Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-13 / 169. szám, kedd

1954 július 15 UJSZ0 Kerüljük a felesleges idegen szavakat Sokat írtak már és írnak ma is az idegen szavak használatáról. Elfogadott elv, hagy ebben a kérdésben főként a nyelvszokás dönt, de a nyelvész sem nézheti passzívan a nyelv fejlődését és alakulását. Vannak jövevényszavaink, amelyeket kiirtani már úgysem tudunk, egyrészt azért, mert az évszázados használat folytán már magyarnak érezzük őket, sőt némelyik bizonyos átalakulason is keresztülment s igazodott a magyar nyelv hangrendjéhez. Másrészt azért, mert nem találunk az illető fogalomra megfelelő magyar kifejezést. Ezeket a szavakat felesleges és célszerűtlen dolog lenne üldözni. Némelyik néha-néha kiesik a használatból ezek közül is, ha maga a fogalom eltűnik, vagy az idők folyamán megfelelőbb magyar kifejezést találnak rá. Más a helyzet azonban az idegen szavak használatával. Idegen szavak alatt azokat az idegenből vett kifejezéseket értjük, amelyeket nyelvérzékünk még ma is idegeneknek érez. Maga az átvétel természetes folyamat, hiszen nem élünk elszigetelten a világban, hanem szoros kapcsolatban más nemzetekkel. Ha egy-egy jelehtős új fogalom jön létre valahol, azt átveszik más nemzetek is. Természetesen nem biztos, hogy mindjárt találnak is rá megfelelő kifejezést az illető nyelvben, s igy kénytelenek az idegenből átvett nevet használni. Ha valóbari nincs magyar megfelelője egy idegenből átvett fogalomnak, akkor az idegen név használata jogos és üldözése célszerűtlen, sőt észszerűtlen. Viszont nagyon sok olyan új fogalom kerül nyelvünkbe idegen kifejezéssel, amelyre lenne megfelelő magyar szavunk is. Ilyenkor a nyelvészek feladata, de minden magyar kötelessége is, hogy irtsák ezeket a vadhajtásokat. Most nem az a célom, hogy a különféle idegen hatásokat felsoroljam, és bíráljam a különféle idegen szavak használatának jogosultságát. A szlovák nyelvnek a csehszlovákiai magyarság nyelvére tett hatásával szeretnék röviden foglalkozni. Még közelebbről: a szlovák szavaknak a magyar nyelvben való használatával. Mindennapi beszédünkben használunk olyan szlovák kifejezéseket is, amelyeknek üldözése helytelen lenne. Ilyenek az egyes i nevek, mint például az újságok nevei: Pravda, Práca, Roháč, stb. Vagy nevetséges lenne valakinek azt mondani, hogy bystrica helyett „Besztercét" szívjon, ugyanígy nem mondhatunk lipa, slavia, stb. helyett sem mást. Az autótípusokat kifejező szavak sem helyettesíthetők magyar szavakkal; a tatraplan, tatra, minor kocsik eredeti nevükön használatosak. A Skodát szintén nem fordíthatjuk itt „Kár"-ra. Ami az üzlettípusok kérdését illeti, itt nagyon nehéz dönteni. Ha a szó értelme szempontjából nézzük a dolgot, Magyarországon is egész sor, csaknem érthetetlen rövidítésekből összerakott üzletnevet használnak. (Közért, Tejért stb.) Hasonló a helyzet itt az Odevával, Obuvával, Vesnával és más üzletekkel. Ezek úgyis változnak és eltűnnek a használatból, mint ahogy eltűnt a Zelovoc, és helyette az érthetőbb Zelenina-ovocie feliratot látjuk. Aki azelőtt a Zelovocba ment vásárolni, ma inkább megy a zöldségkereskedésbe, mint a Zelenina-ovocie-be. Ugyanez a helyzet a Mäsnával is, ami helyett Mäso-udeniny lett. A rövidebb Mäsnát még könnyebb volt magyar ragokkal ellátni és használni, mint a kéttagú Mäso-udeniny-t. így újra inkább a hentesüzletbe mennek a vásárlók. Nagyon sok szlovák szót használunk azonban olyan fogalmakra is, amelyekre van külön magyar kifejezésünk, vagy pedig az illető szlovák szó egyszerűen magyarra forditható. Sokan bírálják fordítóinkat (nagyon helyesen), hogy fordításuk a sajtóban nem magyaros, érezni lehet rajta a szlovák szöveg hatását. S vájjon gondolkozunk-e azon, hogy állunk a mindennapi beszéddel? Pedig sokkal nagyobb a baj ezen a téren. Sajtónk nyelve egyre inkább javul, viszont a mindennapi beszéd nagyon sokszor aeinte nevetséges keveréknyelven folyik. Sokkal gyakrabban fordulnak hivatalos ügyekben a Miestny národný výborhoz, vagy MNV-hez, mint a helyi nemzeti bizottsághoz, vagy HNB-hez. Itt legtöbbször a titkár helyett a tajomník intézi el ügyes bajos dolgaikat. Hasonló a helyzet az Okresný národný výborral (ONV-vei), és a Krajský národný výborral (KNV)-vel),holott nyugodtan használhatnák a járási nemzeti bizottság (JNB), illetve a kerületi nemzeti bizottság (KNB) kifejezést. A megbízotti hivatal helyett a povereníctvora mennek s a megbízott helyett egyenesen a povereníkhoz. de a vrátnicán (kapusszoba) a vrátnik (kapus, portás), azt mondja, hogy még nem érkezett meg, mert schodzán (gyűlésen) van. A norma sem magyar szó ugyan, de elfogadott, mivel megfelelő magyar kifejezésünk nincs erre a fogalomra. Munkásaink mégis szívesebben dolgoznak úkolra, mint normára. A normázó helyett az ukolár állapítja meg teljesitményük helyett a výkonjukat. Inkább a stavbán dolgoznak, mint az építkezésen és sokkal előnyösebb, ha a závodná kuchyňán étkeznek az üzemi konyha helyett. Itt jól felszerelt jedáleňek várják őket, nem éttermek vagy étkezőhelyiségek A národný podnik keretébe tartoznak, nem a nemzeti vállalatéba. A nagyobb vállalatoknál učtáreňek vannak számvevőség vagy könyvelési osztály helyett. Itt a kimutatások helyett výkazok alapján vyúčtoválják (számítják ki) a munkabért. A munkások több smenában dolgoznak műszak helyett. Jelentős alkalmakra záväzokot adnak és nem kötelezettségvállalást tesznek. Az üzemek helyett závodokban folyik erősen a súťaž (verseny). A munkában kiválóak úderníkok, és nem élmunkások lesznek. Az üzem ügyeit a závodná rada intézi az üzemi tanács helyett. A munkások üzemi gyűlések helyett plenárkákon vesznek részt. Az üzemre a stráž vigyáz, nem az őrség. Nagy felelősség nyugszik azon a strážníkon (őrön), akinek službája van (szolgálatiban van). Földműveseink is inkább a JRDben dolgoznak (Jednotné roľnícke družstvo), mint az EFSz-ben (egységes földművesszövetkezetben). Az EFSz-nek predsedája van elnöke helyett, és gyakrabban beszélnek az účtovníkról, mint a- könyvelőről. Nem csoportokban, hanem skupinákban dolgoznak; ezeket skupinárok, nem pedig csoportvezetők irányítják. Munkájukkal munkaegységek helyett pracovná jednotkákat szereznek. Akik az állami birtok helyett a štátný ma jetokon dolgoznak, azok nem az intézőt, hanem a správcát emlegetik. Az internátusi gondnokok vagy gondnoknők szintén mint správcák vagy správkyňák szerepelnek. Felettük a riaditeľ, és nem az igazgató áll. Az egészségügy terén is sok az irtani való a felesleges idegen szavak használata terén. Sokan szíve.sebben beszélnek zdravotný ústavról, mint egészségügyi intézetről. Az odborný lekárhoz mennek szakorvos helyett, az osztályokat mint oddelenieket emlegetik, és az ápolónőkről mint sestrákról (nővérekről) beszélnek. Az orvos beutaló helyett poukazt ad a betegnek, hogy felvegyék a kórházba. A betegeket nem mentőautó, hanem sanitka szállítja be. Hasonló állapot uralkodik az élelmezés terén is. Bár a virsli szó sem dicsekedhet tősgyökeres magyar származásával, nálunk nagyon ritkán halljuk, inkább a csehszármazású párky a divatos. De az is csak úgy jó, ha van hozzá horčica (mustár) is. Akinek jólesik, előtte megiszik egy-két pohár slivovicát (szilvapálinkát), esetleg vinovicát (borpárlatot), utána már a malinovka (málnaszörp) is megjárja. De nem megvetendő egy jó šlahačka sem tejszínhab helyett. Akiknek pedig gyengébb a gyomruk, azok sucharyt esznek kétszersült helyett. A főzést nem a szakácsok és szakácsnők végzik, hanem nagyon gýakrar; ' á kuchárok vagy kuchárkák. A villanyfőzőket is gyakran becézik varičoknak. AZ ÚJ SZÓ POSTÁJÁBÓL A Nemzetközi Szövetkezeti Nap Pereden Nézzük most meg a kereskedelem nyelvét! Itt is találunk seperni valót. Szerencsére a prídel (jegyre kiutalt áru) eltűnt a jegyrendszerrel együtt. Ezzel együtt feledésbe ment a body (ruha-pontok), valamint a poukážka (utalvány) is. De az üzletvezető helyét még mindig a vedúci foglalja el, s a kiszolgálást predavačok és predavačkák végzik elárusítók helyett. Az üzlet vagy bolt szavakat nagyon könnyű kimondani, ezért egyesek inkább a predajňát használják. A pénztárból pokladňa, a pénztárosból pokladník vagy pokladníčka lett. A hivatalok, irodák sem mentesek e keveréknyelvtől. A hivatalfőnökök vagy irodavezetők rendszerint mint prednosták szerepelnek. A hivatalnokok úradníkok, a hivatalnoknők úradníčkák. A bélyegzés helyett inkább razítkoválnak, névsor helyett soznamot készítenek, tervezés helyett pedig mégcsak nem is plánolnak, hanem egyfenesen plánoválnak. így a tervezőből is plánovač lesz. A mesačný plat (havi fizetés) mellett výkonnostnét is kapnak teljesítményi pótlék helyett. Ha valaki szabadságot vesz ki, dovolenkára, tanfolyam helyett pedig školeniére megy. A hirdetményből gyakran lesz vyhláška, s a javaslatból návrh. Egyesek nem is javasolnak, hanem navrhoválnak. A városháza vagy tanácsháza szót nem is nagyon halljuk, csak a radnicát. Ragadjunk ki néhány példát a diákéletből is! Nem akarok foglalkozni azzal a sok latin szóval, amelyet szlovákos végződésekkel használnak diákjaink és mások is, mert erről már volt szó egy cikkben, amelyik nem régen jelent meg az Új Szó hasábjain. Ha csupán azokat az eredeti szlovák szavakat akarnánk összegyűjteni, amelyeket diákjaink a magyar beszédbe keverve használnak, arra kevés lenne talán egy egész újság is. Azt hiszem, a legkevertebb nyelv a szlovák iskolákban tanuló magyar diákok nyelve. Ritkán fordul elő, hogy a tantárgyak neveit magyarul halljuk tőlük. Az egyik „A Csehszlovák Köztársaság Alkotmánya" helyett „Ústava ČSR"-t tanul, a másik „Dejiny ČSR"-bôl vizsgázik „A Csehszlovák Köztársaság történelme" helyett. A kisebb diákok zemepísből felelnek, nem földrajzból, slovenčinából írnak dolgozatot, nem szlovák nyelvből. Známkára felelnek, és nem jegyre, a tanárok a sborovňáfcan tartózkodnak órán kívül, nem a tanári szobában. Az igazgatói hivatal riaditelňaként szerepel, s az iskolai altisztből školník lesz, esetleg školnícka. A különféle köröket krúžok néven emelegetik, az ének- és zenekarok súborokká változnak nyelvükben. Az egyetemeken rendszerint prednášateľok adnak elő, nem előadók, s a hallgatók jegyzet helyett poznámkat csinálnak. Gyakorlatok helyett cvičeniékre járnak, s ezekből a félévek végén beszámításként zápočetet kapnak. A telocvikárok, illetve tornászok nyelve meg külön fejezetét érdemelne ebből a szempontból. Melegítő ruha helyett általános használatnak örvend a tepláky. Tornacipő helyett trampkyt viselnek s tornanadrág helyett trenírkát. Mérkőzések helyett zápasokkal van tele az életük. Azt hiszem ebből elég is lesz ennyi, ahhoz, hogy rádöbbenjünk, mennyi felesleges szlovák szót használunk beszédünkben, pedig ez csak egy kis része a mi felesleges „szókincsünknek". Az ilyen jellegű szóátvételre nincs szükségünk, hiszen mindegyik helyett van nem is egy, szép magyar kifejezésünk, így csak nyelvünk tisztaságának ártunk vele. Fordítsunk több gondot minden napi beszédünkre, akkor ezeket a hibákat elkerüljük. Anyanyelvünk tisztaságának védelme nemcsak egyesek feladata, hanem mindnyájunk kötelessége. Ma pedig, a nemzeti kultúra ápo lásának korában különösen nagy gondot kell fordítanunk nyelvünk tisztaságára, mert a tiszta nemzeti kultúra alapja a tiszta nemzeti nyelv. Jakab István A korareggeli órákban vidám zene ébresztette a p eredi dolgozókat a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megünneplésére. Ezen a napon hasonlóképpen az egész világon sokmillió szövetkezeti tag és dolgozó ünnepelt. Összegyűltek a peredi dolgozók, hogy szilárdítsák a béke. tábort, elmélyítsék a baráti' kapcsolatokat a többi nemzetekkel és kifejezzék szolidaritásukat a többi testvéri dolgozók iránt. Pastéta József elvtárs, a járási gazdasági ügyosztály vezetőjének és Pospiš elvtárs, az OSSD elnökének a X. kongresszusról szóló beszámolóját a szövetkezeti dolgozók nagy lelkesedéssel fogadták. PospiS elvtárs rámutatott a szövetkezeti mozgalom eddig elért sikereire és a felmerült hibákra. Kihangsúlyozta, hogy fogyasztási szövetkezeteink széleskörű tevékenysége csak akkor lesz sikeres, ha minden munkaszakaszon tervszerűen dolgoznak és alapos meggyőző és nevelőmunka segítségével fogják irányítani tevékenységüket, A Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepe alkalmából a járási gazdasági ügyosztály vezetője, az EFSz dolgotóit eredményes és szorgalmas munkájukért jutalomban részesítette. Veleg Mihály és Urbanosek István sertésápolók, továbbá Majba Gyula, akiik a termelőcsoportban dolgoznak Pereden, Vágó Gyula, a zsigárdi növénytermelő csoport legkiválóbb dolgozója, Vágó Gyula traktoros kiváló teljesítményükért kapták ezt az elismerést. Ez a jutalom további sikerekre fogja ösztönözni nemcsak a mezőgazdasági dolgozókat, de a többi szövetkezeti .tagokat is. Az ünnepségen kultúrműsorral szerepelt a Csemadok zsigárdi helyi csoportja, továbbá a CsSzBSz helyi szervezete, valamint a zsigárdi és peredi iskolák tanulói. Meg kell még emlékeznünk a peredi Fogyasztási Szövetkezet dolgozóiról, akik Pék elvtárs vezetésével mindent megtettek, hogy az ünneplők jól érezzék magukat. Nem volt hiány frissítőkben, ipari és háztartási árucikkekkel is el volt látva a piac. A dolgozók mindent /vásárolhattak, amire szükségük volt és közben kultúrszámokkal szórakoztatták őket. Szövetkezeti dolgozóink ezzel is bizonyságát adtak békevágyuknak és hogy erkölcsi segítséget kívánnak nyújtani azoknak, akik még ma kíméletlen kizsákmányolás alatt élnek és akik élethalálharcot vívnak hazájuk függetlenségéért és szabadságukért. Cvach Gyula, OSSD kul. prop. előadó, Sellye Nagymegyeren is sikeresen ünnepelték a Szövetkezeti Napot A szövetkezeti mozgalom nemzetközi jelentőségének jegyében folyt le a nagymegyeri járásban a Nemzetközi Szövetkezeti Nap. Nagymegyeren, a járási székhelyen, akadémia volt, amelyen Kardián elvtárs, az SSSD képviselője, méltatta a Nemzetközi Szövetkezeti Nap jelentőségét és utána sike. rült kultúrprogramm következett. Ennek keretében a JNB és a CsISz alistáli helyi szervezetének kultúrcsoportja lépett fel. Négy helyen, mégpedig Alistál, Nemesócsa, Ekecs és Balony községekben ünnepelték még a Nemzetközi Szövetkezeti Napot. A járás fogyasztási szövetkezetei gazdag árukiállítást rendeztek. Az EFSz.ek pedig mezőgazdasági termékeiket és mintaállataikat mutatták be. Minden egyes helyen az OSSD képviselői ünnepi beszédet tartottak, felszólaltak még az EFSz-ek, a HNBés a Nőbizottságok képviselői. Annak ellenére, hogy az aratási munkák gyors befejezése érdekében a vasárnap is munkanapnak volt hirdetve, a falu dolgozói tekintélyes része a délutáni órákban végighallgatta a beszámolókat és nagy örömmel fogadta a kultúrműsort. Alistálon a CsISz helyi csoportja nagy sikerrel adta elő az „Üvegtánc"-ot é3 a nyárasdi helyi cso. port orosz táncokkal szerepelt. A többi községben hasonlóképpen a CsISz helyi csoportjai és a nemzeti iskolák kultúrcsoportjai járultak hozzá az ünnep színvonalának emeléséhez . A Nemzetközi Szövetkezeti Nap eredménye abban mutatkozik, hogy még szorosabb kapcsolatot teremtett a fogyasztási szövetkezetek és a termelőszövetkezetek között. Kopper M„ az OSSD igazgatója, Nagymegyer Ipolyság szórakozik Nagyot fordult a sors kereke. Tapasztalhatod ezt lépten-nyomon, mindenütt, ahol megelégedett, vidám dolgozó emberekkel találkozol. Még az olyan kisvárosban is, mint Ipolyság, érzed az új idők ütőerének egyre erőteljesebb lüktetését. Ma a dolgozók élete összehasonlíthatatlanul teljesebb, sokrétűbb, tarkább és kiegyensúlyozottabb, mint a kapitalista időkben volt. Munka után jut idő, és mód is van a szórakozásra. A dolgozók igényei ezen a téren is egyre növekednek, s ez a szórakozás egyre felszabadultabbá, gondtalanabbá, örömtelibbé „válik. A nyár beköszöntésével mégj óbban megnövekedett a szórakozás utáni vágy, s ma lehetőségünk van a jólvégzett munka után még egy olyan kis város dolgozóinak is kellemesen szórakozni, mint Ipolyság. Nézzünk szét Ipolyságon egy derűs, nyári vasárnapon, hogyan szórakozik a város népe. A vasútállomáson azoknak a kirándulóknak a sokasága fogad, akik a vasárnapot a városon kívül, a közeli híressé vált Gyügv-fürdőn akarják tölteni. Gyügy kedvenc kirándulóhelye a vizet, napfényt, levegőt, egészséges nyári szórakozást kedvelő Ipolyságiaknak. A városba érve, vidám sokaságba vegyülünk. A főtéren folyik a vásár. A fogyasztási szövetkezetek járási vezetősége rendezett vásárt a Nem-etközi Szövetkezeti Nap alkalmiból- Az emberek csoportokba verődve álldogálnak a sátrak előtt, fontolgatják, mit is vásároljanak, milyen „vásárfiával" lepjék meg hozzátartozóikat. Egyre többen tá"voznak csomagokkal megrakodva, mosolyogva, előre örülve az ajándék okozta meglepetésnek. A távolból vidám muzteika hangfoszlányait sodorja felém a langyos nyári szellő. A hang után eljutunk a városban letelepedett Vidám Parkhoz. Repül a körhinta, vidá. man szárnyal a gondtalan gyermekkacaj. A céllövöldében el-eldördül a puska. Itt a Vidám Parkban főként a fiatalság talál szórakozást. A Kálvária alatt vidám fiatalok csoportjával találkozunk. Ök a turisztika nemes sportjának hívei. Nehéz hátizsákjaikkal, könnyű nyári öltözetben a közeli olvári erdőbe tartanak. Nem sokáig nézünk utánuk, mert a nem messze kanyargó Ipoly partján a fürdőzők zajos csoportja vonja magára figyelmünket. Tarka fürdőruhás fiatal lányok sivalkodó csapata üldöz a vízben egy lomhán úszó, hatalmas, gumi teknősbékát. Távolabb csónakok siklanak tova, a nap sugarait aranylón, visszatükröző víz felszínén. Igen mozgalmas, kedves, fiatalos vidámságot sziporkázó ez az elénk táruló nyári kép. Estefelé elnéptelenedik az Ipoly partja. A fürdőzök otthonaikba sietnek. Ha végigmegyünk az utcán, minden házból a rádió hangja hallatszik. Ismét a mult jut eszünkbe, a mostoha kapitalista mult, amikor nem rádió, de még^csak kenyér sem volt minden dolgozó asztalán. Sági Tóth Tibor l