Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-06 / 163. szám, kedd

I Í y sí© 1954. július 6. Antonín Zápotocký elvtárs köztársasági elnök t8 célunkat: a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelését, a társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek a szocialista termelés szüntelen nö­vekedése és tökéletesedése útján, a legfejlettebb technika alapján való kielégítését, A szabadpiac bevezetésére és az árcsökkentésre irányuló politikánk is ezekből az alapvető gazdasági irányelvekből indul ki. Termeié, sünknek állandóan javulnia kell, töb­bet kell termelnünk, azonban olcsób­ban, hogy folytathassuk ezt a poli. tikát. Ez a szénfejtésre "is vonatko­zik. A fejlődés ez irányban eddig nem kielégítő. E nem kielégítő fejlődés alapvető oka a bányamunka termelékenysé­gének a keresetek növekedéséhez vi­szonyított lassú, rendszeres növeke­dése. A kőszénfejtésben dolgozó bá­nyászok átlagkeresete 1953-ban 1948­hoz viszonyítva 88.3 százalékkal, a bamaszénfejtésben dolgozó bányá­szoké pedig 58.9 százalékkal volt nagyobb. A bányászok keresetének növeke­dése nincs ellentétben a párt és a kormány irányelveivel, sőt ellenke­zőleg, a párt és a kormány a bér­megállapításban mindig előnybe he. lyezte a bányászhivatást és 1951­ben, 1953-ban, valamint 1954 elején kiadott külön határozatokban is biz. tosította ezt. A lényeg azonban az, hogy a munka nemkielégítő megszervezése, a gépesítés elégtelen kihasználása, a munkacsoportok gyakori kicseré­lése, a párt. és szakszervezetek elég­telen munkája és más hiányosságok egész sora következtében a bányá­szok keresetének rohamos növeke­dése nem mindig járt a munka ter­melékenységének hasonló növekedé­sével, ami különösen a kőszénfejtés­ben volt szembetűnő. Ez ideig nem elégedhetünk meg teljesen az ez irányban elért fejlődéssel, még az idén sem, noha a viszonyok lényege, sen javultak. Népgazdaságunknak egyre na­gyobb mennyiségű szénre van szük­sége. Bányászaink és műszaki dol­gozóink felelősségteljes és legmeg­tisztelőbb feladata, hogy ezt a szén­mennyiséget biztosítsák iparunknak, közlekedésünknek és kisfogyasz­tóinknak. Tekintetbe kell azonban vennünk: lehetetlen, hogy ebben a küzdelemben figyelmen kívül hagy­juk a bányamunka gazdaságosságát. A bányamunka gazdaságosságának is hozzá kell járulnia ahhoz, hogy továbbra is csökkenthessük az ára­kat és ezzel emelhessük a dolgozók életszínvonalát. A széniparban is komolyan foglalkoznunk kell a hoz­rascsottal. A hozrascsot a tárnák irányításának az a módszere, amely lehetővé teszi, hogy rátérjünk a munka és az emberek igazi irányí­tásának helyes útjára a munkahe­lyeken, a tárnákban, a trösztökben és a kombinátokban. A hozrascsot a munka megszervezésének és irá­nyításának rendjén kívül a szénbá­nyák termelési költségeinek csök. kentésével megteremti a termelés gazdaságossá tételének előfeltételeit. Ahol a tárna igazgatóját tényleg érdekli a tárna gazdálkodása, ott el­sősorban rendet teremt a munka megszervezésében. Megteremti az operatív tervezést, figyelemmel kí­séri és kiértékeli az anyag- és ener­giafogyasztást, elemzi a béralapokat és a napi operatív beavatkozásra szolgáló célszerű felhasználásukat. Kezdeményezöen lép fel, hogy a szo­cialista munkaverseny az észlelt hiá­nyosságok idejében való kiküszöbö­lésére irányuljon. Az ilyen szervező munka eredménye végül az önkölt­ségek csökkentésében nyilvánul meg. Ennek példája az orlovai bánya, amelyről Jonáä miniszter elvtárs is megemlékezett. Az orlovai bánya ta­valy nyolc hónap alatt több mint 5 millió koronával többet adott ki a tervhez viszonyítva és a tröszt egyik legrosszabb bányája volt. Az idén öt hónap alatt majdnem 3 mil­lió koronát takarított meg. Elért sikerét egyedül a gazdasággal törő­dő néhány vezető dolgozó áldozat­kész munkája eredményeinek kö. szönheti. Fontos azonban, hogy a hozrascsot következetes bevezetése a tárna va­lamennyi dolgozójának, minden mű­szaki dolgozónak és minden egyes tárnának szívügye legyen. E .szem­pontból meg kell cáfolnunk számos műszaki dolgozónk és vezető mun­katársunk helytelen nézeteit. Ezek a dolgozók ugyanis úgy vélik, hogy a hozrascsot bevezetése az adminisz­tratív dolgozók ügye. Éppen ellen­kezőleg. A vállalaton belüli gazdál­kodás bevezetése és elmélyítése mindenekelőtt a tárnák vezetőinek és műszaki dolgozóinak a dolga. Eb­ben van annak biztosítéka is, hogy vállalataink irányításának szociális­ta módszere valamennyi szénipari dolgozó szívügyévé váljon. A bá­nyászok a CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásaikban kö­telezettséget vállaltak, hogy 1954. ben 1.512.065 tonna szenet termel­nek ki a tervezett fejtési mennyisé, gen felül. Nagyon kevés felajánlást tettek azonban az önköltségek csök­kentésére. Ez annak a következmé­nye, hogy a bányászok többnyire nem tudják, milyen pénzügyi és anyagi eszközöket vettek tervbe az általuk is ismert tervezett fejtésre. A bányászok ma már ismerik a fej­tési tervet. Nem volna-e jó tájékoz­tatni őket arról is, hogyan állnak a pénzügyi gazdálkodással, növeked­nek vagy csökkennek-e a termelési önköltségek, milyen a munka ter. melékenysége stb. Ezzel ugyanis ke­vés helyen törődnek. Lehetetlen azonban, hogy a bányász munkahe­lyének rendes gazdája legyen ak­kor, ha senki sem tájékoztatja öt az üzem gazdálkodásának állapotáról. Szakszervezetünknek éppen ebben van nagy szerepe. A helyes gazdál­kodás megköveteli, hogy a bányász minden egyes munkahelyen, minden egyes műszakban nemcsak saját ter­melési feladatát ismerje, hanem tisztában legyen a tervfeladatok tel: jesítésére betervezett anyagi kiadá­sokkal is, hogy ily módon ellenőriz­hesse munkája termelékenységét, hogy növekednek-^, vagy pedig csök­kennek-e a .termelési önköltségek. A párt és a szakszervezet köteles­sége, hogy hatékonyan támogassa az igazgatókat, akiknek kezében a vállalaton belüli hozrascsot hatalmas eszköz lesz a termelés tömegjellegű gazdaságossá tételére és a munka termelékenységének növelésére vala­mennyi tárnában. Végezetül felszólalásomban érte. kezletükön ismét hangsúlyozni sze­retném: abból a tényből kell kiin­dulni, hogy egyre több szénre lesz szükségünk termelésünk fejlesztésé­re, ha mindenképpen ki akarjuk elé­gíteni az d|gyre növekvő követelmé­nyeket. A jövőben emelnünk kell a fejtési terveket és a felemelt terveket is rendszeresen teljesítenünk kell, ha meg akarunk felelni a fokozott szénszükségletnek. A fokozott fejté­si terveket azonban nem fogjuk tud­ni teljesíteni csupán egyre nagyobb számú munkaerő bevetésével, amit ez ideig is teszünk, és amit akarva nem akarva a jövőben is tennünk kell. Ez ugyan ma még elengedhe­tetlenül szükséges, azonban mégis csak rendkívüli segítség. Sokkal nagyobb eredményekkel jár a technika bevezetése; a gépesí­tés, új munkamódszerek alkalmazá­sa. Ezért fontos, hogy mielőbb elosz­lassuk az új munkamódszerek mi­előbbi alkalmazásától való húzódo­zást, foijtos, hogy a legfokozottabban bevezessük és a legcélszerűbben fel-, használjuk a gépesítést. Ezért nem szabad sablonszerűén népszerűsítenünk a gépesítést. Nem elég egyszerűen kijelenteni, hogy a gépek és az új munkamódszerek bevezetése mindjárt és magától nö­veli a teljesítményt. Az új munka­módszerek bevezetése eleinte gyak­ran csökkenti a fejtést és a telje, sítményt. Ezt itt is hallottuk sok elvtárstól. Mint mindenütt, a bányá­szatban is meg kell tanulnunk a technika, a gépesítés és az új mun­kamódszerek elsajátítását, gyakorlati tapasztalatokat kell szereznünk al­kalmazásukban és felhasználásukban. Ha nem hívjuk fel erre idejében a figyelmet, és ha csak szajkózni fog­juk a technika előnyeiről hirdetett frázisokat, éppen az ellenkező hatást érjük el, mint amilyent el akartunk érni. A bányászok gyakorlatlansá­guk következtében nehézségekbe üt­köznek, teljesítményük ahelyett, hogy fokozódna, kezdetben gyakran csökken; a bányászok megdühödnek a gépre, heverni hagyják és inkább választják a régi robotmunkát, mint­sem, hogy törekedjenek az új tech­nika elsajátítására. Ezek azok a tapasztalatok, amelyeket e téren ed­dig szereztünk. Ezért a következő feladat előtt állunk: 1. Meg kell törnünk és ki kell küszöbölnünk mindent, ami el­avult, konzervatív, bürokratikus és idejét mult, ami gátolja a gépi technika és gépesítés felhasználá­sát, ami akadályozza az újító-moz­galom fejlődését, az új munkamód, szerek, a jól bevált szovjet és sa­ját tapasztalatok tömegalapon való terjedését. Ezt mindenütt, a fűtő­anyagipari minisztériumtól kezdve a szénmedencéken és tárnaigazga­tóságokon, az üzemi párt. és szak­szervezeteken keresztül a legutolsó bányászig minden szervezetben végre kell hajtani. 2. Párt. és szakszervezeteink eb­ből vonják le azt a következtetést, hogy álljanak az újítómozgalom élére, igazgassák, irányítsák és szervezzék. Különösen a kommu­nistáknak kell példát mutatniok az előrehaladásban. A munka arcvo­nalának előretolt állásaiban van a helyük. Nem mihaszna fecsegésre, hanem igazi szervezésre, ellenőr­zésre van szükség. Meg kell álla­pítanunk a hiányosságokat, ki kel! irtanunk az éiőítéleteket, gondos­kodnunk kell az újítókról és segí­tenünk kell őket abban, hogy ta­pasztalataik és jól bevált munka­módszereik valamennyi szénme­dencében, valamennyi tárnában és valamennyi munkahelyen elterjed­jenek. 3. Újítóink, a bányászok és a műszaki értelmiség soraiból indítvá. nyozott haladó munkamódszerek szervezőinek kötelessége, hogy egy­re jobban elsajátítsák az új tech­nika és tudomány ismereteit, hogy tanulmányozzák a gyakorlatba^ különösen jól bevált szovjet mód­szereket. Az a törhetetlen akarat hassa át őket, új munkatársaikat és d bányászok egész munkafront­ját, hogy feltartóztathatatlanul és minduntalan előrehaladjanak a szénfejtés arcvonalán a terv telje­sítéséért folyó küzdelemben. A párt X. kongresszusa, vala­mint a szénfejtés biztosításáról szó­ló párt- és kormányhatározatok egész sora, megfelelő irányelvek útunk jelzésére. Fontos, hogy eze­ket. a határozatokat és a bennük foglalt feladatokat ne csak azon egyes részeikben tegyük magunké­vá és valósítsuk meg, amelyekben a feladatok teljesítése és megva­lósítása kellemes és kényelmes, és ne válogassuk ki belőlük, népie­sen szólva, csak a mazsolaszemeket. Fontos, hogy teljes egészében tel­jesítsük ezeket a rendeleteket és határozatokat, és ne csak a bérek, prémiumok és jutalmak rendezésé, nek tekintetében, hanem a munka termelékenységének, a gazdaságos­ságnak, a teljesítmény növelésé­nek, az egy tonna szén előállítá­sára eső termelési _ önköltségek' csökkentésének tekintetében is. A határozatok következetes és miri­denirányú teljesítése az egy<víült biztosíték arra, hogy bányaip*«runk is, éspedig főleg bányaiparunk, köz. társaságunk szocialista építésének rendíthetetlen alapja legyen és elő­segítse a szocializmus építése alap­vető céljának teljesítését — ez pe~ dig népünk egyre növekvő anyagi' és kulturális szükségletei és igé­nyei kielégítésének biztosítása. Bízom abban, hogy a legjobti szénipari dolgozók mai értekezlete fovábbi fontos határkő lesz szén­fejtésünk fejlődésében és hogy a bányászok és műszaki dolgozók egyesült munkaarcvonalának alko­tóenergiája minden akadályt és ne­hézséget leküzd, nem retten vissza semilyen fáradságtól és arra a színvonalra emeli a szénfejtést, amelyet a szocializmus sikeres épí­tése megkövetel. Becsület és tisztelet a szénipari dolgozóknak, a tudomány, a tech­nika és a gépesítés vívmányainak felhasználása alapján létrejött új munkamódszerek úttörőinek. Előre Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja X. kongresszusa irányel­veinek érvényesítéséért! Előre a „Több szenet a köztár­saságnak!" jelszó megvalósításáért és győzelméért a munka arcvona­lán! Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja! J. Jonáš tüselőanyagipnri- és energetikángy i miniszter beszédéből Josef Jonáš tüzelőanyagipari és energetikaügyi miniszter beszé­de bevezető részében megemléke­zett a szénfejtési terv teljesítése terén elért egyes jelentős sikerek­ről és vázolta az alapvető hiányos­ságokat bányáinkban. Kijelentette: Pártunk és kormányunk ez év januári határozatainak egész sorát nem teljesítjük megfelelő módon, ami komolyan fékezi a munkaszer. vezés további megjavítását bá­nyáinkban és egész széniparunk­ban és ezáltal jelentősen fékezi a szénfejtés további növelését is. A tárnákban eddig nem érvénye­sítették megfelelő módon a mun­kaszervezés új, magasabb for­máit, mint például a ciklusos fej­tést, és ez komoly akadálya az egyenletes tervteljesítésnek. Nem t;udtuk még megszervezni — a minisztériumtól* kezdve egé­szen a bányavállalatokig — a bá­nyák meglévő vagy tervezett ka­pacitásának fokozott kihasználását, annak ellenére, hogy ma éppen ez az út döntő jelentőségű a szénfej­tés fokozása szempontjából, az új bányák építésének lemaradását te­kintetbe véve. Részbeni javulás állott be az ál­landó fejtési alapok megteremtésé­ben. Az előkészítő és feltárási munkák tervét ebben az évben egészben véve teljesítjük és túltel­jesítjük. A felszíni bányákban a fejté=i alapok biztosítása terén komoly veszedelmet jelent a földmennyi­ség eltakarításában beállott hiány, amely az év első két hónapjában keletkezett. Nem kielégítően alkalmazzák az új, haladó fejtési módszereket, fő­leg az északcsehországi barnaszén körzetben. A párt és kormány gondoskodá­sa folytán széniparunk egyre több modern gépi eszközzel rendelke­zik. De ezeket a gépeket nem al­kalmazzák és -nem használják fel megfelelő módon a kézzel végzett, fárasztó munka kiküszöbölésére, a munkatermelékenység és ezáltal a fejtés fokozására. Annak ellenére, hogy nálunk értékes tapasztala­tokat szereztek a Donbas-kombáj­nokkal végzett munka terén, a fej. tési szakaszokra való bevetésük tervét főleg az ostrava-karvíni körzetben nem teljesítik megfelelő módon. A szénfejtés biztosításának ko­moly problémája az állandó mun­kaerőhiány. Bányáink egész sora ma kizárólag ezért nem teljesíti a tervet, sok bánya pedig csak a leg­nagyobb erőkifejtéssel. A mult évi tapasztalatok ellenére lebecsültük azt a veszedelmet, amely a szén­fejtési terv teljesítését a nyári hó­napokban munkaerőhiány követ­keztében fenyegeti. Harcot kell indítani a munkából való elmaradás és a munkaerőhul­lámzás ellen, ami nyáron mindig fokozottabb mértékben nyilvánul meg. A fejtésnél a költségek csökken­tésével kapcsolatos kérdésekre sem fordítunk nagy figyelmet. Számos technikusunk és fejtési terve­zőnk még mindmáig nem ébredt annak tudatára, hogy a termelés gazdaságossága az ő kezükben van és hogy a kormány az árleszállí­tás előfeltételeit csak úgy teremt­heti meg, ha iparunk gazdaságos termeléssel megtakarításokat ér el. Ezért szükséges, hogy sokkal hatá­rozottabban lássunk hozzá a hoz­rascsot bevezetéséhez széniparunk­ban. Szükséges, hogy az önkölt­ségcsökkentés kérdése bányáink vezetősége állandó gondoskodásá­nak tárgyát képezze. A minisztérium sem tudta kikü­szöbölni munkájában a hiányossá­gokat. Bár az irányítás színvonala valamivel emelkedett és főleg a szénkörzetek részére nyújtott mi­niszteri segítség javult, még távol­ról sem lehetünk megelégedve a minisztérium irányító munkájának színvonalával. A minisztériumnak főleg a szénfejtés fejlesztésével kapcsolatos egyes alapvető problé­mák megoldásánál mutatkozó ha­tározatlanságot kell szemére vet­nünk. t A X. pártkongresszus — mon­dotta a továbbiakban Jonáš minisz­ter — érdem szerint értékelte bá­nyászaink igyekezetét. De egyúttal rámutatott azokra a komoly hiá­nyosságokra, amelyek széniparunk­ban mutatkoznak és a bányászo­kat és az összes szénipari dolgo­zókat figyelmeztette: ne essenek az önelégedettség hibájába, lényege­sen javítsák meg munkájukat, s egy pillanatra sem lankadjanak a szénért folytatott harcban. Munkánk minden egyes szaka­szán fokoznunk kell a hiányossá­gok kiküszöböléséért folytatott harcot, amely hiányosságok féke­zik szénfejtésünk fejlődését. A mult tél folyamán komoly nehéz­ségekkel találkoztunk a szénellátás és az elektromos energiával való ellátás terén. Az utóbbi időkben pártunk és kormányunk megkezdve népgaz­daságunk további kulcságazatai problémáinak megoldását, fontos határozatokat adtak ki az energe­tikára és a közlekedésre vonatko­zó intézkedésekről. Mindkét ágazat munkájának alapvető megjavítása — iparunknak és háztartásainknak elektromos energiával való folya­matos ellátása, közlekedésünk aka­dálytalan menete — egész népgaz­daságunk további fejlődésének és dolgozó népünk életszínvonala emelkedésének alapfeltétele. De hogy biztosíthassuk a villanyáram­szolgáltatás és a közlekedés folya­matos menetét főleg télen, minden eshetőségre, gondoskodnunk kell elegendő szénkészletről. Ugyanígy biztosítani kell a többi iparágak­nak szénnel való folyamatos ellá­tását és meg kell javítani háztar­tásaink szénnel való ellátását is, főleg minőségileg. Hogy a mult télen előforduló nehézségek a jö­vőben ne ismétlődjenek, terven fe­lüli fejtéssel kell az elegendő szén. készleteket biztosítanunk. Ez a nagy hazafias feladat áll ma bá­nyászaink előtt. Az idei szénfejtés fejlődése bá­nyáink túlnyomó részében azt bi­zonyítja, hogy bányászaink, mér­nökeink és technikusaink bá­nyáinkban teljes mértékben meg­értették hazafias kötelességüket — ellátni szénnel népgazdaságunkat és háztartásainkat. Az ebben az évben elért eredmé­nyek bizonyítékai annak, hogy a bányászokban, akik a munkásosz­tálynak a kapitalizmus megdönté­séért folytatott harcában mindig az első sorokban álltak, ma sem csalódik a dolgozó nép a szénéri folytatott harcban. Jonáš miniszter beszámolójának további részében azzal foglalko­zott, hogy mi segítette hozzá á bányászokat az elért sikerekhez és hogy a jövőben mire kell támasz­kodnunk, mit kell tovább fejlesz­tenünk, hogy egész népgazdasá­gunk még gyorsabban haladjon előre. Elsősorban pártunk segítsége és gondossága volt az, amely sikerrel avatkozott be a veszélyeztetett sza­kaszokon és amelynek szervezési képessége , és igyekezete vezette bányászainkat sikerre. Jelentős tényező volt az elért si­kerekben a mérnökök és techni­kusok egyre jobban mélyüli? együttműködése a bányászokkal! Bányász értelmiségünknek a bá­nyászokkal való együttműködése, ahogyan ezt az ez év tavaszán ren­dezett bányászkonferencia is meg-; mutatta, napról napra szorosabb. Az utóbbi időben elért sikerele további fontos oka, hogy a gyakori A

Next

/
Oldalképek
Tartalom