Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-24 / 205. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek, SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. augusztus 24, kedd 30 fillér VII. évfolyam, 205. szám ÉLJEN A SZOVJETUNIÓ - NÉPÜNK HŰ SZÖVETSÉGESE A FASIZMUS ELLENI HARCBAN ÉS A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSÉBEN! A Szlovák Nemzeti Felkelés 10. évfordulójára kiadott jelszavakból Kommunisták a X. kongresszus határozatai teljesítésének az élén Télen vagy nyáron, ősszel vagy tavasszal, ha végigmegyünk az országon Chebtől egészen Csernőig, az első ami szemünkbe ötlik: az építkezés. Gyárkémények emelkednek büszkén a magasba, a füst bodrosan száll belőlük. Hatalmas, többemeletes lakóházak, kisebb-nagyobb családiházak sorakoznak félig készen, vagy már készen, ablakaikban fehér csipkefüggönynyel és virágokkal. Másutt meg az állami gazdaságok, vagy a szövetkezetek épületeit láthatjuk, az épülő vízierőműveket, gépeket, ahogy nyesik, vágják, harapják a földet, magasba emelik a téglát, deszkát, vagy más egyebet és mindenhol ott látjuk az alkotó embert, a dolgozót, aki kézzel vagy ésszel egy célért dolgozik: a jobb jövőért. Nem frázis ez. E munka nyomán olyan alkotások születnek, amelyekre méltón büszkék lehetnek majd alkotóik. Ha az ember széjjelnéz: mi volt itt valamikor és mi van ma, ki voltál te, ki vagy és még ki lehetsz. Gondolkozz, higyj a jövőben és dolgozz érte, mint a kommunisták, mint a harcos elődök, akik dolgoztak és harcoltak a jövőért, s akik ma is példát mutatnak pártunk országépítő politikájának valóraváltásában. A X. kongresszus irányelveket tűzött dolgozó népünk elé: többek között két-három éven belül lényegesen növelni kell a mezőgazdasági termelést. Tegyük fel a kérdést, vájjon ismerjük-e már legközelebbi feladatainkat? Kérdezzük meg magunktól. Lelkiismeret dolga felelni rá. De ha még ez ideig nem ismernénk legközelebbi feladatainkat, ismerjük meg sürgősen és másokkal is ismertessük meg a kongresszustól elénk tűzött feladatokat. Mert csak így érünk el eredményt majd a munkánkban. Nagy feladat vár itt a pártszervezetekre, a kommunistákra, különösen a mezőgazdaságban. Meg kell teremteni a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének politikai és gazdasági előfeltételeit. Céltudatosabban és bátrabban kell hozzálátni a munkához, úgy mint pl. Komjaticén, ahol a pártszervezet jó tömegpolitikai munkája nyomán, s nem utolsó sorban a kommunista szövetkezeti tagok segítségével, 23 új tafí lépett be a szövetkezetbe. Ezek a tegnap még egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztok ma már szövetkezeti tagok, akik a saját szemükkel győződtek meg a közös gazdálkodás előnyeiről. Látták nagyon jól, hogy míg a szövetkezet árpatermése hektáronként 25.45 mázsa volt, addig az egyénileg gazdálkodóké csak 16.7 mázsa. A szövetkezet terven felül 45 vagon termést adott be. A kommunisták munkájának eredménye ez a gazdasági helyzet a szövetkezetben, mert ők tudták és tudják, hogy mi a kötelességük. De nemcsak Komjaticén. hanem valamennyi szövetkezetben, faluban és városban így kell dolgozniok, mert a kis- és középparaszt, ahogy már Lenin elvtárs is mondotta — csak akkor lép be önként a szövetkezetbe, ha ott anyagilag jobban biztosítottnak érzi magát, mint amíg egyénileg gazdálkodik. Munkásosztályunk ma olyan segítséget nyújt a mezőgazdaságnak, hogy ha pártszervezetei tik tömegpolitikai munkája a dolgozókat mozgósítani és irányítani fogja — ami a fő feladata — a szövetkezeti gazdálkodás terén feltétlenül elérjük kitűzött célunkat: a kis- és középparasztok gazdag és megelégedett szövetkezeti tagok lesznek. Hazánkban a szövetkezeti parasztok százai és ezrei, akik már most is kiegyensúlyozott anyagi körülmények között élnek, előhírnökei, de már inkább úgy mondhatjuk, hogy derékhada a szocialista szövetkezeti parasztságnak. A közös nagyüzemi gazdálkodás fölényét a mangángazdálkodás fölött az elért hektárhozamok közötti különbség bizonyítja a legjobban. A szenei állami gazdaság, a szentmiklósi — ahol ez idén 33.01 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el, — továbbá a csúzi és a tanyi szövetkezetek eredményei mind-mind a nagyüzemi gazdálkodás vitathatatlan fölényéről és előnyéről tanúskodnak. A pártszervezetek, a kommunisták jó munkáját dicsérik ezek az eredmények, akik a gazdaságok szakembereit és valamennyi dolgozóját egy cél elérésére mozgósították: növelni a termelékenységet, csökkenteni az önköltséget. Mert az önköltségcsökkentés és a takarékosság is hozzátartozik az életszínvonal emeléséhez. Ezt is tudnia kell minden kommunistának. Ugyanúgy mint a bratislalavai villanytelep dolgozói tudják, akik az önköltséget 7.6, a belső áramfogyasztást pedig 10.5 százalékkal csökkentették, s ezzel elnyerték a kormány vörös zászlaját. Az elért eredményt annak köszönhetik, hogy a szocialista munkaversenyt jól megszervezték az üzemben. Az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság munkája főleg a termelés gazdaságosabbá tételére irányul, arra, hogy a dolgozók megértsék ennek fontosságát. És munkájuk sikerrel járt. Hogy csak egy példát említsünk: a K—2 kazán javítása, amit szovjet módszer szerint végeztek el. Itt azzal, hogy a munkát a tervezett határidő előtt befejezték, 550.000 kilowattóra árammal termeltek többet a villanytelep gépei, ami 200 lakóházas helység 190 nápi megvilágítására elegendő. Százával és ezrével sorolhatnánk fel a munka hőseit, a munkahelyeket, ahol nagyszerűbbnél nagyszerűbb eredmények születnek nap nap után. De nem az a célunk, hogy nyilvántartásba vegyük most ezeket. A pártszervezeteknek, minden kommunistának most a legfőbb kötelessége, hogy alaposan megismerje a kongresszustól kitűzött feladatok reája vonatkozó részét és azt másokkal is, valamennyi dolgozóval megismertetni, s mindenütt, minden munkahelyen példát mutatni a pártonkívülieknek, hogy lássák a dolgozók: íme a kommunisták élenjárnak a munkában, a-X. kongresszus határozatainak megvalósításában. A példa ragadós és egyre nagyobb tömegeket mozgósít az a tudat, hogy ha jobban dolgozik, többet keres és jobban él. A szocialista munkaverseny élén álló kommunisták példája s a nagyszerű munkaeredmények bizonyítják, hogy jó úton járnak, követésreméltóan. Munkájuk százezreknek ad ihlgtet, akiknek köszöntése messze hangzik: Üdv a munkánakl Vasutasok előre — a vasúti közlekedés színvonalának emeléséért A vasutasok országos konferenciája a prágai várban Amint már lapunk vasárnapi számában közöltük, a prágai vár ősi termeiben szombaton a reggeli órákban hazánk egész területéről összegyűltek a vasúti közlekedés legjobb dolgozói. A közlekedésügyi minisztérium és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom mellett működő Vasúti Alkalmazottak Szövetségének meghívására jöttek össze, hogy két napig tartó országos konferencián megtárgyalják vasúti forgalmunk legfontosabb kérdéseit. A konferencia első napjának befejező részében Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnök beszélt. Este a konferencia küldöttei feleségeikkel együtt részt vettek a prágai reprezentációs ház Smetanatermében rendezett kultúrműsoron. A legjobb vasúti dolgozók országos konferenciája vasárnap, augusztus 22-én az Antonín Pospišil közlekedésügyi miniszter beszámolóját követő vitával folytatódott. A tárgyaláson újból részt vettek a párt és kormány képviselői, valamint Antonín Zápotocký köztársasági elnök, a CsKP KB politikai bürójának tagja is. A tárgyalások folyamán távirat érkezett a konferenciára a Szovjetunió Vasúti Alkalmazottainak Szövetsége központi bizottsága elnökségétől. A szövetség elnöke, Jevgenij Csernisenko a táviratban a következőket írja: „A szovjet vasutasok nevében testvéri üdvözleteinket küldjük a konferencia részvevőinek, a legjobb csehszlovák vasutasoknak. Országuk összes vasutasainak szivünk mélyéből kívánunk további sikereket a népgazdasági tervek teljesítésében, a csehszlovák nép jólétének biztosítása céljából, az európai és a világbékéért folytatott harcban". A vasárnapi vita keretében először Jozef Frydrych mozdonyvezető, az ifjúsági csoport vezetője szólalt fel, aki a mosti mozdonypark munkatapasztalatairól beszélt. Ez a mozdonypark kapta meg a második negyedévben a minisztérium és a szövetség központi bizottságának Vörös zászlaját. Az elért sikert — mondotta J. Frydrych — a mozdonypark alkalmazottai a CsKP X. kongresszusa tiszteletére indított szocialista munkaversenynek köszönhetik. A vita további részében 21 részvevő szólalt fel, majd Václav Pašek képviselő, a CsKP KB titkára beszélt. Rámutatott azokra a sikerekre, amelyeket vasutasaink eddig elértek és felhívta a figyelmet azokra a nagy tartalékokra, amelyek vasúti forgalmunkban még kihasználatlanok. Feladatokat tűzött vasútasaink elé, amelyeknek teljesítése hozzájárul a vasúti forgalom színvonalának állandó emeléséhez. Beszédét a jelenlévők viharos tapssal jutalmazták. A legjobb vasutasok országos konferenciáját, amelyen megtárgyalták a csehszlovák vasúti forgalom legkomolyabb kérdéseit, Jiŕí Kos, a Vasúti Alkalmazottak Szövetségének elnöke értékelte tömören. Az ülés a Munka-dala, elén eklésével ért véget. Az országos konferencia részvevői a prágai várból délután ellátogattak a Vitkovon lévő Klement Gottwald-mauzóleumba, ahol az el-i nökség tagjai koszorúkat helyeztek el. • Délután a prágai Szláv-házbari barátságos beszélgetést tartottak, amelyen a küldöttek a párt- és kormány képviselőivel, a közlekedés-: ügyi minisztérium és a Vasúti Alkalmazottak Szövetségének képvi-; selőivel az országlos konferencia eredményéről beszéltek. Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnök beszéde Tisztelt elvtársak! örömmel fogadtam a meghívást az önök mai konferenciájára. Nagy jelentőséget tulajdonít ennek egész Kommunista Pártunk és a Nemzeti Arcvonal kormánya. A vasúti közlekedés népgazdaságunkban, de főleg annak szocialista gazdasággá való átépítésében nagy szerepet játszik. Szocialista építésünk célja, ahogyan azt állandóan hangsúlyozzuk, a szocializmus közgazdasági alaptörvényének megvalósítása: „Az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelés tökéletesítése és állandó fejlesztése útján a legmagasabb tecbnika alapján." Ennek feltétele a termelés és áruelosztás egyre nagyobb terjedelme. A növekvő termeléssel egyidejűleg növekszenek közlekedésünk feladatai, főleg vasúti közlekedésünk feladatai. A vasúti forgalom gazdasági építésünkben nagy szerepet játszott a múltban, nagy szerepet játszik ma is, a jövőben pedig egyre nagyobb és fontosabb szerepet fog betölteni. Ezért feltétlenül figyelmet kell rá fordítanunk. A vasúti közlekedés szervezésének figyelemmel kísérése elsősorban azt jelenti, hogy a vasutasokra kell figyelmet fordítanunk. A szocializmus építésénél és a szocialista gazdaság egyre növekvő követelményeinek megfelelő, helyes közlekedés szervezésénél is, az ember a döntő tényező. Ha rendes és a mai fokozott követelményeknek megfelelő közlekedést akarunk kiépíteni, akkor egészséges szervezési alapra kell azt állítanunk, megfelelő utasításokat kell kidolgoznunk irányítására, egész sor intézkedést és előírást kell kiadnunk, biztosítanunk kell számára a szükséges technikát, a beruházásokat, be kell vezetnünk a gépesítést és az új munkamódszereket, újítójavaslatokat kell tennünk, határozatokat kell kiadnunk és így tovább. De lehetnek utasításaink és határozataink a legjobbak, mégsem érnek semmit, ha nem válnak a vasutasok százezres hadseregének birtokává, ha a fiókokban hevernek majd és ha nem válnak az emberek vérévé — amint ezt mondani szokás — és hogy ha nem tartják be őket a gyakorlati munkában és az életben nem valósítják meg őket. A vasutasoknak meg kell mondanunk világosan, hogy mit akarunk, meg kell mondanunk azt, hogyan kell ma szerveznünk a vasúti közlekedést, ki kell emelnünk, hogy mit kell fejlesztenünk §s támogatnunk a közlekedésben azért, hogy ez hozzájáruljon gazdaságunk fejlődéséhez. Másrészt fel kell tárnunk mindent, amit ki kell küszöbölni és ami ellen feltétlenül harcolni kell, mivel gazdaságunknak árt. Ma ez a mi fő feladatunk. Ez a feladata ennek a konferenciának, kommunista pártunknak, nemzeti arcvonalunk kormányának, a közlekedésügyi minisztériumnak, összes vezető szerveinek és a szakszervezeteknek is, ez az összes dolgozók feladata, akik a vasúti közlekedés szakaszán dolgoznak. Ha ezt a feladatot valamennyien helyesen teljesítik, akkor nem kell féltenünk közlekedésünk fejlődését és jövőjét. Fejlődni fog s előre halad, mivel a kék hadseregnek a szocializmus kiépítése érdeke, érdekében áll a rendes szocialista közlekedés kiépítése. Áldozatkészségének és osztályszolidaritásának számtalan bizonyítékát adta á múltban és hiszem, hogy a jövőben is szilárd támasza lesz a szocialista építésnek. Pospišil miniszter elvtárs beszámolójában részletesen boncolta vasúti közlekedésünk fő hiányosságait és pozitív oldalait. Közlekedésünk háború utáni fejlődése érthetően nagy változásokat mutat. A kapitalista München előtti vasúti forgalom alapján építjük ki a szocialista közlekedést, amely azon" az elven alapul, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű árú- és személyszállítást kell biztosítani a népgazdaság és a dolgozók követelményeinek megfelelően. Ez feltételezi az új földrajzi tájékozódást ' is, mivel, mert a népi demokratikus országokkal, a béketáborral való szoros kapcsolat nélkül, felszabadítónkkal, a nagy Szovjetunióval való szorosabb együttműködés és legszorosabb barátság nélkül nem tudjuk kiépíteni a szocializmust és nem tudjuk megtartani szabadságunkat, függetlenségünket sem. Ha ma értékeljük azokat az eredményeket, amelyeket az utóbbi években vasúti közlekedésünk elért, el kell ismernünk, hogy a vasúti közlekedés mindazon nehézségek ellenére, amelyekkel fejlődésének rohamos időszakában meg kellett küzdenie, az elmúlt évek folyamán egészben véve sikerrel támogatta népgazdaságunk fejlődését. Hála kék hadseregünk építő igyekezetének, teljesítette a népgazdaság és a lakosság állandóan növekvő magas követelményeit, igaz, hogy gyakran csak a szállított személyek és termékek mennyiegének szempontjából. De ha az eddigi eredményeket a 'vasútak munkájának minősége szempontjából ertekeljük, nem szabad eltitkolnunk, hogy ezen a téren állandóan visszamarad a mennyiségi eredmények mögött. Főként az elmúlt téli időszakban előforduló számos üzemzavart, amelyek a vasutak munkájának hiányossága következtében népgazdaságunkban előfordultak, és a vasúti közlekedé^ munkájában előforduló minőségi hiányosságokat nem írhatjuk csupán a nem megfelelő felszerelés számlájára, amely vitathatatlanul sokban lemarad a népgazdaság, szükségletei mögött. Ezt a hiányosságot szem előtt kell tartanunk és a lehető legrövidebb időn belül ki kell küszöbölnünk. De beruházási lehetőségeink korláXFoiytatás a 2. oldalon.), i