Uj Szó, 1954. október (7. évfolyam, 239-264.szám)

1954-10-28 / 262. szám, csütörtök

4 IIJSZO 1954. október 28. A párizsi egyezmények visszhangja A „Populaire de Paris", a francia szocialista párt sajtószerve közölte a szovjet kormány jegyzékének rövid kivonatát. A lap azt állítja, hogy az európai biztonság biztosításáról a Szovjetunióval folytatandó tárgyalás állítólag összeegyeztethető Nyugat-Németország felfegyverzésével. A szovjet kormány jegyzéke, melyben javasolja, hogy novemberben hívják össze a külügyminiszterek értekezletét a német kérdés megoldására, nagy visszhangot keltett az amerikai sajtóban. Az USA uralkodó köreinek álláspontját kifejező amerikai propaganda a szovjet jegyzék javaslalatainak megvalósításában az amerikai agresszív tervek veszélyeztetését látja és ezért követeli a szovjet kormány jegyzékének elutasítását. Az „Associated Press" washingtoni tudósítója jelenti, hogy az állami departement nem fűzött hírmagyarázatot a szovjet jegyzékhez. „Úgy vélik azonban, hogy az amerikai, brit és francia szakemberek folytatják a szokásos gyakorlatot, amely az oroszokkal a német kérdésre vonatkozó hosszas jegyzékcserében áll, azaz abban, hogy megtanácskozzák a közös választ és az ügyet olyan jegyzékekkel intézik el, melyek visszautasítják az oroszok által feltüntetett feltételek mellett novemberben összehívandó új értekezletet." Wiliam Rayn, az Associated Press sajtóügynökség hírmagyarázója úgy véli, hogy a szovjet jegyzék célja „a párizsi egyezményekkel szemben álló oppozíció megszilárdítása Franciaországban és Nyugat-Németországban." A DPA nyugatnémet sajtóügynökség jelenti, hogy Wilhelm Mellies, Németorszáe Szociáldemokrata Pártjának alelnöke kijelentette, hogy minden felelős tényezőnek gondosan át kell tanulmányoznia az október 23-i szovjet jegyzéket. A brit burzsoá lapok nagy figyelmet szentelnek a szovjet kormány jegyzékének, egyesek azonban csak rövid kivonatot közölnek és nem foglalkoznak a jegyzék legfontosabb pontjaival. A burzsoá sajtó sietteti a Nyugat-Németország ú jrafelfegy vérzéséről Párizsban aláírt egyezmények ratifikálását. A munkáspárti „Daily Herald" felszólít, hogy a párizsi egyezmények ratifikálásának előkészületeivel egyidejűleg tárgyaljanak a Szovjetunióval. A többi lapok azt a gondolatot támogatják, hogy előbb ratifikálják a párizsi egyezményeket és csak ratifikálásuk után tárgyaljanak. A „Land og Folk" című dán lap a párizsi egyezményhez fűzött magyarázatában azt irja, hogy a dán külügyminiszter Párizsban olyan okmányt írt alá, amely ismét fegyvert ad a német militaristák kezébe. Nyugat-Németországot a nemzetek akarata és követelése, élettapasztalatai ellenére vonták be az atlanti egyezménybe. A nemzetek szabadság- és függetlenségi törekvése, amely elsöpörte Hitlert és az „európai hadsereget" most is fontos tényező. Az európai nemzetek és velük a dán nép elutasítják a háborús gyújtogatás tervét. A lap megjegyzi, hogy a Szovjetunió október 23-i jegyzékében ismét megmutatja a tárgyalás, az egységes, demokratikus és lefegyverzett Németország megteremtésének útját. Ez a Németország fontos tényezője lehet az európai békének. Az olasz haladó szellemű lapok első hasábjaikon közölték a szovjet jegyzéket. Az „Unita" részletesen magyarázza a szovjet kormány jegyzékét. Cikkében többek között az áll, hogy a szovjet jegyzék dilemma elé állítja a három nyugati hatalmat: vagy megtesznek minden lehetőt, hogy a Szovjetunióval együtt megoldják Németország egyesítéi sének kérdését, vagy vállalják a felelősséget a német militarizmus feltámasztásáért, Németország kettészakítottságának elmélyítéséért, ami nagy veszélyt rejteget az európai és a világbéke szempontjából. A Német Demokratikus Köztársaságban tartózkodó brit bányászküldöttség örömmel fogadta a szovjet kormány új jegyzékét, meJyet a békeszerető emberek érdekének megfelelő lépésnek tart. W. Wynn, a Derbyshire grófsági bányászok szakszervezetének titkára, a sajtó képviselőjének kijelentette, hogy a Szovjetunió legutóbbi jegyzéke a német kérdésre vonatkozóan megfelel a brit nép béketörekvéseinek is. Jack Jones, a délwalesi bányászok szakszervezetének titkára kijelentette: „Európa nemzeteinek nem felfegyverzett Németországra, hanem olyan Németországra van szükségük, amelyben örökre biztosítva lenne a béke." A párizsi sajtó Mendes-France kormánybővítési szándékairól Mint a „Le Monde" című lap je • lenti, Mendes-France hivatalosan felajánlotta Róbert Lacoste, Albert Gazier, Gaston Defferre, August Laurent, Alain Francois Savary és Martel Dávid szocialista képviselőknek, hogy lépjenek be a kormányba. Az emli ett képviselőknek a következő tárcákat kínálta a kormányban: a hadügy miniszteri tárcát (Lacoste), a kereskedelmi (Gazier), a kereskedelmi hajózási (Defferre) tárcákat. A többi három jelöltnek az államtitkári hivatalt ajánlotta. A „Le Monde' azt írja, hogy a szocialista képviselők az ajánlatról értesítették Guy Mollet-t, a szocialista párt titkárát, A francia lapok hangsúlyozzák, hogy Mendes-France még a parlament összeüiése előtt (november 3.) vagy végső esetben amerikai látogatása előtt (november 13.) be akarja vonni a kormányba a szocialista párt „higgadt" képviselőit, „a szociális akció köztársasági szövetségét" és más pártokat. A „Figaro" közli, hogy MendesFrance október 24-én hosszas beszélgetést folytatott Róbert Lacoste-^al, Gaston Defferre-rel és Alain Savaryval, a szocialista párt három vezérével. A párizsi lapok e három személyt tartják a legesélyesebb jelölteknek a miniszteri tárcákra. A ,,Franc-Tireur" című napilap azt írja. hogy Mendes-France két kormányt akar: egy szűkebb körű kabinetet, amely határozatokat hozna és egy szélesebb körű kormányt, amely teljesítené ezeket a határozatokat. A lap megjegyzi, hogy a miniszterelnök nagyon siet kormánya kibővítésével. A lapok megállapítják, hogy Mendes-France az illetékes pártok irányító szerveinek határozata nélkül akarja kiválasztani a megfelelő miniszterjelölteket. A „Liberation" ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy a szocialista párt szervezeti szabályzata szerint a szocialisták csak pártjuk rendkívüli kongresszusának beleegyezésével vehetnek részt a kormányban Ezért a szocialista párt irányítóbizottsága október 27-én este, az országos tanács pedig a hét végén tart ülést, amelyen megtárgyalja az október 26-án, vagy 27-én Guy Mollet és Mendes-France között végbement tárgyalás eredményeit. A THumanité leleplezi MendesFrance igazi céljait, melyeket a kormánybővítéssel akar elírni, és a következőket írja: „Mendes-France sejtve a londoni és párizsi egyezmények körüli parlamenti küzdelmet, biztosítani akarja a szocialisták szilárd támogatását és rájuk akarja hárítani a kormány politikájáért való felelősség egy részét. A nemet revansiszták felfegyverzését nagy parlamenti koalíció kialakítására akarja felhasználni, hogy ne legyen elszigetelve és hogy a felelősség egy részét másokra ruházza. Ki ne látná azonban az ilyen zászló alatt folyó toborzás veszélyét?" A párizsi egyezmények visszaadják hatalmukat a nyugat német konszernek urainak Adenauer, mint a nyugatnémet fegyveriparosok képviselője a párizsi értekezleten, a nyugatnémet hadsereg megalakításán kívül a német szén-, acél- és vegyiipari konszernek helyreálllítása kérdésében is megegyezett a nyugati hatalmakkal. A párizsi egyezmények lehetővé teszik egyrészt, hogy Nyugat-Németországban korlátlan számban alakuljanak új konszernek, kartellek és trösztök, másrészt a i'egyveripari konszerneket egészen visszaadják a hábgrús bűnösöknek, akik e konszernek stb. tulajdonosai voltak Hitler idejében. Ily módon a párizsi egyezmények lehetővé teszik a „Német szénvas- és acélipari vállalatok kibővítését, vagy összevonását a nyugat-európai szén- és acélunió rendszerének keretében". Az uniónak magas hivatala már néhány hónappal ezelőtt hivatalosan engedélyezte a gazdasági hatalom összpontosítását a szén- és acéliparban. A francia és német monopolisták északafrikai fegyveripari központ létesítéséről tárgyalnak A bonni kormánynak október 26-án a Saar-vidékről szóló párizsi egyezményekkel kapcsolatban kiadott keretjelentése szerint Fritz Berg, a nyugatnémet iparosok szövetségének elnöke a múlt hét végén Párizsban a francia ipar képviselőivel megegyezett a „szoros együttműködés" megteremtésében és a „nyugatnémet-francia ipari bizottság" létrehozásában. A hivatalos nyilatkozatból kitűnik, hogy a párizsi egyezmények alapján folyó együttműködés elsősorban a fegyvergyártásra vonatkozik. A nyugatnémet iparosok szövetsége ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az egyezmények egyik fő pontja közös francia-német fegyveripari támaszpont létesí'ése Francia ÉszakAfrikában. A csehszlovák nagykövet átadta a Béke-díjat a Thälman-film alkotóinak Ing. Ľubomír Linhart, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Német Demokratikus Köztársaságban kedden, október 26-án Berlinben estéiyt rendezett, amelyen a Német Demokratikus Köztársaság filmművészete N képviselőinek ünnepélyesen átadta a Béke-díjat, amelyet a Karlovy Vary-i VIII. nemzetközi filmfesztiválon a „Ernst Thälmann" cimű film alkotásáért nyertek. Az estélyen részt vett Fritz Appelt, a Német Demokratikus Köztársaság népnevelésügyi államtitkára, Alexander Abusch, a népnevelésügyi miniszter helyettese, Anton Ackermann, az NDK filmművészeti vezetője, a Thälmannról készített film alkotói és más nevezetes vendégek. Ing. Linhart nagykövet a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kulturális együttműködésről beszélt. Kiemelte a filmművészet terén felvett kapcsolatokat, és rámutatott a német forradalmi proletariátus felejthetetlen vezetőjéről készített film kiváló művészi tulajdonságaira. Ezután átadta a Béke-díjat Kurt Maetzig rendezőnek és a Thälmann szerepét alakító Günther Simonnak. Az estély a szívélyes barátság szellemében folyt le. | ígéretek és tettek A mult hét végén Párizsban, mint ismeretes, diplomáciai külön tárgyalások egész sorozata zárult le, melyet a nagyhatalmak képviselői folytattak egymás között. Határozatokat hoztak, melyek alapjában ellentmondanak a béke megőrzése érdekeinek és fokozzák az -új háború veszélyét Európában. A párizsi tárgyalások a nyugateurópai országok lakossága egyre növekvő tiltakozásának jegyében folytak le. Az amerikai és bonni körök, hogy félrevezessék a közvéleményt, már hosszabb idő óta különféle szemfényvesztő kísérletekhez folyamodnak. Az egyik ilyen kísérlet a már Hitlertől hallott ama demagóg állítás, hogy s nyugatnémet hadsereg kizárólag védelmi célokból létesül. Hogy mit érnek ezek az állítások, ezt igazolják a bonni revansiszták nyílt kijelentései, melyek már régóta agresszív terveket tartalmaznak Nyugat-Németország szomszédai ellen. *** „Eljött az ideje annak, hogy a mindnyájunkat fenyegető veszély láttán a mihaszna tétlenségről áttérjünk a férfiasságra és minden bizonnyal a nemzetek fölött álló új európai rendre". (Adenauer bonni kancellár bambergi beszédéből.) „A Szövetségi Köztársaság — Németország Minden más német területet, amelyet elszakítottak és szándékosan tartanak elszakítva, vissza kell adni." (Schröder bonni belügyminiszternek az „Industriekurier" című nyugatnémet lapban közölt cikkéből.) „Nekünk németeknek nem szónokolni kell az újrafelfegyverzésről, hanem cselekedni: c'sendbefi, de gyorsan". (Blücher bonni alkancellár beszédéből.) „Nyugat-Európa, majd egész Európa arculatát gyökeresen meg kell változtatni a nyugatnémet kontingensek részvételével a védelemben." (Adenauer bonni beszédéből.) „Hans Seebom szövetségi közlekedésügyi miniszter tegnap Bad Emsbsn az áttelepítettek első gyűlésével kapcsolatban szervezett sajtóértekezleten felszólalásában kijelentette, hogy Csehszlovákia sohasem lett volna álammá, ha a németek nem értek volna el olyan eredményeket gazdasági és kulturális téren. Ezek az eredmények kiemelték a Dunavölgy ezen részének jelentőségét. Európa és a keresztény nyugat sokkal adósak a németeknek Csehországért, Morvaországért és Sziléziáért - és ezért a németek kitelepítése „nagy bűntett Európa ellen". (A „Francé Presse" sajtóügynökség jelentéséből.) KÜLFÖLDI HÍREK Konsztantyin Ivanov szovjet karmester a liittichi konzervatórium meghívására Belgiumba utazott, ahol több hangversenyt ad az orosz és nyugateurópai zeneszerzők müveiből. A hangversenyeken fellépnek: Jevgenyij Malinyin zongoraművész és Igor Bezrodníj hegedűművész, szovjet szólisták, akik jelenleg Hollandiában vendégszerepelek. *** V. M. Molotov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese és külügyminiszter október 26-án fogadta M. Smith asszony amerikai szehátort, aki nem hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. Mehmet Sehu miniszterelnök vezetésével albán kormányküldöttség érkezett Szófiába. A küldöttség tagjai: Ngjela Kico, kereskedelmi miniszter, Vasil Natanaili, külügyminiszterhelyettes és V. Kati kereskedelmi miniszterhelyettes. * * * Tókiói rádiójelentések szerint, a tókiói tőzsde alkalmazottainak szakszervezete 24 órás sztrájkot indított tiltakozásul a bérek emelésére vonatko- ! zó kérelmének elutasítása ellen. V. A. Valkov, a Szovjetunió jugoszláviai nagykövete a belgrádi Szovjet Kultúra Házában szovjet filmbemutatót rendezett a jugoszláv nyilvánosság számára. A bemutatón több mint 300 személy, köztük sok akadémikus és professzor tekintette meg az „Aleko" és a „A hű barátok" című filmeket. • ** V. M. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere október 26-án fogadta Seilfullah Esint, Törökország rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét a Szovjetunióban. A török nagykövet átadta megbízólevelét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének. *** A norvég sajtóiroda jelentése szerint Észak-Norvégia Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának émlékünnepén a tromsői temetőben leleplezték a Norvégia felszabadításáért elesett szovjet katonák emlékművét. *•* A „Die Welt" című hamburgi lap újabb sikkasztási botrányt leplezett le, melynek főszereplője Ullman nyugatberlini szenátor. Mint a Gehag társaság (1945-ben náci tulajdonként konfiskált és szövetségi igazgatás alá helyezett építészeti társaság) igazgatója 6.500 márkát sikkasztott. (Ganf rajza a „Krokogyiľ'-ban.)