Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-25 / 154. szám, péntek

III %7M 1954. június 25. Ä szocialista kereskedelem legközelebbi feladatai a CsKP X. kongresszusa után r Gazdaságunk eddig nem látott fej­lődésével egyidejűleg az első ötéves terv folyamán országunk lakosságá­nak anyagi és kulturális színvonala emelkedett. Évről évre javult az ipari és élelmiszeripari árucikkekkel való ellátás. Míg a CsKP IX. kon­gresszusának időszakában az összes alapárucikk fajták jegyekre vagry utalványokra voltak kaphatók és a szabadpiac a kezdet kezdetén ál­lott, emellett a szabapiac árai meg­lehetősen magasak voltak, most a X. kongresszus időszakában meg­valósult a IX. kongresszus irányvo­nala: már több mint egy éve eltö­röltük a jegyrendszert és az utolsó háromnegyed év alatt a közszük­ségleti árucikkek árait több mint 10 milliárd koronával csökkentet­tük. Pártunk és kormányunk nagy fi­gyelmet fordít a nép társadalmi és személyi szükségleteinek teljes mér­tékű kielégítésére. A szükségletek maximális kielégítéséről való gon­doskodást külön kiemelték a CsKP KB mult év szeptemberében tartott ülésén és aztán a kormánynyilatko. zatban. Pártunk Központi Bizottsá­ga ez év márciusában a harmadik árleszállítás javaslatának letárgya­lásakor foglalkozott azzal is, ho­gyan teljesítjük a kormánynyilat­kozatot és milyen intézkedésekre van még szükség további sikeres teljesítéséhez. E márciusi ülés irányelvei alapján dolgozták ki május "-én a párt és kormány határozatát azon intézkedésekről, amelyeknek még ebben az évben és a jövő évben a termelés, a szállítások és az árusí­tás fokozódását, valamint az egyes közszükségleti árufajták minőségé­nek, választékának és eladási cso. magolásának javulását kell előidéz­nie. Ez a határozat teljes összhang­ban van a X. kongresszus utasítá­sával, amely szintén azt a feladatot tűzte ki. hogy a közszükségleti áru- , cikkek minőségi termelését fokozni és javítani kell. A termelési minisztériumoknak és a kereskedelemügyi minisztériumnak a május 7-i határozat elrendelte, hogy a pontosan megállapított ha­táridőkben konkrét intézkedéseket tegyenek, amelyekkel gyors ütem­ben ki kell küszöbölni a fogyasztók keresletének kielégítésében előfor­duló hiányosságókat, mégpedig nem­csak az áru mennyisége, hanem vá­lasztéka és minősége szempontjából is. Az élelmiszeripari árucikkek ter­melése szakaszán szükséges, hogy kiküszöböljük a termelés szervezé­sében, a kenyér és péksütemény szállításában és árusításában előfor­duló semmivel sem menthető hiá­nyosságokat, hogy bővítsük az áru­fajtákat és emeljük a kenyér, pék­sütemény, cukrásztermékek, továb­bá a bús- és tejtermékek, a növényi zsírok minőségét, minden téren megjavítsuk az üdítő italok termelé­sét és árusítását és az élelmiszerek csomagolását. Bevezetjük a zöldség­nek és gyümölcsnek az egyes egy­séges földmüvesszövetkezetekből, ál­lami birtokokról és a városi köz­üzemek kertészeteiből a meghatáro­zott elárusítóhely hálózatába való közvetlen szállítását. Ez az intéz­kedés — amennyiben megvalósul — nagyon jól beválik. A határozat alapján felújítják a zöldség, és gyü­mölcspiacokat Prágában és a nagy­városokban ott, ahol azelőtt korlá­tozva voltak vagy eltörölték. Az üzemektől is függ, hogy felülvizs­gálják az üvegházak létesítésének vagy felújításának lehetőségét, amelyekben fei lehetne használni a felesleges gőzt korai zöldség ter­melésére. A kongresszus fontos feladatokat tűzött a termelés és kereskedelem elé, főleg az ipari árucikkek terme­lésének szakaszán. Arról van szó, hogy bevezessük az új közszükség­leti ipari árucikkfajták árusítását és termelését és hogy ezáltal új ter­mékekkel bővítsük a választékot, mint például a rádióvevőkészülékek, jégszekrények, villanymosógépek, zománcozott és agyagedények, kály. hák, konyha-fölszerelések, varrógé­pek, vasalók, kerékpárok, motorke­rékpárok, autók, fényképezőgépek és filmező készülékek új fajtáival, intézkedéseket kell tenni az apró közszükségleti cikkek egyes fajtái­ban előforduló hiányosságok kikü­szöbölésére, főleg a fémáru, mező­gazdasági eszközök és szükségleti cikkek terén. Široký elvtárs kon. gresszusi beszámolójában joggal bí­rálta, hogy ezen a téren a kor­mányhatározat teljesítésének ered­ményei nem kielégítők. Része van ebben a belkereskedelemnek is, amely nem volt képes következete­sen biztosítani a kormánynyilatko­zat e pontjának teljesítését. A május 7-i határozat teljes biz­tosítása érdekében, amelynek vég­rehajtásáért a miniszterek teljes mértékben felelősek, szükséges, hogy most a lehető legnagyobb mér­tékben fejlesszük a munkások, mes­terek és technikusok kezdeménye­zését a lakosság részére termelt árucikkek gyártásában. Ezért szük­séges, hogy az olyan üzemek mel­lett is megszervezzük a közszük­ségleti árucikkek termelését szolgá­ló műhelyeket, amelyek különben közszükségleti cikkeket nem termel, nek, de fölhasználhatják a különféle anyagfölöslegeiket, amelyek már sa­ját termelésükben nem használhatók fel. A kohóiparügyi minisztérium fel­hívta termelő üzemeit, hogy tegye­nek javaslatokat az új termékfaj­tákra, amelyeket még ebben az év­ben termelni és leszállítani tudnak. Kiderült, hogy az üzemekből szá­mos olyan közszükségleti árucikk termelésével kapcsolatban érkeztek javaslatok, amelyekből eddig nincs elegendő a piacokon és amelyekkel megjavíthatják a lakosság ellátását. Az üzemek különböző árufajtákat kínálnak, mint csavarokat, szögeket, késeket, különböző reszelőfajtákat, nikkelezett korcsolyákat, mezőgaz­dasági eszközöket, lapátokat, ásó­kat, munkaeszközöket a kisiparosok részére, tehát túlnyomó részben olyan árut, amelyek utáni keres­_ let még mindig nincs kielégítve, és amelyekből a gépiparügyi miniszté­rium, amelynek termelési pro­grammjába ezen árufajták túlnyo­mó része tartozik, még nem juttat elegendő mennyiséget, vagy egyál­talában semennyit. A termelésben és az ipari áru­cikkek juttatása terén mostanáig néhány komoly hiányosság mutat­kozik, amely a termelési miniszté­riumok egyes felelős dolgozóinak a közszükségleti árucikkek termelésé­vel kapcsolatban elfoglalt hanyag álláspontjából ered. Némelyik ipar­ügyi minisztérium nem elégíti ki megfelelő módon a kereskedelem követelményeit. Nem teljesíti a megkötött gazdasági szerződéseket sem. A reklamációk és a rossz áru­cikkek visszaküldése ellenére is sok esetben rossz minőségű áru kerül a fogyasztóhoz. A lakosság egyre növekvő szük­ségletei kielégítése terén előforduló hiányosságok oka a kereskedelem munkájának hiányosságaiban is ke­reshető, amelyeket Novotný és Širo- ký elvtársak kongresszusi beszámo­lóikban kifogásoltak. Különösen ko­moly hiányosság volt és az ma is, az árufogyasztás szervezésének túl­ságos központosítása és a szerző­dések, valamint a részlegszerződé­sek megkötésének központosítása is, éspedig az árúcikkek részletes eg-ész évre szóló kijelölését előre. Az ilyen gyakorlat nem engedte meg és nem engedi meg ma sem, hogy tekintet­be vegyük a készletek fajtáit és még kevésbbé a fogyasztók keres­letének még mindig nem eléggé fej­lett és elmélyített megfigyelésének eredményeit. Az ilyen gyakorlat korlátozta és korlátozza a vállalat felelősségét és a z elárusító helyeken és a raktárakban dolgozók ezreinek kezdeményezését is. Ezért most olyan intézkedéseket teszünk, ame­lyekkel kiküszöböljük a központosí. tást az árufajták részletes válasz­tékának biztosításában. Pártunk és kormányunk gondot fordítva a dolgozók szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, mindig nagy figyelmet szenteltek szocialis­ta kereskedelmünk fejlődésének. A IX. kongresszus óta a szocialista kereskedelem rohamos fejlődésen ment át. A mult évben az egész áruforgalom az 1949. évhez viszo­nyítva 62 százalékkal volt nagyobb. Míg az állami és szövetkezeti ke­F. KRAJČÍR belkereskedelemügyi miniszter • reskedelem része az egész kiskeres­kedelmi áru forgalmában az ötéves terv elején nem egész egyharmad részt tett ki, ebben az évben elérte a 99.5 százalékot. Milyen további feladatokat tűz pártunk állami kereskedelmünk elé a jelenlegi időszakban az árucik­keknek a lakosság követelményei alapján való rendes biztosítása mel­lett? Az áruforgalom állandó növe­kedése megköveteli, hogy fokozato­san átépítsük a kereskedelem háló­zatát, amely nem felel meg a fo­gyasztók egyre igényesebb követelé­sének a gazdag áruválasztékra, a gyor s és jobb kiszolgálásra és nem felei meg az elárusító helyekre ér­kező áru egyre növekvő térfogatá­nak. Azért arról van szó, hogy a kis elárusító helyek szétforgácsolt há­lózatából, amelyek a kapitalista gaz. „daság zűrzavaros viszonyai között keletkeztek, új, nagy, tökéletesen fölszerelt elárusiMűhelyekből álló há­lózatot teremtsünk. Ezek lehetővé teszik a fogyasztók tökéletesebb ki­szolgálását, a munka jobb és gaz­daságosabb szervezését és a nagyobb kollektívákban az alkalmazottak po­litikai és szakmai színvonalának gyorsabb emelkedését is. Ez év első felében több mint 400 nagy, új, vagy átépített elárusító helyet helyeztünk üzembe. A ta­pasztalatok bizonyítják, hogy ez az út helyes. A kereskedelmi hálózat átépíté­sében nagy jelentőségük van a ke­reskedelmi áruházaknak. A keres­kedelmi áruházakra hárul az a fel­adat, hogy a nagy élelmiszer el­árusítóhelyek mellett képviseljék szocialista kereskedelmünk legfej­lettebb formáját. Hogy az áruházak sikeresen teljesíthessék ezt a fel­adatot, a fejlődés új útjára térnek. Az áruházak egyes osztályain a kü­lönböző árufajták legszélesebb vá­lasztékát bevezetik. Az áruházak egyes osztályain levő áruk válasz­tékának bővebbnek és gazdagabb­nak kell lennie, mint a kereskedel­mi hálózat többi elárusítóhelyein. Az áruházakba a legjobb minőségű áruk kerülnek. A nagy élelmiszer elárusítóhelyeken és az áruházak­ban most sokkal gyorsabban kiépí­tik a megrendelési osztályokat és sokkal gyorsabban megszervezik a megrendelt árunak a lakásba való szállítását, ahogyan erről Novotný elvtárs beszélt a kongresszuson. Ma mindenki előtt világos, hogy ahhoz, hogy teljes mértékben ki­elégíthessük a lakosság egyre nö­vekvő szükségleteit, hogy megvaló­síthassuk az árleszállítást, feltétle­nül szükséges, hogy az államnak ál­landóan készenlétben tartott áru­készletei legyenek. De az áruraktá­rozási gazdálkodás eddigi állapota egyáltalában nem kielégítő. A ka­pitalisták nem hagytak ránk olyan raktárakat, amilyenekre szüksé­günk van. Az árut és így az élelmi­szereket és különböző ideiglenes, nem megfelelő ideiglenes raktá­rakban raktározzuk, úgyhogy az áru gyakran megrongálódik, sőt néha előfordul, hogy megromlik. Ezért a kereskedelmi dolgozók fi­gyelme most arra összpontosul, hogy az eddigi raktárakat maximá­lisan kihasználják, hogy lényegesen megjavuljon berendezésük és hogy a gazdasági föltételekkel, valamint az egyes kerületek és járások szük­ségleteivel összhangban új raktá­rak épüljenek. * A kereskedelem részéről még nemrégen is nem fordítottak meg­felelő figyelmet a közös étkezés, éttermek, vendéglők, büffék, auto­maták, üzemi és iskolai éttermek berendezéseinek gyorsabb fejlődé­sére. Ezért most be kell hozni a le­maradást és gyorsan meg kell javí­tani a szolgálatot ebben a fontos ágazatban. Az első ötéves terv ide­jén a közös étkezés forgalmának az összáruforgalomban való részvétele átlagban 2%-kal emelkedett. Gaz­daságunk e jelentős szakaszának gyors fejlődését a vendéglátó üze­mek meggondolatlan beszüntetése fékezte, amelyeket irodák létesí­tésére és más célokra vettek igény­be. Az 1948—1951-ig terjedő évek­ben csupán a cseh országrészekben 17.000 vendéglátó üzemmel csök­kent a vendéglők és éttermek háló­zata és annak ellenére, hogy az 1952. évben már megtették az első intéz­kedéseket ezzel a gyakorlattal szemben, -a vendéglátó üzemek szá­ma még ugyanabban az évben to­vábbi 3000 -rel csökkent. Ezért a kormány elhatározta, hogy az elő­fordult esetek egész sorában ezeket a vendéglőket, éttermeket, kávéhá­zakat, büfféket és szállodákat visz­szaadják eredeti rendeltetésüknek. A vendéglőkben, éttermekben most gyorsabban meg kell javítani az ételek minőségét és választékát, bővíteni kell a gyakran nagyon egyhangú étlapok változatosságát olyan ételek besorolásával, amelye­ket halakból, rizsből, tésztafélék­ből, hüvelyesekből, tojásból, zöld­ségből és gyümölcsből készítenek. Feltétlenül meg kell javítani az üzemi éttermek munkáját, ame­lyekben körülbelül 1 és egy negyed millió munkás és alkalmazott ét­kezik. Itt arról van szó, hogy na­gyobb rendet teremtsünk az üzemi éttermek gazdálkodásában, hogy maximálisan felhasználjuk a feldol­gozott élelmiszereket az üzemi ét­termekben tálalt ételek elkészíté­sére, hogy a konyhákban bevezes­sük az eredménynormákat és hogy az üzemi éttermekben gyors ütem­ben emeljük a szakácsok és a ki­szolgáló személyzet képzettségét. Ugyancsak szükséges hathatós in­tézkedéseket tenni az üzemi étter­mek gazdálkodásának megjavításá­ra, ahol gyakran nagy és teljesen indokolatlan veszteségek fordulnak elő. Mindezzel, de főleg a szervezési intézkedések mellett elsősorban azt akarjuk elérni, hogy az üzemi éttermek jobb gazdálkodásából és munkájából végeredményben az ott étkező munkásoknak és alkalma­zottaknak legyen előnyük. • A szocialista kereskedelem mát természeténél fogva összehasonlít hatatlanul gazdaságosabb, mint a kapitalista kereskedelem. De ke­reskedelmünket is egyre gazdasá­gosabbá kell tenni és csökkenteni kell az áruforgalom költségeit, mi­vel a kereskedelemnek is hozzá kell járulnia a rendszeres árleszál­lítás politikája sikeres megvalósí­tásának ezen elkerülhetetlen föl­tétele megteremtéséhez. Az állami Kereskedelemben az utolsó négy év alatt csökkentettük az áruforga­lomra eső költségeket. Míg az 1951. évben az áruforgalomra eső költ­ségek 10.7 fillért tettek ki az elél", forgalom minden egyes koronája után, addig a mult évben 9 fillérre csökkent és erre az évre már csak 8.7 fillér van tervezve az elért forgalom minden egyes koronája után. A többmilliárdos forgalom mellett minden fillértöredék-meg­takarítás minden korona forgalom után egészben véve nagy megtaka­ritásrkat jelent A gazdaságosság következetes érvényesítése a ke­reskedelemben megköveteli, hogy a legszélesebb mértékben alkalmaz­zuk a belüzemi hozraszcsotot a ke­reskedelmi vállalatokban is,_mint a szocialista gazdálkodás irányítá­sának alapmódszerét. • Falvaink lakosságának ellátása teren fontos feladatok hárulnak szövetkezeti kereskedelmünkre. Szövetkezeti kereskedelmünk a fa­lura összpontosítja tevékenységét, nagyobb mértékben fejleszti ott a megtelelő ipari árucikkfajták áru­sítását é« igy megteremti a terme­lesj és felvásárlási tervek teljesí­tésének és túlteljesítésének felté­teleit, fokozza a szabadon árusít­ható mezőgazdasági termékek és az élelmiszer, valamint a könnyű­ipar részére szükséges nyersanya­y 'k felvásárlását és így hozzájárui a falvak és városok lakosságának jobb ellátásához. De a fogyasztási szövetkezetek egész áruforgalmában mostanáig nagy része van az élel­miszer-árucikkek eladásának. Ked­vezőtlen tünet, hogy a fogyasz­tási szövetkezetek a mult évben nem teljesítették az áruforgalom megszabott tervét és ebben az évben sem teljesítik. A tervteljesítés je­lentős hiányossága mellett főleg az ipari árucikkek árusításának teljesítésében van lemaradás. Nem kétséges, hogy hatásos in­tézkedéseket kell tennünk a fo­gyasztási szövetkezetek munkájá­nak megjavítására. • Az adott feladatok teljesítésének sikere vagy sikertelensége az em­berektől függ. Szocialista keres­kedelmünket az elmúlt évek fo­lyamán és most is állandóan tisz­títjuk a kapitalista és spekulációs elemektől. Az utolsó öt év alatt több tízezer dolgozó, főleg nők jöt­tek kereskedelmünkbe és pótolták az előző, gyakran nem megbízha­tó kereskedelmi személyzetet. A nőknek a kereskedelmi alkalmazot­tak egész számában való részvéte­le ma kétharmad részt tesz ki.; Szocialista kereskedelmünket ma túlnyomó részben új emberek irá­nyítják, a főosztályok és kereske­delmi vállalatok vezető dolgozói és igazgatói. Ma szorgos és áldozat­kész dolgozóink vannak kereske­delmünkben, akik már bebizonyí­tották, hogy képesek megbirkózni a nagy feladatokkal, pl. a jegy­rendszer eltörlésénél és az összes eddigi árleszállításoknál. Ezek az áldozatkész dolgozók munkájukért teljes elismerést érdemelnek. De amint ezt már a Központi Bizott­ság márciusi ülésén is hangsúlyoz­! ták, szükséges, hogy lényegesen fokozzuk a kiskereskedelmi háló­zat elárusítóinak képzettségét és gondoskodjunk a szocialista ke­reskedelem jól képzett szervezői­nek neveléséről Az elmúlt hónapokban megvaló­sítottuk az állami kereskedelem dölgozói szakképzettségének széles ellenőrzését. Kiderült, hogy állami kereskedelmünk vezető dolgozói­nak túlnyomó többsége nem rendel­kezik megfelelő szakmai, sőt álta­lános műveltséggel sem. így pl. a kereskedelmi vállalatok igazgatói­nak összszámából csak 1 százalék rendelkezik főiskolai képzettséggel. Középiskolai gazdasági képzettség­gel az állami kereskedelem válla­lati igazgatóinak összszámából csak 5% rendelkezik. Ugyanilyen mér­tékben elégtelen az áruszakértők képzettsége kereskedelmi vállala­tokban, akik közül csak 6%-nak van gazdasági középiskolai vég­zettsége. Ezért készítenek elő most egy javaslatot olyan intéz­kedés megvalósítására, amelynek alapján egy éven belül a kereske­delem irányító tényezőinek 720 ve­zető dolgozóját kell iskolázni. To­vábbá féléves tanfolyamok kere­tében körülbelül 300 kereskedelmi szakembert és specialistát kell ki­nevelni a kereskedelem részére, úgyhogy az elkövetkező öt év alatt a magasfokú szakképzettséget 3000 dolgozó sajátítsa el, akik ma felelősségteljes helyeken dolgoznak a kereskedelemben. • Pártunk X. kongresszusának összehívása nagy fejlődésre kész­tette dolgozóink alkotó kezdemé­nyezését, amely a kereskedelem szakaszán is megmutatkozott a szocialista munkaverseny fellendü­lésében. A X. kongresszus tiszte­letére csupán az állami kereske­delem szakaszán dolgozók 377 össz­üzemi kötelezettségvállalást tettek, a kötelezettségvállalásokat 35.000 egyén és 31.000 kollektíva tette, A kereskedelem dolgozói kötelez­ték magukat, hogy 44.5 millió ko­rona összeget takarítanak meg. Nem kétséges, hogy a X. kon­gresszus határozatai az összes ke­reskedelmi dolgozókat arra irányít­ják, hogy tovább fokozzák a dol­gozókról való gondoskodást, arra irányítják, hogy minden ereiüket népünk egyre növekvő személyi szükségletei maximális kielégítésé­re fordítsák. (A Rudé právoból )

Next

/
Oldalképek
Tartalom