Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-24 / 233. szám, péntek

1954. szeptember 495 m sZÖ 7 Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter beszéde az ENSz közgyűlésén Václav Dávid külügyminiszter, a csehszlovák küldöttség vezetője az ENSz közgyűlésének megnyitása után beszédet mondott a Kínai Népköztársaság ENSz-beli képviseletére tett szovjet javaslattal kapcsolatban. Dávid miniszter a következőket mondotta: Elnök úr! A közgyűlés ismét komoly és halasztást nem tűrő feladat előtt áll, hogy a nemzetközi jog alapelveinek és az ENSz alapokmánya rendelkezéseinek megfelelően megoldja Kína ENSz-beli törvényes képviseletének kérdését. Az ENSz 1949 óta figyelmen kívül hagyja a Kínában bekövetkezett történelmi változásokat és tényeket és az ENSz érdekeivel szöges ellentétben elodázza az öt nagyhatalom egyikének törvényes képviseletével kapcsolatos fontos kérdés megoldását. Az ENSz alapokmánya ugyanis az Öt nagyhatalmat teszi felelőssé a világ békéjének és biztonságának fenntartásáért. A közgyűlés IX. ülésszaka abban az időben ül össze, amikor a béke ügye jelentős sikert aratott- A koreai háború megszüntetése után megszűnt a nyolc évig tartó indokínai gyarmati háború is. Mindenki tudja, mily nagy része volt az ázsiai béke visszaállításában a Kínai Népköztársaság kormányának. A koreai és indokínai harcok befejeződése után a Kínai Népköztársaság fokozza nemeslelkű kezde-^ ményezését és az ázsiai béke megszilárdítására irányuló törekvését. Békeszerető politikáját azok az alapelvek fejezik ki, amelyekre a Kínai Népköztársaság és a többi államokhoz való kapcsolatai épülnek és amelyek a Kínai Népköztársaság és a többi ázsiai országok együttműködése kiépítésének alapját képezik. Ezek az alapelvek: 1. a területi épség kölcsönös tiszteletbentartása, 2. a megnemtámadás, 3. a kölcsönös benemavatkozás, 4. az egyenjogúság és a kölcsönös előnybehelyezés, 5. a békés együttélés. A nemzetek közötti együttműködés alapelveit, amelyek a Kínai Nép. köztársaság, India és Burma kölcsönös kapcsolatainak rendezésekor jutottak kifejezésre, nemcsak Ázsiában, hanem világszerte lelkes visszhanggal fogadták. Természetes, hogy a Kínai Népköztársaság békepolitikája jelentős szerepet játszott az ázsiai béke visszaállításában és megszilárdításában. Ezt bizonyítja a genfi értekezlet lefolyása és eredménye, valamint más nemzetközi tárgyalások is. Az események legutóbbi fejlődése különösen megmutatja, hogy Kína törvényes képviselőinek részvétele nélkül lehetetlenség megkezdeni a fontos nemzetközi kérdések gyors megoldását. Ez teljes mértékben vonatkozik az ENSz munkájára is. Amíg nem adják vissza a Kínai Népköztársaságnak ENSz-beli törvényes jogait, az ENSz nem tudja kielégítően megoldani azokat az égető kérdéseket, amelyeknek megoldását a világ nemzetei az ENSz-tői várják. Éppen Kína távolléte az ENSz-ből volt az, ami azt okozta, hogy a harcok beszüntetését és a nemzetközi feszültség enyhülését határozottan elősegítő nemzetközi tárgyalások az ENSzen kívül folytak. Az a javaslat, amelyet most az Egyesült Államok küldöttsége terjesztett elő s amelyet egyes küldöttségek támogattak, megmutatta az ENSz mai rendellenes és tarthatatlan helyzetét Kína képviseletének kérdésében. Ez a javaslat bizonyítéka annak, hogy egyes tagállamok figyelmen kívül hagyják az ázsiai történelmi tényeket, nem akarnak megbékülni Kína való helyzetével és nem hajlandók tiszteletben tartani a kínai nép szabad elhatározását. Az Egyesült Államok által előterjesztett határozati javaslat az_eddigi szégyenteljes állapot meghosszabbítására irányul, mivel hatszáz millió kínai nincs törvényesen képviselve az ENSz-ben. Ez az állapot nemcsak .sérti a nagy és hős kínai népet, hanem mindenekelőtt komoly akadályt gördít a ENSz sikeres munkájának útjába. A jelenlegi helyzet tarthatatlansága főleg ma tűnik ki, midőn egyrészt a Kínai Népköztársaság politikája megteremti az ázsiai nemzetek közötti barátság és békés együttműködés eddig ismeretlen méretű fejlődésének föltételeit és midőn a kínai nép által örök időkre kiűzött kalandorok csoportja, akiknek képviselői itt csalással Kína képviselőinek adják ki magukat, egyre inkább leleplezi magát, hogy fizetett provokatőröknek és béke zavaróknak a bandája. A közgyűlés már évek óta kénytelen foglalkozni a kuomintangista bandák burmai bűntevékenységével, a kínai tengeren nyugodtan úszó hajók ellen elkövetett kalóztámadásaival és a kuomintagistáknak a kínai szárazföld ellen elkövetett terrorista tevékenységével. A közelmúlt eseményei azt mutatják, hogy fokozódik a kuomintangisták békeellenes tevékenysége. Védnökeik a kínai nép békés alkotó munkája megzavarásának és a Kínai Népköztársaság törekvése lehetetlenné tevésének szerepét szántak a kuomintangistáknak. A Kínai Népköztársaság törekvése pedig a nemzetközi feszültség enyhítésére és a távolkeleti béke megszilárdítására irányul. Az az igyekezet, hogy megakadályozzák Kína törvényes képviseletét az ENSz-ben és mesterségesen tartsák itt e szervezetben a kuomintangista klikk képviselőjét, nem segíti elő a béke ügyét és aláássa az ENSz tekintélyét". Az a meggyőződés, hogy Kína törvényes képviselete az ENSz-ben elkerülhetetlen és sürgős, egyre nagyobb visszhangot kelt a nemzetek körében. Különösen az utóbbi időben, midőn a Kinai Népköztársaság politikája jelentős sikereket ért az ázsiai béke megszilárdítása és visszaállítása terén nemcsak Ázsiában, hanem a világ más részeiben is több ország kormányainak képviselői jsürgetően követelik a jelenlegi rendellenes állapot megszüntetését és a Kínai Népköztársaság törvényes ENSzbeli jogainak visszadását. A nagy kínai népnek elidegeníthetetlen joga van ENSz-beli képviseletére. Mindenki, aki őszintén kívánja, hogy az ENSz sikeresen fejthesse ki munkáját és hozzájárulhasson a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez, kell, hogy tiszteletben tartsa a kínai nép ezen jogát. Az Egyesült Államok küldöttsége által előterjesztett javaslat ezzel homlokegyenest ellenkező eredmények elérésére irányul és ezért a csehszlovák küldöttség határozottan állást foglal ellene. A csehszlovák küldöttséget éppúgy mint az elmúlt években, az a meggyőződés tölti el, hogy a mai igazságtalan és ártalmas helyzet kiküszöbölése halasztást nem tűrő feladat és ezért teljes súllyal a Szovjetunió küldöttségének határozata mellett foglalt állást. A Szovjetunió küldöttsége azt javasolja, hogy a Kínai Népköztársaságnak a központi kormány által kinevezett képviselői foglalják el Kína törvényes helyét a közgyűlésben és az ENSz többi szerveibenA londoni kilenchatalmi értekezlet előtt A moszkvai „Pravda'

5 szeptember 22-én közölte külön tudósítójának cikkét a londoni kilenchatalmi értekezlet előkészületeiről. A cikkben ez áll: „Mint már jelentették, szeptember 28-án Londonban az USA, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország, Olaszország, Kanada, Belgium, Hollandia és Luxemburg külügyminiszterei értekezletet tartanak, amelyen Nyugat-Németország felfegyverzésének újabb terveiről fognak tárgyalni

1, E tervek célja az, hogy pótolják a kudarcot vallót „európai hadsereget". A sajtó kiemeli, hogy az amerikai diplomácia minden erőfeszítést megtesz a célok közössége és elérésének módszerei tekintetében felmerült viszályok kiküszöbölésére s emellett felhasználja a társaira gyakorolt durva nyomás szokásos módszereit. Feltűnő az angol és francia álláspont utóbbi napokban történt bizonyos megváltozása. Dulles londoni tárgyalása az angol diplomáciának Franciaország rovására történő bizonyos engedményekkel jár. Az Eden-terv szerint Nyugat-Németországot a brit ellenőrzés alatt álló nyügati szövetségbe, majd később az USA áltial uralt atlanti-tömbbe kellett volna bevonni, mint azt Pridale, a „Reuter" hírmagyarázója megjegyzi. most pedig a bonni köztársaságnak egyidejűleg kell részt venni a nyugati szövetségben és az atlanti tömbben. Mendes-France francia miniszterelnök strassbourgi beszédében hangsúlyozta, hogy kormánya egyetért Nyugat-Németországnak a nyugati szövetségbe való bevonásával s egyidejűleg amellett foglalt állást, hogy a katonai csoportosulás keretében „bizonyos külön szerv" alakuljon, amely „végrehajtó jellegű központi hatalmat" képviselne, „szétosztaná a külföldi segítséget, szétosztaná a megrendeléseket az egyes tagállamoknak

5'. Mendes-France továbbá hangsúlyozta, hogy - „Franciaország is alárendelné magát ennek a külön szervnek, hogy a NATO és a brüsszeli szerződés közötti kapcsolat az egyik legfontosabb dolog és a szövetségi köztársaság bevonása a NATO-ba ezután már nem keltene nyugtalanságot." A francia kormány eme álláspontjának tárgyalásakor Londonban felmerül a kérdés: a „külön szerv

5' által irányjtott katonai csoportosulás mégteremtésére tett jelenlegi javaslat nem új változata-e „az európai hadsereg

5' régi tervezetének azzal a módosítással, hogy meghatározza Anglia kötelező részvételét? — irja a „Pravda". Nácizmus Veit Harlan legújabb filmjeiben Göbbels kedvence, a fajelméleti filmek megteremtője, Veit Harlan, ma egyike Nyugat-Németország legtöbbet foglalkoztatott filmrendezőinek. Veit Harlant a háború után bíróság elé állították, legfőképpen a „Jud Süss" c. antiszemita filmmel az emberiesség ellen elkövetett bűntette miatt. Ezzel a filmmel akarta igazolni Himmler gázkamra-politikáját. A filmben Harlan 1940-ben elferdítette a történelmi tényeket és olyan megvilágításbap állította be a szereplő személyeket, hogy ezzel faji gyűlöletet szított. Harlan maga is beismerte, hogy a „Jud Süss" ' forgatásánál Göbbels rendelte el a „lassú gondolkodású németek rákényszerítését az erélyesebb cselekedetekre — a még Németországban élő zsidók tömeges gyilkolására." A per tanúi igazolták, hogy a „Jud Süss" filmelőadása után az SS-legények fokozták a koncentrációs táborokban levő zsidók kínzását. Ma Veit Harlan Tokióban tartózkodik, ahol egy német és egy amerikai filmtársaság filmez* Amellett Berlinben is gyártanak filmet Canaris tengernagyról, Hitler kémszolgálatának vezetőjéről, aki együttműködött a Hitler ellen irányuló puccs szervezőivel. Németország Szocialista Egységpártja bejelentette részvételét a nyugatberlini szenátusi választásokon Az AND sajtóiroda jelentése szerint ! Neumannak, az NSzEP kerületi vezeNémetország Szocialista Egységpártja nagyberlini kerületi vezetőségének képviselői szeptember 21-én illetékes nyugatberlini helyeken átadták Alfréd tősége első titkárának levelét, amelyben hivatalosan bejelenti részvételét a nyugatberlini szenátusban december 5-én tartandó választáson. Az ENSz közgyűlésének IX. ülésszaka Az ENSz közgyűlése szeptember 22-én délelőtt összehívta a politikai bizottságot, hogy megválassza a bizottság elnökét. A politikai bizottság elnökévé Urutio kolumbiai képviselőt választották. Ezután a többi bizottságok tartották üléseiket. A politikai különbizottság elnökévé Hors-t (Izland), a gazdasági-pénzügyi bizottság elnökévé Coplandot (Ausztrália), a szociális, emberbaráti és kulturális ügyekkel foglalkozó bizottság elnökévé Nőseket (Csehszlovákia), a gyámügyi bizottság elnökévé A1 Ast (Szíria) választották egyhangúan. Az igazgatási és költségvetési bizottság elnökévé 46 szavazattal Szaraszint, Thaiföld képviselőjét választották. Gercia Amadort, Kuba képviselőjét egyhangúan a jogi bizottság elnökévé választották. A közgyűlés teljes üléséri azután . megválasztották a közgyűlés hét alelnökét. Alelnökökké NagyBritannia, Burma, a Szovjetunió, Franciaország, Ecuador, az USA és Kuomintang képviselőjét választották. A közgyűlés ezzel megalkotta a fő bizottságot elnök, hét alelnök és hét bizottsági elnök vezetésével. Véget ért a szmirnai nemzetközi vásár Szeptember 21-én befejeződött az izmiri (szmirnai) 23-ik nemzet-közi vásár. A szovjet kiállítási csarnokot Dzselal Bajar török államelnök is meglátogatta, akit Podcerob, a Szovjetunió törökországi nagykövete és Ribalcsenko, a szovjet kiállítási - csarnok igazgatója fogadott. A török államelnök tüzetesen megtekintette a kiállított tárgyakat és nagy érdeklődést tanúsított a gazdasági gépek iránt. Az idei izmiri nemzetközi vásáron 17 állam, köztük Anglia, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország vett részt. Török lapok szerint egy hónap alatt több mint másfélmillió látogatója volt a vásárnak. A látogatók 80 százaléka megtekintette a szovjet pavilont. A kiállított szovjet árucikkek nagy érdeklődést keltettek a török kereskedelmi körökben. A szovjet pavilon igazgatósága sok megrendelést kapott török cégektől. KÜLFÖLDI HIREK Véget ért a magyar országgyűlés ülésszaka. A szeptember 22-i reggeli ülésen egyhangúlag elfogadták a tanácsokról szóló törvényt az országos vita folyamán hozzáfűzött javaslatok figyelembevételével. Az új törvény értelmében a helyi tanácsok önállóbban működhetnek. Az ülésszak jóváhagyta a helyi tanácsokba tartandó választásokról szóló új törvényt is, amely szerint november 28-án megtartják a választásokat azokba a helyi tanácsokba, amelyeknek funkciós időszaka letelik. » * * Attlee brit munkáspárti vezér hat hétig tartó világkörüli útjáról hazatérve laptudósítóknak kijelentette, hogy a legkomolyabb távolkeleti probléma szerinte, Formosa kérdése. Attlee megjegyezte: „Minél előbb szabadulunk meg Csangkajsektől és csapataitól, annál jobb." A Kínai Népköztársaság központi népi kormánya Huan Csent rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki az Indonéz Köztársaságba. A központi népi kormány egyidejűleg Van Zsen-csut felmentette a Kínai Népköztársaság indonéziai rendkívüli és meghatalmazott nagykövetének tisztsége alól. Japánban új konzervatív pártot akarnak alapítani a Josida-kormány ellen. Az új párt alapítását Icsiro Har tojama volt liberálispárti vezér es Mamoru Sigemicu „haladópárti" vezető tényező közös nyilatkozatban jelentették be. * * * A delhi rádió közzétette a legutóbbi árvíz által Uttar Prades államban okozott károkra vonatkozó hivatalos adatokat, amelyek szerint az említett államban a víz két és félmillió acre földet elöntött és 17.000 házat rombadöntött. Az árvíz kétmillió embert sújtott. A terméskárok is nagyok. Schäffer bonni pénzügyminiszter a bonni kormány egyes minisztériumai költségvetési tudósítóinak bejelentette, hogy a jövő évi állami költségvetés előreláthatóan 9 milliárd márkát irányoz elő Nyugat-Németország úgynevezett „védelmi hozzájárulásának" céljaira, ami alatt a megszállási költségeket és főleg az előkészületben levő fegyverkezésre fordított kiadásokat értik. * * * Párizsban véget ért a hematológiai és vérátömlesztési nemzetközi kongresszus. A kongresszuson 48 ország képyiselői vettek részt, köztük szovjet tudósok is. Az Amerikai Egyesült Államok kezdeményezésére és nyomására Manilában aláírták az úgynevezett ,, délkeletázsiai védelmi szerzödés"-t (SEATO), amely a valóságban agresszív célt szolgál s elsősorban az ázsiai országok ellen irányúi. (Újsághír) Igy született a SEATO... (J. Novak rajza a „Tartós békéért, népi demokráciáért" t lapban.) \