Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-17 / 147. szám, csütörtök

4 UJSZO 1954. június 17. Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa A CsKP X. kongresszusa mandátumbizottságának jelentése, amelyet Karol Bacilek eivtárs ter|eszieif elő Elvtársak! A mandátumbizottság megbízásából a kö. vetkező jelentést teszem a kongresszusnak a bizottság munkájáról: A mandátumbizottság a kerületi pártbi­zottságok és a CsKP Központi Bizottsága által megerősített okmányok, valamint a je­lenléti iv alapján felülvizsgálta a párt X. kongresszusára választott összes küldöttek teljhatalmú megbízását. A küldöttek megválasztása a párt alap­szabályzata és a kiadott irányelvek értelmé­ben az 1954. április 16. és 17. napjain tartott kerületi pártkonferenciákon történt. A fegy­veres erők alakulatszervezeteinek küldötteit a többi küldöttekkel együtt a kerületi párt­konferenciáikon választották meg. összesen 1.402 küldöttet választottak a párt X. kon­gresszusára. A megválasztott küldöttek kö­zül 1.393 jelien van. Kilenc küldött távollétét rendesen megokolta a mandátumbizottság­nak. A mandátumbizottság megállapítja, hogy az alapszabályzat értelmében a kongresz­szus határozatképes. A bizottság' érvényesnek ismeYte el a X. fkongresszusra megválasztott összes küldöttek mandátumát. A párt X. kongresszusa küldötteinek meg­választása a pártonbelüli demokrácia széles­körű érvényesítésével történt. A kerületi párt­konferenciák küldöttei a párt X. kongresz­szusa küldötteinek megválasztása alkalmá­val éltek a páxt alapszabályzatában meg­adott jogaikkal. Pártunk egységesen és a párt Központi Bizottsága köré tömörülve, a dolgozók tömegeivel szilárd kapcsolatban tartotta meg X. kongresszusát. A párt egyre szilárduló befolyását bizo­nyítja az is, hogy a IX. kongresszus óta 9.620-szal növekedett az alapszervezetek szá­ma, emellett az üzemi pártszervezetek szá­Tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy néhány szóval hoz­zászóljak Novotný elvtárs beszámolójának ama részéhez, amely népi demokratikus is­koláink, pionírszervezetünk feladataira az ifjúság nevelésében és az iskolák pártszer­vezeteinek munkájára vonatkozik. Novotný elvtárs a számadatok egész so­rát hözta fel, melyek azt bizonyitják, hogy iskoláink! mind az iskolák száma, mind a tanulók és diákok száma tekintetében roha­mosan fejlődnek. Államunk nagylelkű po­litikája az ösztöndíjak adományozásával többek között lehetővé tette diákságunk zöme szociális összetételének mély változá­sát. A munkás és parasztcsaládok tanuló fiainak és leányainak száma jelentősen nö­vekedett. Ezek a tanulók a tanuláshoz va­ló új viszonyt, új erkölcsöt hoztak maguk­kal az iskolába. A főiskolai hallgatók szá­mának kétszeresre növekedése, a műszaki középiskolák diákjai számának hatszorosra növekedése és nevelőmunkánk egész fel­lendülése azokat a sikereinket bizonyítja, melyeket a széles népi tömegek nevelésére és átnevelésére, művelésére és iskoláink mély demokratizálására irányuló törekvé­sünkben elértünk. Magától értetődik, hogy a kapitalizmus idején küzdöttünk a burzsoá nevelés ellen, hogy elfojtottuk a nép érdekeinek ártó el­lenséges befolyást, hogy a legkritikusabb viszonyt tanúsítottunk a burzsoá iskolával szemben. Jelentette­é a burzsoá iskolai neveléssel, a „szocializmusra nevelésről" szóló hazug reformista elméletekkel szemben elfoglalt ezen marx-lenini álláspontunk a nevelés és a népművelő tevékenység nagy jelentő­ségének tagadását, lekicsinylését? Nem, pem jelentette! Ha elvetettük a burzsoá osztálynevelést, ha kigúnyoltuk is a „mű­velődfessel a szocializmusba" álszent jelszót, ezt azzal a meggyőződéssel tettük, hogy a proletárforradalom mint törvényszerű és szükséges előfeltétel, lehetővé teszi a széles népi tömegek eddig világszerte ismeretlen szellemi fejlődését és művelődésének fel­virágzását, azzal a tudattal tettük, hogy a munkásosztály forradalmi győzelme után a nevelés és a művelődés a szocialista tár­sadalomban sokoldalúan fejlett és egyre tökéletesedő szocialista ember nevelésé­nek legjelentősebb tudatos tényezője lesz. Ezt igazolja az iskola, a nevelómunka s áltá­l'ában a műveltségnek a Szovjetunióban elért hatalmas fellendülése, amely a kapitalizmus idején e téren elért eredményeket messze felülmúlja. Ezt igazolja már a népi demo­kratikus országok történelmi tapasztalata ma majdnem a háromszorosára növekedett. Ez a fejlődés azt mutatja, hogy a pártépítés­ben következetesen lekiizdjük a szociáldemo­kratizmus csökevényeit és teljes mértékben érvényesítjük a munkahelyek és az üzemi — területi alapelv szerinti kommunista szervez­kedés elveit. A cseh országrészek kerületi pártszerve­zeteit 1.226 szavazati joggal bíró küldött képviseli a X. kongresszuson. A kerületi pártkonferenciákon a X. kongresszusra választott küldöttek közül legszámottevőbb küldöttsége a prágai kerületi pártszervezet­nek van, amelyet 365 szavazati joggal bíró küldött képvisel. Szlovákia Kommunista Pártját 166 szava­zati joggal bíró küldött képviseli a X. kon- | gresszuson. Közülük 42 szavazati joggal bí­ró küldött a bratislavai kerületi pártszerve­zetet képviseli. A X. kongresszus idején a pártnak 19 kerületi és 317 járási pártszervezete van. Ezek a fő adatok a párt és a X. kongresz. szuson képviselt pártszervezetek számáról és állapotáról. A kongresszus szavazati joggal biró küldöttednek párttagságuk és korhatáruk szerinti összetételére vonatkozó adatok azt bizonyitják, hogy a párt helyesen társítja az öreg és a fiatal káderek munkáját. A párt bátran biz funkciókat fiatal dolgozók­ra, de a vezető munkára teljesen felhasznál­ja a harcokban és a munkában helyt állt és tapasztalt régi kádereket. A kongresszus küldötteinek összetétele párttagságuk szerint a következő: 1921-óta párttag 5.1 százalék, 1922—1938-óta párt­tag 8.6 százalék, 1939—1944-óta párttag 1.6 százalék, 1945—1948-óta párttag 77.7 száza­lék, 1948 februárja óta párttag 7 százalék. Ez azt jelenti, hogy a küldöttek 15.4 száza­léka 1945 előtt lépett be a pártba, s meg­járta a burzsoázia és a fasiszta megszállók hatalmának megdöntéséért vivott kemény küzdelmek nagy iskoláját. A kongresszuson képviselt szavazati jog­gal bíró küldöttek 40.9 százaléka 35-évnél fiatalabb, 35.5 százaléka 36 és 45 év közötti, 21.6 százaléka 46 és 60 év közötti és 2 szá­zaléka 60 évnél idősebb. A szavazati joggal bíró küldöttek szociális összetétele: 72.1 százalék munkás, 7.8 száza, lék paraszt és egyéb mezőgazdasági dolgozó, 6 százalék értelmiségi, 8.1 százalék hivatal­nak, 6 százalék egyéb. A küldöttek 3 száza­léka főiskolai végzettségű. A kongresszuson kevéssé vannak képviselve a parasztok. A X. kongresszus küldötteinek összetétele nemzetiségük szerint: 88 százalék cseh nem­zetiségű, 10.2 százalék szlovák, 0.9 magyar, 0.6 százalék ukrán, 0.2 százalék lengyel, és 0.1 százalék német nemzetiségű. A X. kongresszus szavazati joggial bíró küldötteinek összetétele kifejezi a munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és a dolgozó ér­telmiség szövetségét. A küldöttek nemzetiség szerinti képviselete kifejezi a proltárnemzet­köziség elvének teljes érvényesülését pártunk­ban. A küldöttek 61.5 százaléka rövid ideig tar. i tő, 2.1 százaléka egy évnél tovább tartó párt­iskolát végzett. A X. kongresszus szavazati joggal bíró küldöttei közül 186 nő, ami a küldöttek számának 13.2 százalékát képezi. A IX. kongresszuson 14.7 százalékban voltak képviselve a nők. Ez a tény a pártszerveze­ték helytelen munkáját bizonyítja és azt, hogy a kerületi pártszervezetek kevés szám­ban küldtek nőket, ami különösen akkor tű­nik ki, ha megfontoljuk, hogy a párt IX. kongresszusa óta a kommunista nők nagy száma valamennyi munkahelyen aktívan be­kapcsolódott a szocializmus építésébe és fele­lősségteljes funkciókat tölt be gazdasági, po­litikai és kulturális életünkben. Az aránylag legtöbb szavazati joggal bíró L. Štoll eivtárs felszólalása is, köztük iskoláink, új művelődési tevé­kenységűnk fellendülése is. Ezért fontos, hogy mint kommunisták ügyeljünk arra: sehol se kicsinyeljék le a nevelés, a tanítás, a művelődés, a közokta­tás, az iskola és a tanító jelentőségét. Ha pártmunkánkban a nevelés és műve­lődés kérdéseinek megoldása során e marx­lenini szempontokból indulunk ki, akkor teljesen tudatosítjuk, mit jelentenek népi demokratikus iskoláink, milyen mérhetet­lenül jelentős eszközt alkotnak a szocializ­mus építésében. Novotný elvtárs Központi Bizottságunknak már decemberi ülésén fel­lépett az iskola és a tanító munkájának le­kicsinylése ellen. Ma már elmondhatjuk, hogy néhány rövid hónap leforgása alatt a tanítók tízezrei, a gyermekek és szüleik százezrei érezték meg a pártnak ezt a be­avatkozását. Noha iskolánknak még sok hiányossága vari tanítói, nevelői és eszmei tartalmuk­ban, a tankönyvekben, szervezeti formáik­ban és anyagi ellátásukban, noha mind a minisztérium, mind a néphatalmi szervek számos munkatársa, az összes fajtájú isko­lák számos tanítója még nem teljesen meg­győződéses szocialista és nem áll felada­tának magaslatán, noha e téren is még lep­lezett osztályharc, a régi és az új küzdelme folyik, noha még sok burzsoá csökevény érezteti hatását, ennek ellenére világosan tudatosítanunk kell. hogy ezen új iskola, mely a dolgozó nép érdekeit szolgálja, új iskola, amely alapjában mélyen eltér a régi bur­zsoá iskolától, amely a kizsákmányolók élősdi rétegének érdekeit szolgálta. Ezért fontos, hogy ma ebben az új iskolá­ban működő minden pártmunkás, minden kommunista fhinden erejével és azzal a tu­dattal segítsen, hogy a nép hatalmának fon­tos, alapvető eszközét képviseli az új szocia­lista nemzedék nevelésében. Ennek az új iskolánknak támogatása azt jelenti, hogy erő­síteni kell benne mindazt, ami új, egészsé­ges, igaz. gyönyörű és emberi a régivel, a hazuggal, az embertelennel szemben, ami gyakran még túléli magát, ami nem akar önkéntesen távozni, ami még akadályokat gördít, minden módon álcázza magát és árt. A nevelés és az iskola- jelentőségének le­kicsinylése többek között abban is megnyil­vánul, hogy gyakran még figyelmen kívül hagyják az iskola legsajátosabb feladatát — az iskola tanítását és egész eszmei-pedagó­giai problematikáját. Még mindig tanúi vagyunk annak, hogy nem egy iskolai dolgozó, itt elsősorban a tan felügyel ökre és , az iskolaigazgatókra gon­dolok, nem aszerint értékelik az iskola mun­káját, mit tanultak gyermekeink, hogyan gazdagították és szilárdították ismereteiket, milyen eredményekkel járt erkölcsi, politi­kai nevelésük, hanem egészen más mérték szerint értékelnek. Ilymódon előfordul, hogy az iskola munkájának értékelésénél elsősorban arról beszélnek, hogy például a gyermekek a tűzoltalmi körben végzett há­romhónapos kemény kiképzés alkalmával hogyan készültek fel, mennyi papírt, cson­tot és gyógynövényt gyűjtöttek, hol és ho­gyan segítettek különféle önkéntes kötele­zettségvállalásukkal és egyebekkel. Az egészben természetesen a legsúlyo­sabb az, hogy sok ilyen iskolai dolgozó, köztük egyes tanítók is, tévesen azt hiszik, hogy a párt és a kormány így képzeli el az iskola feladatát, küldetését és politikai jellegét. Bizonyára senki sem fogja állitani, hogy gyermekeinknek ne kellene arányosan, ki­emelem arányosan, gyermeki erőikhez ké­pest segíteniük például a gazdasági építés­ben is. Fontos az, hogy mindnyájan helye­sen lássuk, hol van az egésznek a súlypontja, miben áll az iskola fő feladata, a gyermek fő feladata, a tanító fő feladata. Minisztériumunk statisztikailag megálla­pította a tanulók elmúlt félévi tanulmányi előmenetelének országos eredményeit. És ez a statisztika semmiképpen sem örvendetes. Nősek elvtárs munkaerőügyi miniszter is felhívta figyelmünket nyolcéves iskoláink számos végzett növendékének ismereteiben mutatkozó nagyon súlyos hiányosságokra és mély hézagokra. Főiskoláink és hadsere­günk is panaszkodnak, hogy a középiskolák végzett növendékei nem készültek fel kel­i lóképpen a felsőbbfokú tanításra. A bukott diákok százaléka egyes járásokban megfon­tolásra ad okot. Ha a bukott diákok száma egyes járásokban húsz százalékra kezd emelkedni, tudatosítanunk kell, milyen bor­zalmasan ártunk nemcsak ifjúságunknak, hanem népünk és egész szocialista építé­sünk érdekeinek is. Ugyanez a statisztika megmutatja, milyen aránytalanság van egyes járások pedagógiai eredményei között. Az iskolaügyi miniszté­rium felelős a pártnak és a kormánynak (ifjúságunk neveléséért és ezért elsősorban ezen eredmények szempontjából kell elbí­rálnia a tanítók, az igazgatók, a tanfelügye­lők és az iskolai dolgozók munkáját. Tudatában vagyunk annak: előfordulhat­nának kísérletek, hogy vizsgák alkalmával a megkívánt igényesség csökkentésével, el­néző osztályzással látszólag javítsák isko­láink munkaeredményeit. Ezt természetesen nem engedhetjük meg. Tanításunk és neve­nöi küldöttet (20.8 százalék) a kassai kerü­leti pártszervezet választotta. A prágai kül­döttségnek 18.5, a liberecinek 17.5, a hradec královéinak pedig 16.2 százaléka nő. Ezzel szemben a české budéjovicei és jihlavai kerü­leti pártszervezetek küldöttségeinek csak 4—4 női tagja van. noha e pártszervezetek mind­egyikében a tagok között több mint 17.000 a nők száma. A tanácsadó joggal biró küldöttek összeté­tele párttagságuk szerint a következő: a küldöttek 2.6 százaléka 1921 óta, a küldöttek 6.8 százaléka 1921—1938 óta, 3.4 százaléka 1939—1944 óta 74.4 százaléka 1945—1948 óta, 12.8 százaléka 1948 februárja óta párt­tag. A tanácsadó joggal bíró küldöttek szociá­lis összetétele azt mutatja, hogy 72.6 száza­lékuk munkás, 5.1 százalékuk paraszt, 3.4 százalékuk értelmiségi, 10.3 százalékuk hiva. talnok, 8.6 százalékuk egyéb. A mandátumbizottság közli, hogy a kon­gresszuson jelenlevő 13 küldöttnek nagy ki­tüntetést — Köztársasági Érdemrendet ado­mányoztak kiváló teljesítményeikért és a ha­za érdekében végzett áldozatkész munkáju­kért; 23 küldöttet Munka Érdemrenddel, 9 küldöttet pedig államdíjjal tüntettek ki. A „Február 25." érdemrenddel 237 küldöt­tet tüntettek ki. Negyven küldött katonai kitüntetés tulajdonosa. A küldöttek összetétele azt mutatja, hogy a pártszervezetek pártunk legjobb és, legak­tívabb tagjait választották a párt X. kon. gresszusára, azokat, akik hősiesen küzdöttek hazánkban, a burzsoázia hatalmának meg­döntéséért, hazánknak a fasiszta megszállás alól való felszabadításáért, és azokat, akik áldozatkészen dolgoznak, hogy megvalósítsák a párt nagy programmját — a szocializmus felépítését hazánkban. Éljen Csehszlovákia Kommunista Pártja — Csehszlovákia dolgozó népe nagy győzelmed­nek lelkesítője és szervezője! lésünk megjavításának egyedüli módja mi­nisztériumunk, főleg a módszertanítók és tanfelügyelők munkájának tökéletesítése, tankönyveink megjavítása, a tanítók kép­zettségének fokozása, szakmai tudásának, pedagógiai mesteriességének elmélyítése, az eszmei-pedagógiai kérdések kifejtése a tan­testületekben, a tanítóértekezleteken, vala­mint alapos elmélyedés a helyes tanítási módszerekbe. Az iskolának a tanulók > tar­tós és mély ismereteiben és tudásában meg­nyilvánuló munkaeredményének kell az egész iskolai munka megítélésében a fő kri­tériumnak lennie, mert nyilvánvaló, hogy a tanulmányi előmenetelben elért jó ered­ményeket lényegében a jó és helyes esz­mei-politikai nevelőtevékenység feltételezi. Pártunk és kormányunk, a szülők milliói senki mást nem tehetnek a tökéletes neve­lés és oktatás feladatának teljesítéséért fe­lelőssé, mint minisztériumunkat, népi igaz­gatásunkat, a tanfelügyelőket, az iskolaigaz­gatókat és a tantestületeket. Világosan érezzük azt is, hogyan kell a legnagyobb mértékben korlátozni a bürokra­tikus, papíron való igazgatást és pótolni az iskolaigazgatósági szervek képviselőinek és az iskoláknak operatív eleven" kapcsolatá­val. Felül kell vizsgálnunk tanfelügyele­tünk egész értelmét és funkcióját, felül kell vizsgálnunk tanfelügyelői testületeink munkamódszerét. Mindannyiunk előtt nagy feladat áll. Gon­doskodnunk kell arról, hogy minél előbb kikü­szöböljük a tantermek hiányát, ami egyre aggasztóbbá válik, tekintettel arra, hogy erősen emelkedik a népesedési hullám és az iskolaépületek építése nagyon lemaradt. A választási kampányban kitűnt, hogy a szü­lők milyen nehezen viselik el és milyen jog­gal bírálják ezt a nehézségeket okozó állapo­tot. A járásokban, kerületekben és miniszté­riumokban dolgozó kommunisták egyöntetű akarata, a beruházási feladatoknak, tervezési munkálatoknak sürgősségük igazságos sor­rendjében és idejében való teljesítése hoz­zájárul ennek az áldatlan állapotnak meg­szüntetéséhez. Szeretnék még kitérni az iskola további je­lentős feladatára, amelyről Novotný elvtárs beszámolójában beszélt. Ez a kiválóak isko­láiban és a főiskolákon tanuló diákok szo. ciális összetételének további javítása. Hisz munkás- és parasztcsaládjainknak sokezer tudásra szomjazó gyermeke van, akiknek a gyakran alkalmazásban lévő mindkét szülő­je nem tud kellő szaksegítséget nyújtani az otthoni tanulásban. Tanitőink kötelessége, hogy az osztály minden egyes tanulójáról való felette lelkiismeretes gondoskodásuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom