Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-18 / 148. szám, péntek

» 8 ül SZO 1954. június 18. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa hez. A munkások persze joggal mutatnak rá, hogy micsoda pazarlás folyik itt. Olyan esetek is előfordulnak, hogy a munka során kereszteződnek az egyes mun­kálatok vonalai, pl. az épített út, vízveze­ték, csatornázás, vasúti kitérő, stb. Az egyes üzemek körömszakadtáig tiltakoznak az el­len, hogy megszakítsák munkájukat, meg­változtassák a technológiai menetet. Az ilyen eseteknek az az oka, hogy minden üzem a másiktól függetlenül tervezi mun­káját, ennek megfelelően szervezi meg a munka — gyakran igen kevéssé gazdasá­gos — menetét. Minden nemzeti vállalatnak külön anyag­raktára is van az építkezésen. De gyakran előfordul, hogy a dolgozók a munkahelyük­höz legközelebb eső halomról viszik az anyagot, tekintet nélkül arra, hogy melyik üzem anyagkészletéről van szó. Ennek kö­vetkeztében fogyatékos a készletek nvil­vántartása, amit lelkiismeretlen dolgozók igen gyakran a nemzeti vagyon meglopá­sára használnak fel. Ugyanez vonatkozik a szerszámokra, és egyéb apró felszerelésre is. Napirenden vannak a civakodások a különböző üzemek munkásai és egyéb dol­gozói között. Igen fontos a bérpolitika kérdése is, mert ugyanazért, vagy megk&zelíinetőleg ugyan­azért a munkáért gyakran nem ugyanazt a bért fizetik. Az a vállalat, amely helyes bérpolitikát követ, betartja az egész szak­mára érvényes normákat és a munkaidőt, természetesen hátrányos helyzetbe kerül az olyan üzemmel szemben, amely megsérti a végzett munka szerinti díjazás elvét, sok esetben feketebéreket fizet, nem harcol a munkamulasztás és egyéb visszaélések el­len. Az építőmunka felaprózása növeli az önköltségeket, az adminisztratív és gazda­sági költségeket is. A munka előkészítését és a technológiai folyamatok kidolgozását szintén minden egyes üzem önállóan, kü­lön-külön végzi. Persze, minden vállalat a maga vonalán küldi ki az építkezésre ellenőreit és egyéb látogatóit, így aztán előfordul, hogy ugyan­azon a napon ugyanazon az építkezésen két- vagy három építővállalat igazgatósá­gáról gyűlnek össze a műszaki dolgozók, ' esetleg találkoznak a különböző miniszté­riumok főosztályairól kiküldött termelési felügyelők, amire aztán joggal mutatnak rá a munkások. Az ilyen viszonyok között a CsKP és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szer­vezetei szétforgácsolódnak és nem dolgoznak úgy, ahogy a párt alapszabályzata megkö­veteli. A kommunisták sokkal jobban dol­goznának, ha az építkezéseknél csak egy épí­tővállalat működne, mégpedig azért, mert mindnyájan egységes vezetés alatt, egy pártszervezetbe tömörülnének. A pártszer­vezet ereje és befolyása egységesebben és határozottabban jutna kifejezésre. A jelen­legi szétforgácsoltságban minden üzem párt­szervezete, amennyiben egyáltalában van ilyen, csak a maga szűkkörű problémáit, old­ja meg, tekintet nélkül a másik építőüzem szervezetére. A felsorolt hibák és még számos más fogyatékosság arra kellene, hogy ösztönöz­zön bennünket, hogy fontolóra vegyük az építőipari üzemek jobb megszervezésének és szerkezetének kérdését. Sokkal üdvösebb volna, ha az építőipart nem forgácsolnánk -szét és ha a kerületben minél kevesebb építőipari vállalat működne. Ebben az esetben megfelelően kihasznál­nának minden műszaki és adminisztratív dolgozót. Az építőipar tervezése is sok­kal egyszerűbb lenne. A munka megszerve­zését, a technológiai folyamatok kidolgo­zását sokkal felelősségteljesebben, gazdasá­gosabban végeznénk el és nem következne be annyi zavar a munkák során. A munka megszervezésének és a technológiai folya­matoknak az ellenőrzése sokkal könnyebb lenne és jelentősen csökkentihetnénk az irányító szervek számát is. Az építőipar munkája ezáltal lényegesen olcsóbb lenne, minősége megjavulna, a munkások pedig nagyobb termelékenység mellett többet ke­resnének. A szakosított vállalatok létesí­tésé csak a szocializmus nagy építkezésein célszerű, amilyenek a vízierőmű-telepek, a Klement Gottwald-Ktohóművek, stb. A kisebbméretű építkezéseknél ez a szakosítás okszerűtlen és indokolatlan, rendkívül megnehezíti az építőipar munká­ját és kedvezőtlen hatással van egész nép­gazdaságunkra. Č. Hruška elvtárs felszólalása Pártuink X. kongresszusa népünk számá­ra nagy és történelmi jelentőségű esemény. Fontos esemény, mert ezen a nagyjelentő­ségű kongresszuson pártunk megoldja a szocializmus építésének új feladatait, mind az ipar, mind pedig a mezőgazdaság terén és ez további lépést jelent hazánk dolgozó népe jólétének megteremtésében. Ahhoz, hogy felépíthessük a szocializmust és jólétet teremthessünk, erős hadseregre is szükségünk van. A nagy Lenin azt mondotta, hogy ha a munkásosztály uralkodni akar és kezében akarja tartani a hatalmat-, hadseregre van szüksége, mégpedig sokkal jobb hadsereg­re, mint amilyen a burzsoáziának volt és van. És ez érthetően érvényes államunkra is, abban az időszakban, amikor még fenn­áll a békét vesszélyeztető imperializmus. És nekünk már van ilyen hadseregünk. A modern fegyverek és katonai techni­ka korszakában a lakosságnak készen kell állnia állama védelmére, otthonainak, üze­meinek, iskoláinak és életének védelmére. Ezért a párt és a kormány elhatározta a Hadsereggel Együttműködő Szövetség meg­alakítását, amely népünk honvédelmi és hazafias nevelését szervezi. Ez a szövetség többszáz klubot alakított a motorosok, rá­diósok, repülők, vitorlázó repülők, lövé­szek klubját és másokat, amelyekiben fő­leg az ifjúság honvédelmi kiképzést nyer és felkészül hazánk védelmére. Igaz, a honvédelmi nevelésben szövet­ségünk még egész sor hiányosságot mu­tat, amelyeket nagyon gyorsan ki kell kü­szöt>ölni. Ezek a hiányosságok elsősorban abban állanak, hogy funkcionáriusainknak nincsen elég tapasztalatuk a honvédelem megszervezésében és a tömegmuinka, vala­mint szervezési munka megvalósításában. Az új szövetség gyenge pontja továbbá az is, hogy a Sväzarm más szervezetektől számos bürokratikus módszert vett át, ame­lyektől lehető leggyorsabban mentesülnie kell. Ezért a Sväzarm-nak szüksége van arna, hogy a pártszervezetek jobban segít­sék a honvédelmi nevelés megszervezésében" yalamint a tömeg- és szervezési munka meg­szervezésében az eddiginél. Tudjuk, hogy a pártszervezeteknek nagyon komoly és fon­tos országos, közéleti és pártfeladataik van­nak. Úgy véljük azonban, hogy a lakosság honvédelmi nevelése szintén nem utolsó helyen álló feladait és hogy a pártszer­vezeteknek e feladatokkal is komolyan fog­lalkozniok kell. A CsKP némelyik kerületi és járási bi­zottsága nagy mértékben segíti a Sväzarm szervezeteit és ellenőrzi munkájukat. Igy van ez a plzem, brnói, prágai és néhány más kerületben. Igaz, hogy a CsKP kerületi bizottságai­nak egész sora nem találta meg a jó vi­szonyt a honvédelmi neveléshez és ezért gyakorlati segiUséget sem nyújtott neki. Ha azonban meg akarjuk javítani a honvédel­mi nevelést, Iszükséges, hogy a pártszerve­zetek találjamBfc erre megfelelő iidőt, lép­jenek kapcsotokba a Sväzarm kerületi bi­zottságaival, tájékozódjanak tevékenységé­ről és igyekezzenek segíteni nekik és így biztosítani munkájuk állandó ellenőrzését. • A CsKP Központi Bizottsága nagy fon­tosságot tfiäajdonít a testnevelésnek és a siportnak. A testnevelés terén folytatott munkát fimtos pá rtf eladatnak kell tarta­ni és ezzel a feladattal alkalmas dolgozókat és bevált pártszervezőket kell megbízni, akik tapasztalatokat szereztek a proletár testnevelés mozgalma terén. Segíteni kell őket és a rájuk bízott feladatok teljesítését rendszeresen ellenőrizni kell. E feladatok teljesítésénél fontos, hogy a ROH-ban és a CsISz-ben levő kommunisták megjavítsák a dolgozók körében, főleg az ifjúmunkások között végzett tömeg- és agitációs munkát a sipout terén is. E. Zátopek őrnagy érdeméből, továbbá Doležali és Jungwirtíh sportolók érdeméből 1953-ban és 1954-ben több könnyűatlétikai világcsúcsot értünk el, amelyek a csehszlo­vákiai könnyűatletikát nemzetközi viszony­latban az elsők közé állították. A Testnevelési és Sportügyi Állami Bi­zottságban levő kommunistáknak minded­dig nem sikerült döntő fordulatot elérniök abban, hogy teljesen kihasználják mind­azokat a lehetőségeket, amelyeket a párt és a kormány nyújt. Ami a tömegszerűsé­get illeti, az állam és a ROH is jelentős összegeket fordítanak a testnevelés és a sport fejlesztésére. Ennek azonban nem fe­lel meg a ROH sportmozgalmának szín­vonala, amely mindeddig alacsony fokon állt. Nem sikerült még az aktív testneve­lésbe bekapcsolni a dolgozók, főleg az üze­mi dolgozók többségét. A Szokol ÖSSZ-nak sem sikerült eddig eredményesen behatolnia a falvakba és ott a testnevelési és sportmozgalmat terjesz­teni. A járási testnevelési és sportbizott­ságoknak, valamint a CsISz-ben levő kom­munistáknak kellene arra törekedmiök, hogy minden egyes faluban alakuljon testneve­lési alakulat, amely a testnevelés és a sport mellett segítené a falvak kulturális és politikai életének emelkedését. Az iskolaügy terén, aihol a legjobb fel­tételek vannak a fiatalemberek tömeges bekapcsolására a testnevelésbe és a sport­ba, szükséges volna, hogy a tanítók, a szü­lői és iskolabaráti egyesületek, valamint ifjúsági szervezetek segítségével kiépüljön az önkéntes testnevelés tömeges támasz­pontja, amely az iskolás ifjúságot a haza egészséges és lelkes védőivé nevelné. Az önkéntes dolgozó káderek nevelésében sem sikerül előrehaladni. Szeretném a fi­gyelmet felhívni arra, hogy a jövő évben lesz az első országos Spartakiáda. Tekin­tettel erre a nagy országos testnevelési és sportakcióra, szükséges, hogy minden kommunista és pártszervezet segítsen tel­jesíteni a pártfeladatokat és biztosítani, hogy minden testnevelési szakaszon és alakulatban felhasználják az önkéntes dol­gozók, a nem-kommunisták összes tapasz­talatait és következetesen az első orszá­gos Spartakiáda tervének teljesítésére összpontosítsák figyelmüket, úgyhogy 1954. szeptember l-ig bevégezzék az összes alap­vető szervezési és sport-technikai előkészü­leteket és hogy ezzel a naippal az egész államiban megkezdődjék a Spartakiáda manifesztációs, tömeges begyakorlása. A kommunista párt X. kongresszusa nagyon fontos hazánk további fejlődése szempotnjából. A tömegszervezetek, mind a honvédelmi, mind pedig a testnevelési és sportszervezetek, kötelezik magukat, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kon­gresszusának határozatait teljesíteni fogják. Ezért a tömegszervezetekben lévő kommu­nistáknak nagyon tevékenyeknek és kez­deményezőknek kell lenniök, hogy teljesít­sék a X. kongresszus határozatait. N. Schmotzer elvtárs felszólalása Az 1955. évi terv összeállítására vonat­kozó irányelvek feltételezik a vasérc fej­lesztését. Az irányelvek feltételezik, hogy a fejtés lényeges gépesítésével, valamint a földtani kutatómunkálatok fejlesztésével teljesítsük fokozott feladatainkat. Kassai kerületünk jelentős helyet tölt be az ércfejtésben. Vas- és mangánércben gazdag kerület vagyunk. Noha bányáink vasércfejtése lényegesen növekedett, nem tudtuk biztosítani a terv egyenletes tel­jesítését, sőt egyes hónapokban jóval 100 százalékon alul teljesítettük. Igy például 1953-ban egyedül Rudüanyban teljes há­romhónapi fejtéssel maradtunk adósok nép­gazdaságunknak. A terv nemteljesítésének fő oka az, hogy az üzemi pártszervezetek nem töltik be az őket megillető szerepet. A kommunisták nem mindig állnak a haladó munkamód­szerek bevezetésének és alkalmazásának élén, a dolgozók magasfokú munkaerkölcsé­ért, a munkamulasztás és az egyes üze­meinkben nagy méreteket öltő munkaerő ­hullámzás elleni küzdelem élén. A rudfta­ni üzemben például 1954 májusában 5.9 százalék volt az igazolatlan munkamulasz­tás. A pártszervezetek sok üzemiben nem tar­tottak rendszeres bizottsági és taggyűlése­ket. A kommunisták nem vesznek aktívan részt a terv nemteljesítése okainak meg­tárgyalásában és a hiányok kiküszöbölésé­ben. Nem erősítették az igazgatók és a mű­szaki dolgozók tekintélyét. Érthető, hogy ilyen állapot mellett nem irányították a a tömegszervezeteket, különösen a Forra­dalmi Szakszervezeti Mozgalmat és a Cseh­szlovákiai Ifjúsági Szövetséget, ami meg­bénította a tömegpolitiikai munkát. A terv nemteljesítésének további oka a nehéz és fárasztó munkák gépesítésének alacsony foka, a munka rossz megszervezése, a termelés alacsony színvonala és gyenge irányítása, csekély a személyi felelősségér­zet, valamint a rossz bérpolitika, amely megakadályozza az egyedül helyes alapelv­nek — mindenkinek végzett munkája, mennyisége és minősége szerint — érvénye­sülését. A szocialista munkaverseny segít bennünket a rozsnyói járás tervének telje­sítésében. A dernői és a dobsinai bányászok túlteljesítették a X. kongresszus tiszteletére tett felajánlásukat. A szocialista munkaver­seny az iglói járásban js hasonló eredmény­nyel járt. Üzemeink szocialista munkaver­senyének azonban hiányosságai is vannak. A versenyt nem ellenőrzik és értékelik keliőképpen. Rudňanyban nem teljesítettük a X. kongresszus tiszteletére tett összüzemi felajánlásunkat. 13.000 tonna terven felüli kitermelt érc helyett 10.000 tonna lema­radásunk van. A terv egyenletes teljesítése tekintetében további hiányosságunk különösen a rozsnyói járásban az, hogy a kohászati és ércbánya­ipari minisztérium nem veszi tekintetbe az üzemeknek a fárasztó munkák gépesítésé­re tett javaslatait. Rudňanyban oly nagyfo­kúan gép. ;ítették a föld alatt végzett fá­rasztó munkákat, hogy a legutóbbi hóna­pokban a vasércfejtés 75 százalékát géppel és új munkamódszerekkel végezték. A gé pesítés és az új szovjet módszerek beve­zetése a felszíni bányákba, az osztályozók­ba és a pörkölőkemenoékbe azonban na­gyon is elégtelen. A kitermelt ércnek kez­detleges módon való feldolgozása fékezi a feladatok teljesítését a pörkölt érc minősé­ge tekintetében és veszélyezteti munkásaink* biztonságát és egészségét. A kohászati és ércbányaiiparügy i minisztérium azonban semmit sem tett e szakaszon. A választási kampány kerületünkben is az egész kerületi pártszervezet és a pár­tonkívüliek aktivitásának fokozódását je­lentette. Ez az aktivitás konkréten alko­tófeladataink teljesítésében nyilvánult meg. A terv teljesítése a választási kampány­ban lényegesen fokozódott. A szepesi vasérc­bányák márciusban 100.3 százalékra telje­sítették fejtési tervüket. Kitűnt: nincsenek olyan nehézségek, hogy ne tudjuk telje­síteni a tervet. Fontos az is. hogy a földtani kiutatás job­ban teljesítse feladatait a vasérotartalé­kok biztosításában. Végre kell hajtani első­sorban az egész földtani kutatás újjászer­vezését, egységes vezetés alatt kell egyesí­teni az alapvető és az adott viszonyokra alkalmazott kutatást. Az eddigi hiányos­ságokból kitűnik geológiai felkészületlen­ségünk, ami veszélyezteti a vasérckészletek növelése tervének teljesítését. E hiányossá­gok kiküszöbölhetők, ha új szovjet módsze­rekkel, főleg geofizikális és aerogeológiai módszerrel, főleg a, tekintetbe jövő vidéke­ken, gyorsan és előnyösebben valósítjuk meg a kutatást. Az egyre terjedő fúrási kutatás érdeké­ben kutatóintézetet kell építeni a fúrási technológia megoldására, a vasszegény ér­cek gazdaságos feldolgozására és fontolóra kell vennünk középiskola létesítését a fú­rómesterek számára és iskola létesítését a szakképzett fúrómunkások nevelésére. Jó­val nagyobb, rendkívüli figyelmet kell for­dítani a kutató- és fejtőüzemek üzemi párt­szervezeteinek szervezeti és politikai meg­szilárdítására, hogy a földtani kutatás és fejtés jobban teljesíthesse tervfeladatait. Pártunk valóban nagy gondot fordít bá­nyászainkra. A IX. kongresszus óta eltelt legutóbbi időben életszínvonalunk emelke­dését figyelhettük meg, amit legjobban bá­nyászaink éreznek. Életünk teljesen meg­változott. Új bányásztelepeken, korszerűen berendezett lakásokban élnek. Bányászif­júságunk számára internátusokat építet­tünk, amelyekben minden feltételük meg van kulturális, politikai és szakmai fej­lődésükre. A bányásztelepeken kultúrottho­nokat építettünk. Mindez megváltoztatta Rozsnyó, Alsósajó, Szomolnok, Lubeník cs elsősorban Staré Kotrby arculatát. Bányá­szaink tudják, ha mindnyájan teljesíteni fogják tervfelada t a i'ka t, életünk egyre jobb lesz. Ez a saját erőikbe vetett hit konkré­ten kifejeződik az elavult műszaki normák megdöntésében, a küzdelemben minden ré­gi és rossz ellen, amit, a kapitalizmus ha­gyott ránk bányáinkban. Már a rudňani régi osztályozóberendezés­nél és a pörkölőkemencénél láttuk, hogy az emberek döntenek mindenről. Egyes szak­emberek azt mondták, hogy a pörkölő tér­fogata nem képes a fejtés növelésére. Munkásaink és műszaki dolgozóink azon­ban bebizonyították, hogy a pörkölő ma a nagyobb fejtés mellett nemcsak, hogy ké­pes az egész ércmennyiség feldolgozásá­ra, hanem még többet is fel tudna dol­gozni. Ez a tény és még sok más hasonló tény, azt mutatja, hogy a CsKP X. kongresszu­sának irányelveit teljesítjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom