Uj Szó, 1954. június (7. évfolyam, 132-158.szám)

1954-06-16 / 146. szám, szerda

1854. június 16. M J SZ0 Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusa (lést. Az elmúlt tél tapasztalatai azt mu­tatják, hogy e szakaszon feltétlenül szükség van a vezetés és irányítás központosítására és hogy a helyi szempontok, vagy úgyne­vezett szlovákiai szempontok érvényesítésére csak zavarólag hathat és csak fékezheti a vasúti közlekedés fejlődését. Ezen a szaka­szon a beruházásokat úgy kell irányítani, hogy kiküszöböljék a szűk keresztmetsze­teket, államunk bármelyik részében lépje­nek is fel. A munka közporitasítotí és egy helyről való irányítása helyénvaló és helyén is kell, hogy legyen a következő minisztériumok keretében: tüzelőanyag- és energetikaügyi­gépipari, vegyiipari, kohóipari és ércbányá­szati minisztérium, ahol a jelenlegi arány­talanságok kiküszöbölése és az állam vé­delmének szempontjai nem engedhetik meg más érdekek érvényre juttatását. A szocia­lizmus építésének, tehát a szlovák, népnek az érdekei is megkövetelik, hogy minden beruházást a minél nagyobb gazdasági ered­mény, a terv kölcsönös összhangja szem­pontjából vizsgáljunk. Feltárjuk országunk ásványi kincseit, legyenek bár lelőhelyeik az ország akármelyik részében, Észak-Cseh­országban, Ostrava vidékén vagy az eperje­si kerületben, hisz az a célunk, hogy minél több szenet, minél több vasércet hozzunk felszínre. E szempontot követve, vízerőmű­telepeket fogunk építeni a szlovákiai fo­lyók heves sodrának kihasználására és ki­használjuk a Moldva vagy a Duna eddig parlagon heverő energiáját. Magától értetődik, hogy az ipari üzemek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy az ipar elosztása egyenletes legyen, tekintet­be véve ugyanakkor a köztársaság elmara­dott részeinek fejlesztését és a munkás­osztály egyenletes gyarapodását is. Mindezt azonban egész népgazdaságunk egységének és jövedelmezőségének, ásványi kincseink teljes kihasználásának, a helyi munkaerő­források kihasználásának szempontjából kell végrehajtanunk. Szeparatista szempontok gazdasági életünkben nagy nemzetgazdasági és ennek következtében politikai károkat is okozhatnak. Miben nyilvánulnak meg a helytelf^í lé­nyegükben burzsoá nacionalista iráripiiítok Szlovákiában ma? Néhány jelenségükről már szóltam az Szí KP KB mult év decemberi ülésén. A bi­zalmatlanság számos megnyilvánulásáról van szó, a cseh munkások és műszaki doL goeók nyújtotta támogatás lekicsinyléséről, saját sikereink túlértékeléséről, annak a segítségnek a lebecsüléséről, ajnelyet a cseh értelmiség nyújt nekünk főiskoláinkon, stb. A burzsoá nacionalizmus ezenkívül megnyil­vánult az ukrán és magyar nemzetiségű ál­lampolgárol^jz való viszonyunkban is. E jelenségek ellen harcolni kell. A pártnak szüntelenül ügyelnie kell arra, hogy e je­lenségek fokozatosan megszűnjenek. Vannak azonban nagyobb horderejű kérdések is. A burzsoá nacionalizmus veszélye abban a tö­rekvésben is megnyilvánulhat, hogy Szlo­vákia gazdasági életét a Csehszlovák Köz­társaság egységes gazdasági életétől elszi­getelten értelmezik, Szlovákia gazdasági problémáit azoktól a problémáktól elszige­telten igyekeznek megoldani, amelyek az egész Csehszlovák Köztársaságban a szo­cializmus építése során feämertilnek; meg­nyüvánulhat e veszély abban is, hogy Szlo­vákiában az ipar kiépítését úgy értelmezik, mintha Szlovákiának saját külön gazdasá­gi alapra volna szüksége. így születhetett meg az SzlKP KB hatá­rozata a gépipar problémáiról Szlovákiá­ban, amely szószerint ezeket mondja: „A szlovákiai gépipar, noha brutto termelése jelentősen megnőtt, mindezideig nem telje­síti szerepét Szlovákia iparosításában sem mint a népgazdaság vezető ágazata, sem pe. dig mint az alapvető termelőeszközök szál­lítója. Ezért elkerülhetetlen, hogy határo­zottan átalakítsuk a szlovákiai gépipar szer­kezetét, az alárendelt és mellékes jelentősé­gű gyártmányokról olyan termelési tervre térjünk át, amely biztosítja, hogy gépipari üzemeink a csehszlovákiai gépipar teljesér­tékü részét alkotják. Ez átalakítás végre­hajtása nélkül nem biztosíthatnánk Szlová­kiában a gépipar sikeres fellendülését, és ezzel jelentősen korlátozódnának Szlovákia iparosítása fejlesztésének további lehetősé­gei." Világos, hogy ez a megszövegezés csak úgy jöhetett létre, hogy Szlovákia gazda­sági életét nem az egész és egyöntetű, egységesen és központilag irányított cseh­szlovákiai gazdasági élet részének tekintet­ték, hanem az önálló irányzatok a lényegé­ben szeparatista Szlovákia szempontjait kö­vetjék. Vannak más kérdések is, amelyek össze­függnek a szlovákiai elvtársak éberségének hiányával, ami még ma is lehetőséget ad a helytelen politikai irányzatok érvényesülé­sére. Ezen irányzatok gyökerei az egyes kér­dések burzsoánacionallsta értelmeziésében rejlenek. Mit is jelent ez? Husák és társai „a szlo­vák nemzet u. n. közös érdekeinek" a szlo­vák nemzet u. n. jogai védelmének helytelen szempontjaiból kiindulva paktáltak a demo­krata pártba tömörült szlovák reakcióval, szabotálták a csehszlovák gazdasági élet egységét, a csehszlovákiai gazdaság egy­séges irányítását, szabotálták az államosí­tást, az izraeli emigráció révén lehetővé tet­ték a csehszlovák nemzeti vagyon kicsempé­szését külföldre, szabotálták Szlovákiában a közellátást, a begyűjtést és így a szlo­vák és a cseh reakcióval szövetkezve elő. készítették az egységes csehszlovákiai ál­lamhatalom megdöntését és a kapitalista rendszer felújítását. Nem állithatjuk, hogy Husáknak és tár­sadnak elítélésével véget vetettünk Szlová­kiában minden hasonló helytelen nézetnek. Az emberek gondolkodásában élö naciona­lista előítéletek abban is megnyilvánulhat­nak és meg is nyilvánultak, hogy párt- és állami szerveink tétlenül tűrték Szlovákiá­ban a fekete építkezéseket, az építőipar ál­lami alapjainak meglopását, hogy közömbö­sen elnézték az állami fegyelem megsérté­sét, a fekete vágásokat, amelyek Szlovákiá­ban gyakoribb jelenségnek számítanak, mint a cseh országrészekben, a begyűjtési terv nem teljesítését, gyakran tűrik az ostoba nacionalista tréfák terjesztését és végül a kultúra és az irodalom szakaszán megnyil­vánuló burzsoá nacionalista irányzatokat. Szükeég lesz rá, hogy az SzlKP Központi Bizottsága legközelebbi ülésén részletesen foglalkozzék mindezekkel a jelenségekkel és levonja belőlük a megfelelő következte­téseket. Az osztályharc kiéleződése, a néppárti fa­siszták és burzsoá nacionalisták körmön­font aljassága minden kommunistát arra késztet, hogy fokozza éberségét és készen­létét. A párt valamennyi szlovákiai tagja szá­mára parancs, hogy engesztelhetetlenül har­coljon minden ellen, ami gyöngíti a Cseh­szlovák Köztársaság népednek egységét, ami indokot ad a nacionalista uszításokra, ami megbontja a gazdasági élet központi ve­zetésének egységét. Gottwald elvtárs szavai, amelyeket 1945 augusztus 12-ém, tehát közvetlenül a felsza­badulás után mondott a zsolnai pártkonfe­rencián, ma is érvényesek: „Elsősorban meg kell állapítani, hogy ma a szlovák nemzetet és demokratikus vívmányait a csehek ré­széről nem fenyegeti veszély. A helyzet más, mint 1918.ban volt. Nem fenyeget az a ve­szély, hogy Szlovákiában leépítik a gyára­kat, hogy a Zivnobank fog dönteni a szlová­kiai ipar sorsáról, hogy kiszorítanak ben­neteket a városokból, hogy Szlovákiában reakciós diktátorokat küldenek. Amíg a prá­gai kormányban Csehszlovákia Kommunista Pártja ís helyet foglal, mindaddig nem kell tartanotok semmiféle prágai reakciótól..." A cseh és a szlovák nép nyolc-kilenc éves harcai, azóta, hogy Gottwald elvtárs e sza­vakat intézte a szlovákiai kommunistákhoz, százszor ls bebizonyították, e szavak igaz­ságát. Az a tény, hogy Prágában a kor­mányt a kommunista párt vezeti, gyökeré­ben megváltoztatta Szlovákiát. Az új gyá­rak. vízierőművek százaiban, az új szövet­kezeti falvakon új emberek születnek, akik határtalan odaadást éreznek nemzetük és köztársaságuk iránt, hálásak a Szovjetunió­nak a felszabadulásért, hálásak cseh test­vérreiek a nagy támogatásért, amely se­gített megszüntetni az évszázados nyomort és Szlovákiában azelőtt soha nem látott új életfeltételeket teremtett. Szlovákia megsza­badult az évszázados koldulástól, világcsa­vargástól, a drótosság és számkivetettség átkától. A szlovák nép hálás Csehszlovákia Kommunista Pártjának kultúrája soha nem látott felvirágzásáért, a további fellendü­lés, jólét nagyszerű távlataiért. T. Bohdanovský elvtárs felszólalása Pártunk IX. kongresszusának határozata nagy alkotófeladatokat tűzött ki a kassai kerületben. E feladatok teljesítése megvál­toztatta a kassai kerület arculatát. Űj gyá­rafc épültek, a régi gyárak újjáépültek. A gottwaldi ötéves terv jóvátette a burzsoá­zia által a kassai kerület dolgozóin el­követett igazságtalanságokat. Az elmara­dott Szepesség, Gömör és Zemplén korsze­rű ijpari vidéketoké fejlődtök. A kapitalis­ták által lerombolt Korompán új, korsze­rű gyárváros épült ki. Üzemek épültek Kas­sán, Nagyrőcén, Tőketerebesen, Dobsinán. Iglón és máshol. Befejezés előtt áll a ha­zánkat és a Szovjetuniót összekötő vasút­vonal és befejeződik a Kelet-, Közép- és Dél-Szlovákiát összekötő vasútvonal. Az új üzemek építése folyamán megszilárdult a cseh, szlovák és magyar dolgozó nép örök testvérisége. Ezeket az eredményeket a cseh munkásosztály, műszaki dolgozók és mémcfeök rendikívül nagy segítségével ér­tük el. Nagy változások történtek a mezőgazda­ság szakaszán. A kis- és középparasztok EFSz-eket alapítottak, amelyeikből kerüle­tünkben ma már 193 magasabbtípusú szö­vetkezet van. Lényegesen bővültek a gép­es traktoráliomások, melyek a szövetkezeti dolgozók, kis- és középparasztok nélkülöz­hetetlen segítőtársaivá lettek. Az állami gazdaságok kezdeti nehézségeiket leküzdve egyre szilárdulnak. Késmárk, Királyhel­mec, Kassa és Szepsi járásokban példát mutatnak a szövetkezeti dolgozóknak, a kis- és középparasztoknaik. A kultúra, a tudomány és a művészet terén eddig ismeretlen, örvendetes ered­ményeket értünk el. Kassán új iskolák épültek, amelyeknek ma már annyi diák­juk van, mint az első köztársaság idején egész Szlovákiának. Bővült a többi fajtájú iskolák és tudományos intézmények háló­zata. A X. kongresszus határozatainak tel­jesítése során főleg a mezőgazdasági sza­kaszon és az ércfejtésben várnak jelentős feladatok a kassai kerületre. A szövetke­zeti dolgozók a politikai és szakmunkások segítségével már a Központi Bizottság el­nöksége irányelveinek megvitatása során hozzáfogtak EFSz-eik fejlesztése hároméves távlati terveinek kidolgozásához. Ilyen ter­vet állítottak már össze a slovenské nové mestoi, bijacovcei és a mlynicai szövetke­zeti dolgozók. A konkrét gazdasági és po­litikai helyzet, a szövetkezeti dolgozók élet­színvonala állandó emelése szükségleteinek és a népgazdaság fejlesztésére irányuló terv teljesítése szükségleteinek tekintetbevé­tele alapján dolgozták ki a terveket Az EFSz-ek fejlesztési terveit a szövet­kezeti dolgozók tevékeny részvételével ál­lították össze. E tervek megmutatják a szö­vetkezetek fejlesztésének fényes távlatait. Lehetővé teszik az új munkaformák és mód­szerek bevezetését, főleg a korszerű agro­technika és agrobiólógia tapasztalatainak al­kalmazását, ami egyidejűleg a szövetkezeti dolgozók szakmai színvonalát is emeli. Nagy feladataink megvalósításában támasz­kodnunk kell a szovjet tapasztalatokra, al­kalmaznunk kell a szovjet tapasztalatokat a gyakorlatban. A X. kongresszuson kitű­zött feladatok teljesítésének ez az egyedüli biztosítéka. Ezt mutatja Hlaváč mérnök­nek, a késmárki állami gazdaság kísérleti dolgozójának példája, aki a burgonya négy­zetes-fészkes ültetési módszerének — a szovjet tapasztalatnak alkalmazásával 385 mázsa hektárhozamot ért el a burgonyában. Módszerét lomnici mozgalom néven isme­rik, ami a többi állami gazdaságokban és EFSz-ekben is terjed. Fontos, hogy a köz­ponti szervek a minisztériumtól kezdve tel­jesen támogassák ezeket az új mezőgazda­sági munkamódszereket, hogy az új mód­szerekkel összefüggő munkálatokat gyor­sabban gépesítsék, mert a gépesítés e mun­kamódszerek gyors elterjedésének előfelté­tele. Feladataink teljesítése, mint a tapaszta­latok mutatják, a pártszervezetek munká­jától függ. Nagy sikereink mellett hiányos­ságaink is vannak ezen a szakaszon. A ke­rületi pártszervezet összetétele nem felel meg a X. kongresszus által kitűzött felada­toknak. A tisztán mezőgazdasági jellegű járásokban a kis- és középparasztok, szö­vetkezeti dolgozók kevés százaléka van szervezve a pártban. Egyes pártszervezetek helytelenül fogják fel a tagjelöltek felvé­telét, ami stagnációt okoz az EFSz-ek to­vábbi fejlődésében és elszigeteli a párt­szervezeteket a pártonkívüliek széles töme­geitől. Noha ez nem általános jelenség, mégis a leghamarabb megoldandó felada­tok egyike lesz a falvakon végzett párt­politikai munka hiányosságainak kiküszö­bölésében. Ezért feladatunk, hogy naponta irányítsuk és ellenőrizzük a kerületi párt­szervezet fejlődését és összetételét, hogy az megfeleljen az előtte álló feladatoknak. A X. kongresszus határozatainak bizto­sítása nemcsak általános politikai ismere­teket követel meg, hanem megköveteli azt is, hogy konkréten megismerkedjünk a szövetkezetek gazdasági problémáival és tisztában legyünk a szövetkezet gazdasági és szervezési kérdéseivel. Ezért szakelőadá­sokat rendezünk a pártmunkások, a nép­nevelők és a mezőgazdasági termelés szer­vezői számára A több mint 1.000 hektár földön gazdálkodó szövetkezeteik pártszerve­zetei elnökeinek 3 hetes bennlakásos tan­folyama jelentős mértékben hozzájárult, az illető szövetkezetek hiányosságainak kikü­szöböléséhez. A munkarendszeri a munkaformákat és • módszereket a X. kongresszus által kitű­zött feladatok színvonalára kell emelnünk. Ez megköveteli, hogy a pártaktíva felhasz­nálásával elmélyítsük munkánkat az alap­szervezetek bizottságaival és az összes párt­szervezetekkel. További hiba abban van, hogy nem szen­telünk közvetlen figyelmet a pártszerveze­tek elnökeivel és bizottságaival végzett munkának, ami azzal jár, hogy kezdemé­nyezésük elernyed és kimondottan az ok­tató segítségére várnak. E hiányt a párt­szervezetek elnökeinek rendszeres oktatá­sával küszöböljük ki. E téren jó tapasz­talataink vannak és ezért a pártszerveze­tek elnökeiről való gondoskodás a járási pártbizottságok mimikájának egyik fő fel­adatává válik. Az EFSz-ek fejlesztésében 1952-ben nagy hiányosságok merültek fel közvetlenül a kerületi pártbizottság munkájában. A szö­vetkezetek tagsági alapjának bővítése és új EFSz-ek alapítása mellett a kerületi pártbizottság nem irányította a járási és alapszervezeteket arra, hogy a párttagok teljes felelősséget érezzenek az EFSz-ek további fejlődéséért. Sok elvtárs fő felada­tát az EFSz-ek alapításában látta és mi­dőn az EFSz megalakult, a szövetkezeten kívül más munkaszakaszra ment dolgozni. E hiányosságok iskolául szolgálnak szá­munkra az EFS2-ek további fejlesztésében és szilárdításában. A legutóbbi hónapokban számos párttag visszatér a mezőgazdaság­ba és funkciókat vállal az EFSz-ek veze­tőségében. A párt Központi Bizottsága és a kor­mány nagy segítségének eredményeképpen a szövetkezetek az idén kevés kivétellel gazdaságilag, politikailag és szervezetileg megszilárdultak. Megjavult a munkaerkölcs, az emberek örömmel dolgoznak a szövet­kezetben. Ez kétségtelenül a pártszerveze­tek, a gazdasági szervek és a nemzeti bi­zottságok munkája meg javulásának az eredménye. Ez a javulás a föMnék brigá­dok igénybevétele nélküli, idejében való és jó megművelésében nyilvánul meg. A X. kongresszus határozatai nagy se­gítséget jelentenek kerületünknek. Kerüle­tünk rendesen elmaradt a sertéshús beadá­sában. Ezért a fő figyelmet arra irányít­juk, hogy e hiányosságot még az idén ki­küszöböljük. Az eddig 3.000 hektárt kitevő szántóföldek alapjának kibővítésével nö­vekszik a takarmányalap, amely a növényi és állattenyésztési termelés gyors növeke­désének az előfeltétele. A mezőgazdasági munkák szeretete nélkül, amelyet már az iskolákban kell ápolni, a mezőgazdasági gépek, az új munkaformák és módszerek szeretete nélkül, e tulajdonságok elsajátí­tásában való kitartás nélkül feladataink nehezen teljesíthetők. Egész agitációs és propagáoiós munkánknak, éspedig nagyon konkrét formában, e feladatokra kell irá­nyulnia. A párt elnökségének a tervező szervek­re vonatkozó bírálata teljesen helyes volt. A tervezési rendszer nem egyszer fékezte a szövetkezeti dolgozóknak, az állami gaz­daságoknak, valamint a kerületi és járási nemzeti bizottságok mezőgazdasági igazga­tásának kezdeményezését. A kimutatások küldése gyakran zavart okozott, elvonta a figyelmet a szövetkezeti dolgozóknak való gyakorlati segélynyújtásról és adminisztra­tív munkára kényszerítette a mezőgazda­sági igazgatás dolgozóit. A földművelésügyi minisztériumnak is ki kell küszöbölnie a gyakori jelentések követelését, a gyakori értekezleteket, és biztosítani kell a gyako­ribb közvetlen segélynyújtást a járásoknak és szövetkezeteknek. A X. kongresszus határozatainak teljesí­tésénél egy pillanatig sem szabad szem elől tévesztenünk, hogy kerületünkben a föld nagyobb része az egyénüeg gazdálkodó parasztok tulajdonában van, akik ma még nagy százalékban kiveszik részüket az ál­talános beadási feladatok teljesítéséből Elvtársak, büszkék vagyunk arra, hogy az ötéves terv egész ideje alatt a terv tel­jesítéséért küzdő harcosok soraiban álltunk. Nincs nagyobb megtiszteltetés számunkra, mint hogy a munkások és parasztok szilárd szövetségében, pártunk vezetésével becsüle­tesen teljesítsük és végrehajtsuk drága pártunk X. kongresszusának határozatait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom