Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-12 / 195. szám, csütörtök

1954. augusztus 12. (IJSZ0 5 PÁRTÉLET A szenei járási pártbizottság törődik a párt szociális összetételével A párt magvát a munkásosztály legöntucjatosabb fiai alkotják. A párt a munkásosztály élcsapata, mert túlnyomó része a munkásosz­tály legjobbjaiból tevődik össze. A kizsákmányolt nép csakis a mun­kásosztály vezetésével tudja meg­dönteni a kapitalizmus uralmát és felépiteni a szocializmust. Ezért nagyon fontos, hogy pártunkban a munkások kerüljenek túlsúlyba. Nagyon fontos, hogy a párttagság összetételét osztály-^és szociális szempontból szabályozzuk. Pártunk illegális harcában sok­ezer jó tagját vesztette el. Iä48-ban a párt nyitva tartotta kapuit. En­nek az lett a eredménye, hogy né­mely pártszervezet felhígult, túl­súlyba kerültek a polgári elemek, és a munkások százalékszáma csök­kent. Járásunkban az új tagok fel­vételénél komoly nehézségek mu­tatkoztak, főleg a szenei helyi párt­szervezetben. Itt a tagjelöltek fel­vételét részben csak adminisztratív úton intézték. Nem vették figye­lembe, hogy a pártba elsősorban munkásokat kell felvenni. Igy meg­gyengült a pártszervezet szociális összetétele, mert a helyi pártszer­vezetnek csak igen kis százaléka volt munkáskáder. 1952 februárjában a CsKP KB határozata alapján a járási párt­bizottság feladatul tűzte ki, hogy a legjobb munkásokat, mestereket, szövetkezeti tagokat és azokat a be­csületes dolgozókat, akik beváltak az építőmunka különböző szakaszain, felvegyék a pártba. Járásunkban a pártalapszervezetek eleinte nem ragadtak meg minden alkalmat, hogy a pártot felfrissítsék és egyé­ni felvételek alapján szaporítsák a tagok létszámát. A párttagok kor szerinti él szociális összetétele ek­kor még nem volt kielégítő. A járási pártbizottság a tagság kor szerinti és szociális összetételé­nek alapos felülvizsgálása után in­tézkedést hozott annak megjavítá­sára,' főleg a falvakon. Abban az időben a falusi pártszervezeteket s ezekkel együtt az EFSz-eket is meg kellett erősíteni. Ezért a járási párt­iroda, amely 1953-ban rendszeresen foglalkozni kezdett a párttagság problémáival, a pártalapszérveze­tek útján biztosította, hogy az EFSz-ek fejlettebb tagjai közül, a csoportvezetőkből, a gépállomások és az állami gazdaságok dolgozóiból tagjelölteket szerezzenek, köztük magyarokat is. Azonban nem mind­egyik pártalapszervezetünk tette magáévá a párttagság gyarapodásá­nak gondolatát. így például Páldon, Királyfán, Toronyon, Hegysúron, Pusztafödémesen, a ČSAD-Strkovňa és a Járási Építőkombinát üzemi pártszervezetében sem, ahol 1948­tól mind máig egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Hegysúron például az a helytelen nézet terjedt el a kommunisták között, hogy a falu­ban már nincs is olyan ember, aki tagjelölt lehetne. Egyes pártalap­szervezetekben. mint például Pál­don, az a ferde nézet alakult ki, hogy ha új tagokat vesznek fel a pártba, a jelenlegi funkcionáriusok „lecsúsznak" funkciójukról. Hely­telen, formális és adminisztratív módon veszik fel a tagjelölteket, példáui Németbélen is. 1953-ban a tagjelöltek felvételénél a szenei helyi pártalapszervezetben is hely­telen módszereket alkalmaztak, ahol is a pártelnök hanyagsága miatt a jelentkezőlapokat csak 11 hónap múlva intézték el. Pártszervezeteink egy része meg­értette, milyen nagy jelentősége van annak, hogy új káderekkel frissítsék fel soraikat. Például a nagyfödémesi, a jókai állami gaz­daság, a nyugatszlovákai tégla­gyárak üzemi pártszervezete nagy gondot fordít a tagjelöltek felvéte­lére. A nagyfödémesi falusi párt­szervezet rendszeresen irányította és ellenőrizte az ötödik pártoktatási évet, kellő segítséget nyújtott a propagandistáknak és a pártonki­vüliek közül 30 új tagjelöltet vett fel. A szenei járási pártiroda havon­ként rendszeresen és alaposan fog­lalkozik a párttagság szabályozásá­nak és gyarapodásának kéréseivel. A járás pártszervezetei 1954-ben hét hónap alatt 18 százalékkal sza­porodtak. Javul a párttagság kor szerinti éá szociális összetétele is. Az 1954-ben felvett tagjelöltek 54 százaléka munkás, 35 százaléka szö­vetkezeti tag és 12 százaléka dol­gozó értelmiségi. A felvett tagjelöl­teknél az átlagos életkor 30 év. Az ez évben felvett tagjelöltek 35 szá­zalékának átlagos életkora 25 év. Járásunkban eddig nagyon kevés nőt vettünk fel .tagjelöltnek. Ma már tervszérű a nők felvétele. Szi­gorúan betartjuk a tagjelöltek fel­vételének bolsevik alapelvét. A pártalapszervezetek a pártalapsza­bályzat értelmében járnak el. Az ellenség mindig igyekezett és most is igyekszik sorainkba beha­tolni. Ezért a pártalapszervezetek­nek a tagjelöltek felvételénél óva­tosaknak, elővigyázatosaknak kell lenniök. Jó] dolgozik e térep a já­rási nemzeti bizottság üzemi párt­szervezete, amely elővigyázatos és óvatosan jár el a tagjelöltekkel szemben. A járási pártbizottság munkájá­nak egyik pozitívuma, hogy ma már minden tagjelölt a jóváhagyás után 3—4 hét múlva megkapja a tag­jelöltkönyvét. Járásunk pártszerve­zetei számbelileg is gyarapodnak és egyre javul. a tagság kor szerinti és szociális összetétele. A pártalap­szervezetek egyes esetekben kikö­zösítik soraikból az ingadozó ele­meket, mint például a járási nem­zeti bizottság üzemi pártszervezeté­ben, a szenei 11 éves iskolában és a szenei helyi pártszervezetben is tör­tént. Pártalapszervezeteink nagy hibát követnének el, ha az új tagjelöltek­kel csak a felvételkor foglalkozná­nak és tovább nem törődnének ve­lük. A pártszervezeteknek egyik legfontosabb feladata a tagjelöltek nevelése. Több pártalapszerveze­tiink, mint például a nagyfödémesi falusi pártszervezet, a jókai üzemi pártszervezet, a járási nemzeti bi­zottság üzemi pártszervezete, a nyugatszlovákiai téglagyárak párt­szervezete és mások, ennek teljesen tudatában vannak. E pártszerveze­tekben a pártbizottságok helyesen töltik be ellenőrző szerepüket és ezért itt jó káderek nevelődnek. Egyes pártalapszervezetekben azonban keveset törődnek a tag­jelöltekkel. Nagyborsán és János­házán megfeledkeznek arról, hogy a tagjelöltek ideológiai nevelésének legfontosabb tényezője a pártokta­tás. A járási pártbizottság a pártalap­szervezetek elé most komoly fela­datot tűzött. Feladatuk lesz, hogy nagyobb gondot fordítsanak a tag­jelöltek nevelésére s főleg a tanu­lásban segítsék őket. Ismertessék meg velük a pártszervezet munká­ját a gazdasági feladatok teljesíté­sénél. Bízzák meg őket feladatok­kal a tömegszervezetekben, agitá­ciós munkával, azzal, hogy új elő­fizetőket szerezzenek a pártsajtóra, hogy ilymódon ideológiailag állan­dóan fejlődhessenek és segítsék a pártot, hogy az megerősödjön, mert a jpárt ereje nem a párttagság szá­mától, hanem minőségétől függ. Kubica Borisz, a szgnci járási elméleti tanács­adó vezetője 1 Keményen fel kell lépni azok ellen, akik szabotálják a gahonabeadást A vágsellyei járás jól gondolkozó kis- és középparasztjai példásan teljesítik, a kulákok és a spekulánsok elhanyagolják a gabonabeadást A vágsellyei járás minden köz­ségében serény munka folyik az új kenyér betakarításáért. Kora haj­nalban megindulnak a cséplőgé­lyett szintén beadott 20 mázsa ga­bonát. Tornócon elsőnek Bábik István 1.5 hektáros kisparaszt adta be az pek s késő estig hallatszik búgásuk; [ előírt 2.5 mázsa gabonát. Bogár Az egyénileg dolgozó parasztok egy mást segítve iparkodnak, hogy mielőbb letudják az állam iránti kötelezettségüket, s hogy az egész évi kenyérnekvaló is minél előbb a zsákba kerüljön. Sok olyan falu van a járásban, amelyben az egyénileg dolgozó pa­rasztok is befejezték a cséplést és beadási kötelezettségüket száz szá­zalékon felül teljesítették. Elsőnek a vecseiek végeztek a járásban, de Vághosszúfalu, Királyfa. Mocso­nokkirályi és Tornóc egyénileg gazdálkodói is röviddel azután be­végezték a cséplést. A lelkiisme­retes kis- és középparasztok nyom­ban a cséplőgéptől a begyűjtőrak­tárba szállították az országnak já­ró részt. Megértették, hogy úgy kapnak csak több ruhát, cipőt, sze­net, gazdasági felszerelést a jövő évben, ha a beadásnak hiánytala­nul eleget tesznek. Különösen az egy-kéthektá­ros kisparasztok tűnnek ki a be­adásban. Százakat lehetne említe­ni, akik jóval túlteljesítették ga­bonabeadási kötelezettségeiket. So­kan a dupláját adták annak, mint amennyi az előírásuk volt. De van­nak ilyenek a középparasztok kö­zött is. Dicséretet érdemelnek: Ve­csén Jarovcsik József egyhektáros kisparaszt, aki az előírt 180 kg ga­bona helyett 330 kg-ot adott az államnak s búzából és árpából már a beadási kötelezettségét túl is tel­jesítette. Va?y Vivena Ferenc 4.5 hektáros középparaszt, aki minden­ből eleget tett beadási kötelezett­ségének. Az előírt 19 mázsa he­András 3.5 hektáros kisparaszt becsülettel teljesítette kötelezettsé­gét. Ezek a kisparasztok lelkiisme­retesen dolgoztak földjeiken, s el­ső gondjuk volt az állam iránti kötelezettségüknek eleget tenni biztosítva van egész évi kenyerük, s vetőmagjuk is. Dicséretet érdemel továbbá Vág­farkasdon Balogh Károly 2 hek­táros kisparaszt, aki 354 kg helyett 422 kg gabonát .adott az államnak. Betkó Dorottya 3.5 hektáros kis­paraszt szintén beadta a kötelező 8 mázsa gabonát. Sok-sok kis- és középparasztot említhetnénk még a többi falvak­ból is, akik túlteljesítették az állam iránti kötelezettségüket. Ilyenek a vághosszúfalusi Babos Lajos 4.5 hektáros középparaszt, Izsák Géza 2 hektáros kisparaszt, meg sokan mások. Zsigárdon Cucor István és Ambrus Gyula kisparasztok, Mo­csonokkirályin Benkó Istyán két hektáros és Benkó Béla 5.5 hek­táros középparas .t, akik jóval több gabonát adtak beadási kötelezett­ségüknél. Ezek után a lelkismere­tesen gazdálkodók után száz és száz kis- és középparaszt adott be tőle telhetően legtöbbet kötelezett­ségén Télül. További százak tel­jesítették száz százalékra beadási kötelezettségüket. A kulákok és a spekulánsok csak a felét, vagv még annyit sem adtak be a nekik előírt