Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-29 / 130. szám, szombat

1954 máius 29. UJSZ0 3 A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának május 27-1 ülésén tovább folyt a vita a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének munkájáról szóló beszámolóról. Komocsin Mihály, a hevesmegyei pártbizottság első titkára hangsúlyozta, hogy a párt és a kormány intézkedéseinek végrehajtása következtében az utóbbi időben jelentősen emelkedett a dolgozók jóléte. Rámutatott, hogy fokozni kell a pártmunkát a falvakon. Horváth Márton, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja beszédében ideológiai kérdésekkel', főleg az irodalom kérdéseivel foglalkozott. „A Magyar Dolgozók Pártja — mondotta — az irodalmi fronton végzett tevékenységében azokra az írókra, kommunistákra és irodalmi dolgozókra támaszkodik, akik a párt és a nép ügyét szolgálják. Ezek az írók számíthatnak a párt támogatására." Földes László, a Sztálinváros város; pártbizottság titkára arról beszélt, hogy az első magyar, szocialista városának. Sztálinvárosnak fiatal ipara az ország népgazdaságában már jelentős helyet foglal el. Antics Erzsébet, a Magyar Béketanács elnöke, beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nép minden ' erejével és minden eszközzel támogatja a békelxarcot és a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harcot. A kongresszus egyhangúlag jóváhagyta a jelölőbizottság beszámolóját. Házi Árpád, a bizottság elnöke bejelentette, hogy a Magyar Dolgozók Pártja 21.551 alapszervezetének 810.227 tagja van. A kongresszus küldötteinek 64%át munkások, 19,7%-át parasztok alkotják (ebből 10,7% termelőszövetkezeti tag), a küldötttek 19,4%át nők képezik. A kongresszus részvevői szívélyesen üdvözölték a testvéri kommunista' és munkáspártok képviselőit, akik felköszöntötték' a kongresszust. Li Causi, Olaszország Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagját és S. Parvulescut, a Román Muskáspárt politikai irodájának tagját, V. Taskovot, Bulgária Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárságának tagját, E. Mückenbergert, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága politikai irodájának póttagját, J. Lauschert, Ausztria Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagját, O. Neumannt, Németország Kommunista Pártja elnöksége titkárságának tagját, D. Adilbist, a Mongol Népi Forradalmi Párt Köziponti Bizottságának tagját. K. J. Vorosilov elvtárs felszólalása Az MDP ül. kongresszusának május 26-i ülésén K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja a következő beszédet mondotta: Kedves elvtársak! Engedjék meg, hogy átadjam kongresszusuknak és az önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjának és az egész magyar népnek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép forró testvéri üdvözletét (hosszú taps). A Magyar Dolgozók Pártjának ül. kongresszusa a szabad népi demokratikus Magyarország fennállásának tizedik esztendeje kezdetén ült össze. A magyar nép az évek során a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével nagy sikereket ért el az ország arculatát gyökeresen megváltoztató, új, szabad élet építésében. A magyar nép sikerei fényesen bizonyítják a népi demokratikus rendszer, a munkásosztály által vezetett dolgozó tömegek hatalmának nagyszerű életerejét. Ezzel kapcsolatban helyénvaló visszaemlékezni Magyarország közelmúltjára, az akkor leigázott, függőségben lévő és elmaradott félfeudális országra. A magyar nép több mint 400 évig sínylődött az ország életerejét gűzsbakötö, idegen hódi. tók rabságában. A szabadságszerető magyar nép évszázados elkeseredett harcot vívott nemzeti felszabadulásáért, hazája szabadságáért és függetlenségéért. A magyar földet bőven öntözte legjobb fiainak, e szent felszabadító harc hőseinek vére. A nagy Petőfi mély lelki fájdalommal írta: „Van-e egy marok föld a magyar hazában, Amelyet magyar vér meg nem , áztatott?" Magyarország az első világháború után formálisan önálló állam lett. De ez nem hozta meg a magyar népnek az idegen függőség alól való felszabadítását. A magyar nép folytatta hősi harcát nemzeti és társadalmi felszabadulásáért. De Magyarország akkori urai, a bárók és a kapitalisták az idegen beavatko. zók segítségével vérbefojtották az 1919-es proletárforradalmat. Magyarország az imperialista nagyhatalmak gazdasági rabságába került, ezeknek érdekei gyökeresen ellentétesek voltak a magyar nép érdekeivel. Az imperialista nagyhatalmak minden erejükkel igyekeztek feltartóztatni az ország gazdasági és kulturális fejlődését, s rabló céljaikért örökös elmaradottságra akarták kárhoztatni az országot. A magyar nép soha sem felejti el, hogy a magyar földesurak és kapi. talisták a külföldi imperialistákkal együtt mily kegyetlenül elnyomták és kizsákmányolták a Horthy-rendszer sötét éveiben, a véres " fasiszta rendszer éveiben. Magyarország ezekben az években hírhedt volt, mint a munkanélküliség és a néptömegek elszegényedésének országa, ahol a dolgozók százezrei éhezve és nyomorogva tengődtek. A népellenes Horthy-klikk Magyarországot nemzeti érdekei ellenére, a magyar nép akarata és kívánsága ellenére a rabló hitleri blokkba kényszeritette, a Szovjetunió élleni bűnös háborúba taszította és ezzel nemzeti katasztrófa szélére so. dorta az országot. Ettől a nemzeti katasztrófától mentette meg a magyar nemzetet a hős Szovjet Hadsereg. (Nagy taps.) A Szovjetunió fegyveres erői kemény harcokban megsemmisítették a Magyarországot megszállva tartó német fasiszta csapatokat, és 1945. április 4-re teljesen felszabadították a magyar földet a hitleri hódítóktól. Ez a nap lett a magyar nép igazi szabadságának születésnapja, történelmi sorsa gyökeres fordulópontjának kezdete. (Taps.) Sztálin elvtárs, Lenin ügyének nagy folytatója ezt mondotta a Szovjetunió népeinek a hitleri Németország és cinkostársai ellen vívott háborúja igazságos, felszabadító jellegéről: „A mi háborúnknak nincsenek és nem is lehetnek olyan céljai, hogy ráerőszakoljuk akaratunkat és saját rendszerünket azokra a rabigában sínylődő szláv népekre és Európa más népeire, amelyek tőlünk várják a segítséget. A mi célunk az, hogy segítsük ezeket a népeket a hitleri zsarnokság ellen vívott felszabadító harcukban, s azután teljes szabadságot adunk nekik, hogy saját földjükön úgy rendezzék be életüket, ahogyan akarják. Semmiféle beavatkozást más népek belső ügyeibe!" S valóban a magyar népnek a hitleri megszállóktól és csatlósaiktól való felszabadulás eredményeként sokévszázados történelme során először nyílt lehetősége arra, hogy önállóan döntsön sorsáról. Megvalósultak a nemzeti függetlenségről, a szabad és boldog életről szőtt évszázados álmai. A földesurak és a kapitalisták gazdasági és politikai uralma, a külföldi töke elnyomása alól teljesen felszabadult magyar nép előtt a gazdasági és a kulturális felemelkedés olyan távlatai nyíltak meg, mint történelme során még soha. A munka szeretetéről, állhatatosságáról és tehetségé, ről híres, dicsőséges magyar nép a népi hatalom Idején hatalmas eredményeket ért el. A Magyar Dolgczók Pártja, amely a nép legjobb fiait egyesíti Marx, Engels, Lenin és Sztálin zászlaja alatt, elvezette az országot az új társadalmi rend megteremtésének, a szocializmus építésének útjára. Megszűnt a régi Magyarország elnyomó és kizsákmányoló rendszerével a munkanélküliség és az „em. bervásárok" rémségeivel együtt. Már a múlté az országutakon kóborló és munkát kereső „hárommillió koluds" Magyarországa. Mindez elmúlt, hogy soha többé ne térjen vissza. E rövid történelmi időszak alatt Magyarország elmaradott agrárországból fejlett szocialista iparral és haladó kultúrával rendelkező országgá vált. Ma a fejlett Iparral rendelkező népi demokratikus Magyarországon minden szükséges feltétel megvan, hogy a dolgozók életszínvonala a lehető legrövidebb tdö alatt mindinkább emelkedjék, minthogy a dol. gozók állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítéséről való gondoskodás a Magyar Dolgozók Pártjának legtöbb törvénye, mint minden párté, amely népének igazi érdekeit fejezi ki. A Magyar Do'.goz5k Pártja helyeser. vallja, hogy ezt a feladatot, csak a mezőgazdaság' rohamos fellendítésével lehet megoldani. A nagy Lenin arra tanított bennünket, hogy minden pillanatban tudnunk kell, hogyaa találjuk meg az események történelmi láncolatának azt a láncszemét, „amelyet minden erőnkkel meg kell ragadnunk, hogy kézben tarthassuk az egész láncot s szilárdan előkészíthessük az áttérést a következő láncszemre". Magyarország gazdasági fejlődésének Ilyen d»ntő láncszeme je. lenleg a lakosságot élelmiszerrel és a könnyűipart nyersanyaggal ellátó mezőgazdaság fejlesztése. E nagy és bonyolult feladat megoldása a magyar dolgozók minden rétegének létérdeke. Ez az egész nép ügye. A Magyar Dolgozók Pártja által megadott mezőgazdasági fejlesztési terv a következő évekre megszabja a mezőgazdasági termelőszövetkeze, tek további szervezeti.gazdasági megerősítését és fejlesztését, mint a haladás alapját a népgazdaságnak ebben az ágában, s nem feledkezik meg arról sem, hogy a mezőgazdasági termelés növelése végett gondoskodni kell az egyénileg dolgozó parasztok szükségleteiről is. Mindez még jobban megerősíti á munkásosztály vezette munkás-paraszt szövetséget. Mindnyájan tudjuk, hogy a Magyar Dolgozók Pártjára váró új feladatok nem könnyűek. De kétségtelen, hogy az önök pártja le fog küz. deni minden nehézséget, mert tervezett intézkedései megfelelnek a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség létérdekeinek, s teljes támogatásukkal találkoznak. A magyar nép a népgazdaság és a kultúra további fellendítéséért, a szocializmus alapjainak építéséért vívott harcában nincs egyedül. Mint eddig, azután is részesülni fog a szocializmust építő valamennyi nép testvéri támogatásában, a Szovjetunió népeinek testvéri támogatásában és segít. Bégében. (Hosszú taps.) A Szovjetunió népei és a magyar nép történelmük folyamán sokszor támogatták egymást szabadságukért és függetlenségükért vívott harcukban. Valamikor az oroszok és a magyarok Kelet-Európa más népeivel együtt verték vissza a mongol hordák támadásait. A XVIII. században a magyaroknak a Habsburgok gyarmatosító igája ellen irányult nemzeti felszabadító mozgalma ide. j én Oroszország sok katonája és tisztje harcolt a fölkelt magyar nép oldalán. Oroszország minden haladó fia forrón üdvözölte a magyar népet, amely az 1848—

1849.es dicső forradalomban Kossuth, Petőfi. Táncsics és más népi hősök vezetésével harcra kelt külföldi és hazai elnyomói ellen. I. Miklós orosz cár, a forradalmi mozgalom fejlődésétől halálosan megrettent „Európa zsandárja" segítette az osztrák elnyomókat, hogy elfojtsák a magyar nép hősi felkelését. Az orosz nép igazi képviselői, a forradalmi demokraták, a kiváló orosz férfiak, mint Gí>rceiri Csemisevszkij, az akkori orosz társadalom haladó rétegének érzéseit fejezték ki, amikor fölhábo. rodva megbélyegezték az orosz cárizmusnak a magyar néppel szemben elkövetett szégyenletes/ cselekedetét. A magyar nép szabadságharca együttérzést keltett a cári hadsereg néhány egységének katonái és tisztjei közt is. Mint Ismeretes, egy csoport orosz katona és tiszt Guszev kapitány vezetésével megtagadta, hogy részt vegyen a magyar szabadságharc leverésében; ezért halálra ítélték és kivégezték őket. Oroszország és Magyarország népeinek barátsága különös erővel nyilvánult meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom éveiben. A szovjet emberek sohasem felejtik el, hogy a magyarok ezrei harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban és sokan életüket adták a világ első szovjetköztársaságának védelmében. (Taps.) A szovjet nép 1919-ben óriási lelkesedéssel és örömmel fogadta a magyar proletárforradalom győzelméről és a tanácshatalom kikiáltásáról szóló hírt. A nagy Lenin Szovjetoroszország nevében ezt írta a magyar munkásoknak: „Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a ti pártotokon áll." A külföldi intervenciósok és a magyar reakció egyesült erői akkor megfojtották a Magyar Tanácsköztársaságot. De nem tudták megtörni a szabadságszerető magyar népet, amely szilárdan hitte, hogy eljön a nap, amikor lerázhatja hazai és külföldi elnyomóit és országa gazdájává válik. S ez a nap eljött. Az új népi Magyarország megszületése óta népeink barátsága új történelmi szakaszba lépett, új tartalommal telt meg. Ez a barátság a proletárnemzetköziség, az őszinte kölcsönös segiteniakarás és a közös gazdasági fellendülés elvén alapszik. A Szovjetunió a második világháború befejezése után — híven a népek jogai tiszteletbentartásának politikájához — elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, s határozottan kiállt Magyarország függetlensége és állami szuverenitása megvédéséért az imperialista blokkal szemben, amely megkísérelte, hogy beavatkozzék Magyarország belügyeibe, s igazságtalan békét kényszerítsen rá az országra. Az állami függetlenség és a nemzeti szuverenitás elveinek kölcsönös tiszteletbentartásán alapuló és a béke és a népek biztonságának ügyét szolgáló barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése 1948 februárjában megerősítette Magyarország és a Szovjetunió baráti kapcsolatait. A szerződés aláírása óta eltelt hat esztendő alatt a testvéri barátság és szövetség országaink közt még jobban megszilárdult, az együttműködés Magyarország és a Szovjetunió közt még szorosabbá vált. (Nagy taps.) A gazdasági kapcsolatok országaink közt évről évre fejlődnek. A Szovjetunió és Magyarország közt kötött gazdasági, együttműködési és árucsereforgalmi egyezmények, mint ismeretes, a kölcsönös előny elvén alapulnak, s jótékonyan hatnak országaink gazdasági fejlődésére. A szovjet emberek nagyra értékelik a magyar iparnak a Szovjetunióba érkező készítményeit: a folyam- és tengerjáró hajókat, a mozdonyokat, a gőzgépeket és számos közszükségleti cikket. Évről évre nő az épülő magyar gyáraknak szállított szovjet gépek és berendezések mennyisége, s több lesz a fejlődő magyar Ipar számára szállított nyersanyag. Az áruforgalom Magyarország és a Szovjetunió közt 1953-ban az 1946. évhez képest 14szeresére emelkedett. A szovjet-magyar gazdasági kapcsolatok további megerősítését szolgálja az 1952-ben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közt kötött kölcsönös áruszállításról szóló hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés, valamint a komplexvállalatok számára történő felszerelések szállítására és a Magyarországnak az 1952—1955. években nyújtandó műszaki segítségre vonatkozó egyezmény. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok közti gazdasági együttműködés fejlődése lehetővé teszi, hogy az egyeztetett gazdasági tervek alapján észszerűbben és hatékonyabban használhassák ki valamennyi fél érdekében az egyes országok természetes gazdagságát és anyagi erőforrásait, valamint a Szovjetunió műszaki eredményeit és a szocializmus építésében szerzett tapasztalatait a szocializmus alapjainak a népi demokratikus országokban, köztük a Magyar Népköztársaságban való sikeres felépítése végett. A háború után a Szovjetunió és Magyarország közt a kultúra területén is megerősödtek a baráti kapcsolatok. A Szovjetunióban nagyra értékelik és jól ismerik Liszt Ferenc, Petőfi Sándor, Munkácsy Mihály és a magyar nép más, nagy fiainak zseniális műveit. A magyar klasszikusok és a jelenkori irók könyveit a Szovjetunióban hatalmas példányszámban, a Szovjetunió különböző népeinek nyelvén adják ki. A magyar művészet alkotásai széles körben ismertek, s megérdemelt népszerűségnek örvendenek hazánkban. (Taps.) Aczél Tamás és Nagy Sándor tehetséges magyar írók műveit Sztálin-díjjal tüntették ki. (Taps.) A magyar nép a hazája javára végzett alkotómunkával hozzájárul a béketábor, a demokrácia és a szocializmus megerősítésének ügyéhez. Az önök sikerei . és eredményei, amelyek szemléltetően bizonyítják a népi demokratikus rendszer fölényét a kapitalizmussal szemben, őszinte örömmel töltik el pártunk, a Szovjetunió dolgozóit és a magyar nép minden őszinte barátját; Ez teljesen érthető. A Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a népi demokratikus országok viszonya a testvéri barátság, a kölcsönös tiszteletbentartás, a bizalom és az állandó kölcsönös segítség viszonya. (Hosszú taps.) E viszony alapja a nagy és a kis népek egyenjogúságának elve, amely gyökeresen különbözik a gyöngéknek az erősek által való leigázása kapitalista elvétől. A béke, a demokrácia és a szocializmus nagy táborának minden népe jogosan büszke testvérei sikereire és eredményeire, jogosan tekinti ezeket saját sikereinek és eredményeinek. Az emberiség történelmében ez az államok közt teljesen ismeretlen, új típusú viszony biztosítja a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora országainak a kapitalista világtól való politikai, technikai és gazdasági függetlenségét s biztos záloga a baráti népek mindegyike sikeres haladásának. A demokratikus tábor népeinek mindinkább erősödő barátsága e tábor erejének és legyőzhetetlenségének kiapadhatatlan forrása. A demokrácia és a szocializmus országai a hatalmas béketáborba egyesülve folytatják Lenin és Sztálin békepolitíkáját, amely a földkerekség minden népének legforróbb rokonszenvével és támogatásával találkozik. Ez a békepolitika a szocialista ét a kapitalista rendszer hosszú együttélésén és minden ország normális viszonyán és kereskedelmi kapcsolatainak megteremtésén alapul. E politika, amely elnyerte valamennyi békeszerető nép bizalŕnát, a Szovjetuniónak a kollektív biztonságról tett javaslatában, valamint a genfi értekezleten a Kínai Népköztársaság küldöttsége által az ázsiai népeknek a béke megőrzésében való részvételéről szóló javaslatában ragyogóan fejeződött ki. Az imperialista reakció erői, az új világháború kirobbantásának megszállottjai mindenképpen igyekeznek, hogy megakadályozzák a nemzetközi feszültség csökkenését, katonai tömböket létesítenek, folytatják a fegyverkezési hajszát, fokozzák Nyugat-Németország és Japán újrafelfegyverzését, hogy ugródeszkának használják fel ezeket az (Folytatás a 4. oldalon.)