Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-29 / 130. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetekl SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1954. május 29, szombat 30 fillér VII. évfolyam, 130. szám. A mai számban: Tettekkel köszöntjük pártunk X. kongresszusát (2. old.) A magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusa (3. old.) A genfi értekezlet május 27-i ülése (4. old.) Jókai Pozsonyban (5. old.) Válogatott labdarúgóink a klánovicei edzőtáborban készülnek a világbajnokságra (6. old.) PUSZTÍTSD A GYOMOT — NÖVELED A TERMÉST • • • A gépek teljes erejével Az ország minden tájáról egyre több jelentés érkezik a növényápolási munkákról. „Kétszer sarabolták, s ki is egyelték már a cukorrépát a garamvezekényi szö vetkezet tagjai", — írja Szebedinszky László levelezőnk. „Szövetkezetünkben teljes ütemben folyik a cukorrépa egyelése, s úgyszól ván az egész falu apraja-nagyja, fiatalja-örege a határban munkálkodik — írja Kontár Jenő, a felsőszeli szövetkezet egyik csoportvezetője. Az ember örömmel olvassa ezeket a jelentéseket, hisz levelezőink beszámolóiból kitűnik hogy a dolgozó parasztságnak i mezőgazdasági termelés fellendí téséért, a bő termésért folyó harca, a koratavaszi tennivalók a vetés, az ősziek gondozásának sikeres befejezése után sem szünetel. Ellenkezőleg, napról napra erősebb, nagyobb a küzdelem. Ért hető ez, hiszen minden dolgozó paraszt tudja, hogy a hektárhozamok növelésével több termést biztosít saját hasznára és a haza, az ország javára. A hektárhozamok növelésének pedig egyik fontos feltétele a jó kapálás. Ha idejében gondosan kapálunk, kiírtjuk a gyomot, nagytermésre számíthatunk. Ha késünk, a szó szoros értelmében megakadályozzuk, hátráltatjuk a növény fejlődését, mert a gyom elszívja előle a vizet, elrabolja a növény táplálékát. Ezért nyugszik kőkemény alapon az a közmondás; „Minden jó kapálás felér egy esővel." EbbeiT az évben sokkal nehezebb a növényápolás, mert sokkal nagyobb a gyomosodás, a föld is jobban repedezik, mint az elmúlt évek tavaszán. Ez azzal magyarázható, hogy az idei tavaszon sok volt a csapadék, hisz hetekig napirenden volt az eső. A növények rohamosan fejlődnek, s velük együtt gyorsan nő a gyom is, annyira, hogy egyes helyeken akkor sem győzik a kapálást, ha a falu minden épkézláb embere kapát ragad a gyom pusztítására. Mi tehát a vezetők és a helyi nemzeti bizottságok feladata olyan esetben, ha a növényápolási tennivalók idején kevés a munkáskéz, s ha már mindenkit, az aszszonyokat és a családtagokat is mozgósították erre a sürgős és jelentőségteljes munkákra. A jó vezető ilyen esetben nem tétováz. Nem kapkod fűhöz-fához, nem sorakoztatja fel az „objektív" nehézségek egész sorát, „hogy nálunk már minden lehetőséget felhasználtunk a növényápolás meggyorsítására", hanem elmegy a traktorállomásra segítségért, gépi segítségért. Az elmúlt évből egész sor jó tapasztalatunk van, hogy sok-sok olyan szövetkezetben, ahol megkéstek, vagy nehezen tudtak megbirkózni az elgazosodott földekkel, a traktorállomás segítségével, gépi kapálással jöttek „egyenesbe" s aratásig háromszor, sőt több helyen négyszer is megkapálták a sorközöket. A gépi kapálás egyúttal munkaerőmegtakarítást jelent, s ezzel az embert is megkíméljük a kimerítő, eléggé fáradságos munkától. A kapálás nagyon sok munkaerőt igényel és éppen arra az időre esik, amikor még más tennivaló is akad a gazdaságban. így ' például a harmadik kapálás rend szerint egybeesik az aratás megkezdésével. S mert az aratás pontos megkezdését nem lehet és nem is szabad halogatni, ezt is a növények sínylik meg. Ezeket a nehézségeket és a munkaerőhiányt tehát könnyen leküzdhetjük gépi kapálással. Egy ember kézikapával naponta körülbelül 12 árt tud megkapálni Egy hektár megkapálásához tehát 7—8 emberre van szükség. Trak torral vontatott sorközti ekekapával naponta két ember igénybevételével pedig 8—10 hektár földet is megtisztíthatunk a gyomtól Most már mindenki könnyen kiszámíthatja, milyen óriási előnyt jelent a gépi kapálás. Egységes földművesszövetkezeteinkben ezt a lehetőséget még nem használják ki eléggé. Sok he lyen hallgatnak az ellenség fecse gésére, „hogy a gép megtömi : földet, a kereke „kigyúrja" a növényt, megmozgatja-megtépi a zsenge növényzet gyökereit 1" Bárkinek, aki egy szelet fúj a reak cióval és hisz az efféle sületlen ségekben szemébe mondhatjuk: „• maradi gonldolkodású ellensége a gépesítésnek, de ellensége saját magának is." Az iskolásgyerek, noha még nem tudja mi az aratás, nem próbálta s nem is tudja, menynyi erőt követel rendre vágni a nádvastagságú búzát, gyerekészszel is fel tudja fogni, könnyebb az aratás kombájnnal, könnyebb kapálni a traktoron ülve, mint kézzel, egész nap hajlongani. Fel kell használni tehát a növényápolás meggyorsítására, a nagy hektárhozamok biztosítására a gép erejét. Természetesen a növényápológép kihasználását és a folyamatos munkát jól meg kell szervezni. A kapálógépek kapáit egyenletes mélységre állítsuk be, és szélességét is úgy kell beosztani, hogy az eke kapái meg ne sértsék a gyenge növény gyökereit. Ha jó a traktoros és a gépkezelő, egész bizonyos, hogy minden szövetkezet „leveti" a régi gúnyát, nem idegenkedik a gépi kapálástól, s ha csak egy mód van rá, a sorközi kapálást traktorvontatású ekekapával végzi el. A gépi kapálás nagy feladatokat ró a szövetkezetek és a traktorállomások agronómusaira. Az fontos, hogy az agronómusok, a brigádvezetőkkel egyetértve a legjobb traktorosokat ültessék a gépre és állandóan a helyszínen adjanak segítséget a jóminőségű munka elvégzéséhez, hogy a szövetkezeti tagok közül senkinek se lehessen kifogása a gépi munka ellen. Ha ezt minden egyes traktorállomás brigádközpontjában megvalósíthatjuk, nem eshet egyei len zokszó a gép munkája ellen, s megcáfoljuk a reakció és a maradi emberek gépellenes fecsegésait. A növényápolás sikeres végrehajtása, a gépi kapálás jóminőségű elvégzése most a mezőgazdasági dolgozók elsőrendű feladata. Vegyük igénybe tehát a növény ápolásban a traktorok teljes erejét. Ha kipusztítjuk a gyomot, háromszor-négyszer kapálunk, nagy hektárhozamot takarítunk be, több kukorica terem, több disznót hizlalhatunk, s több élelmiszert juttathatunk a dolgozók asztalára. Pártunk legutóbbi határozata é.; a X. kongresszushoz intézett javaslata a mezőgazdasági termelés 2—3 éven belüli lényeges növeléséért felelősségteljes feladatot ró mezőgazdasági dolgozóinkra. Kiváltképpen most, amikor a sok esőzés után sürgőssé vált a növényápolás, a traktorállomásokra sokkal nagyobb szerep vár, mint eddig bármikor, mert akármennyire is szorgoskodnak a szövetkezeti tagak, gépi segítség nélkül nehezen tudnak megbirkózni a növényápolási tennivalókkal. Énnek tudatában traktorállomásaink egyre nagyobb mértékben és a gépek teljes erejével kapcsolódtak be a növényápolási munkákba. A nemesócsai traktorosok egyéni és brigádokközötti versenyben a X. pártkongreszszusi kötelezettségvállalásaik teljesítésével küzdenek a jó növényápolásért, a bő termésért. Ennek a lelkes munkának tudható be, hogy a cukorrépa sarabolását már minden brigádközpont befejezte, sőt több helyen már másodszor ekekapázták a cukorrévát és teljes erővel látnak hozzá a kukflrica $orközi megmunkálásához. Ott József, a csicsói brigád traktorosa, aki versenyre hívta a traktorállomás minden traktorosát, a verseny élén halad 25 hektáros napi teljesítményével. A brigádokközötti versenyben az alistáli I. brigád tartja az elsőbbséget, amely' eddig 70 hektárt sarabolt meg. Alacsony a teljesítmény a csilizradványi brigádban, mert később kaptak gépi kapákat. A t áktorállomás vezetőséqének tehát igyekeznie kell, hogy most, a legnagyobb munka idején, minden egyes brigádot ellásson kapálógépekke.l, hiszen csak a jó szervezéssel, a gépek helyes elosztásával nyerhetik meg Szlovákiában a növény ápolási versenyt. Jó szem és türelem kell ide MESSZE ELHALLATSZIK az ekekapát vontatótraktorok dohogása a nemesócsai határban Szoboszlai László ül a traktoron. Alig hogy kibújt a nap a felhőfoszlányok közül, ő már indul gépével, öt óra lehetett, amikor a nagy táblához ért. Megnézte a sorközöket. Szépen, sorjában beállította az eke kapáit, úgy, hogy egészen a sorokig kivágja a gyomot, de a gyökérzet se sérüljön meg. Mert jó a gép, csak helyesen kell a kapákat beállítani, na meg jó traktoros, jó szem, s türelem kell ide. Igaz, hogy a sorokat girbe-görbén vetették, de Szoboszlai László annyira vigyáz, hogy ki nem vágja a kukoricát. Mégis vannak elégedve a munkájával a szövetkezet tagjai. Pedig sok érvet kellett ám felsorakoztatni Sárközi Imre brigádvezetőnek, hogy szerződést kössenek gépi kapálásra, a traktoiállomással. Majd megsaraboljuk a kukoricát, meg a répát lókapával, — fontolgatták a szövetkezetben. De miután a sok eső miatt megkéstek a' kapálással, ,,kénytelenek" voltaik a traktorállomáshoz fordulni segítségért. Meg is mondták később, amikor már látták Szoboszlai László munkáját, a gép jól megjárja a földet, kivágja a gyomot ezentúl csak géppel kapálnak. Nem is találni gyomot Szoboszlai után. A kapák élesek, akár a borotva. így van ez rendjén, csak jó szerszámmal lehet jól dolgozni. Szép a teljesítménye Szoboszlai Lászlónak. Kora reggeltől egészen a sötétedésig megy, azt tartja, hogy most kell „megnyomni", amikor az idő engedi. Az első napon több, mint húsz hektárnyit saraibolt meg. Jó kedvvel dolgozik, mert ha igyekszik, meglátszik a keresetén is. Naponta 120 koronával vastagszik a hónapvégi fizetési boríték. De nemcsak ezért teszi. A nagy termésért folyó harc lelkesíti Szoboszlai Lászlót munkájában. Na meg a X. pártkongresszus tiszteletére folyó növényápolásí versenyben sem akar lemaradni. Nem is marad le ilyen szép teljesítménnyel. A traktor jó, az eke kifogástalan, s most már csak jó szem és türelem kell hozzá, hogy úgy megkapálja a kukoricát, hogy abba hiba ne essék. Tettre kész fiatalok a csilizradványi szövetkezetben MINT A LEGTÖBB szövetkezetben, úgy a csilizradványiban is az idén sokkal nagyobb lelkesedéssel fogtak a novényápoiási munkákhoz, mint tavaly. A mult évben meggyőződtek arról, hogy ha minden egyes szövetkezeti tag becsületesen kiveszi részét a munkából, a szövetkezet gazdagon jutalmazza fáradságos munkájukat. A mult évben a csilizradványi szövetkezeiben sem lehetett azzal dicsekedni, hogy a növényápolási munkák a legjobban haladtak. Sok volt a nehézség is, de még több az indokolatlan kifogás. Az :dén azonban más a helyzet. Mintha újjászülettek volna. A szövetkezeti tagok száma is megnövekedett. A tavaszon tíž fiatal kérte felvételét a szövetkezetbe. Ma már Takács István is tagja a szövetkezetnek. Beke Irma is hazatért falujába, hogy a szövetkezet földjén harcoljon faluja és saját boldogabb "életéért. A szövetkezet szervezetébe friss vér került. Tettre kész fiatalok mutatnak most példát, még az idősebbeknek is. A tavalyi tapasztalatok és az ifjú szövetkezeti tagok példamutatásának eredménye már most a tavaszi munkáknál visszatükröződik. A szövetkezeti tagok közül többen megállapították! hogy a csilizradványi határban talán még soha sem végezték olyain jól a növényápolási munkákat mint az idén. A szépen kiegyelt cukorrépa és takarmányrépa szorgalmuk megcáfolhatatlan bizonyítéka. Az újonnan belépett szövetkezeti tagokra is büszkén néznek a tagok. Bennük látják a szövetkezet jövőjét. A szövetkezet a traktorállomástól is kapott segítséget Igaz, kissé későn kapták a gépi segítséget, de kukoricájukat már géppel kapálják. Pár nappal ezelőtt, amikor megérkezett a kapáló- ' gép a szövetkezetbe, kíváncsian vették körül. A legtöbb szövetkezeti tagnak volt valami megjegyzése. Voltak, akik bíztak a gépben. Voltak olyan»k is, akik úgy vélekedtek, hogy a gép majd kivagdossa a kukorica sorokat is. Olyan megjegyzések is elhangzottak, hogy hátha nem vágja ki a gép a gyomot rendesen. De amikor látták, hogy a gép jól dolgozik, eloszlottak a kételyek. Gál Dezső traktorosra ma min- denki hálásan néz. Nem hiába tagja a csilizradványi szövetkezetnek, gépével meg is védi a szövetkezet becsületét. Biztosítja, hogy az idén olyan termést takarítanak be. amilyenre eddig még nem volt példa. Kakasszótól egészen a bagolyhuhogásig... Milliónyi csillag ragyog fenn az égen. Meleg májusi szél nyargal végig az alistáli I. sz. traktoros-brigádközpont udvarán. Már jó későre jár az idő, a brigádközpontot szegélyező fák feketén bólogatnak. A gazdasági gépek' körvonalai kirajzolódnak az udvaron. Teljesen kihaltnak tűnik a brigádközpont, csak az éjjeliőr sétálgat nyugodt, kényelmes léptekkel. Ha azonban valaki jobban széttekint a tágas udvaron, megakad a szeme egy mozgó alakon. — Csölle József bajlódik még a traktorával — adja meg a választ az éjjeliőr. Szorgalmas ember Csöke barátunk, éjjel nappal traktora körül van. Csölle József az alistáli szövetkezetnek segít, hogy sikeresen megbirkózzanak a növényápolási munkákkal is tagja a szövetkezetnek, neki is érdeke, hogy minél előbb kipusztítsák a gazt, minél gazdagabb termést takaríthassanak majd be. Az alistáli szövetkezetben három kapólógép irtja a gyomot. A szövetkezet tagjai ez idén már nem idegenkedtek a gépektől, mert a mult évben is dolgozott egy kapálógép a földjeiken. Söt, ők maguk kérték, hogy minél több gépet adjon a traktorállomás rendelkezésükre. — Bíznak bennünk és a gépeinkben a szövetkezeti tagok — mondja Csölle József, miközben megigazítja lofőrsapkáját. Ez a bizalom minket traktorosokat is arra kötelez, hogy necsafc gyors, de jó munkát is végezzünk. A három kapálógéppel két nap alatt 57 hektár kukoricaföldet kapáltak meg. Nem csekélység, de hát ahol olyan traktorosok vannak, mint Csölle József, semmi sem lehetetlen. Nem nézik ők az órát, hanem kakasszótól egészen a bagolyhuhogásig kint vannak a földeken. — Csak egy hiba van - folytatja Csölle barátunk. — Mégpedig az. hogy várnunk kell egy pár napot, mert az egyes dűlőkben még nem keltki mind a kukorica Holnap már nem mehetek én sem kapálni. Csölle József ezen a napon, amikor hazatért a munkából, tudta, hogy • már a következő nap nem mehet kukoricát kapálni, még nem kelt ki jól. Traktorát és kapálógépét bevitte a brigádközpont udvarára. Ügy gondolta, hogy elmegy egy kicsit lemosakodni. Alig hogy hazaért, már ott volt nála a brigádvezető. — Holnap Bratislavába kéne menni — kezdte mondanivalóját. — Megyek — válaszolta röviden Csölle József. Abbahagyta a mosakodást, vállára vetette olajos zubbonyát és indult a brigádközpont felé. Aprólékosan átvizsgálta traktorát. Megolajozta a csapágyakat, hogy a hosszú úton valami baj ne essék. Ha útközben a gondatlanság miatt valami baja esne a traktornak, ezzel nemcsak a bratislavai utazást hosszabbitaná meg, hanem a kapálást sem kezdhetné meg a kellő időben. Csölle József szégyelné, hogy most, amikor minden kézre, minden gépre szükség van, a gondatlanság miatt neki a brigádközpont javítóműhelyében kellene rostokolnia.