Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-06 / 163. szám, kedd

1954 júliu s 6. öiszg 3 Jo Jónás tüzelőanyagipari és energetikaiig}" i miniszter beszédéből latban egyre szélesebb mértékben alkalmazzuk a szovjet mérnökök, technikusok és sztahanovisták ta­pasztalatait, mégpedig az irányítás módszereiben és a munkaszerve­zésben is. Ezzel kapcsolatban nyíl­tan meg kell mondanunk, hogy itt is csak a kezdet kezdetén vagyunk és az eddigi sikerek is csak kez­detlegesek. Az elmúlt félévben elért sikerek fő oka és tényezője a szocialista munkaversenynek tömegalapon va­ló hatalmas fellendülése és május l-e, a CsKP X. kongresszusa, va­lamint a bányásznap tiszteletére tett kötelezettségvállalások moz­galma volt, amelyekkel bányá­szaink és technikusaink eddig nem látott eredményeket értek el a szénfej tési, feltárási, előkészítés] terv teljesítésében és túlteljesítésé­ben, valamint a földmennyiség el­takarításában is. Különösen a CsKP X. kongresszu­sának összehívása jelentett nagy buzdítást bányászaink számára, hogy a szocialista munkaverseny fejlesz­tésével és kötelezettségvállalásaik teljesítésével és túlteljesítésével be­bizonyítsák drága pártunk iránti szeretetüket és azt az elhatározásu­kat, hogy teljesíteni akarják a X. kongresszus által dolgozó népünk elé tűzött utasításokat. A Forradalmi Szakszervezeti Moz­galom szervei a tárnákban ebben az évben jobban tudták érvényesíteni szervezői feladataikat, mint az előző években. A kollektívák túlnyomó ré. sze a X. kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalását nemcsak tel­jesítette, hanem túl is teljesítette és terven felül 914.934 tonna szenet fejtett. A kongresszus előtti verseny­ben a kollektívák egész sora gyö­nyörű sikereket ért el. A szocialista társadalomban a jó­lét és fejlődés alapja a szabad alko­tómunka. A szocialista munkaver­seny fellendülése ennek kifejező megnyilvánulása. A munkaverseny­ben lényegében megváltozik az em­bereknek a munkáról való vélemé­nye, amelyet a kapitalizmus idején nehéz tehernek tekinthettek és amely ma a dicsőség és hősiesség ügyévé válik. A verseny folyamán állandóan úij kiváló dolgozók tűnnek ki a tetvmelésben, lelkes újítók, akik a szocialista termelés állandó fejlő­désének és tökéíetesítésének biztosi. tásár a irányuló alkotó kezdeménye­zés példáit nyújtják. Sikereiket az új technikának köszönhetik, mivel megtanulták az új gépek használa­tának módját és elsajátították a munkaszervezés leghaladóbb módsze­reit is a munkahelyeken. Ezeknek a dolgozóknak rátermettsége ^s kez­deményezése főleg abban nyilvánul meg, hogy a technikusokkal és a mérnökökkel való együttműködéssel olyan munkaformákat és módszere­ket keresnek, amelyek kisebb fizikai erőfeszítéssel lehetővé teszik a >ma. gasabbfokú termelékenységet, Ma, elvtársak, — mondotta Jonáš miniszter — joggal beszélhetünk ha­zánkban a sztahanovista mozgalom fejlődésének kezdetéről a szénipar­ban, amelynek célja, hogy fölülmúlja az eddigi technikai normákat, fölül­múlja a bányák tervezett kapacitá­sát, fölülmúlja az eddigi termelési terveket és így meggyorsítsa a szo­cializmus kiépítését és hozzájárul­jon országunkban a dolgozók jólété­nek emeléséhez. Termelésünk szervezőinek köteles­sége, hogy a dolgozóknak ezt a kez­deményezését és lelkesedését meg­szervezzék a tárnákban, hogy a fej­tés biztosításával kapcsolatos fő­problémákra és feladatokra összpon­tosítsák munkájukat és ne álljanak félre, hanem ennek a nagy kez­deményezésnek az élén haladjanak. Mire kell most elsősorban össz­pontosítanunk figyelmünket? 1. Mindenekelőtt leszámolunk az olyan gyakorlattal, amély szerint csak az egész bánya, az egész tröszt, vagy kombinát tervteljesité. sét ítéljük meg. Lehetetlen hallgató­lagosan tudomásul venni azt, hogy a jó kollektívák olyan kollektívák adósságait egyenlítik ki, amelyek a tervet nem teljesítik. Éppen azokra a trösztökre és bányákra, szakaszok, ra kell fordítanunk figyelmünket, amelyek a tervet nem teljesítik, har­cot kell indítani a terv te™ sítéséért mindenegyes szakaszon, mindenegyes bányában. 2. A folyamatos szénfejtés és az egyenletes tervteljesítés előfeltétele ma és a jövőben is a kellőszámban előkészített fejtési front. Élenjáró gyorsfejtőink: Koťátko, Szafarczyk, Owczarzy, Nowara, Ko­sina, Draslik és mások neve ma nemcsak a bányászok körében, ha­nem az egész országban ismert. Bo­riszkin sztahanovista módszere alap­ján ezek a dolgozók kollektíváikkal kiváló teljesítményeket értek el. A további példák egész sorát so. rolhatnám még fel. Ennek a mozgalomnak milyen je­lentősége van bányászatunkban, azt a következő példa mutatja: 1954 januárjában az ostrava-kar­vini körzetben gyorsfejtéssel a fo­lyosóáttöréseknél átlag 82 méter előrehaladást értek el egy hónap alatt. Ugyanebben a hónapban azok­ban a folyosókban, ahol nem alkal­mazták a gyorsfejtési módszert, át­lag 35.5 méter előrehaladást értek el egy hónap alatt. A példából lát­juk, hogy a gyorsfejtésnél a havi előrehaladás átlag 220 százalékkal magasabb, mint a régi fejtési mód­szer alkalmazásával elért előrehala­dás. 3. A felszíni bányákban a fejtési terv teljesítésének legnagyobb aka­dálya a gépek gyakori üzemzavara és egyenlőtlen megterhelése. Emel­lett a gépek, főleg a bágerek és ra­kodógépek teljesítőképességének ki­használása elégtelen. Az e hiányos­ságok ellen folytatott harciban nagy segítséget jelent a Lunyin-mozga­lom. 4. Ma már elismert igazság, hogy a folyamatos fejtés biztosításának legjobb módszere a ciklusos munka­szervezés. Az ostravai-karvini körzet ta­pasztalataiból láthatjuk, hogy a ciklusban dolgozó' tárnák 25—30 százalékkal nagyobb fejtési ered­ményt érnek el, mint azok, amelyek nem alkalmazzák a ciklusos fejtési módszert. 5. Ám azokban az üzemekben, ahol még nem vezették be a falfej­tési módszert, mint például a bar­naszénbányákban, sikeresen megja­vithatják a munkaszervezést kamra­fejtés alkalmazásával. Ezt a mód­szert az északcsehországi barnaszén­körzet mélybányái egyes szakaszain alkalmazzák, mint például a R-udý Sever, K<Äimbus, Barbora, Május 1. bányákban. 6. De az északcsehországi barna, szénkörzet és a többi körzetek előtt is az a feladat áll, hogy a lehető legrövidebb időn belül kiküszöböljék az idejétmulta, az új technikának, a biztonságnak és a munka kultúrá­jának meg nem felelő fejtési mód­szereket, amilyen pl. a kamrafejtés é s a falfej tési módszert alkalmazzák. A minisztérium és az osztrava­karvini körzetben működő elvtárs­sak bizonyára támogatják majd az északcsehországi körzetet a falfej­tésre való fokozatos áttérés meg­gyorsításában. 7. A kisebb testi fáradság mel­lett a magasabb munkatermelékeny, ségért, a termelési költségek csök­kentéséért, a terv folyamatos telje­sítéséért folytatott harcban döntő jelentősége van az új, korszerű gé­pesítés bevezetésének. Míg a karvini Csehszlovák Had­sereg-bányában Pála elvtárs kollek­tívája kombájnnal áprilisban 15.030 tonna szenet fejtett és ezzel megkö­zelítette az élenjáró szovjet kom­bájnosok teljesítményeit, míg má­jusban 3 kombájn egy hónap alatt 10 ezer tonnán felül fejtett, addig az epy kombájnra eső átlagfejtés eredménye még mindig csekély s messze lemarad a fenti teljesítmény mögött. A kombájnok alkalmazása lassan halad bányainkban, annak ellenére, hogy az egyes kollektívák gyönyörű eredményeket érnek el az osztrava­karvini és az északcsehországi bar­naszén körzetben. > A továbbiakban J. Jonáš minisz­ter az újítójavaslatok megvalósítá­sával foglalkozott. Hiszem — mondotta, — hogy a legjobb bányászati dolgozók ezen konferenciája nemcsak arról tesz bizonyságot, hogy bányászaink tör­) hetetlen akarattal legyőznek minden nehézséget és teljesítik pártunknak és kormányunknak tett ígéreteiket, hanem buzdító hatással lešz a terv túlteljesítéséért, a szénkészletek megteremtéséért indított harcunk még határozottabb fokozására. A szénkészletek megteremtése, szénalap hathatós és gyors kiszéle­sítése nemcsak bányászaink ügye. Szükséges, hogy gazdaságunk alap­vető problémáinak sikeres legyőzé­sére egész gazdaságunk erejét össz­pontosítsuk. Ezeknek a feladatoknak biztosítá­sa nem válhat csupán az illetékes minisztériumok ügyévé. Szükséges, hogy állami apparátusunk és gaz. dasági életünk mindenegyes szaka­szának dolgozói ezeket a feladatokat fő feladataiknak tekintsék és mun. kaszakaszukon a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljanak azok biz­tosításához. Pártunk és kormányunk ez év ja­nuári határozata világosan meg­szabja, hogy elsősorban mire kell irányítanunk az állami apparátus, a közigazgatás és gazdasági életünk többi szakaszai dolgozóinak a bá­nyászok megsegítését célzó igyekeze­tét. Itt az ideje, hogy a többi minisz. tóriumok és szervezetek is kellő eréllyel lássanak hozzá feladataik teljesítéséhez. Elsősorban a gépek és a gépi berendezés juttatása terén van szükségünk segítségre a gép­ipari és kohóipari, valamint az érc­bányaügyi minisztérium részéről. Szükségünk van a munkaerőügyi és a többi minisztériumok, valamint a nemzeti bizottságok segítségére is a munkaerők biztosításában a bányák részére, a bányászlakások és a bá­nyák kiépítésére. Emellett természetesen lényege­sen fokozni kell a bányaigazgatók­nak és az üzemi tanácsok funkcio­náriusainak gondoskodását a mun­kaerőknek a bányákban való meg­tartásáról. Josef Jonáš miniszter beszédének befejező részében kijelentette: Pártunk X. kongresszusa világos irányelvet ad arra vonatkozólag, ho­gyan szilárdítsuk és fejlesszük to­vább dolgozó népünk vívmányait, hogyan építsük ki sikerrel a szo­cializmust. Megmutatja azt is, ho­gyan győzedelmeskedhetünk a szén­ért folytatott harcunkban. Szüksé­günk lesz bányászaink, mérnökeink, technikusaink és népgazdaságunk, valamint állami apparátusunk többi ágazatai összes dolgozóinak min. den igyekezetére, hogy becsületesen teljesíthessük pártunknak és kor­mányunknak ez év januárjában köz­zétett határozatát és pártunk X. kongresszusának irányelveit. "V Hr. /I. Cepicka hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettesének beszéde A legjobb szénipari dolgozók or­szágos értekezletének fő feladata az, hogy felülvizsgálja, hogyan teljesi­tik a pártnak és a kormánynak a szénipar fejlesztését és a szénfejtés biztosítását szolgáló halaszthatatlan intézkedésekről 1954. január 11-én és 13-án hozott határozatát. Nem ünnepi gyűlésről van szó te­hát, hanem kimondottan munkaérte­kezletről. Éjért magától értetődik, hogy a szénfejtés minden problémá­ját a legnagyobb nyíltsággal kell megvitatni. A legjobb dolgozók ta­pasztalatai alapján csak így ítélhet­jük meg tárgyilagosan, mennyiben sikerült megjavítanunk a viszonyo­kat a szénfejtés szakaszán. Nem. csak arról van szó, hogy ez idén tel­jesítsük a fejtési tervet. Feladatunk az, hogy — a fejtési terv idei telje, sítése alapján — megvessük a kö­vetkező években is a szénfejtés to­vábbi és tartós növekedésének meg­bízható alapjait. Az értekezlet hi­vatott a fogyatékosságok feltárásá­val, okaik elemzésével és a tapasz­talatok kicserélésével hozzájárulni e feladatok sikeres teljesítéséhez. Mielőtt foglalkoznék az egyes leg­főbb hiányokkal, engedjék meg, hogy figyelmet fordítsak bizonyos pozitív eredmények, a tapasztalha­tó fejlődés indokainak elemzésére; ezeket az eredményeket az év eleje óta érték el a szénfejtési terv tel­jesítésében. Az elmúlt évben a szénfejtés ter­vét nem teljesítettük. A szénhiány — többek között a villamosenergia termelésénél is — óriási károkat okozott gazdasági életünknek és fé­kezte népgazdaságunk fejlődését. Annak érdekében, hogy megoldjuk népgazdaságunk e kulcskérdését és kiküszöböljük e gyöngéjét, a párt Központi Bizottsága és a Nemzeti Arcvonal kormánya elhatározta, minden igyekezetet arra kell össz­pontosítani, hogy 1954-ben feltétle­nül teljesítsük a fejtési tervet, meg oldjuk a szénbányászat minden alap. vető kérdését és ezzel biztosítsuk a szénipar további tartós fejlődését az egész népgazdaság szükségleteinek megfelelően. A CsKP Központi Bizottsága és a kormány ezért semmi eszközt sem kímélt és minden intézkedést meg­tett, hogy a szénbányászat dolgozói számára megteremtse e felelős fel­adat teljesítéséhez a legkedvezőbb előfeltételeket. A minisztériumtól kezdve egész az egyes tárnákig szá­mos szervezési és káderpolitikai vál­tozást hajtottak végre, az állam, pénztárból százmilliós összegeket bocsátottak rendelkezésre a fejtés anyagi előfeltételeinek megjavításá­hoz, mind gépek és gépi berendezé­sek beszerzésére, mind pedig a bánya­müvek és bányászlakások építésére; valamennyi minisztérium hatáskö­rében kitűzték a szénbányászatnak nyújtandó támogatás feladatait, ha­talmas méretű poktikai aktivitást fejtettünk ki az egész országban e feladatok teljesítése érdekében. Megállapíthatjuk, hogy a szénbá­nyászat sokoldalú pénzügyi, anyagi, erkölcsi és politikai támogatásban és segítségben részesül és hogy min den józan követelménynek eleget tettünk. Senki sem panaszolhatja fel, hogy egyetlen indokolt kívánságot elvetettünk volna. Éppen ma, az esztendő derekán, amikor számbavesszük az első hat hónap eredményeit, nem térhetünk szótlanul napirendre afölött a nagy változás fölött, amely a párt és kormány ez év január 11-i és 13-i határozatának valóraváltása során következett be ahhoz az állapothoz képest, amelyben nyilvánosságra hozták az 1951 október 15-én kelt első határozatot a szénfejtés fokozá­sára és a munkatermelékenység nö­velésére szolgáló intézkedésekről az ostrava.karvíni szénmedencében. Ez a változás nemcsak abban áll, hogy az idei intézkedések országos mé­retben oldják meg a bányászat fel­adatait, míg az első határozat csu­pán az ostrava-karvíni medence pro­blémáival foglalkozott. Elsősorban arról van szó, hogy az idén a kor­mány határozott intézkedései sokol­dalúan kifejezésre juttatták a szén­bányászat elsőségét minden kérdés­ben és hogy ma valóban egész né­pünk és egész államunk élénken ér. deklődik a szénfejtés kérdései iránt. Hangsúlyozni kell továbbá azt is, hogy a szénfejtés feladatait az el­múlt évhez képest nem növelték és ezek a feladatok általában véve megmaradtak az elmúlt év színvo­nalán és az elmúlt évben, mint is­meretes, csökkentették a szénfejté­si tervet. Mindebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a párt és a kor. mány gondoskodásából az idén olj^ kedvező előfeltételeket teremtettünk a szénfejtés teljesítésére, amilyenek­kel a szénbányászat mindez ideig sohasem rendelkezett. Ezért helyes és indokolt ha a leg­szigorúbb mércét használjuk, vizs. gálván, hogyan teljesítik e kedvező előfeltételek mellett az ez év janu­árjában a halaszthatatlan intézke­désekről hozott határozatot. Egész népünk örömmel üdvözölte azokat a sikereket, amelyeket a szénbányászat az idén ért el mun­kájában. Az ügy kárára volna azon­ban, ha elkendőznénk azt a tényt, hogy a szénfejtés teljesítésében az idén elért sikerek jelentős része közvetlen következménye annak a különleges támogatásnak és előny, nek, amelyekben szénbányászatun­kat részesítettük. (A pénzügyi és anyagi segítség, saját építőipari vál­lalat létesítése, a gépi berendezés előnyös szállítása, munkaeröután. pótlás az FSzM akciójából, a hadse­reg részéről nyújtott jelentős támo­gatás stb.) Nyíltan be kell ismernünk, hogy a nagyobb fejtés nagyobbrészt nem annak eredménye, hogy teljesen és egyszersmindenkorra megoldották a tárnákban a munka megszervezésé­nek kérdéseit, hogy megteremtették é s valóraváltották a bányászokról való jő anyagi és kulturális gondos­kodást, az igazságos bérpolitikát, stb. Erről tanúskodik egyrészt az, hogy sok tárna mindez ideig nem teljesíti a fejtés tervét és hogy nagy kilengések, ingadozások tapasztalha­tók számos szénbányában a fejtési és feltárási munkálatok tervének teljesítésében. Noha egyes tárnák­ban döntö fordulatot értek el szá­mos alapvető kérdésben, amilyen pl. a munkák gépesítése és az "új fej­tési módszerek bevezetése, és noha jelentős sikereket értek el, amelyek a megbízható munkaszervezés révén a szénfejtés szilárd alapjaiul szol­gálhatnak, mégis korán lenne azt ál­lítani, hogy egész bányászatunkban tartós fordulat állt be. Sok tárnában még ma i s bizonytalanok a viszo­nyok, mert nem tudják, milyenek lesznek a fejtési eredmények egy hónap vagy egy év múlva. Sok tár­nában a szénfejtés túlságosan inga­tag alapokra épül és ezért nem le­hetünk elégedettek a jelenlegi álla­potokkal. Nemcsak az önelégültség érzésé­ről van szó tehát, amely különösen az ostravai bányavidéken kapott lábra és amelyet ezen az értekezle­ten méltán illettek bíráló szavakkal. A szénbányászati dolgozók elégtelen törekvése a hiányok kiküszöbölésére, bírálat és az önbírálat hiánya, amely tői egyébként nem mentes országos értekezletünk sem, noha a széniipar legjobb dolgozói vesznek részt raj­ta, mindez azt bizonyítja, hogy sok­kal többről van sző, mint az elért sikerek keltette önelégültség érzésé­ről. A valóságban arról van szó, hogy túlbecsüljük az idei terv telje­sítésében elért eredményeket, ami megakadályozza, hogy feltárjuk a hiányok tulajdonképpeni okait és azoknak a nehézségeknek és akadá­lyoknak a lebecsülésére vezet, ame­lyei ellen kitartó és céltudatos küz­delmet kell folytatnunk, hogy végre legyőzzük őket. A múltban is elér­tünk bizonyos sikereket, amelyek a terv teljesítésében mutatkoztak. Ezeket az eredményeket azonban a lelkiismeretes gazdálkodás elveinek megsértésével érték el a tárnákban és hamarosan felváltotta őket a fej. tési eredmények rohamos csökkené­se. Ha ma nem akarunk újfent csa­lódni, úgy nem szabad túlbecsülnünk az elért eredményeket. Nagy súlyt kell helyezni a szervezés munkájára, amely fokozatosan lehetővé teszi majd az összeg hiányosságok kikü­szöbölését. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a folyó év január 11-i és 13-i határo­zat teljesítéséért teljes mértékben felelős elsősorban a szénbányászat minden dolgozója, a minisztertől kezdve. Elsősorban ők felelnek azért, ho­gyan használják fel a nekik nyújtott nagy anyagi, pénzügyi és politikai segítséget és milyen eredményeket értek el. Nem érthetüníc egyei azoknak a kísérleteivel, akik a maguk hibá­ját más minisztériumokra és üze­mekre igyekeznek hárítani, azzal vádolván őket, hogy nem teljesítik kötelességüket. Igaz, a januári ha­tározat más minisztériumokra és más termelési ágazatokra is fel­adatokat rótt, de a szénfejtés első­sorban a szénbányászat dolgozói­nak az ügye, nem pedig másoké, Nem tűrhetjük, hogy felelősségü­ket másokra hárítsák. Ez a nagy felelősség, amellyel a szénbányászat dolgozói a népnek, a pártnak és a kormánynak tartoz­nak, nem nyilvánul meg mindig hathatós intézkedésekben. A lema­radás okait másutt keresik, néma tárnákban, nem a szénbányászat dolgozóinak körében. Általában a terv nemteljesítését azzal indokol­ják meg és mentegetik, hogy ke­vés a gép, vagy a munkaerő. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom