Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)
1954-07-29 / 183. szám, csütörtök
Világ proletárjai egyesüljetek ! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. július 29, csütörtök 30 fillér VII. évfolyam, 183. szám A mai számban: A lakásépítés kérdéseiről (2. old.) A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának határozata a genfi értekezlet eredményeiről (3. old.) Győz az ember. Horváth Sándor képes riportja Csallóközből (4. old.) Befejezéshez közeledik az aratás a kassakörnyéki szövetkezetekben is (5. old.) Az U j Szó postájából (6. old.) Emlékezés Juhász Gyula szakolcai éveire (7. old.) Több jó helyezést értek el versenyzőink a vízisportolók világbajnokságának utolsó napjain (8. old.) Tegyünk meg mindent a gazdag takarmányalap biztosítására A CsKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés színvonala legközelebbi két-három éven belüli lényeges emeléséről szóló határozata különösen nagy súlyt helyez áU lattenyésztésünk fokozására. Ez érthető, mert a lakosságnak állati termékekkel való ellátása még ma is igen hiányos. Ezért 1957_ig a bústermelést 26 százalékkal, ebből a sertéshús, és a zsírtermelést 52 százalékkal, a tejtermelést pedig 31 százalékkal kell növelni. Ezzel arányosan fokoznunk kell a vaj-és sajt termelését is. Ezeket a nagy és merész feladatokat nem teljesíthetnénk, ha már m a meg nem teremtenénk ezek feltételeit — az elegendő jóminőségü takarmányt. Ugyanis az elegendő és jóminőségü takarmány a mezőgazdasági állatok hasznossága növelésének alapja. Az Ifjúsági falu szövetkezeti tagjai nem rendelkezhetnének a tervezett mennyiségű állatállománnyal, nem tudták voina 209 százalékra teljesíteni az első félévi tejbeadást, 152 százalékra a sertéshúsbeadást 353.2 százalékra a marhahúsbeadást, — ha nem gondos, kodtak volna elegendő takarmányról. Ugyancsak megfelelő mennyiségű jó takarmány nélkül a žitavcei szövetkezetben sem értek volna el 2.360 literes és a královai szövetkezetben 2.780 literes átlagos tejhozamot a mult évben, ha az állatok nem kaptak volna teljesértékű takarmányt. A CsKP X. kongresszusának határozatai a pártszervezeteket és szerveket, a párttagokat és a mezőgazdasági dolgozókat arra kötelezik, hogy különös gondot fordítsa, nak a gazdag takarmányalap biz. tosítására. Hogyan teljesíthetjük sikeresen ezt a feladatot? Erre több lehetőség van. Mindenekelőtt fontos, hogy időben betakarítsuk a vetett és a réti takarmányokat. Július 20-ig azonban a réti takarmányféléknek több mint nyolc százalékát nem takarítottuk be, a rétek nagyobb részét még nem kaszáltuk le, és ezért a réti széna 60 százalékát raktároztuk csak el. A termés 40 százalékát, ezer és ezer vagon takarmányt, ezer és ezer liter tejet, milliónyi kilogramm hús érté. két még az eső veszélyezteti. Ha figyelembe vesszük, hogy egy hektárnyi szénatermésből 1.500 liter tejet kaphatunk — bár a korai kaszálásnál még nagyobb a széna tápértéke — ez , .ínyit jelent, hogy csupán a zsojnai kerületben, ahol július 20_ig kb. 40.000 hektár területről nem takarították be a szénát, több mint 60 millió liter tej veszhet kárba, ha nem gondoskodnak a rétek és legelök termésének betakarításáról és elraktározásáról. Tekintettel arra, hogy a zsolnai kerületben az aratás még nem folyik teljes ütemben, ha jól megszervezik a munkát, még megmenthetik a ta. karmányt. A szövetkezetek _ állami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó parasztok felelősségteljes feladat előtt állanak — minden egyes esetben biztosítaniok kell a második termés veszteségnélküli betakarítását. Ez nemcsak a veszteség megakadályozása szempontjából fontos, ami a takarmányfélék túlérése esetén, vagy esőzések folyamán beállhat, hanem azért is, mert a második termés gyors betakarításával meg. teremtjük a harmadik termést, söt a negyedik termés biztosításának feltételeit. Ez a takarmányalap megteremtésének feltétele, amely — most a nyár folyamán — biztosítja az állatállomány számának megtartását és lényeges növelését a tél folyamán is. Talán több helyen ellenvetéssel találkozunk a feladatok teljesítésével kapcsolatban, mert az aratásnál most minden kézre szükség van. A mult évi kísérletek azonban bebizonyították, hogy az ellenvetés nem helyes, ugyanis a traktorok jórésze, több mint 10 százaléka nem volt teljes mértékben kihasználva a föl. deken, s kb. ilyen százalékban használták őket a közlekedésben. Ez annyit jelent, hogy a traktorok százait azonnal bekapcsolhatjuk a takarmány kaszálásába. Ezenkívül a városokbői a falvakra érkező bri. gádosok segítségét is ki kell használnunk, akiket a multban nem használtunk ki erre a célra. Továbbá nem hagyhatjuk figyelmen kívül az ifjúság és a háztartásban dolgozó asszonyok segítségét sem. A takarmányfélék termelése foko. zásának egyik módja — a másodnövények vetése. Szlovákiában legkevesebb 40—50 ezer hel*tárnyi területen vethetünk másodnövénye, ket. Ha százmázsás hektárhozamra számítunk, ez azt jelenti, hogy még 4.—5 millió mázsa értékes takarmányfélét termelhetünk, ami 25 mázsás adagolással, amint azt a CsKP kongresszusának határozata j előírja, 160—200 ezer tehén évi takarmányszükséglete. A másodnövények termelésének nálunk minden feltétele megvan, kiváltkép az idén, amikor bőséges csapadék volt. Ha idejében elvetjük a másodnövényt, valósággal egy másik termést taka. rithatunk be. A másodnövények vetése nem kíván különösebb munkát Csupán a tarlóhántást kell öt-hat centiméterrel mélyebben végezni. számos példa tanúskodik arról, hogy amely szövetkezetben, vagy állami gazdaságban elegendő másodnövényt vetettek, a jószágnak jutott egész télen át elegendő takarmány. Ne késlekedjünk tehát, ha van még másodtermésre alkalmas föld, minél előbb vessük be. E nagy feladat elvégzésénél a fal. vak kommunistái halaszthatatlan intézkedéseket tettek a szövetkezetek nagyobb takarmányalapjának biztosításával kapcsolatban. Ezen a téren a szeredi járásban a patai kom. munisták járnak az élen. A szövetkezet nemcsak, hogy szlovákiai méretben elsőnek végezte el a takarmány kaszálását, hanem már több mint 40 hektáron elvetették a másodnövényeket, s így az eredeti tervet 190 százalékkal túlteljesi. tették. Most arról kell gondoskodnunk, hogy a többi szövetkezetek, egyénileg dolgozó parasztok is ilyen sikerrel birkózzanak meg a takarmányalap biztosításával. Nagy súlyt kell fektetnünk a silótakarmány biztosítására is, ugyanis ebből a szlovákiai átlag eddig még csak 8.6 százalékos. A takarmányfélék biztosítása ma különösen fontos kérdés. Minden egyes vagon takarmány mögött a hús, a zsír, a vaj mázsáit, száz és százezer liter tejet kell elképzelni, amelyek maholnap a dolgozók asztalára kerülnek. Ezért a kerületi, járási, falusi pártszervek és szer. vezetek, a nemzeti bizottságok tegyenek meg minden tőlük telhetőt a mezőgazdasági termelés és a szükséges takarmányalap biztosítására. Baráti segítség Az érsekújvári dohánygyár teherkocsijára szerelt mozgó javítóműhely már a korareggeli óráktól járja a határt. A kormánykeréknél Fi fka Laci bácsi ül, a mezei utakon, a tarlókon biztos'kézzel irányítja a kocsit. Mellette Besko János szerelő foglal helyet és hátul a satupadnak támaszkodva Takács Sándor diszpécser áll. Mindhárman brigádosok az érsekújvári Elektrosvitből. Hasznos munkát végeznek. A két érsekújvári szövetkezet földjein Andód határában látogatják a traktorosokat és első segélyban részesítik az- elromlott gépeket. De nemcsak a gépeket javítják, hanem szaktanácsokat is adnak és agitálnak. Elbeszélgetnek a traktorosokkal hibáikról és eredményeikről. A háromtagú brigád reggel 9 órakor már másodszor járja be mozgó műhelyével a határt. Faragó traktoros már várja őket egy hatalmas árpatábla szélén. Elromlott a kévekötő aratógépe. Új fatengelyt kell rászerelni. A jó szerelők pár perc alatt végeznek a munkával. Már búcsúznak, amikor a szomszéd tábláról Csutkái Ferenc jön hozzájuk segítségért. Az ő kévekötő aratógépén komolyabb hiba történt. A fő tengellyel van baj. A kocsin használt görbe tengely van. Hiába melegítették azonban fel hegesztővel és hiába egyenesítették ki, nem szerelhetik fel, mert repedt. Látszik, hogy komoly gondot okoz nekik az elromlott gép. Sietniök kell, mert nem állhat itt sem az aratás. Ilyenkor minden perc drága. Hozzáfognak mégegyszer a javításhoz. Csutkái traktoros is mestere az ilyen munkának, ő is segít Végre sikerül üzemképessé tenniök a gépet. Csutkái Ferenc újból arathat. Traktoráról hálásan tekint vissza a szerelőkre, majd a kévekötőgépét figyeli, amely szépen kévékbe kötve hagyja maga mögött a learatott gabonát. A mozgó szerelőműhely innen hosszú, 35 kilométeres útra indul. A csúzi és a kürti traktorosbrigádnak visz gépalkatrészeket. A talajvízmosta mezei utakon nehezen megy az autó. Nehéz feltételek mellett is becsületesen megállja azonban helyét az Elektrosvit brigádja. Csúzon, a falu szélén rövid pihenőt tartanak. Besko János szerelő figyelmesen nézi az épülőfélben lévő szélső házat. Igaz, hogy ilyen van erre több is, de ez az övé. Lelkiismeretes munkájának gyümölcse.' Jó munkájaért a pénzbeváltás előtt is megkapta a havi 7—8000 koronát. Most sem keres kevesebbet 1500 korosánál. Ebből rnár jut építkezésre is. Két kis gyermekével, feleségével nyugodtan élhet majd a kis családi házban. Erre gondolva elégedetten folytatja útját két társával Kürt felé. Útjukról visszatérve, az érsekújvári II. számú EFSz földjén egy cséplőgép mellett áll meg a mozgó javítóműhely. Éppen jókor jöttek. Egy öreg gépész a megrongálódott szitát javította. Nem kellett egyedül bajlódnia. Besko elvtárs ért ehhez a munkához is és szívesen segít. Már késő délután van, mikor tovább indulnak. Győri és Záhorák traktorosokat látogatják meg, de itt nincs komolyabb hiba. Lelkiismeretesen kezelik ők a gépeket. Győri elvtárs tapasztalt traktoros, Záhorák fiatal és nagy munkakedvvel dolgozik. Meg is szokta néha dorgálni a kévekötőgépek álomszuszék kezelőjét. A mozgóműhely szerelői is szóváteszik a fiú munkáját. Nemcsak a gépeken, hanem rajta is javítani akarnak. Munkájuk végeztével folytatják útjukat Andód felé. Lehet, hogy már ott is várnak rájuk a traktorosok és a munkában megrongálódott gépek. Drábek Viktor A mozgó javítóműhely e gy elromlott kévekötőgépnél Hozrascsot a nováki vegyiüzemben Drága nyersanyagokkal, korszerű gépekkel dolgoznak a nováki vegyiüzem dolgozói. Az üzem eddigi törekvése a gazdaságosság volt. Hiszen olyan anyagokat gyártanak itt, amelyeket azelőtt drága pénzért, valutáért kellett vásárolnunk külföldről. Már azzal, hogy az üzem dolgozói, mérnökei, új technológiai meneteket, munkamódszereket dolgoztak ki és váltottak valóra, nagy megtakarításokat értek el népgazdaságunk számára. Ez azonban nem volt elegendő, mert az üzem vezetőségének irányítása a belüzemi. gazdálkodást — minden egyes dolgozónak gépével és a kiutalt nyersanyaggal való gazdálkodását — állítja az üzem dolgozói elé feladatul. A belüzemi hozrascsot az a gazdasági módszer, amely lehetővé teszi, hogy minden dolgozó munkahelyének gondos gazdája legyen. A nováki vegyiüzemben áprilisban kezdték el a hozrascsot bevezetésének előkészületeit. Már akkoáltalános nehézségekbe ütköztek a vegyiüzemeknél: Nem tudták, hogyan végezzék egyes dolgozók megtakarításainak kiértékelését, amikor az anyag például csövekben folyik az egyik munkahelyről a másikra további feldolgozásra és közben nem mérhető a mennyisége. Ezért elsőnek olyan részleget választottak ki, amelynél az egyes mérések elvégzése könnyebb. A választás a harmadik részlegre esett. Itt Strouhal mérnök, a Munkaérdemrend viselője kezdeményezésére több részletre bontották a munkamenetet, ami lehetővé tette a gyártásnál készülő mellékanyagok ellenőrzését is. * A gazdaságossági verseny általános szervezését a Tatrasvit példájára végezték. Három hónapra bevezették a nyersanyagfogyasztás és a technológiai menet betartásának pontosabb ellenőrzését is. Leg fontosabb mutatónak az anyagfogyasztás mutatkozott. Ezért ezt állították első helyre a hozrascsot mutatói közül. A hozrascsot bevezetését a részlegben nagyban elősegítette a jól megszervezett munkaverseny is. A munkaverseny eredményei az utolsó hónapban a következők voltak: Legjobb teljesítményt Štefan Valchovník mester műszakja érte el, amely 116.8 százalékra teljesítette tervét. A technikusok közül Chlpek Cyril, a karbantartók közül pedig Cmarko Emil áll az élen. A legjobb laboráns Sopko Roman, a legjobb segédmunkás pedig Harag Antal volt. A III. részleg termelési vezetője, j Cidler Béla elmondja, hogy az : anyagmegtakarítás terén a legnaj gyobb eredményeket a vegyiszerek átömlesztésénél lehet elérni. Itt. figyelmes munkával elkerülik a felesleges anyagpocsékolást. Bernát József mester szép eredményeket ért el a hulladékolaj megtakarításában. A kompresszorban elhaszrfalt olajat átszűri és mégegyszer' mint kenőolajat felhasználja. Cidler elvtárs elmondja még. hogy elsejétől bevezetik a villanyáramfogyasztás és gőzfogyasztás pontos ellenőrzését is. Ezen a téren is jó eredményeket várnak, mert a gazdaságossági versenyt az anyagmegtakarítás mellett erre is irányítják. Chlpek Cyril technikus a nyersanyag rakodására összpontosítja legjobban figyelmét, hogy elkerülje annak pocsékolását. A műszak munkája minőségének javítása érdekében Csutkih módszerét alkalmazza. — A tervet teljesítjük és ezért most a minőség javítására figyelünk. Ez persze csak úgy sikerül, ha elkerüljük a hóvégi hajrát. Eddig egyenletesen teljesítjük a terveit — mondja Chlpek technikus. A haladó szovjet munkamódszerek közül Rosszijszkij módszerét széles körben alkalmazzák. A gépek karbantartása minden dolgozó érdeke. — Ha másnap dolgozni akarok, akkor ma rendbe kell tennem a gépet — tartják a gépekkel dolgozó -munkások. A részleg laboratóriuma is bekapcsolódott a gazdaságossági és minőségi versenybe. Itt az üvegből készült segédeszközök törésének megelőzésére ügyelnek, a vegyiszerek pontos adagolásával pedig nagyobb károk keletkezését kerülik el. A laboratórium vezetője biztosította a minőségi ellenőrzést is. Egy táblázatot dolgozott ki, amelyen minden dolgozó világosan láthatja a minőségi hibákat. - V. G.