Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-06 / 109. szám, csütörtök

1954. máíus 6. III

S 20 Kormányhatározat a finomgyapjas juhok tenyésztésének fellendítésére A Csehszlovák Köztársaság kormánya április 27-i ülésén határozatot hozott a finomgyapjas iuhok tenyésztésének fellendítésére Ebben a határozatban többek közt szerepel: A kapitalista rendszer idején a juhtenyésztés az állattenyésztés elhanyagolt ága volt és a hazai textilipar számára szükséges gyapjút külföldről hozták be. A juhtenyésztés iránti érdeklődés különösen 1948-ban növeke dett. 1953-ig a párt és a kormány segítségével 163 százalékkal növekedett a juhok száma. 1950-től — amikor megteremtettük a mezőgazdasági nagytermelés fejlődésének alapjait, az állami szocialista gazdasági ágban és az egységes földművesszövetkezetekben megkezdődik a faiiuhok tenyésztésének fellendítése. a) A Szovjetunióból hozott Sztavropolszki nagyhozamú juhí'a.ita segítségével — amelv mar nálunk nagyon jólaklimatizálódott általában egy-egy juhtól évente 6—7 kg jóminőségü gvapjút nyerünk. (Pl. a lovošicei állami* birtok drenčicei gazdaságában 7 kgot. a svitavai járásban, az opátovi szövetkezetben 6.04 kg gyapjút kaptak.) b) A valašskei juhoknak a texeli bárányókkal való keresztezése révén, amelyeknek segítségével a • keresztezetteknél pl. a jedlovai juhtenvésztési kísérleti gazdaság évi lenyírt gvapjúmennvisége 91 százalékkal növekedett, a gyapjú , minősége, is lényegesen javult. (A legjobb anyaállatok 5 kg félfinom gyapjút is adtak.) Az elért eredmények alapián textiliparunk nyersanyagalapiának , javítása érdekében a kormány elrendeli a finomgyapjas iuhok tenyésztését, s az eddigi tapasztalatok alapján az állatok kereszteződését a finom és félfinom gyapjú elérésére. A kormányhatározat a földművelésügyi miniszter feladatául tűzi, a finomgyapjas iuhok tenyésztésének bevezetését az állami szocialista gazdasági ágakba, az egységes földművesszövetkezetekbe, a kis- és középparasztoknál és mindenütt ott, ahol megvannak erre az éghajlati feltételek. Állami tenyészközpontokat kell létesíteni a Sztravropol-fajta számára Lovošicén és Vágsellvén, a merinói fajta számára Boriban, a cigaja-fajta számára Zólyomban, a félfiňomgvapjas iuhok számára a klatovi járásban, Veselyn és LiptóMikuláson; a nemzeti bizottságok segítségével gondoskodni kell az állatok haszonhozamának nyájak szerinti ellenőrzéséről, az állami szocialista szektor mezőgazdasági üzemeiben és az egységes földművesszövetkezetekNon. kerületi tenyészkönyvek vezetéséről, ellenőrzéséről, s a finomgyapjas iuhok számára az 1954-ben bevezetendő ten vészkönyvekről; 1955-ben és 56-ban fel kell építeni a juhtenvésztési kísérleti gazdaságot a hozzátartozó állomásokkal és munkahelyekkel, melveknek tevékenységét a finom ffvaoias és a félfinomevapjas iuhok haszonhozamá nak növelésére kell összpontosíta ni. 1956-ban a iedlovai állatte nvésztési speciális kísérleti állomást az orlicei heffvekben a vasi'ihok keresztezése számára berendezendő kísérleti állo m* —q kell átalakítani és ki kell építeni a hesvj r

,htp

r

v"észtő gazdaságokat. amelvek a határmenti körzeteknek példát fognak mutatni. A Csehszlovák Mezőgazdasági Tudományos Akadémiát meg kell b

{'ni a vastaeevaniac iuhok keresztezés! módszerének bevezetésével és e munka irányításával. Előre megállapított legeltetési területek szerint biztosítani kell a legeltetés megszervezését, hosv a rétek füvét a iószág feleslegesen le ne tapossa. Továbbá külön lóherekeverékekkel beültetendő vetési terjÄteket kell • létesíteni az aklokba^Äevelt iószágok számára; kedvezőWghailati feltételek mellett gondoskodni kell a földterületek trágyázásáról, terméshozamuk növelésére. 1954-től meg kell szervezni ^a határmenti legelők kb. 20.000 ürüből álló csoportos legeltetését. E feladatok teliesítésére pénzügyi segítséget kell nvujtani az egységes földművesszövetkezeteknek a bárányok beszerzésénél. Az ürüket a legeltetési idő után be kell adni levágásra. A munkaerőügyi miniszterrel együttműködve biztosítani keli az állami szocialista szektor mezőgazdasági üzemeiben az állatok gondozását, a tervezett számú munkaerők toborzásával; biztosítani kell a iuhtenyésztőkáderek iskolázását, mégpedig: a) a juhászbojtároknak "két éves mezőgazdasági • iskolában való kiképzésével. utána pedig a legjobb juhászoknál való betanítással. Ebből a célból Szlovákiában 1955-ben legalább egy tanonciskolát kell létesíteni; b) a gyakorlott bojtárok és az újabb érdeklődők számára a iárási és a körzeti zootechnikusok, valamint az állami mezőgazdasági szocialista szektor a földművesszövetkezetek számára rövidlejáratú tanfolyamokat és kerületi oktatásokat kell rendezni a juhtenyésztésben dolgozók képzettségének rendszeres javítása céljából; c) a juhtenyésztés szakértőinek — bonitőrjeinek — (kerületenként egy-egy), az 1954-től indítandó brnói és nyitrai zootechnikus és mezőgazdasági főiskolán. A kerületi nemzeti bizottságokban nagyobb állatállomány számára biztosítani kell az 1954. évi tervezett munkaerőszámot, betölteni a speciális juhtenyésztési dolgozó helyét és gondoskodni kell kiképzéséről; gondoskodni kell a kerületekben, ahol a juhállomány száma megkívánja, legalább egy állategészségügyi dolgozó biztosítsa a juhtenyésztést. A kormányhatározat továbbá elrendeli a begyűjtési miniszternek, hogy: a szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodók 1954-ben beadott gyapjú mennyiségét egyéb mezőgazdasági termékekből való kötelező beadás pótlására számítsák be, mégpedig 1 kg nyersgvapjú 25 liter te.jet, vagy 35 tojást, vagy 60 kg burgonyát pótolhat abban az esetben, ha tenyésztő átad.ia az államnak az összes termelt gyapjút. 1955-ben elő kell készíteni és át kell térni a megművelt mezőgazdasági földterületek szerinti kötelező gyapjúbeadásra, a termelési körzetek szerint, s minden mezőgazdasági üzemnél azon elv alapján, ho"" a beadást a juhtenyésztők gvapjúbeadása alapián realizálják, míg a többi mezőgazdasági üzemekben, amelvek nem tenvész.tenek juhokat, a gvapjúbeadást egvéb mezőgazdasági termékekkel pótolhatják az előbbi szakaszokban említett aránv szerint: meg kell szüntetni a kötelező tej- és saitbeadást a finomgyapjas juhoktól. hogy s fiatal bárányok elválasztása és felnevelése lehetővé válion. A kormány felkéri a mezőgazdasági üzemek dolgozóit, a nemzeti bizottságokat, az állami gazdaságok és az egvséges földművesszüvetkezetek vezetőit,' a zootechnikusokat és a juhászokat, valamint a Nemzeti Arcvonal minden tagozatát, hogy fokozott igyekezettel iáruljanak hozzá a finomgyapjas juhok tenyésztése körüli feladatok teljesítéséhez, rr~-t ezzel megerősítik hazai iparunk nyersanyagalapját. HÍREK AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL * • • „Gabonagyárak" A Szovjetunió keleti részének hatalmas szűz földjein és eddig parlagon hevert földterületein 125 új gabonatermelő óriás-szovhozt létesítenek. Ezek a hatalmas állami gazdaságok valóságos „gabonagyárak" lesznek. Az új kazahsztáni szovhozok mindegyike 20—28 ezer hektár területű, egy-egy új szibériai szovihoz földjének nagysága pedig felülmúlja a 40 ezer hektárt is. A Szakszervezetek Házának új épülete A szovjet szakszervezetek új háza nem messze a Moszkva folyó partjától épül. Az SzSzKT elnökségén és titkárságán, valamint vezető szervein kívül itt kapnak majd helyet a szakszervezetek központi vezetőségei is. Az épületben 2.500 férőhelyes díszterem lesz. Ezenkívül egy 700 férőhehelyes „kisdísztermet", 5 ülés- és tanácskozótermet rendeznek be. 400 személyes étterem, nyomda, postahivatal, automata-telefonközpont, takarékpénztár és 700 ezer kötetes könyvtár lesz a Szakszervezetek Házának új épületében. A szívsebészet újabb sikerei A szovjet klinikákon egyre sikeresebben alkalmazzák a sebészeti kezelést azoknál a szívbetegségeknél, amelyeket gyógyíthatatlannak tartottak még a közelmúltban is- Pjotr Klprijanov, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának tagja nemrégen egy hatesztendős kisfiút operált, aki „kékkórban", vérkeringési zavarokat okozó kombinált szívrendellenességben szenvedett. A műtét során először elkülönítette a kéz vérellátását biztosító artériát, átvága az eret és összekapcsolta a tüdőverőérrel. Többtucat igen finom öltéssel varta össze a szívet. A kis beteg vérkeringése már a műtőasztalon normális mederbe tért és bőréből eltűnt a betegség tünete: a kék színeződés. Most már jól érzi magát, sőt tornázhat is. Ólombetűk helyett film A moszkvai nyomdagépipari tudományos kutatóintézetben nemrégen elkészült egy olyan „foto-szedőgép"-nek ipari mintapéldánya, amely szükségtelenné teszi az ólombetűket. Az új gépen ugyanúgy szednek, mint a Linotype-gépen, öntókatlan helyett azonban fotoreprodukciós készüléket használnak. Az ólomból öntött sorok helyett a betűsor fényképe jelenik meg filmszalagon. Erről aztán különböző nagyságú betűket nagyíthatnak, vagy kicsinyíthetnek. A matematika legújabb doktora Szergej Mergel.jant. a fiatal örmény matematikatudóst tavaly 25 éves korában megválasztották a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelezőtagjává. Iskolatársai és középiskolai tanárai azt mondták róla, hogy „született matematikus". A jereváni egyetemen három év alatt letette tíz félév vizsgáit. Ezután a moszkvai matematikai intézet aspiránsa lett, majd 1949-ben benyújtotta disszertációját, amellyel a kandidátusi fokot akarta megszerezni. A tudósok tanácsa azonban olyan értékesnek találta a diszszertációt, hogy egyértelműen elhatározták: a matematikai tudomány doktorává avatják a fiatal tudóst. így lett Szergej Mergeljanból tudományágának legfiatalabb szovjet doktora. Akkor húsz éves volt- Három évvel később fontos tudományos munkáiért Sztálin-díjjal tüntették ki, múlt évben pedig az akadémia választotta levelező tagjává. elve, amely pártunk egész tevékenységét irányítja, biztosítja a centralizmus, a szigorú fegyelem egybekapcsolását a párton belüli demokrácia követelményeinek érvényesülésével — a kommunisták önálló tevékenységének és aktivitásának fejlesztésével. A vezetés centralizmusa nem zárja ki, sőt ellenkezőleg, feltételezi a munkában a kollektivitást. A központi vezetés megvalósításának fontos előfeltétele az, hogy képesek legyünk kollektíván cselekedni és alárendelni a magunk akaratát a Kollektíva akaratának.. A kollektív vezetés ereje abban rejlik, hogy az I egyének minden nézetét és tevékenységét a többiek megbírálják, hogy a helyes pártvonaltól való minden elhajlás felkelti a kollektíva figyelmét és bírálatát. A kommunista párt vezetésének centralizmusa nem jelenti azt, hogy az illetékesség gépiesen a vezető egyének kezében összpontosul, hanem ellenkezőleg, ez az elv erős, határozott kollektív vezetés kialakulására vezet. Ezek az elvek és szabályok határozottan kifejezésre jutna fc pártunk alapszabályzatában; tis^eletbentartásuk és pontos teljesítésük magasabb színvonalra emeli a pártszervezetek és szervek munkáját, biztosítja a párt teljes cselekvőképességét bonyolult feladatainak megoldásánál és végrehajtásánál. • A kollektív vezetés elve érvényesítésének és kifejlesztésének egyik legfőbb módja, rendszeresen megtartani a pártbizottságok teljes üléseit. A teljes ülés lehetőséget nyújt arra, hogy nagy mértékben felhasználjuk a különféle ágazatokban dolgozók tapasztalatait, elősegíti a szakmai szűklátókörűség leküzdését és biztosítja az egész pártmunka egységes vonalát. A teljes ülés a vezető pártmunkások nagy iskolája. A kollektív vezetés megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy betartsuk a párt alapszabályzaténak rendelkezéseit, a pártbizottságok teljes ülései öszszehívásának időpontjairól. Nem mondhatjuk, hogy pártunkban nem tartanák be ezt a rendelkezést. A pártbizottságok teljes üléseit általában rendszeresen összehívják. Néha azonban csak a forma kedvéért hívják egybe a plánumot, hogy betartsák az alapszabályzat előírta követelményeit. Az ülést gyakran rosszul készítik elő. Néha az is előfordul, hogy a pártszervezetek bizottsági üléseit a tagok nagy részének távollétében folytatják le. A teljes ülés fontossága megköveteli, hogy valamennyi bizottsági tag részt vegyen rajta, mert csak így használhatják fel valamennyiük tapasztalatait és hozhatnak határozatokat az elhangzott bírálat és önbírálat, a vita során előadott értékes javaslatok és megjegyzések alapján. A pártbizottságok plénumai mindezideig pártunkban nem töltik be az őket megillető fontos szerepet. Ennek az az oka, hogy sok bizottság pártirodája önállóan dönt minden kérdésben, nem számol be munkájáról a teljes ülésnek és nem terjeszti az ülés elé a megoldandó fontos kérdéseket, nem számol be a plénumnak a legutóbbi ülés óta végzett munkájáról. A pártbizottság csak akkor végezhet jó munkát, ha tagjai tisztségük gyakorlása során alaposan megismerik az egész szervezet politikai, gazdasági és kulturális életét, ha minden kérdésről az ügyek ismerete alapján döntenek ha naponta elősegítik és ellenőrzik a hozott határozatok végrehajtását. A teljes ülés előkészítését néhr egyes pártmunkásokra bízzák, ahelyett, hogy bevonnák ebbe a munkába a pártiroda és a plénum tagjait, a pártbizottság egyes szakosztályait és a pártaktívát. Amenynyiben a teljes ülést csak a pártbizottság egyes szakosztályai készítik elő, úgy ez felületességre vezethet és gyakran vezet is, a bizottság tagjait az utolsó pillanatban tájékoztatják a napirenden szereplő kérdésekről és ezért a tagok nem vehetnek részt tevékenyen a vitában. Azokban a járásokban és kerületekben, ahol a pártbizottságok vezető dolgozói elsajátították pártunk szervezeti elveit,'nagy jelentőséget tulajdonítanak a teljes ülés előkészítésének. A bizottság tagjait jóelőre tájékoztatják a napirendről és konkrét feladatokat bíznak reájuk az ülés előkészítésével kapcsolatban; a helyszínen tanulmányozzák a helyzetet, felülvizsgálják az egyes gazdasági szervek munkáját, tanulmányozzák az üzemek, földművesszövetkezetek viszonyait a napirenden szereplő kérdéseknek megfelelően. Beszélgetnek az emberekkel, tájékozódnak a vezető dolgozóknál, műszakiaknál, a pártszervezetek, szak

: szervezetek és ifjúsági szervezetek funkcionáriusainál. Gazdag tapasztalataikat felhasználják a beszámolók, határozati javaslatok kidolgozásánál és saját maguk is felszólalnak a teljes ülésen, amelynek lefolyása ezzel gazdagabb és konkrétebb így lehetővé teszik a pártbizottság és a pártaktíva minden tagjának, hogy tevékenyen részt vegyen a vezetés munkájában és fokozzák feladataikat. A teljes ülésen fontos szerepet játszanak a beszámblók. A kerületi és járási bizottságok ülésein megtartott beszámolók megszabják a pártmunka irányát a kerületben, vagy a járásban; ezért kollektíván kell előkészíteni és megvitatás, jóváhagyás céljából a pártiroda elé kell terjeszteni őket. Gyakran azonban nem így járnak el. Előfordul az is, hogy felelőtlenül dolgozzák ki a beszámolót. Például a beszámoló elkészítésével megbízott szerv tagja feladatát a pártapparátus valamelyik dolgozójára bízza és ő maga pusztán arra szorítkozik, hogy a szövegben esetleg bizonyos javításokat hajtson végre és a kidolgozott beszámolót a teljes ülésen felolvassa. A pártszervnek az a tagja, akit megbíztak, hogy tartson beszámolót a teljes ülésen, köteles referátumát önállóan kidolgozni, mondanivalóját a maga gondolataival, elemzéseivel és következtetéseivel gazdagítani és a kidolgozott beszámolót megbírálás, megvitatás céljából a pártiroda tagjai elé terjeszteni. Természetesen lehetséges és gyakran szükséges is. hogy a pártapparátus dolgozóit vagy más dolgozókat különféle feladatokkal bízzanak meg a beszámoló előkészítésével kapcsolatban, például adatok megállapításával és ellenőrzésével, de, a beszámoló elkészítésében az elmondásával megbízott pártmunkásé legyen az oroszlánrész. A pártbizottságok teljes üléseinek gyakorlata azt mutatja, hogy a bizottsági üléseken beszámolókkal fellépő előadók köre rendkívül szűk Sok kerületben és járásban a teljes üléseken csak a pártbizottságok vezető titkárai tartanak beszámolót, néha a pártiroda egy tagja — a kerületi vagy járási nemzeti bizottság elnöke csatlakozik hozzá, kivételes esetekben a pártiroda más tagjai, de a pártbizottság plénumának tagjai szinte sohasem lépnek fel beszámolóval. Ennek a gyakorlatnak sok az árnyoldala. Egyetlen ember, legyen bár munkájában a legalkalmasabb, nem ismerheti teljes alapossággal mindazokat a kérdéseket, amelyeket a párt sokoldalú tevékenysége, a gazdasági és állami munka, a tömegszervezetek irányítása, stb. vet fel, amely kérdésekre a bizottság ülésein mind rá kell mutatni. Azáltal, hogy a bizottság tagjainak nem adnak lehetőséget arra, hogy fellépjenek a teljes üléseken, megfosztják őket további politikai fejlődésük egyik fontos tényezőjétől, A jól megfontolt és kidolgozott beszámolónak nagy jelentősége van az egész ülés lefolyása szempontjából, a beszámoló színvonala szabja meg jelentős részben a vita menetét és tartalmát is. Ha a beszámoló általánosítja a tapasztalatokat és rámutat á hiányok lényeges okaira, ezzel több lehetőséget nyújt a pártbizottság tagjainak - ahhoz, hogy alaposan megismerjék a napirenden szereplő kérdést, megmondják" vele kapcsolatos véleményüket és helyes határozatot hozzanak. A határozat, amely a pártbizottság ülésének eredménye, legyen a pártbizottság és az egész pártszervezet munkájának alapja. Nem egyszer előfordul, hogy nem kezelik eléggé komolyan a határozat előkészítésének és végleges szövegezésének kérdését. A határozati javaslatot, amelyet rendszerint a f