Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-03 / 241. szám, vasárnap

4 UJSZO 1954. október 4. N. Sz. Hruscsev beszéde Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen (Folytatás a 3. oldalrjl.) rátsága hatalmas erő a világ bé­kéjének védelmében és megszi lárdításában, olyan erő, amelyhez fogható még nem volt az embe­riség történelmében. A Kínai Nép­köztársaság alkotmánya is tükrö­zi a két népnek azt az óhaját, hogy továbbra is fejlessze és erő­sítse barátságát és testvéri együtt­működését. A két ország barátsága, szövet­sége és kölcsönös segélynyújtása a teljes egyenlőség, egymás nem­zeti érdekeinek kölcsönös tiszte­letbentartása,, az őszinte segítő­készség alapján nyugszik. A szovjet és a kínai nép szét­téphetetlen szövetsége és testvéri barátsága azoknak a teljesen új nemzetközi kapcsolatoknak a pél­dája, amelyek a szocialista tábor országai között kifejlődtek. Barát­ságunk eleven kifejezője a prole­tárinternacionalizmus szellemének, mert az ügy, amelynek győzelmé­re törekszünk, az egész haladó emberiség ügye. A Szovjetunió széleskörű gazda­sági kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal. Az elmúlt években megtöbbszöröződött a Szovjetunió és Kína kereskedel­me. A szovjet kormány a Kínai Népköztársaság kormányának ké­résére segítséget adott Kína gaz­dasági tervének teljesítéséhez. A Szovjetunió mostantól kezdve 1959. végéig 141 nagyipari válla­latot érintő építő és újjáépítő munkálatokban vállal részesedést. Mi, a szovjet nép, testvéri köte­lességünknek tartjuk, hogy segít­sünk barátunknak, a kínai nép­nek, hogy erősítsük ennek a nép­nek népi demokratikus államát, és hozzájáruljunk szocialista tár­sadalmának felépítéséhez Éppen ezért a szovjet nép nagy örömére szolgál minden eredmény, amelyet az új Kína felépítésében elértetek. A kínai nép szilárdan bízhat abban, hogy a szovjet nép továbbra is megbízható, igaz barát­ja marad és minden erejével tá­mogatja a Kínai Népköztársaság további megszilárdításáért és fej­lesztésért vívott harcotokat. A szocializmusért és a kommu­nizmusért folyó közös harc, a világ békéje és az összes népek szabad és független fejlődése felé való közös törekvés, az összes orszá­gok népei közötti barátság eszmé­je, — mindez nagy lendületet adott arra, hogy megszilárdulja­nak az összes nemzetek közötti kapcsolatok, hogy törhetetlen egy­ség alakuljon ki a szabad népek között. A szovjet és a kínai nép test­véri barátsága igen jelentős sze­repet játszik. Nemcsak arról van j szó, hogy ez a barátság két olyan országot kapcsol össze, amelynek lakossága eddig több mint 800 millió — bár ennek a körülmény­nek is világtörténelmi jelentősége van — hanem arról, hogy a nagy szociális átalakulás eléréséért ví­vott küzdelemben a két ország né­pének csodálatos teremtő ere­je megszázszorozódott és hogy a két népet egy akarat fűti. A szovjet nép szemében szent a béke és a népek közötti barát­ság zászlója. Szent ez a zászló nagy barátunk, a kínai nép sze­mében is. A két ország népének legnagyobb gondja és leglángolóbb óhaja a béke és a barátság fenn­tartása minden ország népével. A Szovjetunió és a Kínai Népköztár­saság a béke, a demokrácia és a szo­cializmus táborának megdönthetet" len bástyája. Ennek a két nagy or­szágnak egysége és barátsága egyre döntőbb hatással van a világ sor­sára. Mellettünk áll az egész haladó emberiség. Mi nem akarunk há­borút, de ha a gátlástalan, dühödt imperialisták háborút merrpk ki­robbantani ellenünk, akkor az im­perializmus teljes pusztulásra van ítélve. Ez szilárd meggyőződésünk. Mint Mao Ce-tung elvtárs mond­ta: „Reszkessen minden imperia­lista agresszor és háborús úszító a mi nagy barátságunk előtt.'-' A Szovjetunió eredményei a kommunizmus építésében, a Kínai Népköztársaság eredményei, az összes demokratikus országok kö­zös harca, az összes országok né­peinek békéjéért és barátságáért — mindennek mérhetetlen hatása van a történelmi változás egész folyamatára, az egész emberiség fejlődésére. A szocialista tábor országai kö­vetkezetes békeszerető külpolitikát folytatnak, amely a szocialista és a kapitalista rendszer egymás mel­lett élésének lehetőségéről szóló lenini tételéből indul kí. A szocia­lista tábor országainak minden erő­feszítése oda irányul, hogy eny­hítsék a nemzetközi kapcsolatok­ban fennálló feszültséget, megszi­lárdítsák a népek biztonságát, megteremtsék a tartós és szilárd világbékét, kibővítsék a kereske­delmi kapcsolatokat az összes ér­dekelt országokkal. Mindenki előtt ismert tény, hogy a Szovjetunió a második világháború éveiben si­keres együttműködést folytatott az Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaország­gal és más, a hitlerista Németor­szág és az imperialista Japán ellen közössen harcoló országokkal. Most sincs köztünk olyan kérdés, amelyet mindkét fél jóakarata mellett, a népek érdekeit követve ne tudnánk igazságosan megoldani. A Szovjetunió most is, mint min­dig, következetes békepolitikát folytat, az összes vitás kérdések­nek békés úton, tárgyalások útján való megoldására törekszik. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársa­ság és más békeszerető államok törekvéseinek eredményeképpen megszűnt a koreai és a vietnami háború. (Hosszantartó taps.) Meg­találtuk a közös nyelvet mindazon országokkal, amelyek meg akarják őrizni a békét és a vitás kérdések tárgyalások útján való megoldásá­ra törekszenek. Ez a politika meg­felel a népek életérdekeinek. A népek nem akarnak háborút és határozottan síkra szállnak az ag­resszív erők kísérletei ellen. Mint ismeretes, a Szovjetunió kitartóan szorgalmazza a fegyverkezés meg­szüntetését valamennyi államban, továbbá az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek be­tiltását. Nem hagyhatjuk azonban figyel­men kívül, hogy a béke ellenségei célul tűzték ki az emberiségnek új világháborúba sodrását, a demo­kratikus országok népei békés építkezésének meghiúsítását. Az imperialista agresszorok folytatják provokációikat, hogy fokozzák a nemzetközi feszültséget. Számos tény bizonyítja, hogy azok az urak, akik megszokták, hogy jólé­tüket az elnyomott népek kizsák­mányolására építik, nem hagytak fel ama kísérleteikkel, hogy az imperializmus elnyomása alól fel­szabadult nemzeteket ismét rab­ságba döntsék. A békeszerető népek tudják, hogy az imperialista agresszorok kísérleteket tesznek arra, hogy uralmukat rákényszerítsék Ázsia népeire, hogy itt felszítsák a há­ború tűzfészkét. Az imperialisták támogatják és felfegyverzik a kuo­mintangista bandákat az amerikai hadigépezettől megszállt Taivan kínai szigeten. Az imperialisták a koreai agresszió megkezdésével há­borút igyekeztek kiprovokálni Kína ellen. A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság hadserege és a de­rék kínai önkéntesek azonban le­hűtötték az agresszorok háborús lázát. (Hosszú taps.) A válságos időben a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság segítségére sietett kínai népi önkéntesek, halhatatlan hőstettei örök időkre megszilárdí­tották a kínai és koreai nép test­véri szövetségét és barátságát. Ékesszóló bizonysága ez az ázsiai népeket összekötő, eltéphetetlen szálaknak. (Taps.) Ebben nyert kifejezést a keleten kezdődő új korszak jelentősége, amelyet az jellemez, hogy Ázsia népei elszán­tan ki akarják vívni és meg akar­ják védelmezni nemzeti szabadsá­gukat és függetlenségüket. (Hosz­szas taps.} Kína hős népi felszabadító had­serege, amely hazájának a Csang­Kaj-sek-féle népellenes, reakciós, földbirtokos hadseregétől és a Kí­nában garázdálkodó amerikai és más imperialistáktól való felsza­badításáért vívott harcokban kez­dődött meg, félelmetes erővé vált az ellenség számára. (Hosszantar­tó taps.) Kína népi felszabadító hadserege, küzdve népe felszaba­dításának nagy művéért, tönkre­verte a korszerű technikával föl­szerelt hatalmas hadsereget és né­pének legkedvesebb gyermekévé vált. (Taps.) Kína dicső népi fel­szabadító hadserege — az ország függetlenségének reményteljes biz­tosítéka az imperialisták ellen és a haza megvédéséért folytatott küzdelemben. (Zajos taps.) Az Amerikai Egyesült Államok mindenképpen akadályokat gördí­tenek annak útjába, hogy a kínai nép teljesen helyreállítsa hazája területi épségét, felszabadítsa Tai­van szigetét, Kína törvényes és el­választhatatlan részét. Ezt annak ellenére teszi, hogy számos nem­zetközi okmányban, főleg az 1943. december 1-én kelt kairói nyilatko­zatban az USA nyilvánosan elis­merte Kína területi épségét s azt, hogy Taivan szigete Kína elválaszt­hatatlan része. Az USA állami de­partementjének 1950 februárjában közzétett nyilatkozatában rámuta­tott arra, hogy az USA kormánya jelenleg Taivan helyzetének meg­változtatására törekedne, „ezt a kínai szárazföldön, valamint egész Ázsiában annak tartanák, hogy kormányunk igyekszik Formosát (azaz Taivan t) elválasztani Kíná­tól és megszegni adott kötelezett­ségeinket". Az USA kormánykörei megszegték vállalt kötelezettségei ket, megszállták Taivant és haditá maszpontukká változtatták a szá razföldi Kína megtámadására és az ázsiai nemzetek nemzeti felsza­badító mozgalma elnyomására. A Szovjetunió számára közelál­lók és érthetők a Kínai Népköz társaság kormányának lörekvései, a hatszázmilliós kínai nép ama kívánsága, hogy szabaddá tegye Taivan szigetét, amely a kínai te rület elválaszthatatlan részét ké­pezi. (Zajos, hosszantartó taps.) Midőn országunk dolgozói vere­séget mértek a kapitalistákra, és alig, hogy megkezdték saját népi, szocialista államuk épitését, a nem­zetközi imperializmus minden ere­jét latba vetette, hogy megfojtsa és szétmarcangolja fiatal szovjet köztársaságunkat. Az imperialis ta rablók összes kísérletei azonban csődöt mondtak. (Taps.) A szovjet szocialista állam ellenségeit szét­vertük és szovjet munkás-paraszt hatalmunk megingathatatlan erővé szilárdult. (Zajos, hosszantartó taps.) A szovjet nép ellenségeinek összes kísérletei ellenére fölszaba­dította egész országát az interven­ciósok és a belső ellenforradalom uralma alól, megteremtette a dol­gozók hatalmas, soknemzetiségű, szocialista államát — a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­ségét. (Zajos, hosszantartó taps.) Ezért viseltetik a szovjet nép mély együttérzéssel a nagy kínai nép iránt áldásos művében és tá­mogatja a Taivan szigetén még a kuomintarigista klikk igájában sínylődő testvéreinek felszabadítá­sára, Csang Kaj-sek megszálló áruló bandájának felszámolására vonatkozó elhatározását. Ez Kína szuverenitásának megvalósítását jelenti. (Hosszantartó taps.) Szilár­dan bízunk benne, hogy az igaz­ság diadalmaskodik. Taivan fel­szabadul és egyesül nagy anyaor­szágával — a Kínai Népköztársa­sággal. (Zajos, hosszantartó, szűnni nem akaró taps.) A Kínai Népköztársaság nagy­hatalomként lépett a történelem színterére. Kína szerepe és befo­lyása olyan nemzetközi erővé vált, amely megakadályozza az imperia­listákat abban, hogy folytassák Ázsia népeinek szolgaságba dönté­sét, abban, hogy Ázsiát egy újabb világháború tűzfészkévé változtas­sák. (Hosszantartó taps.) Minden józanul gondolkodó, a té­nyeket és a történelem törvény­szerű folyamatát tekintetbe vevő ember tisztában van azzal, hogy a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül ma lehetetlen megoldani a nemzetközi problémákat, lehetetlen enyhíteni a nemzetközi kapcsola­tokban fennálló feszültséget és le­hetetlen békésen megoldani a vi­tás kérdéseket. (Hosszantartó taps.) A genfi értekezlet, amelyen Ázsia népeinek íigazi képviselői felemelték hatalmas szavukat, megmutatta a Kínai Népköztársa­ság óriási szerepét a nemzetkö­zi problémák megoldásában. A Kí­nai Népköztársaság szerepe a genfi értekezleten újabb tanúbizonysá­ga volt a Kínai Népköztársaság egyre fokozódó befolyásának és egyre növekvő nemzetközi nagy­hatalmi tekintélyének. Békeszere­tő állásfoglalása megnyerte a vi­lág összes szabadságszerető népei­nek lelkes támogatását. (Zajos, hosszantartó taps.) A Kínai Népköztársaság kezde­ményezően lépett fel, hogy az ázsiai országok tartsanak tanács­kozásokat, hogy megfelelő kölcsö­nös kötelezettségvállalások útján tegyenek erőfeszítést az ázsiai or­szágok békéjének és biztonságának megőrzésére. A Szovjetunió, a né­pi demokratikus országok, India, Burma és más országok támogat­ták nagy szövetségesünk jóté­kony kezdeményezését. A Kínai Népköztársaság kezdeményezésé­nek gyakorlati megvalósulása volt az a tárgyalás, amelyet Csou En­laj elvtárs, Kína miniszterelnöke és külügyminisztere és Nehru úr, India miniszterelnöke és külügy­minisztere folytatott. Tárgyalásaik folyamán kidolgozták azokat az alapelveket, amelyek nemcsak Kí­na és India, hanem az összes or­szágok egymás közötti kapcsola­tainak alapját képezhetnék. Ezek az alapelvek a következő öt tétel­ből állnak: egymás területi ép­ségének és szuverenitásának köl­csönös tiszteletbentartása; meg­nemtámadás; benemavatkozás egy­más belügyeibe; egyenjogúság és kölcsönös előny behelyezés; békés egymás mellett élés. A Szovjetunió úgy véli, hogy ha minden ország elfogadná ezeket az alapelveket, a különböző szo­ciális rendszerű államok békés egytmás mellett élése biztosítva lenne, az új világháború veszé­lyének réme pedig átadná helyét a békének és a kölcsönös biza­lomnak. (Hosszantartó taps.) Más alapelveket követnek äz imperialista államok agresszív erői. Különféle agresszív csoporto­sulásokat igyekeznek összetákolni mind Európában, mind Ázsiában. Ezt a célt követték főleg a nem­régen Manilában tartott értekezlet szervezői is, akik elhatározták, hogy a gyarmati hatalmak újabb katonai csoportosulását teremtik meg "ázsiai gazdasági és politikai pozícióik megőrzésére, A manilai értekezlet és az ott aláírt egyez­mény nem tekinthető másnak, mint az ázsiai és távolkeleti biz­tonság érdeked ellen, s egyszers­mind az ázsiai népek szabadságá­nak és nemzeti függetlenségének érdekei ellen irányuló cselek­ménynek. Egyes államok és mindenekelőtt az USA agresszív körei minden erővel igyekszenek megakadályoz­ni a Kínai Népköztársaság részvé­telét a nemzetközi kérdések ren­dezésében. Ma különösen szem­melláthatóvá vált annak a politi­kának abszurd jellege, amely meg­akadályozza a Kínai Népköztársa­ságot az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében megillető törvényes he­lyének elfoglalásában. Népies mondásuk: „Annyira vak, hogy nem látja a Tajsan hegyeit." (Derültség a teremben). Űgylát­szik, vannak azonban olyan embe­rek, akik nemcsak nem látják Tajsan hegyeit, hanem egyáltalá­ban nem akarják észrevenni azt az országot sem. amelyben ez a hegység elterül. (Derültség a te­remben). Nem dől össze a világ! Ezért még nem szűnik meg lé­tezni az a nagy ország, amelynek területén az egész emberiség egy negyedrésze él. (Hosszantartó taps.) Vannak objektív történelmi törvé­nyek. az emberi társadalom fej­lődésének is vannak törvényei. Ezek a törvények sem a dollárok­nak, sem az amerikai szenátorok­nak nincsenek alárendelve. (De­rültség a teremben, taps.) Ezek a törvények erősebbek, mint a Nixonnak és a Knowland-ek, Rad­fordok és McCarthyk elképzelése, A kínai nép sohasem engedi meg. hogy a szülőföldjére akár a kül­földi monopóliumok, akár a nem­zetárulók bármikor visszatérjenek. (Zajos taps.) A kínai nép éberen őrzi nagy vívmányait, éberen áll a népek békéjének és biztonságá­nak vártáján. Hadd dühöngjenek és acsarkodjanak a béke ellensé­ged! A kínai nép a maga biztos útján halad és egyre fokozódó ha­tást gyakorol a világtörténelem fejlődésére. (Zajos, hosszantartó taps.) Elvtársak! A forradalom győzelme új kor­szakot nyitott Kína történelmében. A kínai népi forradalom győzelme a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után a világtörténelem legkiemelkedőbb eseménye, amely újabb, nagyon nagy csapást jelent az egész imperialista világrend­szerre. (Hosszantartó taps.) J. V. Sztálin elvtárs szavai szerint a kí­nai forradalom „gőzkalapács csa­pása az imperializmusra". (Zajos, hosszantartó taps.) A kínai forradalom győzelme nagyjelentőségű és nagy hatást gyakorol az elnyomott ázsiai né­pek nemzeti szabadság- és füg­getlenségi harcára. A kínai forra­dalom győzelme megmutatja, hogy a régi Ázsia, amelynek osztály­része a népek kilátástalan elnyo­matása és külföldi erőkkel való szolgaságba döntése volt, örökre a múlté. Az imperializmus és a reakció sötét erőinek nem sike­rül megakadályozni az ázsiai né­pek újjászületésének ezt a nagy folyamatát, amely korunk egyik legjellegzetesebb vonása és amely lelkesítő távlatokat nyit a béké­ért és az emberiség haladásáért vívott harc további fellendülése terén. (Hosszantartó taps.) A gyarmati és függő országok népei a kínai forradalom győzel­mében és a kínai nép új élete épí­tésének sikereiben példáját lát­ják annak, milyen hatalmas mű­vek magvalósítására képes az a nép, mely sorsának urává lett, (Zajos taps.) Drága elvtársak, barátaim! Annak a harcnak élén, amelyet a kínai nép a szabad és boldog életért vív, Kína Kommunista Párt­ja halad. Kína Kommunista Párt­ja megmentette Kínát attól, hogy jogfosztott gyarmattá változtas­sák. Kína Kommunista Pártja be­csülettel teljesítette a munkás­osztálynak hozzá fűzött reményeit. Egyedül a munkásosztály pártja tudta elvezetni a kínai népet nem­zeti szabadsága kivívására, egy­séges, hatalmas, a világ népei­nek körében tiszteletreméltó he­lyet elfoglaló kínai birodalmának megteremtésére. (Zajos, hosszan­tartó taps.) Ez a nagyjelentőségű tény újból megerősíti a munkás­osztály nagy felszabadító küldeté­sét. A munkásosztály az egyedüli osztály, amely szoros szövetségben a parasztsággal, az imperializmus feltételei közepette irányítani tud­ja a népek felszabadító harcát és a győzelmes befejezésig tudja ve­zetni ezt a harcot. Kína Kommu­nista Pártja megérdemelten vívta ki az egész kínai nép bizalmát. (Zajos, hosszantartó taps.) Kína Kommunista Pártja a marx-lenini elméletet tartva szem előtt és összekötve ezt az elmé­letet a kínai imperialistaellenes és antifeudális forradalom gya­korlati tevékenységével, a népi tö­megek i^azi vezérévé és szerve­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom