Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-28 / 262. szám, csütörtök

1954. október 24. 10 J £

2

0 5 Legfontosabb feladatunk: mozgósítsuk a csehszlovákiai magyar dolgozókat az egységes szavazásra a Nemzeti Arcvonal jelöltjei mellett A Csemadok központi választmányának ülése A Csemadok központi választmányi ülésén az elnökség beszámolóját Vajda József, a Csemadok titkára terjesztette elő. A beszámoló első részében a Csemadok kultúrpolitikai munkájáról emlékezett meg. A nemzeti bizottságokba való választásokat megelőző kampányról beszélve a beszámoló többi közt a következőket állapította meg: „Az eredmények beszédesen bizonyítják, hogy a Csemadok tagságának legnagyobb része aktívan és derekasan segítette népi szerveinket a választási kampányban. Csupán a választások idejére 713 agitációs párt kapcsoltunk bele a munkába és bocsátottunk az agitációs központok rendelkezésére. A választási kampányban még eddig soha nem tapasztalt sikerrel kapcsolódtak az előadói munkába a Csemadok legfejlettebb tagjai, akik csupán a választási törvény megvitatása alkalmával 217 esetben tartottak előadást a népi szervek irányítása mellett. Az agitációs munkába sikerrel kapcsolódott bele a Csemadok irodalmi viták rendezésével, Csemadok félórák megtartásával, kultúrbrigádokkal és az agitáció sok más formájával. 21C kultúrbrigád 718 esetben biztosított kultúrműsort a népgyűlésekre, az agitációs központokba és a választások napján. A jó kultúragitációs munka példájául meg kell említeni a királyhelmeci járás két kultúrcsoportját, a szentesit és a szomotorit, amelyek a választások napján 11 községben léptek fel műsorral". A beszámoló ezek után rátért a Csemadok szervezeti életével kapcsolatos kérdésekre: „Már eddig is tettünk intézkedéseket annak érdekében, hogy megszilárdítsuk a Csemadok szervezeti életét és hogy még nagyobb átütőerejű agitációs, népnevelő munkával tudjunk hozzájárulni az akciók sikeréhez, a magyar dolgozók műveltségének fejlesztéséhez. A központi elnökség határozata értelmében összehangoltuk a központi-, a kerületi- és a járási vezetőségek munkaterveit és üléseit. Kiépítettük a központi-, kerületi-, és járási inštruktori hálózatot. Csoportjaink országos méretben 594 taggyűlést tartottak, amelyeken 20 ezer részvevő volt jelen. Kerületi méretben értékelve munkánkat, megállapíthatjuk, hogy a legtöbb taggyűlést a bratislavai kerületben tartottuk, 222-őt. A továbbiakban a beszámoló kiemelte annak szükségessét, hogy: ..komolyabban meg kelL szívlelnünk a Csemadok központi választmánya áprilisban hozott határozatának azt a pontját, amelyben a tömegszervezetekkel való kapcsolat megteremtését tűztük ki célul. Elmondhatjuk, hogy a központi és kerületi méretben lényegesen megszilárdult kapcsolatunk a népi szervekkel és a tömegszervezetekkel. Ugyancsak helyi méretben is értünk el eredményeket. A jövőben az a feladat áll előttünk, hogy a jó csoportok példája nyomán megszilárdítsuk a szervezeti életet, hogy helyi csoportjainkat rávezessük a rendszeres,' konkrét munkamódszerekre, a népnevelő előadások sorozatos megtartására, hogy ezek segítségével kellő színvonalra emeljük a magyar dolgozók általános műveltségét". A Csemadok népművelési munkájáról szólva a beszámoló • egy igen fontos kérdést emelt ki: „A tapasztalat azt bizonyítja, hogy azokban a járásokban, ahol a járási nemzeti bizottság kultúrszakosztályával sikerült megteremteni az együttműködést, az eredmények a legnagyobbak. Példa erre a zselízi járás, a lévai és legújabban a galántai járásban megindult kulturális munka. A galántai járásban a népművelési szakosztály rendszeresen havonta összehívja az öszszes tömegszervezetek képviselőit és összehangolják, megbeszélik a következő hónap előadói tevékenységét. Felosztják konkrétan a munkát,- hogy mikor és hol, ki fogja megtartani az előadásokat, így a galántai járásban havonta 8—10 színvonalas előadást tartanak ... A tapasztalatunk az, hogy a közös, egységes munka megteremtése nélkül nem lehet eredményes a Csemadok kultúrmunkája. Ezért meg kell értetni a Csemadok helyi csoportokkal, hogy a kultúrotthont a tömegszervezetek saját maguknak szervezik". Az előadások kérdésével foglalkozva a beszámoló a továbbiak során felsorolt néhány adatot: .Áprilistól október l-ig 44 előadást adtunk ki közösen, együttműködve a népművelési központtal. Ebből 21 politikai, 10 mezőgazdasági, 6 történelmi, 4 tudományos és 3 kulturális téma volt. A kiadott 44 előadásból 8 a Csemadok saját kiadványa volt, amit a Szlovák Tudományos Akadémia dolgozói segítségével állítottunk össze. A legutolsó választmányi ülésünk óta eltelt 4 hónapban 334 előadást tartottunk, amelyeken több mint hétezer hallgató vett részt. A legszebb eredmények a bratislavai kerületben voltak, ahol 4 hónap alatt 162 előadást tartottak ... Népművelésünknek egy újabb sikeres formája az irodalmi viták rendezése. A csehszlovákiai magyar irodalom megteremtésében és a könyvpropagáció terén fontos feladatot töltenek be a tervszerűen megrendezett irodalmi viták. Áprilistól országos méretben 89 irodalmi vitát tartottunk meg". A beszámoló további része a kultúrfellépésekkel foglalkozott: „Országos méretben jelenleg 170 kultúrbrigádunk van, amelyek közül 70 állandó, a többi pedig nem állandóan működő. Áprilistól szeptember végéig kultúrbrigádjaink 960 fellépést tartottak. A kultúragitációs brigádok ténykedése terén nagy próbakő volt a választási kampány, amelyben a Csemadok kultúrcsoportjai derekasan meg is állták a helyüket. Jó kultúrbrigádok működtek Somorján, Rétén, Losoncon, Léván, Szencen, Komáromban, Rimaszombatban, Kassán, Rozsnyón és még nagyon sok más helyen. Kultúrbrigádjaink nemcsak számbelileg gyarapodtak, jelentős fejlődés tapasztalható műsoraik összeállításában is, mivel ma már mind kevésbé észlelhető az, hogy összetévesztik a vidám szórakoztató műsort az ízléstelen, értéktelen programmal. Kultúrbrigádjaink mindinkább forduliiak tankönyve pusztultak s szükségképpen győztek más, haladóbb termelési módok. A tankönyv e részének., az ősközösség, a rabszolgatartó és a feudális társadalom törvényszerűségeinek tanulmányozása nemcsak ismereteink gazdagítása szempontjából hasznos, hanem gyakorlati jelentősége is van. Sok olyan nép gazdaságában, amelyet az imperialisták leigáztak, mindmáig jelentős mértékben fennmaradtak a feudális, sőt itt-ott még az ősközösségi viszonyok is. Ha ismerjük és figyelembe vesszük a kapitalizmus előtti társadalmi-gazdasági alakulatok gazdasági törvényeit, jobban megértjük az imperialisták által leigázott országokban folyó felszabadító mozgalmak sajátosságait. 2. A politikai gazdaságtan-tankönyv második része a kapitalista termelési mód gazdasági viszonyait vizsgálja. Rövid áttekintést nyújt a kapitalizmus korában keletkezett közgazdasági tanításokról is. A szerzők kifejtik a marxizmus tanításait a kapitalizmus gazdasági rendjéről. Megmutatják, hogy a kapitalizmus termelési viszonyainak alapja a termelési eszközök magánkapitalista tulajdona és hogy a kapitalizmust a termelési eszközöktől megfosztott bérmunkások osztályának létezése jellemzi. Ez a rész foglalkozik azzal is, hogy Marx az értéktöbbletelmélet a hagyományok felé és azok ' felhasználásával teszik kultúrműsoraikat gazdagabbá. Különösen tapasztalható ez attól az időtől kezdve, amióta megalakult a NÉPES és mind többet látogatja falvair.kat. Szólni kell még a színjátszásról, amely a Csemadok munkájának jelentős részét tölti ki. Jelenleg az országban 200 színjátszó csoport működik. Kultúranyaggal való ellátásukról mind jobban tudunk gondoskodni. Meg kell azonban azt is mondani, hogy a hazai magyar irodalom, még mindig keveset segít ezen a téren. A cseh és szlovák írók munkáiból ez ideig ti színdarabot fordítottunk le magyar nyelve és bocsátottunk színjátszóink rendelkezésére." A beszámoló záró részében a Csemadok előtt álló feladatokkal foglalkozott. A többi közt megállapította: „A X. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a Csemadoknak is komoly szervezeti intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy megjavuljon falvainkon a kulturális népnevelő munka. Közeledik a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások napja, november 28-a. Ez az akció párhuzamosan lesz megrendezve a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónappal. Legfontosabb feladatként áll megalkotásával felfedte a kapitalizmus gazdasági alaptörvényét, leleplezte a kapitalista kizsákmányolás titkát. A „Tőkefelhalmozódás és a proletáriátus elnyomorodása" című fejezet kifejti a tőkés felhalmozás ellentmondásait, tényekkel illusztrálja, hogy a kapitalizmusban feltartóztathatatlanul a burzsoázia kezében halmozódnak össze a javak, s szüntelenül folyik a munkásosztály viszonylagos és abszolút elnyomorodása. Az olvasó megtalálja a tankönyvben annak jellemzését, hogyan éleződik ki a kapitalista újratermelés során a kapitalizmus fő ellentmondása — a termelés társadalmi jellege és az elsajátítás magánkapitalista formája közötti ellentmondás. Ez a periodikus gazdasági válságokban, a proletáriátus és a burzsoázia közötti osztályharc erősödésében nyilvánul meg a legszembetűnőbben. A tankönyv részletesen kifejti a kapitalista termelési mód fejlődésének Marx felfedte történelmi tendenciáját. A kapitalizmus azzal, hogy fejleszti a termelőerőket és társadalmasítja a termelést, egyrészt létrehozza a szocializmus anyagi feltételeit, másrészt megszüli saját sírásóját, a proletáriátust, amely megszervezi és vezeti valamennyi dolgozó harcát a kapitalista igától való megszabadulásért. A tankönyv konkrét anyag feldolgozásával vizsgálja hogyan nő át a monopolkapitalizmus előtti kapitalizmus imperializmusba. Az imperializmussal foglalkozó fejezetek megmutatják, hogy a modern kaelőttünk, hogy a legszélesebb ma-, gyar tömegeket mozgósítsuk az egységes szavazásra, a Nemzeti Arcvonal jelöltjei mellett". „Lehetőségeink még sohasem voltak olyan hatalmasak, mint ma. Még szilárdabban ragaszkodjunk kommunista pártunk irányvonalához, törekedjünk még következetesebben a Szovjetunió vezette béketábor megerősítésére, hogy ezzel járuljunk hozzá hazánkban a cseh; szlovák és magyar nép boldogabb életéhez." A Csemadok központi választmánya az elnökség beszámolójának meghallgatása után több határozatot hozott, amelyek a következő időszakban előrelendítik a Csemadok munkáját. A központi választmány elfogadta az elnökség beszámolóját és megbízta az elnökséget, hogy biztosítsa a beszámolóból eredő feladatok végrehajtását. A határozatok értelmében a központi választmány megbízta az elnökséget, hogy készítse elő a Csemadok ötödik országos közgyűlését. Egyben több határozat született, amelyek arra irányulnak, hogy a Csemadok helyi csoportok fokozzák aktivitásukat a választást megelőző időszakban, és a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap során. A központi választmány felhívja az összes Csemadok tagokat, hogy a szovjet barátság hónapjában szilárdítsák még jobban népeink ós a Szovjetunió népei közti kapcsolatot, s e barátság jelentőségéről győzzék meg a Csemadokon kívül álló magyar dolgozókat is. pitalizmus gazdasági alaptörvényének érvényesülése következtében rohamosan kiéleződik az imperializmus valamennyi ellentmondása: a munka és a tőke közötti ellentmondás, a világuralomért harcoló egyes imperialista hatalmak között fennálló ellentmondás, a gyarmatosító országok és a gyarmatok közötti ellentmondás. A tankönyv e része tárgyalja azt a lenini törvényt, hogy az imperializmus korában egyenlőtlen a kapitalista országok gazdasági és politikai fejlődése és ismerteti a lenini elméletet a szocializmus győzelmének lehetőségéről egy országban. Az imperializmus fejlődése során létrejöttek a kapitalizmus általános válságának feltételei. Ez a válság egész történelmi korszakot ölel fel, melyben összeomlik a kapitalizmus és világméretekben győz a szocializmus. A kapitalizmus általános válsága az első világháború időszakában kezdődött, s annak következtében, hogy a Szovjetunió kivált a kapitalizmus rendszeréből, különösképpen fokozódott. A második világháború után, amikor Európában és Ázsiában a népi demokratikus országok kiváltak a kapitalizmus rendszeréből, megkezdődött a kapitalizmus általános válságának második szakasza. Ebben a szakaszban az egyedüli, mindent átfogó kapitalista világpiac szétesett: két párhuzamos piac keletkezett s ennek következtében szűkült az a terület, ahol a főbb kapitalista országok kiadnázhatják a világ erőforrásait és megkezdődött az imperializmus gyarA politikai gazdaságtan Az U j Szóban már hírt ] adtunk arról, hogy a Szovjetunióban megjelent a politikai gazdaságtan tankönyve. Az alábbiakban a moszkvai „Pravda" cikke alapján — a Szabad Nép fordítása nyomán — ismertetjük a tankönyv tartalmát, j A politikai gazdaságtan most megjelent tankönyve népszerűen magyarázza a marxista politikai gazdaságtan alapvető problémáit és megmutatja e tudomány hatalmas jelentőségét a munkásosztály forradalmi tevékenységében. A tankönyv bevezető része ismerteti a politikai gazdaságtan tárgyát és módszerét és rámutat arra, hogy a proletár politikai gazdaságtan — e valóban tudományos közgazdaságtan — alapvetően különbözik a polgári és kispolgári politikai gazdaságtantól. Jellemzi a munkásosztály nagy vezéreinek és teoretikusainak, Marxnak és Engelsnek. mint a proletár politikai gazdaságtan megalapítóinak szerepét. Kiemeli azt az újat, amellyel a történelmi fejlődés újabb tapasztalatai alapján Lenin továbbfejlesztette és gazdagította a marxista közgazdaságtant. Marx, Engels és Lenin megteremtették a tudományos közgazdaságtant. Sztálin az ő műveik alapján a politikai gazdaságtan egész sor új tételét fedezte fel és fejtette ki. A bevezetés végül hangsúlyozza: a marxista-leninista politikai gazdaságtant állandóan tovább fejlesztik a Szovjetunió Kommunista Pártja és a testvéri kommunista pártok határozatai, e pártok vezetőinek művei. A politikai gazdaságtan tankönyve e három fő részre oszlik: 1. A kapitalizmus előtti termelési módok, 2. A kapitalista termelési mód (a monopolkapitalizmus előtti kapitalizmus és a monopolkapitalizmus, vagyis imperializmus), 3. A szocialista termelési mód. 1. A tankönyv első fejezete a kapitalizmus előtti termelési módok — az ősközösségi, a rabszolgatartó és a feudális termelési mód — gazdasági viszonyait tárgyalja. Emellett megmutatja: milyen elképzelések jelentkeztek az ősközösség korában a társadalomról, milyen gazdasági nézetek voltak a rabszolgatársadalom és a feudalizmus idején. Képet ad a tankönyv mindegyik kor termelőerőinek állapotáról, termelési viszonyainak jellegéről. Vizsgálja a termelőerők és termelési viszonyok szükségszerű összhangja törvényének működését a kapitalizmus előtti társadalmi-gazdasági alakulatok fejlődésének különböző szakaszaiban. Megvilágítja, mik voltak az objektív okai annak, hogy az egyes termelési módok, miután túlhaladottakká váltak, elA Csemadok besztercebányai kerületi vezetőségének versenyfelhívása A Csemadok besztercebányai kerületi titkársága 1954. október 24-én a Nemzetgyűlésbe és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások alkalmából versenyfelhívást bocsátott ki. A versenyfelhívás értelmében minél jobb eredményeket igyekeznek elérni az agitációs központok keretében végzett munkával, biztosítják a lakosság minél nagyobb részvételét a népgyűléseken. A versenyfelhívást elfogadta a bratislavai, nyitrai és a kassai kerület vezetősége. A bratislavai kerület a versenyfelhívást kibővítette és versenyezni fog abban is, hogy hány kultúrfellépést biztosítanak a Csemadok helyi csoportjai a Csehszlovák-Szovjet Barátsági Hónap megnyitó ünnepségei során és hogy milyen számban kapcsolódnak be a magyar dolgozók az orosz népi nyelvtanfolyamokba. A versenyzés keretében törekedni fognak arra is, hogy növeljék a tagság részvételét a Csemadok taggyűlésein, biztosítsák a tervezett előadások megtartását és a Csemadok V. országos közgyűléséig rendezzék a tagbélyegek fizetésének kérdését.