Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-03 / 241. szám, vasárnap

1954. október 3. Ul 520 5 N. Sz. Hruscsev beszéde Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 5. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen (Folytatás a 4. oldalról.) zöjévé tudott vélni. Kína Kommu­nista Pártjának vezetésével szüle­tett és szilárdult meg az egységes, nemzeti népi demokratikus arcvo­nal, amely az ország lakossága rétegeinek képviselőit magába tö­möríti és amelynek alapját a munkásosztály és a parasztság szövetsége képezi. (Zajos taps.) Kína Kommunista Pártja kidol­gozta a kínai forradalom bölcs stratégiáját és taktikáját, a leg­szélesebb népi tömegeket is be­vonta a felszabadító harcba. Kína Kommunista Pártja nagy erővé vált az egész kínai nép tömörré tételének, összes egészséges haza­fias erői harcba tömörítésének művében, az imperializmus ellen, a népi demokratikus állam meg­teremtéséért és megszilárdításáért, a nagy forradalmi átalakulások megvalósításáért. (Hosszantartó taps.) Kína Kommunista Pártja jelenleg megmutatja a kínai nép­nek a szocializmushoz vezető biz­tos utat, sikeresen irányítja a kí­nai nép küzdelmét az ország ipa­rosításáért. a szocialista társada­lom alapjainak felépítéséért. (Za­jos, hosszantartó taps.) Szilárdan hisszük, hogy Klína Kommunista Pártja Központi Bi­zottságának vezetésével újabb di­cső győzelmeket arat a szocializ­mus építésének útján. A szovjet nép szíve mélyéből kívánja, hogy a kínai nép sikeresen megvalósít­sa a szocializmus építésének Kína Kommunista Pártja által kidolgo­zott nagy programmját (Zajos, hosszantartó taps, amely ujjongó lelkesedésben tör ki.) Drága elvtársak! A Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Minisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megbízták kül­döttségünket, hogy a következő üd­vözletet adjuk át: „Az országos kínai népi gyűlés állandó bizottságának, Mao Ce-tung elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Népköztársaság Állam­tanácsának, Kína Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának. A Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnöksége, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa és a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a Szovjetunió népei ne­vében testvéri üdvözletét és szívből jövő jókívánságait küldi önöknek és az egész kínai népnek a Kínai Népköztársaság megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából. (Zajos, hosszantartó, ünneplésbe át­menő taps.) A kínai népi forradalom világtör­ténelmi jelentőségű győzelme lezár­ta a kínai nép ama hősies harcának korszakát, amelyet szabadságáért és függetlenségéért, a külföldi im­perializmus és a hűbéri reakció uralma ellen vívott. A kínai nép előtt megnyíltak gazdasága általá­nos fejlesztésének, nemzeti kultú­rája felvirágzásának, a dolgozók anyagi jóléte növekedésének széles­körű távlatai. Kína dolgozói az elmúlt öt év alatt önfeláldozó munkájuk ered­ményeképpen és a kommunista párt vezetésével kiváló sikereket arattak a népi demokratikus rend­szer megteremtésében és megszilár­dításában. Az országban befejező­dött a földreform, amely véget ve­tett a hűbéri elnyomásnak az or­szágban. Rendületlenül haladnak a fejlődés útján a népgazdaság összes ágai, emelkedik a nép anyagi és kulturális életszínvonala. A kínai nép helyreállította gazdaságát és most megkezdte az ország szocialis­ta iparosításának végrehajtását, a mezőgazdaság, az ipar és a kereske­delem szocialista átalakításának fo­kozatos megvalósítását. A kommunista párt és a népi kormány hatalmas és legyőzhetet­len erővé tömörítette a kínai népet. Az imperialista elnyomók, a belső ellenforradalmi erők elleni harcban létrejött és megszilárdult a meg­bonthatatlan munkás-paraszt szö­vetség — a népi demokratikus rendszer alapja. A Kínai Népköz­társaságnak az országos kínai népi gyűlés által jóváhagyott nagy al­kotmánya lerögzítette a kínai nép sikereit és meghatározta az ország szocializmus felé haladásának útját. A népi forradalom győzelmének és az öt év alatt elért sikereknek eredményeképpen a Kínai Népköz­társaság hatalmas tényezővé vált az összes elnyomott nemzetek fel­szabadító harcában, melyet az im­perialista reakció és a gyarmati rabság erői ellen szabadságukért és nemzeti függetlenségükért vívnak. (Hosszantartó taps.) A Kínai Nép­köztársaság nagyhatalomként lépett a történelem színterére és hatalmas erővé vált a szabadságszerető nem­zetek közös harcában a nemzetközi biztonságért és a világbékéért. (Za­jos, hosszantartó taps.) A kínai nép kiváló sikereinek lelkesítője és szervezője Kína hős Kommunista Pártja, Kína Kommunista Pártja híven a marxizmus-leniniz­mus zászlajához, a proletárnemzet­köziség ügyéhez, újabb győzelmek­re vezeti a nagy kínai népet. (Hosz­szantartó taps.) Szívünk mélyéből újabb sikereket kívánunk Kína Kommunista Pártjának, a népi kormánynak, a munkásosztálynak, a parasztságnak, az értelmiségnek, a Kínai Népköztársaság minden dolgozójának, a kínai nép ellenségei fölött aratandó végső győzelemért, Kína hatalmas szocialista biroda­lommá fejlesztéséért folytatott küz­delmükben. (Zajos, hosszantartó taps.) Szilárduljon és fejlődjön a Kínai Népköztársaság és Szovjetunió né­peinek megbonthatatlan barátsága és szoros együttműködése! (Zajos, hosszantartó taps.) Éljen Kína Kommunista Pártja — a kínai nép tapasztalt vezére! (Zajos taps.) Éljen a Kínai Népköztársaság kormánya! (Zajos taps.) Dicsőség a nagy kínai népnek! (Zajos taps.) A Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége Legfelső Tanácsá­nak elnöksége, A Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének Miniszter­tanácsa, A Szovjetunió Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága." (A küldöttek és a vendégek fel­állnak. Az egész terem zajos, hosz­szantartó ujjongássá fejlődő taps­ban tör ki.) Véget ért az Angol Munkáspárt 53. évi konferenciája Október 1-én az Angol Munkáspárt 53. évi konferenciájának záróülésén vita folyt néhány belpolitikai jelentő­ségű kérdés körül. A vitában az an­gol munkáspárti mozgalom számos tagja elégedetlenségét fejezte ki a párt vezetőségének politikájával kap­csolatban. A munkáspárt három helyi szervezete határozati javaslatban kö­vetelte, hogy a jövőbeni munkáspár­ti kormány csökkentse az életfenntar­tási költségeket, vezesse be a nyere­ségek ellenőrzését és csökkentse a fegyverkezési kiadásokat. A végrehajtó bizottság szembehe­lyezkedett a határozattal. A szavazás során 2,132.000 tag a határozat mel­lett, 3,758.000 pedig ellene szavazott. Továbbá 17 határozati és kiegészítő javaslatot nyújtottak be, amelyek visszatükrözték az angol nép őszinte béketörekvését. A szónokok beszé­deikben támogatták e határozati ja­vaslatokat és rámutattak arra, hogy ideje felülvizsgálni a hadkötelezettség rendszerét. Az egyik küldött kije­lentette, hogy szervezete küzd az ellen, hogy az angol csapatokat a monopóliumok érdekéhen Kenyában, a Maláj.öldön és Brit-Guayanában bevessék, A határozati javaslatokat megtár­gyalás végett a végrehajtó bizottság elé terjesztették. Az értekezlet a na­pirendre tűzött kérdések többségének megtárgyalása nélkül ért véget. „Elvi" megjegyzések és gyakorlati nézeteltérések a fegyvergyártás körül a londoni kilenchatalmi konferencián A londoni kilenchatalmi értekezlet szerdai ülésén Spaak belga külügymi­nisztert megbízták, hogy az egyes or­szágok hadserege létszámának, vala­mint fegyverzetének ellenőrzésére vo­natkozóan dolgozzon ki javaslatokat és hangolja össze az ezekben a kér­désekben elfoglalt ellentétes állás­pontokat. Spaak a csütörtöki ülés kezdete előtt találkozott Mendes-France fran­cia külügyminiszterrel, majd az érte­kezlet ülésén előterjesztette a létszám és a fegyverzet ellenőrzésére vonatko­zó javaslatát. Spaak beszámolója alap­ján a külügyminiszterek megállapod­tak abban, hogy a létszám és a fegy­verkezés ellenőrzése a brüsszeli szer­ződés keretében történik majd. Nyugati hírmagyarázóink ugyan­akkor rámutatnak, hogy ebben a kérdésben eddig csupán „elvi meg­állapodás" jött létre és a részlet­kérdések megoldása során még sok ellentétet kell áthidalni. Ezek közé tartozik az úgynevezett ,,exponált stratégiai övezetek kérdése vagyis annak meghatározása, hogy milyen területeken nem lehet fegyver­gyárakat létesíteni. Ismeretes, hogy Mendes-France há­rom övezetet javasolt. Az „A" övezet­nek Mendes Francé tervei alapján a Rajnától keletre eső egész területet magában kell foglalnia. Ezen a terü­leten csak könnyű fegyverek gyártha­tók. A „B" övezet a francia elgondo­lás szerint a Rajnától nyugatra terül el. Ebben az övezetben középfegyve­rek állíthatók elő. A „C" övezet a fennmaradó területeket foglalná ma­gában, ebben a termelési térségben mindenféle fegyverek gyárthatók. A nehézfegyverek gyártásának engedé­lyezése és az egyes országok kvótái­nak emelése egyhangú határozatot kí­ván. A „DPA" hírügynökség jelenti, hogy ezeket a javaslatokat Aden­auerék csak részben fogadták el. Küldöttségük kijelentette, hogy haj­landó lemondani az atom-, biológiai és vegyi fegyverek, valamint a nehéz­bombázók gyártásáról. Ugyanakkor a nyugatnémet küldöttség ragaszkodott ahhoz, hogy a nyugatnémet ipar szá­mára tegyék szabaddá a könnyű- és közép fegyvered előállítását. E felfo­gás szerint a középfegyverek sorába könnyűpáncélkocsik és bizonyos típu­sú repülőgépeknek is bele kell tar­tozniok. Ellentétek merültek fel a fegy­verzet ellenőrzésének kérdésében is. Mendes-France tervében ugyanis azt j követeli, hogy a Nyugat-Németország­gal és Olaszországgal kibővített brüsszeli szerződés tagállamai fegy­verzetének maximális mértékét a brüsszeli szerződés tervezete szabja meg, amelynek az Egyesült Államok nem tagja, és ez is gyakoroljon ellenőrzést, nem lépi-e túl ezt a ma­ximumot. Dulles a csütörtöki ülésen olyan kívánsággal állt elő, hogy az amerikai fegyverszállítmányok fölötti ellenőrzés az atlanti szövetség euró­pai hadereje főparancsnokságának ha­táskörében maradjon, amelynek élén amerikaiak állnak. Lényegében ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok a brüsszeli hatalmak ellenőrzése nélkül korlátlanul szállíthat fegyvereket Nyu­gat-Németországnak. A fegyveres erők létszámának el­lenőrzése terén a külügyminiszterek elfogadták azt a francia tervet, amely szerint az ellenőrzés a brüsszeli egyez­mény kibővítésének útján történjék. A franciáknak azonban egyes pontok­ban engedményeket kellett tenniök, hogy az atlanti fegyveres erők euró­pai főparancsnokságának közvetlen szerepe legyen az ellenőrzésben. Az értekezletről szóló jelentések rá­mutatnak, hogy a külügyminiszterek több kérdést, amelyben nem tudtak megegyezni, szakértői bizottság elé utaltak. A ľHumamté az angol „biztosítékokról" A csütörtöki francia lapok' behatóan | foglalkoznak Eden brit külüg>minisz­ternek az Anglia által nyújtandó „biz­tosítékokra" vonatkozó javaslatéval. A „l'Humanité" ezzel kapcsolatos kommentárjában a francia közvéle­mény hangjának ad kifejezést és egyértelműen elitéli a tervet. Nyilvánvaló, — írja a lap — hogy Eden ígérete, amely szerint Anglia négy hadosztályt tart az európai kontinensen, a francia kormányra és a francia közvéleményre gya­korolt nyomást jelent annak érde­kében, hogy elfogadhassa a Wehr­macht feltámasztását. Azonban a négy brit hadosztály je­lenléte — folytatja a lap — nem nyújt reális biztosítékot a német mi­litarizmus újabb támadása ellen. Elég emlékeztetni arra, ami 1939-ben tör­tént. Maga Churchill írta emlékiratai­nak első kötetében: „1939 október kö­zepe táján négy teljesen kiképzett brit hadosztály két hadtestet alkotva foglalt állást a francia-belga határ mentén". Négy hadosztály, íme, ennyit java­solt Eden most megint. Négy hadosz­tály volt 1939-ben is, és nyole hó­nap múlva bekövetkezett Dunkerque. Nem, Franciaország biztonsága nem ebben rejlik; Franciaország nemet mond minden új Wehrmachtra" — fe­jezi be a lap. Edith Summerskillt választották meg az Angol Munkáspárt elnökévé Az Angol Munkáspárt scarboroughi értekezletén Edith Summerskillt vá­lasztották meg a párt elnökévé. Edith Summerskill — mint ismeretes — tagja volt annak a munkáspárti kül­döttségnek, amely a közelmúltban lá­togatást tett a Szovjetunióban és a Kínai Népköztársaságban. Edith Sum­merskill megválasztása után kijelen­tette a Reuter tudósítójának: „Minden tőlem telhetőt meg fogok tenni an­nak érdekében, hogy előmozdítsam a Kelet és Nyugat közötti látogatáso­kat." Bevan beszéde Bevan, az Angol Munkáspárt úgyne­vezett balszárnyának vezetője beszé­det mondott a scarboroughi ülésen, amelyet párthívei rendeztek. Bevan kijelentette, hogy „az Angol Munkáspártnak ma már nincsen vilá­gos külpolitikája" s hozzáfűzte, hogy a német újrafelfegyverzés megvaló­sítása mellett kedden . leadott sza­vazatok száma olyan kevés volt, hogy, tekintettel a szavazás rendsze­rére, azt lehet mondani, hogy a párt nagy többsége ellenzi a német újrafelfegyverzést". Bevan a továbbiakban bírálattal il­lette a munkáspárti értekezletet azért, mert védelmébe vette, a délkeletázsiai szerződést (SEATO) s végül — az amerikai uralkodó körök KIna-ellones háborús politikájára célozva kijelen­tette: „nem hiszem, hogy az átlag­ameriakiak Kína-ellenesek. Az angol nép sohasem fogja követni az Egye­sült Államoknak azt a politikáját, amely a kommunista világgal való el­lenségeskedésen alapul..." A. J. Visinszkij levele az ENSz közgyűlése elnökéhez A. J. Visinszkij, az ENSz IX. köz­gyűlésén a Szovjetunió küldöttségének vezetője a következő levelet intézte a közgyűlés elnökéhez: „Kérem, hogy az „atom-, hidrogén­és más tömegpusztító fegyverek al­kalmazása megtiltásának kérdésére vo­natkozó nemzetközi szerződés megkö­tése" pontot fontos és elodázhatatlan kérdésként tűzze a közgyűlés IX. ülés­szakának napirendjére. Kérem, Elnök úr, adjon utasítást e kérdésre vonatkozó határozati javas­lat mellékelt szövegének — mint a közgyűlés hivatalos okmányának ki­adására." Határozat a lengyelországi nemzeti tanácsokba tartandó választásokról A lengyel sajtóiroda közlése szerint 1954. szeptember 30-án a lengyel ál­lamtanács jóváhagyta azt a határoza­tot, mely szerint a fejedelemségi, járási, városi, körzeti, községi és fa­lusi nemzeti tanácsok választását va­sárnapra, 1954. december 5-ére tűzték ki. A washingtoni francia-amerikai tárgyalások Washingtonban tovább folytak a szeptember 27-én megkezdett fran­cia-amerikai tárgyalások Indokíná­róL A sajtó közlése szerint politi­kai, katonai és gazdasági problémá­kat vitattak meg. A sajtóban napvilágot látott kom­müniké szerint a francia- és az amerikai tárgyaló partnerek „tel­jesen megegyeztek azokról a célok­ról, amelyeket el kell érniök." A kommüniké szerint „Franciaország Laoszban, Kambodzsában és Dél­Vietnamban fenntartja fegyveres erőit olyan nagyságban, amit még megszabnak". A kommünikéből ki­tűnik, hogy az USA fogja pénzelni e három államban a francia erőket és amellett mindhárom állam „fegy­veres erőit támogatni fogja." Sajtóktírökbcn rámutattak arra, hogy ez a szerződés megszegte a vietnami katonai akciók beszün­tetésére vonatkozó genfi egyez­mény elvét. Ezenkívül az USA a kommüniké sze­rint jogot nyer Laosz, Kambodzsa és Dél-Vietnam közvetlen „megsegité­tésére". Mint ismeretes, ez a „segít­ség" eddig Franciaország közvetíté­sével ment végbe. A kommüniké dícsérőleg nyilatko­zott a manilai szerződésről (amely Délkelet-Ázsia katonai egyezmé­nyének rakta le alapjait), mert ál­lítólag segíti „az ázsiai országokat függetlenségük és biztonságuk fej­lesztésében és megerősítésében." Ezen szerződés célja ellenben — mint ismeretes — a világ e részé­ben a feszültséget fokozni. KÜLFÖLDI HÍREK Nehru, India miniszterelnöke be­szédet mondott az indiai parlament­ben tartott külpolitikai vitán. Nehru foglalkozott az India területén fek­vő külföldi gyarmatok kérdésével. Meggyőződésének adott kifejezést, hogy az e kérdésben folytatott fran­cia-indiai tárgyalások sikerrel vég­ződnek és a barátság és együttmű­ködés szellemében oldják meg az indiai francia gyarmatok kérdését. Más a helyzet a portugál gyarma­tok kérdésében. A portugál kor­mány cselekedetei a legutóbbi hó­napokban nem nyitnak reménytel­jes távlatokat. Nehru kijelentette, hogy ennek ellenére az indiai kor­mány szilárd elhatározása békés eszközökkel megoldani ezt a prob­j lémát. Az Albán Népköztársaság mi­nisztertanácsa és az Aibán Mun­káspárt KB-a határozatot hozott a tömegszükségletí cikkek árának csökkentéséről. A határozat 78 élelmiszerfajtára. 195 textil- és lábbelifajtása, 29 vasárúra, né­hány építőanyagfajtákra, sport­cikkekre stb. vonatkozik. # * • Az ADN sajtóiroda jelentése sze­rint a napokban Majna-Frank­furtban megalakult az „internál­tak és a nácitlanííás következté­ben károsultak szövetsége." A szervezetnek 30.000 volt hitlerpárti tagja van, akiket 1945 után fa­siszta tevékenységükért felelős­ségre vontak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom