Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-09 / 112. szám, vasárnap

1954. május 9. A köztársaság elnökének, a csehszlovák fegyveres erók főparancsnokának parancsa a Csehszlovák Köztársaság Szovjet Hadsereg által való felszabadítása kilencedik évfordulójának alkalmából Antonín Zápotocký köztarsasági elnök, a csehszlovák fegyveres erók főparancsnoka, Csehszlovákiának a Szovjet Hadsereg által való felszabadítása 9. évfordulójának alkalmából a következő parancsot adta ki: „Katona, őrvezető és altiszt elvtársak, a csehszlovák hadsereg, a határ- és belső őrség tiszt és tábornok elvtársai! Elvtársak, a nemzetbiztonsági testület és a népi miliciák tagjai! A csehszlovák fegyveres erők népünkkel együtt ma ünneplik a köztársaság államünnepét, Csehszlovákia Szovjet Hadsereg által való felszabadításának .9. évfordulóját. Az elmúlt kilenc év alatt főleg az első ötéves terv feladatainak sikeres teljesítésével országunk a multmin soha nem látott virágzást ért el. A hatalmas ipari kombinátok, duzzasztógátak, a modern közlekedési vonalak, gép- és traktorállomások, a hatalmas szövetkezeti mezők, az új iskolák, kórházak és a lakóházak tízezrei megváltoztatták kerületeink és járásaink, városaink és falvaink képét. Mindez a munkások, földművesek és az értelmiség milliói közös áldozatos munkájának eredménye, akik a Nemzeti Arcvonalban egyesülve hazánkat napról napra szebbe és gazdagabbá teszik. Boldog és örömteli életünkért a Szovjet Hadseregnek tartozunk hálaval, amely felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól és a szovjet kormánynak, amely példátlan önzetlenséggel minden téren támogat minket. Nehéziparunk ma biztosítja államunk szükségleteit, a könnyűipar és mezőgazdaság fejlődését és államunk védelmi képességét is. A párt és a kormány állandóan gondoskodnak a nép anyagi és kulturális színvonalának emeléséről, a népi demokratikus rendszer további megszilárdításáról. A Nemzeti Arcvonalban egyesült népünk Csehszlovákia Kommunista í'ártja vezetésével szilárdan halad a szocializmus t'eié, amivel hozzájárul a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez és megerősíti az összes országok dolgozóinak a világbéke megtartásáért folytatott harcát. A csehszlovák fegyveres erők megbízhatóan őrzik köztársaságunk függetlenségét, a nép biztonságát és békés munkáját, a győzedelmes Szovjet Hadsereg példája nyomán kitartóan fokozzák harci és politikai felkészültségüket. Az ifjú emberek nevelésének szocialista iskolájává váliak. f Elvtársak, a csehszlovák fegyveres erők tagjai! Minden lépéseteknél tudatosítsátok, hogy a csehszlovák fegyveres erők ereje a néppel való szilárd szövetségében van. Ezért még következetesebben igyekezzetek megvalósítani a városok és falvak dolgozói közötti szoros kapcsolatot, szilárdítsátok meg a fegyveres erők alakulatainak és a munkások, földművesek és dolgozó értelmiségnek szövetségét és mél ítsétek el hazánk nemzetei között a barátságot! Katona elvtársak! A hadsereg összes tagjai politikai aktivitásának további fejlesztésével biztosítsátok a nyári kiképzési időszakban a katonaság harci és politikai előkészítésének sokoldalú fokozását! Sajátítsátok el az új harci technikát és gondosan ápoljátok! Tartsátok be pontosan a katonai rendet, szervezettséget és katonai fegyelmet! Elvtársak, a belügyminisztérium fegyveres alakulatainak tagjai! Szorosan együttműködve a néppel éberen őrizzétek állambatáraink sérthetetlenségét, a polgárok eletét, a társadalmi tulajdon biztonságát, a közrendet és határozottan lépjetek fel minden ellenséges kísérlet elten, amely népi demokratikus rendszerünk fel forgatására irányulna. Népi milíciák' Ne lankadjatok éberségtekben és elővigyázatosságtokban és állandóan tökéletesítsétek a harci készenlétet! Mutassatok példát, legyetek kiváló, példás dolgozók munkahelyeiteken! Elvtársak! Jókívánataimat fejezem ki nektek hazánk dicső Szovjet Hadsereg által való felszabadításának kilencedik évfordulója alkalmából! Csehszlovákia a Szovjet Hadsereg által való felszabadításának 9. évfordulója alkalmából elrendelem, hogy Prágában, BratisJavában és Plzeňben 18 tüzérségi díszlövést adjanak le. Kljén a csehszlovák és szovjet nép es azok fegyveres erőinek törhetetlen barátsága! * Üdv dolgozó népünknek és vezérének, Csehszlovákia Kommunista Pártjának! Üdv gyönyörű hazánk, a népi demokratikus Csehszlovákiának! ANTONÍN ZÁPOTOCKÝ s. k. köztársasági elnök, a csehszlovák fegyveres erők főparancsnoka. k áíŕák a csehszlovák-francia új keresi* ede mi egyezményt A csehszlovák-francia tárgyalásokat a ket_ ország közötti kereskedelmi egyezmény megújítására vonatkozóan az új egyezmény aláírásával Párizsban sikeresen befejezték. Az egyezmény 28 százalékkal magasabb értékű árucserét feltételez, mint amennyit a megelőző egyezmény megállapított Az új kereskedelmi egyezmény lehetővé teszi Franciaország részére, hogy számos árufajtát, főleg cellulózét, kőszénkátrányt, vágottfát, szöveteket és a csehszlovák ipar különböző ágazatainak termékeit hozza be. A franciaországi kivitel Csehszlovákiába főleg vasércet, kakaőbabot, húst, foszfátokat, textilnyersanyagot és a francia ipar különböző ágazatainak további termékeit tartalmazza majd. Mindkét küldöttség belátta, hogy a legnagyobb gondossággal kell őrködni ennek az egyezménynek a lehető legsikeresebb és legharmonikusabb teljesítése fölött. Az új egyezmény lehetővé teszi, hogy még nagyobb mértékben megszilárduljanak a két ország közötti hagyományos gazdasági kapcsolatok. Otthon vagyunk Nagy és szép a mi országunk, nem érezzük magunkat egyedül, mi, csehszlovákiai magyur dolgozók sem. Elutasítjuk magunktól a magúrahagyatottság érzését. Egyiitt építjük népi demokratikus köztársaságunkban a szocializmust örök szövetségben ä cseh, szlovák, lengyel, ukrán és német polgártársainkkal. Mindent elkövetünk, hogy megszüntessük egyesek itt-ott mutatkozó elszigetelődését, mert hazánk nepeinek 1 testvéri összeforrását, erkölcspolitikai I egységét soha ennyire döntőfontosságúnak nem éreztük, mint most; ezekben a múltra emlékeztető harcos májusi napokban. Szocialista hazaszeretetünkből fakad mélységes proletárinternacionalizmusunk, amit még jobban megerősít a szlovák burzsoá-nacionalisták felforgató csoportja elleni bűnper tanulsága. Mégis van j bizonyos káros befelénézés egyik! másik polgártársunk lelkületében. ErI kölcsi kötelességünk, hogy küzdjünk 1 ellene és felszámoljuk. Elismerjük, megbecsüljük a cseh és szlovák kultúrát, de a valóságban még kevéssé ismerjük. Szeretjük köztársaságunkat a maga egészében, de szeretetünket még mindig a szüIcebb értelemben vett szülőföldünkre, falunkra, vidékünkre, tájunkra, esetleg Szlovákiára korlátozzuk. Megmutatkozik ez az új csehszlovákiai magyar irodalomban is. íróinkat, költőinket keveset foglalkoztatja nagy és szép hazánk, a cseh kerületek, alig ismerik az ott élő dolgos népet. Pedig mindez benne van a Nemzeti Arcvonal politikájában, pártunk es kormányunk nemzetiségi politikájának lényegében. A proletárinternacionalizmus, amely a dicső Októben Forradalom utá

n egy egész ország, a vüág leghatalmasabb államának hivatalos politikája lett, kiemel minket uélt elszigeteltségünkből, teljesjogú polgárokká tesz bennünket is a forrón szeretett csehszlovák haza keretén belül. Mind természetesebb, magától értetődőbb Lángoló szeretetünk a csehszlovák haza iránt. Mind tisztábban látjuk, átérezziik a proletárinternacionalizmus igazi tartalmát, akárcsak a szovj&t haza polgárai. Otthon vagyunk mi nemcsak a Csallóközben, hanem Prágában és Ostravában is. De nemcsak mi érezzük magunkat otthon. Szerte az országban megbecsülésben, szeretetben részesülünk, mert népi demokratikus köztársaságunkban a csehszlovákiai magyar dolgozó alkotó tehetsége is jiagyszerüen kibontakozott, iljabb és újabb eredményeket ér el és ezt polgártársaink milliós tömegei, köztársaságunk vezető politikusai egyaránt méltányolják. Országunk dolgozóit a szocializmus, építésének és a - világbéke fenntartásának magasztos célkitűzése kovácsolja egyé. Az a csehszlovákiai magyar, aki mindezt még nem látja, nézzen körül, fedezze fel magának mielőbb a cseh területeket. Segítsenek ebben íróink, Icöltöink, nyújtsanak egyre hűbb képet egész életünkről, amely az egész ország ismerete, szeretete nélkül szinte lehetetlen. A Honismeret hatalmas erőforrás dolgozóink számára és íróink, újságíróink ezen a téren nagyon sokat tehetnek. Nagy megtiszteltetés a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság polgáraként építeni a szocializmust. Megtiszteltetés és felelősség, amelyhez méltónak lenni, ŕ minden csehszlovákiai magyar dolgozónak becsületbeli feladata. Különösen most, a választások előtt, ?ő ezt emlékezetünkbe idézni. Jó Sándor. Az állattenyésztési termelésben dolgozó CslSz-tagok országos konferenciája Szocialista építésünk egyik kulcskérdése ebben az időszakban, ahogyan ezt a CsKP KB idei március 29-i ülése hangsúlyozta, a mezőgazdasági termelés, főleg az állattenyésztési termelés. Ennek sikeres végzésében nagv része van 'a mezőgazdasági Ifjúságnak is, amelynek mint az új munkamódszerek úttörőjének és fiatalos lelkesedésü hordozójának. EFSzeinkben, állami birtokainkon és kísérleti intézeteinkben a munkatermelékenység fokozásában első helyen kell állnia. Erről a felelősségteljes küldetésről, amely egész mezőgazdasági utánpótlásunkra vár, tárgyalt az állattenyésztési termelésben dolgozó ifjúság I. országos konferenciája, amelyet a CsISz Központi Bizottsága rendezett. A konferenciát pénteken, május 7-én a bratisavai Szlovák egyetem aulájában nyitották meg. A konferencián részt vett Šte- fan Gažík földművelésügyi mcgbK zott, Antonín Klecka akadémikus, a Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémia elnöke, Jaroslav Hejna, a CsISz KB-nak titkára, Antonín Havlíček, a földművelésügyi minisztérium képviselője, a CsISz szlovákiai Központi Bizottságának vezető dolgozói és 203 ifjú lelkes CsISz-tag, fiú és lány egész köztársaságunkból. Fő beszámolót Štefan Gažík földmüvelésügyi megbízott tartott. Beszédében főleg a gazdasági állatok hasznosságának további, lényeges emelését hangsúlyozta új munkamódszerek alkalmazásával és azt, hogy a mezőgazdaságba a fiúk és lányok további százait kell megnyerni. Hatvanöt évvel ezelőtt, 1889. május 10-én húnyt el, a hetvenes és nyolcvanas évek orosz irodalmának kiváló képviselője, Michail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin, akinek szatirikus írásai a világirodalom gyöngyszemeit képezik. Szal ti kov - Scsed ri n Oroszország történelmének abban a korszakáben vett tevékeny részt az irodalmi életben, amikor Karakozov diáknak IT. Sándor cár ellen elkövetett merénylete után fokozódott a reakció nyílt támadása. Míg a hatvanas évek parasztlázadásai és a radikális értelmiség forradalmi mozgalma engedményekre, meghátrálásra kényszérítette az uralkodó főnemességet, a hetvenes években, különösen az említett merénylet után a reakció előtérbe lép és támad. Ugyanekkor a forradalmi mozgalom is újult erővel terjed. Eszmei tartalma a „narodnyikok" tanítása, akik a parasztszocializmust hirdették. A parasztságot tartották Oroszország leghaladóbb kizsákmányolt osztályának és a parasztmozgalomban látták a szocializmus megvalósításának útját, amelyet a falu patriarkális viszonyainak megőrzésével, az „obscsina" — a faluközösség útján képzeltek el. Ezért az értelmiség elment a nép közé, hogy művelje, felvilágosítsa őt és lángralobbantsa benne a forradalom szikráját. Ezek a politikai és társadalmi viszonyok befolyásolták a hetvenes M. J. Szaltikov-Scsedrin, az orosz szatíra kiváló képviselője és nyolcvanas évek irodalmi életét is. A társadalmi életben nagy szerepet játszik a forradalmi demokratáknak az 1866-ban megszűnt „Kortárs" (Szovremennyik) című lapja helyett megjelenő „Hazai jegyzetek" (Atyecsesztvennije zapiszki) című lap, amelyet Csernisevszkij és a többi forradalmi demokraták örökét folytató Nvekraszov, majd halála után SzaltikovScsedrin irányított. Szaltikov-Scsedrin 1Q26. január 15-én született Szpasz-Ugol faluban. Szerencsétlen családi körülmények között nőtt fel; szülei állandóan veszekedtek egymással. A gyermekek nevelését keményszívű nevelőnőkre bízták. Tízéves korában beadták a nemes ifjak moszkvai tanintézetébe, majd két év múlva a carszkoje szelői liceurnba került, ahol annak idején Puskin hat évig tanult. Noha az intézetbe csak a cári udvarhoz feltétlenül hű nemesi családok fiait vették fel, a forradalmi szellem ennek ellenére is behatolt az intézet falai közé, ahová minden tiltott haladószellemű külföldi könyvet becsempésztek. Szaltikov-Scsedrin iskolatársai közül került ki Petrasevszkij, a későbbi nagy összeesküvés vezére is. Szaltikov-Scsedrin Bjelinszkij és Petrasevszkij hatása alatt fejlődött. 