Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-17 / 147. szám, csütörtök

1954. június 475. u J sny 3 Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa mellett különösen dolgozó népünk ama családjainak gyermekeiről gondoskodjanak és azoknak a családoknak gyermekeit segítsék, akik tanuláslikban' nem kapnak teljes segítséget. Ha tantestületeink foglalkoznak ezzel a kérdéssel és ügyelnek arra, hogy a munkás és kisparaszti családok minden tehetséges és tanulásra alkalmas gyermeke további tanulásával tovább fejleszthesse képességeit, ezzel hozzájárulnak a dolgozó népünk legszélesebb tömegeiben szunnyadó alkotóerők ter. mészetes érvényesüléséhez és ezzel megoldják a tanulóffjság igazságos szociális öszszetételinek feladatát, hogy ez megfeleljen társadalmunk általános szociális összetételének. Ne feledkezzünk meg arról, hogy 11-éves középiskoláink építése, tökéletesítése és fokozatos bővítése olyan célra irányul, amelyről multunk és jelenünk leghaladóbb pedagógusai álmodni sem mertek. Az SzKP XIX. kongresszusa megnyitotta előttünk az általános középiskolai oktatás nem sejtett távlatát. Novotný elvtárs rámutatott arra, hogyan teremti meg új iskolatörvényünk, amellyel bevezettük az új iskolarendszert, nálunk ig a művelődés üyenfokú fejlődésének előfeltételét. Figyeljük meg a művelődés fejlődésének egész irányát a Szovjetunióban. Figyeljük meg, hogyan értelmezi a szocialista állam az általános műveltség kérdését. Míg a valamikor nálunk terjesztett amerikai pedagógiai elméletek például az általános müvelség fogalmát pusztán az olvasás; írás és az elemi számolás ismeretének magyarázzák ég mind. % azt, ami ezt a színvonalat meghaladja, már speciális műveltségnek tartják, a szocialista pedagógiai tudomány az általános középiskolai oktatás koncepcióját, műveltségét, mint a milliós dolgozó tömegek széleskörű, mély műveltségét képviseli. Az alapos általánog műveltség, az anyanyelv, a történelem és természettudományok alapjainak tökéletes ismerete, és itt különösen a számtant szeretném megemlíteni, elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy a szocializmusba fejlődő társadalom minden egyes polgára ne csak jó szakképzettségre tehessen szert, hanem az igazi, a tudományon felépülő világnézetet is elsajátíthassa. E követelmény teljesítése érdekében iskolánknak feladatul kell kitűznie, hogy a 8-éves iskolát elvégző minden egyes gyermek tökéletesen ismerje anyanyelvét, soha többé ne legyenek nehézségei a helyesírással; hogy a 11-éves vagy szakiskola minden egyes végzett növendéke, egyszóval minden középiskolai végzettségű ember, aránylag tökéletesen ismerje az orosz nyelvet, a nemzeteket testvériesen összekötő, a nép előtt a leghaladóbb eszmék, műszaki és tudományos ismeretek, valamint az emberi műveltség tetőfokát képező kultúra ismeretének kapuját megnyitó nyelvet. Elvtársak, most rá szeretnék térni ifjúsá

: gunk általános nevelésének egyes kérdéseire, mert iskoláink munkáját nem bírálhatjuk elszigetelten. Az iskola noha alapvető nevelő tényező, nem az egyedüli tényező. Sikere a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség és a pionírszervezet tevékenységétől, a család befolyá. sától függ. Ezek az erők együttesen határozzák meg végeredményben nevelésünket. Ránk, kommunistákra nagy feladat vár, megfontoltan olyart irányban kell dolgoznunk, hogy a nevelői tényezők között ne legyenek az ifjú embert zavaró ellentétek, és hogy közös célra irányuljanak. Melyek az alapvető előfeltételek ahhoz, hogy gyermekeinket nemes, tartós ismeretekkel és munkaszokással felvértezett emberekké — a szocializmus és a kommunizmus építőivé neveljük. Engedjék meg, hogy válaszul erre a kérdésre idézzem a Komszomol Központi Bizottságának az ifjú pionírok szervezetének feladatairól szóló határozata részét. „V. I. Lenin ifjú pionírjainak kommunista gyermekszervezete segíti a kommunista pár. tot, a Komszomolt. é

s a szovjet iskolát abban, hogy a pionírokat a kommunista társadalom öntudatos, müveit, egészséges, optimista, fegyelmezett, nehézségektől vissza nem rettenő építőivé nevelje, hogy a gyermekeket a szovjet haza szeretetére, a nemzetek közti barátságra és a proletárnemzetköziség szellemében nevelje. Az ifjú pionírok szervezetének fontos feladata, hogy segítse az iskolát és a tanitőt a jó tanulmányi előmenetelért és fegyelemért, a tanulók mély és tartós ismereteiért folytatott küzdelmében, a tanulókban kinevelje a tudományszomjat és a tudásvágyat, a munkában való kitartást és a munkaszeretetet, tiszteletet és szeretetet oltson a gyermekekbe a fizikai munka iránt, önállóságra és arra a művészetre tanítsa őket, hogy bármilyen erőikhez mért munkát elvégezzenek. A pionírszervezeteknek gondoskodniuk kell a gyermekek egészségéről és szabadidejük helyes megszervezéséről. Elő kell segíteniük a tanulók széleskörű bekapcsolódását a testnevelési, érdek- és műszaki körökbe, az ifjú természettudósok köreibe, a művészeti alkotás köreibe. Tömeg játékokat, kirándulásokat és városlátogatásokat kell rendezniök. A V. I. Lenin ifjú pionírjai kommunista gyermekszervezetének egész tevékenysége a pionírok széleskörű kezdeményezésének alapjára épül, melynél tekintetbe veszik a gyermekek korát, érdeklődését és szükségleteit." Elvtársak, ha így fogjuk nevelni ifjúságunkat, legyünk meggyőződve, hogy minden anya, apa, aki valóban szívén viseli gyermekeinek igazi boldogulását, nagyon hálás lesz nekünk ezért a nevelésért. Hisz végeredményben a kommunista nevelés nem más, mint egészséges, nemeslelkü, helyesen gondolkodó és becsületesen cselekvő emberek nevelése. Ezzel kapcsolatban egy igen komoly hiányosságra szeretném felhívni a figyelmet. Ebben a hiányosságban szenved ifjúságunknak mind az iskolában, mind a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségben és a pionírszervezetben folyó nevelése. Ez az a tény, hogy nevelőink nagy része nem tudja kellőképpen kihasználni az igazi, haladó műalkotás gyönyörködtető erejének minden egyes emberre, különösen ifjú emberre gyakorolt nemesítő hatását Ma például nehéz elképzelni a szovjet iskola olyan növendékét, akár pionírt, akár komszomolistát, amelyik ne szeretné Puskint, Tolsztojt, Gorkijt, Majakovszkijt stb. A szovjet nevelés e téren nagy céltudatossággal jár el. A szovjet ifjúság a világ minden nemzete klasszikus és haladó irodalmának, köztük klasszikusainknak és haladó íróinknak müveit is megtanulja tisztelni. Ismert tény, hogy a Szovjetunióban gyönyörű, tanulságos élőszóval, kommentárral és magyarázatokkal ellátott kiadásban jelennek meg a világ bármelyik nemzete klasszikus és demokratikus kulturális alkotóinak müvei. E

z nemcsak az irodalomra, hanem a zeneművészetre, a filmművészetre és a képzőművészetre is vonatkozik. A szovjet nevelés igazán tudatában van annak, hogy a szocialista em. ber, szeles kulturális látókörű ember. Ennek alapja természetesen a leninizmusban, a világkultúra legnagyobb vívmányaként tetőfokát elért nagy orosz kultúra nagy demokratikus hagyományainak tiszteletére és csodálatára irányuló hazafias nevelés. Ügy vélem, fontos ezért, hogy mind tanítóink, mind a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség és a pionírszervezet, az internátusok és a diákotthonok nevelői, a szülők céltudatosan törődjenek azzal, hogy gyermekeink, ifjúságunk, nemzeti kultúránk klasszikus és haladó müvei hatalmas erejének segítségé, vei mélyen gyökerezzenek nemzeteink történelmi kollektívájában. Ennek a nemzeti örökségünknek mélyen demokratikus jellege ifjúságunkat műiden nemzet demokratikus kultúrájának, mindenekelőtt a legdemokratikusabb nagy orosz kultúrának és a szovjet nemzetek újkori kultúrájának igazi tiszteletére neveli. Minél mélyebb gyökerek kötik az embert nemzetének történelmi földjéhez és demokratikus kultúrájához, minél öntudatosabban szereti népét, annál őszintébben internacionalistává válik, annál fejlettebben és bátrabban nő bele a szocialista jövőbe és semilyen vihar nem tudja kidönteni. Ha sikerül ifjúságunkat ilyen fučíki lelkesedessel, ilyen nagy hittel eltölteni, már az első iskolai évektől kezdve, eltűnik számos nehézségünk, melyekkel ma még mind a fő. iskolákon, mind az internátusokban, ifjúsági otthonokban és máshol a nevelés terén találkozunk. A főiskolák tekintetében egészen röviden szeretnék kitérni egy kérdésre, amely a pártszervezetek segítsége nélkül nem oldható meg sikeresen. A főiskolák feladata, hogy népünknek jól képzett, a nép és a szocializmus ügyéhez ragaszkodó szakembereket neveljenek. A társadalomtudományok tanszékei, a marxizmus-leninizmus tanszékei a szakszerű tudományos oktatással együtt ennek a célnak elérését segítik elő. Sok tanszék már aránylag jóL alkotó módon működik. Nagy részük azonban még mindig a párt és a nép pezsdülő életétől való elszakítottságban, dogmatizmusban szenved, ami a diákságban azt a benyomást kelti, hogy a marxizmus-leninizmus nagy életadó tanítását szervetlenül iktatták be szaktanulmányaikba, mint olyan tárgyat, amelynek semmi köze a szaktárgyakhoz. A marxista filozófia pedig mint a tudományos kutatás eszköze áthat minden természet- és társadalomtudományt és ha alkotó, nem dogmatikus módon értelmezik bármilyen tudományos ágban dolgozó szakembert, — történészt, mérnököt, tanítót é orvost egyaránt segít. A forradalmi munkásmozgalom történetének ismerete, a kommunista párt történelmi küldetésének és politikájának ismerete a társadalmi fejlődés objektív törvényeinek ismerete, e társadalmi fejlődés törvényé nek ismerete minden polgárt politikailag helyesen tájékoztat, lehetővé teszi minden egyes szakembernek, hogy a nép, a nemzetek iránti hazafias szeretettel és a nemzetek boldog életének megvalósíthatóságáról való tudományos meggyőződéssel áthatott tudomány szellemében ne csak szakmai, hanem polgári és népi kérdéseket is megoldhasson. Ez a meggyőződés életigenlésünk erőforrása, amely bátorságot ad a nagy feladatok megoldására. A nép kimeríthetetlen alkotóerőibe, az ember felismerő erőibe vetett hit erőforrása, elűzi a tudománynak ártó szkepszist és ingadozást, olyan harcosokat nevel, akik küzdenek minden olyasmi ellen, ami az embernek és művének — az ezeréves emberi kultúrának elpusztítására törekszik. Egyetlen becsületes, igazi ismeretre vágyó diákot sem tudunk elképzelni anélkül, hogy a marxizmus-leninizmus tanításának mély értelme ne töltené el lelkesedéssel és ne késztetné egyúttal a szakismeretek mély elsajátítására. Főiskoláink pártszervezeteinek egyik fő feladata, hogy segítsék az iskola vezetőségét a tanítás tökéletesítésében, az ideológiai nevelés elmélyítésében, hogy segítsék a maxizmus-leninizmus katedráit abban, hogy a mun kai elkesedés és merész tudományos kutatás és lelkesedés erőforrásává váljanak, hogy közkedveltek legyenek és felvirágoztassák a tudományt, hogy iskoláinkban a tanítók és a diákok tudományos értekezletei felélénküljenek. Főiskoláinknak ez az eszme alkotó kovásza a leghatékonyabb eszköz a dogmatizmus ellen. Ne feledkezzünk meg Malenkov elvtársnak a SzKP XIX. kongresszusán kifejezett ama gondolatáról, hogy az elméletnek minden dogmatikus értelmezése megengedhetetlen és nagy kárt okozhat a tömegek politikai nevelésében. Igen, a dogmatizmus nemcsak, hogy nem győz meg senkit, hanem elidegenít és árt. Elvtársak, felszólalásomban nevelő munkánknak csak egyes kérdéseit említhettem. Az általános műveltséget nyujitó iskolák és szakiskolák pártszervezeteinek véleményem szerint sokkal többet kellene foglalkozniuk nevelésünk eszmei, elvi kérdéseivel. A tapasztalat azt mutatja, hogy éppen iskolai pártszervezeteink közvetlenül munkahelyükön kifejtett munkájának aszmei, nevelői és tudományos-pedagógiai világnézeti tartalmát igen elhanyagolják és nagy szervezés-technikai rutinnal, vagy módszertani prakticizmussal pótolják. Mindenki, aki könyvben, vagy folyóiratokban megjelenő szovjet pedagógiai irodalmi Á falvakon a szocializmus EFSz-ek útján való építésének helyességét . bizonyítják azok az eredmények, amelyeket a szövetkezetek alakítása óta elértünk, főleg a hektárhozamok növelése terén. Az EFSz-ek a nyitrai járásban az 1953. évben 1 hektárról átlagosan 22.95 métermázsa búza, 24.89 mázsa árpa hozamot értek el, míg a magánszektor csak 20.97 mázsa búza és 16.63 mázsa árpahozamot ért el. EFSz-eink ezeket az eredményeket annak a segítségnek is köszönhetik, amelyben a szövetkezetek a gép- és traktorállomásoktól részesültek. De szükséges, hogy még jobban kihasználjuk a gép- és trak;torállomások segítségét és hogy szorosabb kapcsolatot teremtsünk az EFSz-ek és a gép- és traktorállomások között. De szükséges kiegészíteni a gépesítési eszközöket főleg a kultivációs berendezéseket, amelyekkel a gép- és traktorállomások nincsenek megfelelő módon ellátva és a takarmány betakarításával kapcsolatos munkákat is gépesíteni kell. Az állattenyésztési termelésben előforduló hiányosságokat előidézte az is, hogy sem a szövetkezetek, sem a járási nemzeti bizottságok, sem a kerületi nemzeti bizottságok, de a földművelésügyi megbízotti hivatal sem fordított megfelelő figyelmet a takarmányalap biztosítására. Hála a CSKP KB és a kormány határozatának, adva vannak az összes feltételek a takarmányalap biztosítására és a gazdasági állatok nagyobb hasznosságának elérésére. De további hiányosságok fordulnak elő a mezőgazdasági épületek építésében, amelyek sok esetben úgy vannak tervezve, hogy nem felelnek meg a célnak. Főleg azért, mert a tervezők a terveket a gyakorlati dolgozókkal való kapcsolat nélkül készítik, aminek következményei főként a szopósrralacok pusztulásában mutatkoznak meg a téli hónapokban, amikor a malacoztatók hidegek és nyirkosak. A tervek helytelenségét bizonytja az a tény is, hogy a sókszelőcei EFSz részére a lóistálló építésére nem dolgoztak ki megfelelő tervet. Az istálló szűk volt, a lovak- nem fértek bele. A földművelésügyi megbízotti hivatal megfelelőnek találta a tervet mindaddig, míg az alapokat le nem rakták Csak akkor állapították meg, hogy az épület egyáltalán nem felel meg. A CSKP X. kongresszusa irányelveinek javaslatát megtárgyalták a pártszervezetekmunkákat olvas, tudja, mennyi felbecsülhetetlenül értékes ötletet, mennyi nagy ' eszmei kérdést, mennyi tanulságot nyújt a szovjet tapasztalat tudományos dolgozóinknak, elméleti pedagógusainknak, tanítóinknak, ifjúsági szövetségünknek. Magától értetődik, hogy iskolai pártszervezeteink feladatai közé tartozik a szovjet iskola ezen értékes tapasztalatai terjesztésének é3 felhasználásának feladata, valamint az őrködés afölött, hogy e tapasztalatok gyakorlatilag elősegítsék iskoláink munkájának tökéletesítését. Ha minden egyes kommunistára vonatkozik, hogy munkahelyének példás dolgozója legyen, akkor a kommunista tanítónak példás tanítónak — nevelőnek kell lennie, szeméyes példáj'ával, az ifjúság szeretetével, eszmei lelkesedésével példát kell mutatnia a pártonkívüli tanítóknak, hogyan dolgozzanak az új szocialista iskolában. Az a kommunista, aki rossz nevelő, az a kommunista, aki száraz dogmatikus, árt szocialista iskolánknak és pártunknak, mivel különösen a szülök szemében elferdíti politikájukat. Zápotocký elvtárs a tanítók VIII. országos értekezletéhez intézett üzenetében hangsúlyozta, nem szabad, hogy a pártigazolvány védőpajzsa legyen a rossz nevelői képességek álcázására. Mindenfokú iskoláink egységes kommunista gondolkodástól áthatott pártszervezetei, a legalsóbbaktól a legfelsőbbekig, óriási erőt képviselnek. Ha az egyértelműségnek ez az ereje érvényesül új iskolánk építésében, ha minden kommunista iskolai dolgozó kellő tárgyismeretre tesz szert, elsajátítja a helyes munkastílust, ha alkalmazni fogja a kérdések eszmei, elvi megvilágításának módszerét, az állandó meggyőzés módszerét, az alkotó bírálatot és önbírálatot, anélkül, hogy beavatkozna más felelős személyek hatáskörébe, akkor teljesíti nagy történelmi szerepét és új szocialista iskolánk is hatalmas virágzásnak indul. Pártszervezeteink egyedül így válhatnak a lelkes munkalendület kohóivá, melyek az alkotó öröm, a magas színvonalú eszmeiesség erejét fogják sugározni iskoláink szervezetébe és ezzel új szocialista nemzedékünkbe. Éljen és boldogan virágozzék új szocialista ifjúságunk, éljenek tanítói és nevelői! ben a mezőgazdasági dolgozókkal a gépés traktorállomásokon, az állami birtokokon és az EFSz-ekben, valamint a többi kis- és középparaszttal is. Ez a javaslat érdeklődést keltett és megvitatásánál konkrét hozzászólások és javaslatok hangzottak el a járásunkat érintő feladatok biztosítására. Az irányelvek biztosítása érdekében tovább kell szilárdítanunk, fejlesztenünk a szövetkezeteket, fokoznunk kell a mezőgazdasági dolgozók szakmai színvonalát és meg kell javítani a dolgozók kor szerinti összetételét, főleg az EFSz-ekben. A mezőgazdaságot feltétlenül szükséges fiatal káderekkel kiegészíteni, akik képesek arra, hogy gyorsan átvegyék az új munkaformákat és életbeléptessék őket. Az irányelvekkel kapcsolatos hozzászólások, amelyek a hektárhozamok növelésére vonatkoznak, azt bizonyítják, hogy a járásban megvannak az összes feltételek az adott feladatok teljesítésére, csak arra lesz szükség, hogy megjavítsuk a csatornázással és öntözéssel kapcsolatos munkát, amely már évek óta szünetel. A dunamenti vízgazdasági szolgálat Vágsellyén több mint 5 millió korona értékű elosztó épületet épített, de nem képes befejezni a gútai szivattyúzó állomás építését és objektív nehézségekre hivatkozik. A szivattyúzó állomás csak a vágsellyei és komáromi járásban több mint 14.000 hektár elsó'osztályú területet mentesíthetne a víztől és a rizsföldek és más kultúrák jelentős területeit öntözhetné. Járásunk dolgozó népe el van határozva, hogy teljesíti az irányelvekben foglalt feladatokat, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkoznak a következő két-három évben. Ennek bizonyítékai a X. kongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalások. E kötelezettségvállalások alapján a járásban 3093 mázsa bdxát, 3298 mázsa árpát, 1735 mázsa kukoricát; 19.905 mázsa cukorrépát termelünk terven felül i és 1116 malaccal többet nevelünk, mint ahogy az (állami terv megszabja Szlovákia Kommunista Párjának járási bizottsága és járási szervezete megtesznek minden intézkedést az adott feladatok teljesítésére és a mezőgazdasági dolgozókat az összes kommunisták segítségével a szocialista munkaverseny széles fejlesztésére vezetik. J. Fiam elvtárs felszólalása