Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-12 / 195. szám, csütörtök

G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ebédet adott a brit munkáspárti küldöttség: tiszteletére i G; M. Malenkov, Á Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke augusztus 10-én ebédet adott a brit munkáspárt Attlee vezette küldöttségének tiszteletére. A küldöttség a Kínai Népköztársaságba utazik és útjában látogatást tett Moszkvában. Az ebéden részt vettek a küldöttség tagjai: Bevan úr, E. Sumnaerskill asszony, W. Bürke, M. Phillips, S. Watson, H. Earnshaw és H. W. Franklin urak. Az ebéden jelen volt továbbá sir William Hayter, Nagy-Britannia szovjetunióbeli rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Szovjet részről az ebéden részt vettek: A. I. Mikojan, V. M. Moj lotov, N. Sz, Hruscsev, fi. M. Svernyik, A. J. Visinszkij, M. A. Jasznov, a moszkvai szovjet elnöke. N V. Popova és L. D. Kiszlova, a VOKSz vezetőségének tagja. Az ebéden baráti légkör uralkodott. Szerződést kötöttek Görögország, Törökország és Jugoszlávia között Bledben (Jugoszlávia) szövetségre, politikai együttműködésre és kölcsönös segélynyújtásra vonatkozó szerződést kötöttek Görögország, Törökország és Jugoszlávia között. A húsz évre kötött szerződést Görögország nevében Sztefanopulosz külügyminiszter, Jugo,szlávia nevében pedig Popovics külügyi államtitkár írták alá. A

1 szerződés tizennégy cikkelye lerögzíti a szerződő felek kötelezettségeit és kölcsönös segélynyújtási feltételeit. A szerződés megállapítja, hogy „hatékony felhasználása biztosításának érdekében a szerződő felek külügyminisztereiből vagy más kormánytagjaiból állandó tanács létesül." A szerződés azt is meghatározza, hogy a szerződő felek vezérkarainak folytatniok kell a már régebben megkötött ankarai egyezmény cikkelyeinek értelmében megkezdett közös munkájukat. A szerződés megkötése után kiadott nyilatkozat megjegyzi, hogy az értekezleten részt vett katonai képviselők megegyeztek abban, hogy a közeljövőben összehívják a vezérkari főnökök értekezletét. KÜLFÖLDI HÍREK A Koreai Nők Demokratikus Szövetségének meghívására szovjet küldöttség utazott Moszkvából Phenjanba. A küldöttséget Marija Ovszjannyikova, a Szovjet Nök Antifasiszta Bizottságának elnökségi tagja vezeti. A küldöttség tagjai Lídia Kuharenko, a kievi állami egyetem tanára és Ljudmila Sevangyina, a „Vörös Október'! sztálingrádi kohászati üzem mérnöke. A küldöttség részt vesz a koreai nök országos kongresszusán. A. N. Ábramov, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövete átadta megbízólevelét J. Ben-Zvim izraeli államelnöknek. Az izraeli elnök a megbízólevél átvétele után szívélyes beszélgetést folytatott a nagykövettel. A beszélgetésen jelen volt M. 1 Sharet Izrael miniszterelnöke és külügyminisztere. * Fagerholm, a finn képviselőház Szovjetunióban járt küldöttségének vezetője sajtóértekezleten kijelentette, hogy a legnagyobb hatást az országban folyó alkotómunka és az az energia gyakorolta a küldöttség tagjaira, amellyel a szovjet nép különösen a németektől elpusztított Sztálingrádot újjáépíti. A „Neue Rhein-Zeitungi' írja Ädenauernak a Szovjetunió nyugati nagyhatalmakhoz intézett legutóbbi jegyzékeive] kapcsolatban elfoglalt negatív álláspontjáról: „Adenauer nemcsak betenni, hanem elreteszelni akarja az ajtókat. Ha magánszemély nézete lenne ez, akkor az illetőt minden meggondolás nélkül felelősségre vonhatnák, azonban ez a nyugatnémet kormány nézete, és a nyugatnémet kormány egyetért Adenauer elgondolásaival. Ingadozó politikát folytat, amely már zátonyra futott. Nem veszi tekintetbe a nemzetközi politikában az elmúlt félév alatt bekövetkezett változásoka t.'S • J. A. Malik, a Szovjetunió nagybritanniai nagykövete fogadást rendezett, amelyen felléptek Sz. VObrazcovnak, az OSzSzSzK népművészének vezetése alatt álló Központi Bábszínház művészei. A fogadáson megjelentek: Selwyn Lloyd és lord Reading külügyminisztériumí államtitkárok, Kirkpatrick, a külügyminiszter állandó helyettese, a külügyminisztérium vezető munkatársai, a brit képviselőház tagjai, a diplomáciai testület tagjai, az angol nyilvánosság és sajtó képviselői. A bábszínház együttese fellépésével nagy sikert aratott. A francia nemzetgyűlés augusztus 10-i ülésén 361 képviselő 90 ellenében bizalmat szavazott Mendés-France kormányának. A kommunisták parlamenti csoportja fertózkodott a szavazástól. A nemzetgyűlés esti ülésén tárgyalt az alkotmányreformról szóló törvénytervezetről. • Iraki lapok szerint Nuri Szaid miniszterelnök megalakította az új kormányt, amelyben a hadügyminiszteri tisztséget is betölti. Nuri Szaid a királynak küldött levelében kifejtette Irak bel- és külpolitikai programmját és követelte a júniusban összehívott képviselőház felosztását. Királyi rendelet alapján a képviselőházat már feloszlatták. A nemzeti demokrata párt és az „Istikljaľ* párt kijelentette, hogy Nuri Szaid megsértette az alkotmányt, és azéi^t oszlatta fel a képviselőházat, hogy eltávolítsa azokat az oppozíciós képviselőket, akik ellenzik Irak részvételét a török-pakisztáni szövetségben és elvetik az amerikai „segítséget". A tokiói rádió jelentette, hogy Kimura, a japán biztonsági, hivatal parancsnoka a felsőházban hozzá intézett kérdésekre adott válaszában kijelentette: a biztonsági hivatal jövőre a szárazföldi csapatok létszámát 200.000 főre, a légierőkét 8.600, a tengeri erőkét pedig 6000 főre kívánja növelni. Kimura elismerte, hogy ez anyagi nehézségekbe ütközik. A japán kormány jelenleg az Amerikai Egyesült Államokkal _ tárgyal és tizenhét 27.250 tonna tartalmú hadihajót és 170 repülőgépet kér az USA-tól. Hervey Moore neves brit jogász a nemzetközi jogászszövetség edinburghi értekezletén élesen elítélte az atomfegyvernek, — mint tömegpusztító eszköznek használatát. Kijelentette, hogy az atomfegyver használata ellentmond a nemzetközi jog és az 1925-ben megkötött genfi egjezmény alapelveinek. A marokkói lakosság sok helyen tevékenyen részt vesz a Szidi Mohammed Ben Jusszef szultán trónfosztásának első évfordulója alkalmával rendezett általános sztrájkban. A „Francé Soir" írja: „Marokkó helyzete magára vonja a kormány figyelmét. A főkormányzó fontos biztonsági intézkedéseket rendelt el.'í Casablanca városnegyedeinek utcáin harckocsik éó páncélautók cirkálnak. Az európai béke megszilárdításának útja Európa és következéskép az egész világ békéjének megóvása és megszilárdítása sokban függ a kollektív biztonság európai rendszerének megszervezésével kapcsolatos problémák sikeres megoldásától. Ezért termé, szetes, hogy az egész világ közvéleményének figyelmét felkeltette a hatékony európai kollektív biztonsági rendszer megalakításának terve, amelyet a Szovjetunió a berlini ta. nácskozáson javasolt, majd a szovjet kormány Franciaország, NiagyBritannia és az Egyesült Államok kormányához intézett július 24_i jegyzékében mélyrehatóan megokolt. Világszerte mindenütt élénken meg. vitatják ezt a tervet, A világ békeszerető erői nagy megelégedéssel fogadták a Genfben elért eredményeket. A genfi tanácskozás megegyezései bebizonyították, hogy az érdekelt hatalmaknak a megoldatlan nemzetközi problémákkal kapcsolatos tárgyalásai kedvező eredményekkel járhatnak a nemzetközi viszonyok feszültségének enyhítése és a béke megszilárdítása szempontjából. Ezért ajánlotta a szovjet ^kormány Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok kormányának, hogy az európai kollektív biztonsági rendszer kérdésének megvizsgálása végett a legközelebbi hónapokban hívják össze mindazok, nak az európai államoknak a ta. nácskozását, amelyek részt kívánnak venni e kérdés megvitatásában, hívják meg továbbá erre a tanácskozásra az Amerikai Egyesült Államokat is, valamint megfigyelői minőségben a Kinai Népköztársaság képviselőjét is. E tanácskozás részvevőinek nemcsak arra volna lehetőségük, hogy kifejtsék a szovjet kormány javaslataira vonatkozó vé. leményüket, hanem előterjeszthetnék saját javaslataikat is. A szovjet • kormány javaslatai megfelelnek az összes európai né. pek létérdekeinek. Az összes európai államok tanácskozásának összehívása nagyjelentőségű volna a nemzetközi feszültség enyhülése és a nemzetközi együttnjüködés további fejlődése szempontjából. A Szovjetunió mindig abból indult ki és indul ki ma is, hogy lehetséges a különböző társadalmi rendszerű államok tartós egymásmelleit élése és hogy szükséges a nemzetközi béke és biztonság meg. teremtésében érdekelt összes euró. pai államok kollektív erőfeszítésein alapuló nemzetközi együttműködés. Az európai kollektív biztonságról szóló szerződés szovjet tervezetének fontos sajátossága és érdeme elsősorban az a körülmény, hogy az általános európai elven alapszik, s hogy minden európai állam részt ve. het benne. Az általános európai szerződés tervezetének alapja az államok kollektív akcióinak elve, az agresszió "közös elhárításának elve. A szerződés részvevői egyszersmind kötelezettséget vállalnak, hogy nem vesznek részt semmiféle olyan koalícióban vagy szövetségben és nem kötnek semmiféle olyan egyezményt, amely ellentétes az európai kollektív biztonság céljaival. A szovjet kormány — amint július 24.i jegyzékéből kitűnik, — a gazdasági együttműködés fontos új tételével egészítette ki az általános európai kollektív biztonság szerző, désének tervezetét. Az említett tétel szerint a szerződés tagállamai kötelezettséget vállalnának, hogy az államközi kereskedelem és más gazdasági kapcsolatok fejlesztésére irányuló intézkedéseket tesznek. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése lehetővé tenné Németország semlegesítését és ezzel elejét venné a háborús tűzfészek újjáéledésének Európa szívé, ben, amivel a német militarizmus feltámasztása óhatatlanul együttjár. Az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése megkönnyí. tené a német probléma rendezését, s hozzájárulna Németország békeszerető, független és demokratikus államként való egyesítéséhez. Az általános európai kollektív biztonsági szerződés megkötése kétségtelenül hozzájárulna az osztrák kérdés megoldásához is. Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Albánia és a Német Demokratikus Köztársaság állami támogatásban részesítette az általános európai kollektív biztonságról szóló szerző, dés eszméjét. Ezek az országok hí. vek békeszerető politikájukhoz, mert nekik létérdekük az európai béke biztosítása. Ezeknek az országok, nak a béke és a biztonság megszilárdításához fűződő érdekei megegyeznek mindazon európai országok népeinek érdekeivel, amelyek kegyetlenül szenvedtek az első és a második világháborúban a német militaristák agressziója miatt. Tehát azonosak ezek az érdekek Franciaország népének érdekeivel is, hiszen Franciaországra a legutóbbi száz év alatt háromszor zúdult rá a német militaristák- katonai támadá. sa. Az általános európai kollektív biztonság eszméjének megvalósulása sokban függ az összes európai népek elszánt erőfeszítéseitől, s a béke megszilárdításáért folyó harcban való tevékeny részvételüktől. Teljesen érthető, hogy az európai közvélemény és azok a kormánykörök, amelyek világosan előrelátják egy új háború rengeteg szörnyüségét, különösen, az atom- és a hidrogénfegyver alkalmazásával kapcsolatos szörnyűségeket, s amelyek tudatában vannak?"" hogy milyen felelősséggel tartoznak a népeknek az európai béke megóvásáért, támogatják a kollektív biztonság eszméjét, s élesen elitélik az Európa megosztására irányuló politikát. Fran. ciaországban, Angliában, Olaszor. szágban, Nyugat-Németországban és más európai országokban a lakosság rrrind szélesebb rétegei csatlakoznak az „európai védelmi közösség" megalakítása és a német militarizmus feltámasztása ellen küzdő mozgalomhoz. A történelem tanulságai — amelyek az első világháború kitörésének minapi negyvenedik évfordulójával kapcsolatban különösen szemléletesen tárulnak az egész emberiség elé — ismét meggyőzően bizonyit. ják, hogy az északatlanti tömbhöz és az „európai védelmi közösséghez" hasonló csoportosulások nem szolgál, hatják a béke megszilárdításának és a népek biztonságának ügyét, hanem ellenkezőleg, fegyverkezési hajszára, .a nemzetközi kapcsolatok kiéleződésére, új háborúkra vezetnek. A történelem tanulságai azt tanítják hogy valahányszor a militaristák ragadták magukhoz Németország sorsának intézését, Németország menthetetlenül az agresszió útjára lépett, s papírronggyá változtatta más államok biztonságával kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. Az „európai védelmi közösség" hazug elnevezése alatt szerveződő katonai csoportosulás megalakításának terve különösen veszélyezteti a békeszerető népeket. Az efféle „közösség" megalakítása egész Európa biztonságát fenyegeti, elsősorban pedig a Nyugat-Németországgal szomszédos államokét, mert ez a „közösség" a német militarizmus feltámasztásán, a Wehrmacht helyreállításán alapszik. A katonai csoportosulások szerve, zöi és sugalmazói sokáig igyekeztek meggyőzni a nyugat-európai országokat, hogy az utóbbiak számára nincs más kivezető út, minthogy belenyugszanak a német militarizmus feltámasztására irányuló politikába. Ez a hazug „elmélet" azonban ma már aligha vezet valakit is félre. A népek mindinkább meggyőzödnek róla, hogy nem az „európai védelmi közösség" féle zárt katonai cso. portosulás, hanem csakis az összes európai államokra kiterjedő nemzetközi szervezet lehet az európai béke és biztonság záloga. Az a nagy érdeklődés és figyelem, amellyel a világ közvéleménye a szovjet javaslatokat fogadta, világosan mutatja, milyen helyes, megokolt és időszerű az európai kollektív biztonsági rendszer megalakításával kapcsolatos kérdések felvetése. E rendszer megteremtése elfordulás volna a német militarizmus feltámasztására irányuló politikától, a fegyverkezési hajszától, egyes eu. rópai hatalmak zárt agresszív cso. portosulásainak megalakításától; e rendszer megalakítása annak elismerése volna, hogy lehetséges a különböző társadalmi rendszerű államok egymásmelleit élése, a nemzetközi együttműködés fejlesztése és az összes érdekelt államok széleskörű gazdasági kapcsolatainak megteremtése. Az általános európai kol. lektív biztonság eszméjének megvalósulása biztosítaná Európa minden népének békéjét, s igen nagyjelentőségű volna az általános béke megóvása, az új világháború veszedelmének elhárítása szempontjából. A szovjet kormány mérlegelte, mily fontos volna, hogy az összes európai államok tanácskozásra üljenek össze az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésévél kapcsolatos kérdések megvitatása végett, s ezért a négy hatalom külügyminisztereinek tanácskozásra való összehívását szorgalmazó s Franciaország, Anglia és az Egye. sült Államok kormányának augusz. tus 4-én átadott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy hasznosnak tartaná, ha Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kormánya előzetesen megbeszélnék a javasolt tanácskozás összehívásával kapcsolatos kérdéseket, s a szóbanforgó tanácskozás sikerének előmozdításához szükséges tennivalókat. A szovjet kormány ebből a célból javasolta, hogy az idén, — esetleg augusztusban vagy szeptemberben — Franciaország, Anglia, az Egyesült Államok és a Szovjetunió külügyminiszterei üljenek össze ta. nácskozásra, amelyen a német kér. dés tárgyalását is folytathatnák. A négy hatalom külügyminiszterei tanácskozásának összehívására vonatkozó szovjet kormánynyilatkozat rámutat: a szovjet kormány mérlegeli azt a körülményt is, hogy a német probléma alapkérdéseiben, vagyis az egységes Németország helyreállításával és a német békeszerződés megkötésével kapcsolatos kérdésekben mindeddig nem sikerült megegyezésre jutni, mert úgylátszik ehhez még nincs meg minden szükséges feltétel. Ilyen helyzetben a szovjet kormány véleménye szerint újabb erőfeszítéseket kellene tenni, elsősorban megegyezésre kellene jutni a német probléma egyes olyan kérdéseivel kapcsolatban, amelyekre már most is lehetne találni az érdekelt felek szempontjából elfogad, ható megoldást. Kétségtelen, hogy a béke minden őszinte híve teljesen megérti, és lel. kesen helyesli a szovjet kormánynak ezt az újabb javaslatát, amely a Szovjetunió következetes és változatlanul békeszerető elveken alapuló külpolitikájáról és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott szívós harcáról tanúskodik, s az is kétségtelen, hogy a legszélesebb társadalmi körökben is mindenki, akinek drága a béke és a népek biztonsága, támogatni fogja ezt a javaslatot. (A „Tartós békéért, népi de. mokráeiáért" legújabb száma. nak vezércikke.) # i