Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-29 / 130. szám, szombat

2 MI SZO 1954 május 29. Tettekkel köszöntjük pártunk X. kongresszusát Az első helyet meg akarjuk tartani A komáromi hajógyár egyes részlegei lendületes versenyben állnak egymással. A kongresszusi verseny élén a segédüzem dolgozói állnak. A második helyet a hatodik és a harmadikat az első részleg foglalta el. Az egyes részlegek élenjáró dolgozói, mint Gazda Mihály, Nagy István, Jakubicska István, Tóth László, Fialka Nándor és Szántó József azon vannak, hogy részlegük a kongresszusi versenyben jól megállja helyét. Nagy István a X. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenybe egy újítás megvalósításával kapcsolódott be. Az újitás alkalmazásával a szerelőcsarnok térségét job. ban ki lehet használni. Ezzel a személyhajók építését 12—13 héttel rövidítette le. Egy másik újításával 157.600.— koronát takarított meg nemzetgazdaságunknak. Nagy István 1923-óta dolgozik a komáromi hajógyárban. Kitűnően ismeri munkáját és gyakran a technikusok vele együtt oldanak meg egy-egy nehezebb problémát. NagyIstván munkakörét nehéz lenne meghatározni. Csoportjával ott van minden hajó segédmunkálatainál. Ennek a csaportnak feladata a legfelelősségteljesebb munka, a hajók vízrebocsátása is. — A vízrebocsátásnál — mondja Nagy István — két fontos dologra/ kell vigyázni, arra, hogy baleset ne történjen és, hogy ne horpadjon be a hajó törzse. A Nagy István vezetésével vízrebocsátott hajók közül még egyetlen egy sem rongálódott meg. Nagy elvtárs sokéves tapasztalatait nem tartja meg magának. Szívesen tanít másokat és minden egyes hajó vizrebocsátásánál nem feledkezik meg arról, hogy megmutassa munkatársainak miért kellett, helyesen elosztani a súlyt és miért használ ilyen módszert. Kitűnő munkája a második részleg egyéni versenyében az első helyet szerezte meg neki a kongresszusi versenyben. Elsőségét továbbra is meg akarja tartani, hi. szen ,.A kiváló munkáért" című érdemrend viselője nem maradhat el. Üzemzavar nélkül Minden villanytelep munkájának legfőbb célkitűzése, hogy üzemzavar nélkül teljesítse tervét. Természetesen egy villanytelep évi tervének helyes összeállításánál számolni kell az esetleges üzemzava* rokkal is. Ám a komáromi villanytelepen a mult év 11 hónapjában egyetlen üzemzavar sem adódott. —• Üzemzavar? az nálunk ismeretlen fogalom — mondja Procház. ka főgépész, mintha az volna a legtermészetesebb dolog a világon. — Dolgozóink egyetlen üzemzavart sem okoztak az idén. Ezt a kitűnő eredményt a dolgozók szakmai tudásának állandó fokozásával érték el. A komáromi villanytelep dolgozóinak nagy része már elérte a harmadik szakképzettségi fokozatot, ami annyit jelent, hogy egy lakatos • például fűtő- és hegesztötanfolyamot is végzett. Igy azután a munkahelyen — főleg a kazánházban, gépházban és a vil lanyszerelőműhelyben — minden dolgozó tökéletesen ismeri gépét és azonnal észreveszi a keletkező legapróbb hibákat is, s mindjárt hoz. zálát a hiba kiküszöböléséhez, felhasználván lakatosi, vagy hegesztői tudását. A tanfolyamok szervezésében a legnagyobb érdeme Procházka főgépésznek volt. A kongresszusi vállalások teljesítésében a komáromi villanytelep villanyszerelőmühelye az elsők között van. Bai Sándor vezetésével a belső áramfogyasztás csökkenté, sére irányították a versenyt. Sikerült is 2.551 kilowattóra áramot megtakarítaniuk. Munkamódszerüket az jellemzi a legjobban, hogy az egész műhely egy emberként lát neki minden feladatnak és a feladat megoldásáig nem engednek a tem. póból. Különösen nagy gondot kell fordítani a villanyatelepen a munka biztonságának növelésére. Ezt jól emlékezetébe véste Sokol Mihály villanymüszerész. A X. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettsége is erre irányult. Azt vállalta, hogy a földelő berendezések újfajta megszerkesztésével fokozza majd a munka biztonságosságát. Ezt az újítást — már a negyediket — elfogadták. Vállalását idő előtt és becsülettel teljesítette. A gyár többi dolgozói is kiveszik részüket a kongresszusi versenyből. Ezt bteonyítja a 39 egyéni, 3 kollektív és 2 összüzemi vállalás, amely mind az üzemzavarok megelőzésére, a belső áramfogyasztás csökkentésére és a nagyobb munkatermelékenység elérésére irányulnak. A vállalások értéke 200.000.— korona. Eddig 144 százalékra teljesítik vállalásaikat. A szép eredményeket a villanytelep együttes munkája eredményez, te. Ha a kollektívából ki is ragad, juk egy néhány dolgozó nevét, ezek mindig a többi dolgozó együttműködésével érték el kitűnő eredményeiket. Legyen az Győri Mihály, Rédler Gyula lakatosok, Hruskár Ilona raktáros, vagy Vozár üzemvezető, mindnyájan együtt dolgoznak. Hogy itt a munkafegyelem megszilárdult, e2 legnagyobbrészt Balasko elvtársnak az üzemi pártszervezet instruktorának köszönhető. Balasko elvtársat szeretik -és néegbecsülik a te. lep dolgozói. Munkájának eredménye meglátszik az üzem eredményein is. Űj kezdeményezések a komáromi kikötő dolgozói között 1926-ban szerelték fel az első darut a komáromi kikötőben. Azóta Komárom dunai hajózásunk központjává vált és az itt horgonyzó hajókból tpnnaszámra ömlenek a különböző nyersanyagok a vasúti kocsikba, hogy ezek a nagv lendülettel dolgozó iparunk részére szállítsák azokat tovább. A kikötő dolgozóinak az a feladata, hogy minél előbb, minél több anyagot rakjanak át a megterhelt uszályok mélyéből a vasúti kocsikba. A legfontosabb tehát az emelő, daruk karbantartása és a rakodó, munkások felelősségteljes munkája. E cél elérése érdekében értékes kezdeményezés született a komáromi kikötőben. Ifjabb Zakalata József darukezelő a X. pártkongreszszus tiszteletére tett vállalásában felhívta a kikötő összes darukezelőit a daruk lehető legjobb kihasználására és az üzemzavarok elke. rülésére. Vállalásában kötelezi magát, hogy 123.100 tonna anyagot rak át darujával anélkül, hogy gépét, a vasúti kocsikat, vagy az uszályokat megrongálná. Zakalata József felhívását a komáromi kikötő darukezelöi elfogad, ták és a karbantartókkal együtt mozgalmat indítottak a hibátián rakodásért, villanyáram megtakarításáért és az emelődaruk karbantartásáért. E mozgalomnak az ered. ménye az 1926-óta működő daruk nagy javítása volt. — Ilyen tökéletes javítást ezek a daruk még nem kaptak — mondja Farnbauer elvtárs, a karbantartási csoport vezetője. Farnbauer, Ihar, Fekete, Žilinský, Krajčír és Molnár karbantartók az 1. számú darú javítását két nappal a határidő előtt végezték el. A 4. számú daru javítását Németh és Zakalata elvtársak 7 nappal rövidítették le. A gyors javításokkal nemzetgazdaságunknak 20.000— korona értéket takarítottak meg. A X. pártkongresszus tiszteletére vállalt kötelezettségek közül nagy jelentősége van Blaskovics István újitó javaslatának. A rakodómunkások munkájának megkönnyítésére egy kaparót szerkesztett, amely 50 százalékkal megkönnyíti a rakodómunkások munkáját. Blaskovics Tstván vállalta, hogy a X. pártkon. gresszusig már ezzel fog dolgozni. A darukezelők mozgalmába bekapcsolódott dolgozók ma már szép ereményeket mutathatnak fel. A gépek jó gondozásával a kikötő minden darukezelője 100 százalékon felül teljesíti tervét. A legutóbbi dekádban a verseny élén Fekete darukezelő állt 142.9 százalékos teljesítménnyel. Üzemzavar nélkül dolgozott és normáját 125.01 százalékra teljesítette. A további jól induló kezdeményezés is a kongresszusi verseny folyamán született. Berec Imre arról gondoskodott, hogy a vasúti koosik előírás szerint legyenek megterhelve. Azzal, hogy ebbe a mozgalomba a többi rakodómunkás is bekapcsoló, dott, nagy pénzösszegek megtakarítását érték el. A túlterhelt kocsikat ugyanis nem szabad elszállítani és várópénzt kell fizetni a veszteglő kocsikért. A komáromi kikötö dolgozóinak munkáján jól láthatjuk az üzemi pártszervezetnek a kongresszusi felajánlásokat ellenőrző tevékenységét. A pártszervezet mindennapi segítséget nyújt a kikötö dolgozóinak és a vállalások teljesitésének ellen, őrzésével is segíti elérni a kitűzött célt. A gázgyárban üzem közben javitják a kemencéket Nagy ünnepnek számított Komáromban az 1905. évnek az a napja, amikor az első gázlámpák kigyúltak az utcákon. Az akkori technikának magaslatán állt a vadonatúj gázvezeték. A „városatyák" azonban nem sok gondot fordítottak azóta a vezeték karbantartására. Sok évtized rozsdája betömte, a háztartások új gázfőzői megterhelték a vezetéket. Ilyen állapotban került a vezeték a „bölcs városatyák" kezéből az új tulajdonosoknak — a gázgyár dolgozóinak birtokába. Az épülő, szélesedő város pedig új. fo. gyasztók százait kapcsolja állandóan a hálózatba. A sokszáz méter új vezeték mellett a régieknek is szolgálniuk kell még. A rozsda azonban ezt nem veszi Figyelembe és 50—60 / fogyasztónak képes egyetlen dőgulással elvonni a gázt főzöjéböl. Ilyenkor Bilko János karbantartó, a komáromi gázgyár egyik legjobb dolgozója lép közbe. Szakmai tudásának legjavát adja munkájába, mindig kéznél van és — ami a legfontosabb — minden zavart hibátlanul és azonnal kijavít. A kongresszusi versenyben elért eredményeivel is a fogyasztók érdekeit szolgálja. Az épülő város állandóan növekvő gázszükségletének kielégítésére azonban több gáz is kell. A gáz a nagy gázkemencében készül. Most javítják éppen. Ezért talán szünetelne a gázszolgáltatás? Nem: a ke. mencét üzem közben javítják. A CsKP X. kongresszusa tiszteletére tett vállalások teljesítéséért a novémestoi, bratislavai és komáromi gázgyár dolgozói együttesen dolgoznak a kemence javításán 60—70 fokos hőségben. A kongresszusi versenyben nem lehet megállni. Gáz van elég, azért mert jól működik a gyár szíve, ahol a fűtők az 1953. év első negyedéhez viszonyítva 20.3 százalékkal emelték munkál juk termelékenységét a kongreszszusi versenyben. Itt dolgozik Juhász Sándor, Krász András, Nagy István és két nő: Polák Irén és Feldrová Tamara — az igazgató felesége. Nemcsak Komárom, de a gázgyár is épül. Sok az új anyag az udvaron. A gyár ' dolgozói az udvaron járva így beszélnek már: — Itt lesz az új kemence, itt pedig egy gépház, — és egy üres helyre, vagy anyagrakásra mutatnak. Milyen a munkaszervezés? Olyan, hogy a kevés munkaerő ellenére 136.9 százalékra teljesítették az áp. riüsi tervet. Igy, jó munkaszerve késsel lettek elsők Szlovákia gáz gyárainak kongresszusi versenyében. Vilcsek Géza. A CsKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság Nemzeti Arcvonala kormányának 1954. május 26-i határozata a vasúti forgalom színvonalának emelésére teendő intézkedésekről A vasutasok körében gyökeret veri az az ártalmas nézet, hogy a balesetek a vasúti forgalom kísérőa vasúti forgalom • "jelenségei és a forgalom fokozódó intenzívitásának megfelelően számuk is növekszik. Elégtelenül népszerűsítik a szovjet vasutasok legjobb kollektíváinak, újítóinak és sztahanovistáinak tapasztalatait és munkaeredményeit. Nem biztosítják a terv reális felbontását az egyes munkahelyekre. A vasúti munka normázását eddig rendszertelenül és szervezetlenül végzik. Sok fontos munkaműveletet egyáltalában nem normáznak. A normák túlnyomó része csak statisztikai, a műszaki normázás nem kielégítően folyik. A párt- és kormányhatározat a következő intézkedéseket tűzi ki a vasúti forgalom alapvető hiányosságainak kiküszöbölésére és a vasúti forgalom megjavítására: A mozdonyok és kocsik karbantartása irányításának megjavítása érdekében javítsák meg a mozdonyok és kocsik mindennapi javító és karbantartó munkáinak megszervezését, biztosítsák a javítómunkák és a mindennapi karbantartási műveletek minőségét, rövidítsék meg a mozdonyok és kocsik javítás alatti veszteglését, szigorítsák meg a javítómunkák elvégzése fölött gyakorolt műszaki felügyeletet. 1954 végéig 13.5 százalékkal csökkentsék a javítás alatt levő mozdonyok százalékát. A vasúti forgalom munkája megjavításának érdekében tegyék a minisztérium, az útigazgatóságok, vasúti osztályok és az összes gazdasági egységek minden vezető dolgozójának kötelességévé, hogy javítsák a terv összes részei, főleg az átrakodási terv, valamint a műszaki terv mennyiségi és minőségi mutatószámai teljesítésének mindennapi operatív irányítását és ellenőrzését. A vasútvonalak, alagutak hidak technikai berendezései, a távÖsszekötő és biztonsági berendezés állapotának megjavítása érdekében vezessék be a szigorú karbantartási rendszert, terjesszék az egyes dolgozóknak és kollektíváknak a berendezések megelőző és folyamatos rendes karbantartás útján elért életképességének meghosszabbításában szerzett tapasztalatait és eredményeit. A határozat egyéb műszaki jellegű intézkedéseken kívül 8. pontjában a vasúti dolgozók kötelességévé teszi, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal karöltve a szocialista munkaversenyt mindenekelőtt a vasúti forgalom grafikonjának teljesítésére, a teherkocsik forgalmának meggyorsítására, a mozdonyok és kocsik javításban levő állományának csökkentésére, a vasútvonalak, jelző- és biztonsági berendezések karbantartásának megjavítására irányítsák. E célból népszerűsítsék újítóink és a szovjet újítók, az élenjáró dolgozók haladó munkamódszereit, a pályaudvarokon terjesszék el a Katajev-módszert, valamint Lunyinnak az átvett mozdonyokról való gondoskodásra vonatkozó módszerét. Terjesszék tovább az 500 és nehéztonnások mozgalmát, alkalmazzák Koroleva és Szudnyikov szovjet sztahanovista diszpecsérek tapasztalatait a vasúti forgalom irányításában. A határozat végül foglalkozik a pártszervezetek és a vasúti forgalom politikai osztályainak, valamint föléjük rendelt szerveiknek feladataival és részletezi, milyen feladatok teljesítését teszi kötelességükké a CsKP Központi Bizottsága. A határozat végén ez áll: A CsKP Központi Bizottsága szilárd meggyőződését fejezi ki, hogy a vasutasok a többi dolgozókkal karöltve küzdeni fognak a vasúti forgalom színvonalának emeléséről szóló párt- és kormányhatározat teljesítéséért és ezzel a vasúti forgalmat arra a színvonalra emelik, amelyet a népgazdaság állandó fejlődése hazánk szocialista építésében megkövetel, A CsKP KB és a Csehszlovák Köztársaság Nemzeti Arcvonalának kormánya 1945. május 26-án hatarozatot. hozott színvonalának emelésére teendő intézkedésekről. A határozat bevezető részében ez áll: Csehszlovákia népgazdasága a CsKP vezetésével, Csehszlovákia népének alkotótörekvésével hatalmas fejlődést ért el az első ötéves tervben. Új kohó- és bányaművek épültek. Vízduzzasztógátak épülnek és - tovább fejlődik az ipar és a mezőgazdaság. Lényegesen növekedett a munka termelékenysége, ami lehetővé tette az életszükségleti cikkek árának már harmadik alkalommal való csökkentését. A párt és a kormány a lakosság anyagi és kulturális színvonala szüntelen emelkedésének biztosítása érdekében különös figyelmet fordítanak azokra a termelési ágakra, amelyeknek még gyorsabban kell fejlődniük. Ezek az ágak mindenekelőtt a fűtőanyag- és energetikai alap, valamint a mezőgazdaság. Az ország népgazdasága és termelőirői sikeres fejlődésének egyik jelentős tényezője a vasúti forgalom, összeköti a városokat és a falvakat, a termelési területeket és a fogyasztási területeket. Szolgálja az árucsereforgalmat és fontos feladatot végez hazánk védelmi képességének biztosításában. A határozat ezután az elért sikereket és a vasút nagy szerepének fontosságát kiemelve, ezt írja: A vasutak munkájának eltérő jellegére való tekintettel politikai osztályok létesültek a vasútnál. Feladatuk, hogy segítsék a pártszervezeteket, a gazdasági szerveket, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalmat, a CsISz és más tömegszervezeteket a párt és a kormány határozatának teljesítésében, munkájuk megjavításában, az állami és munkafegyelem megszilárdításában, a vasutasok politikai és szakmai színvonalának emelésében, a szocialista munkaversenynek és a vasutasok körében kifejtett tömegpolitikai munkának fejlesztésében. A vasutak munkájának megjavítása ma egész népgazdaságunk elsőrendű feladata, ezért ennek teljesítése államunk minden polgárának, minden dolgozónak és mindnyájunknak ügye. A határozat ezután részletesen elemzi a vasutak munkájának hiányosságait. Az egyik legfőbb hiányosság a karbantartás elégtelen irányítása, a mozdony- és kocsipark nem megfelelő kihasználása. A mozdonyok apró-cseprő javítási munkálatait nem végzik el megfelelően, felelőtlenül végzik a mozdonyok kezelését, amit az is okoz, hogy a kezelőszemélyzet változik. A javitómunkálatok minősége nem kielégítő. A javítások ideje túlhosszú. A kocsipark műszaki állapota még rosszabb. A javításban levő teherkocsiállomány egýes napokon a 11—12 százalékot is meghaladja. A kohászati és ércbányaipárügyi, a gépiparügyi minisztériumok már 1951 óta nem teljesítik a mozdonyok és kocsik javításához szükséges anyag- és pótalkatrészszállításokat, gyakran nem szállítanak kellő mennyiségű és választékú anyagot. Ez nemcsak ártott a mozdonyok és kocsik technikai állapotának, hanem azzal járt, hogy a nagy teljesítőképességű mozdonyok egész sorát kivonták a forgalomból. A vasutak fárasztó és nehéz munkáinak gépesítése nem a megfelelő ütemben folytatódik. A gépesítést hátráltatja a gépesítő eszközök gyakori üzemzavara. Üzemzavart megelőző karbantartásukat elhanyagolják. Különösen a nagy rakodópályaudvarok munkálatainak gépesítése marad le. A vasúti forgalom biztonságának állapota sem örvendetes. Ennek főokai: egyes alkalmazottak fegyelmezetlensége, valamint az, hogy még a vezető és ellenőrző szervek | sem mind ismerik az előírásokat.