Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-18 / 148. szám, péntek

i 9.5i, .június. ..18. • MC*** 7 Csehszlovákia Kommunista Pártra X. kongresszusa J. Btiťéš elvtárs felszólalása Á Cskl

3 X. kongresszusának irányelvei kötelességünkké teszik, hogy megszilárdítsuk az egységes földművésszövetkezeteket. Ez elsősorban azt jelenti, hogy fejlessíük termelésüket, növeljük a szövetkezeti tagok munkájának termelékenységét és ezzel gyarapltsuk jövedelmüket is. Ezfrtt szólni akarok tepásŕtelataiftfcŕól, amelyeket e téren szerežtUhk a türsfcoi egységes fölömüvessZövetkezetühkbfen (Práganyugati járás), amelynek elnöke vagyok. Ha szernügyte vesszük népi demokratikus köztársaságunkban az egységes földműVfessžôVetfcezeteket, látjuk, hbgy egész soruk kömbly fogyatékosságokkal küzd. Túlnyomó ťésžukben nem szervezik meg helyeseh a munkát, nem alakítják meg a csoportokat, nem utalják ki nekik az élő éš holt leltárt, nem fokozzák az állatok hasznosságát éS mindez fő oka annak, hogy nem tartják be a munkaegység tervbevett értékét. Azért beszélek efről, mert a mi szövetkezetünkben is a magunk bőrén ismertük meg ezeket a problémákat. E hibákból okulva > tanultuk meg, hogyan szervezzük meg helyesen a munkát. Ezt 1953-ban kezdtük és az eredmények nemsokáig várattak magukra. Élőször értük el a munkaegység értékének tervbevett összegét, 19 korona 80 fillért, s8t. eti követően mihden munkaegységet további 1 korona 20 fillérrel növelhettünk. A mintaalapszabályzat értelmében gondoskodtunk minden alapról, biztosítottuk a társadalmi alapot is. Szövetkezetünkben étkezdét, kultúrotthont és könyvtárat létesítünk. Mindezzel aratásig elkészülünk és ezzel biztosítjuk, hogy tagjaink munka után élvezhessék a megérdemelt. pihenést. Az állami beadás teljesítése után kötelezettségen felül 800 mázsa gabonát és 10 ezer kilogramm húst adtunk be. Ez volt legerősebb érvünk nemcsak a szövetkezeti tagokkal, hanem az egyénileg gazdálkodó parasztokkal szemben is. A szocialista falut nemcsak építenünk kell, hanem a? új falu ellenségeivel szemben szüntelenül meg is kell védelmeznünk építőmunkánk eredméyeit. Szövetkezeti tagjainkat, kis- és középparasztjainkat napról napra meg kell győznünk, hogy a ktilákok mezőgazdaságunk fellendülésének fékeeői. Mezőgazdaságunk fejlesztésében és az egységes földmű vessző vetkezetek megszilárdításában jelentős szerepet játszanak gépés traktorállomásaink. Sürgősen meg kell valósítanunk az EFSz-ekben és az állami * gazdaságokban a mezei és istállóm unkák gépesítését, hogy még nagyob hozamot érjünk el és végét vessük mezőgazdaságunkban a gürcölésnek. Ez azt jelenti, hogy gépállomásainkat teljes mértékben fel kell szei-elhünk a legújabb gépekkel, például talajlazitó traktorokkal, répa. és gabonakombájnokkal, mindenfajta munkagépekkel, de olyan gépekről kell gondoskodnunk, amelyek azonnal felhasználhatók a földeken. Ha tehát azt akarjuk, hogy az újfajta erőgép vagy munkagép segítséget nyújtson parasztjainknak, előzőleg meg kell ismertetni velük a gép szerkezetét, és véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy a gép a gyárból nem a földekre, hanem a szövetkezeti kovácsmühelybe vándorol, különböző változtatásokat estközölnek rajta, ho*y használható legven. Kevés a traktorokhoz való kaszálóvitorla, mér pedig éppen ezekre van nagy szükség a szénakaszálás idejekoráni elvégzésénél. Hiányoznak a kapcsolható szecskavágók, amelyek közvetlenül a cséplőgépek vagy kombájnok mellett aprítanák a szalmát. A legnagyobb nehézségeket a mezőgazdasági gépek pótalkatrészei okozzák. Még mindig kevés a szecskavágókhoz való kés, a kovácsszög, patkó és más apró-cseprő mezőgazdasági szükségleti cikk. ÚP*- hiszem, egyetlen járásban sem akad olyan raktár, amelyben megtalálnánk minden szükséges alkatrészt és kisebbfajta eszközt, amelyeket jeíenleg a szövetkezeti tagok és a kisparasztok országszerte hajszolnak. A traktorállomásokat elegendő számú kipróbált gépekkel kell felszerelnünk, hogy biztosíthassuk a termés tömeges betakarítását. A traktorosoknak is meg kell érteniök, hogy a szövetkezeti tagokkal együtt felelősek valamennyi munkának az előírt agrotechnikai határidőben való rendes elvégzéséért. A szövetkezeti tagokat rá kell vezetni arra, hogy állandó kapcsolatokat tartsanak fenn a gépállomások központjaival, tanácskozzanak velük és kölcsönösen támogassák egymást. Szövetkezetünk tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezeti tagok és a gép állomások jobb együttműködése lehetővé tette a munkák jó minőségű elvégzését, a hozamok fokozását, a hozamszerződések megkötését, az idén pedig a természetbeni fizetést, ami nagy előnye a szövetkezetnek. Az új feladatok, amelyek á CsKP X. kongresszusának mezőgazdaságunk további fej lesztése érdekében kitűzött irányelvekből következnek, megkövetelik, hogy tovább szilárdítsuk a munkásbk és a parasztok szövetségét, az üzemek védnökségének útján is. A mi védnöküzemünk a lipčicei drótés csavargyár, kiadós segítséget nyújtott szövetkezetünknek a répaegyelésnél. E feladat teljesítésében sokat segítettek a répaegyelőgépek, amelyeket régi vetőgépekből magunk készítettünk és mivel e gépeket más EFSz-eknek is kölcsönöztük, járásunk ma örömmel jelentheti, hogy a répa egyelését elvégeztük. A védnöküzem nemcsak akkor segített nekünk, amikor dandára volt a munkának, hanem szerződést kötöttünk a minden térne kiterjedő támogatásról is. A védnöküzem önköltségi ároh javítja gépeinket, kulturális és politikai támogatásban is részesít. Egységes földművesszövetkezetünk az állami beadások teljesítése után mindenfajta mezőgazdasági termékkel, liszttel, hússal, zöldséggel, burgonyával, hüvelyesekkel, stb. ellátja a védnöküzem konyháját. E termékeket begyűjtési áron adjuk el nekik. A vidhöküzem és a szövetkezet közötti kölcsönös segélynyújtás közelebb hozza egymáshoz a muhkásokr

1. és a parasztokat. Noha ellátjuk a védnöküzem étkezdéiét és a szövetkezeti iskola konyháját, mégis az év végéig 100.000 liter tejjel és 10.000 kilogramm hússal többet adunk be az államnak. Az elért sikerek ellenére tudjuk, hogy vannak hiányaink is, amelyeket pártszervezetünk, a szövetkezeti tagság és a többi tömegszervezet hathatós támogatásával bizonyára kiküszöbölünk. Kétségtelen, a X. pártkongresszus megmutatta nekünk a mezőgazdaság további fejlesztésének útját. Szövetkezetünk harcolni fog a mezőgazdasági termelés lényeges gyarapításáért, a kongresszus irányelveinek megvalósításáért. V. Kolar elvtárs felszólalása A IX. kongresszus óta a párt politikai és államvezetés! rátermettségek - nem egy próbáját állta meg. Az osztályellenség nevetett az ország gazdaságénak átépítésére és további emelésére irányuló bátor terveinken. A szocializmus inkább a gazdaságilag elmaradt országok számára megfelelő — mondották. Azt jósolták, hogy csődbe jutühk, mert nem hitték, hogy a munkásosztály sikeresen vezetheti és tovább fejlesztheti a gazdaságot magas ipari fejlettségű országban. A jól megjósolt csőd azonban nem következett be. Szertefoszlott az imperialista propagandának az a szappanbuboréka, amely szerint az iparilag fejlett ország számára nem mefffelelő a szocializmus. Az egész világ előtt bebizonyítottuk, hogy a munkásoszály sokkal jobb gazda, mint a kapitalisták. A kapitalista országok munkásosztályainak megmütéttuk, hogy a szo cializmust például nemcsak Kínában lehet megvalósítani, hanem Franciaországban, Angliában, Olaszországban és Amerikában is. És ebben rejlik sikereink nemzetközi jelentősége. Népünk alkotómunkájának és pártunk bölcs vezetésének legmeggyőzőbb eredményeit főleg Osztravában láthatjuk, amelyre a IX. kongresszus főirányvonalának megvalósításában bizony nem' csekély feladat jutott. Osztravában szinte szemlátomást nőtt fel népünk büszkesége, a Klement Gottwald Űj Kohó mű vek. Űj városokat építettünk és hatalmas duzzasztógátakat és villanyműveket. építünk. Bizony ez nem ment minden nehézség és akadály nélkül. Az osztravai pártszervezet nem egy próbában nem állta meg egészen a helyét. A bányák és kohók tervének hosszú ideig tartó nemteljesítésével aránytalanságot okoztunk köztársaságunk népgazdaságában. Nem kevés olyan elvtárs volt nálunk, aki az összes sikertelenségek okait a hibás tervezésben, a termelés növelésének aránytalanul gyors ütemében és a Slánský-banda kártevő tevékenységében stb. látta. Ezzel azonban nem menthető minden hiányosság, Meggyőződtünk arról, hogy a népgazdaság feladatai sikeres teljesítésének legfőbb akadálya elsősorban a kerületi pártszervezet elégtelen munkája volt, szilérd eszmei egységének hiánya és gyenge forradalmi harciassága. A kerületi pártszervezet munkájában meg nyilvánult a harciasság hiánya és a hiányosságokkal szemben tanúsított megalkuvás, amelyeket passzív módon vettek tudomásul és sok esetben önbírálat híján a központi szervek elégtelen vezetésére hárítottak. A párt munkájában erősen megnyilvánultak a szektárius irányiatok, a munkásosztály szövetségeseihez való helytelen viszony, a kommunisták munkakedvének hiánya a pártonkívüli szervezetekben. A tömegpolitikai munkában, a dolgozó értelmiséghez való visíonyban stb. levő hiányosságok az osztravai dolgozókra a háború előtt ható szociáldemokrata politika aránylag érős befolyásából származnak. Megbizonyosodtunk arról, hogy a szociáldemokratizmus tipikus jelenségei a megalkuvás, a kedvezés politikája stb. nemcsak némelyik volt szociáldemokrata számára kedvezőek, hanem számos párttagnak is, akik soha sem voltak szociáldemokraták. Ez a felismerés helyes következtetések levonására segített bennünket, A szoCiáldemokratizmus lényegének és ártalmasságának megmagyarázása fordulatot hozott a pártmunká'oan. Azonban a szociáldemokrata jelenségeknek a pártból való kiirtásához maguk az előadások nem elegendők. A sZO'Ciáldemokratizmust le kell leplezni és példákon kell megmagyarázni, hogy minden megnyilvánulása ellen könyörtelenül kell fellépni és főleg a pártszervezeteket helyeseh arra kell vezetni, hogy az ilyen ártalmas jelenségtől megszabaduljanak. Ez kezd is sikerülni nekünk. Ežéŕt most már Osztravában más a Helyzet. A terveket kezdjük teljesiteni, az oszttava-karvini vájárok az év kezdete óta már több mint 350.000 tonna szenet adtak tei-ven felül és mindent meg akarnak tenhi, hogy az osztravai aknák felett a vörös csillagok soha többé ne aludjanak ki. Az eddiginél sokkal jobban teljesítik a kohók, a villany-művek, a vegyiipari üzemek is a tervet. Sok ezen üzemek közül mint például a tŕineci V. M. Molotov vasművek, nemcáak a kerület, hanem az egész köztársaság példás üzemei közé tartozik. Tudjuk azonban, hogy még csak a kezdeten vagyunk, hogy még sokat kell tennünk, hogy a párt munkája egyre jobb legyen. Főleg a választásokból azt a tanulságot vontuk le, hogy a passzivitás és a szociáldemokratizmus megnyilvánulásai ellen a legsikeresebb eszköz a páftot naponta tevékenységre bírni, naponta megszilárdítani a tömegekkel való kapcsolatát, harcolni a párt eszmei egységéért és egyúttal gondoskodni tagságának ideológiai neveléséről. A párt egységéért és forradalmi aktivitásáétr folyó harcban nem kevésbbé nagyjelentőségűnek kell lennie -a párt szociális és korbeli szabályozásáról való mindennapi gondoskodásnak, amint ezt megkövetelik a pártról szóló lenini-sztálini tanítás elvei. Csupán az utolsó időben kezdtünk sikereket elérni a párt szabályozásában és növelésében. Ez többek között azért van, mert most jobban gondoskodunk a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségről, amely Osztravábán lassan mentesül az ifjúság széles tömegeitől való elszigetelődéstől és soraiban az eddiginél jobban készíti elő a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tagjait a pártba való belépésre. Az elmúlt öt évben sokat tanultunk, hogyan kell Vezetni a gazdaságot és hogyan kell befolyásolni a közéletet. Ahhoz azonban, hogy sikerrel elvégezzük az egyre növekedő feladatokat, nem elegendő az, amit ma tudunk, amit eddig tanultunk. Megállapítottuk, hogy a legfőbb ideje Volt, hogy véget vessünk az általános és nem konkrét irányításnak. A frázisok hangôžtätása, a jelszavak ismételgetése anélkül, hogy ažb- kat a helyzetre és a problémákra koilkréteh alkalmaznánk, elriasztotta a dolgozókat és Csökkentette aktivitásukat. Ezt ä hibát is megjavítjuk. Látjuk, hogy elkerülhetetlenül szükséges, higy a párttagok fofradal-ni lendületét egybekapcsoljuk a gazdaság, főleg a technika és a népgazdaság ügyeinek beható ismeretével. Most megköveteljük a párt és gazdasági káderektől, hogy a marxizfflus-lertinizŕntis ismerete mellett rendszeresen tanulmányozzák a gazdasági kérdéseket is, amelyeknek alapos ismerete nélkül nem lehet sikeres irányító munkát végezni. Igy például a pártdolgozóktól most megköveteljük, hogy ismerjék a vállalaton belüli hozrascsot, a vállalatba belüli tervezés elveit stb. Még mindig nem tudtuk elérni azt, hogy az apparátus dolgozói az üzemekben Végzett látogatásaik alkalmával hosszabb ideig maradjanak az üzemekben, hogy így hathatós segítséget nvuithassanak üzemi szervezeteinknek. Megállapítottuk, hogy elsősorban a közgazd3<*á» h'=nvos ismerete volt az. amely a funkcionáriusokat a formális munkára és az általánosságra vezette és mindeddig vezeti. Azt hiszem, hogy a pártnevelé'ben az eddiginél nagvoWb gondot kell fordítani a közgazdaság kérdéseire. A népi demokrácia feilfldésének lee

forttosabb törvényszerűségei közé tartozik a szovjet tapasztalatok alkalmazása a politikai közgazdaságban. A lenini tipu sú párt fejlődésének szükségszerű törvényessége. Hogy tanuljunk az SzKP tői, elsajátítsuk forradalmi lendületét, tapasztalatait és megfelelően bekapcsoliuk a tömegeket a fő feladatok megoldáséba, valóban tudományosan oldjuk meg a problémákat és kérdéseket. Ežen a téren pártunk nagy lépést tett előre. A párt munkájának a IX. és X. kongresszus körött elért eredményei bizonyítják ezt a legjobban. Kiemelik pártunk Központi Bizottságának ažt a törekvését, amely ma minden téren lehetővé teszi, hogy taunljunk az SzKP tapasztalataiból és munkában érvényesítsük őket. Mindenütt és mindig, amikor megfogadtuk a Központi Bizottság tanácsait, a^ikof megkíséreltük a szovjet tapasztalatokat viszonyainkra helyesen alkalmazni, figyelemreméltó eredményeket értünk el. Éz tanulságul fog szolgálni nekünk a jövőben is. Az ostravai kerület küldöttsége ígéri a kongresszusnak, hogy az ostravai szervezet a X. kongresszus határozatainak teljesítéséért folytatott harcban nem kelt Csalódást és mindent megteszünk, hogy kerületi pártszervezetünk Ostrava dolgozó népével együtt minden ereiével hozzájáruljon a dicső CsKP új győzelmeihez és új dicsőségéhez. V. Kaštil elvtárs felszólalása A X. pártkongresszus a mezőgazdaság kérdéseivel foglalkozik. A legközelebbi kéthérom évben gyarapítani kell a mezőgazdasági termelést, ki kell használni minden parlagon heverő földet, be kell telepíteni a határvidéket. Ezzel összefügg, hogy felépítsük a gép- és traktorállomások, egvséges földművesszövetkezetek stb. munkájához szükséges mezőgazdasági épületeket. Az építőipari dolgozóknak tehát az a kötelességük, hogy sürgősen és idejében adják át a kész épületeket az építtetőknek, a földművelésügyi és a begyűjtési minisztérium hatáskörében. Építőiparunk sokat fejlődött, műszaki dolgozóink és munkásaink a r árak, villanyművek és völgyelzárógátak építésével sikerrel tették le az érettségi vizsgát. Építőiparunkban azonban még sok a fogyatékosság. 1961-ben az építőipar újjászervezésével özönével alakultak a vállalatok és üzemek, amelyek munkáját szakosították, ipari, mérnöki, stb. építkezésekre. Ez a szakosítás 1951 óta megváltozott, ménedig elsősorban azért, mert megvétózott a beruházási építkezések jellcr A különböző minisztériumok is építészeti osztályokat létesítettek, ami még jobban szétforgácsolta az építőipart. Rámutatok néhány fogyatékosságra, amelyeket éppen ez a merev szervezet és szűkkörű szakosítás okoz Előfordul, hogy egy építtető számára két-három épitővállalat dolgozik. A nemzeti vállalatok az építkezésen külön-külön* felépítik a maguk irodáját, szállásépületeit, raktárait, közlekedési ér, összeköttetési vonalait, stb. Ez természetesen jelentős károkat okoz és az anyagi eszközöket nem használják ki eléggé. Sokkal célszerűbb lenne, ha egy építtető építkezésén csak egy nemzeti vállalat dolgozna. Ezzel sokkal jobban, gazdaságosabban és célszerűbben használnánk ki az anyagi eszközöket. Az építővállalatok egyik fő feladata, hogy gondoskodjanak munkásainkról, akiknek java része egész héten keresztül az építkezésen lakik, távol családjától. Ha a dolgozókat lakóhelyüktől távoleső munkahelyekre irányítjuk, kötelességünk olyan környezetről gondoskodni, hogy lehetőség szerint otthon érezzék magukat. Ezt is csak akkor érhetjük el a legjobban, ha a2 építkezésen egy nemzeti vállalat dolgozik, amely jobb szociális berendezéseket létesíthet, mintha mihden nemzeti vállalat külön-külön építi fel őket. Az építkezések üzemében felmerülő fogyatékosságokat is néhány példával szemléltetem. Az olyan építkezéseken, ahol néhány nemzeti vállalat dolgozik, előfordul, hogy a földmunkáknál az egyik építővállalat kihordja az építkezés területéről a fölösleges földet, a másik vállalat pedig ugyanakkor, ugyanazon az úton behordja, mert szüksége van rá a talaj egyengetésé-