1848-ban tette meg első irodalmi lépését. A „Hazai jegyzetekben" megjelent első zsenge* irodalmi hajtásaiban az egyenlőtlen szociális viszonyokat boncolgatja, bírálja a fennálló társadalmi rendet. Az „Ellentétek" című művében plédá^ olyan bátor kritikai hangon ostorozza a társadalmi igazságtalanságokat, és olyan együttérzéssel hajlik az elnyomottak felé, hogy egy reakciós osztálytársa megjegyezte: „Bámulatba esem a cenzorok butaságán, akik ilyesmiket engedélyeznek. Hisz ez itt mást sem. bizonyít, mint az összes gazdagok és nemesek lefejezésénel; szükségét." Az 1848. évi franciaországi februári forradalom eseményei után I. Miklós cár cenzorai fokozták tevékenységüket. így került érdeklődésük központjába SzaltikovScsedrin is, akit társadalombíráló művei miatt a szibériai Vjatkába száműztek. Ebben az időben 21-en mentek Szaltikovval száműzetésbe. Ezek voltak a Petrasevszkij-féle összeesküvés részvevői, akiknek halálos ítéletét, köztük F. M. Dosztojevszkijét is, kegyelemből szibériai kényszermunkára változtatták. Szaltikov-Scsedrin nyolc évet töltött a száműzetésben és csak I. Miklós cár 1856-ban bekövetkezett halála után térhetett vissza Pétervárra. Itt jelentek meg az „Orosz hírlap" (Russzkij vjesztnyik) lapban a „Kormányzósági vázlatok", amelyek hírnevet szereztek az írónak. Művében a tartományi tisztviselők önkényes és korrupt magatartását, a dolgozó nép jogfosztottságát ecseteli, ostorozza a társadalmi igazságtalanságokat. „Keserűbb szóval még senki sem illette társadalmi hibáinkat és senki sem tárta még elénk ilyen kíméletlenül társadalmi fekélyeinket" — mondta Csernisevszkij a „Kormányzósági vázlatokról". Szaltikov-Scsedrin, hogy személyesen részt vegyen a földreform végrehajtásában, elfogadta a rjazanyi kormányzóság alkormányzói tisztségét. Tevékenységével azonban annyira maga ellen boszitette a földesurakat, hogy „vicegubernátor helyett vice-Robespierrenek" nevezték. 1862-ben nyugalomba vonult. Petrasevszkij köréhez tartozó néhány barátjával együtt Csernisevszkij vezetésével új lapot akar indítani, amelyet azonban •

t cári rendőrség nem engedélyez. 1863-ban, miután nyolchónapos betiltás után újra megjelent a „Kortárs", ismét részt ves? a lap szerkesztésében Itt jelenik' meg számos műve, vitaírása a liberálisok és reakciósok ellen. Szaltikov-Scsedrin a szatíra fegyverét fordítja ellenük. 1880-ban jelenik meg legnagyobb regénye, a „Golovlev-család". A regényben egy nemesi család erkölcsi és anyagi romlását, a „nemesi fészek" széthullását írja le. Mint a parasztságra támaszkodó demokrata mutat rá a forradalmi mozgalom erősödésének szükségességére. A regény következetesen egy család tagjainak halálával végződik. Nagysikerű szatirikus műve, az „Egy város története" a „Hazai jegyzetekben" jelent meg. Az orosz történelmi múltból merít. A mű az államrendszer hibáit állítja pellengérre. Élete utolsó éveiben elbeszéléseket írt, amelyekben megrajzolta a cári önkényuralmi rendszer egyes képviselőinek alakját. 1884-ben megszüntették a „Hazai jegyzeteket" és Szaltikov-Scsedrinnek nem engedték meg, hogy sajtószerv hiányában külön füzetecskékben, a nép számára hozzáférhető potom áron jelentesse meg elbeszéléseit. 1889. május 10-én halt meg. Élete utolsó pillanatáig kitartott az irodalom forontján és tollal a kefében hadakozott az önkényuralom az elnyomó rendszer ellen, a parasztság, a kizsákmányoltak felszabadulásáért és a dolgozó emberek jobb, igazságos szocialista jövőjének megteremtéséért. Lőrincz László.