Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-06 / 163. szám, kedd

4 UJSZO 1954. július 6. Dr. A. Čepička hadseregtábornok, a miniszterelnök első helyettesének beszéde čepička elvtárs rámutatott azonban arra, hogy bányáinkban a gépeket nagyon is elégtelenül használják ki. A gépek, pl. a bányaeltérések tapasztalhatók. Ez is óriási tartalékot jelent, amelyet mindez ideig nem használnak ki, s amely komoly veszteségeket okoz is hozzájárul, hogy hiányos a gépek és a gépi berendezés karbantartása, ami arra mutat, hogy nem eléggé öntudatos a dolgozók vikombájnok kihasználásában nagy j a szénfejtésben, mindehhez még az l szonya a szocialista tulajdonhoz. A gépesítés és a munkaerők kérdése Arra a kérdésre, hogyan teljesítik a bányamunkák gépesítésének fontos feladatát, amelyet a folyó évi januári határozat _ tűzött ki. nem adhatunk kielégítő választ Mindaddig, amíg nem vitték győzelemre minden tárnában, minden szakaszon a dolgozók helyes viszonyát a gépesítés kérdéséhez, amú minden bányász és műszaki dolgozó a bányamunkák teljes gépesítésében nem látja a szénbányászat alapvető és egyenesen létfontosságú problémáját, mindaddig tovább kell harcolnunk, hogy teljes és tartós győzelemre vigyük a gépesítés gondolatát. A bányamunkák gépesítésével szorosan összefügg szénbányászatunk egy másik égető kérdése: a munkaerők problémája. Abból kell kiindulni, hogy a munkaerők hiányát nemcsak a szénbányászatban, hanem egész gazdasági életünkben tapasztalhatjuk. A munkaerőhiányt csak egy úton küszöbölhetjük ki: a gépek egyre jobb, egyre nagyobbmérvű kihasználásával. Nincs más út, más megoldás. Ezt a szénbányászat minden dolgozójának is meg kell értenie, mert a földalatti nehéz munkára sokkal nehezebb munkaerőket szerezni, mint a különböző üzentekbe vagy a mezőgazdaságba. Természetesei: azt is meg kell látnunk, hogy teljesítetlen marat;: a folyó évi januári határozatokból következő további fontos feladat, amely állandó munkaerők toborzását írja elő a bányászat számára. Még mindig sok dolgozónk hagyja el a tárná kat, mert a munkahelyen nem kielégítőek a 'viszonyok, mert rossz az élelmezés vagy az elszállásolás, esetleg azért, mert más téren mutatkoznak meg a dolgozókról való anyagi gondoskodás fogyatékosságai. Kétségtelen tehát, hogy a bányamunkák gépesítése és a munkaerők problémája között szoros okozati összefüggés áll fenn. A gépesítés azonban nemcsak a munkaerők kérdésének megoldásához járul hozzá. A gépek heiyes bevezetése és felhasználása megköveteli valamennyi munka tökéletes megszervezését, rendet és fegyelmet a munkahelyen, a gépesítés megköveteli, hogy olyan rendszert hozzunk létre, amelynek keretében átdolgozok anyagi érdekeltségének helyes érvényrejuttatása alapján jó eredményeket érünk el a szénfejtésben, biztosítjuk a dolgozók gas keresetét és az önköltségek' csökkentését. A gépek szakszerű kezelése megfelelő felkészültséget kíván a bányászoktól és műszaki dolgozóktól egyaránt. A gépesítés tehát a tárnák életében a viszonyok megjavításának hajtóerejét jelentik. A gépesítés bevezetése és kiterjesztése a bányákban hatalmas nevelőeszköz is, amelynek segítségével emelhetjük a bányamunkák kulturális színvonalát és állandó munkaerőket szerezhetünk. Azokat a sikereket, amelyeket az idén pl. a karvíni szénmedencében értünk el a gépesítés terén, fel kell használnunk arra, hogy még ebben az évben legyőzzük a gépesítés kérdésében felbukkanó maradi nézeteket. Azokban a tárnákban, ahol ellenszenvvel és bizalmatlansággal fogadják a gépesítés gondolatát, ahol még értetlenül néznek a gépesítés és az új fejtési módszerek bevezetésének feladatára, ezekben a tárnákban sok függ majd. a mérnököktől és a műszaki dolgozóktól. Azokban a tárnákban, ahol a műszaki értelmiség a gépesítés és az új fejtési módszerek úttörője lett, hamarosan fordulat állt be a bányászok nézeteiben és gondolkodásában. Másrészt ott, ahol a gépesítéssel és új munkamódszerekkel szemben táplált bizalmatlanság a műszaki dolgozók és mérnökök részéről is támogatásra talál, bonyolult és nehéz a maradi, elavult munkamódszerek ellen folytatott harc. Ha keressük az okát, miért foglalnak el egyes műszaki értelmiségi dolgozók helytelen álláspontot a gépesítés és a haladó munkamódszerek kérdésében, gyakran azt találjuk, hogy ennek okíf az illető műszaki dolgozó passzív és közömbös magatartása, mégpedig azért, mert nincs benne elég akarat ahnoz, hogy merészen és bátran oldja meg a munkaszervezés feladatait. Akadnak még olyan bányatechnikusok, akik csak azért részesítik előnyben az eddig alkalmazott, elavult munkamódszereket, mert az új munkamódszerekre való áttérés eleinte bizonyos kockázattal jár. Nem tűrhetjük a kishitűséget,' . <% magunk erejébe és képességeibe vetett hit hiányát a színtalatti munka kemény és nehéz körülményei között. Azoknak a mérnököknek és műszaki dolgozóknak a példái és tapasztalatai, akiknek vezetésével nagy sikereket értek el az új fejtési módszerek bevezetésében, arról tanúskodnak, hogy a biztonsági előírások és szabályok betartása mellett az új gépek alkalmazása, az új munkamódszerek alkalmazása semmiképpen sem növeli a bányamunkák veszélyességét. Ezen az értekezleten megcáfolhatatlan bizonyítékok hangzottak el arról, hogy mekkora eredményeket érhetünk el a fejtési munkák során a gépesítés segítségével (gyorsfejtés, kétméteres fúrók, fejtőrudak, hathatósabb robbanóanyagok stb. felhasználása). Igen előnyös és hasznos lenne, ha ezek az eredmények az új fejtési módszereknek megnyernék azokat a műszakiakat és mérnököket is, akik mindez ideig még ingadoznak és haboznak. Értekezletünk után az üzemvezetőségeknek, a párt- és szakszervezeteknek minél nagyobb erőfeszítéssel kell arra törekedniök, hogy a megcáfolhatatlfti tények alapján az egész műszaki értelmiséget kivétel nélkül megnyerjék a gépesítés és az új fejtési módszerek ügyének. Biztosítsuk a fejtést a nyári hónapokban Az értekezlet végén még két feladatot kell előtérbe helyeznünk. Tekintettel arra, hogy nem foganatosítottunk idejében hathatós intézkedéseket a nyári hónapokra, amikor sok dolgozó szabadságra megy, az a veszély fenyeget, hogy csökken a fejtési és a feltárási munkák eredménye. Ennek több oka van. Egyes helyeken egyáltalában nem dolgozták ki a szabadságoltatások tervét, tehát nem vették számba a dolgozók szabadságát és nem szabályozták, ösztön'össégre bízták ezt az ügyet. Másutt betervezték ugyan a szabadságokat; de ez a terv nem valósul meg, | mert rövidlátóan aggodalmaskodnak, hogy a szabadságok következtében csökken a munkaerők száma. A bányák vezetősége sok esetben mindez ideig a szabadságqt nem tekinti az alkalmazottakról való szociális és anyagi gondosko,Čepička elvtárs beszéde további részében foglalkozott a fejtés kérdé. sével a téli hónapok folyamán. Kijelentette: A Szovjetunióban a tárnákban és a felszíni fejtéseken, ryoha egyes hónapokban 40, sőt 5<j fokos hidegben dolgoznak; $ohasem csökken a szénfejtés mennyisége az állami terv kitűzte színt alá. E szovjet tapasztalatok szerint a következő intézkedéseket kell foganatosítanunk: 1. Miniszteri rendelettel tüstént meg kell állapítani az évenkénti előzetes felkészülés módját az egyes bányavállalatokban, hogy biztositsák télre a munka zavartalan menetét. 2. A kombinátoknak és trösztöknek, mihelyt megkapják a miniszter rendeletét, az egyes vállalatok részére részletes intézkedéseket kell kidolgozniok, hogy biztosítsák télen a munka menetét és meg kell állapítaniok e munkálatok befejezésének, dás szoros tartozékának és abban keres kiutat, hogy až alkalmazottak inkább megtéríttetik maguknak a szabadság ellenértékét, ahelyett, hogy szabadságra mennének. Az idén nem sikerült megszüntetni ezt a helytelen, sőt káros gyakorlatot. Mivel a tüzelőanyagipari minisztérium mindez ideig nem oldotta meg hathatósan e kérdést, rendkívüli intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a munkaerők minisztériumával és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal együttműködve a szabadságok kérdését úgy oldják níeg, hogy ne álljon be visszaesés a szénfejtés eredményeiben. A jövő évben szervezésileg biztosítani kell, hogy a szénbányászat valamennyi dolgozója az év folyamán kivegye szabadságát, nemcsak azért, hogy új erőt meritsen a munkához, hanem azért is, hogy elejét vegyék a Fel kell készülni a télre ellenőrzésének és felülvizsgálásának időpontját, valamint azt is, hogy igazolják a vállalatok műszaki felkészültségét a téli munkákra. E célból külön bizottságot kell alakítani, amelynek tagjai a főmérnök (mint a bizottság elnöke), a termelési osztály vezetője és a fögépész. 3. Az egyes vállalatok (tárnák, felszíni fejtések, villanytelepek, stb.) mihelyt megkapják a fentebb említett szervezési munkálatokról szóló utasítást, bizottságot alakítanak, amelynek feladata megállapítani a munkák méretét és a munkák elvégzésének határidejét. A bizottság tagjai: a főmérnök, (mint a bizottság elnöke), a fögépész (mint a felszíni berendezések főnöke) és az egyes munkákkal megbízott személyek. Az ő feladatuk részletes iritézkedéseket kidolgozni a feladatok biztosítása érdekében, megállapítani a határidőket, megbízni az egyes feladatok munkamulasztásoknak, amelyeknek néha az az oka, hogy a dolgozók nem vehették ki a nekik járó szabadságot. A tervteljesítés csökkenő irányzata az ostravakarvíni medencében, amely az utóbbi napokban tapasztalható, komoly figyelmeztetés és azt mutatja, hogy nemcsak a nyári hónapokra kitűzött különösen fontos feladat teljesítése — a téli szén tartalékok megteremtése — forog veszélyben, amely csak a terv túlteljesítésével biztosítható, hanem a normális fejtési terv teljesítése is. Minden bányásznak, minden műszaki dolgozónak meg kell értenie, togy a nyári hónapok folyamán be Következett veszteségeket ez évben már semmiképpen sem hozhatjuk helyre és hogy minden kárbaveszett tonna szenet az idei télen az ipar és a lakosság ellátásában egyaránt megérezzük majd. teljesítéséért felelős személyeket, meghatározni az anyagi szükségletet és a feladatok teljesítéséhez elkerülhetetlenül szükséges pénzügyi támogatást. Az előkészületi intézkedéseket elbírálás és jóváhagyás céljából a tröszt vagy a kombinát elé terjesztik. Ott elbírálják az intézkedéseket és a föltétlenül szükséges javítások és módosítások keresztülvitele után jóváhagyják és végrehajtás céljából visszaküldik őket a termelővállalatoknak. 4. A kitűzött határidőn belül a kombinát, vagy tröszt bizottsága operatív módon felülvizsgálja a foganatosított intézkedéseket és szükséges anyagi, műszaki, vagy pénzügyi segítséget nyújt a vállalatoknak. A kombinát, vagy tröszt kitűzte határidő elteltével az említett bizottság köteles a vállalat (tárna, felszíni fejtés, villanytelep, stb.) vezetőivel együtt felülvizsgálni, teljesen felkészült-e a vállalat a téli munkára és amennyiben az utasításban foglalt feladatokat hiánytalanul teljesítették, igazolást kiállítani arról, hogy a vállalat felkészült a téli munkák zavartalan elvégzésére; amennyiben az utasítást nem teljesítették volna, rá kell kényszeríteniök a vállalatot az elvégzetten munkák befejezésére. Amennyiben ezeket az int£zke"éseket valóra váltják, elejét veszik a fejtés csökkenésének, amely bányáinkban a fagyok beköszöntése után eddig rendszerint bekövetkezett. A konkrét és tárgyilagos vezetés Az irányító szervek munkájának legnagyobb gyöngéje mindez ideig éppen az, hogy nem eléggé konkrét és tárgyilagos a szakmai problémák megoldása. Még mindig előnyben részesítik az általános irányelvéket, amelyek nem nyújtanak pontos utasítást az alárendelt szervek munkájához, hanem különféle magyarázatokat és ezzel különféle gyakorlati keresztülvitelt is tesznek lehetőv^. Az egyes kérdések konkrét feldolgozása és szervezési biztosítása az emberektől nagyfokú szakismeretet és szervezőképességet követel. Čepička elvtárs ezután rámutatott arra, hogy ki kell irtani a szénbányászat irányító szerveiből a bürokratizmus csökevényeit és hangsúlyozta: Az állami és termelési apparátus dolgozóit arra kell vezetni és nevelni, hogy szakadatlanul élő személyes kapcsolatot tartsanak fenn a bányák életével és munkájával, kihasználják a bányászok és műszaki dolgozók tapasztalatait és a gyakorlat alapján vizsgálják felül döntéseik helyeség-ét. Čepička elvtárs ezután a szovjet tapasztalatok alkalmazásának nagy jelentőségére utalt és hangsúlyozta: Nem szabad túlbecsülni az eddigi sikereket. Merészen rá kell mutatni a fogyatékosságokra és hathatósan küzdeni kell ellenük. Határozott intézkedésekkel elejét kell venni a fejtés csökkenésének a nyári hónapokban és teljesíteni kell a kitűzött feladatot — meg kell teremteni a szénkészleteket. Meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy < biztosítsuk a munka zavartalan menetét a téli hónapokban. Be kell vezetni és ki kell szélesíteni a gépesítést, amely a fejtés szüntelen gyarapításának múlhatatlan előfeltétele; a_ tárnákban a munka megszervezése, a rend és a fegyelem érvényrejuttatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy növeljük a bányászok és a műszaki dolgozók keresetét, csökkentsük az önköltségeket, gyarapítsuk a bányászok és műszaki dolgozók szakképzettségét. Meg kell javítani a munka konkrét irányítását, teljes mértékben felhasználván a szovjet tapasztalatokat. Végül a pártszervezetek révén meg kell javítani az állami apparátus vonalán foganatosított intézkedések politikai biztosítását. E feladatok teljesítése szilárd akaratot, kemény elszántságot, szervezettséget és fegyelmet követel és forró lelkesedést, amely a haza, a nép, a szocializmus iránt érzett nagy szeretetből fakad. Eddigi sikereink, amelyeket a szénfejtés növelését gátló akadályokkal és nehézségekkel vívott harcban elértünk, arról tanúskodnak, hogy bányászaink és műszaki dolgozóink képesek arra a nagy teljesítményre, amelyet egész népünk elvár tőlük. Győzelmes harcukban támogatni fogja őket egész országunk, a köztársaság vezető ereje — Csehszlovákia Kommunista' Pártja és a Nemzeti Arcvonal kormánya. Á szénbányászat legjobb dolgozóinak országos értekezletén hozott határozat Mi, a legjobb szénbányászati dolgozók értekezletének részvevői ígérjük, hogy naponta harcolni fogunk azoknak az irányelveknek a teljesítéséért, amelyeket a szénbányászat fejlesztésére a CsKP X. kongresszusa tűzött ki és amelyeket az értekezletünkön megtartott beszámolóikban Antonín Zápotocký köztársasági elnök, dr. A. čepička elvtárs, a miniszterelnök első helyettese és Jonáš elvtárs tüzelőanyagipari és energetikaügyi miniszter fejtettek ki részletesebben. Tovább fejlesztjük a szocialista munkaversenyt a bányásznap tiszteletére, Klement Gottwald zászlajáért. Szocialista munkaversennyel fogunk küzdeni a fejtési terv egyenletes teljesítéséért és túlteljesítéséért minden szakaszon, minden tárnában, hogy biztosítsuk a szükséaes szénkészleteket. Kitartóan harcolni fogunk minden nehézség leküzdésért, a lemaradás megszüntetéséért azokban a tárnákban, amelyek mindeddig nem teljesítik a tervet, a munkaszervezés szüntelen javításáért, a ciklusos munkamenet elterjesztéséért. « Meggyorsítjuk az előkészítő és feltáró munkák menetét, hogy lényegesen gyarapítsuk a fejtésre alkalmas szénkészleteket. Ennek érdekében felhasználjuk a legkiválóbb gyorsfejtők tapasztalatait és a gyorshajtás módszerét minden tárnában elterjesztjük. Biztosítjuk a megfelelő időnyerést a feltárási munkákban és a bányákbán a fejtési eredmények fokozását, különösen a Lunyinmozgalom elterjesztésével. Minden erőnkből arra törekszünk, hogy kihasználjuk a technikát, amellyel államunk bőségesén ellátja szénbányászatunkat, továbbá, hogy fokozzuk a bányamunkák gépesítését, megkönnyítve ezzel a bányászok munkáját, fokozva a szénfejtést és a munkatermelékenységet és csökkentve az önköltségeket. Megszilárdítjuk az öntudatos munkafegyelmet, harcolni fogunk bányáinkban a munkamulasztás és a munkaerővándorlás csökkentéséért, fokozzuk bányáink újnemzedékének, az állami munkaerőtartalék tanintézeteiből kike rült tanulóknak szakszerű vezetését, valóra váltván a jelszót: minden élenjáró dolgozó legyen nevelő is, minden példás kollektí va a munka iskolája. Biztosítjuk' a szénbányászat és a szénfejtés felvirágzását azáltal, hogy következetesen teljesítjük a bányatervezés, a szénkutatás, a bányaépítés és rekonstrukció feladatait. Gondoskodunk arról, hogy még jobban ellássuk bányászainkat — tökéletesebb munkavédelmi és biztonsági intézkedésekkel, lakásépítéssel, társadalmi, egészségügyi és kulturá'.s berendezések.létesítésével. f Felhívjuk a bányászokat, a szénipar műszaki és egyéb dolgozóit, ho^y velünk együtt következetesen vívják meg e harcot a szénért, hogy iparunknak és lakosságunknak annyi tüzelőanyagot adjunk, amennyi népgazdaságunk fejlesztéséhez, a dolgozó nép életfeltételeinek további megjavításához szükséges. Bányászok, műszaki értelmiségiek, a szénbányászat dolgozói! Dolgozó népünk minden győzelme szervezőlének, drága Cseh szlovákiai Kommunista Pártunknak vezetésévei e jelszóval: „Több szenet köztársaságunknak!" előre a szocializmus felépítéséért hazánkban! \ A legjobb ' szénipari dolgozók értekezlete, Prága-Vár t