Uj Szó, 1954. július (7. évfolyam, 159-185.szám)

1954-07-02 / 160. szám, péntek

1954. július 2. MI %w 5 irányelvelhűl A mezőgazdasági termelés két-liárom éven belüli lényeges fejlesztéséért Országunk dolgozói jólétének további fokozódása a kiskereskedelmi árak rendszeres csölikentése politikájának megvalósítása, a mezőgazdasági termelés lényeges fejlődésétől függ. A mezőgazdasági termelés lényeges fejlesztése ezért jelenleg pártunk egyik Imlcsfontossúgú feladata. Ez a Mfflfas feladat, amelyet tekintettel mezőgazdaságunk nagy tartalékaira, teljesíthetünk, és amelyet nemcsak teljesítenünk kell, hanem jelentősen túl is kell teljesíteni, kell, hogy a szövetkezeti dolgozóknak a gép. és traktorállomások, állami gazdaságok dolgozóinak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak fö céljává pártunk, Nemzeti Arcvonalunk, a nemzeti bizottságok és egész népünk szívügyévé váljon. A kihasználat'an és parlagon heverő föld a kevéshbé termékeny rétek és legelők felszántásával, valamint egyéb Int" kedé•wkkei 1957-ig legalább 200.000 hektárral fokozatosan bővíteni kell a szántóföld területét. A határvidéken parlagon heverő föld megművelését, állami gaz. daságok, gép. és traktorállomások építésével és az EFSz-ek megszilárdításával kell biztosítani. E célból továbbá kellő meny. nyiségü gépesítő eszközzel kell ellátni e vidék gép- és traktorállomásait és állami gazdaságait. Biztosítani kell a növényterme, lés fejlődését, elsősorban a Iiek(ár hozamok növelésével: a búzából legalább 12 százalékkal, rozsban 10 százalékkal, burgonyában 15 százalékkal, cukorrépában 18 százalékkal, a repcében 30 százalékkal. a lenben 29 százalékkal, a komlóban pedig 34 százalékkal átlagosan. A mezőgazdasági dolgozók fi. gyeimét az istállótrágyának és a trágyalének mint a termékenység fokozása legfőbb eszközének teljes felhasználására kell Irányítani. Nagymértékben kell kom. posztot készíteni és a tőzeg, valamint a városok ipari és egyéb üzemek összes rothadó hulladékanyagainak felhasználásával bővíteni a humusztrágya termelését. • Az 1954-től 57-ig terjedő évek. 4, ben összesen 320.000 állandó, főleg ifjúsági dolgozót kell megnyerni a mezőgazdaságba, ebből az I954_ik évben 105.000, aa 1955-ik évben 85.000, az 1956-lk évben 70.000 és az 1957,ik évben 60.000 dolgozót. Ebből a célból ki kell szélesíteni, jobban megszervezni és támogatni a Micsurin-köröket az iskolaügy! minisztérium hatáskörébe tartozó isko. Iákban, mivel ez fontos tényező az ifjúságnak a mezőgazdaságba való megnyerése szempontjából. Biztosítani kell az 1954. és 55. ik év folyamán a gép. és traktor, állomások részére való toborzást 4.200 szakmai -dolgozó erejéig, ebből: 3.100 magasabb és alacsonyabb fokú szakmai képzettséggel bíró agronőmust, 650 magasabb szakmai képzettséggel bíró mérnöki-technikai dolgozót. 1957.lg 53-hoz viszonyítva 26 r. ' Izaléfcka! koll növelni a hús. termelést, ebből a sertéshús és zsír termelését 1955-ben 84 százalékkal, 195G-ban 47 százalékkal, 1957-ben pedig 51 százalékkal. 1957.ig 31 százalékkal kell növelni a tejtermelést. Az 1957-ik év végéig 54-hez viszonyítva 41 százalékkal kell növelni a Iialtenyésztést. A munkaerők számának emelkedését, a korarány megjavítását és a minősítés fokozását, valamint a mezőgazdaságban dolgozó személyek anyagi- és kulturális viszonyainak megjavitását a mezőgazdasági termelés lényeges eme. lésének biztosításához szükséges alapfeltételek egyikének kell tekinteni a legközelebbi években. Az 1957. év végéig hathatósan kell fokozni a fő mezőgazdasági munkák gépesítését; az állattenyésztési termelésben teljes mértékben gépesíteni kell a fárasztó munkákat. Az EFSz-eknél az őszi szántás gépesítését 90 százalékra, az őssi vetés gépesítését 70 százalékra, a kapásnövények sorközötti megmunkálásának gépesítésát 05 százalékra, a gabona, félék kombájnokkal való l>etakaritásának gépesítését 50 százalékra, a cukorrépa betakarításának gépesítését 90 százalékra, a burgonya betakarításának Képesítését 50 szá~ "' ra és a len betakarításának gépesítését 92 százalékra kell emelni. 1957-ig a gépipari üzemek fo. kozatosan 9.500 kultivációs trak. tort, 3.700 Z-53-as kerekes traktort, 2.400 Z-35-ös hernyótalpas traktort, 450 traktort a szőlőföl. d e kra és a komlóföldekre, 1.700 gafcoaií-kombájnt, 3.600 burgonyab«tc>arítókombájnt, ebből ameny. nýíLcn lehet 700 darabot 1955-ben, 3500 burgonyaszedőkombájnt, eb. , bői legkevesebb ezer darabot 1955 ben 450 lenarató kombájnt, 22.000 traktoros ekét, 29.500 traktoros, boronát, 18.000 traktoros vetőgépet, 12.500 hengert, 33.000 különfélefajtájú kultivátort, 12.100 trágyaszórót, 9.000 trágyarakodót, 10.000 műtrágyaszórót. •3.700 traktoros alászán tót, 8.900 fükaszálőgépet, 2.100 önműködő cséplőgépet, stabilmotort, szóró, kocsit és más gépeket és szerszámokat szállítanak. R: Üzemeink segítsége a mezőgazdaságnak . imaszombatban a járási pártbizottság aktívaülést tartott, amelyen 42 üzem pártszervezet elnöke és igazgatója vett részt. Az aktívaülés egyetlen, de rendkívül fontos pontja a mezőgazdaság megsegítésének kérdése volt, az a feladat, hogyan lehet az üze-mekből elegendő számú munkaerőt biztosítani az EFSz-eknek. E feladat azért is időszerű, mert az esőzések az utóbbi időben nagyon hátráltatták a munkát. Az aktívaülésen az üzemi pártszervezetek elnökei és az üzemi igazgatók beszámoltak arról, hogy tervet készítettek arra vonatkozólag, mennyi munkaerőt tudnak biztosítani az EFSz-ek kisegítésére. A tervezésbe természetesen az EFSz-ek elnökeit is bevonták, s értesítették őket, hogy a jelzett időpontban számszerint mennyi brigádost tudnak adni. A terv alapján a csoportvezetők a szövetkezetekben már tudnak á brigádosok jöveteléről, várják őket és beosztják a munkába. A brigádosok munkájukért rendes fizetést kapnak és haza is szállítják őket. A brigádmunkának egy másik formáját is alkalmazzák. Szerződést kötnek, főleg az állami gazdasággal, kötelezik magukat bizonyos munkák elvégzésére. A járási építkezési vállalat dolgozói védnökség keretében öt hektár kukoricát művelnek meg. Ezenkívül még a járási ipari kombinát, a dohánygyár, a textilüzem, a kórház, a helyi nemzeti bizottság dolgozói is védnökséget vállaltak. A szervezési munkáért különösen Podberszká elvtársnőt kell megdicsérni. Nagy szorgalommal elérte, hogy a Jednotából naponta 12 brigádos jár a szövetkezeibe dolgozni. A KPPZ-üzembol minden nap 10—12 brigádos dolgozik Mártonfalán. A mártonfalaiak nemcsak szóval dicsérik a brigádotokat, hanem levélben is megírták az üzem vezetőségének, hogy két hektárról .begyűjtötték a szénát, egy hektáron megforgatták és húsz boglyát összehordtak kazalba. A pártszervezetek és az igazgatók ezekben az üzemekben megértették, milyen fontos és sürgős feladat a mezőgazdaság kisegítése. E segítségnek nemcsak gazdasági jelentősége nagy, de a politikai is, így kovácsolódik szilárdabbá •) munkás-parasztszövetség. Adamec J. a rimaszombat) járási pártbizottság dolgozója U j utakon \ Hogyan készült fel a somorjai EFSz az aratásra és a csépSésre Felkerestük a somorjai egységes földművesszövetkezet agronómusát, Fehér Károly elvtársat, aki kérdéseinkre hozzáértéssel és szaktudással válaszolt az EFSz aratási és cséplési munkatervéről és előkészületeiről. Arra a kérdésünkre, hogy mennyiben készültek fel az aratásra és mikor kezdik meg, Fehér elvtárs így válaszolt: — Az aratást július 2-án kezdjük — kilenc napra terveztük az 525 hektár learatását, de még ezt az időt is szeretnék lerövidíteni és pedig verseny keretében. — Melyik EFSz-el versenyeznek és milyen verseny folyik az EFSz keretén belül? — Szövetkezetünk versenyben áll a dénesdi egységes földművesszövetkezettel. A verseny feltételei elsősorban, hogy melyik EFSz fejezi be először az aratást, azonkívül pedig a magasabb hektárhozamért versenyzünk. — Ugyanilyen feltételek mellett folyik a verseny szövetkezetünk keretén belül és pedig három mezei csoport áll versenyben: Pallovics Károly, Molnár Lajos és Turcsán Károly csoportja. — Miben segít a traktorállomás a szövetkezetnek az aratás és "cséplés tartama alatt? — Traktorállomásunk nagy segítséget jelent számunkra. Az aratás tartamára két kombájnnal és hat önkötözőgéppel segít a munkák elvégzésében, míg a cséplésnél egy-egy cséplőgépet ad rendelkezésére minden csoportnak, tehát összesen hármat. — Hogyan állnak a kapásnövények gondozásával és a cukorrépa egyelésével? — A kapásnövények kapálását 100 százalékra elvégeztük. Tíz hektár cukorrépa egyelését, sőt már harmadszori kapálását is befejeztük, 18 hektár takarmányrépa és 111 hektár kukorica másodszori kapálását a napokban fejezzük be, ekézve pedig már háromszor volt. — A tarlóhántást mikor végzik el? — Közvetlenül a kasza után végezzük a tarlóhántást és pedig egy nagy hernyótalpa^ szovjet gyártmányú géppel. — Mennyiben biztosították a másodnövények elvetését és milyen másodnövényeket vetnek el? — Másodnövényekből már kb. 47 hektáron vetettünk, az őszi takarmány helyére még pedig csalamádét; terven felül még 20 hektáron vetünk el — ezt már csak az őszi árpa learatása után és pedig másodvetésű kukoricát, melyet elsilózva téli takarmánynak használunk fel. Lázár Anna MINDEN CSENDES, mintha kihalt volfia a természet. Mintha megszűnt volna lélekzeni az-ember, állat egyaránt. — De mégsem! Messzebbről a néma csendben gépzakatolás üti meg a fülemet. Húsz ember tevékenykedik a széna betakarításánál. Ugyancsak iparkodnak a rettentő hőségben. Egymásután ürülnek a szekerek, és a kazalozók pompás füleket hajtva tolják ki a szénát a kazal négy sarkára. A jászfalusi szövetkezetben folyik ez a lázas munka. Az emberek nem csüggednek, egyiken sem látszik a fáradság. Sőt öröm sugárzik az arcukon, a boldog jövő öröme. Leolvasható az arcokról, hogy dolgozniok kell, ha azt akarják, hogy szövetkezetüket gazdaggá tegyék és saját keresetük is megkétszereződjön. Már pedig a jászfalusiak gazdagok akarnak lenni Megelégelték az állandó dorgálást, úgy fogtak a munkához, hogy az érsekújvári járásra ne hozzanak szégyent. Megelégelték az eddigi rossz munkaszervezést és a még rosszabb gazdálkodást. Idáig még nem nagy eredményekkel dicsekedhettek. 1951-ben az 1.400 hektár földre sem állatállományuk, sem vetőmagjuk nem volt. Kölcsönt kölcsönre vettek fel, s ezt még 1952-bsn sem tudták tisztázni. Az előlegül felvett vetőmagot visszaadták, de nen^ teljesítették beadási kötelezettsegüket. Ősszel megint vetőmagkölcsönt kellett kieszközölniök. Az 1953-as évben ezt megtérítették, s a jó termés lehetővé tette, hogy 10 vagon gabonát is adtak kötelezettségen felül. A gabonából befolyt jövedelmet elvitte a többi kár, mert. a rossz munkaszervezés és munkaerőhiány miatt sok, majdnem kész veteményük veszett kárba. A csoportok sem voltak rendesen megszervezve, s a vezetés is hiányos volt, így hat korona előleg kifizetésén kívül a tagok semmit sem kaptak. Az 1954-ik év zárógyűlésén leváltották az elnököt, az ötven éves Sámuel István és helyébe megválasztottak egy fiatal jó szervező elvtárst, a 32 éves Barus Istvánt. Az új elnök első dolga volt, hogy rendet teremtsen a szövetkezetben. A földjeikről elfutó parasztokat visszahívta az iparból. Egy pár oda nem való egyént is kizártak, igy tisztult meg a szövetkezet. Ezután a csoportok átszervezéséhez fogtak hozzá. A tervet idejében elkészítették. így indultak a tavaszi munkáknak. A JÓ SZERVEZÉSNEK és a ^ vezetésnek meglett az eredménye. A tagok lelkesen láttak munkához, mert tudták, hogy most már megtalálják számításaikat. Elsőnek végeztek a tavaszi munkákkal a járásban. A négy mezei csoport egymással versenyezve dolgozik az elsőségért. A munkánál nemcsak a fnennyiségre, hanem a minőségre is súlyt helyeznek. Különösen a második csoport tűnik ki jó mun. kájával. Ennek Drega József a csoportvezetője. Elsőnek végeztek a rájuk éső takarmánybetakarítással, s a többieknek segítettek, hogy minél előbb végezhessenek ők is. Most, már türelmetlenül várják az aratást. Lókapával háromszor, kézi kapával kétszer kapálták meg 120 hektárnyi kukoricájukat. Meglátszik, hogy lelkiismeretes munkát végeztek. Egy szál gyomot sem lehet találni benne és olyan haragoszöld, mintha vízen állna, pedig már öt hete nem is esett az eső. Szántással adták meg az esőt a földjeiknek. Cukorrépájukat szintén kétszer kapálták meg és elhatározták, hogy aratás közben mégegyszer megkapálják. Azt tartják, hogy behozza a termés a harmadszori kapálásra fordított fáradságot. A húsz hektár dohányt és 8 hektár paprikát szintén kétszer kapálták meg. A jó munka megmutatkozott a szövetkezet pénzügyi tervénél is. Nemcsak túllépték ezt, de május hónap végéig 100.000 korona értékű megtakarított munkaegységük van. Ugyanákkor a tervezett bevételt 100.000 koronával növelték. Ök adták be az első zöldségféléket a járásban, s ezekből szép bevételük volt. Többnyire mind elsőosztályú zöldséget termeltek. Még az állatállományuknál van sok hiba, mivel kevés a hasznothozó állatuk. Pártunk X. kongresszusának határozatainak alapján azonban ezt a hibát is kiküszöbölik. A hasznavehetetlen állatokat jó fajtájúval cserélik fel és a létszámot is emelik. Szálastakarmány bőven van sokkal több állat számára is, mint amennyi jelenleg van. Téli etetésre biztosítanak 120, vagy talán még több vagon szénát. Úgy mutatja a termés, hogy szemestakarmány is lesz bőven. A tagság minden erejét megfeszítve és tudását összpontosítva dolgozik a boldogabb jövőért. 1.400 hektáron gazdálkodnak, és semilyen munkájukkal nincsenek elmaradva. Még e héten megkezdik az őszi árpa aratását, ami bő terméssel kecsegtet. Több mint 30 mázsára számítanak hektáronként. Szépek a többi gabonafélék és a kertészet is. Ha csak a vállalt 25 mázsás átlagtermést érik is el gabonafélékből hektáronként, a szövetkezeti vagyon 700.000 koronával gyarapszik. Pedig ahogy a határuk mutatja, még több is lehet. MINDEN LEHETŐSÉG megvanahhoz, hogy az előlegen kívül necsak a további hat koronát, de ennél sokkal többet kapjanak zárszámadáskor. Ehhez számítva még a többi járandóságot, szép keresete lesz egy-egy jól dolgozó szövetkezeti tagnak. Halász Ambrus Az aratás effső nap Ián Június 29-én Alistál határában is megkezdték az őszi árpa aratását. A járási kultúrügyosztály hangos híradója, zenés ébresztővel keltette Alistál' lakosságát. Az EFSz irodája 6lött lázas készülődés indult meg és felkészülték az ünnepélyes ,aratás megkezdésére. A

z aratógépek virágokkal és szalagokkal feldíszítve várták az aratás megkezdését. A helyi VIII. éves középiskola tanulói szintén lelkes hangulatban készülődtek, híjgy kultúrműsorukkal ünnepélyesebbé tegyék a békearatást. Rasó Béla, Nagy Miklós, Fekete Ferenc, Horváth Gyula, Csölle József traktorosok lelkes buzgalommal vizsgálgatták a gépeket. Do. monkos Vince és Écsi Tibor gépkezelők szintén büszkén és várakozásteljesen ülnek a gépeken. Az aratócsoport hat önkötözőgéppel ment ki a megérett búzatáblákhoz. A Főutcán keresztül énekszóval és a járási hangóshíradó víg zenéjével vonultak ki a földekre. Az ünnepséget Biró Ferenc, az EFSz elnöke nyitotta meg, aki az örömtől fátyolos szemekkel buzdítót, ta és lelkesítette az EFSz dolgozóit a nyári aratás sikeres munkájára. Szele Ernő agronómus hangsúlyozta, hogy a jól elvégzett munkának meg van az eredménye és továbbra is meg lesz. Továbbá kérte, hogy mindenki őrzője légyen a közös vagyonnak, hogy egy szem gabona se pazarlódjon el és ne kerüljön hűtlen kezekbe. Snelhaus Ferenc traktorbrigádvezető ígéretet tett a szövet, kezet vezetőségének, hogy brigádjának minden egyes tagja azon lesz, hogy ne csak mennyiségi, hanem minőségi munkát végezzen. Tudatá. ban vannak annak, hogy az EFSz becsületesen megfizeti a traktorosok munkáját és ezért becsületes mun. kát kivánnai. tőlük. Teleki Miklós, Alistál.