Uj Szó, 1954. augusztus (7. évfolyam, 186-212.szám)

1954-08-24 / 205. szám, kedd

2 m sió 1954. augusztus 24. A vasutasok országos konferenciája a prágai várban (Folytatás az 1. oldalról) tozva vannak. Lehetetlen mindent, amiben hiányosság van, egyszerre beszerezni. Napjainkban a legnagyobb és legfontosabb tartalékok a már meglévő eszközök jobb kihasználásában rejlenek. Ma erre kell fordítanunk a fő figyelmet. A dolgozók munkájának megjavításával, a vasúti közlekedésben és népgazdaságunk többi szakaszain elérhetjük a lényegesen gyorsabb, jobb, biztonságosabb és gazdaságosabb árúés személyszállítást vasútaink jelenlegi kapacitása mellett is. Az e célhoz vezető közvetlenül szükséges út, elsősorban: 1. A fegyelem fokozása a vasúti közlekedésben, 2. a korlátozási rendszernek és egyéb káros elméleteknek kiküszöbölése, 3. a többi reszortok segítségének minden téren való biztosítása a vasutak munkájának megjavítása céljából. I. A fegyelem fokozása a vasúti közlekedésben A vasutak pontos és harmonikus munkája fontos feltétele a szocialista, vagy a szocializmus felé haladó állam gazdasági és kulturális fejlődésének. Hogy a vasúti forgalom jelentős és sokoldalú feladatát teljesíthesse, elsősorban összhangba kell hozni minden ágazatát és biztosítani kell azok tevékenységét a pontosan meghatározott rend szerint. És ezt fegyelemmel érhetjük el a vasúti közlekedésben. Sztálin elvtárs a' vasúti forgalom kérdéseivel foglalkozva kijelentette, hogy a vasutasok között vannak olyan dolgozók, akik magas helyeket töltenek be és vannak olyanok, akik alacsonyabb helyeken dolgoznak — de fölösleges vagy jelentéktelen emberek nincsenek. Kezdve a legmagasabb vezetőktől egészen a „kis" dolgozókig, egészen az olajozókig, takarítónőkig valamennyien jelentősek, mivel a közlekedés állandó futószalag, ahol súlyt kell helyezni minden egyes dolgozó, minden egyes csavar helyes teljesítményére. Sztálin elvtárs kiemelte: „Ha összhangba hozzátok a vasút gépezetének minden egyes részét, minden egyes dolgozóját, akkor eléritek az igazi bolsevik fegyelmet." Vitathatatlan, elvtársak, hogy ma nincsen megfelelő fegyelem a vasutakon. Miért nincs meg ez a fegyelem? Azért, mivel a régi kapitalista fegyelmet, kénytelen-kelletlen szét kellett törnünk és az új fegyelem kiépítésére nem fordítottunk megfelelő figyelmet. Nem fogok a régi München előtti köztársaságbeli fegyelemről beszélni. A kapitalista rendszert szolgáló politikai pártok protekciós rendszerén alapult. Valamennyien tudjuk, hogy a fegyelmet hogyan kényszerítették ki. Még jól emlékezünk arra, hogy a gazdasági válságot hogyan használták fel az uralkodó burzsoá pártok arra, hogy a vasút szolgálatában elbocsássáka kommunista párt és a Vörös Szakszervezeti Szövetség tagjainak ezreit és tízezreit, mivel alkalmazásuk kényelmetlen volt a kapitalizmus számára. Ezért volt, hogy 1945 május és 1948 februárja után ' a reakciósok a vasutasokra támaszkodtak. Támaszukat látták bennük. De a vasutasok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 1948-ban ugyanúgy leszámoltak az árulókkal, mint a kollaboránsokkal. Sajnos, a megvalósított szükséges és jogos tisztogatás nem folyt le túlkapások nélkül. Sokan azt hitték, hogy ha a vezető helyekről eltávolítják az árulókat és a kollaboránsokat, akkor a Vasutak megszervezésében teljesen feleslegesek lesznek a felettesek, a fegyelem és gyakran a technikai képzettség is. E helytelen nézetek ellen harcolni kell. A vasúti forgalmat, főleg a szocialista termelés által. elénk tűzött fokozott követelmények mellett, lehetetlen rendesen megszervezni ma'-'as technikai ismeretek nélkül és példás fegyelem nélkül. A fegyelem nagy jelentőségét a vasutaknál még fokozza az, hogy a vasutasokra a polgárok milliói bízzák életüket. Ezenkívül az állam hatalmas anyagi értékeket is bíz rájuk. A vasutasok munkájában csupán a szigorú fegyelem biztosíthatja a biztonságos közlekedést. Ezért az olyan nagy és összetett üzemben mint a vasutak, a fagyelemnek csaknem a katonai fegyelem színvonalára kell emelkednie. Ebből a célból a párt és a kormány már 1952-ben jóváhagyták a vasúti alkalmazottak részére kiadott fegyelmi