Uj Szó, 1954. szeptember (7. évfolyam, 213-238.szám)

1954-09-24 / 233. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek ! jjÉÉ • • 5i/tó' 'í' M á SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. szeptember 24, péntek 30 fillér VII. évfolyam, 233. szám. A mai számban: Állítsuk az orvostudományt a nemzetek közötti megértés és a béke ügyének szolgálatába (2. old.) Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter beszéde az ENSz közgyűlésén (3- old.) Ho Si Minh köztársasági elnök beszélgetése az Üj Kína sajtóiroda tudósítójával (4. old.) A sablon ellen, a bő gabonatermésért (5- old-) Különleges gonddal készítsük elő az I. Országos Spartakiádot (6- old.) A helyi lehetőségek kihasználása a mezőgazdasági termelés növelésének óriási tartaléka Á mezőgazdasági termelés nö velésének — mint ahogy arra a X. kongresszus irányelvei újólag rámutattak — nálunk egyedüli lehetséges módja a hektárhozamok és a gazdasági állatok hasznossá gának a növelése. Ennek viszont a haladó termelési módszerek alkalmazása mellett legfontosabb előfeltétele, hogy minden darab földön azt termeljünk, ami ott a legjobb termést adja és minden gazdaság olyan állatfajtákat neveljen és tartson, amelyek a mi körülményeink között a legnagyobb hasznossággal bírnak. Az egyes vidékek és községek természeti adottságainak észszerű kihasználása, a földnek nemcsak vidékekkénti és községekkénti, hanem dűlőként is váltakozó szerkezeti összetételének, minőségének tekintetbevétele a termelési feladatok megállapításánál, mindez a mezőgazdasági termelés növelésének igen nagy tartalékait és lehetőségeit rejti magában. Mert miről is van szó? Egyszerűen arról, hogy a laposfekvésű, vizenyős talajba ne vessünk árpát, vagy a könnyű, homokos földbe búzát, mert azok ott jóformán még a vetőmagot sem termik meg, hanem minden darab földre meg kell keresni és találni azokat a növényfajtákat, amelyek a talaj fekvésének és minőségének a legjobban megfelelnek, s benne a legnagyobb termést adják. Sajnos, az elmúlt években bőség^ tapasztalatokat szereztünk arról, hogy milyen káros következményekkel jár, ha a mezőgazdaság tervezésében és a termelésben az országos érvényű irányelveket — legyen szó akár talajmüvelésről, akár termelésről — a helyi sajátságok figyelmen kívül hagyásával mindenütt dogmatikusan, egyformán alkalmazzák, így történhetett meg, hogy sok helyen a földművesekkel, — szövetkezetekkel és egyénileg gazdálkodókkal egyaránt — olyasmit termeltettek, amelyre sem megfelelő földjük nem volt, sem pedig megfelelő termelési szakismerettel és tapasztalattal nem rendelkeztek. Ennek azután természetes következménye lett, hogy ezeknek a földeknek a hozama és hasznossága erősen csökkent. A kormány augusztus 31-i határozata, amely az 1955. évi mezőgazdasági termelési és beadási kötelezettségek szétírásáról intézkedik, levonva a tanulságot az elmúlt évek tapasztalataiból, nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a jövő évi termelési feladatok megállapításánál mindenütt vegyék tekintetbe a helyi lehetőségeket és adottságokat. A határozatban foglalt intézkedések kiküszöbölik a mezőgazdasági tervezésből a túlzott összpontosítást, a sablon és a dogmatizmus előidézőjét, amelyek, mint a határozat megállapítja: „Fékezték a kezdeményezés érvényesítését, a helyi lehetőségek és termelési feltételek tekintetbe vételét". Ennek érdekében a mezőgazdaság jövő évi tervének kidolgozásánál a miniszterelnök és helyettesei az egyes kerületek javaslatait megtárgyalták a kerületi nemzeti bizottságok elnökeivel, s „így a terv jobban alkalmazkodik az egyes kerületek feltételeihez". A jövőre nézve pedig úgy szervezik meg a tervek kidolgozását, hogy az EFSz-ek, a községek és a járások javaslatainak, észrevételeinek megbeszélésére: = az or

; szágos terv összeállítása előtt — elégséges idő legyen. Most, hogy a kormányhatározatból kifolyólag országszerte megkezdték a jövő évi termelési és beszolgáltatási feladatok szétírását, különösen fontos, hogy a határozat szellemének megfelelően a mezőgazdasági termelés tervezéséből, a termelési és beszolgáltatási feladatok megállapításából mindenütt kiküszöböljék e feladatok sablonos, receptszerű megállapítását. azt, hogy figyelmen kívül hagyják a helyi adottságokat, az egyes gazdaságok termelési feltételeit. Ennek elérése érdekében döntő jelentőségű, hogy elsősorban is mindenütt tiszteletben tartsák és szószerint vegyék azt az elvet, hogy a termelési és beszolgáltatási feladatokat a termelőkkel meg kell beszélni. Alaposan és részletesen meg kell beszélni az illető földművessel, vagy szövetkezet vezetőségével, hogy eddigi tapasztalataik alapján földjeik milyen növények termelésének felelnek meg a legjobban és 'jft- is, hogy esetleg a növénytermesztés melyik ágára — zöldség vagy dohánytermelés, stb. — specializálták magukat, s ezekhez a feltételekhez amennyire csak a terv engedi, alkalmazkodni kell. Ennek nemcsak az lesz az eredménye, hogy a 'földek, mert megfelelő növény kerül beléjük, a lehető legjobb termést adják, hanem a földműveseknek is megjön a termelési kedvük, mert olyasmit termelhetnek, ami földjükben megterem és aminek termeléséhez értenek. Persze, ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a számítók és spekulánsok ,,az én földemben ez nem terem meg" jelszóval ne bújjanak ki az ország számára oly fontos növények termelési kötelezettsége alól. Ennek megakadályozására helyesen járnak el azok a helyi nemzeti bizottságok, amelyek megbízzák tagjaikat, állapítsák meg, hogy az egyes határrészekben, dűlőkben az eddigi tapasztalatok alapján mily növények termelése vált be a legjobban. A helyi adottságok és termelési feltételek kihasználásáról szólva nem szabad figyelmen kívül hagyni a talajművelést sem, mert hiszen hiába vetünk a földbe megfelelő növényt, ha a föld nem kaip szakszerű művelést, akkor jó termésre aligha számíthatunk. Már pedig a talajművelést, a trágyázás módjait és a vetésforgót is, maga a föld, tehát a helyi adottságok határozzák meg. A talajművelésben, a trágyázásban és a vetésforgóban valami általános érvényű receptet alkalmazni nem szabad és nem lehet, mert mindezek módját, hogy úgy mondjuk „a földje válogatja". Az egyik földnek sekélyebb, a másiknak mélyebb vagy gyakoribb szántás kell, az egyik szuperfoszfátban. a másik pedig káliban vagy nitrogénben szegény és ennek pótlására szorul. Az egyik háromévenként kívánja az istállótrágyát, a másik pedig csak ötévenként. Az egyik kissé nedves állapotban munkáiható a legjobban, a másikra meg istenments rámenni, ha kissé /Tagad. — sablont felállítani erre, receptszerüen alkalmazni általános jellegű talajművelési, trágvázási módszereket, a legnagyobb hiba. Az általános jellegű módszereket mindenkor és mindenütt a helyi körülményekhez alkalmazni, — ez az egyedüli helyes és hasznos eljárás A Csehszlovák Köztársaság kormányénak a Nemzetgyűlésbe és a SzEovát Nemzeti Tanácsba való választások napjának kitűzéséről szóló határozata A nemzetgyűlési választásokról és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választásokról szóló 26/1954. számú alkotmánytörvény eldírja, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormánya 60 nappal a választások megejtése előtt kitűzze a nemzetgyűlési választások és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások napjának időpontját. A választási törvények értelmében a választásokat az egész ország területén ugyanazon a napon és pedig munkaszüneti napon kell megtartani. A fentiekre való tekintettel a Csehszlovák Köztársaság kormánya 1954. szeptember 21-én kelt határozatával a nemzetgyűlési választások és a Szlovák Nemzeti Tanácsba való választások napját 1954. november 28-ára, vasárnapra tűzte ki. A Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata a nemzetgyűlési válaszfísok központi választási bizottsága megszervezéséről A Csehszlovák Köztársaság kormánya a nemzetgyűlési választásokról szóló törvény 13. §-a értelmében 1954. szeptember 21-én kelt határozatával a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottsága javaslatára a nemzetgyűlési választások központi választási bizottságába a következőket nevezte ki: elríök: JIRI SALGA, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, Prága, elnökhelyettes: MARIA TROJANÓVÁ, a Központi Szakszervezeti Tanács elnökségének tagja, Prága, titkár: VOJTÉCH SVÄROVSKÝ, a Nemzeti Arcvonal Központi Akcióbizottságának dolgozója, Prága, tagok: JOZEF RYBANSKÝ, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának dolgozója, Bratislava, MILOŠ JAKEŠ, Csehszlovákia Ifjúsági Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja, Prága, Dr. ANNA ŠLECHTOVÁ, a Csehszlovák Szocialista Párt elnökségének tagja, Prága, Dr. BOHUSLAV KUČERA, a Csehszlovák Szocialista Párt elnökségének tagja, Prága, ROSTISLAV PETERA, a Csehszlovák Néppárt elnökségének tagja, Prága, JOZEF GAJDOŠÍK, a Szlovák Megújhodás Pártjának főtitkára, Bratislava, ThDr. VIKTOR ČÄRSKY, a Szabadságpárt Központi Bizottságának tagja, Bratislava, VÁCLAV PRCHLÍK alezredes, a nemzetvédelmi minisztérium dolgozója, Prága, MARIA MATÉJKOVÄ, a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának titkára, Prága, FRANTIŠEK ZÝKA, Munkaérdemrendes, a V. I. Lenin-üzem referense, Plzeň, JOSEF PODLIPNÝ, a Fogyasztási Szövetkezetek központi szövetségének elnöke, Prága, KAREL RANDÁK, a Csehszlovák Tűzoltószövetség elnökségének tagja, Prága, RUŽENA PETRÄKOVÄ, a Csehszlovák Vöröskereszt központi bizottságának tagja, Lidice, JOSEF ABRAHAM, a Sokol önkéntes sportszervezet központi bizottságának elnöke, Prága, KAREL HRABÉ, „A kiváló munkáért" érdemrend viselője, a ČKD Sztálingrád-üzem modellkészítője, Prága, ADOLF VESELÝ, a Munkaérdemrend viselője, a ČSD gépfűtö-oktatója, Prága, KAREL JIRÁČEK, Csehszlovákia Kommunista Pártja kerületi bizottsága irodájának tagja, Prága, JOSEF KOTEK, „A kiváló munkáért" érdemrend viselője, a Meopta-üzem fémcsiszolója, Prága, VLADIMÍR STEZKA a kochánki EFSz csoportvezetője, brandýsi nad Labem járás, JÁN VOVOS, „Az építésben szeržett érdemekért" kitüntetés viselője, a Tatra-üzem munkása, Prága, ALOIS KRECH, a mnišeki-bányák munkása, dobŕiši járás, LADISLAV BÄRTL, a šibŕini EFSz elnöke, ričani járás, VÁCLAV KRATOCHVIL, a ČKD Sokolovoüzem villanyszerelője, Prága, ALENA BERNÄŠKOVÄ, államdíjas író, a Csehszlovák Békevédők Bizottságának tagja, Prága, A královai EFSz tagok példásan dolgoztak A besztercebányai kerület nemzeti bizottság mezőgazdasági ügyosztályának tanácsa mellett működő versenybizottság kiértékelte az egyes" EFSz-ek munkacsoportjai és dolgozói körében a nyári munkák idején lefolyt szocialista munkaversenyt. A kerületi versenyben az első helyre a královai EFSztagok kerültek, akik a jól megszervezett munkával lerövidítették az aratási és eséplési munkálatok idejét és az aratás után azonnal elvégezték a tarlóhántást, biztosítván így a jövő évi gazdag termés előfeltételeit. Az agrotechnikai intézkedések betartásával a tervezettnél nagyobb hektárhozamokat értek el és így 39.5 métermázsa gabonát magasabb áron adhattak el. Két és fél hektáron 29.50 métermázsa hektárhozamú búzatermést értek el. Az elegendő mennyiségű, jóminőségü takarmány és a Malinyinova-módszer alkalmazása 11.5 liter napi tejhozamot eredményezett a nyári időszakban. A tojásbeadás tervét 14.400 darabbal túlteljesítették és az anyakocáktól átlagosan 13 malacot választottak el. A cukorrépa árának szabályozása O. Kopáč, az élelmiszeriparügyi miniszter helyettese a prágai sajtóértekezleten beszélt azokról az előnyökről, amelyeket a cukorrépatermesztők idén az új árszabályozás után élveznek. A beszolgáltatott cukorrépa mázsánkénti alapára 12 korona. Tavaly a terv nem teljesítői nem kapták meg a cukorrépa teljes árát. A szerződésben előírt mennyiség betartásáért és túllépéséért pótlékot fizetnek. A 90—100 százalékig terjedő pótlék mázsánként hat korona, a szerződésen felül beadott első 10 százaléknál 12 korona, a 110 százalékon felüli beadásnál 18 korona. Tehát egy mázsa cukorrépáért legfeljebb 30 koronát fiaetnek. Ezenkívül minden cukorrépa beadásáért kapott 1000 korona után, ha a beadó EFSz, —13 kg, ha egyénileg dolgozó paraszt, 10 kg cukrot kap 6.80 korona áron. Idén a cukorrépa tisztátalansági levonását 5 százalékról 4 százalék-, ra szállították le. Előkészületek a Nőbizottságokba való választásokra Már folynak a kerületi és járási Nőaktívák, amelyeken kiértékelik a nöbizottságok munkáját és a nemzeti bizottságok akcióterveinek teljesítésében nyújtott segítségét. Ezzel egyidőben a nők megismerkednek ezeken az aktívákon a nőbizottságokba való választások megszervezésének irányelveivel, valamint az őszi mezőgazdasági munkálatok idejében való elvégzésének biztosítására irányuló legközelebbi feladatokkal. Szlovákiában eddig már minden kerületi székhelyen és több mint 40 járási székhelyen megtartották a nők aktíváját. Az aktívák részvevői beszámolóikban és vitafelszólalásaikban beszámoltak arról, hogy a nöbizottságok sok helyen segít-; séget nyújtottak a nemzeti bizott-: Ságoknak akcióterveik teljesítésé-: ben, a gazdasági feladatok biztosításában