traktorgyárak, elektromos müvek és hasonlók. A nehézipar központja egyelőre Mandzsúriában, Mukden kornyékén van. Ki ne hallott volna az ansani kohókombinátról, amely több millió tonna acélt termel évenként? De ugyanakkor már épül Közép-Kínában, a Jangce folyó mellékén az ország második nehézipari központja. A könnyűipar elsősorban Sanghajban összpontosul, de új, a széles néprétegek mindennapos szükségleteit kielégítő üzemek létesülnek nap-nap mellett a mérhetetlen birodalom minden részén. Míg például 1951ben négy, addig 1952-ben már hét, 1953-ban pedig tí

z új textilgyár létesült és további húsz régi üzemet korszerűsítettek. Kína békés kereskedő nagyhatalom Köztudomású, mily féktelen gyűlölettel viseltetik az új népi Kína iránt a monopóliumok kormánya az Amerikai Egyesült Államokban. Ez érthető is, ha a Csangkajsek-hadseregbe beruházott és az utolsó centig elvesztett hatmilliárd dollárra s az elveszett óriási kínai piacra gondolunk. A monopolisták vad dühükben azt hitték, hogy gazdasági blokáddal megfojthatják a sok százmilliós népet. Súlyosan tévedtek. Az 1950-ben meghirdetett és világszerte terrorral kikényszerített blokád két-három esztendő alatt összeomlott. Anglia géldául az idén már százmillió dollár értékben szállít Kínának gyapjút, autókat, gyógyszereket, elektromos berendezéseket amiért Kínától növényi termékeket, élelmiszert, érceket kap. A Franciaországgal való árucsere körülbelül hatvanmillió dollárt tesz ki, de nő a kereskedelmi forgalom Olaszországgal, Németországgal, Indiával, Indonéziával és más tőkés országokkal is. Hogy Kína igen élénk árucserét folytat a Szovjetunióval és az európai népi demokratikus országokkal, az' nem is kell külön hangsúlyozniAmint azt ma már mindenki látja, Kína békés fejlődését nentudja megakadályozni semilyen hatalom ezen a világon. Az amerikai monopolisták minden pol; tikai és gazdasági mesterkedő? halálra van ítélve s csupán idő kérdése, mikor omlik teljesen öszsze. A gazdasági blokád már i csődött mondott és csak idő kér dése, mikor lesz az új népi Kín-, az Egyesült Nemzetek Szervezeté nek teljesjogú tagja. A belső é külső elnyomás alól felszabadult, intelligens, dolgos kínai nép — p világ legnagyobb népe — el ke': hogy fbglalja az őt megillető helyet a told népeinek köréb«a.