rendet. Ebben az évben jóváhagyták a vasúti alkalmazottak kölcsönös kapcsolataira vonatkozó határozatot, az új egyenruhákat és rangokat. Ezekkel az intézkedésekkel a párt és a kormány megteremtették az állami és munkafegyelem megszilárdításának feltételeit a vasúti közlekedésben. A vasutasoknak jelentős része megértette a végrehajtott intézkedések értelmét és jelentőségét. De nem takargathatjuk a még mindig előforduló nagy hiányosságokat, amelyek a forgalom biztonságában és az allami terv egyes mutatóinak teljesítésében tükröződnek, ahogyan ezt Pospišil miniszter elvtárs mondotta beszámolójában. Az itt tartott beszámolóból és vitából láthatjuk, hogy még sok esetben nem tartják be a kölcsönös kapcsolatokról szóló határozatot, hogy még uralkodik a hamisan és helytelenül értelmezett szolidaritás, amely gyakran felelőtlenségben, a sógorság-komaság elvében mutatkozik meg, abban, hogy nem tartják be a fegyelmi rendet és az előírásokat. A vezetők egész sora saját maga sem ismeri eléggé az előírásokat cs azt tartja, hogy a vezetőnek nem kell aprólékosan ismernie az előírásokat De a vasútnál sokkal jobban érvényes mint bárhol másutt, hogy az előírások teljesítése a fegyelem első mutatója. Az előírások be nem tartásának következtében jelentős számú baleset fordul elő, amelyek sajnos emberéletben is kárt tesznekMindamellett mostanáig az a helytelen gyakorlat állt fenn, hogy a kihágásokért csak a közvetlen bűnös felelős, az pedig nem, aki a rábízott kollektívát irányítja és a fegyelem megsértését elnézi. Tűrhetjük továbbra is az ilyen állapotokat? A becsületes vasutasok közül egyiknek sem kellene nyugodtan nézni az állam és munkafegyelem ilyen fajta megsértését. A rend rendszeres megsértőit következetesen le kell lepjezni a vasutakon, el kell különíteni a vasutasok egészséges részétől és meg kell akadályozni, hogy az osztályellenség a hiányosságokat a vasutak folyamatos munkájának megzavarására kihasználja. Ugyanis nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vasút országunk védelmi képességeinek szempontjából nagyon fontos funkciót tölt be és hogy ebből a szempontból is az új háború gyujtogatói figyelmének középpontjában van. Szocialista vasútunk sohasem fog agresszív célokat szolgálni; mindig fel lesz készülve, hogy népi demokratikus hadseregünkkel együtt, — mint annak édestestvére — győzedelmesen megvédje hazánk függetlenségét és szabadságát. II. A korlátozási rendszerek és egyéb káros elméletek kiküszöbölése a vasutaknál A vasutak munkájának megjavítása terén a korlátozási rendszer elmélete ellen folytatott harc a következő komoly probléma, bárhol és bármilyen formában üsse fel a fejét. A történelemből tudjuk, hogy a szovjet vasutak színvonalának emelése is a korlátozási rendszerek ellen folytatott nagy harccal kezdődött. A Szovjetunióban ennek az elméletnek lényege abban állt, hogy a tudományos mérnöki-technikai dolgozók bizonyos csoportjai hélytelenül azt állították, hogy a vasutak már elérték teljesítményük csúcspontját. Bizonyítgatták, hogy teljesítőképességét fokozottabb beruházások és hasonlók nélkül lehetetlen növelni. Úgy gondolom, hogy ehhez hasonló elméletek a mi vasutainknál is előfordulnak. Állíthatjuk azt, hogy vasútaink kapacitását már kihasználtuk és hogy nincsen semmiféle tartalékunk? Határozottan nem- Ezt világosan bizonyítja az újítómozgalom, amely megdönti a vonatok, a mozdonyok vontatóereje kihasználásának régi normáit. Példája ennek Stražák elvtárs, a sokolov— chomútov vonalszakasz mozdonyvezetője, aki az eddig érvényben lévő normát 71.2 százalékkal túlteljesítette, a kassa—iglói vonalszakasz mozdonyvezetői, Voj tuš és Žález elvtársak, akik az eddig érvényben lévő normát 55.5 százalékkal szárnyalták túl és a további újítók egész sora, akik az új munkamódszerekkel közlekedésünk különböző szakaszain figyelemreméltó eredményeket értek el. Ha a vasutak ma képesek teljesíteni a teherforgalom meghatározott térfogatát oly jelentős késés mellett, ami gyakran fennáll, akkor mennyivel nagyobb forgalmi térfogatot, mennyivel kevesebb eszközzel teljesítenének, ha grafikon alapján dolgoznának és ha száz százalékra betartanák a menetrendet. A párt és kormány ez év május 26-i határozatában világosan rámutatott az összes tartalékokra, amivel bebizonyították a korlátozási elmélet káros hatását is vasúti forgalmunkban. A párt és kormány határozatának közzététele óta, annak ellenére, hogy nehéztonnásaink naponta növelik a nehéztonnás vonatok számát, csökken a vonatok átlagos középmegterhelése. Ez azt bizonyítja, hogy a határozatokat a gyakorlatban nem népszerűsítették megfelelő módon. Ennek megvalósítása gyakran a dolgozók jó akaratától függ. de a vezetődolgozók a minisztériumban és az illetékes intézmények, valamint a felettes szervek még nem fogták fel kellő módon az új módszerek érvényesítésével kapcsolatos küldetésüket. De ez a tény azt is bizonyítja, hogy a vasutakon nem biztosítja megfelelő módon miríden egyes párt és szakszervezet a párt és kormány ez év májusában kiadott határozatának teljesítését és nem vezetnek konkrét harcot az összes hiányosságok ellen. Eddig nem volt bátorságuk sem gazdasági szakaszon, sem a párt vagy szakszervezetekben határozottan fellépni a korlátozási rendszer helytelen elmélete ellen, minek következtében aztán a dolgozók sincsenek rendszeresen előkészítve a nehézségek leküzdésére és végeredményben nincsenek meggyőződve a nehézségek legyőzésének lehetőségeiről sem. III. A többi reszortok segítségének biztosítása a vasutak munkájának megjavítása céljából Mivel a vasutak az egész népgazdaság többi ágazataival egységes szerves egészet alkotnak, szükséges, hogy az egész népgazdaság legszorosabban együttműködjön a vasutakkal és hogy minden erejéből támogassa a vasutak gazdasági funkciójának teljesítését. Ebből a célból szükséges, hogy a vasutak szerepét a szocialista népgazdaságban az összes minisztériumok helvesen értelmezzék és tudatára ébredjenek nagy jelentőségének. A vasúti forgalom támogatásának I súlypontja főleg a vasúti kocsik I körforgásának meggyorsításában rejlik. A mai állapot olyan, hogy a vasúti kocsik körforgása lényegében semmiképen sincs meggyorsítva. Ez azért van, mert a minisztériumnak többsége, nem véve ki a közlekedésügyi minisztériumot sem. a vasúti kocsikat sínpárokon futó raktáraknak tekinti. Számos reszortban az a nézet terjedt el, hogy a vasúti kocsik a reszort tulajdonát képezik, nem pedig az államét. Ezzel a helytelen nézettel is gyorsan le kell számolni. A vasúti kocsik körforgásának meggyorsítása nemcsak a közlekedésügyi minisztérium számára fontos állami feladat, hanem az összes minisztériumok számára. Szükséges, hogy valamenynyiünk közös érdekévé váljék az, hogy a lehető legnagyobb mennyiségű árut szállíthassunk rendeltetési helyére a legkisebb költségekkel. De mi a helyzet a valóságban? Számos minisztérium és a hatáskörükbe tartozó vállalatok megengedik a kirakodási és berakodási munka beszüntetését éjtszaka, szombaton, vasárnap és ünnepnap. Ez lényegében az alapvető közlekedési eszközöknek. mozdonyoknak és vasúti kocsiknak — veszteghagyását és a vasúti kocsik körforgásának lassúbb ütemét jelenti. Mivel a közlekedés visszatükrözi az egész népgazdaság munkaütemét és hatással van rája, az összes vasutasoknak a legnagyobb gondossággal naponként emelniök kell a vasutak munkájának színvonalát, de a népgazdaság többi ágazatainak is példásan kell teljesíteniök vasutasainkkal fezemben az összes feladatokat. + Befejezésül szükségesnek tartom újból felhívni a figyelmet arra, hogy vasúti közlekedésünk feladatai a jövőben nem csökkennek, ellenkezőleg nagyobbak lesznek. Voltak nálunk olyan bölcsek is, akik azt hitték, hogy a vasúti közlekedés kérdése már el van intézve, hogy jelentősége csökkeni fog és más közlekedési eszközökkel fejlődését elnyomják, vagy pótolják. Sokan az autobuszközlekedésre gondoltak ezzel kapcsolatban. Vitathatatlan, hogy az útiforgalom hazánkban az utóbbi időben eddig ismeretlen méreteket öltött. De elmondr hatjuk-e, hogy ez azt jelenti, hogy az útiközlekedés pótolni tudja a vasúti közlekedést? Esztelenség ezt mondani. Vegyük . például csak a autóbusz személyforgalmat. Évente többmillió személyt szállít a köztársaságban. De csökkent-e vagy kisebb forgalmat bonyolított-e le mindamellett a vasúti személyforgalom? Nem. Pospišil miniszter elvtárs beszámolójában ismertette, hogy a vasúti személyforgalom a háború előtti évekhez viszonyítva megkétszereződött. A vasúti személy- és teherforgalom továbbra is emelkedik. Úgy fog emelkedni. ahogyan növekedni fog termelésünk és ahogyan emelkedni fog egész lakosságunk élet- és kulturális színvonala. Emelni egész népünk élet- és kulturális színvonalát, ez közös célunk. Ehhez munkájukkal vasutasainknak is hozzá kell járulmok Hiszem, hogy a vasutasok kékhadserege a szocialista építés terén eléjük tűzött feladatokat oly becsületesen teljesíti, amily becsülettel teljesítette azt az osztály feladatát hogy hozzájáruljon a régi kapitalista rendszer kiküszöböléséhez és részt vegyen az új és jobb társadalom alapjainak lerakásában. Hiszem, hogy a mai konferencia felhívja az összes illetékes szervek figyelmét arra, hogy a pártnak és kormánynak 1954. május 26-án kelt. a vasúti forgalom hiányosságainak kiküszöböléséről és a vasútak kapacitásának teljes mértékű kihasználásáról szóló határozata minden egyes vasutas napi munkájának törvényévé váljék minden munkaszakaszon. Ezért a szocialista építés és a szocialista munkamódszerek győzelméhez a vasúti közlekedés szakaszán sok sikert kívánok! - üdvözlő táviratok a román állami ünnep alkalmából Antonín Zápotocký köztársasági elnök Románia felszabadításának 10. évfordulója alkalmából a kővetkező üdvözlő táviratot küldte: Dr. Petru Groza elvtársnak, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlés Elnöksége elnökének, Bukarest Engedje meg, tisztelt elnök elvtárs, hogy Önnek és Ön útján a Román Népköztársaság egész népének, Romániának a dicsőséges Szov. jet Hadsereg által a fasizmus igájából való felszabadítása 10. évfordulója alkalmából legszívélyesebb jókívánataimat kiildjem. Egész népünk csodálattal és örömmel van eltelve a testvéri román népnek az elmúlt 10 év alatt hazája szocialista átépítésében elért nagy sikerein. Ezeket a sikereket a Román Munkáspárt vezetésével érte el és nagy munkalendületének, a ha. talmas Szovjetunió önzetlen segít, ségének, a többi népi demokratikus országokkal folytatott testvéri együttműködésnek köszönheti. A román népnek teljes szívemből további sikereket kívánok hazája szocialista építésében és a világbéke megvédéséért folytatott harcában. Antonín Zápotocký a Csehszlovák Köztársaság elnöke V. Široký miniszterelnök a következő táviratban fejezte ki jókívánatait Románia állami ünnepe alkalmából: Georghe Gheorghiu-Dej elvtársnak, a Román Népköztársaság Minisz. tertanácsa elnökének, Bukarest Engedje meg, elnök elvtárs, hogy a Román Népköztársaság, a hős Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulójának ünnepe alkalmából, a Csehszlovák Köztár. saság kormánya, valamint saját nevemben őszinte jókívánataimat és szívélyes üdvözleteimet küldjem. Országuk számára a dicsőséges Szovjet Hadsereg által való felszabadítás . lehetővé tette, hogy a ro. mán nép munkásosztálya vezetésével a szocializmus építésének sikerekkel teli útjára lépjen. A román nép az elmúlt 10>év alatt a Szovjetunió önzetlen segítségével eddig nem látott sikereket ért el békés építőmunkájában. Erősödjék tovább nemzeteink testvéri együttműködése, amely erős. ségünk a szocializmus építéséért és a világbéke biztosításáért kifejtett erőfeszítésünkben. Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke Václav Dávid külügyminiszter a következő üdvözlő táviratot küldte: Simion Bughici elvtársnak, a Román Népköztársaság külügy, miniszterének, Bukarest Fogadja, miniszter elvtárs, Ro. mániának a dicsőséges Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 10. évfordulója alkalmából legőszintébb üdvözletemet és jókívánatomat. Az elmúlt 10. év alatt a román nép kiváló sikereket ért el hazája szocialista építése terén. A román nép fontos helyet foglal el a világbéke megvédéséért folytatott harcban is. A csehszlovák nép örül a testvéri román nép sikereinek, szilárdan mellette áll a további sike. rekért folytatott harcban. Éljen a csehszlovák és a román nép örök barátsága! Növekedjen és erősödjön a béke tábora élén a hatalmas Szovjetunióval! Václav Dávid, külügyminiszter /