Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)
1954-06-25 / 154. szám, péntek
III %7M 1954. június 25. Ä szocialista kereskedelem legközelebbi feladatai a CsKP X. kongresszusa után r Gazdaságunk eddig nem látott fejlődésével egyidejűleg az első ötéves terv folyamán országunk lakosságának anyagi és kulturális színvonala emelkedett. Évről évre javult az ipari és élelmiszeripari árucikkekkel való ellátás. Míg a CsKP IX. kongresszusának időszakában az összes alapárucikk fajták jegyekre vagry utalványokra voltak kaphatók és a szabadpiac a kezdet kezdetén állott, emellett a szabapiac árai meglehetősen magasak voltak, most a X. kongresszus időszakában megvalósult a IX. kongresszus irányvonala: már több mint egy éve eltöröltük a jegyrendszert és az utolsó háromnegyed év alatt a közszükségleti árucikkek árait több mint 10 milliárd koronával csökkentettük. Pártunk és kormányunk nagy figyelmet fordít a nép társadalmi és személyi szükségleteinek teljes mértékű kielégítésére. A szükségletek maximális kielégítéséről való gondoskodást külön kiemelték a CsKP KB mult év szeptemberében tartott ülésén és aztán a kormánynyilatko. zatban. Pártunk Központi Bizottsága ez év márciusában a harmadik árleszállítás javaslatának letárgyalásakor foglalkozott azzal is, hogyan teljesítjük a kormánynyilatkozatot és milyen intézkedésekre van még szükség további sikeres teljesítéséhez. E márciusi ülés irányelvei alapján dolgozták ki május "-én a párt és kormány határozatát azon intézkedésekről, amelyeknek még ebben az évben és a jövő évben a termelés, a szállítások és az árusítás fokozódását, valamint az egyes közszükségleti árufajták minőségének, választékának és eladási cso. magolásának javulását kell előidéznie. Ez a határozat teljes összhangban van a X. kongresszus utasításával, amely szintén azt a feladatot tűzte ki. hogy a közszükségleti áru- , cikkek minőségi termelését fokozni és javítani kell. A termelési minisztériumoknak és a kereskedelemügyi minisztériumnak a május 7-i határozat elrendelte, hogy a pontosan megállapított határidőkben konkrét intézkedéseket tegyenek, amelyekkel gyors ütemben ki kell küszöbölni a fogyasztók keresletének kielégítésében előforduló hiányosságókat, mégpedig nemcsak az áru mennyisége, hanem választéka és minősége szempontjából is. Az élelmiszeripari árucikkek termelése szakaszán szükséges, hogy kiküszöböljük a termelés szervezésében, a kenyér és péksütemény szállításában és árusításában előforduló semmivel sem menthető hiányosságokat, hogy bővítsük az árufajtákat és emeljük a kenyér, péksütemény, cukrásztermékek, továbbá a bús- és tejtermékek, a növényi zsírok minőségét, minden téren megjavítsuk az üdítő italok termelését és árusítását és az élelmiszerek csomagolását. Bevezetjük a zöldségnek és gyümölcsnek az egyes egységes földmüvesszövetkezetekből, állami birtokokról és a városi közüzemek kertészeteiből a meghatározott elárusítóhely hálózatába való közvetlen szállítását. Ez az intézkedés — amennyiben megvalósul — nagyon jól beválik. A határozat alapján felújítják a zöldség, és gyümölcspiacokat Prágában és a nagyvárosokban ott, ahol azelőtt korlátozva voltak vagy eltörölték. Az üzemektől is függ, hogy felülvizsgálják az üvegházak létesítésének vagy felújításának lehetőségét, amelyekben fei lehetne használni a felesleges gőzt korai zöldség termelésére. A kongresszus fontos feladatokat tűzött a termelés és kereskedelem elé, főleg az ipari árucikkek termelésének szakaszán. Arról van szó, hogy bevezessük az új közszükségleti ipari árucikkfajták árusítását és termelését és hogy ezáltal új termékekkel bővítsük a választékot, mint például a rádióvevőkészülékek, jégszekrények, villanymosógépek, zománcozott és agyagedények, kály. hák, konyha-fölszerelések, varrógépek, vasalók, kerékpárok, motorkerékpárok, autók, fényképezőgépek és filmező készülékek új fajtáival, intézkedéseket kell tenni az apró közszükségleti cikkek egyes fajtáiban előforduló hiányosságok kiküszöbölésére, főleg a fémáru, mezőgazdasági eszközök és szükségleti cikkek terén. Široký elvtárs kon. gresszusi beszámolójában joggal bírálta, hogy ezen a téren a kormányhatározat teljesítésének eredményei nem kielégítők. Része van ebben a belkereskedelemnek is, amely nem volt képes következetesen biztosítani a kormánynyilatkozat e pontjának teljesítését. A május 7-i határozat teljes biztosítása érdekében, amelynek végrehajtásáért a miniszterek teljes mértékben felelősek, szükséges, hogy most a lehető legnagyobb mértékben fejlesszük a munkások, mesterek és technikusok kezdeményezését a lakosság részére termelt árucikkek gyártásában. Ezért szükséges, hogy az olyan üzemek mellett is megszervezzük a közszükségleti árucikkek termelését szolgáló műhelyeket, amelyek különben közszükségleti cikkeket nem termel, nek, de fölhasználhatják a különféle anyagfölöslegeiket, amelyek már saját termelésükben nem használhatók fel. A kohóiparügyi minisztérium felhívta termelő üzemeit, hogy tegyenek javaslatokat az új termékfajtákra, amelyeket még ebben az évben termelni és leszállítani tudnak. Kiderült, hogy az üzemekből számos olyan közszükségleti árucikk termelésével kapcsolatban érkeztek javaslatok, amelyekből eddig nincs elegendő a piacokon és amelyekkel megjavíthatják a lakosság ellátását. Az üzemek különböző árufajtákat kínálnak, mint csavarokat, szögeket, késeket, különböző reszelőfajtákat, nikkelezett korcsolyákat, mezőgazdasági eszközöket, lapátokat, ásókat, munkaeszközöket a kisiparosok részére, tehát túlnyomó részben olyan árut, amelyek utáni keres_ let még mindig nincs kielégítve, és amelyekből a gépiparügyi minisztérium, amelynek termelési programmjába ezen árufajták túlnyomó része tartozik, még nem juttat elegendő mennyiséget, vagy egyáltalában semennyit. A termelésben és az ipari árucikkek juttatása terén mostanáig néhány komoly hiányosság mutatkozik, amely a termelési minisztériumok egyes felelős dolgozóinak a közszükségleti árucikkek termelésével kapcsolatban elfoglalt hanyag álláspontjából ered. Némelyik iparügyi minisztérium nem elégíti ki megfelelő módon a kereskedelem követelményeit. Nem teljesíti a megkötött gazdasági szerződéseket sem. A reklamációk és a rossz árucikkek visszaküldése ellenére is sok esetben rossz minőségű áru kerül a fogyasztóhoz. A lakosság egyre növekvő szükségletei kielégítése terén előforduló hiányosságok oka a kereskedelem munkájának hiányosságaiban is kereshető, amelyeket Novotný és Širo- ký elvtársak kongresszusi beszámolóikban kifogásoltak. Különösen komoly hiányosság volt és az ma is, az árufogyasztás szervezésének túlságos központosítása és a szerződések, valamint a részlegszerződések megkötésének központosítása is, éspedig az árúcikkek részletes eg-ész évre szóló kijelölését előre. Az ilyen gyakorlat nem engedte meg és nem engedi meg ma sem, hogy tekintetbe vegyük a készletek fajtáit és még kevésbbé a fogyasztók keresletének még mindig nem eléggé fejlett és elmélyített megfigyelésének eredményeit. Az ilyen gyakorlat korlátozta és korlátozza a vállalat felelősségét és a z elárusító helyeken és a raktárakban dolgozók ezreinek kezdeményezését is. Ezért most olyan intézkedéseket teszünk, amelyekkel kiküszöböljük a központosí. tást az árufajták részletes választékának biztosításában. Pártunk és kormányunk gondot fordítva a dolgozók szükségleteinek egyre jobb kielégítésére, mindig nagy figyelmet szenteltek szocialista kereskedelmünk fejlődésének. A IX. kongresszus óta a szocialista kereskedelem rohamos fejlődésen ment át. A mult évben az egész áruforgalom az 1949. évhez viszonyítva 62 százalékkal volt nagyobb. Míg az állami és szövetkezeti keF. KRAJČÍR belkereskedelemügyi miniszter • reskedelem része az egész kiskereskedelmi áru forgalmában az ötéves terv elején nem egész egyharmad részt tett ki, ebben az évben elérte a 99.5 százalékot. Milyen további feladatokat tűz pártunk állami kereskedelmünk elé a jelenlegi időszakban az árucikkeknek a lakosság követelményei alapján való rendes biztosítása mellett? Az áruforgalom állandó növekedése megköveteli, hogy fokozatosan átépítsük a kereskedelem hálózatát, amely nem felel meg a fogyasztók egyre igényesebb követelésének a gazdag áruválasztékra, a gyor s és jobb kiszolgálásra és nem felei meg az elárusító helyekre érkező áru egyre növekvő térfogatának. Azért arról van szó, hogy a kis elárusító helyek szétforgácsolt hálózatából, amelyek a kapitalista gaz. „daság zűrzavaros viszonyai között keletkeztek, új, nagy, tökéletesen fölszerelt elárusiMűhelyekből álló hálózatot teremtsünk. Ezek lehetővé teszik a fogyasztók tökéletesebb kiszolgálását, a munka jobb és gazdaságosabb szervezését és a nagyobb kollektívákban az alkalmazottak politikai és szakmai színvonalának gyorsabb emelkedését is. Ez év első felében több mint 400 nagy, új, vagy átépített elárusító helyet helyeztünk üzembe. A tapasztalatok bizonyítják, hogy ez az út helyes. A kereskedelmi hálózat átépítésében nagy jelentőségük van a kereskedelmi áruházaknak. A kereskedelmi áruházakra hárul az a feladat, hogy a nagy élelmiszer elárusítóhelyek mellett képviseljék szocialista kereskedelmünk legfejlettebb formáját. Hogy az áruházak sikeresen teljesíthessék ezt a feladatot, a fejlődés új útjára térnek. Az áruházak egyes osztályain a különböző árufajták legszélesebb választékát bevezetik. Az áruházak egyes osztályain levő áruk választékának bővebbnek és gazdagabbnak kell lennie, mint a kereskedelmi hálózat többi elárusítóhelyein. Az áruházakba a legjobb minőségű áruk kerülnek. A nagy élelmiszer elárusítóhelyeken és az áruházakban most sokkal gyorsabban kiépítik a megrendelési osztályokat és sokkal gyorsabban megszervezik a megrendelt árunak a lakásba való szállítását, ahogyan erről Novotný elvtárs beszélt a kongresszuson. Ma mindenki előtt világos, hogy ahhoz, hogy teljes mértékben kielégíthessük a lakosság egyre növekvő szükségleteit, hogy megvalósíthassuk az árleszállítást, feltétlenül szükséges, hogy az államnak állandóan készenlétben tartott árukészletei legyenek. De az áruraktározási gazdálkodás eddigi állapota egyáltalában nem kielégítő. A kapitalisták nem hagytak ránk olyan raktárakat, amilyenekre szükségünk van. Az árut és így az élelmiszereket és különböző ideiglenes, nem megfelelő ideiglenes raktárakban raktározzuk, úgyhogy az áru gyakran megrongálódik, sőt néha előfordul, hogy megromlik. Ezért a kereskedelmi dolgozók figyelme most arra összpontosul, hogy az eddigi raktárakat maximálisan kihasználják, hogy lényegesen megjavuljon berendezésük és hogy a gazdasági föltételekkel, valamint az egyes kerületek és járások szükségleteivel összhangban új raktárak épüljenek. * A kereskedelem részéről még nemrégen is nem fordítottak megfelelő figyelmet a közös étkezés, éttermek, vendéglők, büffék, automaták, üzemi és iskolai éttermek berendezéseinek gyorsabb fejlődésére. Ezért most be kell hozni a lemaradást és gyorsan meg kell javítani a szolgálatot ebben a fontos ágazatban. Az első ötéves terv idején a közös étkezés forgalmának az összáruforgalomban való részvétele átlagban 2%-kal emelkedett. Gazdaságunk e jelentős szakaszának gyors fejlődését a vendéglátó üzemek meggondolatlan beszüntetése fékezte, amelyeket irodák létesítésére és más célokra vettek igénybe. Az 1948—1951-ig terjedő években csupán a cseh országrészekben 17.000 vendéglátó üzemmel csökkent a vendéglők és éttermek hálózata és annak ellenére, hogy az 1952. évben már megtették az első intézkedéseket ezzel a gyakorlattal szemben, -a vendéglátó üzemek száma még ugyanabban az évben további 3000 -rel csökkent. Ezért a kormány elhatározta, hogy az előfordult esetek egész sorában ezeket a vendéglőket, éttermeket, kávéházakat, büfféket és szállodákat viszszaadják eredeti rendeltetésüknek. A vendéglőkben, éttermekben most gyorsabban meg kell javítani az ételek minőségét és választékát, bővíteni kell a gyakran nagyon egyhangú étlapok változatosságát olyan ételek besorolásával, amelyeket halakból, rizsből, tésztafélékből, hüvelyesekből, tojásból, zöldségből és gyümölcsből készítenek. Feltétlenül meg kell javítani az üzemi éttermek munkáját, amelyekben körülbelül 1 és egy negyed millió munkás és alkalmazott étkezik. Itt arról van szó, hogy nagyobb rendet teremtsünk az üzemi éttermek gazdálkodásában, hogy maximálisan felhasználjuk a feldolgozott élelmiszereket az üzemi éttermekben tálalt ételek elkészítésére, hogy a konyhákban bevezessük az eredménynormákat és hogy az üzemi éttermekben gyors ütemben emeljük a szakácsok és a kiszolgáló személyzet képzettségét. Ugyancsak szükséges hathatós intézkedéseket tenni az üzemi éttermek gazdálkodásának megjavítására, ahol gyakran nagy és teljesen indokolatlan veszteségek fordulnak elő. Mindezzel, de főleg a szervezési intézkedések mellett elsősorban azt akarjuk elérni, hogy az üzemi éttermek jobb gazdálkodásából és munkájából végeredményben az ott étkező munkásoknak és alkalmazottaknak legyen előnyük. • A szocialista kereskedelem mát természeténél fogva összehasonlít hatatlanul gazdaságosabb, mint a kapitalista kereskedelem. De kereskedelmünket is egyre gazdaságosabbá kell tenni és csökkenteni kell az áruforgalom költségeit, mivel a kereskedelemnek is hozzá kell járulnia a rendszeres árleszállítás politikája sikeres megvalósításának ezen elkerülhetetlen föltétele megteremtéséhez. Az állami Kereskedelemben az utolsó négy év alatt csökkentettük az áruforgalomra eső költségeket. Míg az 1951. évben az áruforgalomra eső költségek 10.7 fillért tettek ki az elél", forgalom minden egyes koronája után, addig a mult évben 9 fillérre csökkent és erre az évre már csak 8.7 fillér van tervezve az elért forgalom minden egyes koronája után. A többmilliárdos forgalom mellett minden fillértöredék-megtakarítás minden korona forgalom után egészben véve nagy megtakaritásrkat jelent A gazdaságosság következetes érvényesítése a kereskedelemben megköveteli, hogy a legszélesebb mértékben alkalmazzuk a belüzemi hozraszcsotot a kereskedelmi vállalatokban is,_mint a szocialista gazdálkodás irányításának alapmódszerét. • Falvaink lakosságának ellátása teren fontos feladatok hárulnak szövetkezeti kereskedelmünkre. Szövetkezeti kereskedelmünk a falura összpontosítja tevékenységét, nagyobb mértékben fejleszti ott a megtelelő ipari árucikkfajták árusítását é« igy megteremti a termelesj és felvásárlási tervek teljesítésének és túlteljesítésének feltételeit, fokozza a szabadon árusítható mezőgazdasági termékek és az élelmiszer, valamint a könnyűipar részére szükséges nyersanyay 'k felvásárlását és így hozzájárui a falvak és városok lakosságának jobb ellátásához. De a fogyasztási szövetkezetek egész áruforgalmában mostanáig nagy része van az élelmiszer-árucikkek eladásának. Kedvezőtlen tünet, hogy a fogyasztási szövetkezetek a mult évben nem teljesítették az áruforgalom megszabott tervét és ebben az évben sem teljesítik. A tervteljesítés jelentős hiányossága mellett főleg az ipari árucikkek árusításának teljesítésében van lemaradás. Nem kétséges, hogy hatásos intézkedéseket kell tennünk a fogyasztási szövetkezetek munkájának megjavítására. • Az adott feladatok teljesítésének sikere vagy sikertelensége az emberektől függ. Szocialista kereskedelmünket az elmúlt évek folyamán és most is állandóan tisztítjuk a kapitalista és spekulációs elemektől. Az utolsó öt év alatt több tízezer dolgozó, főleg nők jöttek kereskedelmünkbe és pótolták az előző, gyakran nem megbízható kereskedelmi személyzetet. A nőknek a kereskedelmi alkalmazottak egész számában való részvétele ma kétharmad részt tesz ki.; Szocialista kereskedelmünket ma túlnyomó részben új emberek irányítják, a főosztályok és kereskedelmi vállalatok vezető dolgozói és igazgatói. Ma szorgos és áldozatkész dolgozóink vannak kereskedelmünkben, akik már bebizonyították, hogy képesek megbirkózni a nagy feladatokkal, pl. a jegyrendszer eltörlésénél és az összes eddigi árleszállításoknál. Ezek az áldozatkész dolgozók munkájukért teljes elismerést érdemelnek. De amint ezt már a Központi Bizottság márciusi ülésén is hangsúlyoz! ták, szükséges, hogy lényegesen fokozzuk a kiskereskedelmi hálózat elárusítóinak képzettségét és gondoskodjunk a szocialista kereskedelem jól képzett szervezőinek neveléséről Az elmúlt hónapokban megvalósítottuk az állami kereskedelem dölgozói szakképzettségének széles ellenőrzését. Kiderült, hogy állami kereskedelmünk vezető dolgozóinak túlnyomó többsége nem rendelkezik megfelelő szakmai, sőt általános műveltséggel sem. így pl. a kereskedelmi vállalatok igazgatóinak összszámából csak 1 százalék rendelkezik főiskolai képzettséggel. Középiskolai gazdasági képzettséggel az állami kereskedelem vállalati igazgatóinak összszámából csak 5% rendelkezik. Ugyanilyen mértékben elégtelen az áruszakértők képzettsége kereskedelmi vállalatokban, akik közül csak 6%-nak van gazdasági középiskolai végzettsége. Ezért készítenek elő most egy javaslatot olyan intézkedés megvalósítására, amelynek alapján egy éven belül a kereskedelem irányító tényezőinek 720 vezető dolgozóját kell iskolázni. Továbbá féléves tanfolyamok keretében körülbelül 300 kereskedelmi szakembert és specialistát kell kinevelni a kereskedelem részére, úgyhogy az elkövetkező öt év alatt a magasfokú szakképzettséget 3000 dolgozó sajátítsa el, akik ma felelősségteljes helyeken dolgoznak a kereskedelemben. • Pártunk X. kongresszusának összehívása nagy fejlődésre késztette dolgozóink alkotó kezdeményezését, amely a kereskedelem szakaszán is megmutatkozott a szocialista munkaverseny fellendülésében. A X. kongresszus tiszteletére csupán az állami kereskedelem szakaszán dolgozók 377 összüzemi kötelezettségvállalást tettek, a kötelezettségvállalásokat 35.000 egyén és 31.000 kollektíva tette, A kereskedelem dolgozói kötelezték magukat, hogy 44.5 millió korona összeget takarítanak meg. Nem kétséges, hogy a X. kongresszus határozatai az összes kereskedelmi dolgozókat arra irányítják, hogy tovább fokozzák a dolgozókról való gondoskodást, arra irányítják, hogy minden ereiüket népünk egyre növekvő személyi szükségletei maximális kielégítésére fordítsák. (A Rudé právoból )