mennyiség­ből. Mocsonokon a 9 hektáros Lo­vász Mária háromszori felszólítás után is csak 2 5 mázsa gabonát adott be. A héthektáros Kollár Jó­zsef spekuláns mindössze 16 má-; zsát csépelt ki és beadása 30 má­zsa. Ahelyett, hogy földjein dolgoz­na, nappal a kocsmát járja és ál­landóan részeg, éjjelente pedig kártyázik. Egyetlen esztendőben sem adta be az előírt mennyisé­get sem ő, sem Lovász Mária, aki­nek lánya először helyben, a köz-' ságházán dolgozott, most pedig Nyitrán dolgozik irodában. Vecsén Takács Lajos 5.5 hektáros középparaszt csupán 7 mázsa ár­pát adott be és sem a 13 mázsa búzából, sem a 3.5 mázsa rozsból egy kilót sem adott be, sőt árpá­ból is hátramaradt 6 mázsával. Há­tas János 5 hektáros paraszt szin­tén csak az árpát adta be 9.35 má­zsát és sem a 9.5 mázsa búzából, sem a 140 kg rozsból egy kilót sem adott a közellátásnak. Mindketten kiléptek a szövetkezetből, s most meglátszik, mit tudnak termelni. Még családjaik részére sem tud­ták biztosítani a kenyeret. Föld­jüket csak nagyjából dolgozták meg, csak gyomot termett, búza helyett A vágsellyei járásban a becsü­letesen gazdálkodók egytől-egyik teljesítik beadási kötelezettségüket, a kulákok és spekulánsok pedig tudatosan szabotálják a beadást és a markukba nevetnek, hogy maid ő helyettük is teljesítik a beadást a tisztességes parasztok. Nagyon sok van közülük olyan is, aki már elcsépelt és semmit sem adott be. Az ilyeneket le kel? leplezni a be­csületes gazdák előtt és hivatalos felvásárlást kell náluk végrehajta­ni. Az ilyen hanyagokkal szemben úgy kell eliárni. mert csak a beadá­si terv teljesítésével biztositható a kenyér az ország dolgozóinak. Halász Ambrus. A nyényeá szövetkeze! versenyfelhíváséra folyik a harc az elsőségért A nyényei szövetkezet tagjai tel­jes mértékben megértették a ter­més korai betakarításának jelentő­ségét. A kedvezőtlen időjárás elle­nére is 272 hektár szövetkezeti föl­dön zúgni kezdtek a gépek. Bár a gabona a nagy esőzések miatt sok helyen a földön feküdt, nem riad­tak vissza a munkától. A szövetke­zeti tagok Nemcsok elvtárs trakto­ros brigádjának segítségével 12 nap alatt elvégezték az aratást. Ehhez a sikerhez hozzásegítette őket a jó munkafegyelem és a jól megszerve­zett munka. Zatyko László, Híves Vince, Tóth Sándor, Szladovnyík József és a többi EFSz-tagok is a Párt X. kongresszusának határoza­taitól lelkesülve, fokozott munka­kedvvel dolgoztak. A nyényei szövetkezeti tagok ver­senyfelhívása széles visszhangoi keltett a kékkői járás szövetkeze­iéiben. A versenyfelhívás következ­tében mégindult a harc a munka frontján az elsőségért. A szövetkezet tagjai szabadidejükben kultúrmun­kával is foglalkoznak és sűrűn lá­togatják a vándorfilmszínház elő­adásait. Gabul Béla, Nyénye Miért utasítják vissza Alsószecsén a szövetkezetbe belépni akaró kisparasztokat z4[ lévai járásban az alsószecsei szövetkezet az élen­járók közé tartozik. A szövetkezet tagjai szorgalmasan dolgoznak, jelenleg a cséplést végzik. Kötelezettséget vállaltak, hogy a nyári munkákat az agrotechnikai ha­táridő előtt elvégzik. Versenyben állnak szomszédjuk­kal, a felsőszecsei szövetkezettel. Augusztus l-ig be­adtak az állam raktárába 350 mázsa búzát, 9S0 má­zsa árpát és 219 mázsa rozsot. Az aratássál egyidőben elvégezték a tarlóhántást is és 20 hektáron elvetették a másodnövényt, a csálamá­dýt. Tervbe vették 1.500 köbméter süótiíkarmány el­raktározását, amiből már 300 köbmétert lesilóztak. A szövetkezetnek négy munkacsoportja van. Ket csoport a gabonával, kettő pedig c kapásnövényekkel foglalko­zik. Ezenkívül van még kertészeti és dohánytermelő­csoportjuk is. A csoportok versenyben állnak egymás­sal. Kertészetük nagyon szép eredményeket ért el a zöldségtermelés terén. A cséplés mellett a dohány alsó leveleit is törik. Nem ritka a 70—80 cm hosszú és 50—60 cm széles levél sem. A dohány egyrésze a mű­szárítókba és onnan az átvevő központba kerül. Nagy­része pedig szinóron fűzve a régi szárítóba. Sipos András, a szövetkezet elnöke, elmondotta, hogy jelenleg kevés a munkaerejük, arról azonban nem be­szélt, hogy több jelentkezőt azzal utasított vissza, hogy a szövetkezetben van elég munkaerő. Az alsószecsei szövetkezet bizonyára nem ismeri a X. pártkongresszus határozatát, amely a szövetkezetek kiszélesítéséről és megerősítéséről szól. A jelentkezők eddig kosárfonással foglalkozó kisparasztok, akik sze­retnének újra a mezőgazdaságban dolgozni. A szövet­kezet vezetőségének lehetővé kell tennie — annál is inkább, mert kétszáz hektár, ohjan földhöz jutottak, amelyhez munkaerőt nem kaptak — hogy a jelentke­zőket felvegyék a szövetkezet tagjai közé. Stark Imre, Léva. A prievozi EFSz befejezte a cséplési munkálatokat A prievozi egységes földművesszövetkezet nincs messze Bratislava város közepétől. A várromokat még jól látni, de itt már úgy érezzük magunkat a cséplő­gép közelében, mintha Csallóköz kellős közepében len­nénk. Jó meleg van. A vidék csendjét nemcsak a gépek zaja; hanem a szövetkezeti tagok és a városi munkások és hivatal­nokok brigádja tagjainak éneke is zavarja. Kellemes hangzavar ez, Martinča Metód, a szövetkezeti elnök füleinek. Hát hogyisne, hiszen jobb, ha így *jó kedv­vel és egyetértésben megy a munka. A csépléskörüli munka vezetését ifj. Sevcsovics Mártonra bízta a szö­vetkezet. Ez sincs bizony rossz kezekre bízva. Azt mondta nekem Sevcsovics élvtárs a tagok munkaked­véről, hogy nem tudja, kit emeljen ki, vagy feddjen meg, mert mindenki nagy igyekezettel ddgozik. Azt, hogy ez a szövetkezet jól működik, a tagok sok­ban a Vodostav dolgozóinak köszönhetik. E vállalat alkalmazottai védönkséget vállaltak a szövetkezet felett. A Vodostav dolgozói ide járnak brigádmítnkára. A ja­vítóműhely dď.gozói ez idén pl. tüzetes javításnak ve­tették alá a szövetkezet Sk oda-traktorát. Ugyanúgy megjavították a szövetkezet Ford-tehergépkocsiját és három Diesel-motorját. Ugyancsak sokszor közbelépnek a nemzeti vállalat dolgozói, ha munkaközben üzem­zavar áll be a szövetkeze t valamelyik gépénél. A vállalat vezetősége, mint szocialista gyorssegélyt, egy hernyótalpas traktort küldött segítségül, amikor szük­sége volt arra a szövetkezetnek. A Vodostav dolgozói közül, akik nagy lelkesedéssel segítenek a prievozi EFSz-nek, kiemeljük a következőket: Balogh, Bezdek, Michálik, Barok, Koreny, Oros elvtársakat. Természete­sen, a brigád összes tagjainak nevét nem sorolhatjuk fel, habár mind megérdemelnék. Igy valósul meg tehát a való éleiben a munkásság és a szövetkezeti tagok igaz, elvtársi egyuttmunkáľko­dása a jó termés betakarítása érdekében. Kunosik Istvánt Bratislava.

Next

/
Oldalképek
Tartalom