Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-24 / 153. szám, csütörtök

1954. lúnius 24. UJSZg a rÄ nemzeti bizottság tagjának tömegkapcsolatáról A fogadónapok szervezése és célja __ Ä nemzeti bizottságokról szóló törvény nem magyarázhatja meg egészen aprólékosan azt, hogy ho­gyan szervezze meg a nemzeti bi­zottság tagja a néppel való kapcso­latát s hogy mily feladatok hárul­nak rá ebből kifolyólag. Mik tehát a tömegkapcsolat szervezésének módjai és céljai? A tömegkapcsolatok megszerve­zésének és fenntartásának többfajta módja van, így pl. a nyilvános ösz­szejövetelek, beszámolók, személyes látogatás, aktívák és fogadónapok útján. Most csak a fogadóórák szer­vezésére és céljára térünk ki, me­lyek a tömegkapcsolat egyik leg­közvetlenebb formáját képezik. Ki jelöli ki a fogadónapokat? A nemzeti bizottság tagjának fogadó­napját a NB tagjának közreműkö­dése mellett a nemzeti bizottság ta­nácsa jelöli ki. Milyen időközön­ként kell tartani fogadónapot? A nemzeti bizottság elnöke, elnök­helyettese és titkára hetenként egy­szer tart fogadónapot. A többi ta­gok havonként kétszer, míg a ki­sebb községekben nem kell külön fogadónapot kijelölni. A fogadónapokat mindig egy bi­zonyos napra kell kitűzni, pl. l-re, és 15-re. Ez azért fontos, mert igy a dolgozók biztosak lesznek abban, hogy a nemzeti bizottság tagját ott­találják, másrészt nem merülnek fel technikai nehézségek sem, azzal kapcsolatban, hogy hogyan értesít­sék a lakosságot a folytonosan vál­tozó fogadónapok megtartásáról. Ez a nemzeti bizottság tagjának is ér­deke, mert őmaga is aszerint osztja be idejét. Természetesen a nemzeti bizottság tagjainak pontosan kell megjelenniök a kijelölt fogadónapo­kon; ne forduljon soha elő, hogy azokon ne vegyenek részt. Ez alá­ássa a dolgozók bizalmát. Hol tartják meg a fogadónapot? A fogadónapokat a nemzeti bizott­Moszkvába érkezett a CsISz küldöttsége Június 21-én megérkezett Moszk­vába a szovjet ifjúság fasisztaelle­nes bizottságának meghívására a CsISz 25-tagú küldöttsége. A kül­döttséget Jaroslav Hejna, a CsISz Központi Bizottságának titkára ve­zeti. A történészek kollektív egy üttműkö dése A cseh és szlovák történészek munkakonferenciája, amelyen részt vettek a Szovjetunió, Magyaror­szág, Lengyelország, Románia és a Német Demokratikus Köztársa­ság történész-küldöttségei, kedden, e hó 22-én este fejeződött be Smo­lenicében dr. Josef Maceknek, a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia történelmi intézete igazgatójá­nak záróbeszédével s annak a ha­tározatnak kihirdetésével, amely­ben nemcsak az ötnapos tárgyalá­sok eredményeit értékelték, hanem megszabták a végleges szövegek kidolgozásának határidejét is és megállapították a fő munkafelada­tokat a cseh és szlovák történé­szek legközelebbi munkaidőszakára vonatkozólag. Külön értékelték a külföldi történészeknek a vitában való részvételét főleg azért, hogy éppen az ő vitahozzászólásaikban nyilvánult meg a hasznos és szo­ros együttműködés történészeink és a népi demokratikus országok, valamint a Szovjetunió történészei között, akik a csehszlovák történé­szekéhez hasonló munkákon dol­goznak. A munkakonferencián megegyeztek a további konkrét együttműködés lehetőségeiben a hasonló vagy közös feladatok meg­oldására vonatkozólag, a béketá­borhoz tartozó nemzetek történe­lemtudománya érdekeinek egysé­ge szempontjából. A cseh és szlo­vák történészek smolenicei munka konferenciája rámutatott a törté­nelemtudományunk alapfeladatai­val kapcsolatos kollektív együtt­működés nagy jelentőségére és előnyeire, de egyúttal rámutatott a hiányosságokra is és utat muta­tott e hiányok kiküszöbölésére. ság elnöke és elnökhelyettese a NB épületében tartja meg, akár város­ról, akár faluról van szó. A többi tagok fogadónapjukat saját vá­lasztókerületükben tartják és pedig abban az épületben, melyet erre a célra a NB tanácsa kijelölt. Lehető­leg mindig ugyanaz a helyiség áll­jon a fogadónapok rendelkezésére és ne költöztessék azt egyik hely­ről a másikra, mert ez is elkedvet­lenítheti a polgárokat. Hogyan kell tudatni a lakosság­gal a fogadónapok idejét és helyét? A NB tanácsa köteles a lakosságot kiértesíteni arról, hogy hol és mi­kor tartják meg a NB tagjai fogadó­óráikat. Ez történhet rádió, újság, szóbeli kihirdetés útján is. Minden­esetre jót tesz, ha ennek a kiértesí­tésnek tartós nyoma is marad: így pl. falragaszokat, hirdetményeket kell használni, a fogadóhelyiséget táblával kell megjelölni, a legfor­galmasabb utcákban hirdetőtáblá­kat felállítani. Ez különösképpen a városokra vonatkozik. Nem szabad azonban a népszerű­sítést túlságosan gépiesen végezni és mindent csak a nemzeti bizott­ság tanácsára, a hirdetőtáblákra és nyomtatványokra bízni. Legyen a NB tagja sajátmaga is leleményes, értesítse ismerőseit, a házban lakó­kat, helyezzen el hirdetést a válasz­tókerületekben lévő leglátogatot­tabb üzletek kirakataiba, stb. A fogadónapok népszerűsítésében a NB tagjának nagy segítségére lehet a pártszervezet, a forradalmi szak­szervezeti mozgalom, a nagyobb üzemek és hivatalok, amelyek al­kalmazottaikkal, illetve tagjaikkal közölhetik a fogadónapok idejét és helyét. Az is jól hat, ha a NB tagja az aktívák segítségével a választó­kerületen belül minden lakóházban észrevehető helyen hirdetményt helyez el a fogadónapok megtartá­sáról. Fokozzuk a mezőgazdaságban dolgozó kommunisták szaktudását A korai burgonya­beadások kedvező beszámítása A begyűjtési minisztérium — a szlovákiai meghatalmazott közli, hogy a legújabb módosítás alapján megváltozik a korai burgonyabe­adásoknak az 1954. február 23-i 67/1954. Ú. v. számú hirdetmény­ben foglalt beszámítása. Vissza­menő hatállyal a korai burgonya­beadásokért a következő beszámí­tások érvényesek: Beadások 1954. VI. 25-ig 1.6, 1954. VI. 26-tól VI. 30-ig 1.5, 1954. VII. 1-től VII. 5-ig 1.3, 1954. VII. 5-től VII. 10-ig 1.2, 1954. VII. 11-től VII. 15-ig 1.1. Ez a beszámítás az összes szekto­rok beadásaira, tehát az állami bir­tokokra, az EFSz-ekre és az egyéni­leg gazdálkodó földművesekre is vonatkozik. A begyűjtési minisztérium egy­idejűleg felhívja a figyelmet arra, hogy a korai burgonyánál egészen a visszavonásig érvényes a 102 ko­rona begyűjtési ár 100 kg után. A begyűjtési árat a valóban beadott burgonyamennyiségért fizetik ki (a fizikai súlyért, nem pedig a be­számított súlyért). Az érvényben levő minőségi nor­mák alapján június végéig be lehet adni az összes idejében beérett ko­rai burgonyafajtákat, amelyeknek átlagos nagysága legkevesebb 3 cm kell, hogy legyen. A PETRŽALKAI nyolcéves ma­gyar tannyelvű középiskola igaz­gatósága felhívja a szülők figyel­mét, hogy a beiratások június 26­án, 28-án és 29-én lesznek az isko­la Sztálin-utca 45. szám alatti iro­dájában. Az iskola szeptember elsejével kibővül és teljes külön nyolc osz­tállyal rendelkezik majd. Tehát az összevont osztályok a jövő évben már külön osztályok lesznek. A SZENCI JÄRAS pártaktívája megvitatta mindazokat a fontos kérdéseket, amelyek az ipari és fő­leg a mezőgazdasági termelés eme. lésére vonatkoznak. Kugler elvtárs ismertette Široký elvtárs beszé­dének azt a részét, mely­ben foglalakozik a mezőgazda­sági termelés lényeges fokozásával. Rámutatott a szenei járásban elő­forduló hiányosságokra is a nemzet­gazdaság különféle szakaszain. Be­szélt a párt alapszervezeteiben fenn­álló hiányosságokról, a párt- és kor­mányhatározatok teljesítésének el­hanyagolásáról, ami egyik fő oka annak, hogy a mezőgazdaság és az ipari termelés között olyan nagy a százalékkülönbség. Ezért most az aktívának az a legfontosabb feladata, mondotta Kugler elvtárs, hogy a fegyelem kérdését sokkal komolyabban ve­gyék, mert csak így fogjuk tudni teljesíteni azokat a feladatokat, me­lyeket pártunk X. kongresszusa ki­tűzött számunkra. Majd az EFSz­kel és az állami birtokokkal foglal­kozva, megállapította, hogy nem fordítottak elég gondot a takar­mányalap biztosítására, ezért fölhív­ta a kommunistákat, hogy az alap. szervezetekben tüzetesen tárgyalják meg, hogyan fogják megteremteni az előfeltételeket a takarmány ter­melésének fokozásához. Kugler elvtárs felhívta az aktíva figyelmét arra, hogy minden egyes kommunista jól tanulmányozza át Široký elvtárs beszámolóját és an­nak alapján tárgyalják meg a ten­nivalókat. A vita folyamán Krajcán elvtárs megjegyezte, hogy Kugler elvtárs beszámolójában helyesen mutatott rá egyes hiányosságokra, legfőkép­pen a takarmányai ap biztosításának terén, mivel több helyen a földmű­vesszövetkezeteknél a helytelen mun­kamegosztás miatt nem képesek el­végezni azokat a sürgős mezőgaz­dasági munkákat, melyek előfelté­telei annak, hogy biztosítani tudják a takarmány növelését. Sok helyen nincsen még a cukorrépa bekapálva és teljesen el van borítva gazzal. TÖBBEN FELSZÓLALT Ali ab­ban az értelemben, hogy egyes EFSz-ek elnökei nagyon sok funk­cióval vannak megbízva, illetve sok funkciót vállalnak magukra és ezért nem tudnak kellőképpen foglalkozni a szövetkezet helyes irányításával és vezetésével. Ezért azt javasolják, hogy az ilyen elvtársakat föl kell menteni azoktól a funkcióktól, ame­lyeket más elvtársak is elvégezhet­nének. Így- lehetővé tesszük, hogy ezek az elvtársak sokkal nagyobb gondot fordíthassanak a szövetkezet helyes gazdálkodására. Kifogásolták többen azt is, hogy a szövetkezet­ben megszervezett szocialista verse, nyek sem helyi, sem járási méretben nincsenek rendszeresen értékelve és e miatt a dolgozók munkaerkölcse erősen hanyatlik és ez károkat okoz a termelésben. Kifogásolták továb­bá azt is, hogy egyes funkcionáriu­sok és az EFSz vezetőségi tagjai sokszor tesznek olyan ígéreteket a dolgozóknak, amelyeket nem tudnak teljesíteni, vagv pedig ha tudnák is, nem teljesitik őket. Elsősorban a kommunistáknak a feladata, hogy az ilyen hiányosságoktól óvják ma­gukat és másokat is meggyőzzenek arról, hogy helytelenül cselekedtek akkor, amikor olyan ígéreteket tet­tek, amelyeket nem váltottak be. Egyes felszólalók azt javasolták, hogy a gépállomás vezetősége ne cserélje olyan gyakran a szövetke­zetekben már bedolgozott traktoris­tákat, kombájnvezetőket, mert ez­zel csak hátráltatják a munka si­keres előrehaladását. Azután rámu­tattak arra, hogy rossz vért szül az a helytelen intézkedés, hogy a szö­vetkezet tagjai a legnagyobb mun­kaidőben nem kapnak előleget egyes szövetkezetekben. Azt javasolják, hogy vizsgálják felül, ki az oka en­nek a helytelen intézkedésnek. Egyes elvtársak megállapították, hogy jó munkamegosztással és a szovjet tapasztalatok átvételével már eddig is nagyon szép eredményeket tudnak elérni és ezért javasolják, hogy ezen a téren több előadást tart-' sanak agronomusaink és zootechni­kusaink, hogy ezzel is elősegítsük a tejhozam és az állattenyésztés fo. kozását. A járási instruktorok kivá­lasztásánál pedig jobban kell ügyel­ni arra, hogy az instruktorok mi­lyen mértékben ismerik a mezőgaz­dasági problémákat, nehogy meg­történjen olyan eset, mint legutóbb, hogy az instruktor nem tudott ta­nácsot adni a szövetkezet tagjainak egyes gazdasági kérdésekben. GYURKOVICS ELVTÁRS, a párt­iskolázás propagandistáinak szemi­náriumvezetője, beszámolt a pártis­kolázás eredményeiről és hiányossá­gairól, kijelentette, hogy a jövőben a propagandistákat jobban meg kell válogatni, mert a mult időben több propagandista nem jól végezte fel­adatát. Nem járt a szemináriumok­ra ég e miatt nem tudta úgy irányí­tani a pártiskolázást, mint ahogy kellett volna. Már pedig ha mind­azokat a feladatokat teljesíteni akarjuk, melyeket a párt X. kon­gresszusa kitűzött, ezt elsősorban is a marxizmus-leninizmus elsajátításá­val, tagjainak és a dolgozók politi­kai nevelésével érhetjük el. Az aktíván beszéltek a hiányos­ságokról, de nem beszéltek arról, hogyan fogják megvalósítani és tel­jesíteni saját munkahelyelken azo­kat a célkitűzéseket, amelyeket a párt X. kongresszusa tűzött ki. Nem beszéltek arról, hogyan fogják a tagságot és a többi dolgozókat moz. gósítani a cél elérésére és hogyan fognak a többi tömegszervezetekkel együtt meggyőző munkát kifejteni a lakosság körében ezeknek a fel­adatoknak az elvégzésére. Most a legfontosabb feladat, hogy összehív­juk a pártbizottságokat és taggyű­léseket és ott megtárgyaljuk a kon­gresszus által hozott határozatok teljesítésének előfeltételeit. Azután Kugler elvtárs az aktíva előtt ismertette azokat a legköze­lebbi fontos feladatokat, amelyeket azonnal meg kell valósítani. AZ ELŐADÓK azonnal áttanul, mányozzák Široký elvtárs beszámo­lóját és ennek alapján kidolgozzák terveiket. Az alapszervezetekben rendet kell teremteni, mind a szer­vezési, mind az adminisztráció te­rén. A szövetkezetben készítsenek gazdasági terveket a kongresszus határozatainak értelmében a me­zőgazdasági termés növelése ér­dekében. Össze kell hívni falvalnkban a kommunistákat és a tömegszervezetek vezetőit és ott megtárgyalni ezeknek a feladatok­nak a teljesítését. Biztosítani kell falvainkban az aratási munkák si­keres elvégzését és a felvásárlást. Szigorúan kell ellenőrizni a határo­zatok teljesítését. Rabay Ferenc Minél többször kapálunk, annál több a termés A somorjai járás pártbizottsága plenáris ülésén megvitatta a X. pártkongresszus által kitűzött fel­adatokat. A felszólalásokban főleg a mezőgazdasági kérdésekkel fog­lalkoztak, mert a járás mezőgazda­sági jellegű. Oujedzska elvtársnő, járási agro­nómus, Hruscsev elvtárs kongresz­szusi beszéde alapján megállapí­totta, hogy a somorjai járásban sem használják ki eléggé a kísér­leti állomást és a szakemberek tudását. Ajánlja, hogy havonként egyszer hívják össze az EFSz-ek és traktorállomás agronómusait szak­iskolázásra, hogy többet segíthes­senek a szövetkezetek tagságának és általában a falu népének. Annak, hogy sok esetben nem terem a föld úgy, ahogy azt tervezik, mi ma­gunk vagyunk az okai — mondotta. Nem jól műveljük meg a földet. Nem műtrágyázunk, még a lehető­ségeink keretében sem. Nem tart­juk be az agrotechnikai határidőt, nem öntözünk. A földet aratás után azonnal meg kell művelni Ez egyik feltétele a jó termésnek. Nemcsaki hogy nem igyekszünk eléggé ön­tözőberendezéseket építeni, de még a magángazdálkodók által kiásott kutakat sem használjuk kí. E hiá­nyosságainknak véget kell vetni. A hús- és tejtermékek emelésének biztosítása, mely dolgozó népünk életszínvonala további emelésének egyik előfeltétele, éppen e napok­ban minden erőnk latbavetését meg­követeli. A takarmánybegyűjtést, a szilázsolást, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya ide­jében való megművelését, mert csak így tudunk kellő mennyisé­gű takarmányt biztosítani állatál­lományunknak. A malinovoi párt­tagok már februárban meggyőzték a falu lakóit a kapálások fontos­ságáról. Ahányszor kapálunk, any­nyiszor emeljük néhány száz kilo­grammal a hekárhozamokat. Tehát nemcsak kétszer, mint ahogy az már náluAk begyökeredzett szo­kás, de négyszer-ötször is meg kell kapálni a földet, hogy a kultúrnö­vények kapják meg a jó terméshez szükséges anyagokat a földből, nem pedig a gaz. Az őszi árpa, sőt a rozs helyére is kukoricát lehet és kell ültetni, — mondotta az egyik felszólaló. Van kukoricafajta, mely 90—100 nap alatt megterem. Ne­künk pedig, ha gépekkel dolgozunk, a learatás után még 120 nap áll rendelkezésünkre. Legrosszabb eset_ ben pedigi. ha mégsem érne be a kukorica, tejesállapotban leszilá­zsoljuk. Ennél jobb takarmány ser­tésnek és szarvasmarhának alig van, — mondották az elvtársak. Hornyák elvtárs felszólalásában a gép- és traktorállomások minő­ségi munkája megjavításának kér­désével foglalkozott. Ha gépeink jó munkát végeznekj, alkalmazá­sukra nem nehéz rávenni a dolgo­zó parasztságot. Most, amikor a kombájnnal való aratást akarjuk terjeszteni, ez nagyon fontos kér­dés. A múltban, sajnos még párt­tagok között is akadtak olyanok, akik ellenezték a kombájnnal való aratást, mert szerintük sok utána a szemveszteség. Az elvtársaknak szakember bebizonyította, hogy az önkötzőgéppel végzett aratásnál aránylag több a szemveszteség, mint a kombájnos aratásnál. Igy hektáronként a veszteség csupán ó kg. A járás pártvezetőségének most oda kell hatnia, hogy aktí­vák, taggyűlések, instruktorok és más lehetőségek segítségével meg­győző munkát fejtsenek ki a kom­bájnnal való aratás érdekében. Feltétlenül fontos, hogy az alap­szervezetek konkréten foglalkozza­nak a személyes agitáció kérdésé­vel. Minden kommunistának agi­tátornak kell lenni.- Ha minden ta­gunkat és minden becsületes pár­tonkívülit is bevonunk az agitációs munkába, kellően biztosítjuk poli­tikai tudásuk fejlesztését, ezen a téren is győzni fogunk. Ez bebi­zonyult a május 16-iki választá­soknál, — mondotta Mihalik elv­társ. , A plenáris ülést Ocsovszky elv­társ értékelte ki, a kerületi párt­bizottság megbízásából. Záróbeszé­dében főleg a tavaszi munkálatok második részének és az aratási munkálatok idejében való elvégzé­sének, a takarmányalap biztosítá-; sának fontosságát hangsúlyozta. A plénum elhatározta, hogy a felmerült problémák mielőbbi meg­oldása érdekében, járási iskolázás keretében emelni fogják a járás­ban dolgozó agronómusok és zoo-" technikusok szaktudását. Hogy a X. kongresszus által ki­tűzött feladatokat a járásban min­den párttaggal mielőbb ismertes­sék, még ezen a héten minden alap­szervezetben megtartják a taggyű­léseket. A legfontosabb szerveze­tekben a taggyűlések színvonalának biztosításáért a plénum egyes tag­jai vállaltak felelősséget. Száraz Józset

Next

/
Oldalképek
Tartalom