Uj Szó, 1954. május (7. évfolyam, 105-131.szám)

1954-05-25 / 126. szám, kedd

máius 25. 7 „yiiint szemünk fényéi../' (SZABÓ BÉLA REGÉNYE) Szabó Béla „Az első ajándék" c. novelláskötete után „Mint szemünk fényét..." c. új regényével lépett az olvasóközönség elé. Ha Szabó Béla fejlődését helyesen le akarjuk mérni, akkor vissza kell lapozni a múltba, a kapitalizmus sötét világába, ahol az iró saját bőrén tapasztalta a kapitalista kizsákmányolás egész mélységét. Fellépésétől kezdve a munkásosztály írója — s müveiben maró gúnnyal ábrázolja a kizsákmányolókat, s együttérzéssel beszél a ninostelenekröl, a szegény népről. Szabó Béla életében és írói fejlődésében a döntő fordulat a felszabadulás után következett be. A felszabadulás meghozta számára a „szabad levegőt" — a fejlődés lehetőségét. A felszabadulás után „Az első ajándék" c. novelláskötettel jelentkezett. Ezekben a novellákban már számos haladó vonást találunk. Az antiklerikális hang, a kapitalista rendszer és erkölcsök gyűlölete egyrészről, másrészről a proletár családi szeretet és családi élet szépségeinek motívumát látjuk kibontakozni ezekben a novellákban. A „Mint szemünk fényét..." c. regény kétségtelen, hogy fontos határkövet jelent az író fejlődésében. A mfciak szól ez a regény, s az Iró határozottan részt kér az új élet boldog építőmunkájából. Az írói téma választása szerencsés volt, mert jelenünk legégetőbb kérdéseit veti fel, s igyekszik rá feleletet is adni. E regény a falu vajúdását mutatja be az új élet küszöbén. A régi, begyepesedett falu fejlődését a szo. cializmus felé, aminek legfontosabb feltétele a szövetkezeti mozgalom győzelme a régi parasztgondolatok, erkölcsök, szokások felett. A szocializmus felépítésének egyik fontos alappillére a szocialista nagyipar mellett az új, hatalmas szocialista mezőgazdaság megteremtése, mert csak az új, korszerű nagyüzemi gazdálkodást folytató mezőgazdasági szövetkezetek tudják kielégítenl a szocialista társadalom egyre növekvő igényeit. A parasztság tudatában még nem állt be az a gyökeres fordulat, mely biztosítaná a kollektivizálás teljes sikerét. A falvak ma hatalmas forradalmat élnek át. Folyik a harc a régi és az új között. A parasztság évszázados elnyomásból és tespedtségből fölébredve vajúdik. A regény arról szól, hogy egy délszlovákiai faluban hogyan erősödik meg a szövetkezet s a helyi pártszervezet milyen türelmes munkával győzi meg a gazdákat a közös gazdálkodás előnyeiről, s végül hogyan válik a falu szövetkezeti községgé. E regényen keresztül meglátjuk az emberek tudatának lassú megváltozását, a lappangó és nyilt osztályellenség arra irányuló mesterkedéseit, hogy meggátolja a szövetkezet fejlődését, s látjuk a régi és az új világ összecsapását, melyből az új, a jobb kerül kl győztesen. Kiss Feri, az Uj Sző fiatal munkatársa szabadságát felhasználja arra, hogy bekapcsolódjék Alsófalun a szövetkezet megerősítésének munkájába. Megszervezi Galina Nyikolajeva Sztálin-díjas müvének, „Az aratásnak" olvasókörét. E mű olvasása nagyban hozzájárul a népnevelő munka eredményességéhez. Az osztályellenség: Kónya és Botos, a két kulák s a melléjük szegődött Dobos úr — a szövetkezet könyvelője — észrevették, hogy mily nagy veszélyt jelent rájuk az olvasókör munkája, Ök minden erejükkel azon voltak, hogy a kollektivizálást meghiúsítsák a községben, azonban intrikáik megfeneklettek a párt és a szövetkezeti dolgozók éberségén. Előre látható volt, hogy az aratás után a középparasztok is belépnek a szövetkezetbe. Erre a pontra összTontositotta Kónya, a jó kulák", minden erejét és arra. hogy megakadályozza a szövetkezeti aratás sikerét. Megkörnyékezi Ferenci Lajost, a kombájnost. Pénzzel és zsarolással arra akarja kényszeríteni, hogy rontsa el a kombájnt, Lajos egyedül vívja meg a harcát az alatto. mos ellenség ellen. A reakciósokat leleplezi és ezzel elhárul a szövetkezet fejlődése előtt az utolsó akadály is, s Alsóíalu népe rátér a boldog jövő építésének útjára. Szabó Béla regénye nem pusztán krónika, mely időrendben felsorolja az eseményeket. Az író a való életet ábrázolja, típusokat rajzol, s jellemez, azonban ez a jellemzés néhol nagyon felületes. A szerző szeretettel rajzolja szereplőit, s sokszor ez a szeretet pótolja a jellemzésben előforduló hiányosságokat. Fel lehet ezeket az embereket ismerni — ezek az emberek beletartoznak a mai falu lüktető, izgalmas életébe. Felvonulnak előttünk a párt régi, edzett harcosai: a kemény, megalkuvást nem ismerő Kalinovszkv, a két Rózsa-fivér, Takács Teri, a bolseviklelkü asszony és mellettük a ma fiataljai: a szocializmus odaadó hívei; Kiss Feri, Hospodár Jano, Fehér Ágnes, Gosztényi Anna, stb. A regény egyik főalakja Kiss Feri, az újságíró. A szerző alakján keresztül a fiatal magyar értelmi, séget igyekezett bemutatni hibáival és eredményeivel egyetemben. Feri szabadságát jött eltölteni a faluba. Pihenés helyett azonban minden erejével a szövetkezet támogatásán dolgozik, s minden tette arra irányul, hogy megnyerjen minden becsületes dolgozót a szövetkezetnek. Az író helyesen látja a szövetkezeti kérdés megoldásának lehetőségét, amikor Feri szájába adja a következő mondatot: „A népnevelés a legfontosabb, pártunk öntudatos szocialista hazafiakat akar nevelni, olyan embereket, akik nemcsak építenek, hanem meg is tudják védeni munkájuk eredményét". A párt egységét, internacionalizmusát látjuk megtestesülni Kalinovsky, a két Rózsa-fivér és Takács Teri alakjában. Ezek a régi idők keménykötésű harcosai, a párt egy. szerű katonái, akiket nem tört meg a kapitalizmus. A kommunista ember példaképei ők, s a szlovák-magyar barátság szimbólumai. Ezeken az embereken át megismerjük a falusi pártmunkások arcát, akik a marxizmus-leninizmus eszméivel felvértezve új, boldogabb vizekre kormányozzák a falu sok vihart átélt hajóját. Olyan emberek ezek, akik átlátnak az osztályellenség minden fondorkodásán és az ö becsületes, helytállásuknak köszönhető, hogy a reakciósok aljas terve megbukik. Az író alakjainak rajzolása közben sokszor elkalandozik a reális világból a felhők közé, s ez okozza, hogy Kiss Feri és a pártemberek csupa hibátlan, mindenttudó emberek, akik előre látnak mindent. Nagyon helytelenül tette az író, hogy ezeknek az embereknek csak a pozitív oldalát mutatja be, s a negatívumokról egészen megfeledkezik. Önkéntelenül is felvetődik az a kérdés, hogy vájjon helyesen cselekedett-e az író, amikor ezeknek az embereknek csu. pán jó oldalait mutatta be. Feltétlenül nem. Ha ez a regény meg akarja valósítani küldetését, akkor fel. tétlenül rá kellett volna mutatnia a pártmunkások hibáira is, mert ne. vélni csak a hibák őszinte feltárásával, eltávolításával lehet. Nagy pozitívuma a műnek, hogy meseszövésében a szerelem is szerepet kap. Ki kell emelnem, hogy a szerelem rajza távol áll a polgári regényekből annyira ismert burzsoá erotikától. Az író szépen rajzolja ezt a szerelmet. Szépen példázza Ferenci Lajos és Fehér Ágnes rajzában is. Ez az új szerelem ad erőt Ferenci Lajosnak a kulákok elleni harcához, s ez segíti őt végső győzelemre. Üde színekben mutatkozik Gosztényi Annus — a középgazdalány — és Hospodár Jano szerelme is. A kibontakozó szerelem kék egét azonban vihar fenyegeti és Sza bó Béla mély átérzéssel rajzolja Feri viselkedését, mikor észreveszi, hogy Annus szereti Janót... A szocialista ember magasabbrendü er. kölese szólal meg benne, s megérti, hogy neki nem szabad útját állni ennek a kibontakozó szerelemnek. A regény legjobban sikerült alak. jai: Liskáné és Papp Júlia. Űk testesitik meg az öntudatos, szövetkezeti dolgozó nőt. Elő asszonyok ezek, húsból és vérből valók, s odaadó, áldozatkész dolgozói a szövetkezetnek. Szabó Béla szépen festi alakjaikban a szövetkezeti dolgozók boldog családi életét. Szabó Béla ebben a müvében hatalmas anyagot halmoz fel. A falu minden típusát felvonultatta és éppen e

z okozta a regény több gyenge oldalát. Ilyen hatalmas anyag feldolgozása még a legnagyobb író képességeit is próbára tette volna. A kompozíció gyengeségét érezzük a művön, ami abból ered, hogy a rengeteg személy, s az a mondani, való, amit az író ezeknek a szájába ad, óriási bordázatot kívánt volna meg, s az író ezt az egységes bordázatot nem tudta megkovácsolni. Ez okozza aztán a cselekvés egyenletes lefolyásának hiányát, s a regény tartalmát elaprózott képekben látjuk. A-másik gyenge oldala a regénynek, hogy az író azt a sok mondanivalót nem tudta egységes egész, szé kovácsolni, s önmagán átszűrve a legfbntosabbat kiemelni, ezért érezzük a regény egy-egy részletét pollt'kal-plakátízünek. Pedig éppen ez az a pont, melyen megfordul az irodalmi müvek értéke: hogyan tud. ja az író a politikai tartalmat művészi formába önteni. Szabó Bélának ez sokszor kevésbbé sikerül. Fontos szempont az is, hogy menynyire tudja az iró magát beleélni az események menetébe, s az egyes személyek részletrajzában pedig azonosulni velük. Az adott személy szemével kellene nézni a dolgokat s főleg figyelembe vennie gondolkozásának menetét. Balzacról jegyezték fel kortársai, hogy ö annyira benneéit regényeiben, hogy sokszor összekeverte regényalakjai életét a valóságos élettel. Szabó Bélának is nagyobb figyel, met kellett volna fordítania az egyes személyek Jellemzésére, s arra a mondanivalóra, melyet elmondat velük. Dicsérni kell az írót azért, mert realitásra, a való élet ábrázó, lására törekedett — de néha mégis elszakadt tőle és ezért történhetett meg az, hogy a hatesztendős Karcsi, Tóth Nagy Maris fia még nagyoknak is dicséretére való beszélgetéssel leplezi le anyját. Azt nem állítom, hogy ilyen gyerek nincs, lehet hogy van, de nagyon kevés. Valaki erre azt mondhatná, hogy az iró ebből a kevésszámú gyerekből vette kl Karcsit. Természetesen ez az állítás helyes — csakhogy az ilyen elv nem egyezik meg a szocialista realizmus elveivel. A szo. cialista realizmus egyik alapvető elve: a reális élet tipikus ábrázolása. Karcsi rajzára pedig senki sem mondhatja rá, hogy ez tipikus ábrázolása egy hatesztendős gyerek szellemi fejlettségének. A szeretet vakká tesz — mondja egy közmondás. Ez a szempont mutatkozik meg az író gyeremekábrá. zolásában. Nagyon szereti a, gyerekeket s ez a szeretet vakká teszi az írót. Talán ez okozza azt a hibát is, hogy Papp Pali rajza sem sikerült. Papp Pali a kis pionír, fejlett párttag szemével látja a világot, s olyan hangnemben beszél a felnőttekkel, aminek kevés köze van az élethez. # Természetesen ezek a hibák és az előforduló kisebb tévedések — amit nem célom felsorolni — nem rontják meg e mű valódi értékét. Sza. bó Béla ezzel a regénnyel hatalmas feladatot teljesített. ígéret ez arra, hogy az író még több és jobb művel gazdagítja iro dalmunkat, s ezek a müvek is Jiozzájárulnak az új élet boldog kialakulásáért vivott harcunkhoz, s akkor ezeket az évszázadokon át hiába várt és remélt eredményeket „mint szemünk fényét..." őrizzük meg. Szabómihály András Két szlovákiai ökölvívó bajnok tagja az érsekújvári Spartaknak Előző számunkban már beszámoltunk az érsekújvári Spartak önkéntes sportegylet labdarúgó szak-, osztályáról. Ma ellátogatunk ugyancsak az érsekújvári Spartak ökölvívóihoz. Sokkal kisebb létszámban, de nagyobb eredményekkel működik országszerte ismert ökölvívó szakosztályuk. A szakosztály szervezeti részét Pesti elvtárs végzi. Mikor megkérdeztük, hogy miképen mű ködik a szakosztály, elsőnek a két szlovákiai bajnokot említette meg. Ugyanis 1954. év szlovákiai bajtük. Magas termetű, izmos fiú. Az esztergapad fölé hajolva figyeli, hegyan dolgozik a gép. Barátságosan fogad bennünket és amikor megtudja, hogy mi járatban vagyunk, készségesen válaszol a feltett kérdésekre. Egyszerű munkáscsaládból származik, nem iszik, nem dohányzik. Szapú esztergályos, Szlovákia nehézsúlyú ökölvívó bajnoka, elmondja nekünk, hogy eddig legnagyobb élményei közé tartozik a bojnokságért folyó küzdelem. — Igaz — jegyzi meg. — nem. Az érsekújvári Spartak ökölvívó csapata. noksági címét a félnehézsúlyban Janik és a nehézsúlyban pedig Szapu Jóska szerezték meg. Janik egyúttal a csapat edzési teendőit is végzi. Janik — beszélgetésünk serán elmondotta, hogy az üzem részéről nincs nagyobb akadály, így a fiúk rendesen járhatnak edzésre. Egy héten kétszer van hivatalos edzés. Az első edzés erős iramú és változatos. A hét közepe táján csak könnyű edzéseket tartunk. ökölvívóink legjobbjai közé tartoznak Rišavy légsúlyú és Nagy pehelysúlyú ökölvívók. Mind a ketten az üzem legjobb dolgozói. Szaput és Ríšavyt jó munkájukért az üzem vezetősége 200 koronás betétkönyvekkel ajándékozta meg. Jövő működésükről Janik edző elmondja, hogyan készülnek a csehszlovák bajnokságokra. Janik Sza púval együtt indul. Szaput az országos Spartak önkéntes sportbizottságávoltak nehéz ellenfeleim. De a komoly fél fokozza a küzdőkedvet. — Hogyan készül Berlinbe? ér-; deklődünk. — Munkám befejezése után minden nap rendszeres edzést folytatok. Állandóan növelem fizikai és technikai képességeimet. Biztos vagyok abban, hogyha eljutok Berlinbe, a tőlem telhető legjobb teljesítményeket fogom nyújtani. Ez egyúttal jó előkészület az országos bajnokságokra is. Beszélgetésünk során Iktusz elvtárs, a szerelőműhely mestere is megszólalt. — Én csak annyit szeretnék mondani, hogy mi Szaput szeretjük, egyike a legjobb munkásainknak. Különösen akkor, ha összetett munkáról van szó, vagy ha külföld részére gyártunk valamit, nyugodt lelkiismerettel adom Szapunak. Szapu József, ökölvívásban az 1934-es év szlovákiai nehézsúlyú bajnoka. nak javaslatára mint válogatott ökölvívót május 25—29-ére Berlinbe küldik, ahol több mérkőzést fog \dvni. — Én magam — mondja Jmiik edző — hogy jól készüljek a köztársasági bajnokságokra és Jóskát rendesen előkészítsem a berlini viadalra, minden nap rendes edzéseket — könnyűatlétikát és egyéb technikai gyakorlatokat végzek vele együtt. — Hol találhatnám meg Szapu elvtársat — volt a következő kérdésünk. — Munkahelyén. Ő a szerszámműhelyben esztergályos — világosit fel bennünket Pesti elvtárs. Beérve a tágas szerelőmiihely csarnokába, már messziről felismerJanik, a Spartak ökölvívók edzője. A fiatal 19 éves Rišavy, aki légsúlyban rajtol, imár mint 16 éves fiú hódolt az ökölvívásnak. Akarata és türelme meghozta számára is az első gyümölcsöt. 1953- bsn a kerületi bajnoksági címet érte el. Ez évben pedig a szlovákiai bajnokságokon a második helyen végzett, ami szép eredmény. Egyik legnagyobb élményéről beszélve, a Viterla elleni mérkőzést említette. Ellenfele akkor egy tapasztalt ökölvívó volt és ő, aki a bajnokságon először vett részt, pontaránnyal győzött. Még valami nyomja az érsekújvári ökölvívók szívét: a nemzetközi ökölvívó viadalok rendezése. A fiatal aktív sportolók ugyanis tovább akarják fejleszteni eddigi tudásukat, ezért több tapasztalt ökölvívóval kell küzdeniök.