Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-28 / 236. szám, kedd

I 1954. szeptember 28. UJSZÖ Az NDK külügyminisztériumának nyilatkozata a kilenchatalmi értekezletről Az ADN sajtóiroda közzétette az NDK külügyminisztériuma nyilatkoza­tának a szövegét, amelyet a szeptem­ber 28-án Londonban kezdődő kilenc­hatalmi értekezlettel kapcsolatban adott ki. A nyilatkozatban ez áll: „Szeptember 28-án Londonban meg kell kezdődnie a kilenc ország érte­kezletének, amelyen Nyugat-Németor­s?ág felfegyverzéséről fognak tárgyal­ni. Az értekezleten fel kell szólalnia Adenauer szövetségi kancellárnak, hogy állítólag megmagyarázza a kér­désben elfoglalt német álláspontot. Adenauer nyilatkozata azt bizonyítja, hogy az „európai védelmi közösség" politikáját akarja megvalósítani vala­milyen formában. Adenauer szövetségi kancellár ma éppúgy, mint azelőtt Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzését és a nyu­gateurópai országok agresszív tömbjé­be való bevonását követeli. Ez a po­litika ellentétben áll népünk nemzeti törekvéseivel, amelyek Németország­nak békés és demokratikus alapon való egyesítésére irányulnak. Nincs kétség afelől, hogy a militarizmus feltámasztása Nyugat-Németországban és Nyugat-Németország bevonása ag­resszív katonai egyezményekbe, leküzd­hetetlen akadályokat gördít Németor­szág egyesítésének útjába. Ez azt je­lentené, hogy Németország kettésza­kítottságát bizonytalan időre meg­hosszabbítanák és hogy a német nép természetes és igazságos követelése: Németország egységének visszaállítása, nem teljesülne. Nemcsak az NDK la­kossága, hanem Nyugat-Németország lakosságának többsége is határozottan tiltakozik Adenauer ez irányú politiká­ja ellen, amely megakadályozza Né­metország egységének visszaállítását és új háborús veszélyt idéz elő. Az összes tervek — akár a brüsszeli egyezmény, atlanti egyezmény vagy a revansiszta Wehrmacht feltámasztá­sára s Nyugat-Németország amerikai katonai egyezménybe való bevonására irányuló más tervek ellentmondanak a német nép nemzeti érdekeinek. Ezért Adenauernek nincs felhatalmazása és nincs joga a német nép nevében Né­metországra vagy Nyugat-Németor­szágra vonatkozó nyilatkozatokat ten­ni a londoni értekezleten. Nyugat-Németország felfegyverzése nevében Adenauer fel akarja adni a német nép önrendelkezési jogát és legfontosabb nemzeti jogait el akar­ja adni az Amerikai Egyesült Államok­nak. A német hazafiak azonban soha­sem egyeznek bele, hogy a nyugati megszáló hatalmaknak jogot adjanak Németország megszállásának bizonyta­lan időre való meghosszabítására és fel­jogosítsák a nyugati megszálló hatal­makat arra, hogy döntsenek a német nép számára nemzeti és életfontosságú kérdésről — Németország újraegye­sítésének kérdéséről. Az NDK kormánya ismét konstruktív javaslatokat tett Németország mind­két részének közeledésére és újra­egyesülésére. Ezek a javaslatok meg­mutatják népünk igaz törekvését a valóban kölcsönös megértésre a poli­tikai, gazdasági és kulturális élet minden terén. Az NDK szervei kije­lentették, hogy mindig készek meg­tárgyalni és megvitatni minden elfő gadható javaslatot. A népi kamara elnökének 1954. szeptember 18-án a szövetségi gyűléshez intézett levele ezt újra igazolja. Ha mindkét rész közösen kívánja a kölcsönös megértést, egységes állás­pontra juthat a német nép számára életfontossággal bíró összes kérdések ben; olyan álláspontra juthat, amely a béke megőrzése szempontjából meg­felelne a német nép és a többi nem­zetek érdekeinek. A német nép számára különösen nagy jelentőséggel bír a négy nagyhatalom német kérdésben folyó megszakított tárgyalásának fölvételére tett javaslat, valamint az a javaslat, hogy általá­nos európai biztonsági rendszer léte­sítésével küszöböljék ki a nyugatné­met revansiszta hadsereg feltámasz­tásának veszélyét. Ezért kívánatos, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer megte­remtése körüli nézetek kicserélése ér­dekében. olyan értekezlet összehívásá­ra tett szovjet javaslat mielőbb po­zitív eredménnyel járjon. Az európai kollektív biztonsági rendszerről tár gyaló értekezleten valamennyi rész­vételét kivánó európai ország és az USA is részt venne. Az értekezlet a német kérdés megtárgyalásával kap­csolatban előkészítené a négyhatalmi értekezletet. A hazafiaknak egész Németország­ban össze kell fogniok nemzeti kér­désünk békés megoldása és ezzel a veszélyes európai tűzfészek kiküszö böíése előfeltételeinek megteremtésére irányuló törekvésben. Az olasz szenátus a Montesi-ügyben kis szótöbbséggel bizalmat szavazott a kormánynak Az olasz szenátus a Piccioni külügyminiszter lemondása, az azt követő kormányátalakítás és a Montesi-ügy politikai vonatkozása felett indított vita befejezése után kis szótöbbséggel, 114 szavazattal 97 ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. A kormány mellett szavaztak a kereszténydemokra­ták, a szociáldemokraták, a liberá­lisok és a vegyes szenátusi csoport néhány tagja. Ellene szavaztak a kommunisták, a szocialisták, a füg­getlen baloldaliak, a monarchista és újfasiszta jobboldal és a vegyes­csoport egyes tagjai. Az ilymódon megszavazott napirendi javaslat nagyon határozatlan formában fe­jezi ki a kormány iránti bizalmat. Egyszerűen tudomásul veszi, hogy „a kormány nem avatkozott bele a vizsgálat lefolytatásába". A kommunista szenátorok sza­vazatának megindokolásául Mauro Scocciamarro, az Olasz Kommu­nista Párt titkárságának tagja, a szenátus alelnöke rámutatott arra a nagy felelősségre, amelyet a többség magára vesz, amikor szo­lidaritást vállal a kormánnyal és Scelbával, jóllehet a közvélemény előtt mind a kettőre súlyos gyanú nehezedik. Hangsúlyozta, hogy a többség súlyos felelősséget vesz magára azzal is, hogy elutasítja az ellenzéknek azt a követelését, hogy parlamenti vizsgálattal derítsenek fényt a kormány és a közigazgatá­si szervek szerepére. A vita kedden a képviselőházban folytatódott. Politikai körökben ál­talánosan az a vélemény, hogy jól­lehet, most bizalmat kapott a je­lenlegi kormány, mégsem marad két-három hónapnál tovább hiva­talában. A félhivatalos sajtó sze­rint is a kereszténydemokrata párt csak azért támogatja Scelbát és kormányát, mert nem akarja,, hogy az a népi tömegek nyomására és a botrány közvetlen hatására buk­jék meg. Nyugatnémet kémszervezetet lepleztek le Lengyelországban A Lengyel Népköztársaság biz­tonsági szervei nemrégen leleplez­ték a nyugatnémet Gehlen-kém­szervezet ügynökeinek csoportját, amely lengyel területen tevékeny­kedett. A letartóztatottak nagy ré­sze közönséges bűnöző és volt fa­siszta. Közülük sokat Nyugat-Ber­linben toboroztak, majd Lengyel­országba küldtek, hogy kémhálóza­tot szervezzenek és titkos értesü­léseket szerezzenek. A letartóztatottak között van a Lengyelországból megszökött Ma­rian Szimczak, akit 1950-öen Nyu­gat-Berlinben toboroztak be a szer­vezetbe, Jerzy Kraus volt hitleris­ta, Sztefan Nowakowski bűnöző, Tadeusz Szybowski, Jan Wysocki s mások. A letartóztatottaknál fegyvere­ket, láthatatlan tintát, nagy pénz- I összeget dollárban és hamisított okmányokat találtak. A biztonsági szervek ezenkívül elkobozták kém­levelezésüket. A vizsgálat folyamán megállapí­tást nyertek új tények, amelyek azt bizonyítják, hogy a nyugat­német kémszervek az őket bőke­zűen pénzelő amerikai kémköz­pontnak vannak alárendelve. Az amerikai hivatalok repülőgépeket bocsátanak a nyugatnémet kém­szervezet rendelkezésére az ügynö­kök ledobása céljából és műszaki felszereléssel látják -el őket. A letartóztatott ügynökök beis­merték bűnüket és terjedelmes vallomást tettek a Gehlen-kém­szervezet tevékenységéről. A leleplezett kémcsoport ügy­nökei ellen indított vizsgálat to­vább folyik. Tájfun Japánban Japánból érkezett hírek szerint A Kiu-Siu sziget és Honzsa nyu­gati része fölött erős tájfun dü­höng — az idén már a tizenötödik A tájfun sebessége meghaladja másodpercenként a 27 métert. A tájfun elérte Tokió környékét­A japán rendőrség eddigi adatai szerint a tajíun alkalmával 60 sze­mély elpusztult, 489 megsebesült, 70 pedig eltűnt. Ezenkívül ,9000 ház teljesen vagy részben elpusz­tult, 50.000 házat pedig elöntött a víz. A rendőrségi jelentésekben továbbá az áll, hogy harmincnyolc helyen megszakadt a vasúti össze­köfttetési Dr. h. c. Plojhar miniszter felhívása a nyugatnémet néphez Dr. h c. Plojhar egészségügy­miniszter részt vett az NDK ke­resztény-demokrata unió pártja VII. kongresszusán Weimarban. Értesülve az atlanti-egyezmény erőinek bitburgi (Nyugat-Német­ország) repülőtéren történt benzin­robbanás áldozatairól, az ADN saj­tóiroda túdósítójával folytatott be­szélgetés közben az alábbi felhí­vással fordult a nyugatnémet la­kossághoz: „Nyugatnémet barátaink! Az amerikai parancsokat kiszolgáló Adenauer politika halált és rom­lást okoz nektek. Adenauer együtt­működése az amerikai háborús uszítókkal meghozza a maga bor­zalmas véres gyümölcsét. Ártat­lan német emberek halnak meg szörnyű kínok között'2. Dr. Plojhar miniszter felhívja a lakosságot, hogy küzdjön a háború és a háború pusztítása ellen és dolgozzon az életért és a békéért­A nyugatnémetországi kereszté­nyekhez szólva felhívta őket, hogy segítsék elő a szeretet és a béke győzelmét a háború és a tömeges pusztulás fölött. Afrikai gyerekek Cukor 1 pari „Keveset fizettek nekünk, de tia mi félnövünk, annak rendjén-mód­ján mefizetünk nektek!" (G. Sztambolijszkij rajza a ,,Krokogyil"-ban) Az ENSz közgyűlésének IX. ülésszaka Az irányító bizottság szeptem­ber 24-i ülésén megtárgyalta „az atomenergia békés célokra való felhasználásában folytatandó nem­zetközi együttműködés" című, az Egyesült Államok által javasolt pont beiktatását a IX. ülésszak napirendpontjai közé. Lodge, az USA küldötte megismételte Dulles államtitkár állítását, hogy a Szov­jetunió eddig állítólag megtagad­ta együttműködését az „atomener­gia békés célokra való felhaszná­lására alakuló „nemzetközi ügy­nökség" létrehozásában. A. J. Visinszkij szovjet küldött rövid beszédben kijelentette, hogy Dulles és Lodge állítása nem felel meg a valóságnak. A szovjet kor­mány nem egyszer kijelentette, hogy kész folytatni a ' Szovjet­uniónak és az USA-nak javaslatáról való tárgyalást, — jelentette ki Vi­sinszkij. Tudatában kell lenni azonban annak, hogy az „atompó­lus" megteremtése kérdésének megoldása a szovjet kormány né­zete szerint önmagában még nem oldaná meg a tömegpusztító fegy­verek használata veszélyének ki­küszöbölését. A szovjetunió ebben a kérdésben arra az álláspontra helyezkedik, hogy az államoknak ki kell jelente­niük: nem alkalmaznak atom­fegyvert. A Szovjetunió küldöttsége egyetért azzal, — mondotta végezetül Vi­sinszkij, — hogy e fontos kérdést tűzzék a közgyűlés IX. üléssza­kának napirendjére. Az irányító bizottság ezt egy­hangúlag jóváhagyta és elrendelte, hogy a. kérdést megtárgyalás vé­gett terjesszék az első bizottság elé. Az irányító bizottság ülése után a közgyűlés tartott ülést, amelyen folytatták a napirendi pontok meg­tárgyalását. A gyűlésen heves vita volt Nyugat-Irian (Nyugat-Újgui­nea) és Ciprus-sziget kérdése kö­rül. Hollandia, Franciaország és Ausztrália — gyarmati hatalmak küldöttei Nyugat-Irian kérdésének napirendre tűzése ellen foglaltak állást. Sudjarwo indonéz küldött beszédében védelmébe vette javas­latát és kijelentette, hogy minden kísérlet, amely Nyugat-Irian kér­désének Indonézia és Hollandia közötti tárgyalás útján való meg­oldására irányult, eddig eredmény­telen volt. Sudjarwo kijelentette, hogy ha a holland küldött azt ál­lítja, hogy Hollandia Nyu­gat-Irianban „békés küldetést" teljesít, ezzel csupán a gyarmato­sítók által az egyes országokban létrehozott gyarmati hivatal szo­kásos mentegetődzését ismétli. A kérdésben megejtett szavazás alap­ján Nyugat-Irian kérdését napi­rendre tűzték. A kérdés napirend­re tűzése mellett 39, elleni pedig 12 küldöttség szavazott, 9 küldött­ség tartózkodott a szavazástól. A ciprusi kérdés napirendre tű­zésének megtágyalásakor az iraki küldött indítványozta, hogy a kér­dés megtárgyalását halasszák az ülésszak későbbi idejére. Lloyd angol küldött ismételgette az angol küldöttség érveit e kér­dés napirendre tűzésével szemben. Ezenkívül ismét kijelentette, hogy Ciprus Anglia számára „stratégiai­lag elengedhetetlenül szükséges". Lloyd kijelentette, hogy Anglia sok „védelmi jellegű" kötelezettsé­get vállalt az arab államokkal, Tö­rökországgal, sőt Görögországgal szemben és hogy Ciprus ezzel kap­csolatban „életfontosságú" Anglia számára. Harminc szavazattal 19 szava­zat ellenében Ciprus kérdését na­pirendre tűzték; 11 küldött tar­tózkodott a szavazástól. A közgyűlés szeptember 25-i ülé­sén jóváhagyta a napirendi pon­tokat és a kérdések elosztását egyes bizottságok között, az irá­nyító bizottság javaslatának meg­felelően. A közgyűlés jóváhagyta munkatervét és az ülésszak be­fejezését december 10-re tűzte ki. KÜLFÖLDI HÍREK Szeptember 25-én a Szovjet Hadsereg Központi Színházában a Szovjetunió honvédelmi minisz­tériuma, Moszkva párt-, sKovjet és tömegszervezetei ünnepélyes ülést tartottak a Harckocsizók Napja alkalmából. Az ünnepi ülést A. Sz. Zseltov vezérezredes nyi­totta meg. A harckocsizók napját P. P. Polubojarov, a harckocsizó osztagok vezérezredese méltatta. A moszkvai dolgozók nevében J. A. Fureeva, a moszkvai városi párt­bizottság titkára üdvözölte a harc­kocsizókat. Az ülésen beszédet mondott továbbá N. A. Bulgai'vin, a Szovjetunió marsallja, honvédel­mi miniszter, akit a részvevők szivelyesen üdvözöltek. A belgiumi tomisi „Boel" hajó­gyárban vízrebocsátották az „Ale­kszander Gercen" nevű új szovjet hajót. Ez már az ötödik hajó, amelyet az idén Belgiumban a szovjet kereskedelmi hajó/ás szá­mára építettek. * * * Dr. Szasztroamidjojo indonéz mi­niszterelnök szeptember 26-án Delhiből Rangunba utazott, ahol hazautázasa előtt három napot tölt. A nyugatnémet munkanélküliek Neukölnben (amerikai szektor) tüntetést rendeztek, amelyen kö­vetelték az árak csökkentesét és ä munkanélküli segélyek feÍ3 "-elĹ- sét. A rendőrség a sonnena'.lesi munkahivatalnál kísérletet tett a tüntetők szétzavarására." N. Sz. Hruscsev, az SzKP KB első titkára szeptember -25-én fo­gadta John Bernal professzort, a híres angol tudóst és kö'.eieii té nyezőt, akinek most adták át Moszkvában a Nemzetközi Sztáliii­bekedíjat. N. Sz. Hruscsev liosz­s/abb ideig elbeszélgetett Bernal professzorral. * * * A „Vjesznyik" című jugoszláv lap az ENSz közgyűlésének a Ki­nai Népköztársaság ENSz-beli Jo­gai visszaadásának kérdésében ho­zott határozatával kapcsolatban ezt írja: A IX. ülésszak első ha­tározatát nem értékelhetjük po­zitívan. Kína ENSz-beli fölvétele kérdésének levonása a közgyűlés ülésszakának napirendjéről az idén még kevésbé indokolt, mint az előző •H*ekbe»; * « » A Koreai Munkapárt könyvkia­dója tömeges példányszámban ki­adta V. I. Lenin „Materializmus és empiriokriticizmus" című müvét. * * • Szeptember 24-én Pekingbe ér­kezett a Szovjetunió Mojszejev — állami ének- és táncegyüttese. A 160 tagú együttes a Szovjetunió gazdasági és kulturális vívmányait szemléltető kiállítással kapcso­latban néhány fellépést rendez Pe­kingben. Az Uj Kína sajtóiroda jelenti, hogy szeptember 24-én brit kul­túrmunkások hattagú küldöttsége érkezett Pekingbe. Jean Paul Sartre francia író, aki Bécsbe érkezett, hogy megakadá­lyozza egyik színdarabjának be­mutatását a „Volkstheater" szín­házban, sajtóértekezletet rendezeti, amelyen kijelentette, hogy ez a darab nem felel meg alkotó tar­veinek és jelenlegi politikai meg­győződésének. Jelenleg a nemzet­közi feszültség enyhülését, a békét s;:s<lgálom, ez a darao pedig tietr, szolgálja az említett 1 elokat, — jelentette 'ki Sartre. Az egyiptomi hivatalok hat, je­lenleg külföldön élő egyiptomi po­litikai tényezőt „hazaárulásnak mi­nősítendő tetteik" miatt megfosztot­ták állampolgárságától. Köztük van Mahmud Abdul Fath, a WAFD feloszlatott párt betiltott sajtószer­vének, az „AI-Misri" című lapnak tulajdonosa és a „Muzulmán test­vériség" szervezet öt tagja, Abdul Hakim Abdin, a szervzezet főtit­kára, Szaid Muhammed Raniadan, a szervezet külföldi kapcsolatok­kal foglalkozó osztályának fönöke, Saaf Ed-Din Valili, a „Muzulmán testvériség" cserkészszervezetének vezetője, Muhammed Nagib Gu­veifil és Kamii Iszmail El-Serif.

Next

/
Oldalképek
Tartalom