Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-18 / 148. szám, péntek

6 UJ szo 1954. június 18. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusának irányelvei rületi és járási nemzeti bizottságok mezö. gazdasági igazgatásai számára, ami főként az egyes dolgozók személyes felelősségének fokozását és kötelességeik megállapításált biztosítja. Meg kell határozni a járási mezőgazdasági igazgatás szakdolgozóinak, a begyűjtési dol­gozóknak, az inszeminációs technikusoknak, a gép- és traktorállomások agronómusainak és a többi szakértőknek munkaszakaszait és körzeteit, hogy lehetővé váljék szoros, szer­vezett együttműködésük. Sürgősen meg kell javítani a mezőgazda­sági ellátó üzemek megszervezését úgy, hogy teljesen a földművesek szükségleteit szol­gálja. IX. A tudomány, a mezőgazdasági kutatás és a propaganda feladatai 1. Meg kell gyorsítani a mezőgazdasági termelés körzetekbe való felosztása javasla­tának kidolgozását, valamint a mezőgazda­ság fejlesztése állami tervfeladatainak a gaz­dasági és természeti feltételekkel összhang­ban való szétosztása módszerének kidolgo­zását. 1954. év végéig kell kidolgozni a ta­karmánynövények fajtái és nemei szerint való körzeti beosztásra tett javaslatokat, úgyhogy maximális takarmányhozamokat érjenek el az egyes kerületekben és hogy a vetést saját vetőmagvaikkal végezhessék. Meg kell kezdeni a földek tervszerű felül­vizsgálását, főleg a szocialista szektorban és ennek alapján kidolgozni a helyes trágyázás rendszerét, úgy hogy a föld megfelelő metíűjriségű és%ielyes összetételű tápanyagot kapjon. Sürgősen meg kell oldani a gyom ellen vegyi eszközökkel folytatott hathatós harc kérdéseit. 2. 1954 végéig ki kell dolgozni az összes istálló és egyéb szerves trágyák felhasználá­sának és elrendezésének javaslatát az egyes körzetekben, főleg e trágyákból gyors komposztkészítésének tervezetét. 3. 1955 végéig javaslatot kell tenni a füvesvetésforgó rendszernek a szocialista mezőgazdasági nagytermelésben való átdol­gozása terén eddig végzett vizsgálat eddigi eredményeinek érvényesítésére. 4. Az 1954-es év végéig ki kell dolgozni a lóhere- és fűfélék magtermelésének meg­javítására tett javaslatot a kerületi fajták maximális kihasználásával. Javaslatot kell benyújtani a magtermelő területrészek ag­rotechnikájának megjavítására, és megfelelő agrotechnikai^ és talajjavítási javaslatokat kell tenni a réti és legelői növények hoza­mának és minőségének emelésére. 5. Legkésőbb 1955 végéig javaslatot kell tenni a gazdasági állatok egyes fajtái és osztályai takarmányadag típusaira az egyes körzetekben, tekintetbe véve az egyes ta­karmánycsoportok helyettesíthetőségét és a maximális takarmányadagok kihasználását, különösen szarvasmarháknál és a sertések­nél. Ki kell dolgozni a vágóállatok, különö­sen sertések etetésének módszerét, meg­felelő antibiotikumok alkalmazásával és e célra a mezőgazdaságnak megfelelő meny­nyiségű ilyen anyagot szállítani. 6. A Csehszlovák Köztársaság szarvas­marha tenyészete részére a fajtenyésztési munkák hosszúlejáratú tervét kidolgozni, hogy jobban kihasználják tenyészállataink szaporodó képességeit. Ki kell dolgozni és elősegíteni a gazdasági állatok ragályos betegségeinek — főleg a ragál/os elvetélés, sertésinfluenza és bénulás, valamint barom­fi pestis — megelőzésének és gyógyítása hatásos módszereinek széleskörű gyakorlati érvényesítését. 7. Komplex-tudományos csoportokat kell alakítani mezőgazdasági szakemberekből, gépesítőkből, agronómusokból, zootechniku­sókból, állatorvosokból, gépipari, építkezési és energetikai dolgozókból, akik a Csehszlo­vák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia vezetésével végrehajtják a következő fel­adatokat: a) 1955 végéig a kultivációs traktorok és kultivációs szerszámok agrotechnikai alap­jainak és szerkesztésük tökéletesítésének ki­dolgozását a kapásnövények főleg a cukor­répa- és burgonyatermelés számára; b) javaslatot dolgoznak ki a takarmány­félék előkészítésének és szállításának gépe­sítésére, valamint építkezési rendezések és kiegészítések elvégzésére az eddigi tipusis­tállókban és az újonnan javasolt építkezési típusokon 1955 végéig. 8. Elő kell készíteni az alapokat az er­dőkben való vízgazdálkodásra, ami főként arra irányul, hogy a források és patakok medrét és folyását szabályozza. 1954 végéig ki kell dolgozni a tőzeglelő­helyek kihasználásának tervét. 1956 végéig meg kell oldani a kevéssé termékeny, homokos és lejtős földek legcél­szerűbb kihasználását és javaslatokat elő­terjeszteni a talajnak a víz által való el­hordása (erózió) elleni harcra. 9. lá55-ben ki kell építeni az állatorvosi kutatóintézeteket. A kiválasztott EFSz-ek­ben kutatólaboratóriumot létesíteni és pró­baüzembe helyezni egy mozgó mintalabora­tóriumot. 10. Emelni kell a mezőgazdasági irodalom szakszinvonalát. A mezőgazdasági szak­kiadványokat enciklopédikus formában és kézikönyvek formájában adni ki oly módon, hogy parasztjainknak minden szükséges szakismeretet megadjanak. 11. A növényi és állattenyésztési termelés­ben elért eredmények általánosítására, nép­szerűsítésére és propagálására rendszeres járási, kerületi és országos mezőgazdasági kiállításokat kell szervezni. A mezőgazdasági termelés lényeges eme­lésére vonatkozó irányelvek kifejezésre juttatják pártunknak és . kormányunknak hazánk építése • további békés fejlődésére é s a dolgozók jóléte állandó emelkedésére irányuló törekvését. Az első ötéves terv teljesítésével, de fő­leg az iparban elért sikerek most elérhetőb­bé teszik, hogy pártunk erejét és figyelmét a mezőgazdasági termelés alapvető és gyors emelésére összpontosítsa, amelytől nagy mértékben függ városaink és .falvaink dol­gozói életszínvonalának további növekedése és amely ezért országos kulcsfeladattá vá­lik. Ennek a feladatnak teljesítése nemcsak a mezőgazdasági dolgozók ügye, hanem nép­gazdaságunk összes ágazatai dolgozóinak legsajátabb érdeke és kötelessége. A kitűzött irányelvek következetes és pontos teljesítése, valamint az összes e cél­ra fordított eszközök hathatós kihasználása megköveteli a párt, a kormány és a nép fokozott igyekezetét, azt, hogy a szovjet nép példája nyomán nagy, az egész nem­zetre kiterjedő mozgalmat indítsunk a me­zőgazdasági termelés emeléséért. Az állami birtokok, gép- és traktorállo­mások, EFSz-ek dolgozóinak és az egyéni­leg gazdálkodó földműveseknek becsületbeli feladata, hogy fölhasználják, az összes tar­talékokat a termelés emelése céljából, hogy a legszélesebb mértékben érvényesítsék a haladó módszereket és hog^r széles alapokra fektetett szocialista munkaverseny keretében harcoljanak a legmagasabb hozamokért és a legnagyobb haszonért. Az összes állami és gazdasági szervek, nemzeti bizottságok és azok dolgozóinak elsőrendű kötelessége, hogy lényegesen emeljék az irányító munka színvonalát, hogy az eddiginél sokkal hatásosabban és operatívabb módon irányítsák a mezőgaz­dasági termelést és hogy minden téren javítsák a mezőgazdaságnak nyújtott se­gítséget. x^ Az üzemi dolgozók feladata biztosítani, hogy a mezőgazdaság idejében, a megszabott mennyiségben kapja meg a legjobb minő­ségű ipari termékeket, amelyek feltétlenül szükségesek a termelés emelése szempont­jából, főleg a trágyákat, a gépesítési esz­közöket, a gazdasági felszereléseket és az ­építőanyagokat. Ugyanígy a kereskedelem­nek, közlekedésnek és a népgazdaság ösz­szes többi ágazatainak, valamint az egész­ségügyi. kulturális szerveknek és a nép­művelési szolgálatnak is fokozott gondos­kodással törődniök kell a mezőgazdaság és a mezőgazdasági dolgozók szükségletei­ről és így együtt kell megteremteniük a mezőgazdasági termelés emelésének fel­tételeit. A dolgozóknak a mezőgazdasági terme­lés fejlődésével kapcsolatos feladatok tel­jesítésére -való mozgósítása és új, állan­dó erők özönlésének biztosítása a mező­gazdaságba, főleg a határvidékre, a For radalmi Szakszervezeti Mozgalom, a CsISz összes szerveinek és a Nemzeti Arcvonal többi tényezőinek - feladata, A CsISz becsü­letbeli feladata, hogy az ifjúság ennek megvalósításában az első sorokban halad­jon. A párt elvárja, hogy azok a mezőgaz­dasági szakemberek, akik nem dolgoznak a mezőgazdaságban, és az üzemek tech­nikusai és szakképzett dolgozói megértik a mezőgazdasági termelés emelésének nagy fontosságát és elhatározzák, hogy átmennek a mezőgazdaságiba állandó munkára. • E feladat teljesítéséért folytatott harc élén mindenütt a kommunisták fognak állni. Szükséges, hogy a pártszervek és szervezetek naponta irányítsák, szervezzék és ellenőrizzék a feladat teljesítését. Az agitáció széles kifejlesztésével, tömegmun­kával és példájukkal biztosítsák, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése az egész nép ügyévé váljék. Népünk, amelynek alkotóereje és ener­giája határtalan, győzelmesen teljesíti a Csehszlovákia Kommunista Pártja által kitűzött merész terveket. Ezért sikerrel birkózik meg azzal a feladattal is, amely a legközelebbi két-három évben a mező­gazdasági termelés alapvető emelését tűz­te ki célul. Ezzel tovább szüárdul a Nem­zeti Arcvonal és annak alapja, a munká­sok és parasztok szövetsége, biztosítva lesznek a dolgozók anyagi és kulturális színvonala további emelkedésének előfel­tételei és jelentős lépést teszünk előre ha­zánkban a szocializmus építése és a béke védelme terén. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa A párt brnói kerületi szervezete jól tud­ja, ha ha+hatósan akarjuk támogatni me­zőgazdaságunkat, akkor szervezeteinket rá kell vezetni arra, hogy elsősorban az ipar vonalán következetesen, jól és gazdaságo­san teljesítse az állami terv minden fel­adatát. Valamennyi iparág, elsősorban a gépipar termelése gyarapodásának gyors ütemét ne:n mindig irányítottuk kielégí­tően a központi gazdasági szervekikel együttműködésiben. A kerületi pártbizottság feladata lesz a kerületi nemzeti bizottság munkáját úgy irányítani, hogy az ostravai kerület tapasz­talatai alapján a minisztériumi szervekkel együttműködve kidolgozzük a kerület gaz­dasági fejlődésének távlati tervét a legkö­zelebbi évekre. Sokkal jobban kell gon­doskodnunk arról, hogy az eddigi ipari be­ruházásokat teljesen kihasználjuk és meg­szüntessünk mindent, ami fékezi kerüle­tünk gazdasági életének még nagyobbmé­retű fejlődését. A műszakok számának fo­kozását és a munkaidő kihasználását a villanyáramhiány és a vállalatokban ta­pasztalható szervezési fogyatékosságok mel­lett a vasúti, közúti és városi közlekedés elégtelen teljesítőképessége is fékezi. A brnói vállalatok több mint 40 ezer alkal­mazottja jár munkába néha 40 kilométer távolságból. Az őket szállító vonatok és autóbuszok késése ez év első negyedévében 236.820 munkaóra kiesésére vezetett. Az ipari beruházások gazdaságos kihasználása érdekében fokozott gondot kell fordítani a lakásépítés fejlesztésére. Annak érdekében, hogy a tudomány és a technika legkorszerűbb vívmányai, az eddiginél nagyobb mértékben szolgálják a L. Rajský elvtárs felszólalása munka termelékenységének fokozását, a legrövidebb időn belül biztosítani kell, hogy a kerületünkben működő kutató, üzemfej­lesztő és tervező intézmények részére leg­alább 20 ezer négyzetméternyi jnunkahe­lyet és hozzá tartozó mellékhelyiségeket építsünk. Ezeknek az intézményeknek a2 elhelyezése Brnóban távolról sem kielégí­tő, tekintettel a kívánatos fejlődésre, az éberségre és készenlétre, különösen pedig a termelés irányítására és ellenőrzésére. A kerületi pártbizottság tevékenységét ar­ra összpontosítja, hogy hathatós segítsé­get nyújtson a járási pártbizottságoknak és az alapszeryezeteknek szervezési és po­litikai munkájuk megjavításában, a terme­lés gazdaságosabbá tételében. A pártszerve­zetek javarészét sikerült meggyőznünk ar­ról, hogy a termelési _ feladatok mutatószá­mai mellett a gazdaságosság mutatószá­mait is figyelemmel kisérjék. Dolgozóink többsége megérti, hogy mi­nél nagyobb önköltségmegtakarításokat kell elérnie. Ez azonban nem igen mondható el a minisztériumok egyes szerveiről. A brnói Ján Šverma-iizem Diesel-motorokat gyárt a Szovjetunió részére. Még nemrég e motorok vázát a Sverma-művek legna­gyobb megelégedésére egy brnói üzem szállította. Jelenleg a gépipari minisztérium fő osztályának utasítására a motorvázak gyártását egy kassai üzemre bízták. Ez te­hát azt jelenti, hogy a Vítkovicében gyár­tott anyagból Kassán öntik ki a motorvá­zakat. Azok azután gyorsáruként visszatér­nek Brnóba, a kész gyártmány pedig Kásá­sán keresztül megy a Szovjetunióba. Csu­pán e motorvázak szállítása évente 140 va­gont igényel és a gyártási költségeket 216 ezer koronával növeli évente. Egy másik példa: a brno-bohunicei tég­lagyárban gyártott tetőcserepeket Szlová­kiába szállítják, a brnói kerület építkezé­seire jaedig ugyanolyan minőségű tetőcsere­peket a pardubicei kerületből küldenek. Még nem egy példát hozhatnék fel kerü­letünkből arra, hogy a minisztérium szervei megdrágítják a termelést és feleslegesen terhelik a közlekedést. Legfőbb ideje, hogy felelősségre vonják a ' központi szervekben működő vezető gazdasági dolgozókat, akik ismételt írásbeli és szóbeli figyelmeztetések ellenére nem orvosolják ezeket az állapo­tokat. Kerületünk brutto termelésében a gép­gyártás részesedése 40 százalék. Az ötéves terv során a gépipari üzemek jelentős tech­nikai fejlődést értek el. Ezt elősegítik a szovjet tervezési adatok, amelyek alapján kerületünk gyáraiban olyan gépeket és be­rendezéseket állítunk elő, amelyeket nálunk azelőtt sohasem gyártottak. A gépipari dolgozók körében az utóbbi időkben jelentősen megnőtt a felelősség érzete azért, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok részére gyártott gé­peket és berendezéseket necsak a megálla­pított határidőre készítsék el, hanem minő­ségük is teljes mértékben megfeleljen a tá­masztott műszaki követelményeknek. A kerületi pártbizottság jól tudja, hogy kerületünk gépgyártó és egyéb ipara töb­bet és jobban termelhet, ha következeteseb­ben kiküszöböljük a fogyatékosságokat és megjavítjuk a munka szervezését. Az üze­mek és vállalatok java részének termelé­se nem egyenletes, sok a hajrá. A terme­lés egyenetlensége csökkenti a munka ter­melékenységét, a gyártmányok minőségét és növeli az önköltséget. Ennek az állapotnak egyik oka a terve­zés fogyatékossága, valamint a technikai anyagellátásban fellépő komoly hiány. Az­által, hogy a minisztériumok szervei nem biztosítják a műszaki-ipari és pénzügyi ter­vek következetes komplex kidolgozását a helyzet konkrét ismerete alapján, olyan vi­szonyok állnak elő, amelyek lehetőséget nyújtanak a vállalatoknak arra, hogy el­kendőzzék a termelés megszervezésében és technológiájában fennálló belső fogyatékos­ságaikat. A műszaki-ipari és pénzügyi ter­vek elszigetelten tűzik ki a feladatokat, nem hangolják egybe őket, és éppen ez a minisztériumi szervek munkájában meg­mutatkozó szakmai szűklátókörűség egyike a legegészségtelenebb jelenségnek, amely már előre megszabja az aránytalanságok létrejöttének kényszerét, aláássa a terv irá­nyító szerepét és csökkenti mozgósító jel­legét. A kongresszus által az ipar szakaszán kitűzött feladatokat csak akkor teljesítjük sikeresen, ha munkánkban még gyakrabban hallgatjuk meg a bevált gazdasági dolgo­zók és funkcionáriusok aktíváinak vélemé­nyét és ha még sokkal többet tanulunk hi­báinkból és a kerületi szerevezet irányítá­sában következetesen érvényesítjük a kol­lektivitás elvét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom